Somogyi Néplap, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-20 / 42. szám

Kedd, 1962. február 20. s SOMOGYI NCPLAP Látogatás Fortuna kegyeltjeinél Hárommillió 600 ezer forin­tot nyertek a somogyi lottó­zók a múlt évben. Havonta átlag félmillió lottószelvényt és 50 ezer totószelvényt vesz­nek a megyében. (Újsághír.) A szerencsés emberek szá­ma nem kevés. Sókan vannak, de igen nehéz ólyat találni, aki hajlandó nyilatkozni is. Mert Fortuna kegyeltjei örülnek, na­gyon örülnek a pénznek, és ép­pen ezért félnek is. Hogy mi­től’ A nyilvánosságtól. Attól, hOt,. megrohanják őket az is­merősök, és nem lesz egy pil­lanatnyi nyugtuk sem. A tartózkodó — Nem, kérem, nem mon­dók semmit; eddig azt hittem hogy nyugodt lehetek, dé még így is kiszivárognak a hírék, és semmi szükségem arra, hogy megrohanjanak. A házigazda nem éppen a legudvariasabb formában sür­geti a beszélgetés befejezését, dé azért fölteszek néhány kér­dést. összeráncólja a homlo­kát, töpreng egy ideig, aztán megesket, hogy nevét nemcsak a noteszomból, hanem emléke­zetemből is kitörlöm. Termé­szetesen megígérem, hogy tel­jesítem kérését. Most már föl­enged. Bízik az ígéretben. Bort tesz az asztalra, és koccintásra emeli poharát. — Ugye, azt kérdezte, ho­gyan lehet nyerni’ őszintén mondom, nem könnyen. Kere­ken három évig lóttóztam, mi­re befutott az első komolyabb találat. Még a feleségemnek sem mondtam meg. Azóta ját­szom abból a pénzből heti száz szelvénnyel — persze titokban. Csak trafikosnál veszek lottót, és a nevemet sohasem írom rá. És azóta mindig szerencsém van. Még nem volt olyan hét, hogy ne lett volna néhány ket­tes vagy hármas találatom. A pénz így bőven visszatérül, sőt hat-nyólcszáz forint mindig megmarad tisztán. — És a nagy találat? — Az tavaly volt. Arra még gondolni sem mertem. , — Felcsillan a szeme, most már ő kérdez. — Látott már maga egy bő­röndöt tele rakva piros hasú kötegekkel? Tagadóan rázom a fejem, er­re elneveti magát. — Hát akkor még nem tud­ja, milyen jó érzés az. Tudom, hogy bőven van, ha kell, csak elsétálok a bankba, és kivál­tom a szükséges összeget. — Költött már valamire? Ráncolja a homlokát, és csak néhány perc múlva szó­lal meg. — Az úgy jó, ha a pénz egy­ben van. De azért egy villát már vettem a Balaton mellett. Elég sokat kértek érte. Csak­nem kétszázezerbe került... „Jó helyre falóit a pénz,, Batét, ezt a 800 lakosú köz­séget sokan szerencse falvá- nak nevezik. Deák Lajos ku­bikos a nyár elején, Kovács Fe­renc vb-elnök és Tóth Ferenc­ivé varrónő pedig november­ben ért el négyes találatot a lottón. Deák Lajossal nem si­került találkoznom, mert dol­gozott. A faluban egyhangúlag állítják: »Jó helyre talált a pénz.« Igaz, nem sok az a 38 ezer forint, de azért ennyi pénz is számottevő. Kovács Ferenc vb-elnök szép szál, deres hajú ember. Elő­ször azt hitté, hivatalos ügy­ben keressük, de amikor meg­tudta jövetelünk célját, elmo­solyodott. — No, végre hivatalosán is tisztázhatom magam — mond­ta tréfásan. — A faluban ugyanis sokan vélekednek úgy, hogy bizonyára azért nyertem, mert tanácselnök vagyok. Elindulunk az elnök laká­sára, és hallgatjuk a négyes történetét. — A postán vettem három szelvényt, ott is állítottam ki. Írtam a számokat, 22, 40.... és már majdnem behúztam a negyvenkettest is, de meggon­doltam magam: úgysem jön az úgy egymás mellé. Pedig ha azt is áthúzom, ötösöm lett volna. Belépünk a házba, és most már a háziasszony mesél: — Mindenki nagyon örült. A gyerekek akkor egész éjjel terveztek. Amire szükségünk volt, azt meg is vettük. Erre a há2ra 28 ezer forinttól tar­toztunk, most azt is kifizettük. A férjem Jawa motort kapott, a lányom bundát és fehérne­műt. Felruházkodtunk, de még mindig maradt pénz. Viccelőd­tek is az émberek, s kérdezget­ték, hogy megyek-e ezu'án is a tsz-be. Persze, hogy mentem, megyek is, hiszen nem is tud­nám megállni, hogy ne dolgoz­zak. Ugyanebben az utcában, né­hány házzal odább lakik Tóth Ferencné. Csak a szülők és a nagymama van otthon; Erzsi­ké, a boldog nyertes a Kapos­vári Ruhaüzemben dolgozik. 157 ezer forintot nvert. Pannó­nia motort, lemezjátszós rádiót, ruhaneműt és mosógépet vet­tek. A többi pénz takarékbe­tétben-van. Szerencs* kell Lászlóvári László kaposvári lakos l2 találatot ért el a to­tón, és 103 ezer forintot nyert. Munkahelyén kerestem, de egy félfogadó a RAVELL-nél soha­sem ér rá. Így csak a szünetek­ben beszélgethettünk. — Kapóra jött a pénz. Ház­helyet vettem, mert jövőre építkezni akarok. — Mióta játszik? — Ö, kérem, összevissza, és nem is vagyok komoly totózó, csak a szórakozás kedvéért csi­náltam mindig. Most például nem játszom. Ha komolyan ér­tettem volna hozzá, biztosan nem nyerek. Mindenki csodál­kozott tippjeimen. Hogy mi kell? Szerencse és újra csak szerencse. Nekem kijutott. Vettem akkor októberben egy tv-t, és még mindig jó. Pedig ehhez aztán — mivel szakem­ber vagyok, nyugodtan mond­hatom — valóban szerencse keik Németh Sándor ‘Hill ADÁS-VÉTEL !!!!!! •Szőlővesszó, eredeti francia Sei- bel fehér, a sima db-ként 50 fil­lér. Érdeklődésre válaszlapon vá­laszolok. Már most rendelje meg a termelőnél. Kovács ZL. Sándor­nál, Mezócsokonyán. (2557) Garnison, Kassai utca 3. szám alatti lakóház eladó a földműves- szövetkezet mellett, Érdeklődni ugyanott. (231) Csiszta-fürdőn családi ház 600 n-öl telekkel, melléképületekkel beköltözhetően és egy 125-ös szür­ke tankos Csepel motorkerékpár eladó. Érdeklődni: Csiszta-fürdő 10., Németh József. (2556) Eladó Balatonlellén állomáshoz 200 méterre háromszobás (előszo­ba, fürdőszoba, konyha, pince) vüla melléképületekkel és külön 350 n-ol villatelek. Cím: Táncsics János, Balatoniéi le, Kossuth L. u. 26. (242) Ültessen rózsát! Különleges új­donságok, gyönyörű színek. Szál­lítás postán. Kérjen díjmentes faj­tajegyzéket. Szálkái rózsakertészet, Budapest, Dalszínház u. 10. (2514) Eladó 3 telek, .konyhakertészetre is alkalmas, állomáshoz 10 percre. Vennek használt hálószobabútort. Érdeklődni: Kaposvár, Laborfalvy Róza u. 4., Vass. (833) Azonnali beköltözhetőséggel ház­rész sürgősen eladó. Cím 845 szá­mon a hirdetőben. (845) Kétszobás ház Kaposváron, Lon- ka-hegyen ezer négyszögölön, rész­ben beköltözhetően sürgősen ol­csón eladó. Érdeklődni: Megyei Bíróság, I. em. 12. (830) Kertes családi ház beköltözhe­tően eladó. Kaposvár, Vak Bottyán u. 53. (844) Motorcsónaktestek különböző méretben és 250 köbcentis Sachs motor eladó. Érdeklődni: Siófok, Fő u. 73., Bartis. (20258) Kaposváron Virág u. 67. alatti kétszobás, összkomfortos, kertes családi ház OTP-kölcsönnel. be­költözhetően eladó. Érdeklődni ugyanott mindennap 5 óra után és vasárnap egész nap. ________ (838) E ladó Kaposvár, Maros u. 2. sz. teáz beköltözhetően. (835) 111 CSERE iiiíil Belvárosi nagyméretű kétszobás, komfortos lakásomat elcserélném szintén belvárosi háromszobásért. Cím a kiadóbaa, (£43) MIÉRT A SZOVJETUNIÓ AZ ELSŐ A VILÁGŰRBEN? Irta: N. PETROV gépészmérnök Az 1961-és év tavaszit sohasem fogja elfelejteni egyetlen kortársunk sem. Az első ember, a Szovjetunió pol­gára megjárta a világűrt, és sikeresen visszatért bolygónk­ra, a Földre. Nevét ismeri ma az egész emberiség. Azokban az emlékezetes áprilisi napok­ban a szovjet újságok és fo­lyóiratok szerkesztősegébe ezerszámra érkeztek a levelek és a táviratok barátainktól a világ minden tájáról. Az élra­gadtatott világ üdvözölte Jurij Gagarint, s köszöntötte a mun­ka és a tudomány hatalmas győzelme alkalmából a nagy hős hazáját. A burzsoá sajtó tanácstala­nul kapkodott, és a lapok ha­sábjairól szinte le sem kérült a kérdés: miért az oroszok az elsők a világűrben? Miért van az, hogy az első szputnyik, az első világűrbe küldött élőlény, az első mesterséges égitest, a Vénus felé repülő első űrha­jó mind-mind a Szovjetunióból indult el? Érdemes megemlíteni, hogy amikor első szputnyilkunk feljutott a világűr Végtelenjé­be, az amerikai tudósók — el­ismerve a szovjet tudomány Vézető szerepét — kijelentet­ték, hógy először tíz-tizenkét esztendő múlva repül majd embér a világűrbe. Mindössze három és fél év telt el azon­ban, s az emberiség vakmerő álma megvalósult. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Rusznyák István akkor mon­dotta a következő szavakat: »Csodák nincsenek. Az ered­mény, ajmelyet ma sósem lá­tott Csodának tartunk, a szov­jet tudomány és technika pél­dátlan fejlődésének nagyszerű eredménye, az emberi lángész és erő s a tudomány és tech­nika kölcsönös munkájának eredménye.« Csodák valóban nincsenek. Amikor Oroszország munkás­sága és parasztsága kezébe vette hazájának sorsát, a vi­lág első szocialista társadalma kijelentette, hogy tudatosan, a tudomány törvényei alapján építi új életét, és hogy a fejlő­dés elválaszthatatlan a tudás haladásától. A burzsoá világ hitetlenül, sőt időnként gúnyo­san fogadta a szovjet haza si­kereiről érkező híreket. Pedig akkor, a nemrégiben életre hí­vott tudományos intézetekben már tanultak azok a fiatal tu­dósok, akik később megfékez­ték az atomenergiát, és első­ként tárták fel a kozmosz vég­telenjét. A tudomány fejlődésére rendkívül jó hatással volt a népgazdaság szocialista formá­ja. A szocialista állam már a forradalom utáni első évektől Több éves gyakorlattal rendelke­ző építész lakással állást keres. -Azonnali'« jeligére a kiadóba. (2895) A Világítástechnikai Vállalat fel­vételre keres gyakorlott excenter- prés beállító lakatost. Jelentkezés a Toponári úti telepen. (2553) Érettségizett fiatalember elhe­lyezkedne bármilyen munkakörbe. Cím a kiadóban. (2551) Gyermekszerető fiatal komoly háztartási alkalmazottait keresek Jó fizetéssel. Körállatorvos, Török- koppány, Somogy megye. (7158) Egyedülálló középkorú asszony dolgozó család kisebb háztartásá­nak vezetését vagy gyermek gon­dozását vállalná. -Vidékre is el­megyek« jeligére. Cím 840. számon a hirdetőben. (840) V E G V F S Ili Piros clklop- és falazókövet 10 napon belül szállítunk. Ár Bada­csonytomajon vagonba rakva 120, Illetve 90 Ft/tonna. Balaton Tsz, Abrahám-hegy. (2559) Értelmiségi dolgozó férfi knebb szobát keres a Szabadság park közelében. Cím 847. számon a Ma­gyar Hirdetőbeo, 4647) kézdve széleskörűen és gondo­san támogatta a tudományos kutatómunkát. Megfelelő mun­kaerőket és eszközöket kere­sett a legfontosabb tudomá­nyos kérdések megoldásához Érdemes egy kissé visszatekin­tenünk, s legalább futólag vé­gigpillantanunk a szovjet gaz­daság fejlődésének útján, hogy jobban, tárgyilagosabban érté­kelhessük a Szovjetunió nagy­szerű tudományos eredményeit ...Amikor ürkajómodellek fényképeit nézegetjük, tekinte­tünk gyakran elsiklik a rövid magyarázó szövegek felett: hő­álló védóburkólát, m'űszerfül- ke, ónműködő rádióállomás... Pedig milyen hatalmas munka olyan fémburkolatot alkotni az űrhajókon, amely kibírja az óriási mechanikai és hőből származó túlterhelést! Ez azt jelenti, hogy mindenekelőtt ki­váló kohászatot, kiváló gép­gyártást kellett teremtenünk. Az 1913-as évben Oroszor­szág a világ feketeszén-terme­léséből mindössze 6 százalékot adott. Kitűnő minőségű féme­ket, különféle speciális acélfaj­tákat azokban az években az orosz gyárak szinte egyáltalán nem termeltek. A gépgyártás mindössze 6,3 százaléka volt az egész nehéziparnak. A gép­gyártásnak igen sok fajtája, mint például a repülőgépgyár­tás, autógyártás, nem létezett Oroszórszágban. A Szovjetunió már 1937-ben éurópai első és világviszony­latban második lett a gépgyár­tásban, ami pedig a kohászatot illeti, ugyanezeket az eredmé­nyeket értük el 1946-ben. A szovjethatalom évei alatt a gépgyártásból és a fémfeldol­gozásból származó termékek összmennyisége csaknem há­romszázszorosra nőtt A titok nyitja természetesen nemcsak és nem elsősorban iparunk meny- nyiségi fejlődésében rejlik. A szovjet ipar a világ technikai fejlődésének élvonalába ke­rült. Külföldön évről évre na­gyobb megbecsülésbén része­sülnek a szovjet üzemek gyárt­mányai. A külföldön rendezett ipari kiállítások meggyőzően tanúskodnak gépeink kiváló minőségéről, pontosságáról, és megbízhatóságáról. Nem kell messzire men­nünk bizonyítékokért. Elegen­dő elmondani például, hogy azoknak a gyáraknak fölszere­lése, amelyek a szputnyikokat és az űrhajókat készítik, az utolsó csavarig hazai gyártmá­nyúak. Vagy vegyük például a moszkvai Vörös Proletár gyár termékeit. A múlt évben a gyár jó néhány munkagépét a világ egyik legnagyobb ipari hatalma, Anglia vásárolta meg. Amikor az első »IK62« eszter­gapad megérkezett Hadders- fieldlbe, a Broomfield cég üze­mébe, a szomszédos gyárakból igen sok gyártulajdonos és munkás jött el, hogy megnéz­ze. Oly sokan akartak megis­merkedni a híres szovjet esz­tergapaddal, hogy a társaság adminisztrációs részlege kény­telen volt néhány »tárlatveze­tést« rendezni. Az angol műszaki sajtó elra­gadtatott cikkeket szentelt a szovjet gépeknek. A Metallwor- king írta: »Ez az Oroszország­ból importalt esztergapad ko­moly kihívást jelent a nyugati gépiparnak... A gyár vezetői valósággal eltűntek a látoga­tók tömegében, akik szerettek volna megismerkedni a gép munkájával... Jelentős az is, hogy az oroszok képesek eb­ből a géptípusból évente né­hány ezret gyártani, ha akar­nak. .. Tudomásunk van arról is. mennyire el voltak ragad­tatva egyes gépgyártó szakem­bereink, amikor meglátogattak néhány orosz üzemet,« Érdemes mégemlíteni, hogy ugyancsak a Vörös Próletáí gyárban történelmi emlékként őriznek olyan esztergapadokat, amelyeket huszonöt, harminc esztendővel ezelőtt vásárolt a Szovjetunió Angliában. Való­ban hősies utat kellett megten­ni ézektől az idegenben ké­szült gépektől azokig a gépe­kig, amelyek biztosították az első utazást a világűrbe. A felsoroltaknál azonban még hatalmasabbak a szovjet ipar fejlődésének távlatai. Az SZKP XXII. kongresszusán el­fogadott, tudományosan meg­alapozott programban, amely a kommunista társadalom föl­építését irányózza elő, ott áll, hógy a Szovjetunió éventé 250 millió tonna acélt fog termel­ni. Olyan hatalmas folyam ez, amely percenként 475 tonna fé­mét hordoz. A képletesség ked­véért elmondhatjuk, hogy egy ilyen »percnyi« fémmennyiség elegendő lenne száz traktor elkészítéséhez. Lám, milyen mérhetetlen fémtömeg várja a közeljövő­ben a szovjet Szputnyikokat! Talán fölösleges is mondanunk, hogy az új fémötvözetek szá­zait állítjuk majd elő, ame­lyek lehetővé teszik a világűr meghódítása légbonyolultabb feladatéinak mégóldását is. A me®felelő fémötvözetek felku­tatása annak idején leküzdhe- tétlen akadályként tornyosult azok előtt a szovjet mérnökök előtt, akik elsőként dolgoztak a rakétatechnika területén. Még 1931—32-ben a leglelke­sebbekből egy kicsiny csoport szerveződött, az úgynevezett GIRD-csoport (a Reaktív Moz­gás Kutatói Csoportjának orosz rövidítése. Az első raké­tahajtóművek, amelyeket ez a csoport épített, szinte másod­percek alatt elégtek: egyetlen fémötvözet sem bírta a há­romezer fokos hőséget, v Mind­ez a probléma most már rég hátunk mögött van, megoldot­tuk őket. A szputnyikokban és az űrhajókban rendkívül fontos szerepük van a különfé­le automatikus berendezések­nek. Attól a pillanattól kezdve, hogy a rakéta elválik a Föld­től, bonyolult mechanizmusá­nak irányítását az automatikus berendezés veszi át. Ez a be­rendezés kényszeríti a rakétát, hogy az adott röppályán mo­zogjon, vezérli a hajtóműve­ket, és kikapcsolja a kiégett rakétafokozatokat. Automati­kus készülékek biztosítják az űrhajó belsejében a szükséges hőmérsékletet, irányítják az űr­hajót a világűrben, ezek hoz­zák működésbe a földre térés­kor az automatikus fékezőbe­rendezést, és még egész sor bo­nyolult feladatot hajtanak vég­re. A gyakorlat bebizonyítot­ta, hogy szputnyikjaink és űr­hajóink automatikus műszerei hibátlanul dolgoznak. Magas fejlettségű műszer- gyártás nélkül gondolni sem lehet űrrepülésre. Míg azonban a szovjet fémgyártás és gép­ipar jelenlegi színvonalát ösz- sze tudjuk hasonlítani az 1913- as év színvonalával, a műszer- gyártásban nem tehetünk ilyen összehasonlítást — mert nincs mivel. Az 1913-as évben Orosz­országban ilyen iparág nem lé­tezett. A szovjet műszeripar elkápráztatta a világot, pedig még harminc esztendős múltja sincs. eljutnának egy olyan műhely­be, ahol az űrhajók legfino­mabb műszereit készítik, meg­döbbennének a látottaktól. Az ilyen műhely leginkább egy hatalmas műtőre emlékeztet. A hófehér köpenyekben sürgölő­dő emberek százai rendkívül bonyolult, finom és érzékeny műszerekkel dolgoznak. Ide nem szabad szövet- vagy gyapjűruhában belépni, mert a szövet és a gyapjú ol>an apró, szemmel láthatatlan porsze- mecskéket tartalmaz, amelyek­ből egy is elegendő, hogy tönkretegye a finom műszere­ket. A műhelyben klímaberen­dezés biztosítja az állandó, szigorúan meghatározott hő­mérsékletet. A műhelyben csak szarvas­bőr kesztyűben szabad dolgozz ni, mert ez nem ereszti át a kéz verejtékét. Az alig észre­vehető nedves ujjnyom is tönk­reteheti a műszert. A műhelyt fák övezik és virágágyak, a helyiség mindig Világos, napfé­nyes. Csöda-e hát ezek után, ho)gy az itt készült műszerek oly irigylésre méltó pontosság­gal vezetik útjukra a szputnyi­kokat és az űrhajókat? A műszeriparhoz hasonló sorsa van a kémiának, a szov- jet ipar másik új ágazatának is. A Világűr * kémiája egyet jelent a hajtóművek üzem­anyagával, ezernyi alkatrész­szel, amélyek tartósság szem­pontjából Vetélkednek az acél­lal, csakhogy annál sokkalta könnyebbek Ez ázt jelenti, hogy hőálló és hangnyelő konstrukciós anyágokat kell létrehozni. Ilyen anyagokat ké­mikusaink már nemcsak labo­ratóriumokban tudnak előállí­tani, hanem az iparban is. A jövőben még nagyobb szerepe lesz a kémiának a világűr meghódításában. Vonzó pers­pektíva az, hogy »rendelésre«, vagyis előre meghatározott tu­lajdonságok alapján kell bizo­nyos anyagokat előállítani, és ez a perspektíva egyre inkább elérhetővé válik a Szovjetunió tudósai, kémikusai számára. A Szovjetunió ugyanis a világon az első helyen áll a kémiai ipar különféle alapanyag-tar­talékait tekintve, gyakorlatilag pedig kimeríthetetlen a kémiai nyersanyagkészlet. Folytathatnánk tovább az űrrepülés problémáinak megol­dásában részt vevő ágazatok felsorolását. Például meg le­hetne említeni, hogy a Szov­jetunióban több mint három és fél millió felsőfokú képzett­séggel rendelkező szakember dolgozik; hogy a népgazdaság­ban több mint hárommüHo mérnök tevékenykedik, csak­nem kétszerte több, mint az Egyesült Államokban; hogy a Szovjetunióban minden negye­dik ember tanul... Mindennek megvan a maga oka j Országunk tudományának, technikájának, iparának viha­ros fejlődése, a világűrben és a földön elért szovjet eredmé­nyek, d szovjet emberek ké­pességeinek és tehetségének sosem látott fejlődése a felsza­badult munkán alapul. Mi­előtt szétvertük volna a Föld vonzóerejének bilincseit, szov­jet hazánk népe először a szo­ciális egyenlőtlenség, áz osz­tályelnyomás bilincseit zúzta szét, és fölépítette a szocialis­ta államot. És mindenekelőtt itt kell keresni a legfőbb fele­letet arra a kérdésre: -Miért az oroszok az elsők a világűr­ben’« A Szovjetunió űrhajós piló­tája, a Szovjetunió hőse, Ger­man Tyitov az SZKP XXIL kongresszusán mondta:-Ma az egész miág tudja, hogy a Vosztok 1. és a Vosztok 2. űrhajók repülőtere maga a szocializmus, amely megterem­tett minden előfeltételt az űr­repüléshez. .. Jóggál vagyunk büszkék ár­rá, hogy az űrhajók szovjet földről startólnak. Kétszáz- húszmillió szöbjet ember —■ íme az erő, amely a csillago­kig emeli azokat.« Olyan ember mondta e sza­vakat, aki húszóriöt órát töl­tött az űrhajó kabinjában. Háltok""-'- ’-»11 rá.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom