Somogyi Néplap, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-17 / 245. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Kedd, 1961. október IX Műveltebb ember leszek... A Faipari Vállalat kulturális tervéből *— Mindig szerettem volna elvégezni az' általános iskola hetedik és nyolcadik osztályát, de sohasem volt rá alkalmam. Most, hogy a vállalat kulturá­lis tervének végrehajtásakor engem is megkérdeztek, hogy nem lenme-e kedvem kijárni az általános iskolát, örömmel mondtam igent — újságolja Kljein János asztalos, amikor a Kaposvári Faipari Vállalat kulturális tervéről beszélge­tünk vele. Szép, sokat ígérő és jól meg­gondolt terve van az 1961—62. művelődési évre a Faipari Vállalatnak. Az üzem kulturá­lis tevékenységének vezetése nem kis munka, nagy körülte­kintést kíván. ( Akkor értékel­jük csak igazán e szép terve­ket, ha tudjuk, hogy 140 dol­gozójuk még nem végezte el az általános iskolát. Igaz, hogy még csak kicsit léptek előbb­re — mindössze nyolcán irat­koztak be e dolgozók közül az általános iskola hetedik osz­tályába —, mégis elindultak, és nem kétséges, hogy ezen az úton később lesznek na­gyobb eredményeik is. A Közgazdasági Technikum esti tagozatán két fiatal — Tóth Erzsébet és Pulai Mária — tanul. Légrádi József aszta­los, aki nemrég tette le a szakmunkásvizsgát, az általá­nos gimnázium levelező tago­zatán szeretné bebizonyítani, hogy lehet valaki jó asztalos, becsületes ifjúgárdista és jó tanuló is. A pécsi műszaki is­kolára hat dolgozó kérte föl­vételét, köztük Izményi János asztalos. Iskoláztatásuk pénz­ügyi része azonban pillanat­nyilag még rendezetlen. Jó lenne, ha a vállalat vezetői a megyei tanács ipari osztályá­val együtt pontot tennének en­nek az ügynek a végére. A kulturális terv szerint 12 ismeretterjesztő előadást hall­gathatnak meg a dolgozók. Két előadást már meg is tartottak. »A világűr ostroma-« és *-A nők jogi helyzete a szocializmus­ban-“ című előadásokon 56, il­letve 70 dolgozó vett részt. Igen helyes, hogy orvosi elő­adást is iktattak be a prog­ramba. Ez kiterjed a szakmai megbetegedésekre és az elle­nük való védekezésre is. Álta­lában tetszettek a tavalyi munkavédelmi filmek — ugyanilyen jellegű filmeket az idén is bemutatnak. A film- előadásokat a vállalat patro­nálta Cseri úti iskola teszi le­hetővé azzal, hogy rendelkezé­sükre bocsátja a vetítőgépet, íme egy példa az iskola és az üzem összefogására. — Távolabbi terveink is vannak — mondja Sáfrán Ernő szb-titkár. — A tavasszal Sztá- linvárosba és Pécsre szeret­nénk kirándulni. E két út iránt már most nagy az érdek­lődés dolgozóink körében. Az idén is megrendezik a tavaly oly jól sikerült szelle­mi öttusát elsősorban a fiata­lok részére. Ügy tervezik, hogy a 12 brigádból két-három -fia­talt, összesen 25—30 ifjúmun­kást mozgósítanak erre, és a legjobbakat töltőtollal, egy- egy szép könyvvel díjazzák. Nagy érdeklődés kíséri ezt a kedvelt versenyt Nem volna teljes a beszámo­ló a Faipari Vállalat kulturá­lis tervéről, ha nem emlékez­nénk meg arról, hogy nyolc állandó színházbérletük van. Ezekkel a jól dolgozó munká­sokat jutalmazzák, de eseten­ként társadalmi munkások is kapnak e jegyekből. Könyvtá­rukat 2000 forint értékű könyv­vel gazdagítják', közös mú­zeumlátogatást terveznek. A terv csak terv maradna, ha, megvalósításán nem fára­doznának mindennap, és ha nem találkozna ez a dolgozók támogatásával. Hogy támogat­ják és megértik a vállalat kul­turális törekvéseit, azt bizo­nyítja Páli László, a Mezöcso- kanyáról bejáró kétgyermekes asztalos is, aki most iratkozott be az általános iskola hetedik osztályába. — Már katonaidőm alatt el­határoztam, hogy elvégzem a hetedik és a nyolcadik osz­tályt — mondja. — Most neki­fogtam. Vállalom a késő éj­szakai hazautazást hetente két­szer, mert művelt ember sze­retnék lenni A műveltebb ember formálá­sát teszi céljául a Faipari Vál­lalat kulturális terve Remél­jük, hogy sikerül a tervet tel­jesíteniük, amely oly sok szé­pet ígér városunk faipari dol­gozóinak, P. L. Tárcsásás — vetett földön? A toponári Petőfi Tsz ve­zetői egy májusi reggelen azt vették észre, hogy egyik csa- lamádéval elvetett földjüket megtárcsázta valaki az éjsza­ka. A csírázó magot tönkre­tette a talajművelő gép, ez a hat és fél hold nem hoz ter­mést. Ki lehetett a tettes? Tárcsázni id. Sipos Dénest, szövetkezetük traktorosát küldték erre a határrészre. Kérdőre vonták, majd följe­lentették. Bíróság elé került az ügy... * * * Tizenhét esztendős fiatal­ember, ifj. Sípos Dénes ipari tanuló áll a bírói tárgyaló- asztal előtt. Tudtára adják, hogy apja ügyében — és mert fiatalkorú — nem kö­teles tanúvallomást tenni, ön­ként, saját elhatározásából tanúskodhat, ha akar. Vállal­kozik rá, és beszélni kezd. — Azon az estén, úgy nyolc óira tájban megvacsorázott édesapám Említette, hogy a felső major táján szántást kell tárcsáznia az éjszaka. Láttam, hogy fáradt. Ráborult az asztalra, s elnyomta az álom. Én meg eközben felül­TAB KA m vek LESZÁLLNAK A VONAT­tem a Szuper—Zetorra... — mondja folyamatosan, össze-<f függően. e — Nem tűnt fel, hogy sima, C hengerezett földön jár a gép- f“ pei? - hangzik a kérdés. <RÖL a bevonuló fiatalok, fel- Országúti világításra volt sorakoznak a vasútállomás pe- kapcsolva a traktoríampa, igy^ronján. A szerelvény indul to- nem iathatteta jól, hogy meg-£vább Néhán ifjú * in- munkált talajt tárcsázok. A C . „ . .. , ,. , ,. tábla mellett láttam a siló- \ tavolodo. v?™t. utan» kombájnt, s édesapám ügy> búcsúzik a polgári c ettől. említette, hogy oda kell men-> FlataIK1hJzasPal\ ul az e^lk nie éjszakai munkára, ahol a>kocs! ablakanal. Az asszonyka silógép áll... Én jót akartam,vnioscüyog, yisszaint a fiuknak, felváltottam édesapámat, haddtFe5Jf megértőén nézi a jele­) netet. > pihenjen, mert tudtam, hogy . sokat dolgozik. C , Bizonyara neki is -visszain­— Van-e megjegyzése az el- lőttek annak idején ... mondottakhoz a szövetkezetei > ,. , , elnökének? < Levelbeíyeg nagyságú — Csak annyi, hogy nem a gyereket, hanem küldtük csala mádéföldre... > készételek nem jogerős. K. J. Nagyon furcsa... A közelmúltban Károly Má­ria tanulót a pusztakovácsi földművesszövetkezet lopás vádjával, fegyelmi eljárás nélkül, törvénysértő módon azonnali hatállyal elbocsátot­ta. A földművesszövetkezet Egyenlőtlen á & verseny Egyenlőtlen lii­i 1 „ zony, mert a két jármű között olyan a különb­ség, mint Gulli­ver és az óriások között. Az áram­vonalas »luxus­kocsi“ kis gaz­gazdája mégis teljes igyekezet­tel -előz—, s sze­rinte az sem baj, ha szabálytalanul. Hiszen a győze­lem a fontos, ez pedig veszélyben forog, ba vissza­jön a Warszawa vezetője. Külön­ben is, ennyi előny csak kijár egy háromkere- kün robogó ver­senyzőnek ... apját ü > Az ausztráliai Queensland élei.. k miszerügyi intézetének igazgatójaj V dr. s. A. Trout forradalmasítani C készül a konzervipart. Az általa A Tfaru-wi/ári TáróchíeócnCT ^ feltalált különleges módszerrel , A „ ,P°a„, J^ras bíróság > egy több fog4sos ebédet úgy le­a.7*. Balajtny otinaor-tanacsa > hét konzerválni, hogy csomagolva pénzbüntetésre ítélte, és kár- v nem nagyobb egy levélbélyegnél. . ... , t az ételek megtartják izüket, és terítésre kötelezte icl. Sípos 15 percnyi előkészítés után töké­Dénes traktorost. Az ítélet) lessen élvezhetőkké válnak. Az alumínium fóliába csomagolt szá­S rítotfc tápláléknak nincs szüksége további hűtésre; száraz, hűvös he­Í lyen hosszabb ideig is eltartható. Az intézet igazgatója egyébként k^érletet folytatott ananászlé po­laritására; a por vízben oldva egyen- ^ értékű a friss gyümölcs levével, V Ausztrália nagyobb mennyiségű C exportot remél az újfajta kísérlet- vezetői nagyon siettek. Vajon * Mi­miért? A választ ők magúké * * * fogalmazták meg így: »Két-)* AZ AC 45-75 RENDSZÁMÚ személyes üzletben különben >személygépkocsi útját véges­sem lehet tanulót alkalmazni«. >végig papírlapok kísérték va- Hogyan? Addig lehetett, amíg>sámap Böhönyétől Kaposvárig. Károly Mária tanuló volt, de ^Ugyanis utasa a kaposvári vá- akkor már nem lehet, amikor^sár kis plakátjait szórta az ab- a szakképesítést megszerezné ’^lakból. Reklámnak szánták A Marcali Járási Tanács időket, ám utcai szemétnél egyéb Egyeztető Bizottsága kivizs-^alig lett belőlük. Az még csak gálta az ügyet, és megállapi-^hagyján, hogy a községekben tóttá, hogy a' vád nincs bébi-£ ki-kidobtak minden 50 méter- zonyítva. Sőt az is lehet, hogy^re egy-egy csomót, s az szét- Károly Mária munkaköpenyé-c’szóródott néhány méteres kör­nek zsebébe úgy tette be vala-I ki a pénztf!). Mert mégiscsak? furcsa azt állítani, hogy vala-' ki lop, amikor el sem vitte a? pénzt. Az Egyeztető Bizottság ha­tálytalanította a földműves szövetkezet döntését, de vajoní ki adja vissza a 17 éves lány^ hitét? Immu is á válnak a rovarok a róva r. szerekkel szemben Jetben. Ha mások nem, a gye­rekek összeszedtek versengve: “kinek lesz belőle több. De hogy ‘a településeken kívül minek .kellett kiszórni 15—20 darabot az autóból, ha például egy ke­rékpárost vagy motorost meg­pillantottak, nem tudni. Egyet­len jármű sem állt meg azért, .hogy a papírokat összeszedje, .ellenben ha a motoros orra ,elé dobott papírlapok közül .valamelyiket a vezető arcának .nyomja a levegő, még baleset Az angol egészségügyi ellenőrökv,is adódhatott volna... londoni évi kongresszusán az egyiké * * * előadó elmondotta, hogy több minté* 50 különböző rovarfajta és merő- KUKTA GYORSFÖZÖT vett gazdasági kártevő immunissá vált ^meglepetésül nyugdíjas és löTzÄ47TÄpSnmfi>kcinFhai tudományokkal fog- hogy a házi legyek immunisak a^lalkozo ferjenek feleseg^. A rovarirtó szerekkel szemben. Az^a-« ; A7 előadó azt Is elmondotta, hogyCiem neZi> ^ezegeti az Uj szei- nemcsak ©gyes rovarokban, de^zeményt, szemmel láthatóan egész rovarfajtákban kifejlődött . , ... . ellenállás a rovarirtó szerekkel ^idegenkedik tőle. V, _ mí ^ nem A CSENDES EMBER FELADATOT KAP TTovács Aladár kontírozó könyvelőt nagyszerű nunkaerökent tartották nyil­án vállalatánál. Csendes, szor- almas, kötelességtudó ember­iek ismerték, aki egyetlen •agynénjének élt meg a bélye- einek, néha meccsre is eljárt, e egyéb kálros szenvedélyéről am tudtak. Igaz, nem is hívta el magára a figyelmet sem agy hangjával, sem valamifé- 3 újítással vagy a közügyek ránti lelkesedéssel. Munkáját zonban elvégezte, sohasem ká­éit, munkaidő alatt nem rriírnt 3 feketézni, és a totó-lottó, il- 3tve meccsvitákba sem szólt >ele. Nem is fordult elő pa- iasz munkája ellen. Sőt! A ki- iintetéseknél, jutalmazásoknál rindig szóba került, ha csak ótjelöltként is. de hát ez már lényegen mit sem változtat, nert e minőségéből rendsze- int teljes jogú jelöltté lépett lő, majd onnan simán masíro- ott be a jutalmazottak közé. Valahogy így: __ Szabó János? Hm. Nem o ssz, rendesen dolgozik, né­ni társadalmi munkát is vé- jez, de tudják az elvtársak is, t múltkor hogyan viselkedett lelem, az igazgatóval szemben, daptalanul gyanúsítgatott. Bár íz ügy tisztázódott, mégsem enne helyes — véleményem tzerint — jelenleg a jutalma­zása. Még azt hinné, hogy az iset után félek tőle, és így ikarom lekenyerezni. Majd ta- \án legközelebb. Helyette in­tőbb Kovács Aladárt javasam, vele sosem volt semmi baj. Megérdemli. Mindent szó nél­kül megtesz, bármit biz is rá az ember. A következő évben hasonló indokolással Kiss Péter, majd Nagy Pál helyett került be Kovács Aladár a jutalmazottak közé, a csendes, rendes em­ber, akivel sohasem volt baj, és minden feladatot ellenvetés nélkül megold. A párttitkár ugyan többször meg alcarta kérdezni, mi az a minden, amit rábíztak eddig, és szó nélkül megoldotta, de erre valahogy sosem került, sor. így Kovács Aladár szinte nyugodtan be­tervezhette évi költségvetésébe a november 7-i jutalmat, hisz szorgalmasan dolgozik, senkit sem bánt, és minden munkát elvégez, amit rábíznak. (Arról igazán nem ö tehet, hogy so­ha semmivel sem bízták meg hivatali teendőin kívül.) rpörtént azonban, hogy a vállalat egyik üzemegy­ségének főkönyvelője megbe­tegedett. Helyettesítését nehe­zítette, hogy vidékről, kisebb településről volt szó. A vállalat vezetői hosszú töprengésbe merültek. Kit küldjenek ki a központból, aki el tudná látni e feladatot, és nem is okoz kü­lönösebb nehézséget kintlakása. A sokáig meddő fel-alá sétál- gatás után az igazgató diadal­masan csapott a homlokára: — Megvan! Legjobb lesz Kovács Aladár. Családja nincs, ügyes, megbízható ember, min­dig megoldotta a rábízott fel­adatokat. És különben is: bi­zonyára örülni fog a megtisz­teltetésnek, hiszen ez azt is jelenti, hogy megbízunk ben­ne, felszínre segítjük rejtett képességeit. Ebben mindnyájan egyetér­tettek, és késlekedés nélkül hí­vatták is Kovács Aladárt. Ud­variasan hellyel kínálták, majd az igazgató elkezdte: — Kedves Kovács kartárs! Elismerve eddigi szorgalmas munkáját, arra gondoltunk, hogy magát küldjük ki néhány hétre tízes üzemegységünkbe a főkönyvelőt helyettesíteni. Rö­vid időről van csak szó, és mi­vel önnek családja sincs, nem okoz különösebb gondot e né­hány heti. vidéki munka. Kovács Aladárba mintha gombostűt szúrtak volna, úgy ugrott fel. — Igen? Szóval így akarnak kiszúrni velem! Pont velem, aki öt és fél éve önzetlenül, lankadatlan szorgalommal szol­gálom a vállalatot, harmincas éveim legszebbjeit áldozva fel; rovom a számokat reggeltől es­tig, soha semmiféle fegyelmi ügyem nem volt, minden év­ben legalább egyszer jutalom­ban részesültem. Az erről szó­ló igazolásokat mindenkor ha j­landó vagyok bemutatni. Ha pedig ezek után is fúrni akar­nak egy becsületes, rendes dol­gozót, számolhatnak a követ­kezményekkel! És mire az igazgató fel­ocsúdhatott volna, Kovács kar­társ becsapta az ajtót otthagy­va maga mögött a helyettesí­tés még nagyobb gondját, ll/f is nap délelőtt a helyi ■L“* pártbizottságról keres­ték az igazgatót telefonon: — Mi bajotok azzal a Ko­váccsal? Ügy tudom, a légynek sem árt, mégis ki akarjátok rakni innen. Én nem kívánok beleavatkozni, de hát alapo­sabban meg kellene nézni ezt a problémát. Végül is politikai ügyet kavarhat belőle. Próbál­játok másként megoldani. Néhány perc múlva a szak- szervezet megyei központja je­lentkezett: — Igazgató elvtárs? Kovács Aladár ügyében hívtam. Ké­rem, szeretném a szakszerve­zet véleményét tolmácsolni. Egy dolgozóval mégsem lehet olyan egyszerűen elbánni, most már annak is van joga, nem úgy, mint húsz évvel ezelőtt, és ezt, úgy látom, nem veszik figyelembe. Kérem, vizsgálják felül döntésüket a dolgozó ér­dekének szem előtt tartásával. A következő csengés után a bélyeggyűjtők helyi szerveze­tének titkára mutatkozott be. — Ügy látom, igazgató elv­társ, önök nincsenek tisztában a bélyeggyűjtés politikai és tömegnevelő jelentőségével, és csak úgy, megkérdezésünk nél­kül elhelyeznek egy kiváló ta­gunkat. Kérdezem: hogyan folytassa e nemes és a társa­dalom fejlődésére oly fölmér- hetetlenül hasznos és fontos te­vékenységét, a bélyeggyűjtést Kovács kartárs vidéken? Jó lenne ezen elgondolkodni a vállalat vezetőségének. Aztán még kétszer csengett Kovács Aladár ügyében a te­lefon a délelőtt folyamán. Elő­ször a Vöröskereszt helyi tit­kára szólt át méltatlankodásá­Mi az, nem is örülsz? ^^—i ^Sokkal könnyebb lesz al főzés— — Igaz, igaz... De ebből az edényből nem lehet kóstolgat- gyam luajar, oiziosuani, riogyy,ni Kovács kartárs a jövőben isy, * * * megvegye a vöröskeresztes bé-y lyegeket, ha vidékre kerül?y Márpedig a Vöröskereszt may már elsősorban politikai jelle-y gű mozgalom, amely jelentősS !-> Anyósok szövetsége az anyósviccek eilen erőfeszítéseket tesz a világbé­ellen esetekben Detroitban anyósszövetség léte­sült, amely egyetlen feladatának , - ,' e e ^ tekinti, hogy a vicclapokban és ke megvédéséért. Nagyon cso-y folvóiratokban közölt fUme. dalkozom, hogy ezt az igazga-}.^ rádióban és televízióban tér­to hartars nem tudja ijesztett rossz anyós viccek Deltajban a Helyi Rugdaló-p tlltakozzék 2ók Baráti Körének elnöke ke->pert indlts’on a „romboló hatású- reste föl telefonon az igazga-> anyósviccek gyártó! és terjesztői tót, s elmondta, hogy a Ko-/ pnen. rács kartárs utáni űrt nemr lehet betölteni a körben, \ ésr Étkezés előtt időleges áthelyezése is pótol-£ mérje meg vérnyomását! hatatlan veszteség az egesz^ helységnek, de nem túlzás, ha^ Miami egyik luxus éttermé- ozt mondja, hogy megyei vi­érezteti hatá-: ben a vendégeknek lehetőséget adnak, hogy étkezés előtt meg­mérjék vérnyomásukat. Há­romféle étlap áll rendelkezé­szonylatban is sát. Végül megjelent — az igaz­gató éppen ebédelni indult — . Karács kartárs nagynénje, síikre, úgyhogy a mérés ered- szipogva könyörgött, legyeneklm^tö} NOBÖen rendelhetik tekintettel őrá is, ne tegyék a>m?g ebédjüket. _______________ s írba, hiszen Aladáron kívül ) mindössze három gyermeke két unokája, egy férje és egy y Sornow? Néplap apósa van, mi lesz tehát vele,> 3^™ Sjmogy megyeí ha Aladár elmegy távolba ? [ÜSD E.; Szerke.'.z; messze )* > > Ji/t i.ndezek után az igazga- y, tó — meghajolva a y Sztálin u. nyomós érvek súlya alatt — úgy határozott, hogy az iizem-y, L^fnkí” egység működtetését a főköny-y. velő betegségének idejére szü-SKtelttl, ,, netelteti. Elvégre a doIgozók-y-ipari vállat nah is van joga. Különösen olyannak, aki egyébként min-)z> ga és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: il JÓZSEF. t‘> • Kaposvár, «efon 15-10, 15-11. ogyi Néplap ilat. Kaposvár, Telefon 15-16. AIÄTH LAJOS, megyei Nyomda* posvári üzemében, Kaposvár, Laiinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor.) dent elvégez, amit csak rábíz-. ahe TŰIK. és postáskézbesítőknél. Somogyi Károly Előfizetési díj egy hónapra 11 Ffc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom