Somogyi Néplap, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-19 / 247. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MKA: SO FILLER SomogyiMéplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM 247. SZÁM CSÜTÖRTÖK, 1961. OKTÓBER 19. Mai számunk tartalmából: Kihívás nélküli verseny (3. o.) Olvasóink írják (5. o.) Aki bírja, marja (6. o.) Folytatja tanácskozásait az SZKP XXII. kongresszusa Hruscsov elvtárs előadói beszéde az SZKP új programtervezetéről A Kreml kongresszusi palotájának üléstermében moszkvai idő szerint pontban 10 órakor megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának szerda délelőtti ülése, amelyen Mihail Szuszlov, a Központi Bizottság titkára elnökölt. Az ülés elnöke javasolta, hogy az elfogadott napirend alapján Nyikita Szergejevics Hruscsov tartsa meg az SZKP új programtervezetéről szóló beszámolót, s ezt a küldöttek a Központi Bizottság kedden előterjesztett beszámolójával együtt vitassák majd meg. A kongresszus elfogadta a javaslatot. Nyikita Szergejevics Hruscsov néhány perccel 10 óra után a szónoki emelvényre lépett, s megkezdte előadói beszédét a programtervezetről. A történelem ügy alakul, ahogy Marx és Lenin megjósolta Többek között ezeket mondatta: — Századunk első felében a földön megszilárdult a szocializmus, a század második felében meg fog szilárdulni a kommunizmus. — A kommunista pánt és a szovjet nép tevékenységének fő eredménye a szocializmus teljes és végleges győzelme a Szovjetunióban. — A társadalom fokozatos fejlődésének alapvető eredménye klórunkban: a szocialista világrendszer kialakulása. — A világfejlődés második történelmi jelentőségű eredménye: a gyarmati rendszer csődje. —■ Harmadik eredménye: a kapitalista rendszer komoly meggyengülése minden vonalon és a kapitalizmus általános válságának újabb kiéleződése. — Az imperializmus pusztulása és a szocializmus diadala inlágméretekben elkerülhetetlen. Hruscsov hangsúlyozta, hogy az SZKP XXII. kongresszusa mint a kommunizmus építőinek kongresszusa kerül be a történelembe. A szocializmus a Szovjetunióban reális valósággá vált. — A Szovjetunióban végbement kolosszális átalakulások eredményeként — mutatott rá Hruscsov — gyökeresem megváltoztak az emberek életviszonyai. A munkanélküliség régóta megszűnt. A munkások reálbére a szovjethatalom éveiben 5,8-szeresére, a parasztok reáljövedelme pedig több mint hatszorosára növekedett. A szocializmus meghozta a szovjet embereknek azt a nagyszerű érzést, hogy biztosak lehetnek saját és gyermekeik jövőjében, szilárdnak érezhetik ai elért jólétet, a szocializmus felkeltette az emberekben a történelmi optimizmust. Az imperializmus visszavonhatatlanul elvesztette uralmát a népek nagy része fölött. Kialakult az a fő útvonal, amelyen az emberiség előrehalad: a szocializmus. — folytatta Hruscsov a világtörténelmi fejlődés második nagy jelentőségű eredményét.: a gyarmati rendszer csődjét jellemezve. A gyarmatbirodalmak romjain eddig 42 szuverén állam keletkezett. — A világtörténelmi fejlődés harmadik eredménye a kapitalizmus komoly meggyengülése minden vonalon és a kapitalizmus általános válságának újabb kiéleződése — mutatott rá Hruscsov. — Az élet teljes mértékben igazolta azt az elemzést, amelyet Lenin adott {jártunk II. kongresszusán a kapitalizmusról és ennek legfelső szakaszáról, az imperializmusról. Hruscsov megállapította, hogy erősen fokozódott a kapitalizmus gazdaságának inga- tagsága, valamint egyes otrszáAz SZKP Központi Bizottságának első titkára beszámolójának "A kommunizmus a párt és a nép nagy célja« című második fejezetében meghatározta a programtervezet főbb vonásait: ' A legfőbb az, hogy e program a kommunizmus építésének konkrét, tudományosan megalapozott programja. A programtervezet új szakaszt jelent Marx, Engels, Lenin forradalmi elméletének fejlesztésében. A tervezet egész szelleme, egész tartalma a marxizmus— leninizmus elméletének és a kommunista építés gyakorlatának egységét és elszakítha- tatlanságát tükrözi. A párt harmadik programja az egész szovjet nép programja. Az új programban tökéletesen testet ölt a párt jelszava: »Mindent az ember nevében, az ember javára.« gok más országokhoz viszonyított fejlődésének egyenlőtlensége. A kapitalista rendszer gazdasági életének állandó elemévé vált a háborús célokra való termelés. A nemzeti jövedelem 15—20 százalékát fegyverkezésre költik. A munkaerő jelentős részét nem anyagi javak előállítására használják fel. Eszak- Amerika és Nyugat-Európa fejlett kapitalista országaiban, továbbá Japánban és Ausztráliában a 85 milliós ipari proletariátusra 8—10 millió teljes munkanélküli jut, vagyis átlag minden kilencedik ember munkanélküli. Fokozódott a világkapitalizmus politikai helyzetének ingatagsága. Nem megy végbe a kapitalizmus semmiféle »átalakulása,« hanem folyamatban van a kapitalizmus egyre nagyobb A számítások azt mutatják, hogy húsz esztendő alatt a Szovjetunióban alapjában felépül a kommunista társadalom. Az SZKP programjai: háromfokozatú rakéta Hruscsov háromfokozatú rakétával hasonlította össze az SZKP programjait Az első fokozat kiszakította az országot a kapitalista világból, a második elvitte a szocializmushoz, a harmadik hivatott a kommunizmus pályájára vezetni. — Aki tudni akarja, hogy mi az a kommunizmus — jelentette ki Hruscsov —, annak büszkén mondhatjuk: »Olvassa el pártunk programját«. Pártunk harmadik programja annak az időszaknak beköszöntét jelzi, amikor elgyengülése: a tőkés rendszer ellentmondásai egyre jobban kiéleződnek, rothadása és élősdi jellege mindinkább fokozódik. Az imperializmus apostolai — mutatott rá Hruscsov — mindenekelőtt az állammono- polista kapitalizmusban bizakodnak, mint az imperializmus megmentésének eszközében. Ezek a számítások azonban minden komoly alapot nélkülöznek. Az Egyesült Államok, ahol az áUammonopolista kapitalizmus magas fejlettségi fokot ért ei, mindinkább a kapitalizmus gazdasági nehézségeinek góca lesz. »Az amerikai imperializmus túlhaladt pályája tetőpontján, és most már alkonyatba hajlik.« Az imperializmus táboraiban ojbektáv módon hat és összeszövődik két tendencia: az egyik az összes erők összefogása a szocializmus ellen, a másik! az imperialista hatalmak egymás közötti, valamint az imperialista hatalmak és a kapitalista világ többi állama közötti ellentétek éleződése. Az Egyesült Államoknak nem sikerült és nem sikerül leküz- denie ezt a második tendenciát. Az Egyesült Államok fináncoligarchiája sem rendelkezik annyi erővel és anyagi eszközzel, hogy érvényesítse a kapitalizmus a szovjet nép százszoros kárpótlást kap mindazokért a nehézségekért és nélkülözésekért, amelyeket nagy ügyéért elviselt.« Hruscsov kijelentette: amikor a Szovjetunió az első ipari hatalom lesz, amikor a szocialista rendszer végképp a világfejlődés döntő tényezőjévé válik, amikor világszerte még jobban megsokasodnak a béke erői, akkor a mérleg nyelve végleg a béke erői felé billen, és a nemzetközi időjárás barométere ezt fogja mutatni: »Derűs idő. A világháború veszélye egyszer s mindenkorra elmúlt.« Szigorúan tudományos számításokból indulunk ki — mondotta Hruscsov. — S a számítások azt mutatják, hogy húsz év alatt alapjában véve felépítjük a kommunista társadalmat. A profra mtervezet főbb A szocialista gazdaságból a kommunista gazdaságba való átmenetet »A társadalom rohamos fejlődésének alapvető eredménye korunkban: a szocialista világrendszer kialakulása« —jelentette ki Hruscsov. — Ma már nem egy ország, hanem egy nagy államcsoport tapasztalatai igazolják annak elkerülhetetlenségét, hogy a kapitalista rendszer helyébe a szocialista rendszer lép, bizonyítják a szocializmus döntő fölényét. — A nemzeti felszabadító forradalmak megsemmisítő csapást mértek a gyarmati rendszer börtönére A programtervezet az új nemzetközi adottságokból indul ki: a kommunizmus építése nem kapitalista környezetben bontakozik ki, hanem olyan helyzetben, amikor létezik a szocialista világrend- szer, amikor a szocializmus erői egyre nagyobb túlsúlyban vannak az imperializmus erőivel szemben, a béke erői a háború erőivel szemben. A programot a szocialista internacionalizmus szelleme hatja át. A programtervezet az igazi kommunista humanizmus okmánya, amelyet át- meg átszőnek a népek közötti béke iés testvériség eszméi. A szocialista gazdaságból a kommunista gazdaságba való átmenetet jellemezve, Hruscsov ezt mondta: A Szovjetunióban két évtized alatt megteremtődik a kommunizmus anyagi, technikai bázisa. Ez a fő gazdasági feladat, ez a párt fő irányvonalának alapjaA Szovjetunió 20 év múlva csaknem kétszer annyi ipari terméket fog előállítani, mint amennyit ma az egész nem szocialista világ állít elő. Két évtized elteltével népünk életszínvonala magasabb lesz bármely tőkésország életszínvonalánál. Az épülő kommunizmus országában lesz a világ legrövidebb munkanapja. megmentőjének szerepére, még inkább a világuralom megvalósítására formált igényeit. Az imperializmus ez idő szerint arra kényszeríti az emberiséget, hogy évente legalább 100 milliárd dollárt fordítson katonai célokra. Ha 25 éven át évente ennek az összegnek csupán 20 százalékát fordítanák a gazdaságilag elmaradott országok megsegítésére, akkor összesen 230 millió kilowatt kapacitású áramfejlesztő telepeket lehetne építeni; évi 185 millió tonna acélt gyártó kohóipari üzemeket lehetne létesíteni; több mint 100 millió hektárt lehetne öntözni, és rengeteg más nagyszerű dolgot lehetne megvalósítani a népek életének javítására. Mindez ismét megmutatja, mennyire időszerű a népek szempontjából a leszerelésért vívott harc — hangsúlyozta Hruscsov. Ha összegezzük a világfejlődés fő eredményeit, elmondhatjuk: a történelem úgy alakul, ahogy Marx és Lenin megjósolta. A szocializmus erői, a világhaladás összes erői gyarapodnak, a népek mind határozottabban szakítanak az imperializmussal. Az imperializmus pusztulása és a szocializmus világméretű diadala elkerülhetetlen. vonásai Már egy évtizeden belül eltűnik a kis keresetű munkások és alkalmazottak kategóriája. A társadalom biztosítja majd minden munkaképtelen teljes eltartását. A kommunizmus építésének nagy vívmánya lesz, amikor majd minden család számára ingyen biztosítunk komfortos lakást, s minden család ingyenesen jut majd hozzá az alapvető közszolgáltatásokhoz. — Csak a kommunizmus anyagi-technikai bázisát felépítve nyerhetjük meg a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyt s tarthatjuk olyan színvonalon országunk védelmét, hogy megsemmisíthessünk bármilyen agresszort, ha kezet mer emelni a Szovjetunói a szocialista világra — jegyezte meg Hruscsov. Teljes joggal elmondhatjuk —■ hangsúlyozta —, hogy bár a következő két évtizedre óriási népgazdasági beruházásokat — körülbelül 2 billió rubelt — irányoztunk élő; ez — ellentétben az iparosítás időszakával — nem okoz majd nehézségeket, és nem kíván áldozatokat. Nagyszabású terv a termelőerők fejlesztésére A húszéves népgazdaság-fejlesztési terv (általános távlati terv) előirányzatai értelmében jelentősen közelebb kerül egymáshoz a termelőeszközök és a fogyasztása cikkek termelésének fejlődési üteme. Míg 1929—1940 között a termelőeszközök termelésének átlagos növekedési üteme majd 70 százalékkal múlta felül a fogyasztási cikkek termelésének növekedési ütemét, 1961—1980 között csupán körülbelül 20 százalékkal fogja azt felülmúlni. Az elkövetkező húsz év alatt a társadalmi termelésnek hozzávetőleg ötszörösére kell emelkednie. Az ipari termelés legalább hatszorosára, a mezőgazdaság termelése n~ Mg körülbelül három és félszeresére emelkedik. »Ez ugyanannyit jelent — fűzte hozzá magyaráz ltul Hruscsov —, mintha íöldte- kénkan még öt olyan ipari és még két olyan mezőgazdasági országot létesítenének, amilyen ma a Szovjetunió. Húsz év múlva a Szovjetunió majdnem kétszer annyi ipari terméket fog előállítani, mint ma az egész nem szocialista világ. A Szovjetunió 1980-ban hozzávetőleg másfélszer annyi 'úl- lanyeriérgiát fog termelni, mint jelenleg a világ összes lobbi országa együttvéve. Két évtized leforgása alatt 180 hatalmas vízi erőművet, mintegy 200, egyenként csaknem 3 millió kilowattos hőerőművet, továbbá 260 nagy hőerőművet kell megépíteni. A vaskohászatnak körülbelül éld 250 millió tonnás acéltermelést kell biztosítania. A Szovjetunió acéltermelése már 9 év múlva 55 millió tonnával fogja túlszárnyalni az Egyesült Államok acéltermelésének mai színvonalát. Az elkövetkező húsz évien a közszükségleti cikkeket gyártó iparágak termelésének körülbelül ötszörösére kell emelkednie. Az 1961—1980. években a nemzeti, jövedelem növekedésének több mint kilenctizedé a munkatermelékenység emelkedéséből fog származni. A most következő 10 év alatt, az ipari munka termelékenysége hozzávetőleg kétszeresére, húsz év alatt pedig 4—4 ?-szeresére emelkedik. A termelőerők területi elosztása tekintetében a tervben szerepel hatalmas tüzelőanyag- és energetikai bázisok létrehozása Szibériában, Közép-Ázsia óriási energiatermelési területté való átalakítása a roppant gáz- és vízierő-készletek hasznosítása alapján. Újabb nagy kohóipari bázisok létrehozását irányoztuk elő, hogy 1980-ban a Szovjetuniónak már öt kohóipari bázisa legyen — aa Uraiban, Ukrajnában, Szibériában és a Távol-Keleten, Kazahsztánban, továbbá a Szovjetunió európai részének középső területein. Hruscsov a mezőgazdaság és a falu társadalmi viszonyainak fejlődését érintve rámutatott* hogy az SZKP a mezőgazdaságban fő feladatnak tekinti a nép számára a kiváló minőségű termékek, az ipar számira a kiváló minőségű nyersanyagok bőségének megvalósítását; a mezőgazdasági termelőerők nagyarányú fellendítése révén (Folytatás a 2. oldalon.)
