Somogyi Néplap, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-09 / 290. szám

Szombat, 1961. december 9. 3 SOMOGYI NÉPLAP Pontos, hiteles zárszámadást BEVÁLT A TÉGLABLOKK SSŰSXSíSöööíSSNSSJ»SJSXSÍÍÍS«SÍS«NSÍJ»ÍXSÍXjUsS»XS6SSX3SSS«3íJÖ.NX*VViri<SSJíSÖÍ*^^ HARMATH-RÉTI: A Toplitz-tó — ...............-t között napirenden voltak a legtöbb helyen már eltünedező ólombetegségek. A család leg­nagyobb szövetségese mindig a munkanélküliség volt, ennek Köszönhették, hogy mindig akadt munkásuk. Annak, hogy Petrich — Kru­ger szavai szerint — kevéssel A feltűnően alacsony, joviá­lis öregúr a ritmus rabja lehe­tett — botja minden koppaná- sával a másodperc töredékéig egyszerre, szabad bal Kezével ütemesen meg-megí ricskázta Kruger atyaian a nála leg­alább húsz évvel idősebb jö­vevény vállára tette a kezét, és tovább beszélt: — A termelőkapacitás tel­jes kihasználásához szakérte­óraláncát. Szája felett bajusz jem Ennek a szakértelem- címen kis Hitler-sörte ékeske­dett, amikor mosolygott, ki­villant számos arany- és ezüst- foga. Az SS-legény átadta az újon­nan. érkezettet Krugernek, a kézfogás után az őrnagy síp­jába fújt. a barakk legnagyobb munkatermében leálltak a gé­pek. Csend lett, csak a szom­széd műhelyekből betódulók csoszogása hallatszott. A Bernhard-akció névadója kihúzta magát — toronyként magasodott a mellette álló em­berke fölé — és megszólalt: — Amint a múltkori juta- lomoeztásnál mondottam, ak­ciónk első szakasza sikefrel befejeződött. A klisék tökéle­tesek, kivívtuk a legmagasabb jelzőnek örvend kint az »élet­körök megelégedését, és meg­kaptuk az engedélyt a második szakasz, a tömeggyártás meg­kezdésére. Ez sem lesz köny- nyebb, mint az első. Üzemünk a történelem egyik legjövedel­mezőbb vállalkozása: fillére­ket fektetünk be, és milliókat nyerhetünk. Ilyen lehetőseget nem 80 százalékig kell kihasz­nálnunk. nem is 99-ig, hanem «7-á •/. százalékig. dumája! Nincs az a bíróság, ) amelyik ellenáll neki. Aztán elkövetkezett a náci? hatalomtátvétel, és kezdett ha- ! tározottam kellemetlenné válni t a zsidó rokon. Egy este barna- i inges suhancok törtek rá azt ügyvéd otthonára, leütötték, a< szőke, kék szemű asszonyt pe-ij Az Építőipari Vállalat Berzsenyi utcai telepén nagyrészt kézi érövéi, de már előre gyártott lépcsősorok készül­nek. vákiáhan és Németországban pL ’salak helyett téglablokkokat ké­szítenek. A szokásosnál nagyobb sokat produkált, két egyszerű dig mezítláb, egy szál hálóing- \ titka volt. Az első és legfonto- ben hurcolták végig az Unterjméretü téglákat c^enüiabarecsal . UU A ro.1X. I A4- Ij-X don T indonűfft óe IzÁinieKon . . _ 7®^ sabb az, amelynek jelzőjét kö­szönhette: nyúzta, hajszolta al­kalmazottait. Csak így bírta ki az öldöklő versenyt a nagyobb, modernebb cégekkel. A másik »titok«, a tulaj va­lóban szédületes szakértelme, nek a szobra áll itt mellettem. Bemutatom maguknak Herr Petrichet, aki mögött több mint négy évtizedes nyomdai tapasztalat áll, és aki szakkö­rökben híres arról, milyen ké­vés munkással milyen sokat tud produkálni. Figyelmezte­tem valamennyiüket, föltétien engedelmességgel tartoznak Petrich úrnak. Tudása kincset ér számunkra, és minden esz­közzel biztosítani kívánom, hogy ezt a kincset hasznosít­hassuk. • * • »Nyúzós Petrich« ezzel be­mutatta tott. A lágerben Kruge- ren kívül persze senki sem tudta, hogy a nyájas, holdvi­lágarcú úr ennek az eposzi den LAndenen, és rikoltották mellette: — Faj-gya-lá-zó! Zsi-dó-val- hált! És eljött a reggel, amikor* régi fasiszta művezetője meg-£ _____________ ___________, súgta Petrichnek: látott a kör-/ a mit az anyatejjel szívott már zetvezető néptárs asztalán egy £ magába. Hiszen a szó szaros beadványt, amelyben több alá-/ értelmében nyomdában nevel- írással követelik valakik, hogy£ kedett föl, zúgó gépek között vegyék el a nyomdát a zsidó/ csinálta leckéjét kisdiák kora- sógorától. 5 ban, és ahogy befejezte a kö- Ekkor hullott ki Petrich ma-/ zépiskolát, ott is maradt apja radék haja is, s remegő kéz-jj mellett. A szemefénye, mindé- zel, sápadtan járkált naphosz- / szat fel-alá irodájában, majd é fogta a botját, és húga lakása-/ ra ment. Az ügyvéd akkor £ már régen nem lehetett ügy­véd, cementet zsákolt az Ost- bahnhofon. Éva egyedül volt. tAr,iíhar,5RotlK egy De lel vaj koruSDan/nagyságü elemekké. f. Megyénkben a Tüskevári Tégla- kezdte el a téglablokkok ké­sett volna a vállalat az Idén, de úgy határoztak, hogy az év végéig 2 millió forint értéket építenek bek Két háromemeletes épületet még az idén tető alá boznak, a harma­dik épület a második emeletig ké­szül el, a negyedik ház alapozd« sát megkezdik. ne volt Franz Petrichnek ez a nyomda. Tudta, hogy dolgozói utálják, félnek tőle, de tiszte­lik tudásáért. A baj évtizedekkel ezelőtt kezdődött. Igaz, akkor még szerencsének tartották. Éva El kell válnod most azon­Petrich, Franz húga férjhez nal — kiáltotta Franz Petrich.! ben«. Munkásai nevezték el úgy, munkásai, akik nemegy­szer generációkon át dolgoztak a patinás nyomdában, amely ugyancsak nemzedékek óta a Petrich-család kezén volt. A patinát csak fokozta, hogy az egymástól nemcsak a nyomdát, hanem a zsugoriságot is örök­lő Petrichek nem sokat áldoz­tak üzemük korszerűsítésére. A Petoch-nyomda dolgozói ment egy jómódú zsidó ügy­védhez. A család el volt ra­gadtatva. — Karrier — suttogta a ro­konság az akkor oly divatos szót a fényes esküvőn, és Framzot is elbűvölte a sógor nagyúri modora, jóléttel bélelt életmódja és fölényes művelt­sége. Néha eltűnt munkaidő alatt, nagy dolog volt ez egy Petrichnél, és amikor vissza­jött, büszkeségtől sugárzott a képe. — Persze, megint megnyer­te a port a sógor! Micsoda du­mája vaja, úristen, micsoá» 4 a-S — Soha! — válaszolta a hú-2 ga. Petrich ékkor kitárta a la-? kásajtót, kilépett a folyosóra,/ artikulátlan üvöltése most már 2 az egész házat betöltötte: — Szégyellem magam az iga­zi németek előtt! Te a Biroda­lom polgára vagy? Te, aki a, Reich halálos ellenségeivel! adod össze magad? Éva nem fíitt a fülének. Ezí lenne az ő bátyja? Ez a rette- \ netes, közveszélyes őrült? — Könyörgöm, ne csinálj t* kint botrányt Gyere be leg-J alább. / — Folytatjuk — é 15 mázsa teherbírású autódaru emeli helyére a beépíten­dő téglmldokkakat. A daru 12 méter magasba képes emel!» rá a falrészt. . December 15-én a termelő­szövetkezetekben megkezdik a leltározást. Ez lesz az idei zár­számadás elkészítésének első gyakorlati (munkája. A leltár adataiból indul ki a zárszáma­dás egész folyamata: a termé­szetbeli és pénzbeli jövedelem felhasználásának meghatáro­zása, a mérleg elkészítése és a gazdasági beszámoló össze­állítása. Mindezt még a múlt évek tapasztalatait figyelembe véve határozottan állíthatjuk tehát, hogy döntően a leltáro­zástól függ, hogy milyen képet mutat majd a zárszámadás a szövetkezet éves gazdálkodásá­ról. Gondosan fölvett, pontos vagyonleltár alapján kettele mérleg készülhet: hiteles vagy hamis. Am ha már a leltár maga is pontatlan, akkor a to­vábbi számszaki munkában kudarcot vall minden igyeke­zet: nem a valóságot fejezi ki, azaz eltorzítja, meghamisítja a vajlóságot az egész zárszám­adás. Miért kell most a. leltározás rendellenességeire ilyen módon is figyelmeztetni? Nem konga­tunk-e indokolatlanul vészha­rangot, amikor az előkészüle­tek időszakában az idén még nem megtörtént, hanem a zár­számadás előkészítése közben majd előfordulható, kedvezőt­len jelenségekre, hibalehetősé­gekre utalunk? Helyénvaló az előzetes figyelmeztetés, szüksé­ges óvni minden érdekeltet a csalástól, a mérleghamisítástól — erre vallanak azok a ko­rábbi tapasztalatok, amelyeket fölidézett a megyei párt-végre­hajtó bizottság a legutóbbi ülé­sén az idei zárszámadás irány­elveinek megvitatásakor. Intő példák egész sora került fel­színre a vb-ülés vitájában, s a tavalyi vagy korábbi mér­leghamisításokról mind többet beszélnek manapság a megyei zö valamit nem lehet elosztani. tanács mezőgazdasági osztá­lyán is. A somagyszvli Petőfi Tsz-ben tavaly lábon álló ku­koricát leltároztak — becslés alapján. Nem voltak eléggé óvatosak, csalt a szemmérté­kük: mintegy 20 vagonnal ke­vesebb kukoricájuk termett, mint amennyivel a leltár ada­tai szerint a zárszámadás ké­szítésekor számoltak. Fábri István megyei tsz-fő- könyvelő más szembetűnő je­lenségeket említ: a marcali já­rásban. tavaly egyetlen terme- lősizövetkezet sem mutatott ki mérleghiányt. Amikor az idén megjelent az egyes gyengén gazdálkodó tsz-eknek adható anyagi megsegítésről szóló ren­delkezés, a marcali járásból nem is egy szövetkezet kért és kapott üzemviteli hitelt a 18/B alapján. Erre az esetek többségében azért volt szükség, mert a marcali járás illetéke­sed tavaly rendszert csináltak a mérleghiány papíron való el­tüntetéséből. Az 1960. évi zár­számadás »megszépítésének« a levét most issza azoknak a tsz- eknek a tagsága, amelyek az idén mérleghiánnyal zárnak. Vagy ott van a répást eset: évek óta rossz zárszámadást készítettek az Első Ötéves Terv Tsz-ben, s rendre kaptak anyagi segítséget nehézségeik elodázásához. Határozott, szi­gorú intézkedésekkel a megye 1959-ben véget vetetj, ennek az áldatlan állapotnak, s azápa a szövetkezet gazdasági helyzete rendbe jött. A somogyvári Sza­badság Tsz-ben a föWejlödés évéinek végén akartak eltérni a valóságtól — többszöri vizs­gálat leplezte le ezt á szándé­kot. Megértették, meg kellett érteniük, és bele kellett nyu­godniuk abba, hogy nem lóte­Univerzális mezőgazdasági gép A kalinyini mezőgazdasági szak­emberek a növényápoló és beta­karító munkálatok elvégzésére egyaránt alkalmas univerzális ma­gajáró gépet szerkesztettek. Véle­ményűk szerint a mezőgazdasági technikának ez az újdonsága aJap- jában véve lehetővé teszi a nö­vénytermelés munkaigényes mű­veletei gépesítésének befejezését. A gépnek több cserélhető szer­kezete van, mindegyik meghatáro­zott munkát végez. A talaj vetés­re való előkészítésével egyidejű­leg a gép kiemeli, apróra vágja és szerves trágyaként szétszórja. a gyomnövények gyökereit, elvégzi a vetést, a kultivátorozást és a bo~ ronálást. A termés betakarítása ^kétszin­tes módszerrel történik: á felső vágórész a kalászt, az alsó pedig a szárat metszi el. A kalász nyom­ban a eséplőszerkezetbe, a szalma pedig a szecskázógépbe. kerül, amely felaprítja és préseli. Ezzel a cséplésnél a munkatermelékeny­ség 2—-3-szorosára emelkedik. részesedés csak abból jut, amit megtermeltek, ami van. 11 törvényes rendelkezésektől való eltérés elebb-u több meg­bosszulja magát. A bajokat le­het takargatni, el is lehet ta­karni — a számok engednek bűvészkedni magukkal —, de papírmunkával a valóság ne­hézségeit véglegesen senki meg nem oldhatja. Kimutatták a bélavári Hetedik Pártkongresz- szus Tsz-ben egy évvel ezelőtt, hogy ennyi meg annyi szerző­dött burgonyát adhatnak el 1961 tavaszán, s úgy számítot­ták a leltár adatai alapján, hogy a burgonya árából lesz elegendő pénz az 1900. évi ré­szesedés utólagos kiűzetésére. Becsapódtak,' rosszul jártak. A termény ugyanis sokkalta ke­vesebbnek bizonyult az elszál­lításkor. Igen ám, de az 1960. esztendő gazdasági mérlege — úgymond — törvényerőre emelkedett: abban benne van a tagok követelése, a zárszá- rnadó közgyűlésein meghirde­tett értékű részesedés. Milyen következményekkel járt ez a tavalyi leltárhiba? A szövetke­zet ez évi bevételeinek nagy résrét kénytelen volt a tagok tavalyi munkaegységeire járó részesedés kifizetésére fordíta­ni. Tóka La jos, a megyei me­zőgazdasági osztály tsz-csoport- jámak vezetője szerint a béla- váriak idei bevételükből idei munkaegységekre pónzelőleget éppen ezért nem kaphattak. Egy esztendő mérleghamisítása — akár jóhiszemű tévedésből, akár szándékosságból ered is — így terheli a> követlzező év gazdálkodását. Hem megoldás az, hogy nyár közepén is tavalyi adósságot fcoiiesztgetünk. A zárszámadás­nak az a rendeltetése, hogy zárja le az adott évet, A me­gyei párt-végrehajtó bizottság — az országos rendelkezések­kel összhangban — kimondta: tegyen pontot az 1961. évi zárszámadás az összes korábbi tartozásnak a végére is. Ahol jár még a tagoknak tavalyi, ta­valyelőtti földjáradék, annak kiegyenlítéséről is gondoskod­janak most. Elcsúszások abból is adódtak eddig, hogy a zár­számadás után értékesítendő hízott állatok árából is tervez­tek egyes tez-ek visszamenőle­ges fizetést részesedésre. Ilyen­kor aztán ahhoz is folyamod­tak — a számok szépségének kedvéért —, hogy az ötvemiki­lós süldőket nyolcvainkilósnak tüntették föl. Most a földmű­velésügyi miniszter és a pénz­ügyminiszter együttes utasítá­sa félreérthetetlenül kimondja: "A termelőszövetkezetek csak a december 31-ig értékesítés céljából már leszállított, át­adott készleteik és állataik ér­tékét tekinthetik a zárszáma­dás évében felhasználható jö­vedelemnek, tehát az 1961. de­cember 31-én meglevő, eladás­ra szánt készleteik és állataik értékét általában nem vonhat­ják be az 1961. év felhasznál­ható jövedelmébe.« Ettől a szabálytól egyes tsz-ek bizo­nyos mértékig— a járás vagy megye engedélyével — nagyon indokolt és végső megoldásnak számító esetben eltérhetnek. Minden érv amellett szól, hogy csakis a hiteles zárszá­madás töltheti be szerepét Ép­pen ezért a zárszámadás elké­szítéséhez — az együttes uta­sítás szavaival élve — »a ban­ki szervek, a tanácsi pénzügyi osztályok, a gépállomások és az állami gazdaságok dolgozói is adjanak segítséget«. Me­gyénkben az a határozat szü­letett, hogy a községi tanács­elnökök és tanácstitkának álla­mi vonalon egyetemlegesen fe­lelősek a tez-ek zárszámadásá­ért, részt kéll venniük a leltá­rozásban. Aki jó szóból nem értené meg a zárszámadás va­lódiságának szükségességét, azt rendszabályokkal Usell eljuttat­ni erre a fölismerésre. Erről a. miniszteri utasítás ismételten így rendelkezik: »Abban az esc'ben, ha az ellenőrzésre jo­gosult bármely szerv felülvizs­gálata során a nyilvántartá­sokban és a könyvelésben, il­letve a mérleg és a könyvelés adatai között eltérést állapít meg, a főkönyvelő és a mu­lasztást elkövető termelőszö­vetkezeti tag, illetve alkalma­zott ellesi fegyelmi eljárás megindítását kell javasolni; olyan termelőszövetkezeti el­nök, vezetőségi tag és főköny­velő ellen pedig, aki a zár­számadásban (leltár, mérleg, gazdasági beszámoló) tudato­san helytelen, adatot közöl, büntető följelentést kell ten­ni.« Ez a rendszabály tavaly is érvényben volt. Az idén, ha szükséges, ennek felhasználá­sával is őrködnek a megyei szervek a zárszámadások való­diságán. Kutas József A Tüskevári Téglagyárban formába helyezik a blokk­téglát, majd habarccs al töltik ki, a közöket. A hagyományos építési anyago­kat világszerte kezdik felváltani az előre gyártott elemek. Az a cél, hogy minél nagyobb faLrésze- ket, esetleg lakásrészeket készít­hessenek sorozatban, hogy az épít­kezés színhelyén minél kevesebb j munkára, minél kisebb felvonulási területre legyen szükség, minél kevesebb anyagot kelljen tárolni, emellett gyorsabban épüljenek föl a házak. Ahol könnyen beszerezhető a ko­hósalak, ott ebből készítenek elő­re gyártott falelemeket. Csebszlo­szitését. Külön gépezetet, daru­pályát építettek, s a nyáron meg­kezdték az elemek elöregyártását. Ma már 60—*0 téglablokk készül naponta nyolcféle méretben, A fél falakat az Építőipari Vál­lalat használja feL Október elején kezdődött meg a Marx Károly ut­cai lakótelep építése, itt emelték be az első téglablokkot a megyé­ben. Kiválóan bevált az elöregyár- tás. Duplájára emelkedett a mun­ka termelékenysége. A lakótelepen eredetileg másfél millió forint értékű munkát vég«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom