Somogyi Néplap, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-19 / 247. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1961. október t*. Folytatja tanácskozásait az XX//. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) biztosítani kívánják a szovjet falu fokozatos áttérését a kom­munista társadalmi viszonyok­ra, valamint a város és a falu közötti lényeges különbségek megszüntetését. ................. A z SZKP Központi Bizottsá­gának első titkára közölte, hogy 198Q-ig a szemestermény-ter­melést évi 18—19 milliárd púd­ra, a parasztoktól állami úton felvásárolt szemes termények mennyiségét pedig 7 milliárd púdra kell emelni. , Magasabb lesz az életszínvonal, mint bármely tőkésországban Az SZKP kitűzi a nagysze­rű feladatot — az elkövetkező húsz év alatt olyan életszínvo­nalat kell elérni, amely ma­gasabb, mint bármely tőkés országban. A történelem során első ízben szüntetik meg telje­sen és végérvényesen az emberek hiányos ellátott­ságát. Egyetlen tőkésország sem tűzhet maga elé ilyen felada­tot — jegyezte meg Hrus­csov. A lakosság reáljövedelme emelkedésének forrása a Szovjetunió nemzeti jövedel­mének növekedése. A nemzeti jövedelem évi összege 1960- tól 1980-ig körülbelül ötszörö­sére nő. —- A legközelebbi évtized­ben véget kell vetnünk a la­káshiánynak — folytatta Hruscsov. A második évti- : zed eredményeként minden egyes család számára külön komfortos lakás lesz. — Az első évtizedben beve­zetjük a hatórás munkanapot, illetve a 35 órás munkahetet a dolgozók fő tömegei számára és még rövidebb munkaidőt (30 órás munkahetet) a többi dolgozó számára. Az épülő kommunizmus országában lesz a világon a legrövidebb mun­kaidő. » — Ugyanakkor meghosszabítjuk a mun­kások és az alkalmazottak fizetett szabadságát. Foko­zatosan a kolhozparasz- tokra is kiterjesztjük a fi­zetett szabadság rendsze­rét. — Már a legközelebbi évti­zedben megoldunk a Szovjet­unióban egy történelmi jelen­tőségű feladatot: megszűnik az alacsony fi­zetésű munkások és alkal­mazottak kategóriája. Az előttünk álló 20 év vé­gére a gyermekek eltartására .és nevelésére fordított kiadá­sok körülbelül 75—80 száza- . lékát a társadalom fedezi. Ugyanakkor biztosítva lesz valamennyi munkaképtelen személy teljes eltartása a tár­sadalom költségén. — A Szovjetunióban már ' régóta fennálló ingyenes orvo- , si ellátás mellett bevezetjük, hogy a betegek ingyen vehessék igénybe a szanatóriumo­kat, és ingyen kapják a gyógyszereket. — A kommunizmus építésé­nek jelentős vívmánya lesz annak biztosítása — mondotta Hruscsov —■, hogy minden csa­lád ingyen lakjék komfortos lakásban, és ingyen kapja a fő közüzemi szolgáltatásokat. Hruscsov újból hangsúlyoz­ta, hogy a nép jólét emelésére irányuló terveket — mint a programtervezet rámutat — csak békében lehet sikeresen megvalósítani. Hruscsov rámutatott arra, hogy a nyugati burzsoá oro- •paganda elismerve a program- - tervezetben a szovjet nép élet- színvonalának emelésére vo­natkozólag kitűzött célok meg­valósíthatóságát, a legnagyobb »'kihívást-« látja ebben a nyu­gati hatalmak felé. — Miért nem fogadják el a kapitalista urak ezt a kihívást? — jegyezte meg Hruscsov. — Ügy gondoljuk — tette hozzá —, hogy a kanitalista orszá­gok dolgozói szintén örömmel látnák, ha hazájukban meg­szüntetnék a lakbért, amelyre egész sor országban keresetük­nek majdnem egyharmadát költik. Az ember a természet és a társadalmi viszonyok igazi ura lesz A tervezés és a gazdaságve­zetés kérdéseire kitérve Hrus­csov megjegyezte, hogy ami a vállalatok építésének, üzembe helyezésének és üzemeltetésé­nek meggyorsítását illeti, »■nem baj, ha a kapitalistáktól is tanulunk, s hasznát vesszük annak, ami a legjobb náluk«. Mi óriási tapasztalatokat sze­reztünk az építkezésben és a gazdaságvezetésben, s hason- líthatatlan fölényben vagyunk a kapitalizmussal szemben — tette hozzá —, de azért most sem szabad lebecsülnünk a hasznos külföldi tapasztalato­kat, hanem kellő kritikával át kell vennünk mindent, ami műszaki, szervezési szempont­ból értékes a nyugaton, bele­értve az eszközök forgásának meggyorsítását s a beruházá­sok nagymérvű visszatérülését. Valóban nagyszabású ter­melőerőink fejlesztésének 20 éves terve — hangsúlyozta Hruscsov. — Nem csupán a szón-, acél-, kőolaj-, gabona-, hús- és tejtermelés növekedé­sének magával ragadó számai­ról van itt szó. Ez egy olyan társadalom megteremtésének fenséges terve, amelyben az ember, a természet és a tár­sadalmi viszonyok igazi ura lesz, s magas színvonalra emelkedik az egész nép jóléte. Hruscsov jellemezte az SZKP feladatait a kommunis­ta viszonyok fejlesztésében és az új ember formálásában, s kijelentette, hogy »a Szovjet­unió fejlődésében beköszöntött az a történelmi időszak, ami­kor közvetlenül megoldódik a szabad és öntudatos dolgozók­ból álló osztály nélküli kom­munista társadalom megte­remtésének feladata... A szocialista állam ___ fejlődésének ú j szakasza az össznépi állam Pártunk programtervezete felvetette és megoldotta a kommunizmus elméletének és gyakorlatának egy új, fontos kérdését. Azt, hogy hogyan nő át a munkásosztálly dikta­túrájának állama össznépi ál­lamba, milyen ennek az állam­nak a jellege, és mik a felada­tai, s mi lesz a sorsa a kom­munizmusban. »Az össznépi állam új sza­kaszt jelent a szocialista ál­lam fejlődésében, s fontos mérföldkő azon az úton, ame­lyen haladva a szocialista ál­lamiság átnő a kommunista társadalmi önigazgatásba« — állapította meg Hruscsov. Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára kijelen­tette: "A kommunizmus építésének rendkívül fontos eleme az em­berek nevelése a kommuniz­mus, szellemében.« Az új ember kialakításával összefüggő feladatok közé so­rolta a kommunista világnézet megerősítését; a munkára való nevelést; a kommunista erköl­csi elvek megszilárdítását; a kulturális fejlődést. »A kom­munizmus az emberiség és az emberi egyéniség legmagasabb fokú kibontakozása.« A párt programjában célul tűzi ki, hogy még általánosab­ban hozzáférhetővé kell tenni A kommunizmus az embe­riség haladását jelenti. Az SZKP programjának megvaló­sítása mélyreható befolyást gyakorol majd a világtörténe­lem menetére. Nyikita Hruscsov kijelentet­te, hogy a Szovjetunió 1980- ig messze maga mögött hagyja az Egyesült Államokat az egy lakosra eső ipari és nezőgaz­A Szovjetunió és a népi de­mokratikus országok tapasz­talatai teljes mértékben meg­erősítették azt a marxista-le­ninista tanítást, hogy csak a proletárdiktatúra kivívása ré­vén győzhet a szocializmus. A kommunizmus építésé­hez már nincs szükség a proletariátus diktatúrájá­ra. »Az állam a kommunizmus első szakaszának győzelme után is még hosszú ideig megmarad. Az állam elhalásának fo­lyamata igen hosszadal­mas lesz, egész történelmi korszakra terjed ki, és csak akkor fejeződik be, amikor majd a társadalom teljesen megérik az ön­igazgatásra. Bizonyos ideig keveredni fognak az állami vezetés és a társadalmi önigazgatás voná­sai. Eközben kifejlődnek, át­alakulnak és fokozatosan el­veszítik politikai jellegüket az állam belső funkciói. Csak akkor válik fölöslegessé az ál­lam — s akkor majd el is hal —, amikor a Szovjetunióban felépül a fejlett kommunista társadalom, s a nemzetközi küzdőtéren győz és megszilár­dul a szocializmus« — mon­dotta Hruscsov. Hruscsov a továbbiakban megjegyezte, hogy a vezető imperialista államokban még sohasem összpontosult annyira a reális hatalom a monopolis­ták szűk csoportjainak kezé­ben, mint manapság, majd így foglalta össze a mondottakat: — A demokrácia felvirágzá­sa a szocialista országokban és az amúgy is megnyirbált de­mokrácia egyre nagyobb ará­nyú leépítése a kapitalista or­szágokban: ez a mai világ po­litikai fejlődésének két ellen­tétes irányvonala. "Mi mindent megteszünk ma is, a jövőben is, hogy a mi tár­sadalmi rendszerünk és a mi demokráciánk még jobban tö­kéletesedjék mint a szocialista életforma példája minden nép számára.« — Támogatni fogjuk azt az objektív folyamatot —- mon­dotta Hruscsov —, amelynek során a kommunista építés vi­szonyai között, önkéntes és de­mokratikus alapokon egyre jobban közelednek egymáshoz a nemzetek és nemzetiségek. Fokozott mértékben kell ne­velni a tömegeket a proletár nemzetköziség és a szovjet ha- zafiság szellemében. Teljes bolsevik kérlelhetetlenséggel kell kiküszöbölni a nacionalis­ta csökevények legcsekélyebb megnyilvánulásait is. "A Szovjetunió népeinek ba­rátsága igen nagy vívmányunk, óvjuk is, mint a szemünk fé­nyét!« a felsőbb fokú oktatás minden formáját. 1980-ra a tervek sze­rint a felsőfokú tanintézetek diákjainak száma nyolcmillió­ra emelkedik. (Számuk jelen­leg 2 600 000.) A szovjet tudomány fejlődé­séről szólva Hruscsov kijelen­tette: a szovjet tudósok becsü­letbeli ügye és hazafias köte­lessége, hogy biztosítsák a szovjet tudomány számára a tudás nagy fontosságú terüle­tein már kivívott vezető po­zíciókat, és megszerezzék a vezető szerepet a világ tudo­mányos életének minden fő ágában. dasági termelésben. A szocia­lista világrendszer részaránya a világ ipari termelésében ad­digra körülbelül eléri majd a kétharmadot. A jelenkorban fejlettségi fokától függet­lenül gyakorlatilag bár­mely ország ráléphet a szocializmushoz vezető út­ra. A Szovjetunió Kommunista Pártja nemzetközi politikája sarkkövének tekinti szövetsé­gét azokkal a népekkel, ame­lyek lerázták a gyarmati rabigát. A világ politikai, gazdasági és katonai erőviszonyai már megváltoztak a béketábor ja­vára. A Szovjetunió Kommunista Pártja külpolitikájának fő célját abban látja, hogy nem­csak meg kell akadályozni a világháborút, hanem már a mi nemzedékünk életében mindörökre ki kell zárni a társadalom életéből a háborúkat. A Szovjetunió kész teljesen lemondani hadseregéről, a tengerbe süllyeszteni atom­bombáit és rakétáit, ha meg­valósul a nemzetközileg szi­gorúan ellenőrzött általános és teljes leszerelés. Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára kijelentet­te: "A párt feladatul tűzte ki, hogy a legközelebbi tíz év alatt hazánkat a világ első ipari hatalmává változtatja, s mind az ipari termelés ab­szolút mennyiségét, mind az egy lakosra jutó ipari termé­kek termelését tekintve felül­múlja az Egyesült Államokat.« A Szovjetunió megközelítő­leg ugyanennyi idő alatt más- félszeresen felülmúlja majd az Egyesült Államokat a me­zőgazdasági termékek egy főre jutó termelésében, és a nem­zeti jövedelmet tekintve utol­éri az Amerikai Egyesült Ál­lamok színvonalát. De ez — hangsúlyozta Hrus­csov — csak az első mezsgye. Ennél nem állunk meg. A második tíz évben — 1980-ig — hazánk messze maga mögött hagyja az Amerikai Egyesült Álla­mokat az egy lakosra ju­tó ipari és mezőgazdasági termékek előállításában. Nemcsak a Szovjetuniónak, hanem a szocialista világrend- szer minden országának gaz­dasága is sokkal gyorsabban fejlődik a kapitalizmus gazda­ságánál. Mint a közgazdászok előzetes számításai mutatják, a szocialista világrendszer 1980- ra a világ ipari termelésének mintegy kétharmadát adja. Hruscsov kijelentette: "A kommunizmus építése orszá­gunkban: része a szocialista közösség ama alkotó tevékeny­ségének, amely a kommunista társadalom megteremtésére irányul. A szocialista világrend- szer sikeres fejlődése le­hetőséget nyit arra, hogy többé-kevésbé egy időben, ugyanazon történelmi kor­szakban jussanak el a szocialista országok a kom­munizmushoz.« Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára megálla­pította, hogy a kommunizmus korunk leghatalmasabb erejé­vé vált. A világ 87 országában működik jelenleg kommunista párt, s e pártok mintegy negy­venmillió embert tömörítenék. "A világ a forradalmak kor­szakát éli. Szocialista forra­dalmak, nemzeti felszabadító antiimperialista forradalmak, népi demokratikus forradal­mak, nagyméretű parasztmoz­galmak, a néptömegeknek a fa­siszta és egyéb zsarnok rend­szerek ellen folytatott küzdel­mei, a nemzeti elnyomás ellen indított általános demokratikus mozgalmak — mindez egysé­ges, világraszóló forradalmi folyamatot alkot, amely alá­ássa és szétzúzza a kapitaliz­must.« Korunkban létrejöttek a for­radalmi világmozgalom kedve­zőbb nemzetközi feltételei — mondotta Hruscsov. — Ko­runkban kedvezőbbek lettek a belső feltételei is, hogy újabb országok térjenek át a szocia­lizmusra. Korunkban végbemegy a né­pi demokratikus, a nemzeti fel­szabadító és a szocialista for­radalmi feladatok közeledése és összefonódása. A társadalmi fejlődés logikája oda vezetett, hogy mindezek a forradalmak elsősorban egyetlen fő ellen­ség, az imperializmus, a mono­polista burzsoázia ellen irá­nyúinak. Magától értetődik — folytat­ta Hruscsov —, horv a magos fejlettségű kapitalista orszá­gokban teljes mértékben meg­értek a szocializmusba való át­menet előfeltételei. Ha Azs. a, Afrika, Latim-Amerika forron­gó, gyengén fejlett államai vég­rehajtják a nemzeti felszabadí­tó antiimperialista forradal­mat, megvalósíthatják a szo­cializmusba való átmenetet. "Korunkban gyakorlatilag bár­mely ország, függetlenül fej­lettségi színvonalától, a szo­cializmushoz vezető útra lép­het«. Hruscsov azit mondotta, hogy Kuba a szabadságnak olyan kiolthatatlan fényű világié tornyává vált, amely megmu­tatja Latin-Amerika minden népének a haladáshoz vezető utat. Kuba szocialista célokat írt harci lobogójára. "Népünk segítséget nyújtott és fog nyúj­tani a testvéri kubai népnek jogos ügyéért vívott szent har­cában.« A munkásosztály — mondot­ta Hruscsov — forradalmi har­cában a jövőben is szembe ta­lálja majd magát olyan külön­böző opportunista irányzatok­kal, amelyek akadd' yozzÓK erőinek tömörítését és céljai­nak elérését. Amíg lé’ezik ka­pitalizmus, különböző csoma­golásban ismét és ismét kelet­keznek majd ilyen áramlatok. Ezért hangsúlyozza a program- tervezet, hogy harcolni kell mind a szociáldemokratizmus, és a revizianizmus, mind pe­dig a dogmatizmus és a .zek- tásság ellen. Az SZKP KB első titkára megjegyezte, hogy a kommu­nista építés sikereinek rendkí­vül nagy jelentősége lesz Ázsia, Afrika és Latin-Ameri­ka népeinek sorsa szempontjá­ból. Kijelentette, hogy a nemzeti felszabadító mozgalom a gyar­mati rendszer felszámolásának befejező időszakába lépett. Az imperializmus azonban nem teszi le a fegyvert. Egyre raf- fináltabb módszerekhez folya­modik. A monopol-tőkések a fejlet­len országok világában megle­vő állásaik fenntartásának és megszilárdításának messzeme­nő tervét próbálják megvalósí­tani, de tervük igazi mivoltát takargatva, illemtudóan se­gélyről beszélnek. Ezen a *é- ren is az amerikai imperialis­ták viszik el a pálmát. Hruscsov kijelentette: a párt meggyőződése szerint már en­nek a nemzedéknek megvan minden lehetősége ahhoz, hogy elejét vegye a világháborúnak. Ezt a meggyőződést a nemzet­közi küzdőtéren működő erők minden oldalú és mélyreható elemzéséből meríti. »S ez az elemzés arra a kétségbevonha­tatlan következtetésre vezet, hogy már a béketábor javára tolódtak el a politikai, gazda­sági és katonai erőviszonyok a világon« — állapította meg. Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára kifejezte azt a meggyőződését, hogy a szocializmus külpolitikájának tő elve — a békés együttélés elve — olyan zászlóvá válik, amely alatt tömörülnek a né­pek s mindazok, akik az em­beriség igazi békéjét és fel­virágzását akarják. Üj programját elfogadva nagy pártunk az egész embe­riség színe előtt ünnepélyesen kijelenti, abban látja külpoli­tikájának fő célját, hogy ne csak megakadályozza a világ­háborút, hanem már a jelen­legi nemzedék életében örökre kitörölje a háborúkat a társa­dalom életéből. A mi elvi. becsületes szo­cialista politikánk — békepo­litika. Nem azért állunk ki a béke ügye mellett, mert gyen­gék vagyunk — hangsúlyozta Hruscsov. Kijelentette, hogy az új hely­zetben a háború kirobbantása A monopóliumok céljai azcov ban — jegyezte meg Hruscsov — a régi marad. Mezőgazdasá­gi és nyersanyagszolgáltató függelékeiknek akarják meg­tartani a fejletlen országokat, ki akarják zsákmányolni né­peiket. Hruscsov megjegyezte, hogy a volt gyarmatok gazdasági fej­lődését kedvezően befolyásolta politikai függetlenségük, kiví­vása. Ezekben az országokban meggyorsult a termelés növe­kedése. A burzsoá és -i feudális fel­ső körök azonban, amelyek a külföldi tőkéhez kötötték sor­sukat, a világkapitalizmus rendszerében akarják tartani a fejletlen országokat. Az az út, amelyre az. imperialisták és szekértolóik taszítják ezeket az országokat, semmiképpen sem biztosíthatja azoknak a problémáknak a megoldását, amelyek tudatában a népek harcra keltek a gyarmatosítók ellen. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a fejlődésnek nem kapitalista útján kell keresni a kiutat. -A marxista elméleti kutatás mélyrehatóan tanulmányozta a fejlődés objektív menetét, s felfedte azt a formát, amely­nek keretében a legeredmé­nyesebben történhet meg a nemzet összes egészséges erői­nek egyesítése. Ez a forma a nemzeti demokratikus állam, amely nem egy osztálynak, ha­nem a nép széles ré'egeinek érdekeit fejezi ki. Ez az állam hivatott arra, hogy hiánytala­nul megoldja az antiimperia­lista nemzeti felszabadító for­radalom feladatait« — mon­dotta. Mint az SZKP KB első tit­kára [kijelentette, a Szovjet­unió és a többi szocialista or­szág nem szándékszik beavat­kozni a fiatal szabad államok belügyeibe, nem szándékszik senkire sem ráerőszakolni a szocializmust. »A szocializmus exportja —- nem volt, nincs és nem is lesz. De az sem lehet, hogy valaki­re ráerőszakolják a koloniáliz- must, az sem lehet, hogy ex­portálják az ellenforradalmat<« — hangoztatta. Az SZKP nemzetközi poli­tikája egyik sarkkövének te­kinti szövetségét azokkal a népekkel, amelyek lerázták a gyarmati rabigát — folytatta. — Pártunk internacionalista kötelességének tartja, hogy se­gítséget nyújtson azoknak a népeknek, amelyek nemzeti függetlenségük kivívásának és megszilárdításának útján fa­ladnak, s a gyarmat-ren teljes megsemmisítéséért colnak. a népellenes imperialista rend­szer végét jelentené. Az ebbe vetett tántoríthatatlan hitünk azonban nem jelenti az impe­rializmus erőinek legkisebb le­becsülését sem. Tudjuk, hogy az imperializmus még erős. Nem lehet kizárni egy újabb imperialista háború lehetősé­gét. Ebben a helyzetben előt­tünk egy út van: gyarapítani erőinket, megteremteni a leg­hatásosabb fegyvert, s minden pillanatban késznek kell len­nünk arra, bogy visszaverjük az agresszorok támadását. Mi nem egyszer kijelentet­tük és kijelentjük — folytatta Hruscsov —, készek vagyunk teljesen lemondani a hadsereg­ről, tengerbe süllyeszteni az atombombákat és a rakétákat, de természetesen Csak a szi­gorú nemzetközi ellenőrzés mellett végrehajtandó általá­nos és teljes leszerelés viszo­nyai közepette. Mindaddig, amíg az imperia­lista államok nem szánják rá magukat erre. mi gondoskodni fogunk arról, hogy fegyveres erőink rendelkezzenek a haza megvédését szolgáló legkorsze­rűbb eszközökkel — atom- és h i drogén fegyverrel, s minden­fajta rakétával, hogy a meg­felelő színvonalon tartsuk a haditechnika minden fajtáját. A Szovjetunió védelmének, a szovjet fegyveres erők ütőké­pességének erősítése — a szov­jet nép számára a feladatot feladata. (Folytatás a 3. oldaloaj A kommunizmus: az emberi egyéniség legmagasabb fokú kibontakozása A kommunizmus korunk leghatalmasabb erejévé vált A báború kirobbantása a népellenes imperialista rendszer végét jelentené

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom