Somogyi Néplap, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-09 / 6. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1962. január * Egyre több áldozatot szed az OHS Franciaországban és Mgériában 6700 gyilkosság egy faluban három hónap alatt a Heusinger-féle utasítások szerint Párizs (MTI). Az OAS múlt heti gyilkos merényletei után továbbra is nyugtalan a helyzet Francia- országban. Az FKP a szombati hatalmas OAS-ellenes tüntetés után kiadott közleményében a polgárháború és a nyílt fasizmus fenyegető veszélyére figyelmeztet és újból sürgeti a demokratikus erők összefogását. Belga részről ugyan hivatalosan cáfolták azt a Párizsban elterjedt hírt, hogy Sálán, az OAS fővezére több társával Belgiumban tartózikodik, a Dimanche Presse című belga lap azonban arról számol be. ho<*v Liege közelében Sálán vezetésével valójában megtartották az OAS-vezérek találkozóját. A lap arról is tud, hogy a megbeszélésen egyik részt vevő OAS-vezért a bedga rendőrség letartóztatta. Eszak-Franciaországban és Párizsban is megerősítették a esendőn és rendőri készültséget. Ennek ellenére az OAS vasárnap ismét játszi köny- nyedséggel rabolt fegyvereket. Egy öttagú fasiszta csoport behatolt a Versailles melletti katonai lőtér fegyverraktárába és 19 géppisztolyt vitt magával. Az elmúlt napokban a tou- loni amerikai légitámaszpont raktárából tűnt el 135 kilogramm robbanóanyag, amely a nyomozás adatai szerint ugyancsak az OAS zsákmánya lett. Az elmúlt 24 óra további nagy feltűnést keltő merényletét Párizs szívében követték el a fasiszták. Flasztikbombát robbantottak Jean-Pard Sartre neves író lakása közelében. A robbanásnál sebesülés nem történt Sartre nem tartózkodott otthon, az anyagi kár azonban tetemes. Sartre több ízben is nyilvánosan állást foglalt az OÄS ellen és egyik vezetője a francia értelmiség fasisztaellenes harcának. Marcel Pault, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának tagját, aki a háború utáni koalíciós kormányban miniszteri tárcát viselt és az OAS már több ízben plasztikmerényletet követett el ellene, ezúttal halállal fenyegették meg a fasiszták. A Francia Kommunista Párt és a CGT szombat esti párizsi tüntetése, amely a tilalom és a hatalmas fegyveres készültség ellenére ismét több tízezres tömeget mozgatott meg Franciaországban és Észak- Afrikában is nagy hatást váltott ki. A francia polgári lapok is kénytelenek beismerni, hogy a kommunista párt egyre fontosabb tényezővé válik a fasiszta összeesküvők _ elleni harcban. »Minden utcái tüntetés. minden nyílt állásfoglalás az OAS ellen — írja a Combat — egyre inkább o'van helyzet foglyává teszi a kormányt, amelyből nincs más kiút, mint az algériai kormány- nyál való tárgyalás és a békés megegyezés«. Rabatban Mohammed Jazid, az algériai ideiglenes kormány tájékoztatási minisztere emelte ki a francia demokratikus erők harcának jelentőségét. »Az algériai és a francia nép között — mondotta — konkrét formákat ölt egy valóságos közös akció, amelynek célja, hogy függetlenségünk és területi épségünk elismerésén alapuló békét teremtsen Algériában«. Az algériai kormány Casablanca közelében folyó tanácskozásának tartalmát illetően csak találgatásokra vannak utalva a hírmagyarázók. M. Jazid közlése, hogy a tanácskozásokon jelenlevő miniszterek állandó összeköttetésben vannak a kormány Franciaországban fogva tartott öt tagjával, akikkel minden fontos Rontás előtt érintkeznek, nagy feltűnést, keltett. »Az algériai kormánytól a destruktív pesz- szimizmus éppen olyan távol áll, mint a tétlen optimizmus« — írja a L’Humanité és hangoztatja: a jövő nem egyetlen — állítólag előrelátó — embertől függ, hanem az algériai és a francia nép kezében van — írja a Francia Kommunista Párt lapja. Egy hét alatt 113 halott Algériában Az OAS ugyanakkor változatlanul szítja a terrorhangu- latot Algériában. Az elmúlt 48 órában több mint 30 halottja és számos sebesültje volt a merényleteknek. Algírban az OAS ' autós banditái támadást intéztek az arab tömegszállás ellen. Géppuskákkal lőttek és gránátokat dobtak az algériaiakra. A merényletnek 11 halálos és sebesült áldozata volt. Algír arab lakossága ellenakcióval válaszolt, közáport zúdított az ultrák autóira, barikádokkal torlaszolta el az utcákat. A rohamcsendőrök nagy készültséggel vonultak ki és szétverték a tüntetőket. Hivatalos jelentés szerint az év első hete a háború egyik legvéresebb szakaszát jelentette Algériában: 113 halott és 237 sebesült áldozata volt a merényleteknek. 41 halott és 72 sebesült európai volt, ezeknek egy része ugyancsak az OAS bűnlistáját terheli. Moszkva (MTT). Mint az Ogonyok című szovjet folyóirat közli, a náci megszállók 1943. március 1-én, 2- án és 3-án Heusinger tábornok utasításainak megfelelően felégették Korjukovka ukrán nagyközséget, majd nemre és korra való tekintet nélkül agyonlőtték 6700 lakosát. A lap fényképes riportja szerint december végén a faluban lezajlott gyűlésen több szemtanú mondotta el a tömeggyilkosság történetét. Az SS-legények petróleummal le- öntötték, majd felgyújtották a házakat. A falu sok lakosát a főtérre terelték, sorbaállították a vendéglő előtt, majd Ids csoportokban bevezették őket a vendéglőbe. Itt egy vértől megvadult, részeg fasiszta hóhér' a pohárszéken állva géppisztollyal terítette le a védtelen embereket. A holttesteket szintén petróleummal égették el. A gyűlésen felszólalt Mihail Mirosnyicsenko, a község lakoMikojan és Sekou Touré beszéde a conakryi szovjet ipari kiállítás megnyitóján Conakry (MTI). A Guineái Köztársaság fővárosában, Conakry ban szovjet ipari és kereskedelmi kiállítás nyílt. A kiállítás ünnepélyes megnyitásán részt vett a Guineában hivatalos látogatáson tartózkodó Mikojan szovjet miniszterelnökhelyettes és kíséretének tagjai, Sekou Touré guineai elnök és más guineai vezető személyek. A megnyitó alkalmából Mikojan és Sekou Touré beszédet mondott. Mikojan kijelentette, hogy a szovjet kiállítás feladata a Szovjetunió megismertetése Guinea népével s ezáltal a két ország közötti kapcsolatok erősítése. A továbbiakban megállapította, hogy a Szovjetunió hatalmas gazdasági, tudományos és társadalmi fejlődésének forrása a szocialista társadalmi rend. — Korunkban a háború elkerülését — mondotta — a szocialista országok közössége, a gyarmati igát lerázó népeknek önálló útra térése, a nemzetközi munkásmozgalom és a béke világmozgalom ereje teszi lehetővé. A béke legfőbb biztosítéka a Szovjetunió és az egész szocialista tábor hatalma. Mikojan hangsúlyozta, hogy az SZKP, a szovjet nép és a szovjet állam soha nem választotta el a kommunizmus építését a gyarmati népek fel- szabadulásáért folytatott harctól. A Szovjetunió mindennapos támogatásban részesíti a nemzeti függetlenségükért harcoló népeket. A Szovjetunió tiszteletben tartja valamennyi állam szuverenitását és függetlenségét, a belügyekbe való be nem avatkozás politikáját folytatja. Mikojan végezetül azon reményének adott kifejezést, hogy a szovjet kiállítás hozzájárul a két nép közötti barátság megerősödéséhez; gazdasági, tudományos és műszaki kapcsolataik további fejlődéséhez. Sekou Touré guineai elnök beszédében kijelentette, hogy Mikojan guineai látogatása bizonyítja, hogy a kapcsolatok felvétele óta milyen jelentősen erősödött a Szovjetunió és Guinea között a gazdasági és kulturális együttműködés. SeSürü köd Kyugat-Europában — A vihar és havazás Amerika északi részében több szerencsétlenséget okozott vasárnap Amsterdam (MTI). Amster- dami jelentés szerint a sűrű köd miatt több hajószerencsétlenség történt. Összeütközött a hollandiai partoknál a »Rize« török teherhajó és az »Aldebaran« nyugatnémet teherhajó. A mentési munkálatokat megindították. A »Richard 3.« nevű holland ércszállító hajó a »Werrastein« nyugatnémet hajóval ütközött Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy 323-as csemegeboltunkat az átalakítás idejére a Május 1. h. 5. sz. alól a Május 1. u. 13. sz. alá, a konzervbolt helyére helyeztük át. Kenyér- és péksütemény-árusítással is reggel 6-tól este 8 óráig tartjuk nyitva boltunkat. Somogy megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat, Kaposvár. (445) össze és elsüllyedt. Legénységét megmentették. MONTREAL Az amerikai félteke északi részéből is zord téli időjárásról érkezett jelentés. A kanadai Montreal vidékén a több mint harminc óráig tartó havas esővel kísért erős vihar jégpályává változtatta az országutakat és lehetetlenné tette a közúti forgalmat. Az eljegesedett vasúti sínekről ki- siklott három mozdony és több vasúti kocsi. CHICAGO Az Egyesült Államok középnyugati és keleti területein a Kanada felől érkező vihar és az országutakon képződött hóakadályok megbénították a forgalmat. Az ítéletidő nyolc ember halálát okozta. Az Egyesült Államok atlanti-óceáni partjai mentén a tengert takaró ködben zátonyra futott a »Leif viking« norvég kőolajszállító tankhajó. SANTO DOMINGO Santo Dorningóból érkezett jelentés szerint a Dominikai Köztársaság fővárosában vasárnap — egymást félórás időközben követő — két földlökés több épületet megrongált és zavarokat okozott a villany- áram-szolgái tatásba» kou Touré megemlékezett arról, hogy a Szovjetunió egyike volt a fiatal Guineai Köztársaságnak segítséget nyújtó első államoknak. A Szovjetunió mindig olyan politikát folytatott, amely lehetővé tette a gyarmati népek felszabadulását. A guineai szovjet kiállítás — jegyezte meg Sekou Touré — nagy érdeklődést vált ki az országban, ami a guineai népnek létfeltételei megújítására való törekvését példázza. Végezetül kijelentette: testvéri üdvözletünket küldjük az önök. kormányának és kormányfőjének, Hruscsov úrnak a gyarmati népek teljes felszabadulása és a világbéke érdekében kifejtett erőfeszítéseiért. Éljen a Szovjetunió és a Guineai Köztársaság barátsága és együttműködése! Sekou Touré díszedédet adott Mikojan tiszteletére Conakry (TASZSZ). Sekou Touré guineai elnök rezidenciájában vasárnap díszebédet adott a Guineában hivatalos látogatáson tartózkodó Mikojan szovjet miniszterelnökhelyettes, az SZKP Központi Bizottságának elnökségi tagja tiszteletére. (MTI) Szovjet ejtőernyősök izgalmas élménye Moszkva (TASZSZ). Bobrus- ko János és Gennagyij Belsz- kij szovjet ejtőernyősök rendkívüli bátorságról és lélekjelenlétről tettek tanúságot egyik legutóbbi gyakorló ugrásuknál. Miután Bobrusko kiugrott a gépből, észrevette, hogy ejtőernyője átrepedt, és egy ember esik keresztül a repedésen. Gennagyij Belszkij volt, akinek az ejtőernyő-zsinórját elkapta Bobrusko, és így megakadályozta a további zuhanást. Bobrusko ejtőernyője azonban csakhamar bezárult. Mindkét ejtőernyős élete veszélyben forgott. Most Belszkij óriási lélekjelenléttel áthúzta saját ejtőernyőjét Bobrusko ejtőernyőjének repedésén. Belszkij ernyője kifeszült, és valósággal betakarta a korábban képződött repedést. A két ejtőernyősnek voltaképpen egy ernyővel sikerült földet érnie. I A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége mind'ét ejtőernyőst kitüntette. (MTI) sa, aki testében több golyóval csodával határos módon életben maradt Házának kertjében sordomb emelkedik: családinak hat tagja és öt szomszéd van itt eltemetve. Mirosnyi- csemko családját a házban lőtték agyon. Amikor magához tért, holtan találta feleségét és öt gyermekét: Ivánt, And- rejt, Olgát, Innét és Tamarát. Ö maga a szomszéd faluba menekült, ahol végülis felgyógyult sebeiből. Anatőlij Szkrippka nyomdász elmondotta, hogy 16 éves volt, amikor a nácik betörtek a faluba. »Autón érkeztek házunkhoz és rögtön tüzeltek. Mi ki tudtunk ugomi a házból és futásnak eredtünk. A hitleristák géppisztollyal lőttek utánunk. Mi, akik életben maradtunk, az árokba vetettük magunkat és a szomszéd kertjében a pincébe bújtunk, ahol már több asszony, öregember és gyerek rejtőzött. A nácik azonban autóval bejöttek az udvarba, körülvették a pincét, és ránkparancsoltak, hogy jöjjünk elő: Mikor kibújtunk, sorbaállítottak, majd géppisztollyal tüzelni kezdtek ránk. Én anyámmal együtt megint csak futásnak eredtem, de egy golyó utolért és lábamon talált. Elestem. Anyámat mellén érte a golyó, ő rámzuhant. Egy náci katona a pisztolyával agyonlőtte anyámat, de én életben maradtam.« A falu lakosai még sok hasonló történeteket mondtak el. Valamennyien követelték, vonják felelősségre Adolf Heusin- gert, a korjukovkai mészárlás értelmi szerzőjét. Rusk rádiónyilatkozata Washington (MTI). Nyugati hírügynökségek közlése szerint Rusk amerikai külügyminiszter vasárnap rádiónyilatkozatban foglalkozott a fő nemzetközi kérdésekkel, ismertette kormányának álláspontját a német kérdésről, a leszerelésről, a laoszi, a r.yugat-iriáni, a goai és a kubai helyzetről. Rusk elmondotta, hogy Thompson amerikai nagykövet az utóbbi időben puhatolózó tárgyalásokat folytatott Moszkvában Gromiko szovjet külügyminiszterrel a nyugat-berlini kérdésről. Az Egyesült Államok olyan megállapodás elérésére törekszik, amely biztosítaná a Nyugat érdekeit a frontvárosban. Hozzáfűzte, még nem tudni, hogy milyen eredménnyel járnak a moszkvai tanácskozások, de hasznosnak nevezte, hogy a szovjet és az amerikai kormány állandó kapcsolatban van egymással. Megkérdezték a külügyminisztertől, vajon De Gaulle francia elnök egyetért-e a moszkvai megbeszélésekkel. Rusk kitérő válaszában csak annyit mondott, hogy a nyugati hatalmak az »alapvető« kérdésekben egy nézeten vannak, s feltételezése szerint De Gaulle nem emel kifogást az amerikaiak moszkvai puhatolózásai ellen. A külügyminiszter ezután a leszerelés problémájára tért át. Egyrészt igen fontosnak minősítette a leszerelési tárgyalások március 14-i megkezdését, de nyomban hargo! adott az Egyesült Államok kerékkötő törekvéseinek, mondván, hogy az amerikai kormány nem sokat vár e tárgyalásoktól, mert a leszerelés megvalósításának »módozataiban alapvető és messzemenő« szovjet—amerikai véleménykülönbségek vannak. A külügyminiszter a laoszi kérdés rendezésére hivatott ti- zennégyhatalmi genfi értekezlet tárgyalásait hasznosnak minősítette, de hozzáfűzte, hogy teljes eredményt csak az egységes laoszi kormány megalakulása után lehet várni. A nyugat-iriáni helyzet megoldását Rusk csak az indonéz —holland tárgyalásokban látja. Ellenezte ugyanakkor, hogy Indonézia fegyveres felszabadító harcot kezdjen Nyuglat- Iriánért. Foglalkozott Rusk a goai kérdéssel is. »Ügy vélem — mondotta —, hogy feldia lépése a világ több országában megdöbbenést okozott«, de hozzáfűzte, hogy az Egyesült Államok nem szándékozik változtatni Indiával szemben követett hagyományos politikáján és reméli, hogy az indiai külpolitika sem változik meg. Végezetül a külügyminiszter annak a reményének adott hangot, hogy az Amerikai Államok Szervezetének jövő havi uruguayi értekezletén intézkedéseket tesznek Kuba ellen, azzal a céllal, hogy a »castroiz- must elszigeteljék«. „A berlini falak miatt nem fogunk háborút viselni“ — jelentette ki Gaitskell Berlin (IV^TI). Amióta az NDK kormányának intézkedésére vasbeton fallal zárták le a berlini határt, a nyugat-berlini szenátus azon fáradozik, hogy minél több külföldi közéleti személyiséget láthasson vendégül. Immár protokolláris séma, hogy ezeket a vendégeket minden alkalommal kiviszik a vasbeton falhoz és elvárják tőlük, hogy kötelesség- szerüen a Német Demokratikus Köztársaság ellen nyilatkozzanak. Az angol vendégekkel azonban megjárták. Gaitskell, az Angol Munkáspárt elnöke nem beszélt a szenátus szájaíze szerint, sőt az NDK bizonyos fokú de facto elismerését javasolta. Szavait »engedékenységnek« minősítették, s most a nyugat-berlini lapok vezércik- ceikben oktatják ki az angol politikust. Ugyancsak megkapta a magáét a vasárnapi vezércikkekben Callow, Coventry város főpolgármestere is, amiért a pénteki nemzetközi sajtóértekezleten az NDK-val való kapcsolatok mellett tört lándzsát és Willy Brandt jelenlétében bejelentette, . hogy ő például februárban a drezdai polgármester meghívására Drezdába A betonfalról szólva pedig finoman ugyan, de mégis érthetően szemrehányást tett Willy Brandtnak, hangoztatva: »Ha Nyugat-Berlin és Kelet-Berlin polgármesterei időben tárgyaltak volna egymással, bizonyára nein lett volna szükséges falat húzni.« Callow szombaton tovább ment egy lépéssel: nem törődve a vendéglátók sértődöttségével, átment a demokratikus Berlinbe, és a magisztrátus székházában barátságos légkörben informatív jellegű megbeszélést folytatott Waldemar Schmidt városi tanácsossal, a főpolgármester állandó helyettesével, ismét hangoztatva a kapcsolatok fontosságát. Nem csoda hát. hogy elszontyolodtak Willy Brandt »a végső kockázatot is vállalni« koncepciójának hívei, hiszen ma már Brandt vendégei is lei merik jelenteni, amit például elutazása előtt Gaitskell így fogalmazott meg a tempelhofi repülőtéren: »A berlini falak miatt mi nem fogunk háborút viselni«, majd a szélsőséges megoldás híveire célozva hozzátette: »Valakinek egyszer mégis c=ak meg kell változtat* nia álláspontját.«
