Somogyi Néplap, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-20 / 16. szám

SOMOGYI NfiPLAP

amely birodalmakat semmisített men. és háborúkat döntött el

1796. május 14-én

történt, _ __ hogy Gloucestershire grófság Berkeley nevű városkájában El- ward Jenner sebészorvos a nyolcéves James Phipps nevű fiúcskát beoltotta azzal a gennyes folyadékkal, amelyet egy tehénhimlőben megbetegedett cselédtől vett. A kisfiú szintén megkapta a tehénhimlőt, de hamarosan kigyógyult belőle. Hat héttel később dr. Jenner ismét beoltotta a kisfiút, de ezúttal fekete himlővel — s a gyermek nem betegedett meg. A tehénhimlőoltás immunissá tette a fekete himlővel szemben.

Edward Jenner tettét joggal megcsodáljuk: Jenmemek még fogalma sem volt a baktériu. mokról és vírusokról vagy az immunizálásról, csak azt figyelte meg, hogy az istállóban dolgozó cselédek, akik tehénhimlőben megbetegedtek, sohasem kapják meg a fekete himlőt. Kizárólag ebből kiindulva vonta le a helyes következtetéseket, s nekifogott a veszélyes kísérleteknek. Ki hitte volna akkoriban, hogy az állatbetegség fertőzése védel. met nyújt az embereik megbetegedése ellen? Még a Royal Society híres orvosai is legyintettek, amikor dr. Jenner közölte velők megfigyelését. A kisfiú esete puszta véletlen — mondották —, s kísérlete nemhogy követendő, hanem éppenséggel büntetendő cselekmény.

merészsége

Edward Jenner

azonban mégis legyőzte a fekete himlőt Európában. A pestis eltűnése után a himlő évszázadokon át a legfélelmetesebb járvány volt. Ahol fekete himlő ütötte fel a fejét, ott a lakosságnak csupán agy! izédé maradt életben. A középl^pnba n az emberek egyhammada halt meg fekete himlőben. Később a járvány enyhült, valószínűleg azért, mert időközben kihaltak azok az egyének, akik teljesen védtelenek voltak a fertőzéssel szemben. A törvényes himlőoltás bevezetése előtt az emberek is másképpen festettek, mint manapság: a himlő elcsúfította az arcokat, és a körözőlevelekfben különös ismertetőiéiként — szokás volt feltüntetni, hogy az illető hem himlőhelyes.

A feketebimlő birodalmakat semmisített meg, és háborúkat döntött el. A történészek sokszor hadvezéreknek és tábornokoknak tulajdonítják a győzelmet vagy a vereséget, pedig a valóságban a nagy járványok döntötték el a hadjárat sorsát. Az »altikai pestis«, amely i. e. 429-ben pusztulásra ítélte Periklész birodalmat, minden valószínűség szerint kiütéses tífusszal párosult himlő járvány Pontosan

nem tudni. 1 iszen Tukididész, aki megírta az »attikai pestis« történetét, nem volt orvos.

Olasz- országA második században

ban az úrn. Antonius-féle • pes. tis dühöngött Erről is föltételezik, hogy valójában fekete himlő volt. Római légionáriusok Mezopotámiából (hozták be a járványt. A monda szerint babilóniai pap-orvosok terjesztették a betegség miaz- máját, hogy halálos csapást mérjenek az idegen betolakodóiéra. A »bakteriológiai hú ború« tehát nem az újkor találmánya. Marcus Aurelius császár — más néven Antonius Philosophus — i. u. 180- ban Becsben halt meg a róla elnevezett pestisben, amely azonban fekete himlő volt. Ezt Galenostól tudjuk, aki orvos volt, és az esetet megírta;

Európa a perthusok háborúja óta ismeri a fekete himlőt. A középkorban jobban pusztított a pestisnél is, amely időközönként visszavonult Európából. A himlő azonban maradt, s a trónusok előtt sem torpant meg: 1774-ben XV. Lajos is ennek esett áldozatul. Akkoriban Európában évente mintegy 200 000 ember halt meg himlőben.

a

' A XIX. században

szap- _______pan elterjedése sok járványnak vetett véget. A himlő azonban ennek ellenére is megmaradt volna, ha Edward Jenner nem fedezi föl a tehénhimlőoltást. A XIX. Mázadban azután általánosan bevezették a kötelező himlőoltást.

A XX. században a nemzetközi repülőgép-forgalom hozza- be Európába a himlőt. Azok az ázsiai és afrikai utasok, akik behurcolják, általában csak könnyen betegednek meg, úgyhogy bizonyos idő eltelik, amíg az orvosok rájönnek, hogy tulajdonképpen himlőről van szó. A himlő könnyű formája azonban éppolyan ragályos, akár a súlyos változata. A járvány terjedését csak tömeges oltással lehet megakadályozni. Aki egyszer fekete himlőn átesett, az többé nem hajlamos rá. A tehén- himlőoltás' azonban egymaga nem véd örökre: hétévenként meg kell ismételni.

Ha bárhol a világon

betegedés történik, azonnal jelenteni kell a genfi Egészség- ügyi Világszervezetnek. A szervezet járványszolgálatának saját rádióállomása van, amely az esetet közli az összes tagállamokkal. A szervezet rendelkezése értelmében minden repülőutasnak, aki Ázsiából, Afrikából, Észak- vagy Dél- Amerikából (kivéve az USA-t és Kanadát), avagy olyan országból, ahol himlőeset fordult ellő, kiutazik, oltási bizonyítványt kell felmutatnia.

GUBERÁLÓK

Nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek között is szép számmal akadnak olyanok, akik szeretnek turkálni a szemétben. Alig várják, hogy megálljának a szemeteskocsik, máris ott sürgölődnek-forgolódnak körülöttük, mintha legalábbis arany volna bennük. Napközben három-négy ember hajlong órákon át a Nosztra melletti szeméttelepen.

Megszólítottam egyiküket. A 40 év körüli férfi meglepődve nézett rám. Hogyan, hát én nem tudom, hogy vannak guberálók? Megvallom, soha nem gondoltam arra, hogy akadnak meglett férfiak és nők, akik szabad idejük nagy részét a szeméttelepen töltik. Ez a férfi például már tizenhat éves kora óta rabja a szeméttelepnek.

— Van magának fogalma arról, hogy mi mindent rejt a szemét? Itt, kérem, minden megtalálható! Kis üveget akar? Egy nap lelhet ötvenet is. Kokszot? Annyit gyűjthet, ameny- nyit akar. Persze más is van itt. Mokkáskanál, kés és villa, nem is beszélve a kupicákról. Ha rám volna bízva a szemét- szedés, különválogatnám minden edény tartalmát. Nem esne aranyi kár semmiben. De így... Ezek (mármint a szeme- teskocsások) nem vigyáznak rá. Azt hiszik, a szemét az szemét. Persze nekünk így mégiscsak jobb. Mert ha mindent tudnának, alaposan megvámolva kerülne ide a szemét. Hiáiba kutatnánk, nem nagyon lenne eredménye. A pénzt így is észreveszik. Az utóbbi időben alig lehet találni néhány aprópénzt.

A javaslatot ismét elutasították

Mi lesz a kaposvári töltőállomásokkal?

Két töltőállomás — benzinkút — van Kaposváron. Főleg a Május L utcai lassítja, nehezíti az amúgy is szűk főútvonalon a forgalmat. A Berzsenyi utcai töltőállomás helyén körforgalmat szeretnének kialakítani. Fel is mondta a tanács az ÁFOR területi bérletét, de minden maradt a régiben. Pedig az ÁFOR 3. számú tájegységéinek vezetője már 1960-ban, 1961-ben és az idén is javasolta központjának: szüntessék meg a Kaposvár fejlődését akadályoozó benzinkutakat, s létesítsenek egy korszerű töltőállomást vagy valamelyik nagy forgalmú út mentén a városban vagy a város közelében.

A javaslatot, mint korábban, most ismét elutasították! Somogy az ÁFOR központjától ebben az évben felújításra egyetlen fillért sem, beruházásra is csak 56 ezer forintot kap a marcali töltőállomás korszerűsítésére..

Megyénk az utóbbi években több új benzinkutat kapott. Siófok, Balatonkeresztúr, Balatonboglár új, korszerű töltőállomásai minden igényt kielégítenek. Arra azonban már nem gondoltak az ÁFOR-központban, hogy a Balaton és Kaposvár között megépült korszerű úton Kaposvárra is sok külföldi és hazai turista látogat el gépkocsiján. A gépjárműtulajdonosok érdekei is azt követelik tehát, hogy az ÁFOR központja többet törődjön a kaposvári töltőállomások ügyével. Nézzék meg egyszer, hogy a szóban forgó két kútnál milyen nehéz körülmények között folyik a munka, s hogy naponta milyen hosszú gépkocsisorok várakoznak előttük.

Talán nincs is az országban még egy olyan megyei székhely, ahol ne volna új, korszerű töltőállomás. Tarthatatlan állapot az is, hogy egy városban az egyik kút készpénzért és jegyért, a másik pedig csak jegyért szolgáltat ki üzemanyagot.

A Május 1. utcát rövidesen korszerűsítik. Az ott levő benzinkút ezt a munkát is akadályozni fneia. Találiák meg hát az ÁFOR központjában a Kaposvár fejlődését akadályozó töltőállomások eltávolításának s helyettük egy új, korszerű benzinkút létesítésének a módját.

Rágyújtunk. Közben ismerősöm megjegyzi:

— Látja, ezt az öngyújtót tizenhárom éve, június 9-én délelőtt a szemétben találtam. Az a nő, aki ott hajlong, akkor is itt volt.

Közelebb megyünk az aszszonyhoz. Túl van már a negyvenen. Kezében pálcika, azzal turkálja a kupacokat. Előtte kosár, tele apró üvegekkel. A többi kosárban koksz van.

— Ezt mind ma gyűjtötte?

— Á, egyszer már fordultam.

Itt van a talicskám, három kosár kokszot már elvittem.

— Hova?

— Mindig másnak. Rengeteg vevőm van. Az üveget meg a MÉH-nek viszem.

— És mit talált még?

Bizonyára azt hiszi, hogy hivatalos ember vagyok, mert csak akkor válaszol, amikor a férfi megnyugtatja. Vonakodva

a zsebébe nyúl, és kivesz egy , . , , ... ,

marék csörgő valamit Kinyit*

tábika

iŐFűk

A nők „bűnei“

Egy női magazin szerint nők legáltalánosabb »bűnei rendetlenség, a féltékenység, a színlelt áldozatkészség, a »zárt ajtók« politikája a férj régi barátaival szemben, a fényes padló mániája, az étkezés megmér gezése azáltal, hogy szűnni nem akaróan ecsetelik a nap eseményeit, valamint az, hogy állandóan a férj orra alá dörgölik korábbi éveikben elkövetett tévedéseiket.

* * *

Papucsférjek

vendéglője

Nehogy a szegény férjek meg nem érdemelt szemréháa tenyeret. Három egyforintos, öt vagy hat gomb és aprópénz van benne. Örömtől csillog a szeme.

— Ez a mai nap jó voitt. Egy óma múlva újra megtelnek a kosaraim, és indulhatok. Most itt, a malom alatt a Kanizsai utcába megyek.

— És mennyit kap érte?

— Embere válogatja. Van, aki ad harminc forintot is a három kosár kokszért, mások húsz forintért veszik. Mert ez jó koksz, saját kezemmel válogattam át minden darabját.

Elhallgat, újra piszkálni kezdi a szemetet, és többé ügyet sem vet rám.

A férfitól búcsúzóul megkérdezem, hogy minek örült a legjobban.

Tavaly találtam egy gyűrűt. Annak. De nem sokáig Még a feleségemnek se mutattam meg Napokig fényesítget- tem, mert ékszerészhez készülődtem vele. Azt reméltem, hogy szép pénzt kapok érte. Nem hittem az első órásnak, elmentem a másikhoz, a harmadikhoz. Amikor mindegyik ugyanazt mondta, mérgemben eldobtam. Pedig lehet, hogy arany volt, csak be akartak csapni . „

N. S.

leségüktől, az egyik New York-i vendéglő bevezette, hogy a vendégek távozáskor írásbeli igazolást kapnak, amelyre rávezetik érkezésük és távozásuk pontos idejét.

Kölcsönös bizalom...

G. R1KUH:

— Jó napot, doktori

— Á, üdvözlöm! Hogy érzi magát, kedves Borisz Petrovics?

— Most már nagyszerűen.

Hála az ön tanácsának.

— Mit is tanácsoltam magának? Már nem emlékszem.

—> Hogy utazzak el, és tölt- Többször voltam gombáért sek egy teljes hónapot a tér- csarnokba, mészet lágy ölén.

— Pontosan ez az! A termekévujufL (almi

savanyítottak,

konzerváltak, va elutaztam Mnyevnyikböl.

a Emlékeztem az ön tanácsára:

a természet lágy ölére! Van- »Utazz,

tozik a mezön. Viszont a mező tisztes távolságban van Ko- zsuhovtól. Kis ideig maradtam itt, mert eszembe jutott a tanácsa: a természet lágy ölére! Elhatároztam, oda utazom, ahol rét, patak és cserje van.

— Nagyon okos gondolat!

— Barátom azt tanácsolta:

— Nem hiszem el, Jóska, hogy engem csókoltál meg először életedben. Ezt nagyon is gyakorlottan csinálod.

— Jó, jó... de hát honnan tudod te ezt?

öregem, Mazilovba.

__ Viccel maga? Na és álta- nak barátaim Kozsuhovban — Csöndes Moszkva környéki falában, hogy élt ott Mnyevnyik- eldugott falu Moszkvától ke- lucska Tavacska, kertecskek, szét lágy öle. Nem vagyok hí- ben? Nem unatkozott? letre. Ez az, ami nekem kell! erdő^első osztályú levegővel.-«

v

e mindenféle tablettának meg — Mostanában költöztek oda — Helyes. Jóváhagyom. Utaztam Maziiovoa.

Icanalas orvosságnak. Friss le- a barátaim. Náluk laktam. Na- — Írtam Kozsuhovba. A ba- — ifogy lenet oaa eijuvm. vegő és nyugalom, ez a leg- gyón kellemes volt. Nemunat- rátáim azt válaszolták, hogy ~ Nagyon egyszerűen, a jobb gyógyszer. koztam. Egy dolog volt rossz: indulhatok. Visszagondolva Kalmyin utcánál felül a fold— Teljesen egyetértek ön- a taxiállomáson mindig kevés Mnyevnyikre, feladtam nekik alattira. Tizenkilenc perc mu - nel. A falut mint gyógyászati voU a kocsi, a lakástól meg egy táviratot»Illatozik-e a vajdazttooöan van. tényezőt saját magamon pró- messze volt a trolibusz. széna a mezőn?« Megértettek a j

"............ — Semmit sem értek, Bo- engem, és ezt válaszolták: »JIb

áltam ki. Étkezés előtt, étkezés után, étkezés alatt.

— Sokáig?

— Harminc napig. Mint Tur- genyev. »Egy hónap falun.«

Hol volt? Remélem, valami félreeső helyen, távol a város zajától.

— Hát igen. Megtárgyaltam nyikben... Nénikém

________ — Ki mondta, hogy Mazilov

r

ísz Petrovics."Hol lakott ma- latozik!« Tehát elutaztam Ko- falu? Ezt csak a barátom ga? zsuhovba. Megérkezésem után morste, esküre emelt kezzel.

— Az ötödik emeleten. az első, amit látok: ványadt De tévedett. Mazütm^vwst

— Mondhatom, percről perc- falusi bódé, tele szalmával. volt 4 /óitialattitói b^s-ítstss*.0:. .-se ^

csillét, uarásszerűen meanőtt a ™pra utaztam csak ide. Lat- _ . , kerületben: az autóbusz kalauz Moszkva új kerületének

— Falun? — -----‘ — ------------n

agynénimmel. NeruKem __ mondtam.

s

zerfölött tájékozott asszony- _ Falun? ^a“™barátinak születését, láttam, gyönyörködtars. ö tanácsolta nekem, hogy ___ nélkül jár. A barátomnak henne és remekül érezutazzak el Moszkva mellé, ~ Te^szetesen. Nemreg ez arany ^ze van. Liftek javíta- nTJlSLZZ

M

nyevnyikbe. Valamikor, fia- meg falu volt. Most Moszkva sával foglalkozik mostanában. ^ tál korában ebben a kedves új kerülete. Nagy hazak, sze- szintén itt Kozsuhovban. aoKtor. ez vei

kicsi faluban volt a nyaralója, les utcák, hatalmas üzletek, _ Uft??7 Falun???

Folyócska, tehénke, pipik, Volgák, Moszkvicsok; a kaka- — Ebben a falucskában most friss tojás, csasztuskák, egy- sokat kiiktatták — igazi város, éppen nyolcemeletes házikók szóval: Moszkva környéki éj- — Kivel találkozott ott? vannak. Előfordul, hogy a lif- tem a tanácsára. A természet

szakák. —• Nem sikerült senkivel lek elromlanák. lágy ölének kutatása ügyében

, . barátságba kerülni, — Elromlanák a liftek? Ak- voltam Zjurinban> Kurjunkámilyen tiszta ott a levegő. Bt- sem Natasával, sem Verával, ^COT az Wazt varos. . „ _ . ,

zonyosan a kakasokkal együtt sem Rakitimmel, sem Piegelsz- r.a* ban, VOUionKaoan. ue mvrw. De Gcrulle-né inkognitój a

De Gaulle tábornok felesége szeret egyszerű háziasszonyként bevásárolni egy nagy párizsi áruházban. Az áruház valamennyi elárusítója bizalmas utasítást kapott, hogy tegyen úgy, mintha nem ismerné föl az elnök feleségét.

• • •

„A háziasszonyok gyöngye“

Kanadában »A torontói háziasszonyok gyöngye« címmel tüntették ki Eleonore Smith, asszonyt, aki legyőzte verseny- társnőit a mosásban, főzésben, vasalásban, szabásban, gyermek- és csecsemőápolásban. Amikor férje értesült a kitüntetésről, csöndben és titokban visszavonta a már benyújtott válókeresetet.

* * *

Előbb az ábécé, azután a mozi

Spanyolországban a Badar- joz környéki Santa Marta falu polgármestere elhatározta, hogy erélyes intézkedésekkel megszünteti az analfabetizmust Rendeletet adott ki, amelynek értelmében analfabéták nem látogathatják a falu moziját De mivel a spanyolok általában rajonganak a moziért, a rendelet következtében most Santa Marta lakossága úgy áll sorban az esti iskolánál, mint eddig a mozipénztár előtt.

kelt fölt kij doktorral. Kár, nem igaz?

Külön keltem föl. Nem _ Kár bizony, hogyha ren- akartam őket zavarni. A kaka- <jes emberek. Azonban enged- sok sokáig szeretnek aludni, je megtudnom: kik ők? én viszont korán fölébredek. _ Turgenyevi hösök „Egy

— Gombát szedett? hónap falun.«

— De még mennyit! Kedvenc _ Nalhát! Ez maga! £n itt

— Pontosan ezt mondom én

is. Kozsuhov már nem falu, a nütt és mindenhol: a mi szép- főváros új kerülete. séges Moszkvánk, élénk, virá— És a viskó a szalmával? gos, hangos. Így csavarogtam ■— Azt egy történelmi film én egy hónapig falun, s közfölvételei miatt eszkábálták ben ^iem utaztam el Moszkváossze.

— És azzal mi van,

hogy:

szórakozásom. Régi gombász komolyan érdeklődöm, maga »Illatozik a széna a mezőn?« létlenül elmegyek a termé z vagyok. pedig... _ A barátom azt mondta, lá°V ölére’ minden bizcm>n«ai>

— Milyenek ott a gombák? — En szintén egészen ko- hogy ő nem ejtett át en- doktor, valahogy elutazolc.

Különbözőek. Sózottak, molyán beszélek. Egy hét múl- gém. A széna föltétlenül Mar

Biztosíthatom, doktor, ez nem rossz gyógyszer.

— Nos és az én tanácsain ?

— Egész idő alatt emlékez- ------------------------------------------------------SomgyiHéalap

Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja.

Felelős szerkesztő: KISDEÁK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár,

Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-1SU Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár, Latinka S. u. 6.

(F. v.: László Tibor.) Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 W*

ból. Valamikor azonban fölKuti József fordítása