Somogyi Néplap, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-27 / 48. szám
Kedd, 1962. február 21. 3 SOMOGYI BÍÉPLAF Kisasszondi változások Tegnap még kilátástalannak ♦ették a közös gazdálkodást a kisasszondi szövetkezeti tagok. E község tegnapja a múlt év, a fölfejlődés esztendeje volt, s az idén léptek a mába. És most szinte hihetetlennek hangzik mindaz, amit Zsobrák János tsz-elnök elmond. Pedig igaz volt — sajnos —, és leginkább ez okozta, hogy csak 15 forintos volt a részesedés. — A 150 főnyi tagság közül 38-an orvosi igazolással kérték fölmentésüket a munka alól. Külön nyilvántartást vezettünk azokról, akik nem dolgoztak rendszeresen a közösben, s indokolt esetben 3—5 munkaegységet levontunk tőlük. A múlt nyáron csak részért akarták learatni a tagok a gabonát, s mivel a vezetőség nem járult hozzá ehhez, sokan nem is arattak; a könyvelők, az agro- nómus és jómagam láttunk neki legelőször, hogy ne maradjon lábon a gabona. Ha valamilyen tennivalót kellő időben akartunk elvégezni, végig kellett járni a falut, hogy embert találjunk. Húzódoztak a munkától, a tagság egy része arra várt, hogy felbomlik a közösSúlyos szavak ezek, s hihetetlenül hangzanak azok után, amiket ma tapasztalhatunk a Csokonai Tsz-ben. Nagy változások mentek végbe Kisasz- szondon. Azok az emberek, akik tavaly még helytelenítették a nagyüzemi gazdálkodást, s görcsösen ragaszkodtak a régi, ldspareellás tulajdonukhoz, ma, az egész község szövetkezésének második évében már önmagukról beszélnek, ha a tsz-ről tesznek említésit, és részt kérnek a közös munkából. Egy hónappal ezelőtt elkészültek a szerződések, azokat a tagok aláírták, és önként kötelezettséget vállaltak a kapásnövények megmunkálására. H. Szabó István és felesége például 3 hold kukorica, másfél hold burgonya, fél hold takarmányrépa és 400 négyszögöl mák teljes művelésére szerződött a termelőszövetkezettel. A tsz földterületének egy részét harmadosán művelik majd a tagok. Tóth Gábor fogatos 56 éves, tavaly mégis csaknem 260 egységet teljesített. Bizakodóan mondja: — Feleségemmel együtt dolLövöldözés az építkezésen A szovjet konstruktőrök igen nagy erejű pisztolyt szerkesztettek. Ez csak annyiban különbözik a közönséges lőfegyvertől, hogy vastagabb a csöve, s gyűrűs csatlakozó vég van rajta. Szerkezete olyan, hogy e fegyver munka közben teljesen veszélytelen. A moszkvai szerelők mostanában mind gyakrabban visz- szaadják a raktárba a hagyományos ütőfúrót és kalapácsot. Üj szerelőpisztolyt vesznek helyette magukhoz. E pisztolyból különleges acélszegeket leltet kilőni. Kezelése igen egyszerű. A munkás a pisztoly csatlakozó végével a falhoz szorítja a tám- vasort, és megnyomja a ravaszt. Eldördül a lövés, s a támvasat többé nem lehet eltávolítani a falról, mintha odanőtt volna. Az e pisztolyból kilőtt acélszegek különösen a fém- és betonanyagba ágyazódnak be erősen. A fémszegek ütöereje olyan nagy, hogy 5 grammos puskaportöltettel 10 milliméter vastag acél is átfúrható. A nehéz munkálatok, amelyek régebben rengeteg időt vettek igénybe, most a pisztoly- lövés gyorsaságával mennek végbe. goztunk a közösben. Igaz, nem sok pénzt fizetett ki a pénztáros, de nem is várhattunk többet, hiszen sokan csak távolról nézték, hogyan dolgozik a másik. Az idén már ök is másképpen látnak munkához, és biztosan több lesz majd a jövedelmünk, mint 1961-ben volt. Mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy akkor- boldogul a szövetkezet tagsága, ha nemcsak Bencze Ferenc, Borbély Imre, idős handek Imre fogatosok és Vajda- Jánosáé állattenyésztő. Kosa Béláné növénytermesztő meg még né- hányan dolgoznak lelkiismeretesen, hanem mindenki egyformán kiveszi részét a munkából. Ezekben a napokban a férfiak az erdőn, az asszonyok pedig a n ádkitermelésben dolgoznak. Mintegy 100 szövetkezeti gazda kapott munkát a télen. A nők — vagy harmincán — a 26 holdas halastó nádasát termelik ki; a nádat a szövetkezet mindjárt értékesíti is. A tagság jelentős hányadát a téli időszakban is foglalkoztatják. Vaíí, András mezőgazdász elmondja, hogy az idén a munkaegységekkel is másképpen gazdálkodnak, és csak a legfontosabb beruházásokat végzik el. Tavaly ugyanis a túlzott építkezés miatt több mint 20 ezer munkaegységgel túllépték a tervet, s ez körülbelül 7 forinttal csökkentette az egy egységre jutó részesedést. Az idén tapasztalatcserét is terveznek. Egy fejlett, eredményesen gazdálkodó termelőszövetkezetbe látogatnak majd el, s ott a munkamódszereket, a Jövedelemelosztás módját és a vezetőség irányító tevékenységét nézik meg. Üj útra tértek a Csokonai Tsz gazdái, és ha egész évben olyan lelkesedéssel dolgoznak, mint most, akkor ez az út eredményes gazdálkodáshoz vezet. H. F. W ... Esküszöm, hogy a Magyar Népköztársaságnak hűséges katonája ÓNOD VÁRI MIKLÓS: f/l $árqa- Szeretlek, és boldoggá akar- ik tenni. Bízzál bennem jóban. Összekötöm veled a jövő- íet, az egész életemet, Zsu- sa... ón feleségül veszlek! Észre sem vették, hogy késő jszaka lett, mire ezerszer íeg-megállva hazaértek. Zsu- sát a csókok íze ringatta el, alolt, zsengett-zsongott, munkált benne minden, álmá- am is a férfi szerelmes öleiéit érezte és ugyanilyen bol- cgan ébredt föl. Amikor regei a parkon keresztülment, jraélte az esti csókokat, isszacsengtek fülébe a szerel- les szavak. Milyen más lett a ark! Megtelt a szerelmes este miékeivel. Itt álltak meg elő- sör. Itt csókolta meg a kezét ános... Amott, azon a pádon »káig üldögéltek... erről a írói egy madár röppent fel. Alig bírt a parkból elmoz- ulni, mindenhová az emlékek úzták vissza; hát erre, hát ar- a emlékszel-e? Mindenre emlékszik. Boldog :galom az egész napja, a hi- atalban is. Valaki elhaladt mellette a •pcsőn, nem figyelte meg, lost is János járt eszében, ietefct az aktával, benyitott a óldszimti terembe. Itt a már ól ismert munkazaj fogadta, h'vül, a kis ablakok előtt to- ogtak az ügyfelek: pénzes- talványokat, ajánlott külde- íényeket csúsztattak be; egyseire három-négy telefon is sengett, amely a stemplik yors és ütemes kopogásával gységes harmóniába olvadt ssze. Az aktát az 1-es fiókba ítte s megfordult. Halk sikoly hagyta el az aj- áit. Mintha elektromos áram- tés érte volna. A hármas ab- aknái annak a férfinak... az rvosnak az alakját pillantotta Villanásnyi látomás volt az gesz. A hármas számú felvevőpiacnál váltás következett. lz orvos volt az utolsó ügyfél. l postaalkalmazott összehúzta ■tana a kisablakon a zöld függönyt, és hozzáfogott a rovatok összesítéséhez. Zsuzsa megtámaszkodott, hogy el ne essen. Arca elsápadt, falfehér lett. Forogni kezdett vele a terem, reszketett félelmében, és rémülten ismételgette: — Lehetetlen! Lehetetlen! De hát az orvos volt! Fölismerte! Nem képzelődés, hiszen ezt az arcot örökre emlékezetébe véste az annak idején kiállt fájdalom. Fölismeri millió ember között is. Borzongott: idegen szagok támadtak föl benne, összefüggéstelen hangokat vélt fölismerni zakatoló agyában, fülében, beteges képzelete orvosi rendelővé változtatta a postahivatalt. A fehér ablak mellett üvegszekrények álltak, bennük csillogó műszerek, mindenfelé nyomasztó éterszag terjeng, föléje az orvos hajol, magyarul beszél hozzá, gyakran leveszi a szemüvegét, és gyakran törülgeti izzadó homlokát. — Egy kicsit fájni fog... kibírja... Ügy... ne szorítsa össze a lábát... várjon ... ne ordítozzon... még hozzá sem fogtam... Igen. Ezt az orvost jól az emlékezetébe véste, a hangot és a mozdulatokat is, csak a nevét nem tudja. Azt nem kérdezte meg sohasem. — Lehetetlen! Lehetetlen!... Világosan emlékszik: az orvos arról beszélt neki, hogy Becsbe megy, állást kapott egy kórházban, s hogy éppen azért nem tartozik a műtétért semmivel, mert ezt az állást végeredményben neki köszönheti. —Miért jött hát vissza? Belül, titokban a lelke mélyén mindig hálát érzett az orvos iránt, de ez a váratlan megjelenés ... most... amikor ő meg János ... Most, amikor lassacskán máx kigyógyult rossz álmaiból. Éjszakánként gyakran hánykolódott álmatlanul a„ ágyon. Nem haevta aludni a naey titok. Mi lesz, ha a nrnma és István öccse megtudja? Mi történik, ha az a titok, amely úgyis örökké nyomni L g,ja a lelkét, va'ahogy kipattan? Megvetik, kigúnyolják, ha megtudják, hogy neki... gyereke lett volna. Akkor nyugodott meg, amikor hallotta, hogy a hűtlen szerető mégsem hajózott ki Amerikába. Rászedték őket. Az a fiatalokból álló társaság, akikkel elment, a francia idegenlégiónál kötött ki, és gyermeke apját Sidi bel Abbes ban szökés miatt kivégezték. ., Arra gondolt, az egyik ember magával vitte a titkot. A másik meg Bécsben van valahol... Ezért sápadt el annyira, amikor megpillantotta az orvost. — Telefonhoz kémek! — kiáltották a kagylót nyújtva feléje. Rogyadozó léptekkel indult el, szédült, kábán zúgott a feje. Reszkető kézzel szorította füléhez a hallgatót. János kereste. — Látlak ma este? — Nem... nem... ne várj! Ma este nem mehetek... — Miért? Már nem szeretsz? — De! János, az istenért, ma ne. Nem érzem jól magam. — Beteg vagy? Meglátogatlak. Mit vihetek? — Ma ne... nagyon kérlek, ne gyere... — Zsuzsa! Nem tudort válaszolni. Idegesen rakta helyére a beszélőt. Két pere múlva újra csengett a telefon. — Te vagy, Zsuzsa? — Igen. Ne haragudj ... Majd holnap vagy holnapután megmagyarázom. — Csak azt akarom mondani, hogy rosszul e~ett Mivel érdemeltem ezt ki tőled? — János!... — Folytatjuk. — A csípős februári szél körülöleli a csapatzászló selymét, amely ott lengedezik az erős katonake- zekben, szemközt a felsorakozott katonákkal. A teret betöltő zene elhalkul, ütem«; parancsszavak visszhangzanak, s megkezdődik a katonai ünnepség. Kovács László élvtárs, főtiszt, az egység parancsnoka a díszemelvényen elhelyezett mikrofonhoz lép, s beszédet mond a katonáknak. Azokat a harcosokat köszönti, akik nemrég öltötték magukra a néphadsereg egyenruháját, és most esküvel is megpecsételik azt a kapcsolatot amely mostantól fogva a fegyveres erőkhöz köti őket. »Ez alól az eskü alól nem oldja fel senki a katonát. Eskünk törhetetlen hűséget követel tólünk hazánkhoz, népünkhöz, szocialista rendszerünkhöz...« — szállnak a szavak a téren, s az arcokról meghatottság olvasható. A díszemelvény mellett » jobbról és balról tömött sodrokban és példaadó fegyelme- Jzettséggel civilek — apák és ♦ anyák, testvérek és feleségek *— állnak. A katonák legköze* l obbi hozzátartozói ők, akik | a parancsnokság meghívására eljöttek, hogy tanúi legyenek az ünnepi eseménynek. Róluk is, hozzájuk is beszél a tiszt, f amikor a hazáról és a hazaszeretetről, a haza iránti kötelességtudatról szól. A vendégék; között nagyon sok, boldogságtól és meghatottságtól könnyes szemű édesapát és édesanyát látni. Az öröm csalta ki szemükből a könnyet: »Lám, ilyen derék embert neveltem, ezt is megérhettem.« Száll a fogadalom Nichter Antal honvéd szájából: »...Békében és háborúban egyaránt népünk igaz fiához méltó módon viselkedem, becsülettel élek és balok..,« Mert ha fáj Is, rossz is a szülőnek, hogy gyermeke kiválik a szülői fészekből, és a haza parancsainak kell engedelmeskednie, megnyugtató érzés látjó helyre került a gyerek, aftd! nehéz szolgálat, testet, lelke!; edző, erősítő évek próbái várnak reá. s azt is, hogy szeretetteljes gondoskodás veszi kö* rül őket. Jó érzéssel töltötte el a hozzátartozókat az az egyszerű közvetlenség, amely abban is kifejezésre jutott, hogy eljöhettek értre az ünnepi eseményre, láthatták a fegyvereket, s betekinthettek a körletekbe. Arra szolgáló bizonyságul, hogy a nép magáénak tekinti hadseregét, erői és bizakodást ad a munkához ez a közvetlen kapcsolat. Megható volt látni, hogy tm eskütétel hivatalos aktusának megkezdésekor felbomlottak í látogatók sorai, mindenki hallani akarta hozzátartozójának, fogadalomtételét. A sorból * parancsnoki asztalhoz szólított katona mellé odaállták a közvetlen hozzátartozók — néni» egyszer a család négy-öt tagja is —, s együtt tettek fogadalmat a hazának. Az eskütétel után a tiszt elvtársak kezei fogtak a hozzátartozókkal keményen és köszönetképpen! derék embert, jó harcosnak valót neveltek. Sok, régi hadsereget kiszolgált apát láttam elérzékenyülni. amikor a tiszt az eskütevő katonának meleg kézszorítás közepette kívánt jó egészséget és sok katona» szerencsét, A nép gyermeké, nek kézfogása volt ez a nép fiával. Az egyik apa, Polgár bácsi, ni és tudni, hogy végtére isi akiinek a fiát Balatonfürediről Az eskütételre meghívott hozzátartozók egy csoportja. »Gratulálok veje eskütétele alkalmából« — mondja a tiszt Mihálovics bácsinak. szólították a katonasorba, el is mondta, hogy bizony az ó katonáskodása idején még csak álmodni sem lehetett volna ilyen kapcsolatról. Mihálovics Józsi bácsi, a somogyszentpéU tsz tagja szinte alig bírt szóhoz jutni a meghatottságtól, hogy vele kezet szorított ve- jenek a parancsnoka. A baráti, elvtársi kézszorí« tásban buzdítás is volt: készüljetek föl jól katonai tudásban, őrizzétek, védjétek békénket, szocialista hazánk sérthetetlenségéit, ▼. J. A lengyel társada’mi menltásbíróság nem büntet, hanem nevel | Lengyelországban a múlt év közepe táján a wroclawi dolgozók kezdeményezésére számos nagyüzemben megalakultok a társadalmi munkásbíró- i ságok. Az első tapasztalatok jalapján a jogászok és az üze- ♦ mi dolgozók közösen összeál- jlították a társadalmi munkás- | bíróságok ideiglenes működési : szabályzatát Eszerint térsa- I dalmi munkásbíróságokat csak I nagy ütemekben a párt- és a t szakszervezet helyi vezető- jségévél egyetértésben a mun- | kásönkormányzati konferencia Salakíthat. A bíróság hatáskö- trébe az üzem területén elkö- {vetett kisebb bűncselekmé- ínyek tartoznak, mint például a társadalmi tulajdon kismérvű megkárosítása, csekélyebb huligán-megnyilvánulások és a szocialista .együttélést sértő más cselekedetek. A munkásbíróság háromtagú. A bírákat meghatározott időre az egész kollektíva választja az arra legérdemesebb közmegbecsülésnek örvendő dolgozókból. A tárgyaláson a bíróság kihallgatja a vádlottat, a tanúkat, illetve meghallgatja az elnök által kijelölt vádló éf védő beszédét. A tárgyalás | nyilvános, azon az üzem minden dolgozója részt vehet, és szót kérhet. Ez még inkábt növeli a tárgyalások nevelő hatását nemcsak a vádlottra, hanem az egész közösségre. Az ítéletet megföllebbezná nem lehet A bíróság alapos mérlegelés után erkölcsi-nevelő eszközökkel hat a bűnösökre, mint például figyelmeztetés, megrovás, kötelezés az okozott kár megtérítésére, illetve a bocsánatkérésre stb. Súlyosabb «etekben a bíróság javasolhatja az illető felelősségre vonását vállalati úton vagy a törvény előtt A társadalmi munkásbíróságok működésének leglényegesebb jellemvonása tehát, hogy a műn» kásbíróság nem büntet, ha» nem nevek