Somogyi Néplap, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-05 / 262. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK1 ARA: 60 FILLER Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM 26Z. SZÁM ★ VASÁRNAP, 1961. NOVEMBER 5. Buzsák tegnap, ma és holnap (3. o.) Láttam a protekciót! (4. o.) Szarkák (5. o.) Humor, rejEvény (7. o.) Mai számunk tarta'mábóls A 3004/4 es kormányhatározat tovább segíti a termelőszövetkezetek megerősödését Losonczi Pál földművelésügyi miniszter nyilatkozata a termelőszövetkezetek 1962. évi állami támogatásáról szóló kormányhatározatról A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány a közelmúltban határozatot hozott a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséhez 1962-ben nyújtandó állami támogatásról. A határozat jelentőségéről, főbb vonásairól Losonczi Pál földművelésügyi miniszter a következő nyilatkozatot adta az MTI munkatársának: — A termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdulásában — a tagok szorgalmas munkája és saját erőfeszítése mellett — nagy szerepet játszott a 3004-es kormányhatározatok alapján nyújtott állami támogatás. A közös gazdaságok többsége — felhasználva az áá- lami segítség nyújtotta lehetőségeket — politikailag, szervezetileg, gazdaságilag megerősödött. Akadnak viszont még olyan szövetkezetek, amelyekből saját hibájukon kívül alacsonyak az egységnyi területre jutó hozamok, és emiatt a tagok jövedelme nem kielégítő. Annak érdekében, hogy ezek a gazdaságilag még meg nem erősödött termelőszövetkezetek is felsorakozzanak a jobbak közé, s a közepesek és a jók még jobban gazdálkodjanak, szükségessé vált a termelőszövetkezeteknek nyújtott állami támogatás eddigi feltételeit megvizsgálni és módosítani. — Hangsúlyozni kívánom, hogy államunk valamennyi tér* melőszövetkezetnek továbbra is jelentős segítséget nyújt az árutermelés és a közös értékesítés fokozására, közös vagyonuk — elsősorban a saját erőből történő — gyors ütemű fejlesztésére. Az egyre növekvő népgazdasági igények kielégítése érdekében azonban az eddiginél jóval nagyobb gondot fordítunk a kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó, nehézségekkel küszködő szövetkezetekre, s megszilárdításukat a termelőszövetkezeti mozgalom legfontosabb és legidőszerűbb feladatának tekintjük Éppen ezért az állami támogatásról szóló új határozat jövőre ezeket a szövetkezeteket részesíti elsőbbségben a beruházások, a hitelnyújtás, a gépi munka, valamint a szakember- ellátás tekintetében. Ezenkívül gazdálkodásuk fejlesztéséhez vissza nem térítendő állami támogatást is biztosít számukra. — Az új határozat valameny- nyi termelőszövetkezetre kiterjedően változatlanul nagy súlyt helyez a gazdaságos beruházások megvalósítására, a gépek beszerzésére, talajvédelemre, talajjavításra, telepítésekre, a növényi kártevők elleni védekezésre, az állatbetegségek megelőzésére, illetve leküzdésére. — A közös áruértékesítés növekedése érdekében módosultak az áruértékesítés után járó kedvezmények föltételei. A kedvezmények ugyanis eddig csak néhány cikkre terjedtek ki; 1962-re pedig a szövetkezetek olyan egységnyi területre vonatkozó áruértékesítési mutatót kapnak, amely magában foglalja az állami és szövetkezeti szerveknek átadandó összes áru értékét. Beleszámít az árnértéke- sítésbe az olyan áru); értéke is, amelyeket a háztáji gazdaságban állítottak elő, de a termeiő'izövetkezetek útján kötött szerződések alapján értékesítenek. Ez az intézkedés érdekeltté teszi a szövetkezeteket, hegy a közös árutermelés egyidejű növelésével erőfeszítéseket tegyenek a háztáji árutermelés lehetőségeinek fokozottabb kihasználására. Az áruértékesítési mutató teljesítése után a szövetkezetek 100 szántó egységenként 3000 forint támogatásban részesülnek, de túlteljesítés esetén a kedvezmény 6000 forintig is terjedhet. A kedvezmény összegét a közgyűlés határozata szerint használhatják fel a közös gazdaság erősítőére. Újszerű a határozatnak az a része is, amelyik a közös állatállomány saját erőből történő fejlesztését célozza. Ezentúl a kiselejtezett állatok ellenértékét üzemviteli célokra is felhasználhatják a szövetkeztek, ha a jószágok pótlásáról saját tenyésztésből gondoskodnak. A növendék üszők fölnevelésére, a tehénállomány növelésére serkent az az intézkedés, amely szerint a kiselejtezett tehenek pótlásán felül, saját nevelésiből történő létszámnövelésnél az első elléskor darabonként 2500 forint összegű hitelelengedésben részesülhet a termelőszövetkezet. — A termelés korszerűsítése érdekében új állóeszközök létesítése (szarvasmarha-istálló, sertésfiaztató, süldőszállás és hizlaló, juhhodály, baromfiól, csdbenevelő, növényház, öntözőtelep stb.) után továbbra is elengednek bizonyos összeget a szövetkezetek hiteltartozásából. A szövetkezetek jövőre valamennyi új állóeszköz után — beleértve üzemi szőlő- és gyümölcstelepítést, öntözőberendezés létesítését — hitelelengedésben részesülnek, s ennek összegét nem a beruházási költségek sízázalékában, hanem az új létesítmény egységei: férőhely, kai hold stb. alapján előre meghatározott összegben állapította meg a kormányhatározat, függetlenül attól, hogy az új létesítmény mennyibe került. Ez az intézkedés a beruházási összegek csökkentésére ösztönzi a szövetkezeteket. Különösen nagy kedveanényeket biztosít az egyszerű kivitelezéssel, házi brigádokkal történő építkezésekhez, valamint a Földművelésügyi Minisztérium által megállapított körzetben és föltételek mellett telepített nagyüzemi szőlő-, gyümölcsültetÜnnepségek az iskolákban Az általános és középiskolákban szombaton ünnepségeken emlékeztek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 44. évfordulójáról. Számos fővárosi és vidéki iskolában ünnepi csapatgyűlé- sen kisdobosokat és úttörőket avattak. Az összejöveteleken részt vettek a munkásmozgalom veteránjai, köztük sokan olyanok, akik maguk is harcoltak az 1917-es Októberi Forradalom győzelméért. (MTI) vények létesítéséhez. Így például termőre forduláskor — a természeti adottságok és a telepítési mód figyelembevételével — csemegeszőlőnél 10 000 —30 000, borszőlőnél 6000— 25 000, meggynél, kajszinál és bogyós gyümölcsöknél 4000— 6000, egyéb gyümölcsöknél pedig 2000—4000 forintig terjedő hitel engedhető ed a termelő- szövetkezet nem esedékes beruházási hitel állományából. — Az utóbbi években egyre több termelőszövetkezet ismerte fel a jó szakember szerepét és fontosságát a közös gazdaságok irányításában, megerősítésében, a termelés fokozásában. Állami támogatással eddig több mint 5000 szakember került a szövetkezetekbe. A mostani határozat lehetővé teszi, hogy az arra rászoruló termelőszövetkezetekbe újabb szakemberek kerüljenek, vagy ahol már ilyenek vannak, indokolt esetben 2 évvel meghosszabbíthassák az ott tevékenykedő szakemberek állami támogatását. S emellett az állami támogatás mezőgazdászokon és könyvelőkön kívül kiterjed az állatorvosakra, építészmérnökökre és technikusokra. — Ugyanakkor a kormány javasolja a termelőszövetkezeteknek, hogy saját maguk gondoskodjanak szakemberek képzéséről. Létesítsenek minél több társadalmi ösztöndíjat a közép- és felsőfokú mezőgazdasági oktatási intézményekben, és kössenek a fiatalokkal szerződést, hogy oklevelük megszerzése után termelőszövetkezetükben dolgozzanak. — Az új kormányhatározat — mondotta befejezésül Losonczi Pál földművelésügyi miniszter — abból indul ki, hogy a termelőszövetkezeti gazdaságok helyzete ma már alapvetően határozza meg az egész mezőgazdaság fejlődését, és kihatással van az egész népgazdaságra. Intézkedései ennek megfelelően azt a célt szolgálják, hogy a saját erő kiegészítésére nyújtott állami támogatás segítségével termelőszövetkezeteink mielőbb korszerű, sok árut termelő, szocialista mezőgazdasági nagyüzemekké fejlődjenek. (MTI) Kádár János elvtárs látogatása a kupaynai finomposztAgyáriiaii Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke pénteken délután ellátogatott a Moszkvától hatvan kilométerre fekvő kupav- nai finomposztógyárba. A gyár kapujában V. Jero- fejev igazgató fogadta a magyar vendégeket. Elmondta, hogy az üzem egész munkás- gárdája a Szovjet—Magyar Baráti Társaság kollektív tagja, s igen sok dolgozójuk járt Magyarországon is. Kádár Jánosnak bemutatták a gyár egyik munkásnőjét, Marija Rozsnyovát, a szocialista munka hősét, a XXII. kongresszus küldöttét, aki kétszer is járt hazánkban. Az igazgatói irodán a baráti beszélgetés során elmondták Kádár elvtársnak, hogy négyezer dolgozó közül jelenleg háromszázan folytatnak középiskolai, technikumi, illetve főiskolai tanulmányokat a termelőmunka mellett. Az egész gyárat igen gyorsan és hatékonyan korszerűsítik, s jelenleg ez a Szovjetunió egyik legmodernebb textilgyára. Kádár János elvtárs és kísérete ezután megtekintette a nagyüzem műhelyeit, részlegeit A gyapjúelőkészítő műhelyben Nyina Jevsztyignyeje- va munkásnő virággal kedveskedett az MSZMP első titkárának. Kádár elvtárs megjegyezte, hogy milyen sok fénykép és piaikát szól itt Magyar- országról: szinte minden műhelyben állandó kis magyar kiállítás van. Az egyik munkásnő elmondotta, hogy a fényképkiállitást a moszkvai magyar nagykövetség és az SZMBT segítségével rendszeresen felfrissítik. Irina Vetluzsszkih, az üzem szakszervezeti bizottságának elnöke megkérte Kádár elvtársat, tolmácsolja a dolgozók szívélyes üdvözletét a csepeli posztógyár, a győri Richards és Nagygyűlés a Laiinka-szoMI, koszorúzások, régi munkásmozgalmi harcosok találkozója Nagy Oktieri Szocialista Forradalom évfordulóján Koszorúzásokkal kezdődnek a november 7-i ünnepségek Kaposváron. A megyei és a városi pártbizottság, a megyei és a városi tanács kedden délelőtt 10 órakor nagygyűlést rendez az ez alkalomból felavatásra kerülő Latinka-szo- bomál. Az ünnepi beszédet Szirmai Jenő elvtárs, á megyei pártbizottság első titkára mondja. Ugyancsak november 7-én délután 2 árakor nyitják meg a műnkásmozgaltmi kiállítást a volt Munkásotthonban. A szoboravató ünnepség úján találkozót rendeznek az 1919-es ifjúmunkások, délután pedig a régi munkásmozgalmi harcosok találkoznak a városi tanács nagytermében a KISZ- szervezet képviselőivel. a soproni textilgyár munkásainak. Űmaga több munkatársával együtt élvezte Magyarországon az említett három üzem vendégszeretetét. A kitűnően gépesített fonó- műhelyben Kádár elvtársnak feltűnt, hogy milyen sok munkásnő áll a gépek mellett. Marija Rozsnyóvá nevetve válaszolt Kádár elvtárs megjegyzésére: »Most megsértik a dolgozók a munkafegyelmet, és mindenhonnan összeseregIenek a műhelybe, mert az asszonyok látni akarják kedves vendégünket«. Kádár János elvtárs ezután megtekintette a szövőműhelyt. Itt Eleonora Podoprigora munkásnő virággal, a műhely többi dolgozója lelkes tapssal és hurrával köszöntötte a magyar vendégeket. A dolgozók eldicsekedtek vele, hogy üzemük termékei ezüstérmet vívtak ki a brüsszeli világkiállításon, s a gyár kollektívája most is állandóan harcol a jobb minősé« gért. A kikészítőműhelyben Kádár elvtársat ismét kőiül vették a munkásnők. Kádár elvtárs karomfogta Verő Csepeljova művezetőnőt, és a fényképezőgép lencséje elé invitálta. A műhely leányai, asszonyai azonnal összesereglettek, és megilletődötten fényképezkedtek a baráti magyar nép vezetőjével. A vendégek és a házigazdák elbeszélgettek a közös problémákról. Szóba kerplt a szovjet nép életszínvonalának: emelkedése is. Kádár János elvtárs megjegyezte, hogy ami(Folytatás a 2. oldalon.) Százmillió forint Kaposvárnak Az 1962. évi költségvetési és városfejlesztési terv vitája a városi tanács ülésén A Kaposvári Városi Tanács szombati ülésén az 1962. évi költségvetési és városfejlesztési tervet vitatták meg. A végrehajtó bizottság által benyújtott írásos előterjesztéseket dr. Kerelces Andrásné vb-elnökne- lyettes és dr. Halonwári György vb-titkar indokolta meg. Hangsúlyozták, hogy az ipartelepítésre juttatott pénzzel és más beruházásokkal együtt államunk 1962-ben több mint 100 millió forintot biztosít a megyeszékhelynek. Egyedül a várasd tanács költségvetése kétmillió forinttal nagyabb a múlt évinél, s több mint 38 mifllió forintra rúg. A költségvetési kiadások között a legnagyobb összeggel — 23 millió forinttal — a kulturális ágazat szerepeli ■égylakásos pedagógnslakást építenek a marcali gimnázium udvarán 360 ezer forintos költséggel. Az épületet a tavasszal adják át rendeltetésének. A hozzászólók, hangsúlyozták, hogy mind a költségvetés, mind a városfejlesztési tervek elkészítésénél igyekeztek érvényesíteni azt a helyes elvert* hogy a rendelkezésre álló pénzeszközök koncentrálásával elsősorban a megkezdett beruházásokat keR befejezni. Ez az elv jut kifejezésre a városfejlesztési tervben is. így például a jövő évben felhasználható 4 millió forint zömért félben levő kommunális feladatok megvalósítására fordítják. Befejezik a Szigetvári ■*» cai bölcsőde, a fedett piaci vásárcsarnok építését; rendezik a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola területét, és autóbusz-végállomás létesül. A Füredi utcai lakótelep vbv. eilátására, villamosítására és egyéb halaszthatatlan város- rendezési tervek végrehajtására több mint 1 millió forintot költenek a jövő évben. A vitában — melyben Hőr- nyák Mihály, a megyei tanács vb-einökhelyettese is részt vett — megerősítették a terveket, és kifejezték, hogy a tervek végrehajtására és ellenőrzésére mozgósítani kell a lakosságot. A városi tanács ülése ezután a kereskedelem télre való felkészülését tárgyalta meg: elfogadták a városi tanács rendelettervezetét a lakóházak házirendjéről. Interpellációival ért véget a tanácskozás.
