Somogyi Néplap, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-05 / 286. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd. 1961. december Sl Fidel Castro beszéde a Szocialista Forradalmi Egységpárt mega lak ításáról Havanna (TASZSZ). Fidel Castro miniszterelnök decem­ber 1-én este beszédet mondott e népi egyetemen. Beszédét — amelyet' a 'rádió' és' á televízió is közvetített — a Szocialista Forradalmi Egységpárt meg­alakítása kérdésének szentelte. Castro részletesen .foglalko­zott a kubai forradalmi harc fő szakaszaival, jellemezte az ország alapvető forradalmi szervezeteit, tevékenységüket és fejlődésüket, indokolta, hogy miért kell egyesíteni őket és megte- . remtcoi az egységes mar­xista-leninista pártot, amely nélkül ném lehet szocializmust építeni. Kijelentette: az ideális kor­mány. csak g forradalmi párt kormánya lehet kollektív ve- zetésisel és ‘az egységes forra­dalmi, párt programja megfelel majd az .országban ténylege­sen kialakplt feltételeknek. • Fidel Castro részletesen ele­mezte ,á kubai forradalmi ha­talom létrejöttének folyama- ,tát, majd. önmagáról beszélt. Elmondta,' Hogy' ő,~ 'aki" a'' 'Ki­zsákmányoló .osztályból szár­mazik, miként vált forradal­márrá, többek közt megjegyez­te, hogy már az egyetemen megismerkedett a kommunista, kiáltvánnyal, Marpc, Engels és Lenin műveivel. Így kezdődött a fejlődés — mondotta Castro. — Becsülettel beismerhetem — fűzte hozzá Castro —, hogy ab­ból,- amit a forradalom idején tettünk, sok minden távolról sem volt a mi saját találmá­nyunk. Minél több tapasztalatot gyűjtöttünk — folytatta Cast­ro —, annál inkább megértet­tük Marx tanításainak igazsá­gát. Minél inkább szembe ta­láljuk magunkat a forradalmi valósággal és az osztályharc­cal és minél inkább látjuk a reális életben, a forradalmi küzdelemben az o^tglyharcot,, annál inkább meggyőződ­tünk Marx és Engels mü­veinek és a szocializmus valóban zseniális lenini magyarázatának teljes igazságáról. Fidel Castro ismertette a to­vábbiakban Marx és Engels 'életet és tevékenységét és V. I. 'Leninnek, mint teoretikusnak és mint vezetőnek történelmi jelentőségű érdemeit. Most végbemegy a marxizmus fejlő­dése — mondotta Castro, — N. Sz. Hruscsovnak a XXII. kongresszuson elmondott; be­számolói olyan igazi politikai tanulmányt alkotnak, amellyel , megkezdődik egy tel jésen 1 ú j feladat, a kommunizmus épí­tésének megvalósítása., A kapitalizmus pusztulásá­nak elkerülhetetlenségéről -szólva Castro kijelentette: fi­gyelembe kell venni, hogy nincs középút a kapitaliz­mus és a szocializmus kö­zött. Aid harmadik álláspontot ke­res, hamis,' utópisztikus útra téved és az imperializmus cin­kosává. válik. A. szocializmus építésének korszakába' léptünk. Valóra kell váltanunk a tudo­Hiszünk a marxiZmusibanj hi­szünk abban, hogy a marxiz­mus a leghelyesebb, a legtudo­mányosabb elmélet, az egyet­len valóban' forradalmi elmé­let. Mélységes megelégedéssel és teljes meggyőződéssel kije­lentem: én marxista—leninista va­gyok és életem utolsó nap­jáig marxista—leninista leszek. Castro foglalkozott a továb­biakban a forradalmi erők egyesítésének útján támadt ne­hézségekkel, a proletárdiktatú­ra kérdésével, majd jellemezte a megalakítandó pártot, mely­nek — mint mondotta-— erős, fegyelmezett és szilárd politi­kai szervezetnek, a munkásosz­tály és a kubai forradalom él­csapatának kell lennie. Castro elmondotta, hogy hi­vatalosan még nem alakult meg a párt, de a kubai forra­dalmi erők egyesítésével már lerakták az alapját. A pártot az első kongresszusán alakít­ják majd meg. A pártnak olyan marxista—leninista prog­ramja lesz, amely megfelel ép­pen a kubai objektív feltéte­leknek. Ezzel egyetért a kubai nép: a munkásosztály, a parasztság, minden becsü­letes értelmiségi, az ifjú­ság, minden tisztességes kubai polgár. Castro befejezésül érintette a kollektív vezetés kérdését. — Őszintén hiszem — mondotta —, hogy mindazok között a politikai rendszerek között, amelyeket az ember létreho­zott egész történelme során, a legjobb az olyan kormány­rendszer, amely az állam irá­nyításában a demokratikus alapokon megszervezett és kol­lektív vezetés alatt álló pártra támaszkodik. Ez azt jelenti, hogy a vezetés funkcióját a pártnak kell megvalósítania. Minthogy a párt nem egy ember eszet, hanem tíz- és százezrek értelmét, nem egy ember hősiességét, hanem mindenki hősiességét, nem egy ember, hanem százezrek harci szellemét és forradalmiságát testesíti meg. Ilyennek kell lennie a szoci.dista forradal­mi egységpartnak! (MTI) Szovjet kormánynyilatkozat a nukleáris kísértetekkel kapcsolatban Moszkva (TASZSZ). A szov­jet konmány kijelentette, hogy amennyiben a nyugati hatal­mak többek között a föld alatt folytatni fogják nukleáris kí­sérleteiket, a Szovjetunió biz­tonságának biztosítása érdeké­ben kénytelen lesz olyan nuk­leáris kísérleteket végezni, amilyeneket szükségesnek tart védelmi erejének megerősítése végett. A nyilatkozatban a szovjet kormány a genfi tárgyalások felújításával kapcsolatban meg­elégedéssel állapítja meg, hogy, .a. világ népei, megfelelően érté­kelték a nukleáris és termo­nukleáris kísérletek megszün­tetésére vonatkozó új szovjet javaslatokat. Nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni azonban azt a körülményt, hogy az Egyesült Államok kormánykö­rei olyan kijelentéseket tettek, Szocialista országok lapjai Kádár János beszédéről Berlin (MTI). Hétfői számá­ban a Neues Deutschland meg­emlékezik- Kádár János csepeli beszédéről. A beszédből ki­emeli Kádár Jánosnak azt a kijelentését:' á magyar' nép a Német Demokratikus Köztár­saság mellett áll, mivel azok­hoz az erőkhöz tartozik, ame­lyek mindig szembenálltak a fasizmussal és a militarizmus- sal. A lap ismerteti a beszéd­nek azt a részét is, amely el­ítélte Bonn hidegháborús po­litikáját. SZÓFIA A vasárnapi bolgár lapok »A XXII. kongresszus megerősí­tette . politikai irányvonalun- Jcat« címmel ismertetik Kádár János beszédét a csepeli dol­hogy a jövőben is folytatri fogják a nukleáris kist ,-feket. Jelenleg nyíltan folyna.!" a so­ron levő robbantás előkészüle­tei. Anglia és Franciaorszát kor­mánya a maga részéről ez ideig nem mutatott készséget olyan kötelezettség vállalatára, hegy nem folytat nukleáris kí­sérleteket. A Szovjetunió —• hangsúlyozza a nyilatkozat — őszintén törekszik a n;egegyr:- zésre a nyugati hatalmakkal. Hasztalan lenne azonban azt várni, hogy a másik fél nyu­godtan szemléli, amint a nyu­gati hatalmaik kísérleteket vé­geznek a nukleáris fegyver tö­kéletesítésére és ilymódon igyekeznek katonai fölényt sze ­rezni az agresszív NATO szá­mára. Szeretnénk hinni — hangzik a szovjet kormány nyilatkoza­ta —, hogy a józan ész mégis felülkerekedik a nyugati ha­talmak kormányköreiben és végülis arra az útra lépriek, amely a nukleáris kísérletek­kel való veszélyes játék meg­szűnéséhez, e fegyverek örök időkre szőlő betiltásához ve­zet, minit ahogy azt a Szovjet­unió javasolta. (MTI) Általános sztrájk a Dominikai Köztársaságban Kp t/ohany 8R* Brazília cukornád (f^kokoo (jfr kávé jjj cukorgyártás rumgyartés (8ril Ny.l.) ’Brit HQugat-lndia (fr)-fronen (Holl.) ‘/io/iand A Dominikai Köztársaságban a TrujiUo-család 3 évtizedes diktatúrájának megdöntését nemcsak az ország fővárosa ne­vének »Ciudad Trujillo—nak »Santo Domingo«-ra való visz- szaállítása jelzi, hanem egyút­tal a forradalmi tömegmozga­tom nagyarányú föllendülése is mutatja. A demokratikus szabadsági o- gok véd.efmezésére a 48 500 négyzetkilométernyi nagyságú köztársaság több városában tö­megtüntetésekre és a 300 000 la­kosú fővárosban utcai harcokra került sor. A november 30-án kitört általános sztrájk megbé­nította a főváros gazdasági éle­tét. A dominikai reakciós bé'ső erők erkölcsi és esetleges kato­nai támogatásiára az Amerikai Egyesült Államok haditengeri flottájának több hajója a Do­minikai Köztársaság felségvi­zein, vagy azok határán hor­gonyzott le. A négymillió lakosú Domini­kai Köztársaság mezőgazdasági ország. E fő gazdasági ág fog* ialkozitatja a lakosság nyolcti­zedét. A mezőgazdaság legfon­tosabb növényei közé a cukor­nád, a kakaó, valamint a do­hány tartozik. A kis köztársa­ság ipara e termékek feldolgo­zására korlátozódik. A legfon­tosabb cukorgyárak és szeszfel­dolgozó üzemek a déH partvi­dék városaiban települtek. A kis ország gazdasági életét az amerikai, főleg USA-tőke ural­ja. Hírek Kontroliéi Az ENSZ volt kongói mejbízofjának leleplezései ILISABETHViLLE Vasárnap újabb incidensekre került sor az elisabethville-i repülőtéren. Katangai katonák tüzet nyitottak a repülőtéren leszálló ENSZ repülőgépekre. Ugyanakkor a város környé­kéről tüzérségi lövegek robba­nása hallatszott. BRAZZAVILLE Csőmbe katangai diktátor repülőgépen elutazott Brazza­ville-böl Párizsba. Elutazását megelőzően megbeszéléseket folytatott a kongói központi kormány képviselőivel. NEW YORK A New York Times közli O’Briennek, az ENSZ volt ka­tangai képviselőjének nyilat­kozatát. Mint ismeretes, O’Brien szombaton kijelentet­te, hogy kiválik az ENSZ kö­telékéből. A vasárnap megje­lent nyilatkozat érdekes resz­mányos szocializmus tanítását, gőzök nagygyűlésén. Technikai intézkedések az NDK államhatárán Rusk nyilatkozata a berlini helyzetről »• Ünnepi est a moszkvai győzelem 20. évfordulója alkalmából ■ Moszkva (TASZSZ.) A szovjet hadsereg központi házában vasárnap ünnepi estet rendeztek abból az alkalomból, hogy 20 evvel ezelőtt semmisí­tették meg a német csapatokat Moszkva alatt. Az esten egyke- ri partizánok és népfelkelők, a Moszkva n'ifitti csaták résztve­vői, a .szovjet főváros vállala­tai és intézményeinek munká­sai és alkalmazottai jelentek rrieg. Az ünnepi esten Leljusenko hadseregtábornok, a Szovjet­unió kétszeres, hőse, a moszkvai csataban résztvett csapatok egykori parancsnoka mondott beszédei. Elmondotta, hogy a város kerüli védősáncok építé­sében több mint 500 000 moszk­vai. lakos vett részt és a'város lakosai közül 160 000-en önként lépteik a népfelkelők soraiba. A csata napjaiban a rriostk- vai területen több mint 40 par- tizáncsapai tevékenykedett és e csapatok 17 000 ellenséges kato­nát és tisztet Semmisítettek meg. Leljusenko. h ad sereg tá bora o k emlékeztetett arra, hogy 1941. december C-tól 27-ig a szovjet csapatok a moszkvai csatában körülbelül 50 ellenséges had­osztályt semmisítettek meg. Az ellenség több mint 120 000 em­bert, körülbelül 13 000 ágyút, több mint 1000 aknavetőt, 1300 tankot és körülbelül 18 000 gép­kocsit vesztett. (MTI.) Berlin (MTI). Vasárnap a késő délutáni órákban munká­sok és a népi rendőrség tagjai jelentek meg a berlini övezet- határnál és megkezdték a két szektort elválasztó fal egyes szakaszainak kijavítását, il­letve megerősítését. Az' NDK belügyminisztériuma nyilatko­zatot adott ki, amelyben közli, hogy olyan normális technikai intézkedésekről van szó, ame­lyek a biztonság fenntartás* érdekében szükségesek. »Re­méljük, hogy ezek az intézke­dések segítenek majd elkerül­ni a nyugat-berlini politiku­sok meggondolatlan cselekede­tei által okozott esetleges koc­kázatokat. Az övezethatár biz­tosítása újabb bizonyítéka an­nak, hogy az NDK kormánya nem szándékozik beavatkozni Nyugat-Berlin leendő szabad város belső rendjébe.« Az NDK intézkedéseire Nyu- gat-Berlinben — elsősorban az átkelő helyek közelében — nyilvánvaló provokációs célzat­tal az amerikaiak és az ango­lok kisebb csapatösszevonások­kal, illetve katonai csoportosu­lásokkal válaszoltak. WASHINGTON Rusk amerikai külügymi­niszter egy sajtóértekezleten kerdesekre válaszolva a többi között kifejtette azt a nézetét, hogy sok szempontból előnyös lenne, ha az Egyesült Nemze­tek Szervezetének bizonyos részlegeit Nyugat-Berlinbe he­lyeznék át. Ugyanakkor kije­lentette. hogy az ENSZ köz­pontjának áthelyezése már »nem lenne ilyen jó ötlet«. A kelet—nyugati tárgyalásokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a nyugati külügyminisz­terek decemberben Párizsban találkoznak és remélhető, hogy megfelelő kapcsolatot tudnak teremteni a Szovjetunióval an­nak kiderítésére, van-e »kielé­gítő alap a tárgyalásokra«. Ar­ra a kérdésre, vajoh lesz-e csúcsértekezlet a berlini hely­zet megvitatására, Rusk csu­pán annyit mondott, hogy »nem akar jósiátokba bocsát­kozni, de minden lehetséges«. letekre dérit fényt az ENSZ, illetve a nyugati nagyhatalmak viszonyával kapcsolatban. O’Brien a többi között hatá­rozottan azt állítja, hogy rend­szeresen megfélemlítették az ENSZ titkárságának tagjait és figyelmeztették őket, ne hajt­sanak végre olyan intézkedé­seket, amelyeket Anglia, illetve Franciaország ellenez. Az ENSZ volt megbízottja nyilat­kozatában elmondja, hogy ha az említett országok — ame­lyek egyben a Biztonsági Ta­nács tagjai — szembeszegültek agy határozattal, azt a határo­zatot a gyakorlatban már nem lehetett megvalósítani. O’Brien személyét egyre több ás egyre erélyesebb támadás érte Anglia és. Franciaország, részéről és ez az állandó nyo­más végül lemondásához veze­tett. O’Brien hangsúlyozza, hogy nem ő az első ENSZ tiszt­viselő, aki hasonló bánásmód­ban részesül és valószínűleg nem is az utolsó. (MTI) Ellentétes hírek a francia algériai tárgyalásokról Párizs (MTI). A marokkód király Ben Bella és társai mel­lé rendelt követe megérkezett Párizsba. A követ ideje egy ré­szét a D’Aunoy kastélyban fog­ja tölteni, ahová a közeli na­pokban szállítják át az algériai minisztereket. Az algériai ideiglenes . kor­mány sajtószolgálata, a Tu­niszban megjelenő Algerie Pbesse Service legújabb közle­ményében ismét hangsúlyozza: a békéhez és az algériai nép függetlenségéhez vezető tár­gyalásók lehetősége továbbra is fénnáll. A francia demokra­tikus és antikolonialista erők összefogásán múlik, meg tud­ják-e fékezni az algériai béke ellenségeit, akik jelen vannak a francia fegyveres erőkben és az államhatalomban. Az A1 Amal című tuniszi lap arról ír, hogy a francia és az algériai kormány képviselői között rövidesen megkezdődnek a tárgyalások Párizs közelében. A megbeszéléseken a lap szerint Ben Bella ék társai is részt vesznek közvetlenebb formá­ban, mint Lugrinben. Eddig azonban sem francia, sem algériai résziül nem erő­sítették meg sem az előkészítő megbeszélésekről, sem a tár­gyalások közeli megkezdéséről szóló híreket. Algériában a hét vége arány­lag nyugodtabb volt; mint az elmúlt hét többi de így is több halálos to sebesült ál­dozata volt a merényleteknek. Algírban három muzulmánt öltek meg. Cor.stantine-ben, a csendőrök agyonlőttek egy bombamerénylőt. Az ultrák emiatt tüntetést és sztrájkot rendeztek. A közép-fíanciaOrszági Rióm városában hétfőn OAS-ellenes per kezdődött. Egy kilenctagú terrorbanda áll a bíróság előtt számos bombamerénylettel, gyilkossággal vádoltam Ez az első eset, hogy francia bíróság előtt vonják felelősségre az OAS terroristáit, akik csupán ez évben félezernél több bom­bamerényletet és számos gyil­kosságot követtek el az anya* országban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom