Somogyi Néplap, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-01 / 26. szám

SOMOGYI NftPLAP 2 Csütörtök, 1962. február L As ENSZ-kösgyűlés határosaiban ítélte el Portugália angolai eljárását A Biztonsági Tanács ma kezdi a kasmiri kérdés megvitatását New York (MTI). Az ENSZ-közgyűlés kedd es­ti ülésén 99 szavazattal 2 el­lenében (Spanyolország és a Dél-afrikai Köztársaság) egy tartózkodással (Fran .'tország) jóváhagyta azt a határozati javslatot, amely élesen elítéli az angolai nép ellen alkalma­zott portugál megtorló intéz­kedéseket és fegyveres akció­kat, valamint a lisszaboni kor­mánynak azt az eljárását, hogv nem hajlandó elismerni az angblai nép önrendelkezési jogát és függetlenségét. Megállapítja a határozat, hogy a portugál kormánynak ez az eljárása veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonsá­got. A határozat többek között követeli az angolai politikai foglyok szabadon bocsátását és szabadon választott politikai képviseleti szervek alakítását abból a célból, hogy átadják a hatalmat Angola népének. A határozatba foglalt javas­latot az ázsiai és afrikai or­szágok terjesztették elő. A gyarmattartó hatalmaknak elő­zőleg különféle mesterkedéssel sikerült töröltetni a javaslat­ból azt á fontos rendelkezést, amely külön bizottság alakítá­sát indítványozta az angolai nép függetlenségének előmoz­dítására. Mint a TASZSZ meg­állapítja, a gyarmatosítóknak, úgy látszik, egyáltalán nem tetszik a függetlenség szó. A szigorú szankciókat ajánló lengyel—bolgár határozati ja­vaslatot a közgyűlés elvetette. A közgyűlést ezután — magyar idő szerint kedden éjfél után — elnapolták anélkül, hogy ki­tűzték volna legközelebbi ülé­sének idejét ■ Mint nyugati hírügynökségek jelentik, Sir Patrick Dean an- ' goi ENSZ-fődelegátus, a Biz­tonsági Tanács januári elnöke Stevenson amerikai küldöttel, a tanács februári elnökével egyetértésben február elsejére (magyar idő szerint 21 órára) összehívta a Biztonsági Taná­csot, hogy megtárgyalja a kas­miri kérdéssel kapcsolatos in­diai—pakisztáni viszályt. Em­lékezetes, hogy a Biztonsági Tanács összehívását Pakisztán kérte; a Biztonsági Tanács leg­utóbb 1957. decemberében fog­lalkozott a kasmiri kérdéssel. A New York Herald Tribune a Punti del Este-i kompromisszumról New York (MTI). Az amerikai sajtó értékelése szerint a Punta del Este-i ér­tekezlet érzékeny csapást mért Latin-Amerikában az Egye­sült Államok tekintélyére. A New York Herald Tribu­ne az értekezlettel foglalkozó szerkesztőségi cikkében így ír: Minthogy a latin-amerikaiak nagy többsége, akiket Brazí­lia, Argentína, (Mexikó és Chile kormánya képvisel — tiltakozik a Castro-ellencs szankciók, sőt még Kubának' az Amerikai Államok Szerve­zetéből való kizárása ellen !s. kénytelenek voltunk a nyuga­ti félteke egysége érdekében kompromisszumra lépni. Igaz, hogy a Castro ellen élesen fellépő országok több­sége a Karib-tenger medencé­jében helyezkedik el és ezért nekik van a legtöbb alapjuk a félelemre, de a latin-ameri­kaiak kisebbségét teszik ki és befolyásunk alatt állnak. Az egész nyugati féltekén aligha találhat támogatásra az Egye­sült Államoknak olyan állás­pontja, amely figyelmen kívül hagyja Argentína és Brazília véleményét, még ha utóbbiak kisebbségben maradnak is a szavazásnál. Nem lenne most értelme rész­letesen taglalni, hogy sok la­tin-amerikai miért nem akar kemény álláspontot elfoglalni Castróval szemben. Elegendő annyit megállapítani, hogy fennállnak ilyen okok, és rrii nem hagyhatjuk ezeket figyel­men kívül. Fel kéül tennünk azonban a kérdést, miért nem derítették fel előbb ezt a latin-ameri­kaiak körében elterjedt ellen­állást, és az Egyesült Államok miért ment Uruguayban olyan nyilvánosságira hozott javasla­tokkal, amelyek eleve kudarc­bizonyos esetekben a mi erős ra voltak ítélve? Vita a bonni parlamentben a közös nyugat-európai agrárpiacról Bonn (MTI). A bonni parla­ment szerdán vitatta meg a közös nyugat-európai agrár­piacról megkötött brüsszeli megállapodásokat. A vitát Brentano, a CDU parlamenti frakciójának elnö­ke nyitotta meg, elsősorban a Közös Piac politikai jelentősé­gét hangsúlyozva. Szavaiból világosan kitűnt, hogy Bonn a Közös Piacot a NATO gazda­sági kiegészítésének tekinti. Nyomatékosan hangsúlyozta ugyanis: a Közös Piac a gaz­dasági előfeltételét teremti meg annak, hogy a NAT ') ha­tékonyan betölthesse hivatá­sát. A vita során a Szabad De­mokrata Párt és a Szociálde­mokrata Párt szónokai ugyan­csak méltatták a brüsszeli ha­tározatok «-korszakalkotó je­lentőségét« és csak egy-két képviselő mutatott rá burkolt formában arra, hogy a köz is agrárpiac megvalósulása ag­godalommá! tölti el a nyugat­német mezőgazdaságot. A szónokok azonban egyál­talában nem beszéltek arról, hogy a közös agrác-piac meg­valósítása milyen következmé­nyekkel jár majd a fogyasz­tókra nézve. Ezt a kérdést ve­ti föl szerdai kommentárjában a Frankfurter Rundschau és rámutat arra, hogy a közöt agrárpiac egyelőre csak árdrá­gulásokat hoz a nyugatnémet fogyasztóknak. Máris jelezték, hogy július 1-töl kezdve fel­emelik a kenyér, a liszt, a sü- temény-féüék és a gyermek- tápszerek árát. A TASZSZ tudósítása a laoszi helyzetről Vientiane (TASZSZ). ‘ A TASZSZ tudósítója írja, hogy a Boun Oum-féle «had­ügyminisztérium-« jelentéseiből is kiderül: a lázadóknak a tűz- szüneti egyezmény megsértésé­vel néhány héttel ezelőtt meg­indított támadásai kudarcba fulladtak. Nam Thában rend­kívül heves harcok folynak, s a támadó savannakheti csapa­tok sorra vesztik el állásaikat. Helyi újságíró körök vélemé­nye szerint Nosavanéknak azért volt szükségük a fent em­lített támadásokra, hogy siker esetén — úgymond — több jo­got formál hassanak maguknak a koalíciós kormányból köve­telt tisztségekre. Vientianeban elült az a lárma is, melyet a po­litikai és katonai hangadók keltettek a három herceg genfi találkozóját megelőzően. E lárma helyét a laoszi ellenőrző és felügyelő bizottsághoz inté­zett panaszok és «tiltakozások« foglalták el, amelyekben a Iá­F ELHÍVÁS! Az Országos Takarékpénztár felhívja az építési kölcsönnel ez évben építeni szándéko­zók figyelmét, hogy az igé­nyelt kölcsönösszeg biztosí­tása végett hitelkérelmüket mielőbb nyújtsák be az il­letékes OTP-fióknál. (2515) zadók megalapozatlan vádakat szórnak a laoszi törvényes kor­mány és a Patet Lao egyesí­tett csapataira, azt állítják, hogy ők 'sértették meg a tűz- szüneti egyezményt. Souvanna Phouma miniszter- elnök és Boun Oum táviratvál­tásából kiderül, hogy február 2-án PrabangbaH össze kell ülnie a három laoszi irányzat vezetőjének a Souvanna Phou­ma vezette koalíciós kormány összetételének végleges meg­határozása céljából. A savannakheti csoport több képviselője már előre kijelenti, hogy ha a találkozó létrejön, akikor azon Nosavan és Boun Oum ismét követelni fogja a csoport számára a koalíciós kormány kulcspozícióit. Nyil­vánvaló azonban, hogy már a csoporton belül is kezdik fölis­merni e követelés mértéktelen voltát. Ngo Sannanikone, a Boun Oum-kormány gazdasági mi­nisztere a Lao Presse Bulletin­ben — AFF-hír szerint — ki­jelentette, hogy a vitás minisz­teri tárcákat semleges szemé­lyeknek kell juttatni. Mivel azonban Laoszban nincs olyan erő, amely a három irányzat között semleges álláspontot foglalna el, a savannakheti csoport vezetői »semleges sze­mélyeken« saját álcázott hívei­ket értik. Az elmúlt néhány nap alatt a TASZSZ tudósítója ellátoga­tott a savannakheti csoport ellenőrzése alatt álló területek­re. Módjában volt megállapí­tani, hogy a laosziaknak ele­gük van az otthon békéjét fel­dúló és az ország amúgy is elmaradt gazdasági életét meg­rendítő belső háborúból. Közeli francia-algériai megegyezésről írnak Párizs (MTI). A francia kormányhoz kö­zei álló körökben ismét derű­látó véleményeket hangoztat­nak a francia—algériai tár­gyalásokkal kapcsolaíh-n. Az Europe 1. rádió szerdán reg­gel arról adott hírt, hogy Joxe, az algériai ügyek ál­lamminisztere találkozott a napokban Dahlabbal, az algé­riai ideiglenes kormány kül­ügyminiszterével. Egy belga lap jelentése szerint ?, fran­cia—algériai megegyezés szö­vege kész, csak aláírásra vár. A francia polgári lapok rész’etesen ismertetik a két kormány közötti titkos tárgya­lásokon elért eddigi eredmé­nyeket. A jelentésekből kide­rül, hogy bár az alapvető elvi kérdésekben nincsen lényeges eltérés a két álláspont között, nagy nehézségek mutatkoznak a részletkérdésekben és a meg­állapodások gyakorilati végre­hajtása tekinte’ében. Erre mutat rá szerdai ve­zércikkében a L’Humanité is. Hangoztatja, az algériai béke leglényegesebb föltétele, hogy a francia kormány őszintén gondolja az algériai nép ön­rendelkezési jogának gyakor­lati érvényesítését. Az algé­a párizsi lapok riai nép mindaddig nem teszi le a fegyvert, amíg erre vo­natkozólag biztosítékokat nem kap. a lap rámutat: az adott helyzetben, ami­kor a francia kormány kevés jelét mutatja, hogy a fegyveres erőket meg­tisztítsa az OAS-szai ro­konszenvező elemektől, veszélyes dolog a tétlen bizakodás álláspontjára helyezkedni. A francia lapok, első ser ban a Le Monde jelentése alapján a következőkben jsszegezhetök az egyes kérdésekben elért eredmények és a még megle­vő ellentétek. Az európaiak jogai Az egyik legtöbbet vitatott kérdés az európai lakosság helyzete és jogainak biztosítá­sa. Az FLN kívánsága, hogy az arab lakosság a független Algéria létrejöttével automati­kusan elnyerje az algériai ál­lampolgárságot, az európaiak pedig vagy algériai állampol­gárságot kémek — s ez eset­ben egyenlő jogokat élveznek Fasiszta veszély Franciaországban Moszkva (TASZSZ). A jelenlegi franciaországi fasizmus különleges vonása az, hogy az algériai gyarmati háborúból táplálkozik, ame­lyet a személyi hatalom rend­szere mögött álló francia mo­nopóliumok szítnak — írja V. Szedik a Pravda keddi számában. Az ultráknak nemcsak a cse­lekedeteit, hanem az »ideoló­giáját« is fasiszta szellem hat­ja át. Ennek az ideológiának a jellemzői a vad nacionaliz­mus, a fajgyűlölet, az antisze­mitizmus, a sovinizmus és a kammonistaellenesség. Nem véletlen, hogy az ultrák ideo­lógiailag, sőt szervezetileg is mind szorosabb kapcsolatokat építenek ki Franciaország, Spanyolország, Olaszország. Belgium, Nyugat-Németország és más országok különböző fa­siszta csoportosul ásai val. Számos, a nyugati sajtóiban közzétett okmány tanúskodik róla, hogy az ultrák államcsínnyel fenyegetnek mindenek­előtt abban az esetben, ha egyezmény jön létre a francia és az algériai ide­iglenes kormány között. Az ipari mágnások titokban támogatva az OAS-t azt akar­ják elérni, ami a személyi ha­talom rendszerének minden igyekezete ellenére sem sike­rül: vérbe fojtani az algériai nép nemzeti felszabadító moz­galmát, ugyanakkor magában Franciaországban is eltiporni a békeszerető, demokratikus erőket. Az OAS támogatói fasisz­tabarát kormányt szeret­nének hatalomra juttatni Franciaországban, amely fenntartaná a gyarmati kizsákmányolás rendszerét Al­gériában, és megszüntetné a köztársasági és demokratikus szabadságjogok maradványait- Az OAS stratégái azonban nyilvánvalóan hazárdjátékot űznek, mert tudják, hogy Franciaország népe nem támo­gatja őket. A demokratikus és antifasiszta erők egyesítésének eszméje mind állhatatosabban tör magának utat — írja a Pravda. (MTI)-aW­Űj framciakártya motívum: (Felül rendőr, alul ultra.) Mészáros András rajza. Szovjet segítség Jugoszlávia földrengéssújtotta lakosságának Moszkva (TASZSZ). A szov­jet kormány figyelembevéve a Szovjetunió és Jugoszlávia né­pei között kialakult hagyomá­nyos barátságot, határozatot hozott, amelynek értelmében segítséget nyújt a januárban Jugoszláviában lezajlott föld­rengés károsultjainak. Ennek értelmében a Szovjetunió tíz­ezer tonna cementet, ötezer köbméter faanyagot, valamint gyógyszereket küld Jugoszlá­viának. Hruscsov, a szovjet minisz­tertanács elnöke Tito jugoszláv elnöknek, küldött táviratában a Szovjetunió népe, kormánya és saját maga nevében őszinte részvétét fejezte ki azzal kap­csolatban, hogy a földrengés emberéleteket követelt áldo­zatul és anyagi károkat oko­zott. (MTI) az arab lakossággal —, vagy külföldiekként élnek tovább Algériában. A franciák azt akarják, hogy minden lakos automatikusan algériai állam- polgárságot kapjon, és erről azután záros határidőn belül lemondhat. A franciák ezenkí­vül az Algériában maradó európaiak személyi és közössé­gi jogainak biztosítását köve­telik. Az FLN csupán az egyes állampolgárok jogegyenlőségét kívánja szavatolni. Ugyancsak nagy nehézsége­ket okoz az »átmeneti időszak« kérdése. Ennek első szakasza a fegyverszünettől a népszava­zásig, második szakasza a vá­lasztásokig, azaz a végleges algériai kormány létrejöttéig terjed: A franciák minél hosz- szabbra, az algériaiak a lehető legrövidebb időre igyekeznek szabni ezt az átmenetet. Nagy vonalakban tisztázódott, hogy ebben az időszakban az ideig­lenes végrehajtó hatalomban a francia kormány, az FLN és »más helyi irányzatok« kép­viselői vennének részt. Az arab elnök mellett francia fő­biztos működne. Tisztázatlan még a fegyveres hatalom kér­dése. Az algériai kormány kü­lönösen az OAS-ra és annak a francia fegyveres erőkben levő híveire való1 tekintettel ragaszkodik hozzá, hogy a fel­szabadító hadsereg részt ve­gyen a rend fenntartásában. A Szahara és a katonai támaszpontok Nem, kétséges többé, hogy a Szahara Algériához tartozik. A népszavazást egyszerre tart­ják meg Algériában és a sza­harai megyékben. Megegyezés jött létre a szaharai olaj kiak­názásában is. E célból közös francia—algériai szerv létesül. Ennek hatásköre tekintetében eltérnek a vélemények. Az al­gériai kormány egyszerű gaz­dasági és műszaki intézményt lát benne, a franciák elképze­lése szerint még a kutatási jog­gal is ez a szerv rendelkeznék. Lényeges ellentét mutatko­zik a katonai támaszpontok kérdésében. A francia kor­mány fenn akarja tartani szu­verenitását a Mere El Kebir-i katonai támaszpont és egy meghatározott terület fölött, és igényt tart több katonai re­pülőtérre. Az FLN hajlandó ■beleegyezni a Mere El Kebir-i támaszpont ideiglenes fenntar­tásába, nem ellenzi, hogy a francia polgári repülőgépek igénybe vegyék a repülőtere­ket, de elutasít minden olyan igényt, amely szuverenitását korlátozná. Hasonlóképpen el­lenzi a francia kormánynak a szaharai atomrobbantási kísér­letekre vonatkozó kívánságait is. Francia politikai körökben nagy jelentőséget tulajdoníta­nak az algériai ideiglenes kor­mány e heti tuniszi miniszter- tanácsi ülésének, amelynek na­pirendjén a francia—algériai megegyezés kérdése szerepel. Az OAS merényletet kísérelt meg Thorez ellen Párizs (TASZSZ). A Francia Kommunista Fárt az alábbi közleményt adta ki: »Január 29-ről 30-ra virradó éjszaka az OAS-hoz tartozó fa­siszták egyik csoportja meg­próbált behatolni Maurice Thorez elvtársnak, a párt fő­titkárának házába Bazinville- ben (Eeine et Oise megye). A pártőrség erélyes közbelépése megakadályozta a banditákat a merénylet végrehajtásában. A banditák futásban kerestek menedéket. Ismét elhalasztották Glenn űrrepülését Cape Canaveral (AP). Az amerikai országos űrhajózási hivatal jelentése szerint »tech­nikai zavarok« miatt február 13-ra, keddre halasztották Glenn alezredes tervezett űr­repülését. Mint Ismeretes, az első ame­rikai űrhajósjelölt felbocsátá­sát az elmúlt hónapokban már több ízben elhalasztották. Leg­utóbb január 27-én, szombaton kellett volna a kísérletet vég­rehajtani, de az a kedvezőtlen időjárási visBOoyok miatt el­maradt» A Nagycsepelyi Községi Tanács V. B. egy férfi ,' adóügyi előadót vesz lel. Illetmény 1240 Ft -f- 190 Ft útiátalfiny a Mű. M. utasítás alapján, 1737 kulcs* szám szerint. Követelmény: erkölcsi bizonyítvány, több éves gyakorlat vagy érettségi. Személyes megjelenés ese­tén útiköltséget felvé­telkor fizetünk. Lakást biztosítunk. H (2517)

Next

/
Oldalképek
Tartalom