Somogyi Néplap, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-24 / 19. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szerda, 1962. január *4. A Bolgár Távirati Iroda közleménye Szófia (MTI). Amint a Bol­gár Távirati Iroda jelenti, ja­nuár 20-án helyi idő szerint 12.55 órakor a bolgár légierő egy lökhajtásos gépe, amelyet Milus Kirov Szolakov alhad­nagy, egy fiatal pilóta veze­tett, a gyakorlórepülés során tájékczódási zavarba került, és az olasz sajtó jelentése szerint Bari olasz város közelében le­szállást kísérelt meg. A le- . szállásnál a repülőgép erősen megrongálódott, a pilóta meg­sebesült. A Bolgár Népköztársaság római követsége megtette a szükséges lépéseket a pilóta szabadon bocsátására és a re­pülőgép maradványainak visz- szaszáÍLítására. A nyugati sajtó az esettel kapcsolatban nagy lármát csa­pott. Fantasztikus koholmá. nyokat terjeszt, nyilván azzal á céllal, hogy élezze a feszült­séget, és megrontsa a viszonyt az érdekelt országok között. A Bolgár Távirati Irodát felhatalmazták annak közlésé­re, hogy az olyasféle külföldi lap jelentéseket, amelyek sze­rint a repülőút célja volt, minden alapot nélkülöző durva hazugságok. Az iráni „Nemzeti Front“ felhívása Teherán (TASZSZ). Az iráni fővárosiban, lezajlott nagyará­nyú zavargásokat követően «Nemzeti Front« felhívja az összes polgárokat, diákokat és dolgozókat, döntsék meg Ami­nt törvénytelen kormányát, és harcoljanak «a korrupt és rosszindulatú vezető klikk« el len. Minit az UPI teheráni tudó­sítója közli, Amini miniszter- elnök kijelentette, hogy »a kormány az újabb problémák felvetőc'csének, sőt a forrada­lom kitörésének megakadá lyozására kénytelen volt min­den szükséges intézkedést megtenni«. (MTI) 14 éves a magyar-román barátsági szerződés A magyar—román barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási* szerződéi meg­kötésének 14. évfordulója al­kalmából Péter János külügy- miniszter táviratban üdvözöl­te Cornelia Manescut, a Ro­mán Népköztársaság külügy miniszterét. (MTI) Mérnökök, technikusok, ügyelem! Tiszántúli ipari „A" vállalat axonnali fii ivételre keres gépész- és villamos- teciinikusoRat. F öl vétel: mérnököknél minimum 4 éves, technikusoknál minimum 6 éves szak* mai gyakorlat (tömeg- gyártás, forgácsolás, lemezmunka, kikészítés). Megegyezés esetén családosok részére 1, 1,5, 2 szobás összkom­fortos lakást, nőtlenek részére központi fűtéses modern szállást bizto­sítunk. 1 Jelige: „Vidék iparosítása44. Ajánlatokat: Budapest, VIII. t Blaha Lujza tér 3 Hírlapkiadó címére kérjük. (2508) Megkezdődött Punta del Este-ben az A merikai A llamok Szervezetének külügyminiszteri értekezlete Punta del Este (MTI). Mint a Reuter hírügynökség jelenti, hétfőn este Punta del Este-ben megkezdődött az Amerikai Államok 21 országot tömörítő szervezetének kül­ügyminiszteri értekezlete. Az ünnepélyes megnyitót Jósé Móra, az Amerikai Államok Szervezetének főtitkára tartot­ta. A megnyitó alkalmával felvonták a 21 tagállam lobo­góját. Az értekezletet az Egyesült Államok nyomására hívták össze azzal a céllal, hogy a la- tin-arrjerikai országokat állás- foglalásra bírják Kuba ellen, sőt, hogy Kubát kirekesszék az Amerikai Államok Szervezeté­ből. Az értekezlet színhelyét uru­guayi katonák és rendőrök ve­szik körül, és a hatóságok rendkívüli intézkedéseket tet­tek az esetleges tüntetések megakadályozására. Rusk amerikai külügyminisz­ter a hétfői napot arra hasz­nálta fel, hogy tárgyaljon a la­tin-amerikai országok vezetői­vel, és megnyerje őket Kuba- ellenes álláspontjának. Bármi­lyen Kuba-ellenes akció meg­szavazásához azonban kéthar­mados többség szükséges, az Egyesült Államoknak tehát a maga voksa mellé még 13 szavazatot kell szereznie, hogy keresztül­hajszolhassa javaslatait. A nyugati hírügynökségek jelentéseiből azonban kitűnik, hogy az Egyesült Államok szándékainak megvalósításá­ban lépten-nyomon akadályok­ba ütközik. Több latin-ameri­kai ország ellenzi az ameri­kaiak törekvéseit. Mint az AFP megjegyzi, Punta del Este-ben hétfőn este «a bizonyta­lanság és zűrzavar légkö­re uralkodott«. Az AP is hozzáfűzi, hogy az Egyesült Államok latin-ameri­kai szövetségesednek körében- egyre inkább megbomlik az egység. Az amerikaiaknak egy­re kevesebb kilátásuk van ar­ra, hogy elfogadtassák a kül­ügyminiszteri értekezlettel azo­kat a Kuba-ellenes szankció­kat, amelyeket annyira kívána­tosnak tartanak. Eddig ugyan­is az Egyesült Államok a ma­gáéval együtt 13 biztos szava­zatra számíthatott, de hétfőn Haiti váratlanul megvál­toztatta álláspontját, és csatlakozott a be nem avatkozás politikáját kö­vető Mexikóhoz, Argentí­nához, Brazíliához és Chiléhez. Haiti pálfordulására az adott okot, hogy a közelmúltban ke­vés segítséget kapott az Egye­sült Államoktól, és szolgálatai­nak fejében most újabb dollá­rokat szeretne kicsikarni. A hivatalos megnyitó ünnep­ség után Jósé Fellman Valver­de bolíviai külügyminiszter ki­jelentette: »A helyzet rendkí­vül súlyos. Az Amerikai Álla­mok Szervezete katasztrofális válság küszöbén áll.« Nem lehet tudni, mennyire sikerül az amerikaiaknak meg­puhítaniuk még ingadozó szö­vetségeseiket. Jól értesült kö­rök szerint az Egyesült Álla­mok zsarolással, nyomással akarja «jobb belátásra« bírni a tétovázókat. Ennek megfele­lően azzal fenyegetőzik, ha az értekezlet nem fordul erélye­sen szembe Kubával, akkor nem indítja be időben a latin- amerikai országoknak szánt 20 milliárd dolláros segélyprog- ramját. Az UPI is annak a né­zetének ad hangot, hogy az Egyesült Államok »nemigen nyitja meg pénztárcáját« azok­nak az államoknak, amelyek Fidel Castro oldalára állnak, vagy semlegességet tanúsíta­nak. Az Egyesült Államok nem­csak elítéltetni szeretné Ku­bát, hanem ki akarja közösí­teni az Amerikai Államok Szervezetéből is. Egy újságíró megkérdezte az amerikai kül­döttség egyik tagját, miképp lehetséges ez, hiszen az Ame­rikai Államok Szervezetének alapokmányában nincsen olyan cikkely, amelynek értelmében tagállamokat ki lehetne zárni. Az amerikai tisztviselő erre azt válaszolta, olyan követelé­seket kell elfogadtatni a tag­államokkal, amelyeknek két hónapon belüli nem teljesíté­se a szervezetből való automa­tikus kiválásukat vonná magá­val. Ha tehát Kuba hatvan na­pon belül nem tesz eleget a megszavazott követeléseknek, «•kiváltnak kell tekinteni«. Mint az Üj Kína hírügynök­ség jelenti, szerte Lalin-Amerikában megmozdulnak a haladó szervezetek, tiltakoznak az amerikai nyomásra összehívott Punta del Es­te-! értekezlet ellen, és szolidaritást vállalnak Kuba népével. Argentínában a kereskedel­mi alkalmazottak 200 000 ta­got számláló szervezete nyi­latkozatban ítélte el a Punta del Este-i értekezletet. A nyi­latkozathoz csatlakoztak az ar­gentin egyetemi hallgatók és más hr’adó körök is. Chilében 13 szakszervezet és ifjúsági szervezet adott ki kö­zös közleményt, amelyben til­takozik a kubai nép önrendel kezési jogának tervezett elfoj­tása ellen. A, bolíviai szakszervezetek felhívásban tiltakoztak a Ku­ba ellen előkészített gazdasági agresszió és katonai interven­ció miatt. A határozat a bolí­viai munkásság nevében er­kölcsi és anyagi támogatást ígért a kubai népnek. Kolumbiában az olaimunká sok szakszervezete vállalt szo­lidaritást a kubai forradalom mai, és síkraszállt a be nem avatkozás elve. valamint a né­pek önrendelkezési joga mel­lett. Peruban a haladó tömegszer­vezetek bejelentették, hogy a fővárosban tömeggyűlést fog­nak tartani, tüntetnek az Ame­rikai Államok Szervezetének külügyminiszteri értekezlete ellen, tüntetnek a kubai nép jogainak védelmében. A venezuelai Caracas ban — jelenti a Reuter — a haladó erők szintén tüntetést rendez­tek. A tüntetést támogató köz­lekedési dolgozók ugyanakkor sztrájkba léptek, s ezzel tel­jesen megbénították a väroß forgalmát. Az algíri puccs évfordulóján francia hadosztályok szedik a sátoriájukat... Nehru a Punta del Este-i értekezletről Havanna (TASZSZ). Nehru indiaá miniszterelnök interjút adott a Revolución című kubai lap igazgatójának. > A Kuba elleni agresszió — jelentette ki Nehru — érintené a világ- béke érdekeit. Az agresszió, bármely állam ellen kövessék el, káros következményekkel jár, és sújtja az egyetemes bé­két, amelynek fenntartása sok tényezőtől függ«. A Punta del Este-i értekez­letre vonatkozó kérdésre vá­laszolva Nehru megállapítot­ta: »Minden népnek joga van az önrendelkezéshez.., Én ellenzők minden agressziót, akár Kubáról, akár más or­szágról van szó«. Nehru állást foglalt az általános leszerelés mellett, és hangsúlyozta, hogy »bármely helyi háború nagy háborúvá terebélyesedhet.«. »A legfontosabb az általános le­szerelés — mutatott rá —, és csakis ilyen úton lehet elke­rülni a háborút.« (MTI) U Thant megkezdte közvetítő tárgyalásait Jelentések a nyugat-iriáni helyzetről New York (MTI). Mint az AF jelenti, U Thant ügyvezető ENSZ-főtitkár meg­kezdte közvetítő tárgyalásait: külőn-külön fogadta Hollandia és Indonézia képviselőit. U Thant több mint egyórás megbeszélést folytatott Sudjar- ioo Thondronegoróval, Sukarno elnök küldöttével, aki vasár­nap érkezett New Yorkiba. A megbeszélésen részt vett Sv- karjo Wirjobranoto indonéz ENSZ-küldött is. Az ENSZ- küldött a tárgyalás után hang­súlyozta: Sukarno továbbra is követeli, hogy a tárgyalások feltételéként Hollandia ismer­je el Nyugat-Iriánt Indonézia részének. U Thant hétfőn megbeszé­lést folytatott Schurmann hol­land nagykövettel is. Hollan­dia küldötte továbbra is . azt hangoztatta, hegy országa csak feltételek nélkül hajlandó tárgyalni, és megismételte azt a javaslatot, hogy az ENSZ küldjön megfigyelőket Nyugat- Irián térségébe. Az AFP jelentése szerint a Nyugat-Iirián felszabadítására alakult vezérkar parancsnoka, Ahmed Jani tábornok beje­lentette, hogy a január 15—i fegyveres összecsapás óta In donézia sűrítette a nyugat- iriáni tengerészeti és , légi jár­őrök számát. Az algériai francia hatóságok szigorított biztonsági intézkedéseket hoznak Algír (MTI). Az algériai francia hatóságok a rend biz­tosítása és a merényletek el- harapózásának megakadályo­zása céljából szigorított biz­tonsági intézkedéseket hoztak, amelyek elsősorban Algírt, Orant és Bone-t érintik. Az intézkedések értelmében az említett városokban este ki­lenc óra után tilos az autó­közlekedés, egyes kerületekben állandó útakadályokat is emel­tei*. Az európaiak lakónegyedeit hermetikusan elzárják az al­gériaiak lakónegyedeitől. A rendfenntartó erők felhatalma­zást kaptak, hogy a járókelő­ket megmotozzák, és ilyen mo­dem állapítsák meg, hogy az illető rejteget-e fegyvert. A helyi hatóságok, ha szükséges­nek találják, meghosszabbít­hatják a kijárási tilalom idő- tartamáfc Aggodalmak Bonnban Adenauer betegsége miatt Bonn (MTI). A Frankfurter Rundschau kommentárban foglalkozik Adenauer megbete­gedésével és hangsúlyozza: »Az újabb megbetegedés fo­kozta az aggodalmakat a kan­cellár környezetében és meg­erősítette azokat a kételyeket, vajon helyes volt-e ismét meg­bízni az idős államférfit a kan­cellári tisztséggel. A koalíciós partnerek az utóbbi időben különböző események követ­keztében ismét nyugtalankod­nak és a kereszténydemokrata párton belül lappangó bizalmi válság érezhető. Mindenki tud­ja, hogy az öregúr immár nem a régi. Egy betegeskedő kan­cellár mindenesetre megterhe­lést jelentene e hónapokban a Szövetségi Köztársaságnak.« AMIKOR JANUÁR 24-ÉN Algír ultrái a két évvel ezelőt­ti, első De Gaulle-ellenes puccs évfordulóját ünnepük, a tábor­nok-elnöknek mint a francia hadsereg »haduranak« paran­csára két hadosztály és az Al­gériában bevetett légierő né­hány köteléke szedi a sátorfá­ját... A két esemény egyfor­mán tovább élezheti az Algé­riában uralkodó, valamint a hadsereg tisztikarában jelent­kező feszültséget. 1960. január 24-én robbant :ú először puccs formájában a gyarmati kiváltságaikért fog­gal-körömmel harcoló ultrák és az algíri fasiszták dühödt elégedetlensége, amelyet a pá­rizsi kormány új algériai poli­tikája váltott ki. A »francia Algéria« gondolatának meg­szállottjai, a gyarmati uralom régi formáinak haszonélvezői ürügyet kerestek az uszályuk­ba sodródott európai tömegek mozgósítására, hogy segítsé­gükkel keresztülhúzhassák Pá­rizs terveit. Kapóra jött nekik a »Massu-ügy«. 1960 január közepén a hírhedt ejtőernyős tábornok durván kormányelle­nes nyilatkozatot adott egy nyugatnémet lapnak, s ezért De Gaulle leváltotta algíri posztjáról, meg Párizsba ren­delte fejmosásra. Algir ultrái — ismerve az ejtőernyősök pa­rancsnokának az európai la­kosság körében volt népszerű­ségét — tüntetéseket szervez­tek Massu visszakövetelésére, Sőt január 24-én reggel repü­lőgépekről ilyen szövegű röp­cédulák tízezreit szórták Algír utcáira: »Massu volt a francia Algéria utolsó kezese. De Gaul­le végkiárusítja Algériát. Ütött a felkelés órája!« AZ USZÍTÓ FELHÍVÁS megtette hatását. Január 24-én, vasárnap délelőtt a tüntető eu­rópaiak elözönlöttók Algír bel­városát. »Epy tapodtat sem mozdulunk innen, mig Massu vissza nem tér Algírba!« — ez volt a tüntetés uralkodó jel­szava. Délután megépültek Al­gír utcáin az első barikádok. A »Francia Nemzeti Front« el­nevezésű fasiszta szervezet székházának erkélyéről Joseph Ortiz, az egykori nyilvánosház- tulajdonos, Gardes ezredes, a hadsereg »lélektani hadviselé­si osztályának« vezetője és több más ultravezér lázította a tömeget. Lagaillarde, az arab- gyilkos nemzetgyűlési képvise­lő ejtőernyős egyenruhában az európai fasiszta süvölvények élén elfoglalta az egyetem épü­letét A tömeg és a kormány­zósági épületet védelmező csendörök között tűzharc ala­kult ki. A »Francia Nemzeti Front« székhazának tetején el­helyezett géppuskákból gyilkos sortüzet adtak le az orvtáma­dók a csendőrökre. Ök is vi­szonozták a tüzet. 28 halottja volt a lövöldözésnek. Több vér azonban már nem folyt a puccs egyhetes időtartama alatt. Pá­rizs erélyes intézkedések he­lyett csak alkudozott a láza­dókkal. A barikádokon valósá­gos »piknikeket« rendeztek a fasiszták és a velük szemben kivezényelt ejtőernyősök . .. Igaz, hogy az akkori főparancs­nok nem volt más, mint az a Challe tábornok, aki egy évvei később a második, most már katonai jellegű lázadást szer­vezte meg Algírban! Egy hét elteltével a De Gaulle-ista kormány megalku­dott a puccsistákkal. Szabad elvonulást engedett nekik, s csupán egynéhány vezéralak került a vádlottak padjára. Ortizt futni hagyták, Lagail- larde a »barikádok perének« tárgyalása közben lépett meg. A többieket aztán a botrányos ítélethirdetéskor részint föl­mentették, részint pedig eny­he s amúgy is eleve felfüg­gesztett büntetéssel »sújtot­ták«. A cinkosságszámba me­nő erélytelenség megbosszulta magát. 1961 áprilisában Chal­le, Sálán tábornokok és a ve­lük szövetkezett fasiszta ezre­desek megint puccsot robban­tottak ki, ma pedig az OAS 3yilkos terrorszervezetében ugyanezek (az elítélt és fogva tartott Challe kivételével) szer­vezkedhetnek egy újabb fa­siszta kalandra. A januári puccs évfordulója Algírban most alkalmat adott az OAS- nak. hogy a maga módján »emlékezzék«, gyilkosságokkal, plasztikbombás merényletek­kel, az európai lakosságot pe­dig sztrájkra szólítsa. AZ ÉVFORDULÓ ESEMÉ­NYEIVEL párhuzamosan a hadosztályok hazarendelése is kihat a hadsereg tisztikarának hangulatára. A francia tisz'ek jó részében keserűség él amiatt, hogy az ezredzászlókat évtizedek óta mindenütt csak vereség érte. A tisztikar az egymást követő hadikudarco­kért a mindenkori kormányo­kat és a hátországot okolja. A hivatásos katonák ma sem tud­nak napirendre térni az indo­kínai katasztrófa, Dien-Bien- Phu fölött. A hadosztályok Al­gériából kivonása nem más a szemükben, mint — visszavo­nulás! Több mint hét esztendő harcai után lehorgasztott fő­vel kell a francia haderő egy­ségeinek távozniuk Algériából! A félmilliós expedíciós hadse­reg még napalmbombákkal sem tudta megtörni az algériai nép ellenállását... De Gaulle tábornok termé­szetesen nem vallja be hivata­losan a kényszerű visszavonu­lás okát. Megpróbálja hideg­háborús szólamokkal elterelni a fasisztákhoz húzó tisztek s az ország jobboldali közvéle­ményének figyelmét a hadosz­tályok hazarendelésének igazi magyarázatáról. Azt állítja, hogy Franciaország és Európa védelmére van otthon szükség, az algériai hadosztályokra. Viszont a tábornok-elnök megadja intézkedésének másik, valós indítékát is. Rájött arra, hogy a napi hárommilüárd ré­gi frankot fölemésztő algériai hadviselés egyebek között a maga alomfegyverkezési ter­veit is megfosztja anyagi fe­dezetüktől. Az algériai erőfe­szítések rovására akar most hozzálátni a hadsereg reform­jához, az atomfegyverekkel el­látott, de kisebb létszámú had­erő megteremtéséhez, amiben a francia nagyhatalom katonai alapját álmodta meg. DE GAULLE a múlt évben már hazavezényelt két hadosz­tályt Algériából. Akkor is az ultrák dühe, a jobboldal til­takozása fogadta az intézke­dést. A mai feszült algériai helyzetben elképzelhető, hogy a fasiszták erőpróbára szánják el magukat az Elysée-palota urának döntésével szemben. Ugyanakkor nem hagyható fi­gyelmen kívül az a tény sem, hogy a hadosztályok átcsopor­tosítása révén Franciaország­ban megszaporodhatik a fasisz­ta módon gondolkozó, az OAS- hoz húzó tisztek száma .. . Pálfy József Bomba robbant az Egyesült Államok caracasi nagykövetségének épületében Caracas (AP). Az Egyesült Államok caracasi nagykövet­ségének épületében hétfőn bomba robbant. Az eléggé nagy erejű bomba a héteme­letes épület lotete» emeletén leszakította az egyik szoba fa­lát. A robbanás következtében ablakok törtek be, és megró n» gálódott a vízvezeték-hálózat. Emberéletben nem esett kár. (MTI*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom