Somogyi Néplap, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-22 / 44. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Csütörtök, 1962. február 22. Hóvihar leruzsáfemben - 253 ha.ott Hamburgban A mostanában szinte világ­szerte tapasztalt szeszélve* idf járást különösen jrllemz k a iegfrisebb közel-keleti jele ite I sek: tíz év óta kedden első íz ben hullott tartós nó Jamasz- kuszban és Jeruzsálemben. Az izraeli hegyvidéket vastag hó­takaró borítja. A libát io i he­gyek hágói a hőfvás'-k mi tt járhatatlanok. Jeruzsálemben a havazást heves vihar kísérte. A szokatlanul nagy hideg és a Vihar tetemes károkat okozott a narancs- és citromültetvé­nyekben. A vihar fákat téré t ki gyökerestül, háztetőket so­dort el, és megbénította a part­menti hajóforgalmat. Varsói jelentések szerint a Lengyelország hegyvidékén na pok óta tartó havazás megbé­nította a közúti közlekedést. A Magas-Tátrában mintegy 300 gépkocsi elakadt a hóban. Az utak eltakarítására 15 000 mun­kást és 200 hóekét állítottak munkába. A Csehszlovákiában tomboló hóvihar a Csorba-tó környékét és több menedékházat teljesen elzárt a külvilágtól. Szlovákiá­ban mintegy 70 gépjármüvet betemetett a hó. A Nyugat-Németország' észa­ki partvidékén történt kataszt­rofális árvíz halálos á'dozatai- nak száma kedden este 273 -ra emelkedett. Csupán Hamburg­ban eddig 253 holttestet talál­tak, köztük hat katonáét, akik a mentési munkálatok sorén vesztették életüket. Ham burg elárasztott városnegyedeiben egyre fenyegetőbb méreteket ölt a j árván yveszély. mert az elhullott állatok egy részét még nem tudták elföldelni, vagy m észoldattal leönteni. Kedden az árvíz sújtotta ham­burgi városnegyedből három embert tífusztünetekkel kór­házba szállítottak. Erhard gazdaságügyi mi­niszter kedden bejelentette, hogy mintegy hatezer előre­gyártott házat importálnak skandináv országokból a haj­léktalanok részére. (MTI) FEJLŐDŐBEN A TABI JÁRÁS KÓRUSKULTÚRÁJA # TABON JÄRVA lehetetlen elkerülni a járási saékheV központjában álló Zichy Mi­hály Művelődési Házat. Min­den fontos hivatal a főútvonal mentén található, és hiába ke­rülgetné az ember a napköz­ben néptelen művelődési há­zat, csak csalogat az. S újab­ban igen érdemes betérni ide, mert valahányszor akad olyan hír, ami egyrészt biztató vál-* tozásokra vall, másrészt pe­dig érdemes arra, hogy túljus­son a járás határain. Rossz példaként sokszor került szó­ba az elmúlt években a tabi járás neve. Igazságtalanok volnánk, ha mesterségesen a hátul kullogok közé szoríta­nánk vissza ezt a járást, ami­kor nemegyszer láttuk jelét annak, hogy a művelődésügy szekere már régen kijutott a kátyúból. Sőt bizonyos utat is megtett. DE NE BESZÉLJÜNK A MÜLTRÓL többet. Kiinduló pontnak annyi is elég, ameny- nyit elmondtam. Most inkább arról a biztató föllendülésről adnék hírt, amivel legutóbb találkoztam, és amiről arra következtethetünk, hogy a já­rások között meghirdettetlenül folyó népművelési munkaver- semyben nem kell féltenünk Tabot, a Zichy Mihály Műve­lődési Házat, amely egyre job­ban gazdája lesz a járás kul­turális életének. Nemcsak el­lenőrzője, hivatalos tanács­adója a községek népművelési munkájának, hanem megte­remtője, ösztönzője is. Tavaly a kulturális szemle alkalmával két — a megyei döntőn is szerepelt — kórussal lepett meg bennünket a tabi járás. Még egyéves sem volt a két kórus, mégis bejutott a megye legjobb kórusai közé. Nos, ez a szám — harmadik­nak számítva a gimnázium énekkarát — az idén tovább növekedett. Kórus alakult Zi­esen, Kapolyban, Somogy- meggyesen, Törökkoppányban, Kisbárapátiban; Nagyberény- ben pedig most van születő­ben a sok fiatal kórus közül a legfiatalabb. Sőt, hosszas vi­ták, sok elhangzott »igen« és »nem« után végre elhatároz­ták azt is, hogy rövidesen munkához lát a megye első munkásőrkőrusa Tabon. A RÉGI ÉS AZ ÜJ ÉNEK­KAROK száma az idén már tízre emelkedett, és mind a tiz kórus részt vesz majd a Latinka Sándor kulturális szeműén. Sőt kedvcsinálónak, tapasztalatcsere-lehetőségnek március közepén kórushangver­senyt rendez a művelődési ház Boldog, aki énekel címmel. Ezen a hangversenyen a Zichy Mihály Művelődési Ház, a gimnázium és az általános is­kola kórusain kívül vendég­szereplőként lépnek föl a Ka­posvári Pedagógus Kórus Sza­bó András zongoraművész, a Löszt Ferenc Zeneiskola taná­ra és a zeneiskola szólistái, akik Liszt, Bartók-, Mozart- és Verdi-szánwkat adnak elő. A kóruséletnek ez után a szépnek ígérkező eseménye után bizonnyal még több ba­rátot szerezhetnék a kóruskul­túra tatod apostolai. A kulturális szemle körzeti bemutatói március elején kezdődnek. Igazán jóleső ér­zés azt hallani, hogy a já­rásnak alig van olyan közsé­ge, amely nem benevezéssel válaszolt a versenyfelhívásra. Sok a szemlére nevezett szín­játszó csoportok száma, és amint a nevezési lapok tanú­sítják, az idén már nem kifo­gásolható a művészeti együt­tesek műsorpolitikája sem. A betanulásra választott mű közül sok a mai témájú da­rab, szép számmal találkozha­tunk majd klasszikus szerzők alkotásaival is. Az operettkul­tuszt viszont hiába keressük. Eltűnt a' tavalyi hóval együtt. Egyszóval a viták nem gátol­ják az öntevékeny művészeti munkát a színjátszó csoportok háza tájén. KÜLÖN JEGYZEM FÖL, hogy annyi év után az idén talán Törökkoppányban is megndul az eredményesebb népművelési munka, itt nem­rég alakult meg egy vegyes kórus. Addig biztatták a kop- pányiakat a járási művelődési ház munkatársai, amíg rá nem untak a falubeliek a sok kapacitálgatásra, és kimond­ták: »Ha segítenek, hajlandók vagyunk énekelni. Régebben is szerettünk.« Segítenek! Ér­dekességként jegyzem meg, hogy a nemrég alakult kórus 35 tagja között bizony több az idősebb ember, mint a fiatal. S ez nem baj. Sőt megbecsü­lendő dolog! De azért a falu fiataljainak van miért pirul­niuk egy kicsit Lám, az öre­gek, az idősebbek vállalkoztak a kórusmunkára! Most az hoz­hatná helyre a falu fiataljai­nak becsületét, ha ők meg tánccsoportot szerveznének, olyat, ami az énekkarral együtt idővel népi együttessé alakulhat át. Mint hallottam, készen vár betanulásra egy jókora csokomyi törökkoppá- nyi népdal, fel van gyűjtve néhány koppányi tánc is. Az lenne ám az igazi büszkeség és öröm, ha a kórus mellé oda sorakoznának a táncos Iáhű fiatalok bebizonyítani, hogy vannak lelkes hívei ebben a faluban is a népművelési mun­kának. PERSZE A SOK ZSENGE FÉNY MELLETT akad árny is a járás népművelési életé­ben. Időszerű lenne például i megoldani a Karádi Népi? Együttes portáján levő problé-, mákat. Itt az a baj, hogy a( sokféle erő sokfelé húz szét,? és a népi együttes csak tánc-' karból áll, holott Karódon énekelni szerető emberek is akadnának. Csak tánccso- porttal csonka a pépi együt­tes. Meg az sem egészséges dolog, hogy a különféle szer­vezetek elhatárolódnak egy­mástól. Egy falu elégtelen mű­velődési életéért legtöbbször a pedagógusokat tesszük felelős­sé, pedig akad nem egy olyan község, mint Karád, ahol a pedagógusoknak jut a legke­vesebb szerep. Pedig ha arra gondolok, hogy a mennyiségi eredmények után most már a minőségi eredményeket vár­juk, akkor érthetetlen ez a lappangó ellenségeskedés. tab KA j rok } Kis Vút ke;«, es. kút... A múlt év végén volt a műszaki átadása annak a kútnak, amelyet Gyarmati Péter toponári kisiparos ké­szített a törö esi ei Ady End­re Tsz-nek. A kút átm rője 3, mélysége alig 10 mé.er. Hogyan, hogj. n sem, egyhe­ti használat után a víz szint­je 80 centimétert apadt. A kút oldala pedig 70 centimé­terre elferdült, mintha csak a pisai ferde tornyot akarná utánozni — fordított válto­zatban. A műszaki átadás óta két hónap sem telt el, de a kút már lassan használ­hatatlan lesz. A tsz most ott tart, hogy vagy megjavítják a kutat — s ez nagy költséget jelent —, vagy újat építenek még több pénzért. Jó lenne, ha a kútásó fi­gyelembe venné: az emberek a kútból nem bosszúságot, ÜNNEPRONTÁS) hanem általában vizet sze- jegyeztem meg? retnének meríteni... * * t NEM AZ szándékával „ ________ __= e zt, hanem azért, hogy kellő? időben tenni tudjunk ellene/ Karódnak valamikor volt kó-} rusa is. Lehetne ismét. Biztos vagyok abban, hogy a járási művelődési hóz örömest segíti , őket. Hiszen az említett ered- ^ amiért annak hoteljében rit menyeket sem így könyvelhet-) szerencsétlenség érte. Az nék el, ha az idén már a> asszony ° szálloda a^ában Furcsa szerencsétlenség Huszonötezer dollár kárté­rítést követel Evelyn Mair- pose asszony egy ismert New York-i szállodatulajdonostól, Zichy Mihály Művelődési Ház elcsúszott egy rosszul elhe­lyezett lábtörlőn, és eltörte aem gazdaként látott volna a* egyik karját és lábát. Kiilö- kulturólis tervek végrehajtó-) nősen felbőszítette, hogy a sóhoz, df bajt okozó lábtörlőbe bele­i szőtték, hogy »Isten hozta«, L. I. i * * * NO LE! Egy kapitalista tudós véleménye a két világrendszer közti versenyről Fritz Baade professzor, a kiéli (Nyugat-Németország) Vi­lágigazdasági Intézet igazgató­ja »Versenyfutás a 2000-ik évig« című kötete a Föld né­pességének a következő évti­zedekben várható fejlődéséről szól. Abból indul ki, hogy »Földünknek mintegy 2,77 mil­liárd lakójából jelenleg 0,77 milliárd jut a »nyugati« élet­forma országaira, csaknem 1 OOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC XXX500CXXXXXXXXXXXXXXXXOOOOCC” FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁBÓL Vörös S’.'.’ Afrikai képeskönyv Évszázadokon át a titokzatos­ság földje volt Afrika. A föld­részt körülvevő természetes akadályok kizárták a civilizá­ciót. Észak felé hatalmas pusz­taság, a járhatatlan Szahara terül el. Nyugaton a sűrű dzsungelek képeztek átható Iha­tatlan bozótfalat. Délen szá­raz, csalitos vidék, a keleti par­tokon félelmetes mocsarak al­kottak barikádokat a hívatlan betolakodók előtt. Idővel a ku­tatók behatoltak a természet e blokádja mögé, és Afrika szí- vében csodálatos primitív pa­radicsomot találtak. Három év munkájával, fárad­ságával készült ez a kitűnő do­kumentumfilm. Története ma­ga a természet, a dzsungelek és szavannák vadállatainak életét mutatja be. Érdekessége a filmnek, hogy az állatokat »intim« családi körben ábrá­zolja. Külön említést érdemel a kitűnő operatőri munka és a szellemes kísérő szöveg. A film Walt Disney produkciójá­ban készült, alá az utóbbi években a világ legkülönbö­zőbb részein készíti érdekes természettudományi filmjeit. Szabad Ifjúság Mindenki gyermekei A forradalom előtti években Oroszország né­pei között gyakoriak voltak az összetűzések. Egy ilyen szörnyű nap emlékét őrzi az örmény Gurgen Aramjan is. Szüleit megölték, a csa­ládból csupán ő és test­vére, Vazgen maradt életben. Gurgen rövide­sen az óceán másik part­jára, egy amerikai ár­vaházba, kerül, itt ne­velkedik föl, és neves orvos lesz belőle. Váz­én Oroszországban ma­rad, és partizánként a világháborúban hősi ha- ált hal. Gurgen hosszú 'vek múltán a megvál­tott Szovjetunióba tér -za, és célja megte­lni testvérének ré-en Unt gyermekeit, Vo ‘ és Masenkit. Fára-’ katlan kutatások ere-’ ínyeként lassan-1»—•" eg is találja azokat r /.álakat, melyek nyo­mán kibontakozik a két gyermek története..« milliárd a kommunista tömb országaira és ugyancsak 1 mil­liárd az elmaradt országokra. A 2000-ik esztendőig ez a kép — mint írja — alapvetően megváltozik. A nyugati jel­legű országokban lassan emel­kedik a lakosság száma, még­pedig a mai 0,77 milliárdról 1—1.2 milliárdra. A kommu­nista országok népessége azoni ban 2,4—2,6 milliárd főre sza­porodik, s az elmaradt orszá­gokban szintén 2,4—2,6 irúlli- árdra emelkedik a lakosság száma.« Baade professzor a továb­biakban elmondja, hogy "2000- ben ugyanazok a népek még 'ugyanazokhoz a csoportokhoz tartoznak, vagyis a mai elma­radott országok gazdasági és politikai életük számára talál­ónak olyan formát, amely le­hetővé teszi, hogy a homrmi- 'nizmuson kívül maradjanak«. E föltevés sízeirint tehát meg­marad egymás mellett a húr- rom csoport, de a kommunis­ta tömb országainak népessé­ge csakúgy, mint az elmara­dott országoké, mindenképpen [két-két és félszer akkora lesz, \mint a nyugati jellegű orszá­gok lakossága. Egészen más­ként alakul a kép akkor — folytatja a burzsoá professzor ha a következő évtizedek során az elmaradt országok nagy része, sőt esetleg túlnyo- mó többsége azzal a kényszer­rel kerül szembe, hogy kom- lurüstává váljék. S hozzáfűzi: A továbbiakban megmutat­juk: egyáltalán nem szüksé- \ges, hogy ez a kényszer kívül­ről jöjjön, azaz a kommunista 'tömb többé vagy kevésbé erő­szakos hódítása érvényesüljön. [Az elmaradt országokban je­lentékeny belső erők vannak, amelyek kényszeríthetik ege­iket az országokat, ka -sak )nem nyitnak meg el~ ás vitat, hogy a kor s-endszerére térjenek 4 '■ommunisla és a ne ' vunista világ 2000 le á- jnyuló versenyfutásának leg­fontosabb része tehát az el­maradott országok lakosságá­nak megnyeréséért folyó harcé fejbőrt naponta whisky vei formájában játszódik le. Ha a nyugati világ elveszíti ezt a Hogyan leheteikeriiln; a kopaszodást?) A 76 éves Sandy Kitt, egész Skócia »legdúsabb ha­jú polgára« most elárulta, hogyan sikerült megőriznie haj koronáját Pontosan meg­tartotta, amit hatvan eszten­dővel ezelőtt egy öreg ten­geri medve ajánlott neki. »A kell bedörzsölni, a hajat há­rom hónapig jobbra, majd harcot — teszi hozzá jogos ag-f három hónapig balra és há- godalommal a burzsoá tudósi rom, hónapig hátrafelé kell akkor gyermekeink és uno-i kefélni és fésülni, utána há- t i. — > i —rwn nőnapig középen elvá­lasztva hordani. Minden es­te élalvás előtt a hajat előre ? kell kefélni. Ezt az eljárást ? mindig újra kell kezdeni.« f ... . t Szobrot az öszvérnek kaink, miágában már csak f nagyon kis terület marad, ? amely nem kommunista.« A nagy versenyfutás kilátá­sait rendkívül baljósnak ta­lálja a szerző a nyugati vi­lág szempontjából. Kénytelent elismerni, hogy a Szovjetuniót szerszámgépgyártása például t jóval túlszárnyalja már azt Egyesült Államokat. Amíg egy t év alatt Amerikában 32 ezer# darabot gyártanak ezekből at _ ........................................... . g épekből a Szovjetunióban? tület elé javaslatot terjesz_ t 138 ezret Ugyancsak egyettent teU h a 'város eJ,ljen t Sovfet Sór^’ Äku SZobr<* öszvérnek: »Mu- szovjet mernok es technikusJ tosufc bg ^ eljövendő nem. segítette a gyarmati sorból fel­szabadult fiatal országokat, s ugyanennyi fiatalt fogadott ezekből az országokból egye-, temein és főiskoláin. Talán csak egy idézetet még. a haditechnika összehasonlítá­sából: »... Mindkét hatalom, az Egyesült Államok NATO- szövetségeseivel együtt és a Szovjetunió is rendelkezik olyan rakétákkal, amelyek 1500—, 2000 kilométeres távolságban nagy pontossággal juttathatnak célba atom- vagy hidrogén­bombákat. A Szovjetunió ezen túlmenően kétségkívül ren­delkezik olyan rakétákkal,1 Atlanta (Dél-Georgia) vá­rosban William Kimmons republikánus párti képviselő az állami törvényhozó tes­>.n f t r zedékeknek szemléltetően, , hogy őseink miképpen közle- ? kedtek.« A képviselő véle- ? menye szerint ma, a sugár- hajtású repülőgépek és űr­utazások korában »méltányos és helyes, hogy megemélkez- zünk a néhai közlekedési esz­közről is«. « * * Ajtatos hangulatban volt., á Aj* egyik amerikai vidéki lap- ^ ban olvastuk: »Tegnapelőtt a 82 éves Doris Candler asszony bibliaóráról hazafelé tartott, de útközben a Church Streeten vitába keveredett hasonló korú, f ugyancsak a bibliaóráról haza- $ térő szomszédnőjével. Veszeke- i dés közben az ájtatos öregasz- \ szony haragra gerjedt, és éne- \ keskönyvével úgy fejbe vágta * vitapartnerét, hogy az orvosok Somogyi amelyek atom- vagy hidrogén-, s‘Xi reményt sem fűznek az bombákat a világtengereken) asszony felépüléséhez.« tül is eljuttathatnak az ellen- ség földjére. Az amerikaiad most dolgoznak ilyen rakéta kon. Azt remélik« hogy öt év múlva ott tarthatnak, ahol az oroszok ma. Senki sem tudja azonban, hogy hol tartanak majd akkor az oroszok...« íme, így ítéli meg a nagy világtörténelmi versenyfutás most követkéz) szakaszának kilátásait egy viszonylag tár­gyilagosan gondolkodó kapita­lista tudós. (A Közgazdasági és Jogi Kiadó kiadása.) Az oOéiiú/ Ji. -ejtíl Bizottsága es a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KIS DEÁK JÓZSEF. Szerkebztóseg: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-1L, Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. ieiefon 15-16. felelős kiadó: Wlitrii LAJOS. Készült a Somogy megyei da*> ipari Vállalat kaposvári ben, Kaposvár. Latinka S. >. (F v.: László íiboi Terjeszti: a Magyar r Elő­fizethető a helyi postaim a knál és postáskézbesítőknél. Újlaki László Előfizetési díj egy hónapra U

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom