Somogyi Néplap, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-20 / 16. szám

SOMOGYI NfiPLAP amely birodalmakat semmisített men. és háborúkat döntött el 1796. május 14-én történt, _ __ hogy Gloucestershire grófság Ber­keley nevű városkájában El- ward Jenner sebészorvos a nyolcéves James Phipps nevű fiúcskát beoltotta azzal a gennyes folyadékkal, amelyet egy tehénhimlőben megbetege­dett cselédtől vett. A kisfiú szintén megkapta a tehénhim­lőt, de hamarosan kigyógyult belőle. Hat héttel később dr. Jenner ismét beoltotta a kis­fiút, de ezúttal fekete himlő­vel — s a gyermek nem bete­gedett meg. A tehénhimlőol­tás immunissá tette a fekete himlővel szemben. Edward Jenner tettét joggal megcsodáljuk: Jenmemek még fogalma sem volt a baktériu. mokról és vírusokról vagy az immunizálásról, csak azt fi­gyelte meg, hogy az istállóban dolgozó cselédek, akik tehén­himlőben megbetegedtek, so­hasem kapják meg a fekete himlőt. Kizárólag ebből kiin­dulva vonta le a helyes kö­vetkeztetéseket, s nekifogott a veszélyes kísérleteknek. Ki hitte volna akkoriban, hogy az állatbetegség fertőzése védel. met nyújt az embereik megbe­tegedése ellen? Még a Royal Society híres orvosai is le­gyintettek, amikor dr. Jenner közölte velők megfigyelését. A kisfiú esete puszta véletlen — mondották —, s kísérlete nemhogy követendő, hanem éppenséggel büntetendő cse­lekmény. merészsége Edward Jenner azonban mégis legyőzte a fekete him­lőt Európában. A pestis eltű­nése után a himlő évszázado­kon át a legfélelmetesebb jár­vány volt. Ahol fekete himlő ütötte fel a fejét, ott a lakos­ságnak csupán agy! izédé ma­radt életben. A középl^pnba n az emberek egyhammada halt meg fekete himlőben. Később a járvány enyhült, valószínű­leg azért, mert időközben ki­haltak azok az egyének, akik teljesen védtelenek voltak a fertőzéssel szemben. A törvé­nyes himlőoltás bevezetése előtt az emberek is máskép­pen festettek, mint manapság: a himlő elcsúfította az arco­kat, és a körözőlevelekfben kü­lönös ismertetőiéiként — szo­kás volt feltüntetni, hogy az illető hem himlőhelyes. A feketebimlő birodalmakat semmisített meg, és háborúkat döntött el. A történészek sok­szor hadvezéreknek és tábor­nokoknak tulajdonítják a győ­zelmet vagy a vereséget, pe­dig a valóságban a nagy jár­ványok döntötték el a hadjá­rat sorsát. Az »altikai pestis«, amely i. e. 429-ben pusztulás­ra ítélte Periklész birodalmat, minden valószínűség szerint kiütéses tífusszal párosult himlő járvány Pontosan nem tudni. 1 iszen Tukididész, aki megírta az »attikai pestis« történetét, nem volt orvos. Olasz- ország­A második században ban az úrn. Antonius-féle • pes. tis dühöngött Erről is fölté­telezik, hogy valójában feke­te himlő volt. Római légioná­riusok Mezopotámiából (hoz­ták be a járványt. A monda szerint babilóniai pap-orvosok terjesztették a betegség miaz- máját, hogy halálos csapást mérjenek az idegen betolako­dóiéra. A »bakteriológiai hú ború« tehát nem az újkor ta­lálmánya. Marcus Aurelius császár — más néven Anto­nius Philosophus — i. u. 180- ban Becsben halt meg a róla elnevezett pestisben, amely azonban fekete himlő volt. Ezt Galenostól tudjuk, aki orvos volt, és az esetet megírta; Európa a perthusok háború­ja óta ismeri a fekete himlőt. A középkorban jobban pusztí­tott a pestisnél is, amely idő­közönként visszavonult Euró­pából. A himlő azonban ma­radt, s a trónusok előtt sem torpant meg: 1774-ben XV. Lajos is ennek esett áldoza­tul. Akkoriban Európában évente mintegy 200 000 ember halt meg himlőben. a ' A XIX. században szap- _______pan el­terjedése sok járványnak ve­tett véget. A himlő azonban ennek ellenére is megmaradt volna, ha Edward Jenner nem fedezi föl a tehénhimlőoltást. A XIX. Mázadban azután ál­talánosan bevezették a kötele­ző himlőoltást. A XX. században a nem­zetközi repülőgép-forgalom hoz­za- be Európába a himlőt. Azok az ázsiai és afrikai uta­sok, akik behurcolják, általá­ban csak könnyen betegednek meg, úgyhogy bizonyos idő el­telik, amíg az orvosok rájön­nek, hogy tulajdonképpen himlőről van szó. A himlő könnyű formája azonban épp­olyan ragályos, akár a súlyos változata. A járvány terjedé­sét csak tömeges oltással lehet megakadályozni. Aki egyszer fekete himlőn átesett, az töb­bé nem hajlamos rá. A tehén- himlőoltás' azonban egymaga nem véd örökre: hétévenként meg kell ismételni. Ha bárhol a világon betegedés történik, azonnal je­lenteni kell a genfi Egészség- ügyi Világszervezetnek. A szervezet járványszolgálatának saját rádióállomása van, amely az esetet közli az összes tag­államokkal. A szervezet ren­delkezése értelmében minden repülőutasnak, aki Ázsiából, Afrikából, Észak- vagy Dél- Amerikából (kivéve az USA-t és Kanadát), avagy olyan or­szágból, ahol himlőeset for­dult ellő, kiutazik, oltási bizo­nyítványt kell felmutatnia. GUBERÁLÓK Nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek között is szép szám­mal akadnak olyanok, akik szeretnek turkálni a szemét­ben. Alig várják, hogy megáll­jának a szemeteskocsik, máris ott sürgölődnek-forgolódnak körülöttük, mintha legalábbis arany volna bennük. Napköz­ben három-négy ember haj­long órákon át a Nosztra mel­letti szeméttelepen. Megszólítottam egyiküket. A 40 év körüli férfi meglepődve né­zett rám. Hogyan, hát én nem tudom, hogy vannak guberálók? Megvallom, soha nem gondol­tam arra, hogy akadnak meg­lett férfiak és nők, akik sza­bad idejük nagy részét a sze­méttelepen töltik. Ez a férfi például már tizenhat éves ko­ra óta rabja a szeméttelepnek. — Van magának fogalma ar­ról, hogy mi mindent rejt a szemét? Itt, kérem, minden megtalálható! Kis üveget akar? Egy nap lelhet ötvenet is. Kok­szot? Annyit gyűjthet, ameny- nyit akar. Persze más is van itt. Mokkáskanál, kés és villa, nem is beszélve a kupicákról. Ha rám volna bízva a szemét- szedés, különválogatnám min­den edény tartalmát. Nem es­ne aranyi kár semmiben. De így... Ezek (mármint a szeme- teskocsások) nem vigyáznak rá. Azt hiszik, a szemét az szemét. Persze nekünk így mégiscsak jobb. Mert ha mindent tudná­nak, alaposan megvámolva ke­rülne ide a szemét. Hiáiba ku­tatnánk, nem nagyon lenne eredménye. A pénzt így is ész­reveszik. Az utóbbi időben alig lehet találni néhány aprópénzt. A javaslatot ismét elutasították Mi lesz a kaposvári töltőállomásokkal? Két töltőállomás — benzinkút — van Kaposváron. Fő­leg a Május L utcai lassítja, nehezíti az amúgy is szűk fő­útvonalon a forgalmat. A Berzsenyi utcai töltőállomás he­lyén körforgalmat szeretnének kialakítani. Fel is mondta a tanács az ÁFOR területi bérletét, de minden maradt a régi­ben. Pedig az ÁFOR 3. számú tájegységéinek vezetője már 1960-ban, 1961-ben és az idén is javasolta központjának: szün­tessék meg a Kaposvár fejlődését akadályoozó benzinkuta­kat, s létesítsenek egy korszerű töltőállomást vagy valame­lyik nagy forgalmú út mentén a városban vagy a város kö­zelében. A javaslatot, mint korábban, most ismét elutasították! Somogy az ÁFOR központjától ebben az évben felújításra egyetlen fillért sem, beruházásra is csak 56 ezer forintot kap a marcali töltőállomás korszerűsítésére.. Megyénk az utóbbi években több új benzinkutat kapott. Siófok, Balatonkeresztúr, Balatonboglár új, korszerű töltőál­lomásai minden igényt kielégítenek. Arra azonban már nem gondoltak az ÁFOR-központban, hogy a Balaton és Kapos­vár között megépült korszerű úton Kaposvárra is sok kül­földi és hazai turista látogat el gépkocsiján. A gépjárműtu­lajdonosok érdekei is azt követelik tehát, hogy az ÁFOR központja többet törődjön a kaposvári töltőállomások ügyé­vel. Nézzék meg egyszer, hogy a szóban forgó két kútnál milyen nehéz körülmények között folyik a munka, s hogy naponta milyen hosszú gépkocsisorok várakoznak előttük. Talán nincs is az országban még egy olyan megyei székhely, ahol ne volna új, korszerű töltőállomás. Tarthatat­lan állapot az is, hogy egy városban az egyik kút készpén­zért és jegyért, a másik pedig csak jegyért szolgáltat ki üzemanyagot. A Május 1. utcát rövidesen korszerűsítik. Az ott levő benzinkút ezt a munkát is akadályozni fneia. Találiák meg hát az ÁFOR központjában a Kaposvár fejlődését akadályo­zó töltőállomások eltávolításának s helyettük egy új, korsze­rű benzinkút létesítésének a módját. Rágyújtunk. Közben ismerő­söm megjegyzi: — Látja, ezt az öngyújtót ti­zenhárom éve, június 9-én dél­előtt a szemétben találtam. Az a nő, aki ott hajlong, akkor is itt volt. Közelebb megyünk az asz­szonyhoz. Túl van már a negy­venen. Kezében pálcika, azzal turkálja a kupacokat. Előtte kosár, tele apró üvegekkel. A többi kosárban koksz van. — Ezt mind ma gyűjtötte? — Á, egyszer már fordultam. Itt van a talicskám, három ko­sár kokszot már elvittem. — Hova? — Mindig másnak. Rengeteg vevőm van. Az üveget meg a MÉH-nek viszem. — És mit talált még? Bizonyára azt hiszi, hogy hi­vatalos ember vagyok, mert csak akkor válaszol, amikor a férfi megnyugtatja. Vonakodva a zsebébe nyúl, és kivesz egy , . , , ... , marék csörgő valamit Kinyit* tábika iŐFűk A nők „bűnei“ Egy női magazin szerint nők legáltalánosabb »bűnei rendetlenség, a féltékenység, a színlelt áldozatkészség, a »zárt ajtók« politikája a férj régi barátaival szemben, a fényes padló mániája, az étkezés meg­mér gezése azáltal, hogy szűnni nem akaróan ecsetelik a nap eseményeit, valamint az, hogy állandóan a férj orra alá dör­gölik korábbi éveikben elköve­tett tévedéseiket. * * * Papucsférjek vendéglője Nehogy a szegény férjek meg nem érdemelt szemréhá­a tenyeret. Három egyforintos, öt vagy hat gomb és aprópénz van benne. Örömtől csillog a szeme. — Ez a mai nap jó voitt. Egy óma múlva újra megtelnek a kosaraim, és indulhatok. Most itt, a malom alatt a Kanizsai utcába megyek. — És mennyit kap érte? — Embere válogatja. Van, aki ad harminc forintot is a három kosár kokszért, mások húsz forintért veszik. Mert ez jó koksz, saját kezemmel válo­gattam át minden darabját. Elhallgat, újra piszkálni kez­di a szemetet, és többé ügyet sem vet rám. A férfitól búcsúzóul megkér­dezem, hogy minek örült a leg­jobban. Tavaly találtam egy gyű­rűt. Annak. De nem sokáig Még a feleségemnek se mutat­tam meg Napokig fényesítget- tem, mert ékszerészhez készü­lődtem vele. Azt reméltem, hogy szép pénzt kapok érte. Nem hittem az első órásnak, elmentem a másikhoz, a har­madikhoz. Amikor mindegyik ugyanazt mondta, mérgemben eldobtam. Pedig lehet, hogy arany volt, csak be akartak csapni . „ N. S. leségüktől, az egyik New York-i vendéglő bevezette, hogy a vendégek távozáskor írásbeli igazolást kapnak, amelyre rá­vezetik érkezésük és távozásuk pontos idejét. Kölcsönös bizalom... G. R1KUH: — Jó napot, doktori — Á, üdvözlöm! Hogy érzi magát, kedves Borisz Petro­vics? — Most már nagyszerűen. Hála az ön tanácsának. — Mit is tanácsoltam magá­nak? Már nem emlékszem. —> Hogy utazzak el, és tölt- Többször voltam gombáért sek egy teljes hónapot a tér- csarnokba, mészet lágy ölén. — Pontosan ez az! A terme­kévujufL (almi savanyítottak, konzerváltak, va elutaztam Mnyevnyikböl. a Emlékeztem az ön tanácsára: a természet lágy ölére! Van- »Utazz, tozik a mezön. Viszont a me­ző tisztes távolságban van Ko- zsuhovtól. Kis ideig maradtam itt, mert eszembe jutott a ta­nácsa: a természet lágy ölére! Elhatároztam, oda utazom, ahol rét, patak és cserje van. — Nagyon okos gondolat! — Barátom azt tanácsolta: — Nem hiszem el, Jóska, hogy engem csókoltál meg elő­ször életedben. Ezt nagyon is gyakorlottan csinálod. — Jó, jó... de hát honnan tudod te ezt? öregem, Mazilovba. __ Viccel maga? Na és álta- nak barátaim Kozsuhovban — Csöndes Moszkva környéki fa­lában, hogy élt ott Mnyevnyik- eldugott falu Moszkvától ke- lucska Tavacska, kertecskek, szét lágy öle. Nem vagyok hí- ben? Nem unatkozott? letre. Ez az, ami nekem kell! erdő^első osztályú levegővel.-« v e mindenféle tablettának meg — Mostanában költöztek oda — Helyes. Jóváhagyom. Utaztam Maziiovoa. Icanalas orvosságnak. Friss le- a barátaim. Náluk laktam. Na- — Írtam Kozsuhovba. A ba- — ifogy lenet oaa eijuvm. vegő és nyugalom, ez a leg- gyón kellemes volt. Nemunat- rátáim azt válaszolták, hogy ~ Nagyon egyszerűen, a jobb gyógyszer. koztam. Egy dolog volt rossz: indulhatok. Visszagondolva Kalmyin utcánál felül a fold­— Teljesen egyetértek ön- a taxiállomáson mindig kevés Mnyevnyikre, feladtam nekik alattira. Tizenkilenc perc mu - nel. A falut mint gyógyászati voU a kocsi, a lakástól meg egy táviratot»Illatozik-e a vajdazttooöan van. tényezőt saját magamon pró- messze volt a trolibusz. széna a mezőn?« Megértettek a j "............ — Semmit sem értek, Bo- engem, és ezt válaszolták: »JI­b áltam ki. Étkezés előtt, étke­zés után, étkezés alatt. — Sokáig? — Harminc napig. Mint Tur- genyev. »Egy hónap falun.« Hol volt? Remélem, va­lami félreeső helyen, távol a város zajától. — Hát igen. Megtárgyaltam nyikben... Nénikém ________ — Ki mondta, hogy Mazilov r ísz Petrovics."Hol lakott ma- latozik!« Tehát elutaztam Ko- falu? Ezt csak a barátom ga? zsuhovba. Megérkezésem után morste, esküre emelt kezzel. — Az ötödik emeleten. az első, amit látok: ványadt De tévedett. Mazütm^vwst — Mondhatom, percről perc- falusi bódé, tele szalmával. volt 4 /óitialattitói b^­s-ítstss*.0:. .-se ^ csillét, uarásszerűen meanőtt a ™pra utaztam csak ide. Lat- _ . , kerületben: az autóbusz kalauz Moszkva új kerületének — Falun? — -----‘ — ------------­n agynénimmel. NeruKem __ mondtam. s zerfölött tájékozott asszony- _ Falun? ^a“™barátinak születését, láttam, gyönyörköd­tars. ö tanácsolta nekem, hogy ___ nélkül jár. A barátomnak henne és remekül érez­utazzak el Moszkva mellé, ~ Te^szetesen. Nemreg ez arany ^ze van. Liftek javíta- nTJlSLZZ M nyevnyikbe. Valamikor, fia- meg falu volt. Most Moszkva sával foglalkozik mostanában. ^ tál korában ebben a kedves új kerülete. Nagy hazak, sze- szintén itt Kozsuhovban. aoKtor. ez vei kicsi faluban volt a nyaralója, les utcák, hatalmas üzletek, _ Uft??7 Falun??? Folyócska, tehénke, pipik, Volgák, Moszkvicsok; a kaka- — Ebben a falucskában most friss tojás, csasztuskák, egy- sokat kiiktatták — igazi város, éppen nyolcemeletes házikók szóval: Moszkva környéki éj- — Kivel találkozott ott? vannak. Előfordul, hogy a lif- tem a tanácsára. A természet szakák. —• Nem sikerült senkivel lek elromlanák. lágy ölének kutatása ügyében , . barátságba kerülni, — Elromlanák a liftek? Ak- voltam Zjurinban> Kurjunká­milyen tiszta ott a levegő. Bt- sem Natasával, sem Verával, ^COT az Wazt varos. . „ _ . , zonyosan a kakasokkal együtt sem Rakitimmel, sem Piegelsz- r.a* ban, VOUionKaoan. ue mvrw. ­De Gcrulle-né inkognitój a De Gaulle tábornok felesége szeret egyszerű háziasszony­ként bevásárolni egy nagy pá­rizsi áruházban. Az áruház va­lamennyi elárusítója bizalmas utasítást kapott, hogy tegyen úgy, mintha nem ismerné föl az elnök feleségét. • • • „A háziasszonyok gyöngye“ Kanadában »A torontói házi­asszonyok gyöngye« címmel tüntették ki Eleonore Smith, asszonyt, aki legyőzte verseny- társnőit a mosásban, főzésben, vasalásban, szabásban, gyer­mek- és csecsemőápolásban. Amikor férje értesült a kitün­tetésről, csöndben és titokban visszavonta a már benyújtott válókeresetet. * * * Előbb az ábécé, azután a mozi Spanyolországban a Badar- joz környéki Santa Marta falu polgármestere elhatározta, hogy erélyes intézkedésekkel megszünteti az analfabetiz­must Rendeletet adott ki, amelynek értelmében analfa­béták nem látogathatják a fa­lu moziját De mivel a spa­nyolok általában rajonganak a moziért, a rendelet következ­tében most Santa Marta lakos­sága úgy áll sorban az esti is­kolánál, mint eddig a mozi­pénztár előtt. kelt fölt kij doktorral. Kár, nem igaz? Külön keltem föl. Nem _ Kár bizony, hogyha ren- akartam őket zavarni. A kaka- <jes emberek. Azonban enged- sok sokáig szeretnek aludni, je megtudnom: kik ők? én viszont korán fölébredek. _ Turgenyevi hösök „Egy — Gombát szedett? hónap falun.« — De még mennyit! Kedvenc _ Nalhát! Ez maga! £n itt — Pontosan ezt mondom én is. Kozsuhov már nem falu, a nütt és mindenhol: a mi szép- főváros új kerülete. séges Moszkvánk, élénk, virá­— És a viskó a szalmával? gos, hangos. Így csavarogtam ■— Azt egy történelmi film én egy hónapig falun, s köz­fölvételei miatt eszkábálták ben ^iem utaztam el Moszkvá­ossze. — És azzal mi van, hogy: szórakozásom. Régi gombász komolyan érdeklődöm, maga »Illatozik a széna a mezőn?« létlenül elmegyek a termé z vagyok. pedig... _ A barátom azt mondta, lá°V ölére’ minden bizcm>n«ai> — Milyenek ott a gombák? — En szintén egészen ko- hogy ő nem ejtett át en- doktor, valahogy elutazolc. Különbözőek. Sózottak, molyán beszélek. Egy hét múl- gém. A széna föltétlenül Mar Biztosíthatom, doktor, ez nem rossz gyógy­szer. — Nos és az én tanácsain ? — Egész idő alatt emlékez- ------------------------------------------------------­SomgyiHéalap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEÁK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-1SU Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár, Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor.) Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 W* ból. Valamikor azonban föl­Kuti József fordítása

Next

/
Oldalképek
Tartalom