Somogyi Néplap, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-22 / 44. szám

Csütörtök, 1962. február 22. s SOMOGYI VtFtAT Hlit kell tudni a barom ff biztosi tásról? Az Állami Biztosító január 1-ével a mezőgazdasági terme­lőszövetkezeteknél bevezette a baromfibiztosítást mint az ál­talános vagyonbiztosítás szer­ves részét. Ez azt jelenti, hógy a biztosítást csak az általános vagyonbiztosítás keretében le­het megkötni. Azok a tsz-ek, amelyek nagyüzemi baromfi te­nyésztést folytatnák, ha álta­lános vagyonbiztasitást kötnek, az egyéb fajú állatokkal azo­nosan a baromfiakat is biztosí­tani kötelesek. Nagyüzemi ba­romfitenyésztésről ebben a vo­natkozásban akkor léhet be­szélni, ha a szövetkezet tyúk­féléknél legalább 1000 darabos törzsállománnyal rendelkezik, és egyszerre legalább 2500 na­poscsibét vásárol; libáknál 500-as törzsállomány és 1500 naposlib,a egyszerre történő vásárlása, kacsáknál 8Ó0-as ál­lomány és 2500 napos jószág egyszeri vétele, pulykáknál 1ÖÓ0 darabos törzs és egyszer­re 2000 napos pulyka vételé a nagyüzemi baromfi biztosítás előfeltétele. A biztosítás tyúkféléknél csak vérvizsgálaton átesett, Tikofurán vagy ezzel egyenér­tékű takarmánykiegészít? szer fejhasználásával takarmányo- zott baromfiállományban be­tegség által okozott elhullásra terjed ki, s a naposbaromfiak*. ra és a törzsállományra egy­aránt érvényes mindaddig, amíg az állatok a szövetkezet birtokában vannak. A napos- baromfjakra a biztosítás a kel­tetőállomásön történ* átvételt, saját nagyüzemi keltetés ese­tén a kikelést követő harma­dik nappal kezdődik. A fizetendő díj: a (árubaromfi) után 1 forint, a törzsállománynál minden da­rab után 1,50 forint; a libánál 2 forint, a kacsánál 1,50 forint, a pulykánál 3 forint. A biztosítási díj ellenében a következő kártérítési összege­ket fizetik: a betegségben el­hullt csirke után kéthetes ko­ráig 2,50 forintot, 3—4 hetes korig 5 fórintot, 5—6 hetes korig 7 forintot, 7—11 hetes korig 12 forintot, 12—14 hetes korig legalább 70 dekagramm súlyban 19 forintót. Tenyész- növendékeknél legalább i,50 kilogrammos súlyban levő ba­romfi után 25 forintot, té­ny észbaromfi után 35 forintot; liba után 5 hetes korig 2Ó, 6— 10 hetei korig 30, 10 hetesen felül 40 forintot; kacsa után 5 hétes korig 10, 6—10 hetes korig 20, 10 hetesen felüli után 25 fórintot; pulyka után 5 he­tes korig lő, 6—10 hetes korig 20, 10 hetesen felül 30 forint kártérítési összeget fizetnék. A baromfi biztosítás vállalá­sa állatorvosi szakvélemény- nyel ellátott ajánlat alapján történik. Ha az állatorvos köz­lése szerint az állomány — an­nak 10 százalékát meghaladó mértékben — beteg, vagy rossz az elhelyezése, vagy nincs bi - tosítvu a szakszerű takarmá­nyozás és gondozás, 1*—.. nem használnak Tikofuránt vagy ezzel egyenértékű szert, a bar fibiztositást az Állami Biztosító nem vállalja. Nem kétséges, hogy a nagy­üzemi barömfiblztosítás kér :- tében az ezzel foglalkozó ter­melőszövetkezeteink támoga­tást kapnak annak érdekében, hogy az eddiginél nagyobb kedvvel és biztonsággal kap­csolódjanak be a közellátásunk szempontjából annyira fontos baromfi-árutermelésbe. (t-) Az ipar a gyorsabb, kulturáltabb közlekedésért Az üutnisigyár szereldéjéből most már a korábbi hat helyett hét autóbusz gördül ki naponta, mert ebben az évben háromszáz­zal több kocsinak kell elkészülnie a tavalyinál. íöbb száz farmoto­ros autóbuszt, amelyet távolsági közlekedésre szánnak, büfépulttal és hűtőszekrénnyel szerelnek föl, a hagyományos üléseket pedig ké­nyelmes, hátrabillenthető repülő- ülésekkel cserélik ki. A vasúti járművek gyártásában fointén előrehaladás tapasztalható. A Ganz-MAVAG például néhány mozdony típus előállítását fokozza. Az idén 1.10 batszáz lóerős Diesel eléktromos mozdonyt készít, bu- szonnéggyel többet, mint tavai;, CSirké hasonlóképpen növekszik a négy száz lóerős Diesel hidraulikus moz­donyok gyártása. A Dunakeszi Járóműjavító vi­szont négytengelyes első osztályú vasúti személykocsikat bocsát a magyar vasút rendelkezésére. Az ország Jó néhány vasútvonalán ugyanis ma még kéttengelyes ko­csik közlekednek, s ezeket a va­lóban kiöregedett vagonokat a kö­vetkező esztendőkben ki akarják cserélni. Az új kocsikon olyan au­tomatikus fűtésszabályozót hasz­nálnak, amely bizonyos hőfok el­érésé után kikapcsolja a fűtést, il­letve ha csökken a kocsiban a hő­mérséklet, ismét bekapcsol. Az új kocsikban fénycső világít, és az ülések elrendezése is megfelel a nemzetközi követelményeknek. (MTI) ROMEO ÉS JÚLIA ISMÉT GAZDAGABBAK LETTÜNK! Helyszíni riport egy új óvoda felavatásáról A mikor e sörök megje- intézmény hiányzott a mai na- sikerült is mindazt elérnünk, •^*4 lennek, egy újabb ma- pig, dé most már itt magaso- és örömmel jelenthetem ki, gyár falu, egy alig háromszáz dik, és ezt eléggé soha nem hogy a község valamennyi lelkes község eddig mostoha tudjuk meghálálni pártunknak óvodáskorú csemetéje itt van. körülmények között élő kis- és kormányunknak, valamint És erre büszkék is vagyunk, gyerekei tiporják boldogan a falunk jótevőjének, édes jó aty- még akkor is, ha számolnunk havat és a sarat az új óvodá- jártak. Majd a következő igé- kellett a túlzsúfoltság veszélyé juk felé vezető úton. Igen, bol- rettel fejezte be beszédét: — vei. Mert kit is hagyhattunk dogan és büszkén, fölemelt fő- Minden erőnkkel, tehetségünk- volna ki közülük? Ott elöl, az kel azon leszünk, hogy az új a kis fehér szalagos lány a ta- óvodát minél jobban be népe- nácstitkáré, ő ugyebár semmi­sítsük. kép pen sem maradhatna ott­Jp elzúgott a helyeslő taps, hon. Mellette az én k'sfiam újra elhangzott hat lépked — tessék csak nézns, szavalat. Aztán az avató szó- micsoda vasgyúró, pedig még ttoknak tálcán egy ollót nyúj- csak jövőre megy iskolába —, tottak át, azt jobb kezébe fog- mögöttük a két kislány az óvá ta, egyszer megcsattogtatta a nőé, végül pedig egy igazi tsz­vel haladnak, és közben egy­más kezét fogva tárgyalják, hogy lám, a. mi falunk sem fe­hér folt többé a tanügy térké­pén, nemhiába fáradozott olyan tekintélyes bácsi régi vá­gyunk megvalósitásáért. De félre az üres szólamok­kal! Mert aki ott állt a mi­nap felavatott új óvoda épüle­te előtt, és az erőtlen, mégis levegőben, hogy jól fog-e, az­tán a megdermedt csöndben tag gyermeke, őt igazán nem lehetett visszautasítani, hisz nyisszenve elvágta a piros sza- végeredményben a falu egésze óvodát. így tehát csiklandó napfényben hallgatta tagot. Es akkor valahonnan a kapta a. a szónok édes zengésű hangját, sarokból, egymás kezét fogva, majd csak megférnek viláhog a szíve is átforrósodott, csór- nagy megilletődéssel előbújtak egymás mellett, ha szűkén is. birtokba ]í1 egköszöntük a felvilá- Gyorsan gositást, és azzal a ból­ékét: igen, öten voltak, egy féllel sem ke­dultig tple lett dagadó lokál- az óvodások, hogy patriotizmussal, és az emberek vegyék épületüket, énekelni szerettek volna örö- megszámoltam műkben, hogy nekik ilyen párt fogót adott az ég meg a fölöl- vcsebben, pontosan annyian, tes szerv. Ott állt a szónok Három leány és két fiú. ,SIzí- az új óvoda lépcsőjén, a piros VPm dobogott a meghatottság- drapériával letakart asztal mö- tól> a legszívesebben sírni sze­gőit a saját, két lábán. Kedves retiem volna örömömben, olvasóink, tekintsenek el be- hogy íme, ennyire szeretjük mi szedőnek szó szerinti közlésé- ® saját népünket, annak sa- tői. Sok zsebkendömosász ' ta- íat OVcrekeit, hogy a legkisebb kantok meg ezzel önöknek. faluban is tudjuk biztosítani Elégedjenek mag azzal, hogy mar 02 iskoláskor előtt intéz- felsorolta a felszabadulás utáni ™pnyes neveltetésüket. Nem fejlődésünk legfontosabb szám- dolog ez kedves olvasóink! dog tudattal, kellemes meg­nyugvással ültünk be Warsza- vdnkba, hogy ismét gazdagod­tunk egy intézménnyel, amely ha kissé szűkén is, de biztosít­ja egy dunántúli k>s fail va­lamennyi gyermekének alap vető nevelését. — sk — szándékot, II stratTordi mészáros fia, William Shakespeare még nem volt 25 éves, amikor — elhagyva szülővárosát, London pezsgő életű színházi világá­ban próbált szerencsét élőbb színészként —, mégírta drá­maköltészetének ellső remek­művét, a veronai szerelmesek tragédiáját Az az idő, amely a születési évszám és az al­kotóra elhallgatást parancso­ló másik nagy határkő között eltelt, az emberiséget olyan életművel ajándékozta meg, amely legalább annyira sokat vitatott rejtélyeivel, mint ami­lyen páratlan örökértékűségé- ben, és fiatal, közel négy­száz év távlatából. Shakes- peare-ért nemcsak saját ko­ra, s a korát követő századok fiái lelkesedték, érezték mind élőbbnek, az idővel frissen dacolónak. Shakespeare a mi számunkra is fiatal, sőt mon­danivalója számunkra is élő és elevenen ható mondanivaló. Nemhiába állapította meg róla szintén nagy honfitársa, Ben Johnson, hogy »Nemcsak a mi korunknak él, hanem örökké«, s nem oktalanul vallotta lo­bogó lelkű Petőfink az angol szellemóiriást a »teremtés fe­lének«. Sem előtte, sem pedig utána valóbán ném született költő, aki az embereket jobban sze­rette és jobban ismerte volna; akitől az emberiség századok­ra szólóan többet tudhatott volna meg magáról, mint tő­le. Az Is vitathatatlan iroda­lomtörténeti tény, hógy sem Shakespeare élótt, sérti pédíg utána ném volt olyan költő, akinek emberi alakjáról keve­sebbét tudna az emberiség, amely immár közkincsének vallja Shakespe&re-t. Csak örülni lehet, hogy a színház megajándékozott ben­nünket a Romeo és Júlia elő­adásával, gazdagítva ezzel a már eddig bemutatott Shakes- peare-darabok repertoárját. A drámaköltészetnek ez a szel­lemóriása itthon van színhá­zunkban, s valahányszor ő veszi birtokába a színpadót, hogy a színművészét közvetí­tésével hozzánk szóljon, ne­mes tartalmat kap a színház; Shakespeare-rel az emberáb­rázolás és a beszéd kultúrája győzedelmeskedik. Mondhat, mám: a színház klasszikus hi­vatását tölti be. Shakespeare-t játszani tehát nemcsak művé­szileg szép feladat, egyúttal hálás feladat is; fényjel arról, hogy a színház céljai, igényei mindinkább a haladás irá­nyába tortának, s találkoznak a színháztól mind nagysze­rűbbet váró nézők ‘ igényével. Itt nem azokra gondolok, akik igénytelenségük miatt egye­dül a tartalmatlamságávál, fel­színes szórakoztatni akarásá­val ható könnyebb műfajokat igényelik még csupán. A szín­ház igazi ünnepeit sohasem a közönség retrográd elemei ülik meg, hanem az új szín­házi közönségnek az a tekin­télyes tábora, amely kész be­fogadni a látszatra nehezet, és kész hajlani a shakespeare-i intelemre: nem nézi az el­enyésző hibákat, hanem a az egészet nézi. Tehát azt, hogy a Csiky Ger­gely Színház műsorpolitikája kinőtte a gyermekbetegsége­ket, a színház színházat akar teremteni, és teremt is, mert választott útjáról már nem tudja letéríteni a visszahúzó kívánságokat hangoztatok még oly lármás kórusa sem. A Romeo és Júliát úgy is­merjük, mint a tiszta szenve­délyektől izzó szerelem és az ostoba halál megrendítő köz­játékát, amelyben az élni, nyárrá érni kívánó tavasz sgáll harcba a gyűlölködés te­lébe fagyott környezettel. A magával ragadó diadalmas fiatalság zeng a Romeo és Jú­lia minden sorából, az a fia­talság, amely képes meggyúj­tani maga körül mindent emésztő szenvedélyével. És képes el is hamvasztani min­dent, hiszen hőseink útja olyan nászi ágyhoz vezet, amely nem életet, boldogságét te­rem, hanem enyészetet. A Romeo és Júlia gondós, igen stílusos előadása Bálint György eddig is sokszor ta­pasztalt rendezői tehetségét, kulturáltságát dicséri, mél­tóan arra, hógy sikert aras­son. Ilyen jól összehangolt, minden művészi erejét latba- vető együttessel a mindvégig shakespeare-i színpadképpel csak meghódítani lehet á kö­zönséget! Bálint György sze­rencsésen találta meg — Tart Béla díszlettervező segítségé­ved — azt a poétikus keretet, amely stabil szerkezetével ösz- szefogja az egész színpadot, és egységbe képes fűzni az idő­ben és térben egymás utón következő jelérteteket. Sha­kespeare hagyományos színpa­da ez, de íókónszenvesen mo­dern hangólásbán. Az előadás díszletei inkább csak jélzik, mint ábrázolják a színhelye­ket, s a jelzések gyors válto­zása (tervből jövő elismerés a műszakiaknak) biztosítja a tragédia kifejlődésének ritmu­sát, drámai atmoszféráját. A kísérőzenéről csupán ennyit: nem jobb sem Prokofjev, sérti pedig Csajkovszkij ide sókkal inkább kívánkozó muzsikájá­nál! Nem célom sem a Romeo és Júlia drámai elemzése, sem pedig tartalmi ismertetése. A drámai elemzést elvégezték előttem másók, akik még tud­tak újat mondani Shakespeare életművéről, a tartalmi ismer­tetést viszont fölöslegesnek ta­lálom, mert ez az a Shakes- peare-tragédia, amelynek tör­ténetét úgyszólván mindenki Ismeri. Azt azonban följegyez­ném, hogy a gyönyörű drámai költemény előadásának ak­kordjai méltán zengenek ben­nünk vissza, a színház pedig joggal sorolhatja a Romeo és Júlia előadását a sikeres be­mutatók közé. Még akkor is joggal, ha mindenki megszív­lelte ugyan a szerző kérését, de a kritikus hivatásából adódóan kénytelen kitérni az egésznek a vizsgálatán túl a részletek vizsgálatára is. A két címszereplőről, a jú. liát alakító Szlonka Márta és a szerelmesét, Rómeót megfor­adatait, mintegy nyolcvanat, a Es maga az a tény, hogy öten Ili különös tekintettel a nehéz- toltak, nem négyen, nem is ipar, kisebb részben a lanügy hárman, hanem öten, amit úgy fejlődésére. A példákat azon- « mondhatnék, hogy tíznek a ban zömmel a. szomszéd köz- va0V harmincnak az egy­ségekből és inkább városokból haÍoda> esetleg egynek az öt­hozta, mivel ebben a kis ma- szbrose- Es akkor, mintha tin- ayar faluban még mindig csak [at . röppentenének kristály­két nevelő tanítja az l __VIII - „ . vlzbe, úgy keveredett o sztályt, bár lehet, hogy nem °römömbe az aggály ürömé: sokáig, mert talán az óvoda h°?Van tudnak ennyi gyereket építését korszerű, új nyolc tan- eJhelVezm ebben, az épületben? termes iskola létesítése is kő- 7f h<ttráltatja-e nevelte­reti. Aztán nyolc szavalat kö- , ez, a túlzsúfoltság? Mi­vetkezett egymás után — töb- kérdés egyre inkább gyö­bek között az Akasszátok fel a hát 0 királyokat című aktuális Pető- ,ttcm alu> iskolaigazgatót, fí-vers —, majd a helyi tanács íme * nyilatkozata: elnöke vette át és köszönte — Bizony, nem kis gondot meg örömtől elfúló hangon a okozott ez -a falu vezetőinek, két foglalkozási termet, áz iro- higgye el, riporter elvtárs. Fi- dát meg a mellékhelyiségeket, gyelembe kellett vennünk messze szárnyaló pátósszal ugyanis, hogy a falu egészé- hangsúlyozva: edd‘g a kisgyér. nek épült, valamennyi 3—6 mekek elnyomatás alatt síny- é -es korú gyermek számára, és lődtek a faluban, nem 1árhat- az volt az elvünk, hogy senki tak szabadon, a saját belátásuk ne maradion ki. Körültekintő, testint óvodába, mivel ez ss szívós felvilágosító mutkáveX APRÓHIRDETÉSEK ::::: .-tíM apas-vetel számú két­szobás családi ház gazdasági épü­letekkel eladó. (246) Mernyén Lenin u. 44. számú csa­ládi ház (műút mellett) 1200 n-ölön (ebből 300 n-öl szőlő) eladó, vagy kaposvári házért elcserélném. Ér­deklődni: hétfőn egész nap, más napokon du. 6-tól. Kovács. (245) Eladó kétszobás ház 2000 n-öl te­rületen, melyen S2Ő1Ő és gyümöl­csös is van- Marcali, Hunyadi u. 2. (2*92) Toponáron vorösh ad sereg u. 174. számú családi ház (2 szóbá, 2 kony* ha, speiz) gazdasági épületekkel, 425 n-öl földdel beköltözhetően el­adó. (248) Dobfelszerelés olcsón eladó, Ka­posvár, Tisza u. 36. (249) Eladó Kaposváron, Nyár utca folytatásánál 200 n-öl házhely gyü­mölcsfákkal beültetve. (873) Eladó Kaposvár, Gárdonyi u. 20. Szám alatta családi ház. (872) Kecel-hcgycn 2 szobás családi hás 4 hold területen (zart kert) egy­ben vagy részletekben eladó. Ér­deklődni: Kaposvár, Mikszáth >. 3. Kiskorpádon 14 méteres istálló, pajta lebontásra, ugyanott kis családi ház 800 n-öl telken gyümöl­csössel eladó. Érdeklődni: Kapos­vár, Cseri út 11. (875) Eladó Dartuvia motorkerékpár. Kaposvár, Kaposrétsor 17. Érdek­lődni: Textilművek, tűzoltóügye­let.. (860) ÁLLAS A nemes vidi földmű vess zövétke- zet ruházati boltjába eladót áz^ri- nali belépésre fölvesz. Szakmun­kás-. erkölcsi és működési bizo- rtyftVány szükséges. Fölvéfceá ese­tén útiköltséget is téfftüri_k. Je­lentkezés a nemes vidi földműves­szövetkezet ig. elnökénéL (2310) Kovácsot felveszünk azonnali ha­tállyal. Fizetés megegyezés sze­rint, órabér vagy teljesítménybér alapján. Előnyben több éves gya­korlat, valamint olyan személy, akinek ólyan családja van, amely a kovácsmunkába besegít. Jelent­kezés személyesen: Kőkút, Petőfi Tsz, vasútállomás Hencse-Hedre- Mfi «M7) Szakképzett tehenész 1D éves gyakorlattal másodmagával elhe­lyezkedne tsz-ben megjegyezés alapján. Cím 861-es számon a Ma­gyar Hirdetőben. (861) Kőműveseket, ácsokat keres az ÉM 44. Építőipari Vállalat buda­pesti munkahelyre. Szállást bizto­sítunk. A jelentkezők szerszámot hozzanak magukkal, használati dí­jat fizetünk. Jelentkezés: Buda­pest., V. kef., Kossuth Lajós tér 13—15., munkaerőgazdálkodás. (864) jjjijl vegyfs lllii; Köttyvjóváírássai átveszünk vagy megvásárolunk Marabu VII. típu­sú kisnyomású, koksztüzelésü ka­zánt, 2 db-t, darabonként. 14.4 négyzetméteres fűt^ fel ül ette!. So­mogy megyei Móziüzemi Vállalat, Kaposvár. ______,_________(2564) M agános, idősebb nő vagy férfi gondozását vállalnám lakásért. Ajánlatokat 855. száriión a Magyar Hirdetőbe. (855) Ágy kiadó 2 lány részére. Kapos­vár, irányi Dániel u. 17. sz., ka mi alatt. (858) kik. ill HÁZASSÁG jiljjl Egyedülálló ÜtttUjiafi» íáWl If- meretségét Jéfcresl házasság coljá­ból 58 éves rtiűveU írvegyasszony, mivel nehéz egyedül. Leveleket -Piros szegfű« jeligére 831. számra a Magyar Hirdetőbe, í83lí máló Szokolay Ottó színháza munkájának erényeiről és za. varó hibáiról szólnék először. Leszögezve mindjárt, hogy korban a két fiatal művész­nek hozzájuk közei állő fel­adatot kellett megoldani. Meg is oldották ezt a feladványt, de nem egyértelmű sikerrel. Mindkét alakításban sok még az egyenetlenség, a hullámzás a tökéletes megközelítése és az egészen gyengén sikerült kö­zött. Nem tartom véletlennek, hogy a már nagyobb színészi gyakorlattal, érzelmi érettség­gel és gazdagsággal rendelke­ző Szlonka Márta Júliája tu­dott emlékezetesebbé válni, a Szókólay Ottó Rómeójából alig érzünk valamit. Megítélésem szerint színházunk fiatal drá­mai hőse egy kicsit korán jutott a szerepek szerepéhez, ezért maradt olyan sokban adósunk Romeo belső tulaj­donságainak játékbeli megraj­zolásával. Elkedvetlenítőem túlhangsúlyozza Szokolay Ró­meója a Róza-motívumot, ké­sőbb éppen ezért tudja kevés hitelt érdemlően bizonyítani, hogy a csélcsap ifjú egy csa­pásra érett férfivá. Szürke és érdekteiert például a híres er­kélyjelenet, de azután is ke­vésszer nyugtázhatjuk a mé­lyülés felé tartó törekvést Szo­kolay Ottó emberábrázolásá­ban. Romeo külsőségekre inkább törő megformálásával magya­ráznám. hogy a partner mű­vészi munkája is veszített színeiből. Szlonka Márta Jú­liája ennék ellenére éretteb, szebb példája a színészi meg­formálásnak. A népes szereplőgárda va. lahárty tagjáról beszélni szán­té a léhétetlénnel határos égy kritika szűk keretei kö­zött Elfogadható volt a két egymással vakon gyűlölködő család bemutatása, de meg­jegyezném, hogy ez a bemu­tatás csak a tragédia forrpont- jához közel kerülve tudott hi­telessé válni. A verses szöveg sem minden szereplő ajkán csengett'olyan tisztán, hibátla­nul, mint ahogy Shakespeare kívánja a színésztől! Különö­sen bántó volt a sok csengés­beli hiba a Mercutiót egyéb­ként szépen megrajzoló HoU János felszabadult játékának kísérőiéként Örömmel fedeztük fel Sza­bó István szép orgánumát, hi­bátlanra törő színpadi beszé­dét és biztató ábrázolókészsé­gét. Hasonlóképpen örülünk Makkay Sándor szenvedél­lyel megformált Tybaltjának, Szabó Imre hercegének és Tóth Béla rusztikus egysze­rűséggel, de sok jó humorral megrajzolt szolgaiegényónek. Nem tarthat azonban osz­tatlan elismerésre számat Ta- Itács Anna nem is annyira né­pien, hanem inkább népiesen megrajzolt dajkája, és itt azt hangsúlyoznám, hogy a nagy színészi kulturáltsággal ren­delkező Takács Anna alkatá­tól idegen ez a szerep. Szabó Bálint elfogódottan, csak külsőségeiben állította élénk Párizs grófot. Az előadás egyik legkitű­nőbb alakítását Fillár István mondhatja magáénak. Fillár mindvégig belülről fakadó já­tékában Lőrinc barát rajza si­került a legjobban. KriptabeJi jelenetét bízvást nevezhetjük megrázóan életszerűnek, a szí­nészi játék, átélés és elhitetni tudás ki vétel és remekének. A RoTneo és Júlia kaposvári élőadásának felsorolt gyengéi aligha ésÓkkentik a színház érdertieit. Hiszen itt állhat végkicsengésül, hógy az emlí­tett hibák éllenére megérde­mel mindén elismerést a Ro­meo és Júlia előadásának ho­mály munkája, s álljon ittvé. gézetül az is, hógy órtrtiagába« vévé a ÜMA&ó és Júlia előadá­sa a jóbbak kézé váló. László Ifcelys

Next

/
Oldalképek
Tartalom