Somogyi Néplap, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-23 / 45. szám

■<? *> í Jr ^POSSlW’ AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA* VtLÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI IRA: 50 WLLÉB XIX ÉVFOLYAM 5. SZÁM i'tHÍEí, 1962. FEBRUÁR 23. Mai számunk tartalmából: Műhelygyakorlaton t3 o.) OTTHONUNK (5 O Fordulj vissza! (6 o.) 2 milliárd 95 millió forintos forgalmat bonyolított le tavaiy megyénk kiskereskedelme A múlt évi munkát értékelte a Somogy megyei Áruforgalmi Bizottság Tegnap tartotta ez évi első sét, az áruválaszték bővítését. ben »ezer apró cikk« osztályt létesít Kaposváron a könnyű­értekezletét a megyei árufor­galmi bizottság. A megjelent kereskedelmi szakemberek előtt Hajdú István, a megyei tanács kereskedelmi osztályának ve­zetője értékelte a múlt évi áru* ellátási és -értékesítési mun­kát, s ismertette az idei fel­adatokat. A megye kiskereskedelme ta­valy 2 milliárd 95 millió forin­tos forgalmat bonyolított le, 4,3 százalékkal nagyobbat, mint 1960-ban — mondotta. — A Balaton menti községekben a megye forgalmának 22,4 szá­zaléka bonyolódott le A kiskereskedelem 2,5 száza­lékkal kevesebb ruházati cik­ket adott el, viszont a bolti élelmiszerek forgalma 5,9, a vegyes iparcikkek forgalma 5,8, a vendéglátó vállalatok áru­bevétele pedig 9 százalékkal nagyobb volt, mint 1960-ban. Elsőrendű feladat a lakos­ság ellátásának további javítá­sa. Szorgalmazni kell a keres­kedelmi hálózat korszerűsíté­Tavaly jelentősen emelkedett a félkész és mélyhűtött élelmi­szerek iránti kereslet. A beszá­moló fontos feladatként emlí­tette a gyümölcslevek és a ká­vé forgalmának növelését. Jelentősen segítették a múlt évben a ruházati forgalmat a ruhabemutatók és a különböző cikkek hetének megrendezése. Amíg a ruházati boltok idei forgalma előreláthatólag n<=m emelkedik, a vegyes iparcik­kek forgalmát 3,2 százalékkal kell növelni a mült évihez vi­szonyítva. A Somogy megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­(Tudósítónktól.) Február a mezőgazdasági szakkönyvek hónapja A falusi | vasáru-boltban. Mivel az apró cikkek beszerzése nehéz, ezért a helyi iparral karöltve kell elérni, hogy az új osztályok betölthessék feladatukat. A beszámolóban szó esett a Balaton-part áruellátásának problémáiról, a vásárlók ér­dekvédelmének fokozásáról, a társadalmi tulajdon védelméről is. Végül az érdekelt vállala­tok, intézmények képviselői tá- jdfeoztatták a jelenlevőket az idei tervekről, s megvitatták a múlt évben tapasztalt hiányos­könyvterjesztők, boltvezetők, bizományosok, az iskolák út­törői fölkeresik a termelőszö­vetkezetek vezetőit, tagjait, el­viszik hozzájuk a tudás forrá­sát, a könyvet Pusztakovácsi­ban 338, Vízváron 1500, So- mogyjádon 407, Tabon 1650, Nagyatádon 1200, Somogyváron 1380, Kutason 438, Toponáron 500, Darányban 794, a kapos­vári fmsz körzetében 2093, Se- gesden 1891 forint értékű könyvet adtak el az úttörők. A földművesszővetkezetek dolgozói február 10-én jól si­került könyvesbált rendeztek Csurgón. A tombolán és vá­sáron 800 forint értékű szak­könyvet adtak el. A tabi könyves bálon belépődíjként egy könyvet vásároltak. A for­galom megközelítette az 1000 forintot. Hetényi Józsefné ba­latonszentgyörgyi könyvbizo­mányos a helybeli mezőgazda- sági szaktanfolyam részvevői­nek több mint 1500 forint ér­tékű könyvet adott el. Kőrös­hegyen 824, Somban 470, Ka- posmérőben 310, Balatonlellén 260, a kadarkúti körzetben 1120 forint ára könyv kelt el. SZOI-utalvánnyal részletre lehet bútort vásárolni (Tudósítónktól.) Fiatal házasok, új lakástu­lajdonosok és nagy családos dolgozók kérték, hogy a rész­letvásárlási akciót terjesszék ki a bútorra is. A SKOT tit­kársága megvizsgálta a kérést, és tárgyalt az illetékes állami szervekkel Megállapodtak ab­ban, hogy egyes bútorokat a szakszervezetek révén bekap­csolnak a részletvásárlási ak­cióba. A kedvezményben el­sősorban a termelésben élen­járó és a körülményeinél fog­va rászoruló dolgozók része­sülhetnek. A részletvásárlás akció már ez év első negyedében meg­kezdődik. A SZOT által ki­bocsátott utalványokat a vál­lalati szakszerve zeti bizottsá­goktól kérhetik a dolgozók. Az utalvány OTF-példár.yát a te­rületileg illetékes Of'P fiók­hoz a vállalat javaslatával el­látva kell beadni. Az DrrP az utalvány alapján b itorvásár- lásra jogosító hitellev.let ad: hatezer forintot met nem ha­ladó értékig 12 havi res/'etre, ezen felül 18 havi részletre. A szakszervezeti bizottságok meggyőződnek arról is, hogy van-e a kérelmezőnek állami adóssága, nehogy az újabb hi­tel miatt a levonás meghalad­ja a két házastárs fizetésének egy harmadát. Huszonegyféle bútorra ter­jed ki a részletvásárlási akció. Lehet komplett hálót és kony­habútort, továbbá külön-kü- lön két- és háromajtós poli­túrozott és festett szekrényeket vásárolni. A háromajtós kom­binált szekrény például négy­féle minőségben kapható. Az utalvány csak a rajta feltün­tetett boltban és csők a tárgy- negyedévben váltható be. — Az akciót a szakszerveze­ti megyei bizottságok és a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tálya közösen bonyolítják le. Az első negyedévi utalványok­ra a keretszámok már az üze­mi és hivatali szakszervezeti bizottságoknál vannak. Meg­kezdődött már az igények föl­mérése a következő negyedév­re is — közölte Horváth Zol­tán, az SZMT titkára. lalat még ebben a negyedév­ságok megszüntetésének lehe­tőségeit. Nagy kelete van a mezőgazdasági szakkönyveknek A MINISZTERTANÁCS tlÉSE A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Miniszter-tanács csütörtö­kön ülést tartott. Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyet­tese beszámolt a kormánynak a magyar—lengyel gazdasági együttműködési bizottság Var­sóban folytatott tárgyalásairól. A kormány a beszámolót jóvá­hagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács a Kossuth- dij bizottság javaslatára hatá­rozatot hozott az idei Kossuth- díjak odaítéléséről. A földművelésügyi miniszter jelentést tett az őszi vetések állapotáról, a mezőgazdasági gépiek téli javításáról, a szarvasmarha- és sertésállo­mány alakulásáról, valamint a tavaszi mezőgazdasági mun­kákra való felkészülésről. A Minisztertanács a jelentést jó­váhagyólag tudomásul vette. A tudományos és felsőokta­tási tanács elnöke előterjesz­tette az országos távlati tudo­mányos és kutatási tervet. A Minisztertanács az előterjesz­tést elfogadta, s a terv fő irá­nyait jóváhagyta. Elismerését fejezte ki azoknak a tudósok­nak, kutatóknak, gyakorlati szakembereiknek, akik a terv kidolgozásában részt vettek. A közlekedés- ás postaügyi miniszter jelentést tett az ide­genforgalom és a belső turista- forgalom idei fejlesztési ter­veiről. A Minisztertanács a je­lentést jóváhagyólag tudomá­sul vette. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a Borsod- Abaúj-Zemplón megyei tanács végrehajtó bizottságának a la­kosság ellátása érdekében ki­fejtett irányító, szervező és el­lenőrző munkájáról szóló je­lentését. Megállapította, hogy a végrehajtó bizottság a ren­delkezésére álló lehetőségek helyes kihasználására töreke­dett, s megjelölte a végrehajtó bizottság teendőit a megye la­kossága ellátásának további ja­vításában. A Minisztertanács ezután fo­lyó ügyeket tárgyalt. (MTI) 18 millió forint értékű vas-műszaki áruval növelik készleteiket a töídművesszövetkezeii boltok (Tudósítónktól.) A földművesszövetkezeti iparcikk-szaküzletek az első negyedévben 18 millió forint értékű vas-műszaki áruval nö­velik készleteiket. A boltok 1 millió 200 ezer forint ára drót­fonatot és 1300 darab zomán- ouzoú tűzhelyet kapnak. Sok hazai gyártmányú motorral — Danuviával, Pannóniával —, 920 ezer forint értékű televí­zióval, csaknem 1 millió forint értékű rádióval, 550 mosógép­pel és mintegy 1000 kerékpár­ral bővül a földművesszövetke­zeti boltok árukészlete. A bonni kormány rnlnsrolt a Szovjetunió decemberi emlékiratára Bonn (MTI). A bonni külügyminisztérium szerdán nyilvánosságra hozta a Szovjetunió december 27—í em­lékiratára adott bonni válasz szövegét. Mint ismeretes, a szovjet em­lékirat a két ország kapcsola­tainak tárgyalások útján való normalizálására szólította fel a bonni kormányt. Az emlék­iratra adandó válasz elkészíté­sét hosszas huzavona előzte meg Bonnban, mert a közvéle­mény széles rétegeinek nyo­mására jó néhány politikus — például a kormánykoalícióban részt vevő szabad demokrata párt számos képviselője is — azt sürgette, hogy a bonni kor­mány ragadja meg a kínálkozó alkalmat a Szovjetunióval és a szocialista tábor országaival való viszony rendezésére és közvetlen tárgyalások folyta­tásával járuljon hozzá az eu­rópai feszültség enyhítéséhez, a német kérdés rendezésének előmozdításához. A nyugatnémet válasz köz­zététele után azonban világos­sá vált, hogy ezek a józan be­látásra intő figyelmeztetések ismét süket fülekre találtak Bonnban: a kormány tovább­ra is csökönyösen ragaszkodik az eddigi politikához. A bon­ni válasz — a közvélemény megtévesztése végett — han­goztat ugyan egypár tetszetős frázist, lényegében azonban ki­tér a tárgyalások gondolata elől. A válasz szerint a bonni kor­mány hajlandó ugyan béke­szerződés megkötésére, de ezt -csak az egész német néppel lehet megkötni«. A bonni kor­mány a két ország kapcsolatai­nak normalizálását attól teszi függővé, hogy »megszűnjék Németország kettéosztottsága és eltávolítsák a berlini falat«. Ugyanakkor kereken elutasít­ja azt a gondolatot, hogy tár­gyalásokat kezdjen az NDK kormányával, márpedig — mint ismeretes — Németország újraegyesítése, a történelmi fejlődés következtében, csupán a két német állam közvetlen tárgyalásai útján, a két német állam fokozatos közeledésével jöhet létre. Bonn azonban er­ről nem akar tudomást venni, sőt az emlékirat ismét durván szidalmazza a Német Demok­ratikus Köztársaságot és újra kifejezésre juttatja, hogy a bonni politika tengelyében to­vábbra is az NDK bekebelezé­sére irányuló törekvés áll. Az emlékirat egyes részletei azonban tükrözik azt a tényt is, hogy az enyhülésre vágyó közvélemény immár egyre ke­vésbé elégszik meg az annyit hallott propagandafrázisokkaL A bonni kormány éppen ezért jónak látta, hogy a közvéle­ményben azt a látszatot kelt­se — amint ezt politikai kö­rökben már az emlékirat köz­zététele előtt hangoztatták —* hogy »nem zárja be teljesen az ajtót a további eszmecsere előtt«. A bonni válasz befejező ré­szében — nyilván ebből a meg­gondolásból kiindulva — azt hangoztatja: a nyugatnémet kormány egyetért a szovjet kormánnyal abban, hogy hoz­zá kell látni a két ország vi­szonyának »lépésről lépésre való megjavításához«, majd hangoztatja, hogy a bonni kor­mány »természetesen szövetsé­geseivé] egyetértésben meg fog vizsgálni minden lehetőséget a probléma igazságos megoldása céljából*. A bonni válasz vé­gül azt a reményt fejezi ki, hogy »a most megkezdett esz­mecsere a továbbiakban köze­lebb visz majd bennünket eh­hez a célhoz«. Az északnyugat-németországi árvízkatasztrófa ideiglenes mérlege s 282 halott 433 sebesült Az anyagi károk még mindig áttekinthetetlenek Bonn (MTI). : öt nappal a múlt heti tra­gikus árvízkatasztrófa után Bonnban azt hangoztatják, hogy az árvíz által okozott anyagi kár mindenesetre mil- li ár dókra rúg, és még mindig áttekinthetetlen. A halálos ál­dozatok száma az eddigi meg állapítások szerint 282, a se­besülteké 433. Hamburg város területének 20 százalékát, ke­reken 150 négyzetkilométert, Brémában 60 négyzetkilométer­nyi területet, Schleswig-Hol­stein tartományban pedig több mint 2000 hektárnyi mezőgaz­dasági területet öntött el azár. A Bundestag csütörtöki ülé­sén a képviselők egyperces gó­rna csönddel áldoztak a ka­tasztrófa áldozatai emlékének. A kormány nevében Erhard al- kancellár, aki személyesen is megtekintette az árvíz sújtotta területeket, terjesztett elő be­számolót, melyben hangsúlyoz­ta, hogy a katasztrófa által okozott kárókat mielőbb hely­re kell állítani. Erhard meg­ígérte a kormány támogatását. Kijelentette azonban, hogy »a katasztrófa méretei még min­dig nem tekinthetők át egé­szen, éppen ezért a kormány még nem terjeszthet elő konk­rét adatokat és terveket a se­gélynyújtásról«. Csütörtökön ismét több lap bírálja a kormány magatartá­sát. A Westfalische Rundschau rámutat, felmerül az a gyanú, hogy a kormány a segélynyúj­tás kérdését össze akarja köt­ni azzal a tervével, hogy a tar­tományi kormányok nagyobb összegekkel járuljanak hozzá a deficites bonni költségvetés ki­egyensúlyozásához. A lap hang­súlyozza: »Szégyenletes lenne, ha ebben az órában, amikor sok ezer ember szükséget szen­ved, alkudozás kezdődnék a kormány és a tartományok kö­zött.« A Westdeutsche» Tageblatt vezércikkében a katasztrófa Okait vizsgálja és többek kö­zött így ír: »Egyre világosab­bá válik, hogy a felelősebb sze­mélyek egyenesen büntetést ér­demlő módon könnyelműen járnak el. Magasabb és erősebb gátak megakadályozhatták vol­na ezt a katasztrófát. Fel kell vetni a kérdést: miért nem vol­tak a gátak az egész partvidé­ken úgy megerősítve, hogy da­colhattak volna a vihar által felkorbácsolt árral? Sok köny- nyet, szenvedést és mérhetet­len anyagi kárt kerülhettünk volna el... A kormány ne csak a nép áldozatkészségére apel­láljon, hanem járjon ő maga elöl jó példával. El kell hin­nünk ' a szakértőknek, hogy mindössze néhány millió már­kán múlott csak, hogy a ka­tasztrófa bekövetkezett. Tengerár, árvíz Hamburgban. A képen: Víz alatt a hamburgi alsóváros. (MTI Külföldi—Képszolgálati

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom