Somogyi Néplap, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-09 / 290. szám

SOMOGYI NfiPLAP 2 Szombat, 1961. december t. KÁLLAI GYULA BESZÉDE (Folytatás az 1. oldalról.) ahol rendszeresen fizetnek elő­leget, ott megtalálja helyét a fiatalság,, sőt egyre többen tér­nek vissza az ilyen szövetke­zetbe. Nyerjük meg a fiatalo­kat az új mezőgazdasági eljá­rásoknak: szerettessük meg ve­lük a gépet, a technikát. Ad­junk lehetőséget számukra, hogy magasabb szákképzettsé­get szerezzenek. A virágzó szo­cialista falu megteremtését a falusi fiatalság nem nézi tét­lenül, s meggyőződésünk, hogy a jövőben még jobb munkával segíti. Hangsúlyozta: kulturális té­egyik fő feladatunk az iskolareform végrehajtása. Egyre többen jelentkeznek kö­zépiskolákba. Ezért ahol szük­séges és lehetséges, a közép­iskolákban is bevezetjük a ket­tős Váltásban történő oktatást. Ez ugyan kényszerintézkedés, de nem tehetünk mást, ha nem akarjuk, hogy évről évre sok ezer tanulni vágyó fiatal hely­hiány miatt kiszoruljon a kö­zépiskolákból. Ez az intézke­dés jó előkészítést követel, különösképpen azt, hogy a pe­dagógusokkal jó egyetértésben hajtsuk végre. A népgazdaság egyre több egyetemet végzett szakembert vár. Jelentősen növelnünk kell tehát egyetemi hallgatóink számát is. Új egyetemek létesítésére most nincs lehetőségünk, ezért ki kell dolgozni azokat a mód­szereket, amelyekkel meglevő egyetemeinkre és kollégiu­mainkba több hallgató kerül­het. Gyors ütemben fejlesztjük a felsőfokú technikumokat. Különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk á felsőfokú me­zőgazdasági technikumoknak, amelyeket fokozatosan szintén kiépítünk. Elkészült a tudományos ku­tatás távlati terve és annak a második ötéves tervre vonat­kozó része is. A terv végrehaj­tása éreztetni fogja jótékony hatását: tudósaink erőfeszíté­seit a legfontosabb kérdésekre irányítja. A vezetést közelebb kell vinni abhoz, amit vezet Második ötéves tervünk vég­rehajtásának egyik elengedhe­tetlen föltétele — folytatta — az állami és gazdasági vezetés javítása. A vezetési formák és módszerek tökéletesítése az egész szocialista tábort foglal­koztatja. Nekünk is fontos fel­adatunk. Nézeteink szerint ná­lunk az előrelépés legfontosabb ajapelve, hogy a vezetést kö­zelebb vigyük ahhoz, amit ve­zet. A vezetés minden lánc­szemében növelni kell a hoz­záértést, emelni kell a szak­mai színvonalat. Fegyelmezett, pontos és célirányos munkát kell végezni; az ellenőrzést vé­gig kell vinni a hibák földerí­tésétől a felelősség megállapí­tásáig — a hanyag, felelőtlen, nemtörődöm vezetők és dolgo­zók megbüntetéséig. •• Ötéves tervünk reális — folytatta a továbbiakban. — Nemzetünk további felemelke­désének terve ee, amely jó munkával túl is teljesíthető. Az idei terv az ipari termelés nyolcszázalékos növekedését ír­ta elő. Az év első tíz hónapjá­ban az állami ipar teljes ter­melése 12,6 százalékkal halad­ta meg a tavalyi hasonló idő­szak szintjét. Az éves tervet előrelátható­lag négy százalékkal túltelje­sítjük. A termelékenység is a tervezett mértékben növeke­dett. A mezőgazdaságban jó volt a gabonatermés, de aszály sújtotta a kapásokat. Ilyen aszály csak 1935-ben és 1952- ben volt. A kapitalista rend­szerben az ilyen aszály a pa­rasztság tömegeinek tönkre- menését, birtokainak újabb nagy megterhelését vagy dob- raverését vonta maga után. A szocialista nagyüzemi gazdál­kodás, a közösség ereje meg­óvja a tönkremenéstől a dol­gozó parasztot, s a szocialista nagyüzemi gazdaság előnyei jelentősen csökkentették a ká­rokat is. A mezőgazdaság össz­termelése a rendkívüli súlyos aszály miatt így is elmarad, az idei tervezett érték mögött, s ez természetesen kihatott a nemzeti jövedelem alakulására is. A gondok enyhítésére ta­karmányt importáltunk. A leg­szigorúbb takarékossággal kell biztosítani az állatállomány át- teleltetését. Bízunk abban, hogy jövőre jobb lesz a kapá­sok termése is. A termelőszö­vetkezetek, az állami gazdasá­gok és a gépállomások dolgo­zói jó munkával igyekeznek ennek előfeltételeit megterem­teni. A kenyérgabonát elvetet­tük. Az őszi mélyszántást de­cember közepéig 75—80 száza­lékban elvégezzük. Minden termelőszövetkezeti tag ren­desen éd, bizakodva tekinthet a jövőbe, mert megélhetése, sőt boldogulása is mindig biz­tosított lesz, ha becsülettel ki­veszi részét a közös munkából. A népfrontmozgalom kiveszi részét a szocializmus alapjainak megszilárdításában és a szocialista társadalom építésében Bár súlyos volt az aszály, a népgazdasági tervet teljesít­jük, sőt az iparban jelentősen túlteljesítjük. Kállai Gyula beszéde továb­bi részében a Hazafias Nép­front munkájával, feladataival foglalkozott. — A párt és a munkásosz­tály számára a népfrontmozga­lom nem egyes feladatok meg­oldására alkalmazott harci taktika, hanem a 'munkásosz­tály és szövetségesei összefo­gásának, e szövetség elmélyí­tésének kerete a szocializmus és a kommunizmus építéséért. Ameddig .léteznek osztályok, szükség van az osztályok ösz- \ szefogására és szövetségére; ameddig létezik és dolgozik a párt mint a munkásosztály, majd nrjint a nép élcsapata, szükség, van a párttagok és » párton kívüliek őszinte barát- ságára és összefogására, tehát a népfront munkájára. A ha­talom kivívásától a kommu­nizmus fölépítéséig állandóan nő és terebélyesedik a töme­gek részvétele az új élet épí­tésében. Érthető tehát, hogy a népfrontmozgalom, amelynek alapvető feladata mindig a tö­megek mozgósítása .volt nagy nemzeti céljaink megvalósítá­sára,, a szocializmus alapjainak megszilárdításában és a fejlett szocialista társadalom építésé­ben is ki fogja venni részét. Az elmúlt években az alap­vető dolgozó osztályok még közelebb kerültek egymáshoz, érősödött a munkásosztály ál­tal vezetett szocialista nemzet kialakulásának folyamata, kovácsol ódik a szocialista nemzeti egység. Társadalmunk vezető ereje a harcokban edzett magyar mun­kásosztály, amely a szocialista forradalom szervezésében, vég­rehajtásában, s a szocializmus építésében végzett önfeláldozó és áldozatos munkájával vívta ki a társadalom többi osztálya és rétege által is elismert ve- *ető szerepét — hangsúlyozta Kállai Gyula, majd részletesen méltatta a munkásosztály hősi helytállását a gazdasági élet fejlesztésében, és azt a segít­ségét, amelyet a szocialista mezőgazdaság megteremtésé­hez nyújtott. Többek között megemlítette, hogy a munkásosztály sok száz és ezer jó szakembert kül­dött falura, hogy segítsék az új termelőszövetkezetek munkáját. A hároméves terv időszakában 16 milliárdot fordítottunk a mezőgazdaságra. Ez az összeg a többségében a munkásosz­tály által termelt nemzeti va­gyonból jutott parasztságunk­nak, hogy ennek a segítségével megteremtse a szocialista nagy­üzemi gazdaságot. A mezőgaz­daság szocialista átszervezése és megszilárdítása közben munkásosztályunkban még in­kább tudatosodott az egész nemzet sorsáért érzett felelős­ség; még inkább erősödött a munkásosztály társadalmi ve­zető szerepe. A magyar mun­kásosztály — élén marxista— leninista pártjával — biktosan vezeti népünket a szocialista alapok megszilárdításának és a fejlett szocialista társadalom megteremtésének útján is. A mezőgazdaság szocialista átszervezése gyökeres változást eredményezett a parasztság helyzetében is. Az egész parasztság egysé­gesen szocialista alapokra helyezkedett, s ezzel létre­jött az egységes szocialista paraszti osztály megterem­tésének legfontosabb fölté­tele. A tőke különböző rétegekre bontotta, a szocializmus győ­zelme a falun újból egységes­sé teszi a parasztságot. Erre a szocialista egységre támaszkod­va megkezdődik a parasztosz­tály fölemelkedése és igazi boldogulása. Minden erővel se­gíteni kell a szocialista parasz­ti egység megteremtését. A je­len és a jövő szempontjából nem annyira a régebbi osz­tályhelyzet, hanem inkább az á döntő, ki hogyan veszi ki ré­szét ma a közös munkából, mit tesz a termelőszövetkezet föllenditéséért. A termelőszövetkezeti pa­rasztság szocialista egysé­gének erősítése a népfront alapvető politikai feladata. Változik és fejlődik a mun­kásosztály és a parasztság szö­vetsége is. Pártunk a régi le­nini »-hármas jelszót« egy ko­rábbi korszak jelszavának te­kinti, mert a munkásosztály ma már az egész termelőszö­vetkezeti parasztsággal van szövetségben. A munkásosztály és a parasztság szövetsége ha­zánkban sok közös harcban erősödött és edződött. A me­zőgazdaság szocialista átszerve­zése a munkás-paraszt szövet­ség újabb nagy diadala volt, amely magát a szövetséget új tartalommal tölti meg. A mun­kás-paraszt szövetség most két szocialista osztály szövetségévé válik, s ezzel eléri legmaga­sabb formáját. E két szocialis­ta osztály szövetsége most a szocialista alap megszilárdítá­sára és a fejlett szocialista tár­sadalom építésére irányul. A Hazafias Népfront első­rendű fontos feladata, hngv erősítse és szilárdítsa a két osztály szocialista szövet­ségét. fejlődött a magyar értelmi­ség is. Ami a szocializmus épí­tésének közös munkájában va­ló részvételt illeti, ismét kije­lenthetjük: van már szocialis­ta értelmiségünk, amely a mun­kásosztállyal és a parasztság­gal vállvetve dolgozik nemzeti céljaink megvalósításáért. Ügy gondoljuk, hogy a párton kí­vüli értelmiségiek világnézeti fejlődését is az gyorsítja meg legjobban, ha tovább szélesít­jük tevékenységüket az építő­munkában, s még inkább tá­maszkodunk alkotóerejükre, javaslataikra. A népfront ezen a téren sokat tett, és sokat te­het a jövőben is. Helyeseljük és támogatjuk a népfront ér­telmiségi akcióbizottságainak munkáját. Köszönjük az ér­telmiségi bizottságokba tömö­rült barátaink munkáját, mely szintén bizonyítja, hogy a ma­gyar értelmiséget el téphetett en szálak fűzik össze a szocializ­mussal. A nemzeti egység erősítésé­nek jegyeben a népfrontmozga­lomnak a jövőben szélesítenie kell. tevékenységét a városi kispolgárság között. Erősítsük körükben is a szocialista gon­dolatot, a szocialista szövetke­zés eszméit. Beszéde további részében Kállai Gyula megállapította: az egyházak és az állam kapcsolata jelenleg normá­lis. Népi államunk pontosan tel­jesíti vállalt kötelezettségeit, az egyházak vezetői támogat­ják népünket az alapvető kül- és belpolitikai feladatok meg­oldásában. Különösen örven­detes: az egyházakon belül egyre erősödik az a felfogás, hogy elsősorban nekik maguk- na'ik kell fellépniük az olyan reakciós egyházi személyek el­len, akik szeretnék megbonta­ni az állam és az egyház , jó vi­szonyát, s az egyházat állam­ellenes cselekedetek fedezéké­nek tekintik. Ilyen jellegű tevékenységet államunk a jövőben sem tűr tétlenül. Mindkét fél érdekét szolgálja véleményünk sze­rint, hogy a józan egyházi fér­fiak a jövőben maguk lépnek föl egyesek kártevése ellen. A becsületes, a néppel együtt­haladó egyházi férfiakkal ki­alakult barátságunkat nagyra becsüljük. A népért dói gozó egyházi személyeknek megbe­csült helyük van közéletünk­ben, elismerjük munkájukat. Meggyőződésünk, hogy most, amikor a szocializmus alapjai­nak megszilárdításáért és a fejlett szocialista társadalom megteremtéséért ’ ‘folytatjuk a harcot, újabb és újabb párton kívüli tömegek kötnek vehink szövetséget. Régebbi küzdel­meink sikere mind szélesebb rétegeket győz meg igazunk ról, s az új harcban, az új‘fel­adatok megoldásában újabb és újabb erők csatlakoznak hoz­zánk. A magyar társadalomban már nincsenek gyökerei az egykori koalíciós pártok­[ nak: nálunk a szocializ­must építő társadalom minden osztályának és ré-i tegének érdekeit kifejezi egy párt, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt. Más pártnak nálunk nincs ta­laja. A többpártrendszer ideje nálunk véglegesen lejárt. A volt koalíciós pártok emberei azonban megmaradtak, itt él­nek közöttünk. S az idő min­den bizonnyal rájuk is nagy hatást gyakorol. Ügy gondol­juk, ha őszintén és becsülete­sen akarnak dolgozni a ma­gyar nép szocialista jelenéért és jövőjéért, ha politikai tevé­kenységet akarnak végezni, ezt a népfront keretei között megtehetik. Kállai Gyula ezután ki­emelte, hogy elsősorban a párt helyes szövetségi politikájának eredményeként növekedett a népfrontmozgalom tekin­télye, s a közéletben betöl­tött szerepe. A népfront bizottságai és aktivistái bátran küzdöttek és tevékenykedtek a párt politi­kájának megvalósításáért. Kö­szönetét mondunk a népfront- bizottságokba ‘ömörült 130 000 tagnak és több tízezres aktíva- seregnek. Eredményes, jó mun­kát végeztek, hozzájárultak a mozgalom föllendüléséhez. A népfrontmozgalom feladatai Kállai Gyula befejezésül a népfrontmozgalom, feladatait foglalta össze. A gazdasági te­rületen mindenekelőtt a termelő- szövetkezetek megszilárdí­tását kell segíteni. A népfront a termelési kultú­ra fejlesztésével, a modem el­járások széles körű ismerteté­sével s a meggyökeresedett ré­gi, rossz módszerek elleni küz­delemmel járulhat hozzá a szövetkezetek erősítéséhez. A Hazafias Népfront megyei és járási bizottságai egész sor hasznos mozgalmat indítottak el. Például: kihelyezett mező- gazdasági technikumok szerve­zése; holdankénti húszmázsás búza- és harmincmázsás kuko­ricatermés' elérése; helyi épí­tőanyagok felhasználása, cse­réje és sok hasonló más. Poli­tikai téren tovább kell erősíteni a termelőszövetkezeti pa­rasztságban azt a tudatot: helyesen cselekedett, ami­kor a szocialista nagyüze­mi gazdálkodás útjára lé­pett. A népfrontmozgalom is erősít­se a szocialista erkölcsöt és az erkölcsi ösztönző erők szerepét társadalmunkban. A szocialista erkölcs és a szocialista erköl­csi ösztönzők megszilárdításá­nak első föltétele, hogy az em­berek helyesen vélekedjenek a szocialista tulajdonról. A gaz­da a magáét szentnek és sért­hetetlennek tartotta, s minden erővel annak gyarapítására tö­rekedett. Ugyanilyen szentnek és sérthetetlennek kell tekin­teni a termelőszövetkezetek kö­zös vagyonát, és fontosnak, hogy egyre gyarapodjék. A népfront támogassa a helyi kezdeményezéseket. Helyesek azok a kezdeménye­zések, amelyek a falu külső képét csinosítják, s a falusi építkezések terén is igyekez­nék a mát a jövőhöz, a váro­sias jellegű falvak szükségle­teihez mérni. Most a téli hónapokban a népfront — más érdekelt szer­ekkel együtt — szervezzen előadássoroza­tokat, tanfolyamokat a ter­melőszövetkezeti paraszt* ság műveltségének foko­zására. Szervezze meg a termelőszö­vetkezeti vezetők tapasztalat- cseréjét. A jó vezetés minde­nütt sokat segít. A társadalmi munka kibontakoztatásában is igen nagy szerepe van a nép- írontmozgalomnak. A társa­dalmi munka fogalmát azon­ban nem szabad leszűkíteni — mondjuk — csak parkosításra vagy faültetésre. Természete­sen az ilyenfajta munkaakciók is jelentősek, de építőmun­kánknak van sok más olyan fontos területe és teen­dője, amelyre azt mondjuk: társadalmi ügy. Ilyen például a termelőszövetkezetek meg­szilárdítása, a lakásépítési ter­veit végrehajtása vagy például az iskolareform.. Ezeknél csak az állam és a társadalom együttes ereje hozhat sikert. A népfrontnak elsősorban e nagy feladatokra kell irányítania a társadalom segítő közreműködését. A népfröntmbzgalomnak je­lentős szerepe van a párt és a tömegek kapcsolatának el­mélyítésében is. Fejleszteni kell a helyi ta­nácsok és népfrontbizott­ságok együttműködését. Fontos ez a jelen, de még in­kább a jövő szempontjából. Államhatalmunk együtt fejlő­dik a szocialista társadalom­mal. A fejlődés iránya nálunk is az össznépi hatalom, az össz­népi állam megteremtése. Te­hát igen fontos mai államha­talmunk olyan vonásainak erő­sítése, amelyekben az államha­talmi és a társadalmi tevé­kenység már most együttesen jelentkezik. Ilyen terület a ta­nácsok munkája. Még inkább erősítenünk kel! a taná­csok tömegszervezeti jel­legét. Igen fontos feladata a nép- frontnaik, hogy lankadatlanul mozgósítsa a tömegeket a béke védel­mére. A népfrontnak is erősítenie kell a magyar nép körében azt a tudatot, hogy hazánkban a békéért a legtöbbet éoítőmun- kánk meggyorsításával tehe­tünk. Népünk szocialista for­radalma újabb nagy sikereket ért el, amelyek alapján kidol­gozhattuk második ötéves ter­vünket. Céljaink elérését segí­ti a szocialista világrendszer nagy ereje: segíti az a tudat, hogy a népek egyesült erejével a béke fenntartható, csak raj­tunk. a mi munkánkon áll, mi­lyen ütemben haladunk előbb­re nagy terveink megvalósítá­sában. (Hosszan tartó, nagy taps.) :::::::::::: fl megye egész területén családi és társasházat gyorsan, megbízhatóan építenek a kisipari szövetkezetek A ‘szerződéstől a kulcs átadásáig mindent elintéznek Igényével már most keresse föl a legközelebbi kisipari szövetkezetei (59241)

Next

/
Oldalképek
Tartalom