Somogyi Néplap, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-24 / 277. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1961. november 24 Kommentár as ismét meginduló genfi atomtárgyalásokról London (MTI). A Magyar Távirati Iroda londoni tudósí­tója írja: A Szovjetuniónak azt a be­jelentését, hogy részt vesz a nukleáris fegyverkísérletek be­szüntetését célzó genfi tárgya­lásokon, nyugati részről igen különös módon fogadták. A dolog érdékessége ugyan­is, hogy bár amerikai—angol részről jött a javaslat a tár­gyalások felújítására, a nyu­gati kormánykörök korántsem lelkesednek azért, hogy a Szov­jetunió felhívásukra ilyen gyorsan igent mondott. Az an­gol sajtókommentárokból ki lehet hámozni, hogy tulajdon­képpen propagandafogásnak szánták a javaslatot és arra számítottak, hogy a Szovjet­unió visszautasító, vagy leg­alábbis kitérő, időhúzó választ ad. A Scotsman szerdai vezér­cikke világosan utalt arra, hogy azt várták: a Szovjetunió meg­tagadja a tárgyalásokon való részvételt, hiszen korábbi ma­gatartása azt bizonyította, hogy nem ad a látszatra. Most viszont Anglia és Amerika van nehéz helyzetben, mert azt mondhatnák ugyan, hogy a tárgyalásokhoz nem fűznek sok reményt, de ezzel magukra kellene vállalniuk kezdemé­nyezésük elutasításának ódiu­mát. A lap tudósítója egyébként aláhúzza: »Micsoda meglepetést okozott angol—amerikai kö­rökben ez a váratlan fordu­lat.« Az angol külügyminiszté­rium szóvivője szerdán dél­után megismételte ugyan keddi utalását a homályos részre, de sietett hozzátenni, hogy »a jegyzékben nincs semmi olyan kifejezett feltétel, amit el ne fogadhatnánk. Mi javasoltuk a tárgyalások felújítását és ezt szovjet részről elfogadták. Vé­Maurice Thorez az SZKP XXII. kongresszusáról (Folytatás az 1. oldalról.) ürügyet kerestek a marxista— leninista elvek feladására és saját ideológiai kapitulációjuk igazolására, másrészt a szek- tásol# és dogmatikusok ellen, akik nem akarják meglátni az új helyzetet, amely új felada­tok elé állít bennünket a bé­kéért, a demokráciáért, a szo­cializmusért folyó harcban.« A Francia Kommunista Párt főtitkára végül a nemzetközi kommunista mozgalom egysé­géről beszélt. Kiemelte: az SZKP XXII. kongresszusa a proletár nemzetköziség eszméi­nek nagyszerű megnyilatkozá­sa voll Ez nemcsak abban mu­tatkozott meg, hogy a kong­resszuson képviselt nyolcvan párt általánosságban magáévá tette a kongresszus határoza­tait, de kifejezésre jutott a kongresszus programjának és téziseinek nemzetközi érvé­nyességében is. Thorez ezután áttért az albán párt vezetői­nek bírálatára. Hangsúlyozta: a Francia Kommunista Párt a XXII. kongresszuson ugyan­úgy, mint a 81 párt értekezle­tén, elítélte Enver Hodzsának a Szovjetunió Kommunista Pártja és annak politikája el­len intézett rágalmazó táma­dásál A Szovjetunió — mon­dotta — viszonylag többet tett Albániáért, mint bármelyik más népi demokratikus orszá­gért. 1957-ben a Szovjetunió úgy határozott, hogy elengedi Albánia adósságait, s mindazt, amit Albániába szállított, oda­ajándékozta az albán népnek. Az albán vezetők eaek után cinikusan azt merik állítani — mondotta Thorez —, hogy gaz­daságilag meg akarták őket fojtani és tiltakoznak azellen, hogy a Szovjetunió visszahívta azokat a szakembereket, aki­ket ők maguk elűztek. Az al­bán vezetők ellenezték a XX. kongresszus irányvonalát, el­lenezték a szovjet kormány­nak a leszerelésre és a békés együttélésre irányuló politiká­ját. Nyilvánosan megszegték a szolidaritást a szocialista tá­bor többi országával, amikor visszautasították Bulgáriának és Romániának a balkáni or­szágok leszerelésére vonatkozó tervét. A személyi kultusz eluralko­dott Albániában és az albán vezetők hasonló módszereket követnek, mint amilyeneket a XXII. kongresszus Sztálin szemére vetett. És ezek a ve­zetők a marxizmus—leniniz- mus legjobb védelmezőiként akarják magukat feltüntetni — állapította meg a Francia Kom­munista Párt főtitkára, majd nyomatékosan rámutatott: a szovjet elvtársak kihasználták mindazokat az eszközöket, me­lyeket az 1960-as moszkvai nyi­latkozat a pártok közötti el­lentétek kiküszöbölésére meg­jelöl. Az albán vezetők nyil­vános bírálatát nem lehetett tovább halogatni. leményürik szerint a kísérletek betiltását szolgáló egyezményt igen gyorsan meg lehetne köt­ni.« Á szóvivő' egy kérdésre válaszolva, külön hangsúlyoz­ta, hogy értelmezése szerint nem új tárgyalásokról — tehát teljesen új alapokról kiinduló megbeszélésekről — van szó, hanem a megszakított tárgya­lások felújításáról. Amit viszont Nyugaton ho­mályosnak próbálnak beállíta­ni, az éppen a legvilágosabb része a jegyzéknek, amely a többi között leszögezi, hogy amennyiben a tárgyalások alatt bármely hatalom nukleá­ris fegyverek kipróbálásába kezdene, ez a másik felet ar­ra késztetné, hogy megfelelő következtetéseket vonjon le a maga számára a nukleáris fegyverkísérleteket illetően. Erre egyébként — hangsúlyoz­za a jegyzék — a Szovjetunió már a múltban is ismételten felhívta a figyelmet. Ez tehát nem homályos és nem is új elem, viszont nagyon érzéke­nyen érintette — amint bizo­nyos sajtóhangokból kiderül — elsősorban az amerikaiakat. A New York Times nemzetközi kiadásának vezércikke ugyanis egyenesen »az atomkisérletek csapdájának« nevezi azt, hogy a Szovjetunió elfogadta a nyu- javaslatot. A New York Times még ennél is tovább megy és azt álltja: a Szovjet­uniónak az az elhatározása, hogy részt vesz a tárgyaláso­kon, "arcátlan kísérlet arra, hogy megakadályozza az Egye­sült Államokat és Angliát a további kísérletek végrehajtá­sában«. Az amerikai lap pél­dátlanul durva hangja arról árulkodik, hogy igen kínosan érintette a szovjet tárgyalási készség azokat, akik így saját csapdájukba sétáltak be. A Biztonsági Tanács szerda esti ülése New York (MTI). A Bizton­sági Tanács szerdán magyar idő szerint 22.25 órakor össze­ült, hogy' megtárgyalja az Egye­sült Államok dominikai be­avatkozása tárgyában benyúj­tott kubai panaszt. Az ülésen elsőnek felszólaló Mario Garcia Inchaustegui ku­bai küldött felhívta a Bizton­sági Tanácsot, tegyen sürgős intézkedéseket az amerikai in­tervenció megszüntetésére. Stevenson amerikai küldött kijelentette, hogy az amerikai hadiflotta egységei a Domini­kai Köztársaság alkotmányos hatóságainak tudtával és bele­egyezésével tartózkodnak a dominikai partok közelében, mégpedig — mint mondta — azért, hogy előmozdítsák »a de­mokratizálási folyamatot« a Dominikai Köztársaságban. Stevenson olyan nevetséges és képtelen állításokkal is előho­zakodott, mintha a Trujillo­rendszer maradványait »a Castro-kormány és a kommu­nista tömb támogatná«. Kuba képviselője — folyta­tódik a TASZSZ-tudósítás — visszautasította ezeket a. ne­vetséges képtelenségeket és hangsúlyozta, hogy a domini­kai partok közelébe felvonult amerikai hadiegységek pusztí­tottak Mexikóban, Haiti-szige­tén, Guatemalában, Kubában és más országokban is. A Biztonsági Tanács ülésére meghívott dominikai küldött felszólalásában kérte az ülés elnapolását, mert még nem tudta alaposan áttanulmányoz­ni az ülés összehívását kérel­mező kubai' küldöttség levelét, valamint Stevenson nyilatko­zatát, és különben is újabb utasításokat vár kormányától. Zorin, a Szovjetunió kópvi­Szembefordultak egymással a dominikai ellenzéki pártok? Ciudad Trujillo (MTI). A ».Június 14-e mozgalom« elnevezésű dominikai ellenzé­ki párt vezetői és követői szer­dán tüntető menetben az elnö­ki palota elé vonultak és kül­döttségük felszólította Bala- guert a lemondásra. A tüntető menet később bejárta a fővá­ros utcáit, fekete és vörös szí­nű zászlókat lobogtatott, transzparenseket mutatott fel, amelyek feliratai a külföldi beavatkozás ellen tiltakoztak. A párt szembefordulása a kor­mánnyal ellentmond annak,' hogy korábban az úgynevezett nemzeti polgári unióval együtt közös nyilatkozatban támogat­ta Balaguert és kormányát. Schröder bonni sajtóértekezlete Washington . (ADN). Schrö­der bonni külügyminiszter szerdán Washingtonban sajtó­értekezletet tartott, ezen kör­vonalazta az új nyugatnémet kormány külpolitikáját. Noha a kormány formailag új, poli­tikája változatlan. »Ragaszko­dunk, külpolitikánk bevált el­veihez« — mondotta Schröder. Ennek jegyében fokozni kíván­ják a korábban követett re- vansista politikát. Schröder mereven szembe­fordult azzal a tervvel, hogy Nyugat-Berlinnek új státust adjanak. Felszólította a nyuga­ti hatalmakat, ne mondjanak le a frontvárosban élvezett »jogaikról.« Hozzáfűzte, eze­ket a gondolatokat Adenauer kifejtette Kennedy amerikai elnöknek is, és az amerikai kormány azonos nézeteket vall. Végül a külügyminiszter fo- gadkozott, az új nyugat-berlini státus elutasítása nem jelenti azt, hogy az NSZK ellenzi a nyugat-berlini helyzet megvi­tatását, azt azonban nem volt külügyminiszter Washingtonban hajlandó közölni, miről is kí­vánna tárgyalni. Schröder sajtóértekezlete idején a sajtóklub épülete előtt felvonulók tüntettek az agresszív bonni politika ellen. A tüntetők plakátokat' vitték magukkal, amelye.keai a kö­vetkező felírás volt olvasható: »Nem háborúzunk Berlin miatt! Ne adjatok atomfegyve­reket Adenauemck!« (MTI) Nagygyűlést tartott hivatali párthelyiségé előtt a nemzeti polgári unió is. Elnökét, az Amerikából nemrég hazatért Viriato Fiallót hír ügynök-éri jelentések szerint tomboló lel­kesedés fogadta, amikor kije­lentette, hogy a párt. nem hagy fel a szabadság teljes visszaál­lításáért folytatott harccal. A lelkesedés azonban elült, ami­kor beszéde további részében a demokratizálódás »békés eszközeit« emlegette. A köztársaságban tartózko­dik az Amerikai Államok Szer­vezetének több tagú küldöttsé­ge, amely — mint ismeretes — magában foglalja az. Egye­sült Államok dominikai kép­viselőit is. A delegáció azon munkálkodik, • hogy bebizonyít­sa a Balaguer-rendszer »de­mokratikus«, voltát, és így amerikai szorgalmazásra elő­készítse az Amerikai Államok Szervezete Dominikával szem­ben korábban foganatosított szankcióinak érvénytelenítését. Mint a Reuter jelentéséből ki­tűnik. Balaguer szerdán fogad­ta a küldöttséget, és a megbe­szélésen máris érintették az amerika-közi bank és a nem­zetközi pénzalap által Domini­kának szánt »segélyek« kérdé­séi. W. Dubois, ismert amerikai tudós belépett a kommunista pártba New York (TASZSZ).' Wil­liam Dubois, a világszerte is­mert amerikai tudós és író be­lépett az Egyesült Államok Kommunista Pártjába, s ezt olyan időben tette, amikor a reakció kegyetlen támadáso­kat indít a kommunisták el­len. A 93 éves tudós az Egyesült Államok Kommunista Pártja főtitkárához küldött levelében Mozgásban a Karib-térség t$€l. november 18-án a Domini­kai Köztársaság kormánya bejelen- tette, hogy R. Trujillo* a meggyil­kolt dominikai diktátor fia, az or­szág hadseregében betöltött vezér­kari főnöki tisztségéről lemondott és elhagyta a köztársaság terüle­tét. Ez a belpolitikai esemény is fémjelzi az amerikai imperializ­must feltétel nélkül kiszolgáló dik­tátorcsalád bukását. A Dunántúl területénél valamivel nagyobb és mintegy négymillió lakosú köztár­saságban az antiimperialista és diktatúraellcnes megmozdulások hónapok óta napirenden követik egymást. A tömegek függetlenségi harca komoly gondot okoz az Amerikai Egyesült Államok vezető köreinek, akik jelenleg az Antilla —Karib-tenger térségében Kuba- ellenes szövetség létrehozásán fá­radoznak. Venezuela — az USA nyomására — megszakította diplo­máciai kapcsolatait a forradalmi Kubával, azonban számos más la­tin-amerikai ország ugyanekkor hallani sem akar az USA-nak Ku­ha^nllgn txe rámutat, hogy a poli,: és politikai változások sokéves tanulmányozása utón, a világ sok országát bejárva arra a szilárd meggyőződésre jutott, hogy »a kapitalizmus maga nem képes átalakulni: e társadalmi rendszer megsem­misülésre kárhoztatott«. Más­részt — folytatja Dubois — »a kommunizmus arra törek­szik, hogy minden embernek megadja, amire szüksége van és cserébe a legjobbat kérje, amit az emberek képesek ad­ni, — ez az egyetlen helyes életforma az emberiség számá­ra. E célt elérni nem könttyű, voltak és lesznek hibák, de a kommunizmus ma győzedelme­sen halad a művelődés és tu­domány fejlesztésében, a la­kásépítkezésekben és az anya­gi jólét emelésében ... s vég­eredményben a kommunizmus győzni fog. Én segíteni akarok közelebbhozni ezt a napot«. (MTI) selöje rámutatott a kérdési Halaszthatatlanságára és rend­kívüli fontosságára, mert ame­rikai sajtójelentések szerint je­lenleg 14 amerikai hadihajó, köztük repülőgépanyahajók és cirkálók tartózkodnak a domi­nikai partok közelében. A Szovjetunió képviselője ma­gyarázatot kért az Egyesült Ál­lamoktól, miért vezényelte ha­dihajóit az említett térségbe. Talán a Dominikai Köztársa­ság támadással fenyegeti az Egyesült Államokat? Az Egyesült Államok küldöt­te ismételt felszólalásában azt állította, hogy az amerikai flotta-egységeket a diktatúrá­tól való felszabadulás előmoz­dítása céljából vezényelték a Dominikai Köztársaság közelé­be. Ilyen egyoldalú intézkedé­sek azonban a Biztonsági Ta­nácsnak, vagy akár az Ameri­kai Államok Szervezetének jó­váhagyása nélkül az ENSZ- alapokmánynak, valamint az Amerikai Államok Szervezete alapokmányának közvetlen megsértését jelentik. Ezután Zorin újból felszó­lalt. Emlékeztetett Rusk ame­rikai külügyminiszternek arra a november 18-i kijelentésére, hogy a washingtoni kormány a Dominikai Köztársaságban ki­alakult helyzet esetleges ve­szélyes fejleményei miatt meg­felelő intézkedések hozatalát latolgatja. Milyen alapon te­kinti magát feljogosítottnak az Egyesült Államok arra — tet­te fel a kérdést Zorin —, hogy döntsön más országok rendsze­rének sorsáról? Döntse el azt a szóban forgó ország népe. Zo­rin emlékeztette a tanácsot a kubai kormány levelének arra a fejezetére, amely kifejti, hogy a Dominikai Köztársaság ellen, irányuló amerikai ag­resszió veszedelmes precedenst teremt a más országok bel- ügyeibe való köz,vetlen be­avatkozás igazolására. Hang­súlyozta, hogy az Egyesült Ál­lamok képviselőinek annak idején Kuba kormánya ellen intézett heves támadásai ezt világosan bizonyitják. A Biz­tonsági Tanács tehát nem hagyhatja figyelmen kívül a Kuba által előterjesztett kér­dést. Zorin, a Biztonsági Tanács e havi elnöke ezután helyt adott a dominikai küldött ké­résének, és a vitát pénteken, magyar idő szerint 16.30 órára elnapolta. Műkőüzemünkbe présszivattyúk és hidraulikus prés kezelésében jártas, szakképzett gépészeket felveszünk. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: Sm. Tanácsi Bánya ES, Kaposvár, Irányi D. u. 2/a. (59284) CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ: SZELISTYEl ASSZONYOK nov. 24., 25. és 29-i előadásain: Mujkó udvari bolond: LATABÁR KÁLMÁN kétszeres Kossuth*díjas művész Anna: Varga Magda, a debreceni Csokonai Színház tagja Jegyelővétel a színház jegyirodájában. (59285)

Next

/
Oldalképek
Tartalom