Somogyi Néplap, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-03 / 1. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szerda, 1962. jsWKiár 3. Újévi togad᧠a Kremlben Moszkva ÍTASZSZ). Szil­veszter éjszaka a szovjet kor­mány fogadást adott a Kreml­ben mintegy kétezer meghívott részvételével. A fogadáson megjelentek az SZKF és a szovjet kormány vezetői élü­kön Nyikita Hruscsovval; a Moszkvában akkreditált dip­lomáciai képviseletek vezetői, A szovjet kormányfő pohár- köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a szovjet emberek jól dolgoztak a múlt évben. Képes értelemben azt mondhatnám — jelentette ki —, hogy Télapó sok csodaszép ajándékot ho­zott nekik. A múlt évben a szovjet ipar termelése több mint 9 százalékkal emelkedett. A kolhozok és a szovhozok 3 milliárd 200 millió púd gabo­nát, vagyis a tavalyinál 320 millió púddal többet adtak el az államnak. 1961-ben az újon­az egyházak képviselői, szov­jet és külföldi újságírók. A meghívottak között moszkvai újítók, Moszkva környéki me­zőgazdasági dolgozók, valamint a tudomány és a kultúra kép­viselői voltak. Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök a fogadáson ünnepi köszöntőt mondott. nan épült lakásterület megha­ladta a 82 millió négyzetmé­tert, ez 10 olyan város lakás­területének felel meg, mint az egymillió lakosú Gorkij. Hruscsov ezután külön üd­vözölte a fogadáson meej-’r'1' Gaqarint és Tyitovot, a világ első űrhajósait, valamint az űrhajók tervezőit, akik újabb dicsőséges fejezetet írtak a szovjet haza és az egész em­beriség történetébe. Az 1961-es esztendő — hang­súlyozta Hruscsov — békés év volt a szovjet nép számára. A Szovjetunió, a szocialista or­szágok a béke és a népek kö­zötti barátság lenini külpoliti­káját folytatták és folytatják. Mindent megteszünk, hogy el­hárítsuk az újabb háború ve­szélyét, és meg védjük a békét. Hruscsov ezután a Szovjet­unió további virágzására, a di­csőséges szovjet népre, a szo­cialista országok sikereire, a kommunizmus diadalára, a bé­kére és a népek barátságára ürítette poharát. Nyikita Hruscsov külön po- hárköszöntöben kívánt sok si- jcant a fogadáson megjelent külföldi nagyköveteknek. A szovjet miniszterelnök után Leonyid Brezsnycv, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke mondott pohárköszöntőt. Kiemelte, hogy a szovjet nép 1961-ben kom­munista pártjának vezetésével kimagasló sikereket aratott a kommunizmus építésében. (MTI) Nyikita Hruscsov pohárköszöntője Elfojtották a libanoni jobboldali államcsínyt A kormány betiltotta az angolbarát nacionalista szociális pártot Beirut (MTI). A vasárnap megkísérelt államcsíny gyors elfojtása után. Libanonban hét­főn az élet már visszatért ren­des kerékvágásába, és a vasár­nap életbe léptetett biztonsági intézkedések közül már csak néhány maradt érvényben, köztük a Beirutba érkezők és onnan távozók igazoltatása. A rendőrség és a katonaság folytatja a jobboldali összees­küvés felgöngyölítését. Mint nyugati hírügynökségek jelen­tik, a kormány hétfőn este fel­oszlatta az államcsínyt szer­vező angolbarát nacionalista szociális pártot. A karhatalmi szervek letartóztatták a párt mintegy négyszáz tagját, és át­kutatták Dik el Madi, vala­mint Beit as Saar községet, a párt két fellegvárát, ahol a párttegolkl házában elrejtve több mint háromszáz gépfegy­vert, kétszáz puskát és hatvan géppisztolyt találtak. Szaadefr- ■nck, a párt egyik vezetőjének az észak-*! i banoni Tripoliban levő lakásén fegyvereken kívül 14 láda lőszer és robbanóanyag, valamint ráöi ó-adóberendezés került elő a házkutatás során. Reuter-tudósítás közli, hogy összehívták a libanoni parla­ment rendkívüli ülését, áme- lyen a kormány ismerteti je­lentését az államcsíny meghiú­sításáról. Az angol hírügynökség rész­leteket közöl a vasárnap reg­geli eseményekről. Eszerint Fiiad Avad százados hajnali három órákor érkezett nyolc harckocsival és negyven kato­nával a fővárosba, s előbb ki­szabadította társát, Savki Khairallah századost, majd kö­rülfogta a hadügyminisztérium épületét. Időközben a puccsis­ta párt tagjai fegyveres roha­mot indítottak a postaügyi mi­nisztérium ellen, de a rendőr­ség erős ellenállásába ütköz­tek. Avad pedig embereivel behatolt a hadügyminisztériu- mi palotába. Ott több tiszt fegyverrel védekezett. A szo­rongatott helyzetben levő tisz­Moszkva (MTI). Mint nyu­gati hírügynökségek jelentik, Gromiko szovjet külügymi­niszter kedden fogadta Thomp- sont, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét. Á két és fél órás megbeszé­lés után az amerikai nagykö­vet újságíróknak adott nyilat­kozatában közölte, hogy a tek kérésére hamarosan csa­patok érkeztek a helyszínre. Avad ennek láttán kiszökött az épületből, és a gépkocsin várakozó Khairalláhhal együtt megszökött. Mint az AP jelenti, a kairói lapok megállapítják, hogy a Libanonban elfojtott állam­csíny a közép-keleti brit kato­nai összeesküvés súlyos kudar­ca. Az A1 Ahram című lap sze­rint a kormány megdöntésére szervezkedő pártot az angolok fegyverezték föl és finanszíroz­tuk. Hozzáfűzd a lap, hogy beiruti megfigyelők szerint a meghiúsított államcsíny szoros összefüggésben van a Földkö­zi-tenger térségében legutóbb végrehajtott csapatmozdulatok­kal. ' nyugat-berlini kérdésről tár­gyalt A keddi megbeszélés tárgy­körét nem ismertette részlete­sen. Ki jelenítette, hogy továb­bi tanácskozások következnek. A keddi megbeszélésről tájé­koztatják az angol és a francia kormányt is. Gromiko fogadta az amerikai nagykövetet szovjet külügyminiszterrel a 150 FRANK Veszélyben az elfogott portugál Icommunistavezetők London (TASZSZ). Portugá­liából szerzett értesülések sze­rint veszélyben van azoknak a portugál hazafiaknak az élete, akiket néhány nappal ezelőtt tartóztatott le a portugál tit­kos rendőrség. A Daily Worker szerint különösen súlyos álla­potban vannak Pires Jorge és Octavio Pato, a Portugál KP politikai bizottságának tagjai. (MTI) A francia bíróságok igen eredetiek tudnak lenni. Ezt állapította meg a Le Monde is a minap. Az Avesnes sur la Grande Help-i bíróság ugyanis zárt tárgyaláson mindössze 150 frank pénzbün­tetésre ítélt három csendőrt. E boldogtalan csendőrök, mert »a hosszú vallatásban« elfáradtak«, és ennek követ­keztében »elvesztették ítélő­képességüket«, a szándékos­ság legkisebb jele nélkül be­kapcsolták a villanyáramot négy arab testébe. A jóindu­latú csendörök »csak nyoít napon belül gyógyuló« sérü­léseket okoztak az araboknak- A »tárgyilagos« francia bíró­ság ebből azt következtette, hogy a tudatos kínzás esete aligha áll fenn. Az »ítélőke- i'ességüket« elveszített csend­őrök tökéletesen megnyugod­tak a »tárgyilagos« bíróság ítéletében. Kifizették a 150 frankot. Most már csak az a vitás, ki fizeti meg az elpa­zarolt villanyáramot? Talán a vallatott arabok? F. »L Fegyveres támadás Portugáliában egy laktanya ellen Salazar kormánya országszerte biztonsági intézkedéseket foganatosított Lisszabon (MTI). Nyugati hírügynökségek ismertetik a portugál kormány hivatalos közleményét, amely szerint a Lisszabontól mintegy 170 kilo­méterre délkeletre levő Beja városában újév haj­nalán fegyveres polgári személyek megtámadták és elfoglalták a gyalogsági laktanyát. A közlemény szerint a hely­színre siető koi-mánycsapatok néhány órán belül visszafog­lalták az épületet. A tűzharc­ban mindkét félnek veszteséged voltak. Közölték továbbá, hegy elesett a harcban Da Fonseca alezredes, hadseregügyi mi­niszterhelyettes. A támadó fegyveres csopor­tot Varela Gomes kapitány ve­zette, aki ellenzéki képviselő- jelöltként indult a novemberi választásokon. Gomes kapi­tány — hírügynökségi jelenté­sek szerint — súlyos sebesü­léssel a bejai kórházban fek­szik. A laktanya elleni támadás hírére a Salazar-kormány or­szágszerte biztonsági intézke­déseket foganatosított. Az UPI amerikai hírügynök­ség meg nem erősített híreket idézve jelentette, hogy két másik portugál város — Cou- co és Santo Tirso — laktanyá­ja körül is zavargások folytak. Elfogták a bejai fegyveres támadás részvevőit Lisszabon (MTI). A portugál tájékozitatásügyi miniszter új­ságíróknak adott nyilatkozatá­kézre kerítették — közölte a kormány szóvivője. A katonai rendőrség még újév napjának délutánján megszállta a bejai laktanyát. A kormánykörök szerint egy­két ember vesztette életét, az UPI hat ember halálát jelen­tette. A portugál kormány cá­folta azokat a híreket, hogy más portugál városokban, is zavargások voltak újév napján. A lisszaboni esti lapok hétfői különkiadása közli, hogy az ország különböző részein 13 polgári személyt tartóztattak le. A portugál hatóságok szerint a hétfő hajnali elszigetelt tá­madás egyik vezetője Manuel Serra katolikus ifjúsági ve­zető volt, aki a legutóbbi idő­kig politikai menedékjogot él­vezett Brazília lisszaboni nagy­követségién. Sorsáról nem ér­kezett hír. ban tagadta, hogy riadókészült­ségbe helyezték a hadsereget és a rendőrséget annak nyo­mán, hogy újév hajnalán fegy­veres polgári személyek meg­támadták, és röVid időré el­foglalták, Beja város gyalog­sági laktanyáját. A háromórás tűzharcban kö­rülbelül 40 támadó vett részt, akik gépkocsikon menekültek el a sikertelen akció után. Rö­vid idő múlva valamennyiüket Szilveszleréj és az új év első napja — a föld alatt Tovább tart a francia bányászok föld alatti sztrájkja cia Kommunista Part Közpon­ti Bizottságának küldöttsége szállt le a bányába, és vala- mennyi francia kommunista üdvözletét tolmácsolta a sztrájkolóknak. Párizs (MTI). A decazeville-i bányászok szilveszter éjszaká­ját és újév napját is a bánya mélyén töltötték. Sztrájkjuk kedden a 14. napjába lépett. Szilveszter éjszakáján a Fran­II. Vilmos, Liibke és az afrikai üveggyöngyök Dr. LÜBKE, a Német Szö­vetségi Köztársaság elnöke a közeljövőben afrikai köruta­zásra indul. Szándékában áll fölkeresni a fekete kontinens tucatnyi országát, hogy még szorosabbra fűzze a kapcsola­tokat hazája és e területek kö­zött. A DPA nyugatnémet hír- ügynökség tudósítója, aki ezt a hírt világgá röpítette, Lübke - útjának jelentőségét alátá­masztandó megjegyezte, hogy •II. Vilmos császár óta német államfő nem tett ekkora kör­utazást Afrikában. A II. Vilmos—Lübke párhu­zamra érdemes fölfigyelni. Ép­pen a legutóbbi hetekben pub Sikálta egy nyugatnémet tör­ténész kutatásainak eredmé­nyeként azokat a hiteles doku­mentumokat, amelyek fekete­fehéren bizonyítják, hogy II. Vijmos nagyszabású világhódí­tó terveinek megvalósultát várta az első világháborútól, s egyebek között az afrikai kon­tinens tetemes hányadának meghódításáról szőtt hagymá- zos álmokat. Lübke körútja aligha szolgálja kevésbé a né­met imperializmus elképzelé­seit, mint annak idején II. Vil­mos szolgálta. Nem is a tarta­lomban kell a különbségeket koresni, hanem a módszerek­ben. BONN ma büszkén hangoz­tatja. hogv semmi köze a gyar­matosításhoz. mert az első vi­lágháború óta nincsenek gyar­matai. Való igaz, hogy a hú­szas évek óta Németország és így Nyugat-Németország sem számít a gvarmattartó hatal­mak közé, de az már a legke­vésbé sem fedi a valóságot, hogy Bonn antikoloniaiisfö po­litikát folytat; ellenkezőleg, az újgyarmatosítás egyflc élharco­sa. Az újgyarmatosítás vagy másként neokoloníalizmus fo­galma annyiban különbözik a hagyományos kolonializmustól, hogy míg az utóbbi az elnyo­más nyílt és közvetlen eszkö­zeinek alkalmazását jelentette, a mai változatban a nyílt el­nyomást az ellenőrzés és ura­lom közvetett fomái váltották fel. A Német Szövetségi Köz­társaság neokoloniaiista törek­vései abból az ellentmondásból táplálkoznak, amely egyrészt a dinamikus nyugatnémet gaz­daság, másrészt a vesztett má­sodik világháború következté­ben csökkent tevékenységi kö­re között fennáll. A nyugatné­met ipari termelés volumene — az 1937. évi állapotot 100- nak véve — 1958-ban 216 szá­zalékra emelkedett az. 1948. évi 56 százalékkal szemben. Ez azt jelenti, hogy egyrészt módfe­lett megnőttek a nyersanyagigé­nyek, annál is inkább, mert a háb°rú következtében Nyugat- Németország nyersanyagbázisa nagyon szűkre szorult, más­részt az ipari termékek meny- nyiségének gyors növekedése egyre újabb piacok megnyitá­sát követeli. Az elmaradott af­rikai országokba való gazda­sági behatolás abból a szem­pontból is kifizetődik a nyu­gatnémet monopoltőkéseknek, hogy a hazai géppark rendsze­res megújítása révén selejte­zésre kerülő technikai fölsze­relések zömét jó pénzért átad­hatják „a szegény pártfogol- taknak”, akiktől ezért még kü­lön hálára is számítanak. Ezenkívül a felhalmozódó tő­kefölöslegek is befektethetők ezekben az országokban, s ket.-| tős hasznot hajtanait. Részint' profitot, mégpediglen eléggé nagy százalékban, másrészt po­litikailag is „jövedelmeznek”, mert a befektetési csatornákon keresztül politikailag is befo­lyásolhatják ezeknek az orszá­goknak a vezető köreit. A NYUGATNÉMET POLI­TIKUSOK és üzletemberek egy csöppet sem titkolják, hogy az általuk nyújtott „gazdasági se­gítség” fejében kézzelfogható szolgálatokat várnak az afrikai vezetőktől Bonnt nem az ér­dekli. hogy a vele „együttmű ködő” afrikai országok feilesz- szék iparukat, és kilépjenek az elmaradottság_ béklyóiból, ha nem csak saját önző üzleti és politikai szempontjai fontosak. A nyugatnémetek gazdasági tevékenysége Afrikában az üz­leti hasznon kívül arra irá­nyul, hogy lassítsa az imperia­lizmus gyarmati rendszerének széthullását, illetőleg az állami függetlenség birtokába jutott népeiket, a kapitalizmus érdek­körében tartsa, és megakadá­lyozza, hogy ezek a fiatal nem­zeti államok közelebb kerülje­nek a szocialista világhoz. Az NSZK ezzel a ténykedésével hozzájárul az általános impe­rialista érdekek védelméhez, de teszi ezt ügy, hogy közben igyekszik angol, francia, bel­ga és holland partnerei rová­sára saját neokoloniaiista po­zíciókat kiépíteni és megszilár­dítani. Ez is egyike azoknak a tényezőknek, amelyek élezik az ellentéteket a kapitalista tömb­ben. A NYUGATNÉMET MONO­POLTÖKE afrikai behatolásá­nak rendkívül sokrétűek a módszerei. E behatolás szolgá­latában áll a Német. Szövetségi Köztársaság külkereskedelme, amelyben nagy szerepe van a protekcionizmusnak: kvóták kai, nagy vámokkal és egyéb pénzügyi terhekkel korlátoz­zák a behozatalt az afrikai or­szágokból, s kíméletlenül le nyomják az árakat, mihelyt a mezőgazdasági terményeket és ásványi nyersanyagokat expor­táló afrikai országok a konjuk- turális változások következté­ben eladási problémákkal ke­rülnek szembe. E terjeszkedés legfőbb emelője azonban: tő­kék befektetése. 1959-ben a gazdaságilag gyengén fejlett országokba összesen 956,1 mil­lió márkányi tőke áramlott, ebből Afrikába 152.9 millió, azaz kereken 16 százalék. A legutóbbi két évben a nyugat­német konszernek érdeklődése megnőtt Afrika iránt, ezt jól mutatják a tőkekivitel adatai is. Ebben az időszakban a „ha­gyományos” érdeklődési kör­ben, Latin-Amerikában 22.1 százalékkal, Ázsiában 25 száza lókkal. Nyugat-Európában 35,1 százalékkal, ezzel szemben Af­rikában 55.6 százalékkal emel­kedett a kivitt tőkék összege. AZ AFRIKAI TŐKEEX­PORT meredek felszökését elő­segítették azok a kedvezmé­nyek és széles körű biztosíté­kok, amelyekről a nyugatné­met állam gondoskodik. A külföldön beruházott összeg egyharmada például mentesül a jövedelmi adó alól. 1956 márciusában Kölnben megala­kult a „Külföldi Beruházások Védelmét Előmozdító Társa­ság”, amely legfőbb feladatá­nak azt tartotta, hogy a külföl­di — főként afrikai — befekte­tések részére állami védelmet szerezzen. 1957 novemberében a társaság nyilvánosságra hoz­ta tervezetét, amely a követ­kező címet viselte; „Konvéneié' A szénmedence egész lakos- A sága szolidáris a bányászokkal, a külföldi magánvagyonokra W környékbeli parasztok és vonatkozó jogok kölcsönös ve-J, . . , delmére.” S még ebben a hó-J ’'••'-kereskedők „ támogatják a napban sikerült jóváhagyatni a 4 sztrájkmegmozdulást — éle- tervezetet, amelybe fölvettek ji lemmel látják el a bánya mé- bizonyos szankciókat is álla-, lyén sztrájkoló munkásokat, mosdások esetere. Nincs mitj csodálkoznunk a gyorsaságon, i ^ bezárásra ítélt szénbányák ha tudjuk, hogy az Afrika 50 000 ember megélhetését biz- Társaságban, amely az afrikai tosítják, nekik adják el termé­terjeszlíedés fedőszerve, a nyu gatnémet nagytőke legrepre­zentatívabb személyei kor­mányzati potentátokkal együtt képviseltetik magukat. Ez a társaság Gerstenmaiernak, a parlament elnökének vezetésé­vel működik. A kormányt Er­hard alkancellár, az Adenauer- szüntették a munkát, pártot Brentano képviseli. VAJON LÜBKÉNEK hosszú távon több szerencséje lesz-e, mint II. Vilmosnak volt? A Süddeutsche Zeitung rabatt keiket a környékbeli parasz­tok, belőlük élnek a kiskeres­kedők. Aveyron megyében megbénult a közigazgatás, mintegy 300 polgármes'er le­mondott, a tisztviselők be­A decazeville-i bányászoké­hoz hasonló sors fenyegeti a kelet-pireneusi szénmedence dolgozóit is. A kormány itt is tudósítója erősen kételkedik tervbe vette a bányák bezárá- ebben. Szerinte Marokkóban még nem felejtették el II. Vil­mos „tangeri színvallását” és a nyomában Agadírban part­ra lépő német tenge részgyalo-í gosokat, jóllehet azóta hosszúé évtizedek teltek el. S bár maf Bonn óvatosan bánik a szín vallással, s hívatlanul egyelő­re nem küld más földrészekre katonákat sem, az idézett tudó sát. Az első 32 bányász újévkor kapta meg a felmondást. Az algériai kormeny tanácskozásai Tunisz (MTI). Bén Khedda, az Algériai Köztársaság ideig- ®"Jlenes kormányának miniszter­elnöke Krím Belkaszem he­pítani. hogy ..a Német Szövet­ségi Köztársaságot mindazon­által azok közé a hatalmak kö­zé sorolják, amelyek közvetve} — vagy ahogy jnondani szok­ták — „neokoloniaiista mód­lyettes miniszterelnök és Szaid Mohammed államminiszter kí­séretében kedden repülőgépen Rómán és Madridon keresztül szerekkel” gazdasági elnvo-f Rabatba utazott, másra kárhoztatnák Afrikát«. J FLN-körökből kapott tájé- Ügy látszik, ma már Afrikát4 koztatasok szerint a kormány sem lehet gyarmatosításellenesj hétfőn hosszú tanácskozást szónoklatok csillogó üveggyön-^ folytatott Tuniszban, s a hét gyével elkápráztatni. * végén Rahatban újból össze­/ala Tamás/ &

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom