Somogyi Néplap, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-21 / 17. szám
vtläo proletárját, egyesüljetek! ARA: 60 FILLÉR AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYiM 17. SZÁM, * ¥ASÁRHflP 1962. JAMUÁR 21. A Süketnémák Dunántúli Központi óvodájában (3. o.) Vándormadarak * (4. O.) Családlátogatás (5. o.) Mai számunk tartalmából: Segítette a sertéstenyésztés fej'iiésst a Kaposvári Járási Tanács V. B. határozata Szombaton délelőtt ülést tartott a Kaposvári Járási Tárács Végrehajtó Bizottsága. Az 1961. január 24-i ülésen hozott határozatok végrehajtásét tárgyalták meg. A végrehajtó bizottság megalapította. hogy a meghatáro- aott intézkedések többségét megvalósították a járás termelőszövetkezetei, s ez igen kedvező hatással volt az állattenyésztés, főleg a sertéstenyésztés fejlődésére. A határozat javasolta egy sor ka- posvöfigyi tsz-iben a szarvas- marhák egyedi takarmányozását. Ennek ellenére kimondottan egyedi takarmányozás csak a ráksi Oj Elen'sz-ben van. Ez meglátszik az eredményeken is: az egy-egy tehénre jutó tejhozam 3659 liter. A borjak elhelyezésében lényeges javulás állott be. Ez leginkább abban nyilvánul meg, hogy csökkent az eihullá- si százalék és a kényszervágások száma. Jelentősen megszilárdult az állattenyésztésben dolgozók munkafegyelme. Hiba csupán az, hogy a munkarendet kevés szövetkezet dől- * gozta ki és tartóba meg. így történhetett meg például So- mc.gyasza lóban. hogy helytelen etetési sorrendet alkalmaztak, emiatt a tejhozam a várt alatt maradit. A végrehajtó bizottság megállapítása szerint a sertéstenyésztésre vonatkozó határozatokat hajtották végre legjobban a termelőszövetkezetek. Kiválóan beváltak a faszerkezetű, zsúp- vagy nádtetős fiaz- tatók. A szövetkezetek nagy része bevezette a keveréktakarmányok etetését. Az eredmény: rövidült a hizlalás ideje, és csökkent a hizlalás! költség. A nagy veszteséget okozó gyomor- és bélgyulladás a legtöbb szövetkezetben megszűnt; javult a takasranányór- tékesítésr, összességében elő-! rehaladást muitat az egész tenyésztői munkai Az elkövetkező időben — állapította meg a végrehajtó bizottság — a legfontosabb feladat a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése, elsősorban a tehenészetek munkájának javítása, illetve a tejtermelés fokozása. 183 vagon baromfit és 79 millió db tojást vásárol fel az idén a Baromfifeldolgozó Vállalat A főtdművesszövetkezetek is megkezdik a szerződtetést Ense az évre 143 millió forintos tervet kapott a Kaposvári Baromfifeldolgozó Vállalat. Ennek teljesítésére 183 vagon baromfit és 79 millió db tojást vásárolnak fel. Tavaly 27 ezer db pecsenyekacsát exportáltak, az idén 80—100 ezret terveznek külföldre szállítani, ha sikerül megállapodniuk az állami gazdaságokkal. Az egyéb baromfit bontva, polietilén zacskókba csomagolva hozzák majd forgalomba. Nagy mennyiségű aprólékot is szállítanak a kereskedelemnek. A 79 millió db tojásból nyolc és fél milliót mészben, 2 milliót pedig hűtőházban tartósítanak. A nyersanyag biztosítására a vállalat a termelőszövetkezetek többségével már megkötötte a szerződést. A tsz-ta- gokkal, egyéni baromfi tartókkal az idén is a földművesszövetkezetek állapodnak meg. A szerződtetést az fmsz-ek a napokban megy esze rte megkezdik. Baromfit 36 vagonnal szállítanak majd a feldolgozó iparnak. A szerződéssel járó előnyök változatlanul érvényesek. Gépi keltetésű naposcsibékből elsősorban a szerződőknek juttatnak. A termelők 100 db naposcsibe után legalább 30 kg baromfit kötelesek a szövetkezet útján értékesíteni. A baromfiértékesítési szerződésre előleg is jár. A földművess zövefkezetek megyénkben 49 millió db tojásra kötnek szerződést. A védőár továbbra is «vényben marad: a szerződött tojás darabonkénti ára 1 forintnál alacsonyabb nem lehet. Legalább 300 db tojás értékesítését kell vállalnia egy-egy termelőnek. Állami áron erre darabonként 8 dkg abraktakarmány jár. E Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1961. évi fejlődéséről 1961-ben — a második öt- I lakosság anyagi, egészségügyi, éves tervidőszak első évében kulturális ellátottságát a kö- — a népgazdaság fejlődését, a | vetkező adatok jellemzik: Ipar 1961-ben a szocialista — az állami és a szövetkezeti — ipar termelése együttesen mintegy 12 százalékkal haladta meg az 1960. évi szintet. Ezzel az ipar az 1961. évi termelési tervét mintegy 3,5 százalékkal túlteljesítette. A2 ipari termelésen belül 1961-ben valamennyi fő ágazat termelése a tervezettnél nagyobb mértékben nőtt* a bányászat termelése 7 százalékkal, a nehéziparé (bányászat nélkül számítva) 13 százalékkal, a könnyűiparé 9 százalékkal, az élelmiszeripairé 11 zúzalékkal haladta meg az 1960. évi szintet Az év folyamán — a második ötéves terv előírásainak megfelelően — továbbfolytatódott az ipar szerkezeti átalakítása: a nehézipar leggyorsabban fejlődő ágazata 1961- ben is a gépipar és a vegyipar volt. Az év folyamán a gépipar 15 százalékkal, a vegyipar 20 százalékkal termelt többéit, mint 1960-ban. A gépiparon beiül a terv előírásai alapján különösen a híradástechnikai gépek és készülékek, a vákuumtechnikai termékek és a műszeripar termelése emelkedett A vegyiparon belül i gyógyszeripar termelése csaknem másfélszeresére nőtt, jelentősen emelkedett a műtrágyagyártás is. A könnyűipar egyes ágai közül a bel- és a külföldi keresletnek megfelelően a bútoripar fejlődött a leggyorsabban, az átlagosnál kisebb mérték-y ben növelte termelését a textil- és a ruházati ipar. Az élelmiszeriparban az év folyamán az átlagosnál gyorsabban nőtt a konzervfélesé- gék, továbbá az értékesebb félkész, valamint a csomagoltam és a palackozva forgalomba hozott termékek termelése 1961-ben az iparban — a tervezettnél nagyobb mértékben — 8%-kai nőtt az 1 / főre (munkásra és alkalmazottra) jutó átlagos napi termelés. A tervben előírt aránynak megfelelően az év folyamán elért ipari termelésnövekedés kétharmada a munkatermelékenység, és egyharmada az iparban foglalkoztatottak számának növekedéséből adódott. Csökkent 1961-ben a termelési költségek szintje is, emellett azonoan az anyagtakarékosság szempontjai nem mindig érvényesültek kielégítő — a tervnek megfelelő — mértékben. Az ipari termelés jelentős növekedése mellett az ipar munkájában továbbra is voltak hiányosságok. Egyes iparvállalatok terveiket olyan termékek gyártáséval teljesítették túl, amelyek sem belföldön. sem külföldön nem voltak megfelelően értékesíthetők, ami az ipari készleteknek a tervezettnél nagyobb növekedéséhez vezetett Ugyanakkor az is előfordult, hogy egyes ipari vállalatok terveik globális túlteljesítése ellenére egyes fontos export- vagy belföldi szállítási kötelezettségeiknek nem tettek eleget Mezőgazdaság — felrásáriás 1961 tavaszán lényegében befejeződött a mezőgazdaság szocialista átalakítása; az év végén az ország szántóterületének 95,6 százaléka szocialista, ezen belül 79 százaléka a szövetkezeti szektorhoz tartozott Az aszály okozta károk folytán a mezőgazdaság 1961. évi teljes termelése nem nőtt a tervben élőirányzott mértékben, hanem lényegében az 1960. évi szinten maradt. A gabonafélék termésátlagai kedvezően alakultak: őszi búzából kát holdanként 11,1 q termett, több, mint eddig bármikor. Az országos átlagon belül az állami gazdaságokban az őszi búza termésátlaga 15,9 q, a termelőszövetkezetekben 10,5 q volt kát. holdanként A külföldi bűzafajták termésátlaga 60 százalékkal volt magasabb, mint a hazai fajtáké. Az őszi árpa országos termésátlaga 12,5 q volt kát. holdanként, ezen belül az állami gazdaságokban 16,1 q, a termelőszövetkezetekben 11,8 q őszi árpa termett kát. holdanként. Az aszály főként az őszi betakarítású növényeket —elsősorban a kukorica, a burgonya, a cukorrépa és a napraforgótermést — sújtotta. Ku-' kormából a tervezett 14,2 q- val szemben csak 11,7 q, burgonyából a tervezett 67 q-val szemben csak 40 q, cukorrépából a tervezett 125 q-val szemben csak 104 q, napraforgóból a tervezett 7,4 q-val szemben 4,7 q termett kát. holdanként (előzetes adatok). A szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnyei azonban már a tekintetben is jelentkeztek, hogy az aszály sújtotta növények termésátlagai is jelentősen meghaladták a korábbi hasonlóan aszályos években elért terméseredményeket. Az év folyamán a mezőgazdaság — hatóanyag-tartalom alapján számítva — 26 százalékkal több műtrágyát kapott, A Darányptisziai mot és karalábét idén kísérletezik Állami Gazdaság üvegházában szépen fejlődnek a primőráruk. Salátát máris, paprikát, paradicso- márciu« végén, metélőhagymát három hét múlva szállítanak piacra. 1. képünkön: Szamócával az először Mihályka Sándor kertész. 500 tövet ültetett el. Ha beválik, jövőre 2000 tövet ültetnek. 2. képünkön: Fintor Józsefire a szépen pirosodó paradicsomot kötözi. mint 1960-ban. Az öntözött terület 67 000 kát. holddal, 41 százalékkal nőtt. A gépállomány növelésével és a jobb gépikihasználással összefüggésben 1961. évben tovább nőtt a mezőgazdaság gépesítése. 1961. évben a gépállomások 24,6 millió normálhold gépi munkát végeztek, 12 százalékkal többet, mint 1960. évben. A termelőszövetkezetekben a gabonaaratás gépesítési színvonala az 1960. évi 52 százalékról 67 százalékra nőtt. Nőtt az év folyamán a kaszálás gépesítése is. 1961 őszén nagyobb területen vetettek kenyérgabonát és őszi árpáit, mint az előző évben. A kenyérgabona vetésterülete 3 százalékkal, az őszi árpáé 22 százalékkal nagyobb, mint a megelőző évi volt. Az őszi búza vetésterületének 42 százalékát, az előző évinek mintegy háromszorosát vetették be intenzív búzafajtákkal. Az állattenyésztés eredményed 1961-ben lényegében a tervnek megfelelő mértékben haladták meg az 1960. évi színvonalat. 1961. őszén a szarvasmarha- állomány meghaladta a kétmilliót, és 3 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A tehénállomány némileg kisebb, az üszőállomány nagyobb volt az előző évinél. A 100 tehénre jutó szaporulat egy év alatt 67-ről 77-re nőtt. A tejtermelés nagyjából ugyanany- nyi volt, mint az előző évben, a tehenen ként! tej hozam meghaladta az egy évvel korábbi szintet. Az ország sertésállomáinya 1961 őszén 8,4 millió darab volt. és 1.1 millióval (15 százalékkal) több, mint egy évvel korábban. 1961-ben — az aszály okozta károk folytán — a felvásárlás összességében és ezen belül egyes termények tekintetében elmaradt a tervezettől. Így például a tervezettnél kevesebb volt a felvásárlás takarmány- gabonából, kukoricából, rizsből, cukorrépából, vágóállatokból. A tervezettnél jóval kedvezőbben alakult a kenyérgabona-, a tojás- és a baromfi- felvásárlás. Az előző évivel összehasonlítva 1961-ben az ösz- szes felvásárlás 6 százalékkal több volt, mint 1960-ban, Közlekedés 1961-ben a közlekedési vállalatok összesen 5 százalékkal több árut szállítottak, mint egy évvel korábban. A személyforgalom 4 százalékkal nőtt az év folyamán. Az egész forgalmon belül elsősorban a tehergépkocsi- és az autóbusz- íorgalom nőtt, a vasutak áruszállítása 1961-ben 2 százalékkal, a szállított utasok száma 1 százalékkal volt nagyobb, mint 1960-ban. A tehergépkocsifuvarozó vállalatok 1961-ben 15 százalékkal több árut szállítottak, mint az előző évben. A távolsági autóbuszok utasforgalma 13 százalékkal emelkedett. 1961-ben két új — a londoni és a római — járattal bő vük a légi közlekedés hálózata. A légi utasforgalom 4 százalékkal emelkedett. A városi közlekedésben az autóbuszok utasforgalma 11 százalékkal nőtt. Az év folyamán új, nagy befogadóképességű csuklós autóbuszokat állítottak üzembe. A villamos- utasok száma 1960-hoz viszonyítva számottevően nem változott. K i« J kereskedelem 1961-ben jelentősen növekedett a külkereskedelmi forgalom: az összes behozatal 5 százalékkal, az összes kivitel 18 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Az év folyamán nehézséget okozott, hogy egyes mezőgazdasági termékek — elsősorban takar- mányfélék — aszály okozta terméskiesését a tervezettnél nagyobb behozatallal kellett pótolni, ugyanakkor csökkenteni kellett egyes mezőgazdasági termékek kivitelét. Ennek ellenére a külkereskedelmi mérleg kedvezőbben alakult, mint amivel a terv számolt, és több mint 50 millió devizaforintot kitevő kiviteli többlettel zárult. Külkereskedelmi mérlegünk kedvező alakulásában jelentős szerepe volt annak, hogy a termelés emelkedésénél nagyobb mértékben nőtt 3y- ipari termékek exportja. A külkereskedelmi forgalom mintegy 70 százalékát a szocialista országokkal bonyolítottuk le. A világ többi részévei lebonyolított kereskedelmi forgalmon belül nőtt a közepesen és gyengéin fejlett — köztük a gyarmati sorból nemrég felszabadult — országokkal bonyolított forgalom aránya. Beruházások — építkezések 1961-ben a beruházásokra és a felújításokra fordított ösz- szeg együttesen — előzetes adatok szerint — több mint 43 milliárd forint volt. Az év folyamán a termelés bővítésére, valamint a lakosság egészségügyi és kulturális ^látásának további javítására számos új létesítményt helyeztek üzembe. Az ipari termelőkapacitások bővítésére az ajkai, valamint a pécsi hőerőműben újabb, összesen 128 mw téljesítőké- pességű gépegységeket helyeztek üzembe. Újabb üzemrészekkel bővüli a rudabányai vasér edúsító-mű. Megkezdte termelését a székesfehérvári alumíniumgyár csőhúzó üzeme. Üzembe helyezték a Dunai Vasmű salakhabosító mű- hét A Borsodi Vegyikombinát nitrogénműtrágya termelőkapacitása másfélszeresére nőtt. Űj benzinfínomító gyáregység épült Szőnyőm. Több üzemrésszel bővítették a Lábatlant Cement- és Mészművet. Az év folyamán jelentősen bővítettet! egyes könnyűipari üzemeket is: a Simontarnyai Bőrgyárat, a Kőbányai Textilműveket, a Kispesti Textilgyárat stb. A közlekedés és hírközlés fejlesztésére elkészült az űj budapest—bécsi műút \ első szakasza. Kiépült a nyugatytelevíziós mikroláne. Üzembe helyezték a szentesi televízióé közvetítőállomást. Bővült az egészségügyi és kulturális hálózat is. Az év folyamán — előzetes adatok szerint — további 120 község« (Folytatás a 2. oldalon^
