Somogyi Néplap, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-13 / 36. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Kedd, 1962. február IS. Nagykorpádon fodrászatot létesített a Nagyatádi Vegyesipari Ktsz. Hetente kétszer, szerdán és pénteken férfi- és női fodrászok mennek ki a járási székhelyről Nagykor­pádra. Még mindig időszerű a színjátszó továbbképzés megszervezése a csurgói járásban Több gondot a gyengélkedő vagy nem működő“ csoportokra A csurgói járás majd mind­egyik községében van művé­szeti csoport. Még olyan kis helyeken is, mint például Fa- zekasdencs. Sőt több tsz-nek ónálló színjátszó csoportja van. A kulturális szemlére 38 csoport: 10 támccsoport, 3 né­pi együttes, 5 bábcsoport, 3 énekkar és 17 színjátszó cso­port nevezett be. Ez a szám élsó hallásra örvendetes. Tény, hogy vannak jól műkö­dő, rutinos csoportok, példáid Berzencén, Csurgón, Iharosbe- rényben, ínkén, Gyékényesen stb. Azonban nem kevés a gyengén vagy egyáltalán nem működő csoportok száma sem. Pedig a körzeti bemutatókig már csak néhány hét van hát­ra. Megítélésünk szerint a mű­vészeti csoportok problémája két okból adódik. Mindkettő súlyos. Az egyik: a járás hi­vatásos népművelési szervei évek óta képtelenek megvaló­sítani a szín játszócsoport-veze­tők továbbképzését. Ludas eb­ben a Népművelési Tanácsadó is. »ígéretet kaptunk a Me­gyei Népművelési Tanácsadó­tól, hogy biztosítanak előadót a továbbképzéshez. Számítunk rá...«, hallottuk a járás nép­művelési felügyelőjétől. »Elő­adót adunk, csak szervezzék meg a továbbképzést, és közöl­jék időpontját. Ezt már régen meg kellett volna tenniük« — így a megyei tanácsadó vezető­je, Együd elvtárs. Egyszóval: egymásra várnak hetek óta. A járási művelődés­ügyi osztály vezetője havonta egy szabadnapot biztosított a csoportvezető pedagógusok szá­mára a színjátszó továbbképzés megvalósítása végett. Mennyi segítő szándék, mennyi lehető­ség! De miért csak most? Miért volt mostohagyerek éve­ken át ez a művészeti ág? A tánccsoportvezetők kéthe­tenként, az énekkarvezetők havonta vesznek részt tovább­képzésen. Nem mondható el ugyanez a bábcsoportokról. A szakreferens Iharosberényben dolgozik, itt szokta továbbad­ni tapasztalatait azoknak, akik könnyen megközelíthetik a községet. Vannak olyan csoportok, amelyeknél a szemlére való benevezés mögött nincs le­mérhető munka. Sőt például Somogybükkösdön, Csurgó- tnagy mártanom, Iharoson a be­nevezés idején még a művé­szeti csoport sem volt együtt. A hibák másik oka: a járási népművelési vezetőknek előbb kellett volna gondot fordíta­niuk a »gyengélkedő« vagy nem működő csoportokra. Bartol Antal, a járási műve­lődési ház igazgatója tud a hiányosságokról, gyakran meg­látogatja a művészeti csopor­tokat. Mégis a művelődési ház támogatást sugárzó tevékeny­sége nem érvényesül teljesen. Saját bevallása szerint például Somogybükkösdön, ahol egyál­talán nem ment a munka, mindössze negyedóráig tar­tózkodott mondván, hogy hi­szen ott már járt a járási osz­tályvezető. Nem vitás: sok községben kevés a fiatal, sú­lyosan érezteti hatását a szak­mai továbbképzés hiánya, gyenge a KISZ-szervezet stb. Épp az ilyen nehézségekkel küszködő csoportokat kellene többször ellenőrizni, s ha kell, több napon át személyes se­gítséget nyújtani nekik. S ha mindezt a járás népművelési vezetői még az ősszel megte­szik, most valószínűleg keve­sebb gondjuk volna. Nem akarjuk sem elhallgat­ni, sem lekincsinyelni sikerei­ket. Szépen fejlődött a Csurgói Népi Együttes; igen látogatott a művelődési ház; eredményes a tánctovábbképzés. Az emlí­tett hiányosságokért azonban a járási művelődési ház legalább annyira felelős, mint a járási művelődésügyi osztály. Ha nincs is sok idő a körzeti bemutatóig, még mindig idő­szerű a színjátszó továbbkép­zés megszervezése. Igaz, hogy ez csak később gyümölcsözik majd, de mindenképpen pótol egy régi mulasztást. W. E. Megnyílt a Balaton a festészetben című kiállítás Vasárnap délelőtt a Rippl- Rónai Múzeum képtárában a kaposvári Rippl-Rónai Mú­zeum és a Magyar Képzőmű­vészek Szövetsége Somogy megyei Munkacsoportjának rendezésében megnyitották a Balaton a festészetben című kiállítást. Takáts Gyula üdvöz­lő szavai után Honfi István, a Somogy megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztályának he­lyettes vezetője mondott meg­nyitó beszédet Méltatta a ma­gyar tenger természet adta le­hetőségeit. Ezek régóta ihletik alkotásra művészeket. Megem­lékezett a balatoni festészet nagy alkotóiról, s hangsúlyoz­ta, hogy ez a kiállítás méltó folytatása az elődök legjobb hagyományainak. »A kiállító 32 művész 48 képe mind más és} más oldaláról mutatja meg a} Balatont. Mégis mindegyikben} érezzük az egész Balaton le-} vegőjét. Találkozunk több ki-} sértettel is. Lesznek, akik egy-} egy kép alkotójának elképze-i lésével, felfogásával nem érte-} nek egyet. Ebben nincs semmi} természetellenes, a művészet} megjelenítési formái is változ-} nak, s ez a régihez görcsösen} ragaszkodók körében visszatet-} szést szül« — mondotta a töb-} bi között, majd megnyitotta a} kiállítást. } A kiállított művek jelentős} hányada Somogy és a Balatont} környező megyék művészeinek T alkotása, de találkozunk több} fővárosi és Baranya megyei} művész nevével is. } Dagály- és apály, a dalafonoH Közismert a ba­konyi szél nagy ereje. Öt centimé­teres hórétegből hegyeket épít, té­len gyakran autó­kat temet be, meg­állítja a kötélpá­lyák csilléit... A november 5—6-i hóvihar 65 nagy fát, több tucat vil- lanypóznát, köztük vasbeton villany- oszlopokat döntött ki, és rengeteg ve­zetéket szakított szét. A bakonyi szél ereje a legszembe­ötlőbben a Bala­tonra gyakorolt hatáséban mérhető le. Balatonkutatók megállapították, hogy az északi, az úgynevezett főszél, amely a Bakonyra felkapaszkodik, majd végigfut az alacsonyabb, vá- zsonyi fennsíkon, ötszáz méter sza­bad esés következ­tében rendkívül hamar felgyorsul, és szinte vízesés- szerűen zúdul a tóra. A szélnek gyakran a tó egész víztömegét, 1,8 millárdtonnát si­kerül mozgásba lendítenie. Ilyen­kor megindul a víz inga mozgása. A vízinga az északi és a déli part kö­zött egy-másíél óra alatt fordul meg, míg Kenese és Keszthely kö­zött tíz-tizenkét óra alatt teszi meg ezt az utat. Eközben szemmel láthatóan süllyed, majd újra < fölemelkedik. A vizszmt változása többnyire harminc centiméter; legna­gyobb Volt a ta­valy júniusi nagy vihar idején: negyven centimé­ter. így tehát a Balaton vízének süllyedése és emelkedése csak­nem megegyezik az Adriai-tenger dagály és apály okozta szintválto- zásaivaL TÄRIKA j Személyvonat fiisttengerben * Sohasem adtam igazat azoknak, akik azzal sértege­tik a vasutat, hogy az bi­zony alig fejlődött nálunk. Most aztán nem is tudom, mihez kezdjek, mivel szemé­lyes tapasztalatot is gyüjt- hettem a minap az »ösálla- pótokat« illetően. A Kapos­vár—Dombóvár között közle­kedő déli személyvonat füst­tengerben állt szombaton, amikor megrohamozták a ha­za igyekvő utasok. A viciná­lis vonalakon ismert kocsik­ban alighanem későn fűtöt­tek be, mert a szénfűtésű kályhák csak úgy ontották a füstöt. Persze véletlenül sem a kéményen át a szabadba, hanem be, az amúgy is szűk és kényelmetlen kocsikba. Krákogtunk, könnyeztünk, és mondtunk sok kedves dol­got, mert februárban nem a legkellemesebb nyitott ajtó és ablak mellett utazni. Nem lehet változtatni ezen az uta­sok egészségét próbára tevő fűtési technikán? Jó lenne, hiszen ebben az esetben iga­zán nincs szükség az úgyne­vezett ősállapotok fenntartá­sára! — K — Munkásvédelmi őrségeket szerveznek \ az állami gazdaságokban A gyors ütemben fejlődő, egyre inkább gépesített mező­gazdasági nagyüzemekben a munkásvédelmi tennivalók kü­lönös figyelmet érdemelnek. A most elkészült statisztika sze­rint ugyanis az állami gazda­ságokban 1961-ben nem csök­kent a balesetek száma. A Szakszervezetek Országos Tanácsának múlt évi határoza­ta alapján az állami gokban is intézkedési készítenek, s minden ben meghatározzák a tosabb munkásvédelmi valókat A baleset-elhárítást a mezőgazdasági üzemekben tár­sadalmi üggyé kívánják tenni. Az állami gazdaságokban munkásvédelmi őrségeket szer­veznek önkéntes jelentkezők­ből. A szolgálatban levő mun­kásvédelmi őrök jelvényt, il­letve karszalagot viselnek, s tervet üzern­legfom­tenni­az ő feladatuk lesz között ellenőrizni. } j a többi ? hogy az* óvórendszabályokat foganatost'-? tották-e, részt vett-e mindenki? a baleset-elhárítási oktatáson.? Ök ügyelnek arra is, hogy a? védőfelszerelések rajta legye-? nek a gépeken. Különös gond-? dal foglalkoznak majd a mun-? kásvédelmi őrségek tagjai azj új dolgozókkal. A munkásvédelmi őrségek1 hálózatát az idén minden ál-' lami gazdaságra kiterjesztik. (MTI) A színházi közönség többsé­ge rendes ember, ők figyelme­sen és csöndben hallgatják vé­gig az előadást. Ámde akad­nak még olyanok nem keve­sen, akik zavarják a színésze­ket és a többi nézőt is. íme egynéhány típus közülük. NÉZŐTÉRI TÍPUSOK A ma. nyálazza a szomszédját. Tárolt gyomrokat öklöz. Toporzékol mások fájó lábujjam. Közben folyik az előadás. Rendszerint ketten vannak. Esetleg a szülő és külön az e célra elhozott gyermeke. A legszebb jelenetnél a kicsi megszólni: — Apu, ki ez a csúnya kö­vér néni, aki kiabál? — Az a primadonna, fiacs­kám — közli az apa. Csend. A primadonna ősz édesanyja, aki mellettük ül, hangtalanul elájul. Zajtalanul kiviszik. Ezután az élénk fiúcska újabb kritikai kérdé­seket tesz föl a boldog és büszke apának: — Apu, miért nem megy le a bácsi a színpadról?-— Mert nem tanult más mesterséget, gyermekem, — Apu, menjünk fel a szín­padra. — Nem lehet, kisfiam. Nem oda szól a jegyünk. A gyerek bömböl. Ordít, sír. lélektanilag indokolatlanul le akarja húzna a mellette ülő nő cipőjét. A kezével hadoná­szik. Leveri a távcsövet, kala­pot, parókái, szinlapot. Be» A falánk Operett vagy társadalmi drá­ma? Neki mindegy. Megtalál­ható minden előadáson. Igazán jó étvággyal falatozni csak a színházban tud. Jó hatással vannak rá a jegyszedők és a sötétség. Pontosan a harmadik gongütéskor falni kezd. Fal és fal, majd a szünetben abba­hagyja, és a harmadik felvo­násban fejezi be. Eszik: cuk­rot, szőlőt, sölt tököt, pralinét — amit a számára külön jól zörgő zacskóban gyártanak — tökmagot, krémszeletet, hab­csókot, barátfülét. Közben zö­rög, csámcsog, csuklik, szom­szédjainak ruhájába törli a kezét, és a szemetet az előtte ülök széke alá dobja, mert nem szereti maga körül a rendetlenséget. A köhögő Ez fordul elő a legyakrab- ban. Igen veszélyes, mert szer­vezkedik, és tömegesen lép a nézőtérre. Ott megszállja tár­saival együtt a stratégiailag fontos pontokat. Ügyesen ál­cázza magát az előadás kezde­téig. Ekkor még összetéveszt­hető az igazi nézővel. Szelíd. Békés családi életet él a féle­ségével és a gyermekeivel. Némelyiknek még aprócska lámpaláza is van. De fegyel­mezetten visszatartja magát. Nem köhög. Legföljebb a tor­hát köszörüli. Halkan, fino­man. diszkréten. Az énekesek viselkednek így föllépésük előtt. De a harmadik gongütés után kibontakozik igazi én­jük a sötétben. Rázendítenek. Köhögnek és köhögnek. De nem akárhogy. Az a gyanúm, hogy előzetesen bejártak a próbákra is. Ismerni akarták a darabot köhögési szempont­ból. Ezért aztán a csatajele­net idején nem köhögnek. Ak­kor se, ha a színpadon sziré­náznak, vagy félreverik a ha­rangokat, És a szünetekben sem köhögnek. Akkor kipihe­nik fáradalmaikat. Csak akkor köhögnek, amikor érvényesül­hetnek vele: csöndes szerelmi vallomások pillanataiban, a lírai monológok idején, a hős halk haldoklásakor. Ilyenkor aztán trombitával köhögnek. Szólóban és kórusban. Hará- kolnak, tüsszögnek és prüsz­kölnek. Ha a színész fölemeli a hangját, hogy túlordítsa őket — öh is erősítenek. Hiába min- a színész marad alul... A pisszegő Halálos a csend a nézőtéren. A hősnő éppen az orrát fújja, ami a darab leglényegesebb mozzanata. A pisszegő néző azonban ekkor pisszegni kezd. Hosszan, szemtelenül és erő­sen. Megérezhető rajta, hogy a hivatását teljesíti. Segíteni akarja az előadás csendjét. Legszívesebben hallgatásra in­tené a színészeket is, hogy hallgassanak, mert nem hall­ható tőlük az ő pisszegése, Amikor figyelmeztetik, és va­lamit a fülébe súgnak — elpi­rul, hiszen ő jóindulatú és ár­tatlan lelkületű. De azért meg­sértődik, mert félreismerték emberbaráti tevékenységét. El­határozza, hogy többé nem pisszeg. Ehelyett — fütyöl majd... A felsorolás nem teljes. De ha valaki önmagára ismer, az nem baj. Igyekezzék meg*a vülni. Kemény György Divat, nem divat Film készül a gyermekek t helyes öltöztetéséről * A gyermekek és szüleik szá-f mára egyaránt hasznos film^ gyártásához készítenek kosz-^ tümöket a Ruhaipari Tervező/ Vállalatnál. A divat, nem di-l1 vat című film kosztümjei va­lójában a legcélszerűbb gyer­mekruhák lesznek. A gyerme­kek öltözködése az utóbbi 30—* 40 évben nem sokat változott, de ami kevés új akad, azt sem| i ismeri mindenki. A film ötle-1 tes módon ad majd tájékozta-1 tást arról, hogy ne az esetleg, > rosszul értelmezett divatot, ha-} nem a célszerűséget tartsák} szem előtt. A csecsemőket már nem kínozzák a pólyákban, ha­nem helyette a rugdal ózókat} használják, amelyekben köny- nyebben mozognak, jobban fejlődnek a kicsinyek. A na­gyobbaknak új, praktikus ru­hadarabok az overallok. A fe­hér, dúsan fodrozott organtin ruhák helyett a könnyen mos­ható piké-, kar ton ruhácskát ajánlják. Előtérbe kerültek a kötöttholmik, köztük például a harisnyanadrágok is. A film bemutatja majd, hogy a nyug­talanul alvó, gyakran kitaka- ródzó gyermekeknek mennyi­vel jobb a pehelyhálózsák, vagy ha hálózsák nincs is, há­lóing helyett legalább pizsa-J mát viseljenek. A képhamisító felesége tiltakozik... Az amerikai NBC televízió »A hamisítás-« címmel tv-játé- kot tűzött műsorára annak a Van Meegreen nevű holland festőnek az életéről, aki a má­sodik világháború alatt régi holland mesterek nevével szig­nált, de saját készítésű festmé­nyeket adott el Göringnek és más náci hatalmasságoknak. Az elhunyt képhamisító özve­gye pert indított az NBC el­len, és tiltakozott a tv-játék előadása miatt. Mint mondot­ta, »ha magánéletét kiteregetik a nyilvánosság előtt, ezért 400 ezer dollár kártérítés jár«. Eb­ből is látszik, hogy Van Meeg­reen özvegye hű maradt férje emlékéhez. Lábnyomok a falon Igazán mondom, ez rejté­lyes, sőt mi több, egy kissé félelmetes is. A nemrég épí­tett kaposszerdahelyi autó­buszváró fehérre meszelt fa­lán mintegy másfél méter magasan lábnyomok látha­tók. Nem csalás, nem ámí­tás, szabályos cipötalpnyo- mok. Meghökkentő. Talán él­nek itt valakik, akik nem­csak a földön, hanem a falon is tudnak járni, sőt az a szen­vedélyük, hogy erre a célra frissen meszelt falat válasz­tanak ki? Nem, ez mégsem lehetséges, hiszen ha így volna, ezeket az embereket jó pénzért közönség előtt mutogatnák. Akkor hát csak földön járó emberek követ­hették el puszta szórakozás­ból. Megjegyzem, így is min­den elismerésem az övék. Ilyen magasra csak fiatal és igen ügyes ember bírja föl­emelni a. lábát. Esküszöm, ez az ügyesség is érdemelne annyit, hogy az ilyen embe­reket mutogassák — no per­sze pénzt ezért a produkció­ért nem adnék nekik! — vm — Ízléses reklám Egy angol bűnügyi film producerei tízezer fontster- linges óriási jutalmat tűztek ki ama néző örökösei számá­ra, aki a film vetítése köz- f ben meghal a félelemtől. } SomogyiNéolop Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11* Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megvet Nyomda* ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár. Latinka S. u. 6. (F v.- László Tibor» Terjeszti: a Magva? EW* fizethető a helyi po<; •• knál és postáskczbesííöknel Előfizetési díj egy hónapra 11 fi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom