Somogyi Néplap, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-18 / 246. szám

SOMOGYI NÉPLAP 8 Szerda, 1961. október í*. Van távlata a művelődésnek Nagyberkiben A NAPOKBAN Nagyberki­ben jártam. Kutattam, mik a gondjaik, örömeik, mi iránt érdeklődnek, hogyan szórakoz­nak az emberek, és milyen mű­velődési lehetőségeket tartogat számukra az őszi-téli időszak. Az emberek a tsz földjein vívtak verejtékes küzdelmet az országos gonddal, a száraz­sággal. A másik, amit észrevet­tem, a hagyományos ünnepre, a búcsúra való készülődés volt. Házak csinosodtak, s egy-egy udvarból — ahol serény, kezek a vasárnapi bőségesen terített asztalra valót készítették elő — töpörtyű- és hurkaillatot ho­zott a szél. Nem élünk rosz- szul, ami ezt illeti — gondol­tam magamban, társítva a gondolatat vizsgálódásom tár­gyával: Vajon a bőséges táp­lálkozáshoz hasonló arányú-e a szellemi »-kalóriafogyasztás«? Vajon akadnak-e a faluban, akik a kulturális igények meg­teremtésén, kielégítésén fára­doznak? Kétségtelenül van még kí­vánni- és pótolnivaló a község művelődési életében. Azonban tapasztalataim felülmúlták a várakozást. Álmos, nehezen mozduló, vérszegény érdeklő­désű helynek tudtam Nagyber­kit, s ebben van is némi igaz­ság. De láttam néhány új je­lenséget, amely eleven, a mű­velődés szempontjából is bizta­tó jövő reményét ébreszti. Egy lelkes, fáradhatatlan népmű­velő, Varga Sz. Sándor iskola- igazgató hosszú évek óta mun­kálkodik a kulturális élet föl­lendítésén. ELŐSZÖR ARRÖL BESZÉL­GETTÜNK, milyen eredmé­nyekkel járt ez a fáradozás. Az elmúlt őszi-téli évad miatt nem kell szégyenkezniük. Bár az előadásokat többen is látogat­hattak volna. Jól sikerültek az asszonyok tanfolyamai; szor­galmasan dolgozott az ifjúsági színjátszó csoport, és ez ösztö­nözte az idősebbeket is. Oly­annyira, hogy megérett a hely­zet az évek óta működő citera- zenekar népi együttessé fejlesz­tésére. A »Kendemyomás« cí­mű, helyi motívumon alapuló Majomvédelem Sarawak szigetén az állandó va­dászat miatt már csak ezer oran­gután maradt. A szigeUakók össze­ültek. hogy megbeszéljék a vad­állomány védelmét. Az egyik ja­vaslat úgy hangzott, hogy tanítsák meg a majmokat is a lófegyver használatára. Végül abban egyez­tek meg, hogy aki egy majmot megöl, nagy összegű pénzbírságot fizet érte; népi játékot akarják megtanul­ni. A nyáron csöndesebb volt az élet, de -abszolút pangás« nél­kül. Főleg vasárnaponként jött össze a fiatalság: táncoltak, be­szélgettek, pingpongoztak. Az idén az előadások és tanfolya­mok mellett megindul a foto- és rajzszakkör is. Esténként so­kakat vonz a televízió. Sak­koznak, olvasgatnak a műve­lődési otthonban. Általában érezhető, hogy van távlata a rendszeres művelődésnek. MI A TITKA ENNEK? Nagy Tibor tanítóval és Frech Jó­zsef KlSZ-titkárral beszélget­ve győződhettem meg arról, hogy nincs itt semmiféle titok. Egyszerűen: jó kezekben van a falu művelődési életének irá­nyítása, s ehhez a Kapoavol- gye Tsz megad . minden tőle telhető segítséget És ez nagy szó! A kisberki részen a tavasz- szal hozzákezdtek egy romos épületnek művelődési célokra való átalakításához. A tsz ál­dozatkészen segítette a mun­kálatokat anyaggal és munka­erővel, majd át is vette az épü­let kezelését. A nagyterem már alkalmas vetítésre, TV- nézésre és a színjátszók elő­adásaira. A két kisebb helyi­ség rendbehozása még hátra­van. Ért is elvégzik rövidesen'. Lesz tehát a kisberkieknek is KISZ- és könyvtárhelyiségük. A tsz két Ízben is szervezett a nyáron balatoni kirándulást a község fiataljai számára a kulturális alapból. Ennek az alapnak a felhasználását vizs­gálva igen megnyugtató képet láthatunk. A csaknem 28 ezer forintos összeg jelentős hánya­dát a kisberki művelődési te­remre költötték. Mintegy tíz esetben adtak szociális segélyt, a többi tótel mind a kultúra támogatását igazolja. Mindkét rész művelődési ott­honában 9—9 ismeretterjesztő előadást, egy-két klubestet, két színelőadást terveznek és szel­lemi öttusát, vitákat, beszélge­téseket: könyvekről, filmekről. Ilyen esték eddig is voltak — ha ritkán is, táncos összejöve­telekkel, kis műsorral —, de az igazán klubszerű foglalko­zást — melyen például a ki­sebb táncos Ö6szejövetelt is­meretterjesztő vetélkedés, egy- egy témáról való beszélget« tarkítja — még nem próbál­ták. »-Nem merünk mi ilyenbe kezdeni, még jó egy évig(?), hiszen a táncolok úgyis lesza­vazzák!« — hallottam Frech Jóskától. Pedig nincs igaza! Csak a módját kell megtalál­ni, és megkeresni, igényelni hozzá a leghivatottabbak, a megyei népművelési tanácsadó segítségét. TERVEK; lelkes, tehetséges vezetői, áldozatkész támogatód a népművelésnek az egyik ol­dalon. A másik oldal? Bizony ott még hosszabb ideig lesz tennivaló, amíg azok is disznó­toros étvággyal és szüreti szom­júsággal igénylik majd a mű­velődési otthon ismeretterjesz­tő előadásait, rendezvényeit, akiket ma még nem érdekel mindez. De — ha a lehetősé­geket üstökön ragadják — szép jövő elé nézhet a község. W. E. »No hát, hORy.milyen szép, érdekes munka ez a kosárfonás: Jó lenne megtanulni!« Képünkön: Kurucz Jánosné és lstvánfi Imre (Babócsa) munka közben. — Hét darab a mai teljesítmény —< állapítja meg elégedetten a szép arcú kis cigányasszony. Mi valósul! meg az intézkedési tervekből az Építőipari Vállaiatnái TARKA FOGALMAZÁSI OKA van a .isztai iskola második osztá- yában. Olyan mondatot kell alkotni, amelynek vagy a ló, p vagy a traktor, vagy a tanító >néni az »alanya«. A gyerekek ^sorban felírják a táblára mon­Í datukat. Vagy három gyerek felelhetett még, amikor feltű- ^nik a védő néni. ^ — No, gyerekek, alkossunk ^mondatokat a védő néniről! — ^módosítja a tanító a feladatot. >' A védő néni kinyitotta a ka- ^put... A védő néninek tás- ,1. ^kája van — s hasonló monda- 4 htokat írnak a táblára. Az idő .gyorsan telik, nem kerül min- ^denkire sor. Az alig hétéves r’Mártuska nem nyugszik ebbe ^bele, szünetben a tanító bácsi­dhoz somfordál, s mél táti ankod- fva »reklamál«: C — Olyan érdekeset akartam C mondani, mégsem kérdezett a vtanító bácsi... — görbül le a d.szája. d — Hát mit, te? v, — Art, hogy »a védő néni­dnek pingált a szája ... « Az MSZMP Politikai Bizott­ságának 1960. szeptember 13-i és szeptember 20-i határoza­tai, valamint az ÉM kollégiu­mának irányelvei alapján a Somogy megyei Építőipari Vál­lalat intézkedési tervet dolgo­zott ki a termelékenység eme­lésére, a szervezettség és ami­nőség javítására, a dolgozók szakmai képzettsége színvona­lának emelésére stb. Mi való­sult meg mindezekből? i Az Építőipari Vállalat szakszerve­zeti bizottságának kibővített ülésén Fehér Ferenc igazgató tájékoztatta erről az szb tag­jait A termelékenység növelését jelentősen ' elősegítették á komplexbrigádok és az egyösz- szegű munkautalványozós — tűnt ki a beszámolóból. Elein­te ugyan a szakmunkások ide­genkedtek a komplexbrigádok­tól, mivel így lényegesen csök­kent a szak- és segédmunkások közti kereset különbsége. Ahol azonban a dolgozók megértet­ték ennek jelentőségét, ott nem okozott problémát a komplexbrigádban végzett munka, ösztönzően hatott az egyösszegű munkautalványo­zás. Így a dolgozók mór a mun­kák megkezdésekor ismerik az elvégzendő teendők munkabé­rét. Noha még nem mindenütt hozott kellő eredményt, de se­gítették a termelékenység eme­lését a munkanap-fényképezé­sek is. Év eleje óta mérték a veszteségidőket, s a kapott eredményeket ismertették a dolgozókkal. Bár jobb szerve­zéssel sok időt takarítottak meg, a munkavezetők még nem mindenütt tulajdonítanak en­nek nagyobb jelentőséget. Űj segédüzemet szervertek ebben az évben. Ezzel javítot­ták a vállalaton belüli terme­lési kooperációt, gördüléke­nyebbé tették.az egyes anya­gok és előregyártóit elemek al- Icalmazását. A segédüzemnek lakatos-, műköves-, asztalos- és .egyéb részlegei vannak. Ál­landó munkaalkalmat terem­tettek a szakipari munkások­nak. Eddig az év utolsó negye­dében túlzottan sok munkájuk akadt,. máskor pedig alig volt mivel foglalkoztatni őket. A minőség javulása, a lfelki- ismeretesebb munka eredmé­nye már az idén érezhetővé vált. Ritkábbak a reklamációk, s kevesebb helyreigrzitásra volt szükség, mint az utóbbi évek­ben. Az építőipar fejlődése sok jól képzett szakembert kíván. Igaz, eddig is szépen alakult a szakmunkások aránya. A vál­lalat dolgozóinak 45,5 százaié­ig AZ EGY FŐBE ESŐ borfogyas»­Í-^tás Olaszországban a legnagyobb; ennek ellenére ott a legalacso­nyabb az alkoholisták száma. A , magyarázat: az olaszok már hoz- ka szakmunkás. Ez évben nyílt A zászoktak a borhoz. meg az építőipari technikum^ Kaposvárott. A vállalat 28 dol-£ KÉT EMBER BESZÉLGET gozója hallgatja az előadáso- -fa filmszínház bejárata előtt, kát. Közben fokozatosan főiké- C — Mondja, szomszéd, maga szítik a jövő tanévben technd- vnem film-lottózik? kumba küldendő szakmunka- >H~szüD|v^uT’ sokat. Munkásakadémiák, szak- A _ Ne bolondozzon, hisz a kérem... tanfolyamok indulnak. 28-an művezetői képesítést szereztek^ az idén, 33-an pedig gépkezelői tanfolyamot végeztek. A vállalat munkája persze még korántsem kifogástalan. Akad még tennivaló a minő­ség javításában, a termelé­kenység emelésében, s legfő­képpen a munkafegyelem meg­szilárdításában. A szakszerve­zeti bizottság tagjai közül töb­ben is szóvá tették a sok bal­v ■- film-lottó most indult, októ­berben. Az igaz, de én maszek lot­tózó vagyok... Ne mondja! Árulja el, hogy csinálja? — Mielőtt belépek a moziba, meglottózom, jó vagy rossz-e a fűm. — S legalább nyer? S — Á, csaknem mindig vesz*- 5 tek, legalábbis, ha jót tippe- ): lek. NEM HIVATALOS« statisztika y szerint az olasz nők hatvan száza­it léka vásárol férfiingeket és nyak­esetet. Ezek nagy része a mun- > kendőket. Viszont az olasz férfiak­, _ ’ , ....... > nak csak IC százaléka vásárol női kafegyelem megszegéséből adó- ^ iua.tsz.ert. dik. A munka minősége elleni kifogásoknak, az anyagpazar­SORON KÍVÜLI FÉLFOGA­Lásnak és egyéb hiányosságok- SdáST iktattak be szerkesztő­nak az eredője is a fegyelme- ^ ségünk alagsori ablakainál zetlenség. C mindennapra szólóan a Ber­A politikai bizottság határo->74eTiyi Dániel Általános Iskola zatá után az Építőipari Válla- >harmadik osztályos tanulói. A latnál is megkezdődött a küi- ^kicsinyek naponta megállnak az ablakok előtt, és reklamál­nak. — Miért nem tetszettek be­só-belső rend átszervezése. Számos eredmény ennek kö­szönhető, ám az intézkedési terv több pontja még megva- y^lrn’ en!=em 32 újságba? lósításra, illetve fejlesztésre v. A válasz igen nehéz. Csak­vár. ÉJSZAKA (J,f jra elesik. Érzi, hogy forró a lehelete. Elfe­lejtette már a szegerdői bált. csak Erzsi feszülő hálásznad­rágra esik a tekintete, és a kö­vetkező ■pillanatban kerékpáros­tul az árokba löki a lányt. Si­koltás rázza meg az éjszakát. fj ásson esik az eső. Csú- cr'— szós az út a holládi ré­tem. Ráadásul sötét is van, ne­... . * , , .. , De a következő pászkodik, igyekszik előre. Jól __Csata zsíros öklétől elnémul a megtámadták az úton. — Ki p illanatban asszony —, •-------------I -&v—, , , , ..,. , *.ou.i>u Mdva uivkh^ elnémul a mogtáma b írja az iramat. Erején kívül cs“ derek^t latja — Micsoda jajgató száj. Erzsi minden-ere- bántotta? mással nem is dicsekedhet. no- nyög fel, s Langba borul összeszedv^ próbálja ellök- Á Csuta héz a "járás. “Ä “hazaigyekvő 'két Sz%te ^őreugró, duz- Képzelné- ni a **** Az Újra'™kiesik: A fiatalembert ez nemben zavar- zadt- husos lanV Csuta utesel gatott hangokra lesz figyelmes.A Az egyik udvaron beszélgetnek. — Hallotta? — kérdi az egyik Horváth Erzsit Cugyan, miért is nem? Hiszen >Üj Klárika és társai olyan ^csengve leérték első látogatá­suk alkalmából ezt a »beírást«* oly hangos kérés-követelés­°:>s ne mni/“ny.^ követte ért az óhajt. fiatalembert ez nemigen zavar- . __, ,. , j a. Tagbaszakadt, jól megtér- W* nyerte meg a lányok, tet- mett mind a kettő. Különösen "zeset- Okosságával se hivál­? — kérdi a másik. — gyerek a szomszéd fa-• luból... — Ki az, ki az? — Hát nem emlékszik, aki a múltkorC — A Szálait is tessék beírni, mert nagyon csintalan! —aján­lották a kislányok köré sereg­lett fiúk egyik csupa élet tár­sukat. — Mit írjunk? Art, hogy jók ten már megállt a lány, ráfon- t(mvpdn pufognak. Egy rettene- úgy jampizott az egyik bálon, Cvagytok, vagy ennek ellenke- ta hosszú korjatt az o erős nya- ^ Vvigighasltja * halász. ^mindenki kinevette. Ezt ? ^ kára. Csuta Jani A sötétben is nyil- kgdhat Szórakozása többnyire sötét van. éjszaka naara* szazal’ , f* 1 egyenesen halad a réten ez pe- ab™ .t^aHlop **- «..JSÜL, L 3 szementalalja a lányt, s az a faj dig nagy szó »yenkor, ’hisz ni L“ hS tba csak, ott előttük is bukdácsol 0071 egy'ket taroltjával, s ha falu* ó verse­Miérd- __ non y****•'•*«*' i sz sötét van, éjs^ka *aárá* Az egyik ÜtéS mondia Erzsi van és csend. Szemerkél az eső. hangulatban« vannak, _____ . n yeznek, hogy melyikük tudja 02 erősebbik Kinyújtja kezet, ... , , . dalomtól minden erejét —— Ebben a végtelen magányban ^^e újra belekiált a sötétség- csak- ok ketten leteznek Es o - ------- ................. v alaki, amint Szegerdő felé tol­ja kerékpárját. Pedig biztos, ZZT-Z"T" "és szó ,__ _ % , ’ hatásosabbon osszeszidni a ma­t egy szmjózan az az elegánsán ^ ^ ^Zott’ ?^b™Z rúak közül sokan tanulnak a faluban. Szakmát., pályát vá­lasztanak. Érdeklődnek a kul­lány. — Ismered? — kérdi ba­rátjától Csuta. — Igen — válni (aj evének hallatára Csuta < felkapja fejét. Megfő-: te."A dulakodásban "kivágódik gód*k f^an mert úgy ér-, az árokpartra, és ott marad Zl’ megts is-­erejét vesztve tehetetlenül. mfrtk?. Aztán elmdul Nem b“-! y~. jik mar, lassan megy a szemer-< fás suita nem mozdul, ott kélö esőben. A közeli kerítés'' 1 '—' térdel, nem messze tő- kapuja mintha a börtön bejára-' befordul a fiúval, s akkor lát- le. Hallgatózik, aztán talpra ug- tóvá változna szemében. A bor:. nélkül ráteszi a lány vállára. Az megfogja, és leveszi onnan. Csuta ismét próbálko­zik A lány újra ledobja Szem­szolta az —, szegerdői kislány. ídra a vdrofd élet iránt is. Ha ^ ho^V nem « ismert Az rík, és vad vágtában menekül, törtéé, amely előtt feTalá jár Ma bál lesz náluk a faluban, _ . ■ , eszébe mindia azt hitte, hogy az egyik Csörtető robaja elnyomja a kál az őr. Tálán nem is az azj talán oda igyekszik; ő a KISZ- _ , falubeli fiúval találkozott ősz- lány zokogását. Izmos nyakát egy év, amit le kell töltenie ' *“**’’• ~CzUta Ragadja ba- ^ ^dnykodm, cső- sze- telefúrja a sötétbe. Milyen sze- nem is az lesz a nehéz. — rátja vállát s n^gállnak Ka- naAr&got viselrü_ batja ujjaval letörli homlokáról Igaz, vem — Engedjen el mert pofon rencse, hogy a lány nem ismeri, szörnyű elviselni, hogy . .. . - - . - L írliJ/vnK/MI Tri fairlón mi ío-yi—t/> .—. Z. T. 1 ^.1J. Azt> amit de lám ütöm! — kiáltja. Csuta nagyot különben, ki tudja, mi lenne mások majmolása közben tett, Ju, II. J ji f. lyii/i. vv I it/11 vív ívti' I ub ^ ^^ a verejtékkel összekeveredett ^yen hamar "fel- nyel,' összeszorul 'a~törkaTúgy zbbö1 — gondolja. A hídnál le- azért tulajdonképpen kinevet­esoseppeket, s úgy tesz, mintha ^mUk beszélnek róluk az em- érzi, hogy lazulnak ujjai, és ki- « próbálja kisimítani ték és megvetették. Hát mégse valami hirtelen eszebe jutott ber<ffc 'Szerinte nagyon im- csúszik kezéből a hal, amelyet saros nadrágját. — Hülye no, hős? Hát mégse tetszik mások- volna. Aztán szó nélkül megin- ’ dúl. Sietős léptekkel elkerülik ponálhat a lányoknak. A múlt- pedig képzeletében már meg ™ hiányzótt eZJ'^A(' kl~ nak? Bár megmondta volna ert> kor amikor azzal az elvált asz- sütött. Egy pillanatra felvillan sze™> máskor meggondolja, a- valaki mar abban a bizonyos k a lányt, az illedelmesen köszön» ’ benne az udvarlás gondolata- ,enkezzen-e. Be kellett volna balban! Akkor most nem kísér­ti őket. szonnyal jampizott az egyik fa- ^ meginf elönti 1orró. tömni a száját — éli át újra a né egy fiatal lány szemrehá­Húsz lépést tehetnek amikor lusi bálbcm’ »«W figyelte ot $ég udvaroini? Ugyan! ’ Nem történteket, aztán elindul. Meg nyót vérfoltos arca... Csuta"azt mondja barátjának, « mindenki! — gondolta meg- lehet így nőt kapni. Olvasta ^szeEmi lányé aki eddig mast hogy visszamegy, és elkíséri a elégedetten. Egyszerre megtud- egyszer vaJahol hogy a csonad- ^ latosan ndasLhidt lányt, mert meg akarja táncol- a nevét, pedig ez még iga- ™p°sok... Hat persze. tatni. Erzsi ezalatt messzebbre zán csak az első lépés volt afe­jut. Csatának jól ki kell lépnie ............ . u tána. A legény megcsúszik, s te, hogy kotorjon az eddigi ala­nagyot huppan a sárban, Feltá- musziságból más- hiszen már biztosan odaszaladt boldogságról, a szerelemről, ként kellett volna az előbb kéz- valaki a faluból. ; mint amit ennek jegyében az. deni. Megállítani aw nőt, és ki- Szegerdő felé veszi útját, úgy ökölcsapások nyomán kapott, adni a parancsot: »Kisanyám, tervezi, ott hál meg egy isme ezen az esős é-íszakán ... űzőjét? ^ Sokféle ötlet hangzott el. S sorok írója azóta is arra s gondol, hogy tízegynéhány év smúlva már — gyakran —nem ^azt kifogásolják majd ezek az ^.apró emberkék, hogy miért snem kerültek bele az újságba, ^hanem azt, hogy miért kerül­etek bele!? Somogyi Néphfi Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztősé* • Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10, 15-EL Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka. S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár, Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor.) Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi posta >l- "»toknál és postáskézbesítöknél. vetkőzz!« A feszülő halásznod- rősénél, Amint a faluba ér, iz­Szegedi Nándot^Előflzetési dg egy hónapra U »%

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom