Somogyi Néplap, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-28 / 304. szám

Csütörtök, 1961. december 26. 5 SOMOGYI NÉPLAP OLVASÓINK ÍRJÁK Mit olvastak az emberek az ünnepek alatt? Városunkban csaknem S ezren látogatják a könyvtárakat. Nemhiába emlege­tik úgy az egykor »virágos* jelzővel felruházott Kapos­várt, hogy olvasó város. A múlt hét szer­dáján alig lehetett beférni a megyei könyvtár kölcsön­zőjébe. Különösen sok középiskolás tanuló várakozott; a téli szünidőre látták el magukat olvasnivalóval. Az asszonyok közül sokan a nőirók műveit keresték. Nagy keletje volt Soós Magda Meg­talált dallam, Mó­ricz Virág Balga szüzek című köny­vének. Sokan kér­ték és jegyeztették elő Berkesi And­rás új müvét, a Magányt Igen so­kan érdeklődte-i természettudomá­nyos művek iránt. Ákos Károly írá­sai közül a Megis­merés és a Vasár­nap, az Istenek nyomában című könyv állandóan keresett. Sokan kérték Braunbek nagy feltűnést kel­tő munkáját. Az atommag regémét ésf Hartenstein Év­ezredek hómé’pá­ban című érdekes könyvét. Csütörtökön dél­után Czintos Le­ventévé, a Petőfi utcai fiókkönyvtár dolgozóba este 7-ig majd 300 kötetet kölcsönzött 107 ol­vasónak. A felnőt­tek közül sokan kérték Böll Biliárd fél tízkor című új művét. Ilf és Pet­rov Az aranybor­jú című szatirikus regényét. Az Uni­verzum-füzetekéi, a nemzetközi kér­désekkel foglalko­zó.. művknek és a háztartási tanács­adóknak is nagy volt a keletjük. A Pázmány Pé­ter utcai könyvtár törzsolvasói elője­gyeztették maguk­nak a karácsonyi újdonságokat, és szombaton el is vitték Sarkadi Im­re A gyáva, Thur- zó Gábor A szé­gyen című kisre­gényét, Piccard professzor leg­újabb művét. So­kan kérték A holt­tengeri tekercsek című régészeti re­gényt is. A kaposvári könyvtárakból az összes szdkáef- könvvet kikölcsö­nözték. Bánki Gyula levelező. Öt és fél ezer liter tej terven felül Ez év januárjában vette át a nagybajomi Zöldmező Ter­melőszövetkezet a száz férőhelyes tehénistállót. — Nem volt fölösleges kiadás az az 1 millió 200 ezer fo­rint, amibe az istálló került — mondta Sebestyén Pista bá­csi, a tsz állattenyésztési brigádjának vezetője. Dómján László Vb-elnök asztalából kimutatások, statisz­tikai adatok kerülnek elő. Bebizonyítja, hogy noha a takar­mányellátás nem volt a legjobb, a szarvasmarha-tenyésztés és a tejtermelés szépen jövedelmezett. A tsz-nek 120 tehene van. A terv szerint 113 ezer 700 liter tejet kell adniuk az államnak. December 1-ig 137 ezer liter tejet szállítottak el. Az év végéig még olyan 12 ezer li­ter tejet ad a tsz, tehát öt és fél ezer literrel teljesíti túl tervét. A termelőszövetkezet tagjai 7560 liter tejet kaptak. A tsz eddig 54 hízott marhát adott le. Még 42 db hagy­ja el hamarosan az istállót, s ezzel a tsz teljesíti ez évi tervét. A szaporulat 105 darab volt ebben az évben. Év közben mindössze két borjú hullott el. Dr. Magyar József állatorvos minden támogatást megadott Endrédi János. Benkő István, Szeibert Ferenc. Bek József, Ács Gergely János, Pcrák Jó­zsef és Nagy Sándor tehenészeknek. Az állattenyésztési bri­gád elismerésre méltóan dolgozott. Szehágel Istvánná. Egyed Miklósné. Jégcr Istvánná, llá- ri Ferencné és Cseh Istvánná jó munkáját a baromfiállo­mány növekedése bizonyítja. A tervezett 20 ezer csibe he­lyett csaknem 23 ezret neveltek. A Zöldmező a Baromficrté- kesítő Vállalatnak 132,93 mázsát, a földművesszövetkezet­nek 7,61 mázsát, törzsállományába 5.08 mázsát adott, 9,38 mázsát szabadon értékesített. Még 1678 pccsenyecsirkct ad­nak el az idén. Hermann Ferencné levelező. „KÍNÁBAN JÁRTUNK. cc Somfai Feri bácsi 15 hónapig élt Dél- Kínában. Azt tanul­mányozta, hogyan bírják az ottani hő­mérsékletet a külön­féle elektromos be­rendezések. Hazaté­rése után szülőfalujá­ba, Polányba is ellá­togatott, s beszámolt úti élményeiről. Mi, általános iskolások nagy . érdeklődéssel hallgattuk a tanulsá­gos előadást. Feri bá­csi sok-sok képet mutatott erről a tá­voli országról, s szin­te vele együtt jártuk be Kínát. Megismertük a kí­nai nép ősi kultúrá­ját, kézműiparát. Láttuk az ötvösmes­terek, elefántcsont-, kókuszfaragók gyö­nyörű alkotásait. Gyönyörködtünk a hegygerinceken kí­gyózó kínai nagy fal­ban. Bizony mind­nyájunkat ámulatba ejtett hatalmas mé­reteivel. A több mint ezer kilométer hosszú nagy csatornán is utaztunk. A hajók és a dzsunkák ezrei szállítják ezen a me­zőgazdasági termé­nyeket és az iparcik­keket. Pekingbe is elre­pültünk a képzelet szárnyán; megnéztük t Ming s Ching csá­szárok palotájában le­vő művészeti múzeu­mot. Jártunk a 1.0 milliós lakosú Sang­hajban is. ogj év is kevés lenne ahhoz, hogy az ember min­dent megnézzen itt. Hatalmas, uj -tejára­kat, húszemeletes fel­hőkarcolókat lát­tunk ebben a város­ban. Innen Kantonra utaztunk. Milyen szé­pek a trópusi növé­nyekkel teli parkok! S milyen nagyszem a sportoló kínai ifjú­ság! Kantonban az asztalitenisz és a ko­sárlabda a legked’f.l- tebb sportágak. Bekó­boroltuk a Hainan- szigetet is. Kávé- és gumifaültetvénye ke t. óriáskígyókat, kó­kuszdiót, borscserjé­ket láttunk itt. S rop- p ml ügyes gyereke­ket: pillanatok alatt kúsznak fel a 20 mé­ter magas kókuszpál­ma tetejére. Utunk utolsó és legszebb állomása a mesés város, Hang- csou volt. A fák, a kövek, a víz minden csodás történeteket mesél. A »selyem fő­városa«, a szanatóriu­mok, üdülők, pagodák városa, a kínai mű­vészet és kézműipar virágzó helye Hang- csou. Polány aprócska falu a kaposvári já­rásban; Kína sok-sok ezer kilométerre esik tőlünk, mi még­is beutaztuk ezt a csodálatos ■ országot. Segítségünkre volt ebben Som fai Ve bácsi, a mi idegenve­zetőnk. Amdrovics Mária Polány. LEVELEKBŐL — LEVELEKRŐL Mazolai Istvánná nagyatádi olvasónk elpanaszolta, hogy a termelőszövetkezet nem segíti eléggé az idősebb tagokat. Ér­deklődésünkre az Aranyka­lász vezetői megírták, hogy az alakuló közgyűlésen sem a panaszost, sem a férjét nem vették föl tagnak. Mazolai Ist- vánnét a tanács javaslatára ez év májusában mégis fölvette a termelőszövetkezet. A vezető­ség intézkedett, hogy Mazolai- né megkaphassa az öregségi járadékot. Ennek folyósítását az Országos Nyugdíjintézet meg is kezdte. Nincs tehát iga- na Mazolai Istvánnénak: a tsz viem hanyagolja el az idősebb dolgozókat. • » * Dávid Lajos ordacsehi olva­sónk azt írta meg szerkesztősé­günknek. hogy egyik munka­társa véletlenül átszúrta a ke­zét egy vasvillával. November 3-a óta kezelik, szeretné tud­ni. jár-e neki táppénz. Az SZTK alközpontjától a követ­kező tájékoztatást kaptuk: Ha a tsz-nek végzett munka köz­ben érte a , baleset, akkor kár­talanítási senély jár olvasónk­nak. F,z nani 20 forint. A. segély folyósításához szükség van eyi baleseti jegvző,’önvvre. S al­orvosnak is ina tolnia kell, hogy keresők nmeién. * * * »A *7''' rnortfómruJta 25 éVP készül* bútoro^nt — írja Farkas Sándor csokonya­visontai olvasónk —, lehet-e védekezni a kártevők ellen?« A Faipari Vállalat műszaki vezetője a következőket taná­csolja: Ha nagyon elszaporo­dott a szú, nincs ellene védeke­zés. A régi bútorokat még nem szárították mesterségesen, azért támadja meg ez a kárte­vő. A mai erős gőzzel dolgozó szárítók megölik a férgeket. A legjobb védekezés: a lyukak­ba benzint kell fecskendezni injekciós tűvel. A lyukat gipsz­szel, gittel, folyékony fával el is lehet tüntetni. Persze ez a módszer csak akkor hatásos, ha csak néhány lyuk van a bú­toron. • * * Dobrosi József marietta- pusztai olvasónk azt írta meg. hogy kilenc hold földdel és 171 négyszögöl erdővel lépett be a termelőszövetkezetbe. Kié az erdő? — kérdezi. Az is a ter­melőszövetkezet közös haszná­latába kerül. Ha lehet benne fát kitermelni, akkor viszont nagyobb földjáradék jár érte. * • • Nagybaiomi levelezőnk ar­ról tudósította szerkesztőségün­ket. hogy a közelmúltban tar­tották meg a község pártszer­vezetei az ewséges fsh'ri nártt'Pzetőség-választó taegvű­ló«t. A tárási r>ártbÍ7ottsároi Körtfisi Gábor. Simon loins é« Farkns F^^^v.r Wnvn'ífii íc ♦ A napokban ellátogatott a ♦ Vöröshadsereg úti Általános ♦ Iskolába Völgyi Lajos, a leg­régibb somogyi párttagok egyi- Jke. Már napok óta készültünk jaz osztályfőnöki órára. S vég­A gyűlést a nyíltság és azire eljött a várva várt pillanat, őszinteség jellemezte. A tag-Jmynt az ajtó, és belépett hoz- gyűlés részvevői végül meg-.zánk Völgyi Lajos báesi. Vele választották az új vezetőséget. í voltak az iskola vezetői és osz- A csúcstitkár ismét Kányási ♦tályfőnökünk. Negyven útörő- Kálmán lett. {lány állt vigyázzban, csillogó * * * t szemmel a padok mellett. Valkóczi Sándomé Somogy- ♦ Egyik társunk nyitotta meg az babodi olvasónk arról számolt jünnepélyt, aztán énekszó csen- be levelében, hogy szülés miatt t dűlt föl. Völgyi bácsi keré- három hónapig kiesett a mun- lsünkre beszélni kezdett Latin- kából. Az idén csak 61 munka- Ska Sándorról, a Tanácsköztár- egységet ért el, s hogy nem i saságról, az életéről. többet, abban a harmadik J Mi hetedikesek mohón hall- gyérmék érkezése gátolta meg. jgattuk e hősi korszak esemé- Szeretné tudni, jár-e valami- ínyeit. Völgyi Lajos bácsi érde- lyen munkaegység erre a há-t kés előadását. tőség munkájának eredmé nyeit és az előfordult hibákat. rom hónapra. A tsz betegségi esetén naponta fél munkaegyr\ séget számolhat el, ha ezt', megszavazza a közgyűlés. * * * ♦ Szabó János, a Barcsi Fü-« részüzem igazgatója egy beje- j lentést cáfolt meg. Egy olVa-f sónk szerint ugyanis a frízzé- ; vezetője kivételez a dolgozó’-- ♦ kai. Ez azonban nem igaz. | Mintegy 60 nő dolgozik ezen aj munkahelyen. Az alapórabér | 4.50 és 5,50 forint között in-í gadozik. Az általánoson elfova-J dott gyakorlat sze^nt ; !M á->l"n^ók végzik el a na-' gvobb szakértelmet követelő, feiada^k-t. a kevé-bé szak kaniák a többi mim Ir-'k A r-*-viz-c'~«< ő my xrr'­Szlávik Mária VII. o. tanuló. HIRDESSEN Somogyi Néplapban! AZ ILLETÉKES VÁLASZOL A vállalat kicseréli a csizmát » Lichten berger Ferenc mikló- si olvasónk a Somogyi Néplap december 6-i számában amiatt panaszkodott, hogy két jobb­lábas csizmát vásárolt az Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vállalat Törökkoppányban vásározó részlegétől. »A vállalat nem te­het a dologról, a gyár csoma­golta rosszul a gumicsizmákat. A lábbelit a 107-es számú ci­pőboltban kicseré'jük, s a pa­naszos útiköltségét is mzg'é- rítjük« válaszolták az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat ille­tékesei. Feisiosséyre vonlak az autóbusz vezelöjél és a kalauzt Hoffmann Sándor, a 23. sz. Autóközlekedési Vállalat igaz­gatója november 29-i szá­munkban közölt “Viszontagsá­gos utazás« című cikkre ezt •válaszolta: »Hekeli Ferenc gépkocsivezetőt és Tóth László kalauzt felelősségre vontuk. A gépkocsivezető hibát követett el amikor az asztali lámpá­kat is eloltotta. A kalauz kö­teles lett volna visszaadni a 40 fillért. A panaszosok azon­ban tévedtek: Kaposvártól Ba- latonszabadiig 42,30 forint a jegy ára és nem 39,60.« Jövőre villanyfényes lesz az út November 19-én »Sötétség és sár« címmel levél jelent meg az Olvasóink írják rovat­ban. A Somogyszobot és a vas­útállomást összekötő út villa­mosítása az Áramszolgáltató Vállalat költségvetése szerint körülbelül 50 ezer forintba ke­rülne. A tanácsüléseken több­ször szóba került már ez az ügy, megoldását azonban ed­dig mindig el kellett odázni, mert akadtak jóval fontosabb feladatok is. Kértük a MÁV-ot, hogy legalább a vonatok indu­lása1 és érkezése előtt és után egy fél órával gyújtsák meg az ottlevő három lámpát. így az út teljesen világos volna. Ezt azonban kereken elutasították. Jövő évi községfejlesztési tervünkben az út villamosítása is szerepel. 1962 végére nem kell sötétben botorkálni az ál­lomásról a faluba s a község­ből a vasúthoz. Kovács János vb-titkár. ________.__________ L egyen rend a darálóban A somogyjádi Augusztus 20. Termelőszövetkezetnek van egy 24 és egy 20 kalapácsos daráló­ja. A nagyobbik a szövetkezet­nek, a kisebbik a tagoknak dolgozik. Sajnos, a gépek egy huzatos helyiségben vannak, a szél még a havat is behordja ide. A 24 lóerős motor egy 200 literes ciklonba fújja az őrle­ményt. Ez a ciklon a motorhoz viszonyítva igen kicsi. Szükség volna még egy szélkamrára is. így nem szállna a levegőbe annyi dara. A Fonyód felől jö­vök jól láthatják az országúi­ról a telep fölött szállongó aranysárga tengeridarát. Na­ponta 20—25 kg, havonta 6—7 mázsa dara száll el a tetőn. A kisebbik daráló motorja a pelyva és a szalma között van. Ez homlokegyenest ellentmond a tűzrendésze ti előírásoknak. A tsz vezetőit többször figyel­meztettem a hibákra, de eddig pusztába kiáltott szó volt a vé­leményem. Gazda Sándor tsz-tag. Ünnepélyes osztályfőnöki óra Még egyszer a somogysámsoni fmsz ügyéről A Fonyódi Járá' si Népi Ellenőrzési Bizottság nem ért egyét a somogy- sámsoni földmű­vesszövetkezetnek a »Mikor szállítja el végre az fmsz az alomsást?« cí­mű levélre adott válaszával. A vör- si Kis-Balaton Termelőszövetke­zettel kötött szer­ződés harmadik pontja ívr : »Az eladott szal­ma Tn?T»n> * 1 3* és minőségi a- - * - az fmsz által kü- lön meghatározott időben történik a tsz tárolóhelyén. Az fmsz csak egészséges, a mi­nőségi előírások­nak megfelelő árut köteles át­venni. ..« Ebből a pontból hiányzik egy igen- igen fontos adat. Mikor lesz az az »fmsz által külön meghatározott idő«: egy év múl­va. öt év múlva vaw talán még később? Hogy vé­letlenül avagy készakarva ma­radt-e ez ki, nehéz lenne utólag meg" állapítani. Min­denesetre a tsz szeretné végre hasznosítani táro- lóheiynck használt 900 négyszögöles területét. A szer­ződés egyáltalán nem szól a tárolás végső határidő jé- 'ről. Eszerint a vörsi Kis-Balaton akár 1970-ig is kö­teles őrizni és a romlástól megóvni a még el nem szál­lított alomsást és szalmát. Az érthe­tő. hogy az 1959- ben eladott alom­sást és szalmát ki­kezdte az eső, a fagy, a hó és a szél. De hiszen a tsz nem tarthat esernyőt a kazlak fölé! A józan ész szerint az fmsz álláspontja elfo­gadhatatlan. A mezőgazdaságban az az általános gyakorlat, hogv egy évig tárol iák szabadban a ter­ményt. Az fmsz tudhatta volna, hosry az alomsás­nak és szalmának nem használ a két- három évi tárolás. Akkor kellett vol­na elszállítani, amikor még kifo­gástalan volt. Sajnos, az fmsz a kifogástalan mi­nőségű bálázott és már átvett szal­mát sem szállította el. A kazlakkal együtt elrohadt, tönkrement ez a termés. . Hogyan fordulhatott ez elő? Mi lenne, ha min ’on fmsz így óvná és védené a társadalmi tulaj­dont? Vagy a so- \j| mogysámsoniak ügy gondolták, hogy, a hanyagsá­guk miatt keletke­ző károkat a tsz-re háríthat iák? Véle­ményünk szerint az alomsás nem a tsz hibájából ment tönkre, mert az fmsz-uck J 960 őszéig el kellett volna szállítania. A viták helv»tt az fmsz inkább szállítsa végre el a 110 mázsa alom­sást. és ne növel­je tovább á káét. Ez nemcsak a tsz, eemeeak az fmsz. hanem a néngaz- daság kára is! Kevés a salak mertette az egységes pártveze- gedésére látja el munkáját, A városi tanács ipari és műszaki osztálya két panaszos levéllel kapcsolatban adott tá­jékoztatást. Mind a két panasz a sáros utak salakozását kérte. A tanács évente mintegy 25— 30 km járdát és utat salakozcat le. A megnövekedett igényeket nagyon nehéz egyszerre kielé­gíteni; nincs elegendő gépko­csink a murfkák egyidejű el­végzéséhez. S még egy akadály gátolja az utak rendbe hozását: kevés a salak. A cukorgyár, amely eddig ellátta a várost salakkal, sajnos, az utóbbi idő­ben nem tudott belőle megfe­lelő mennyiséget adni a ta­nácsnak. Előfordult, hogy na­pokig nem kaptunk egy szemet sem. Érdemes megemlíteni, hogy 1944-ben csupán 800 mé­ter utat salakoztatott le a vá­ros. Azóta harmincszorosára nőtt a salakozásra váró utak hossza. A Gárdonyi utca v '"ét hamarosan lesalakorín'juk. Azért kellett a munkákat szü­neteltetnünk itt, mert a Róma- hegyen sürgős feladat várta a részleget. • * * Az IKV megjavította a csatornát Takács György, a városi ta­nács ipari és műszaki osztályá­nak vezetője a november 9-i számunkban közölt »Vízesés a belvárosban« című levélre ezt válaszolta: Az Ingatlankezelő Vállalat megjavította a Május 1. utca és az Engels utca sarkán le­vő épület csatornáját. Felhív­tuk az IKV műszaki vezetőjé­nek figyelmét arra. hogy vizs­gálja meg a városban levő ál­lami házak csatornáit, s a szükséges javításokat végez­tesse el. Ha a házfelügyelők cs I a lakók jelentik a házkezelő- ségeknek, hogy rossz a csator­na, az IKV azt minden eseé* ben megjavittatja. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom