Somogyi Néplap, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-29 / 256. szám

SOMOGYI NÉPLAP

2

Vasárnap, 1961. október 2Si

Kozlov beszámolója

az SZKP XXII. kongresszusának szombati ülésén

(Folytatás az 1. oldalról)

»Az Allan Munkapárt vezetőinek és mindenekelőtt Mehmet Shehunak, valamint Enver Iiodzsának a tevékenysége szemléltetően mutatta, hova vezethetnek a személyi kultuszhoz való visszakanyarodá- sok, a pártvezetés lenini normáinak megsértése, az antidemokratikus rendszer bevezetése a pártban és az országban-«

1— mondotta Kozlov.

»Az albán vezetők — folytatta Koztov — clfeledkeztek arról, mit jelentett országuknak a Szovjetunió és a többi szocialista ország segítsége és támogatása.

Álszent módon továbbra is a szovjet—albán .barátságról beszélnek, a valóságban azonban megbontják ezt a barátságot, üldözik a Szovjetunió igaz barátait. Az albán vezetők cselekedeteikben olyan messzire mennek, hogy nyíltan támadják pártunkat és annak lenini Központi Bizottságát, a szocialista országok testvéri pártjainak vezetőségét. Az Albán Munkapárt vezetői önmagukat viszont szinte úgy tüntetik fel, mintha egyes-egyedül ők lennének következetes marxisták- leninisták;«

»Az albán vezetők bűnös politikája oda vezethet, hogy Albánia elszakad a szocialista tábortól,

s az Albán Munkapárt politikailag elszigetelődik a nemzetköri kommunista mozgalom soraitól. Ez az antilenimista út egyszersmind súlyos kárt tehet Albániában a szoclalizrm« építése ügyének, amely az ország hős népének oly sok erőfeszítésébe és murikájabu került, r o sszabbí th a tj a Albánia helyzetét a nemzetközi porondon.«

A kommunista és munkáspártok képviselőinek 1960. novemberi moszkvai értekezletén elfogadott történelmi nyilatkozton — mint ismeretes — ott áll az Albán Munkapárt aláírása is — hangsúlyozta az előadó. — De az utóbbi időben nz Albán Munkapárt vezetőinek minden cselekedete arról tanúskodik, hogy »a kor legfontosabb kérdéseit illetően távolodni kezdtek a nemzetközi kommunista mozgalom közös, összehangolt irányvonalától.«

»Sőt mi több, az Albán Munkapárt vezetősége elutasította az SZKP Központi Bizottságának s a többi testvéri pártnak a legfőbb nézeteltérések leküzdése érdekében több ízben tett lépéseit.«

»Mit kellett tennie a Központi Bizottságnak olyan körülmények között, amikor hiábavalónak bizonyult a számtalan kísérlet, hogy meggyőzzék az albán veízetőséget: mondjon le szektás cselekményeiről, s amikor e vezetőség hibájából proletár nemzetköziség elveitől vajó elszakadás veszélyes útjára történt lépésük eszmei ellenfeleink előtt is köztudottá vált? Nyilvánvaló, hogy ilyen helyzetben az albán vezetők Jeninistaellenes magatartásának elvi elítélése, a felmerült eltérések leküzdéséhez vezető utak megkeresésére szólító felhívás volt e kérdés egyedül helyes, valóban marxista—leninista megközelítése« — jelentette ki Kozlov.

»N. Sz. Hruscsov elvtárs beszélt azokról a tényekről, amelyek megmutatják, hogy Mehmet Sheftu, Enver Hodzsa és más albán vezetők a legutóbbi napokban, már a XXII. kongresszus ülésezésének idején olyan tevékenységet folytattak, amely azt bizonyítja, hogy

c Vezetők még jobban belekeveredtek a nacionalizmusba és a szektarianiz- ihusba, s még inkább eltávolodnak a nemzetközi kommunista mozgalom összeegyeztetett irányvona* látói;

hogy az SZKP és Központi Bizottsága nyílt rágalmazásának, saját pártjuk és népük becsapásának útjára léptek. S ez, elvtársak, szégyen; szégyen, hogy aa albán vezetők mindenkit ellenségüknek tekintenek, aki ma a Szovjetunióval való barátság mellett száll

síkra!«

»Kötelesek vagyunk erélyesen kijelenteni, hogy

a testvéri kommunista és munkáspártok igazi egysége csak a marxizmus-le- ninizmus elvei alapján lehetséges

és nem oly módon, ha elhallgatjuk az albán vezetés helytelen vonalát. A «hallgatás álláspontjára helyezkedni adott esetben azt jelentené, hogy ezeket az embereket helytelen, antileninista tevékenységük

folytatására buzdítjuk. A mi pártunk nem léphet ilyen útra.«

»Mi, szovjet kommunisták a

jövőben is erélyesen le fogunk leplezni mindenkit, aki eltávolodik a leninizmustól, minden revizionistát és dogmatikust« — hangsúlyozta Kozlov.

A helyi pártszervek és vezető szervek fő kötelességei

Kozlov beszámolójának következő részében kitért a helyi pártszervezetek és vezető szervek fő kötelességeinek jellemzésére, úgy, ahogyan azok a szervezeti szabályzattervezetben foglaltatnak.

Mint mondotta, e kötelességek közül legfontosabb »az ipari és mezőgazdasági termelés minden eszközzel való fejlesztése, gondoskodás a dolgozók anyagi jólétének és kulturális színvonalának szakadatlan emelkedésér öl.i

A pártkáderek kiválasztásáról és beosztásáról szólva közölte, hogy a vezető pártszervek állományában évről évre nő a mérnökök, a közgazdászok, az agronómusok, a zoo- technikusok és más szakemberek száma. Az SZKP új szervezeti szabályzata megköveteli a pártszervektől, hogy tovább javítsák a kádermunkát, fokozzák funkcionáriusaik felelősségét a párttal és a néppel szemben, és javítsák a pártvezetésének módszereit.

Kétségtelenül megnőtt a pártszervezetek felelőssége — mutatott rá az előadó a továbbiakban. — »De ez nem azt jelenti, hogy a pártbizottságoknak a szovjet és gazdasági szervek helyébe kell lépniük, s magukra venni azoknak — őket meg nem illető — funkcióit.«

Kozlov kiemelte, milyen nagy jelentőségű a helyi párt- szervezetek tevékenységének megjavítása szempontjából a pártmunka társadalmi alapjainak kibővítése.

»Arra van szükség — hangsúlyozta —, hogy a pártszervek apparátusa csöktcenjen, s a pártaktíva sorai növekedjenek.«

A pártnak jelenleg körülbelül 300 000 alapszervezete van — mondotta Kozlov —, »s az alapszervezetekről szóló fejezetet az SZKP programjában kitűzött feladatok fényénél jelentősen átdolgozták a szervezeti szabályzat tervezetében«.

Kozlov hangsúlyozta, hogy »a párt csak akkor teljesítheti nagy feladatait, ha minden párttagot és minden szovjet embert a kommunista erkölcs, a magas színvonalú öntudatosság és eszmeiség, a munkaszeretet és fegyelem, a közérdek iránti odaadás szellemében fog nevelni. Ebben

óriási szerepe lesz a kommunizmus építői erkölcsi kódexének,

amelyet az SZKP programja fogalmazott meg, és amely a szervezeti szabályzatba is bekerült. Ez a kódex lesz a párttagok magatartásának normája, az a hangvilla, amelynek alapján a párttag és a párt- szervezet érzékeli, ellenőrzi és értékeli elvtársainak erkölcsi tulajdonságait.«

Kozlov beszámolt arról, hogy a Szovjetunió kommunistái széleskörűen megvitatták a szervezeti szabályzat tervezetét. Ä megvitatásban több mint 9 millió'kommunista vett részt.

»Teljes joggal mondhatjuk, hogy az SZKP szervezeti szabályzata tervezetének megvitatásában az egész párt, minden kommunista részt vett. A szervezeti szabályzat tervezetét kivétel nélkül minden taggyűlésen, pártkonferencián és párt- kongresszuson egyhangúlag jóváhagyták.«

A szervezeti szabályzattervezetre vonatkozó javaslatokról és észrevételekről

Az előadó a továbbiakban a kommunistáknak az SZKP szervezeti szabályzata tervezetére vonatkozó egyes javaslataival és észrevételeivel foglalkozott.

A Központi Bizottság gondosan tanulmányozta mindazokat a javaslatokat, amelyek kiegészítik vagy tovább fejlesztik a szervezeti szabályzat tervezetének egyik vagy másik tételéit — mutatott rá Kozlov —, és a szervezeti szabályzat tervezetének a küldöttek közt szétosztott szövegébe általánosított formában megfelelő kiegészítéseket és szabatosabíb meghatározásokat eszközöltek. Belevett ték többek között azt a tételt, hogy

»minden kommunista kötelessége mindenképpen hozzájárulni a Szovjetunió védelmi erejének erősítéséhez, és fáradhatatlanul harcolni a békéért«.

A szónok azt a javaslatot, hogy a pártszervekben a választásokat ne titkos, hanem nyílt szavazással bonyolítsák le, úgy jellemezte, hogy ezzel hátrafelé lépnének a pártde- mokrácia fejlesztésének útján. Ez azt jelentené — mondotta —, hogy »szűkülne és korlátozódnék a párttagoknak az a joga, hogy teljesen szabadon és függetlenül nyilváníthassa akaratát«.

Mint Kozlov rámutatott, voltak olyan javaslatok is, hogy a szervezeti szabályzat állítsa helyre az időnként végrehajtandó tisztogatást a pártban. »Ilyen intézkedésre nincs szükség — mondotta Kozlov. —

Á párt eszmeileg és szervezetileg annyira szilárd, hogy tisztogatás nélkül is képes megszabadítani sorait az olyan személyektől, akik megsértik a programot és a szervezeti szabályzatot,«

Beszámolójának befejező részében Kozlov hangsúlyozta, az alkotó energiának és kezdeményezéseknek abban a hatalmas lendületében, amellyel a szovjet emberek nevezetessé tették az SZKP XXII. kongresszusa előkészítésének időszakát, visszatükröződik a népnek az a készsége, hogy a párt vezetésével sikeresen valósítsa meg az életben az SZKP programja által kitűzött nagy terveket.

A beszámolót gyakran hosz- szan tartó taps szakította meg. A küldöttek fergeteges lelkesedéssel fogadták Kozlov befejező szavait; »Közel van már az az idő, amikor a párt vezetésével, a marxizmus-leniníz- mus zászlaja alatt a szovjet nép felépíti a kommunista társadalmat, s megvalósul a nagyszerű elv: -mindenki képessége szerint, mindenkinek szükségletei szerint«, amikor a kommunizmus napja felragyog földünk felett. A kommunizmus az egész világon meghonosítja a békét, a munkát, a szabadságot, az egyenlőséget, a tvt- vériséget és minden nép boldogságát*

A Szovjetunió Kommunista Pártja XXIf. kongresszusának határozata a Központi Bizottság beszámolójáról

Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa, miután meghallgatta és megvitatta N. Sz. Hruscsov elvtárs előadói beszédét — az SZKP Központi Bizottságának beszámolóját —, határozatban lefekteti: Teljes egészében helyesli a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának politikai irányvonalát, bel- és

külpolitikai gyakorlati tévé«

kenységét; helyesli a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának beszámolójában foglalt következtetéseket és javaslatokat. (MTI)

A szombat délutáni ülés felszólalói

Moszkva (MTI).

Az Szkp XXIT. kongresszusának szombat délutáni ülésén Scserbickij, az Ukrán SZSZK Minisztertanácsának elnöke elnökölt. A felszólalók a következők voltak:

Vaszilij Tolsztyihov, a r_e- ningrádi Területi Pártbizottság másedtitkára, Filipp Golikov, a Szovjetunió marsaiija, a politikai főcsoportfőnökség ve e- tője, Szalcsan Toka, a Tuvai Területi F ártbizottság első titkára, Olga Kolcsina, a Moszkvai Területi Pártbizottság rriá- sodtitkára, Vaszilij Csernisev, a Primőr je-tengermel léki (területi) Pártbizottság első titkára, Bászov, a Rcsatovi Területi Pártbizottság első titkára és Nyiholaj Jegoricsev, a Moszkvai Városi Pártbizolu átkára.

Ezután a következő testvérpártok küldöttei üdvözölték a kongresszust: a Réunioni Kommunista Párt, az Izlandi Kommunista Párt, a Salvadori Kommunista Párt, a Dominikai Kommunista Párt, a Nepali Kommunista Párt és a Panamai Kommunista Párt.

Az Fgyesült Államok kubaellenes agresszióra készül

New York (TASZSZ).

Az amerikai katonai klikk újból megkezdte provokációit Kuba ellen — jelenti a TASZSZ tudósítója.

Október 21-én két bombázógép behatolt Kuba légiterébe, Camaguey vidékén röpcédulákat szórt szét, majd a tenger felé távozott. A röpcédulák a kubai kormány elleni szabotázs tevékenységre hívták fel a lakosságot. A repülőgépeken felségjel nem volt, hovatartozásuk azonban kétségtelen. Erre mutat az is, hogy a reakciós amerikai sajtó a berepülést a Kuba elleni támadás első jekubai forradalom ellen egységes harci frontot alakítsanak. Peru képviselője követelte, hogy hívjál! össze az Amerikai Államok Szervezetének külügyminisztereit a Kuba elleni harc egységes tervezetének kidolgozása céljából, és kérte a kubai kérdés felülvizsgálatát »a kommunista veszély elleni harc« szempontjából. Ez a latin-amerikai országok és Kuba közötti diplomáciai és gazdasági kapcsolatok megszűnéséhez vezetne, és szabad kezet biztosítana az Egyesült Államoknak a nyílt katonai beavatkozáshoz. A latin-amerikai

államok azonban szavazati többséggel visszautasították Peru javaslatát, és a kérdést tanulmányozás végett az Amerikai Államok Szervezete egyik bizottságának adták át. Ez a határozat igen nagy elégedetlenséget váltott ki az Egyesült Államok kongresszusában. Az Egyesült Államok azonban nem adja fel Kuba elszigetelésére vonatkozó terveit. Rusk amerikai külügyminiszter nemrégen arra célzott, hogy ha a Kuba elleni közös harc terve nem sikerül, az Egyesült Államok egyedül cselekszik. (MTI)

Űjabb provokációk Laoszban

leként üdvözölte. Az amerikai sajtó jelentéseket közöl a provokációkról és a kubai emigránsok katonai előkészületeiről. A Miami Herald című lap közzétette a kubai emigránsoknak arról szóló nyilatkozatát, hogy a floridai ellenforradalmi vezérkar a Kubában rejtőző amerikai diverzánsok részére tengeri úton robbanóanyagokat és lőszerszállítmányt küld. A New York Times tudósítója szerint bizonyos amerikai körök véleménye az, hogy a Kuba elleni aktív harc halogatása Castro rendszerének konszolidálásához vezethet. Megfelelő körülmények között — írja a lap .— az ellenforradalmárok már ez év végén megkezdik a harcot a kubai nép ellen.

A katonai provokációkkal egyidejűleg az amerikai diplomaták rá akarják venni a latin-amerikai államokat, hogy a

Hanoi (MTI). A Patet Lao hangja rádió közli, hogy október 25-ém a lázadók két zászlóálja behatolt a törvényes kormány csapatai és a Fatet Lao egységek által felszabadított területre, és több lakott helységet elfoglalt a Phon-hong és Vientiane közötti térségben.

Október 26-án Attopeu-tól északkeletre és Páksé tartományiban a 18. ezred négy zászlóalja tüzérségi támogatással a szövetséges csapatok álAnkara (MTI).

Mint a DPA közli, Cemal Gürsel török köztársasági elnök szombaton elfogadta az ideiglenes ügyvivő kormány lemondását, s egyben megbízta özdilek eddigi miniszterelnöklásai ellen támadást intézett A lázadók hadműveleteit amerikai tisztek vezetik. A szövett séges csapatok a lakosság támogatásával megállították a betolakodókat, és megakadályozták az ellenséges csapatolt további előrenyomulását. A rádió azt is közli, hogy Vientiane tartományban a lázadók újabb nagy hadműveletekre készülnek a felszabadított körzetek ellem

helyettest, hogy az új kormány megalakításáig lássa el a miniszterelnöki teendőket.

Mint ismeretes, Gürsel a »második Török Köztársaság« elnökévé történt megválasztásáig egy személyben volt állam- és kormányfő, valamint a fegyveres erők főparancsnoGürsel elfogadta az ügyvivő kormány lemondását

A görög hatóságok újabb önkényeskedése Glezosszal szemben

kormány igazságügyminisztere

Bukarest (MTI). Az athéni lapok a görögországi hatóságok Manolisz Glezosszal, a görög nép nemzeti hősével szemben elkövetett újabb önkényeskedéséről számolnak be.

A lapok jelentéseiből kitűnik, hogy Manolisz Glezosz- nak egy évvel ezelőtt benyújtott kegyelmi kérvényét az igazságügyminisztérium elfektette, és azt nem továbbította a király elé. A sajtó szerint Kalliasz igazságügyminiszter meg sem vizsgálta a »Glezosz- ügyet«, s arra hivatkozott, hogy »nem tekinti azt sürgősnek«.

Tszirintanisz, az ideiglenes

kijelentette, hogy a kormány »politikai meggondolásokból« nem adott helyet Glezosz kérvényének, mivel »Glezoszt nem tartja közönséges bűnözőnek«.

Az athéni lapok ezzel kapcsolatban utalnak arra, hogy a görög hatóságok a hazai és a világközvélemény nyomatékos tiltakozása ellenére sem . tekintik »sürgős kérdésnek« Glezosz és más görög hazafiak ügyét, viszont meglepő gyorsaságot tanúsítottak, amikor a Mertennek és más hitlerista háborús bűnösnek adandó kegyelemről volt szó.

Közös magyar —osztrák közlemény a bécsi vagyonjogi tárgyalásokról

ka.

Az AFP jelentése szerint a török szenátus Hayri Urguplut választotta meg a szenátus elnökének. Urguplu 1905-ben született, s 1950 és 1954 között Menderes‘ demokrata pártjának volt képviselője. Később diplomáciai pályára lépett, s egymásután volt nagykövet Bonnban, Londonban, Madridban és Washingtonban. Az 1960. május 27-i puccs után visszahívták Ankarába.

Fidel Castro beszédet mondott a kubai orvoskongresszusen

Havanna (Űj-Kína). Fidel Castro kubai miniszterelnök pénteken megnyitotta a kubai orvosok első országos kongresszusát: A miniszterelnök a kongresszus háromezer orvcs részvevője előtt körvonalazta a kubai orvostudománynak a forradalom győzelme óta elért eredményeit. Hangsúlyozta,

Becs (MTI). Féntekem este véget értek az október 17-től 27-ig Becsben megtartott tíznapos magyar—osztrák vagyonjogi tárgyalások, amelyeken szakértői albizottságok képviselték a két országot.

A tárgyalásokról kiadott magyar—osztrák közös közlemény me; ál apítja:

) »A szakértői albizottságok

folytatták a megállapított ár- gyalási program egyes területein felmerülő kölcsönös igények adategyeztetését, és ennek alapján arra a meggyőződésre jutottak, hogy hasznos volna a két ország főbizottságainak találkozása. A jó és nyílt légkörben tartott tárgyalásokat ezért a közeljövőben folytatják«;

hogy' a forradalom óta nagymértékben növekedett az orvosok száma, a kórházi ágyak száma pedig megkétszereződött: míg 1959-ben 11 459 kórházi ágy volt az országban, ma 23 640 van. A falvakban 21 kórházat és 41 klinikát építettek. (MTI)