Somogyi Néplap, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-04 / 234. szám

Szerda, 1961. október 4. 3 SOMOGYI NÉPLAP ELTŰNNEK A DESZKAFALAK Köszöntjük a Nemzetközi Demokratikus Nöszövetség tanácsülését Csendes időben a Dráva túl­só partjára is áthallatszik a fűrészek zúgása vagy a vago­nokból kiemelt rönkök dübör­gő gördülése. Látni meg mind­untalan láthatják a folyó ju­goszláv partjáról,a Barcsi Fű­részüzemet: a deszkacsamoko- kat, a szállongó fűrészpart, a rengetegnyi fát, melyből egy kisebb erdő is kitelne, s lát­hatják a napról napra érkező vagonokat, melyek rönköket hoznak, s viszik a kész talp­fát vagy parkettát. Láthatják a munkát, a rönktéren dolgo­zó embereket, s egy kis fantá­ziával elképzelhetik, hogy mi minden történik a homályos belsejű fűrészcsarnokiban. És noha már hatvan eszten­deje zúgnak a fűrészek itt, egy valamit alig láthatnak a túlsó vagy az innenső párt la­kói. Nem láthatták, hogy ho­gyan fejlődik az üzem. A fej­lődés mintha nem ért volna el a Dráváig. Néha ugyan jöttek új gépek, de gyakran csak itt voltak újak, másutt már ósdi­nak számítottak. Csupán az elmúlt másfél évtizedben ér­kezett néhány modem gép a favázas épületbe, de szemmel látható változás alig történt. Telente a Drávára ráháruló köd beszivárgott a szeli ős gat- tercsamokba, a szél is szaba­don járt-kelt, nyáron meg az átforrósodott deszkaépületbem megrekedt a hőség, s fűrész- por lebegett a forró levegőiben. S mert hatvan évig így valit, már természetesnek tűnt mindez, hisz a dolgozók nagy része gyermekként ismerkedett meg a fűrészekkel, a fával, kezdte a fűrészporhordással, és végezte a gatter vagy a kör­fűrész mellett mint mester. A szelllős csarnok azonban egyre rozogább lett. A villany- vezetékek veszélyesen fonták át a fagerendáikat. Elérkezett a rendbehozás ideje: kijavítani a deszkafalakat, s a szabvány­nak megfelelően kicserélni a vezetékeket, kapcsolókat. Hárommillió forint! Ennyibe került volna a renoválás,, s még mindig megmaradt volna kiszáradt fagerendáival a desz­kaépület Pedig az is idejét­múlt, megérett a lebontásra. És nem javították ki három­millióért a szúette falakat A gatter és a Dráva közötti területen mérnökök jelentek meg, cölöpck kerültek a föld­be, pallókat fektettek a fűre. Rt lesz az alap. És ásók, csá­kányok villogtak a folyópar­ton, betonkeverő gépek züm­mögtek versenyt a keretfűré­szekkel. Az Építőipari Vállalat dolgozói láttak munkához. El­készültek a falak, zsaluzták a tetőt. És hosszú hónapok múl­va modern épület bújt ki a zsaluzó anyagok alól. Az új fűrészcsamok. Hatalmas, bordás teteje, fé­lig üvegezett oldala új képet mutat a túloldali szemlélőnek. Üj képet Barcsiról, a fűrész­üzemről s egy kicsit orszá­gunkról is. A felrobbantott, fűvel benőtt híd mellett im­pozáns épület emelkedik. Magas falai között nem szo­rul meg a levegő, a fűrészpor­nak se lesz ideje keringeni a levegőben, mert hatalmas csö­vek elszippantják; a köd sem járhatja át az új csarnokot, hisz zárt ajtók mögött dolgoz­nak majd. Nem kell többet ládákkal, talicskákkal cipelni a fűrészport, mindent gép végez. Gép emeli fel a rönköket, gör­gősorokon csúszik, szalad majd a fa vagy láncos keresztszállí­tón. Mint egy élőlény szervei, oly egybehangolt ez a hatal­mas mechanizmus. Elindulnak a rönkök, itt felbukkannak, amott eltűnnek, és 25 százalék­kal többet dolgoznak fel az új gépek, mint a régi csarnokban. A régi csarnokot már bont­ják. Leszerelték az egyik ke­retfűrészt, azt beállítják az új fűrészek mellé. A többi gép más vállalatokhoz kerül. Lassan eltűnnek majd a deszkafalak, végleg megáll a munka. Az új csarnok gépei­nek egy része már készen vár­ja, hogy fába haraphasson. A körfűrészeket és a kisegítő gé­peket most szerelik. November 7-e! Ez most a jelszó. Egy hónappal a terve­zett határidő előtt megindul a próbaüzemelés. Ezen dolgozik az Építőipari Vállalat és a fű­részüzem, ennek megvalósítá­sát segítik mindenütt, és erről esik szó ebéd közben. Ez lesz az első tél, amikor csukott ajtók mögött zúghat­nak a fűrészek. Hatvan év után az első, s az első után valamennyi, A Nemzetközi Demokratikus I Nöszövetség egy a népek tör­ténelmében példátlan, borzal­mas háború után született meg, s 1945. decemberében Pá­rizsban tartotta alakuló kong­resszusát. Nem először ültek össze a nők nemzetközi kong­resszusra, de először történt, hogy valóban nagy tömegeket képviseltek a béke, a haladás és a szabadság szolgálatában. Negyven ország asszonyai vol­tak ott Párizsban: a háborútól súlyos károkat szenvedett or­szágok küldöttei, s olyanok is, akik maguk nem szenvedtek ugyan, de határaikon érezték a háború szelét. Mások olyan országokat képviseltek, ame­lyekben a nők problémád együtt jelentkeztek a függet­lenség és a demokratikus jo­gok kivívásávaL A jelenlevők magukévá tet­ték Cotton asszonynak, a kong­resszus elnökének szavait: »Mindenütt fejlesztem kell a demokrácia szellemét, ha biz­tosítani akarjuk a békét, mert a Föld túl kicsivé vált ahhoz, hogy a fasizmus valahol is fennmaradjon anélkül, hogy újabb háborút robbantson ki. A béke a nők legfőbb vágya, és minden erővel azért akar­nak dolgozni, hogy végre lehe­tővé váljék, hogy boldog gyer­mekeket nevelhessenek. A de­mokráciáért, a békéért, a gyer­mekeink boldogságáért végzett munka azonban olyan feladat, amelyet a nők csupán akkor végezhetnek eredményesen, \ ehhez megvan a hatalmúi£ vagyis akkor, ha a férfiakkal azonos jogokat 'élveznek min­den területen.« És hozzáfűzte: ».A fasizmus szétzúzása nem egyik vagy másik párt vagy or­szág politikai kérdése, hanem az erkölcsi tisztaság és bölcses­ség kérdése. Nem lehet enged­ni, hogy örültek és gonoszte­Az elvégzett munkáról és a tennivalókról tanácskozott mi- napi ülésén a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Somogy me­gyei elnöksége. Kiss Józsefné elvtárs megyei vők kedvük szerint cselekedje­nek.« A kongresszus küldöttei, mi­előtt elváltak egymástól, ün­nepélyesen megfogadták, hogy megvédik a nők gazdasági, po­litikai, polgári és társadalmi jogait, harcolnak a gyermekek és a jövő nemzedék harmo­nikus és egészséges fejlődésé­hez szükséges körülmények megteremtéséért. Megfogadták, mindent megtesznek azért, hogy örökre megszűnjön a fasizmus összes formája, és az egész világon igazi demokrácia legyen; szakadatlanul harcol­nak a tartós béke megteremté­séért, amely egyetlen biztosíté­ka a családok boldogságának, a gyermekek fejlődésének. Hűséges maradt ezekhez az elvekhez a Nemzetközi Demok­ratikus Nőszövetség. Szervezi és irányítja a nőszervezetek­ben tömörülő asszonyok és lá­nyok akcióit, törekvéseit. Kép­viselői részt vettek az ENSZ- ben 1947-től 1954-ig a nők kö­rülményeivel foglalkozó bi­zottság és a gazdasági, kultu­rális tanács munkájában. Is­mertették a nők helyzetét, kí­vánságait, rámutattak számos ország, különösen a gyarmati országok asszonyainak nehéz helyzetére. Világszerte tevékenyen küzd a háború veszélye, az elnyo­más, a nyomor ellen a Nemzet­közi Demokratikus Nószövet­ség. Nagy, nemzetközi akciói mellett támogatja az egyszerű asszonyok millióinak minden­napi küzdelmét, olyan asszo­nyok küzdelmét, mint amilye­nekkel naponta találkozunk bevásárlás közben, vagy amint gyermekeikkel foglalkoznak, mosnak, vagy amikor a földe­ken, az üzemekben és a hiva­talokban dolgoznak. Ezek az j titkár megállapította beszámo­lójában: Egyre eredményeseb­bé válik az MSZBT megyei ve­zetőségének az a törekvése, hogy gyümölcsöző együttmű­ködést teremtsen az állami és asszonyok képezik a Nemzed közi Demokratikus Nőszövet- ség erejét, s az ő hősiességük­re és áldozatkészségükre tá­maszkodik. Nem volt olyan akció a bé­ke védelmében, amelyben ne lett volna része a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetségnek. Irányította a nők harcát poli­tikai, gazdasági jogaik meg­védéséért vagy megszerzésé­ért. Hirdette és védte a nők jogát a jobb élethez, a szabad­sághoz, a kulturális fejlődés­hez. Kitartóan küzdött és küzd a gyermekek védelméért, biz­tonságáért és jobb életéért, ta­nulási lehetőségéért. A Nem­zetközi Demokratikus Nőszö­vetségnek ma már 80 ország sok millió asszonyára terjed ki befolyása. Nemzetközi síkon egyesíti a különböző rendsze­rekben élő asszonyokat, & le­hetőséget ad a hathatós véle­ménycserékre, amelyeknek eredményeként megszűnnek az előítéletek, és a kölcsönös meg­értés szelleme váltja fel a bi­zalmatlanságot. Ezt a célt szolgálják az NDN tanácsülései, s ez a legfőbb fel­adata a Budapesten ma kez­dődő tanácsülésnek is, ahol olyan fontos kérdések szerepel­nek majd, mint a társadalom felelőssége a nőért, a nő fele­lőssége a társadalomért. Azt is megvitatják, milyen feladat hárul ma a nőkre a békeharc­ban, a háború kitörésének megakadályozásában. E kérdéseket vitatja meg 95 ország asszonyainak 250 kül­dötte. Meleg, baráti szeretet­tel köszöntjük őket mi, somo­gyi nők is. Kívánjuk, hogy ta­nácskozásuk gyarapítsa újabb eredményekkel, sikerekkel a Nemzetközi Demokratikus Nő­szövetség munkáját. Horváth Sándomé, a Nőtanács megyei titkára. kát szerveznek az érdekelt in­tézményekkel egyetemben. Az orvosoknak előadást tartanak majd a Moszkvában megrende­zendő magyar—szovjet orvosi konferencia tapasztalatairól. Roland Ferenc Az őrtilosi Szorgalom Tsz majorjában egy 12 méter mély, 3 méter átmérőjű kutat építenek. A hidroforral fölszerelt kút 50 ezer forintba kerül. Képünkön: Készí­tik a betonfödémet. Kétezer kilóval több zsiradék és több hentesáru & közellátásnak A Somogy megyei Húsipari Vállalat vágóhídján dolgozó szocialista címért küzdő brigád vállalta, hogy darabonként 24 dekával csökkenti a sertésbő­rön maradó zsírmennyiséget. A múlt hónapban 2162 kg zsiradékot takarítottak meg a gondosabb fejtéssel. Ez 10 593 forintot jelentett a vállalatnak. A brigád gondosan vigyázott a bőr minőségére is, így 18 263 forintot takarítottak meg. A vállalat húsfeldolgozó bri­gádja felajánlotta, hogy 0,2 százalékkal növeli a nyers­anyagból kihozható húskészít­mények mennyiségét. Ezzel szemben júliusban 0,9, augusz­tusban pedig 1,34 százalékot értek el, s így az első hónap­ban 31 789, a másodikban pe­dig 45 623 forintot takarítottak meg, s gondosabb munkájuk­kal több hentesárut adtak a közellátásnak. %oIc hónap alatt £öfob mint 4 IMI ex pen next éh meg a ixoi jet filmeket 200 mezőgazdasági dolgozó átázik a Szovjetunióba Ülésezett a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnöksége társadalmi szervekkel. A me­rettegnie? Hiszen v ................ J gyei elnökség aktívái révén se­Igíti az ismeretterjesztést, a idolgozók kulturális fejlődését. fiTöbb száz előadás hangzott el geppisz-5; megyénkben a Szovjetunió jjjjj Bállá Ödön ég Baktat Ferenc riportregénye És itt van Radocsay- Valamelyik bőröndből előke- Schwartz, aki mint valami rül a »-koporsó-«, kisgyerek a csörgőjével, kis A koporsó — kis ládika. Iga­zacskó napóleonnal játszik, és zi smenező hozzá se kezd a úgy emelgeti, csörgeti a kézé- játékhoz e kis szerszám női­ben, hogy mindenki nagybecsű figyelmét felhívja arra, ma ő csak aranyban játszik. »Padlizsán« mellett Salamon Pici, platinahajú, karcsú, szép alakú (nem is pici) Idei. A kis telefonszínésznő, akit színpa­don még nem sokan láttak. Padlizsán mellett persze va­lóban picinek tűnik. Mindenki­kul, amelybe a kártyát rak­ják, és ahonnan húzni kell. Ilyen koporsó volt a Nemzeti Kaszinóban, a siófoki klub­ban, és tudja az ég, hány kis vér. zug-kártyafészekben széles e Budapesten. És együtt ülnek az asztal kö­rül a partnerek. Előttük a pénz, sok pénz. Mert zseton re mosolyog, s' néha olyan két- nincs: itt készpénzre megy. ségbeejtően egyformán, hogy Mintha béke volna, olyan ismerősei szerencsének tant- béke, amilyet Padlizsán, Wink- ják, amiért valóban ritkán lát- ler meg a többiek békének tár­ni a színpadon. Három-négy tanak. A csillár minden égője betanult szellemesség, «o-lala«, ragyog, a francia kártya fi- kis sikkantás, »igazán, éde- gurái ismerősen mosolyognak, sem?« — ez minden, amit Pi- most mintha nagyon messzire ci az emberi kultúra néhány merült volna front és háború, ezer évétől örökölt. De ezt se A konyak és a gin jótékony pazarolja. gőze száll az agysejtekre. És persze itt van Daróczy, Es álékor kopognak az ajtón, nagy feje alá csokomyakken- gg fekete egyenruhás, kifénye- dőt kötött, s neki most is van zett fekéte csizmájú, karszala- valami üzleti jelenteni valóba gos -nyilas lép be. összecsap- Winklemek, amíg az el nem ja a bokáit, és kezét a plafon küldi a fenébe. felé lendítve beleordít a kár­— Gyerekek, sohase smene- tyázás zsongásába: Műnk ? — szólal meg Padlizsán. — Kitartási Éljen Szálas!! miatt kell ostobák... Prrrrr! Prrr! Prrr! Nagy csend lesz. A „„ tolysorozatok szinte az ablakjhétóves tervéről> tudományos alatt recsegnek;. y _ , , ,, És ismét: prrrrrr! prr! EgyesJeredmenyejrol> irodalmáról, lövések. gMind nagyobb érdeklődés nyil­A szomszéd szobából, aholJvánul meg a szovjet filmek »Pici« már egy csöppnyi nad-8iránt_ Januártól augusztusig ragban lejt valami keleti tan-/ , , . ..... . , cot a gramofon ütemeire, átJtmegyenkben több mint 417 Mögötte pedig a kis, ürge- hallatszik a hirtelen megbi-Űizren tekintették meg a szov- bajszú Milkovics jön be olyan csakló tű, amint lefut a le-Jjet filmeket. Az MSZBT 16 ragyogó pofával, mint aki gyé- mezről. A »Trópusi éj« című3filmankétot tervezett. Tavaly mantot talált az utcán, s most tango abbamarad. árt , , „ , . És lent ismét csattognak a*23 OTOSZ nyelvtanfolyam kez- fegyverek. Jdődött, s 32 kisegítő nyelvtan­— A győzelem éve, testvérek^folyam fejeződött be sikeresen, csuklik Müller testvér. / Megyénk dolgozói körében Péter tekintete Marika ar-/egyre nagy0bb a vágy, hogy ... .. . cát keresi. A lány sapadt és* ,, . ... Hat iszik is. És pamacsbaju- elgondolkodó, mintha nem isJ személyesen is megismerjek a sza alá olyan buzgalommal ön- hallotta Volna a géppisztolyok?Szovjetuniót. Az MSZBT me- ti a konyakot, hogy rossz néz- hangját odalentről. / gyei elnöksége az idén is sok És már dalol is. »Ébredj, a **““?*«a kár-/mezőgazdasági szakembernek agyar.« tyaasztal felöl rekedt hang JorVosnak, pedagógusnak tette lehetővé a szovjetunióbeli uta­íme, lássátok feleim, milyen barátom van. Amikor már bel­jebb kerültek, kiderült, nem razzia ügyében jött, csak ked­ves ivókoma ez a Müller test­m. magyar. De olyan röhögés a válasz, hogy meghökkentőn néz, vér- eres szemét körüljáraitva a társaságon. Padlizsán hangja emelkedik ki a röhögésből. — Te, komám, ne énekelj, mert a Gigli test­vérnek jobb hangja van. Ha­nem inkább mondjál valamit nekünk a vérrögvalóságróL — Az micsoda, kérem? — néz rá a fölemelt pohár mögül Müller testvér. Péter egy karosszékben ül. Forog vele a világ Az előbb is mosolygott a pojácán... Tényleg azok is... És ezek elöl kell bujkálnia? Ezek rp ^agyr>k' pajtások.Októberben és november. oa esz. gy rongyos Peta’>f,en 200 mezőgazdasági dolgo­som nem maradt J Alex báró. : — No, mit bámultok? Azt,.. , ,, Moszkvába, A két nép barátságának el­tzó látogathat el a szovjet kol­hozokba, szovhozokba és hiszitek, nincs tétem? Egy- Petneházynak mindig van mit: kockára tennie. —• Bámultok, hülyék.? Ott az a kis tündér, nem elég szép; tét? Azé, aki megnyeri. És bárgyú mosollyal int Marika felé. Folytatjuk — ^mélyítésére számos baráti tá­plálkozó zajlott le megyénk tíze­iméiben és falvaiban. Kiss Józsefné ezután az el­nökség feladatait taglalta. Áz Pősszel magyar—szovjet műsza- ?ki napokat, januárban magyar (—szovjet mezőgazdasági napo­Több kaposvári üzemi kol­lektíva tart kapcsolatot ha­sonló jellegű szovjet üzemek dolgozóival. Az MSZBT me­gyei titkára hangsúlyozta, hogy az ipari és mezőgazdasá­gi üzemek szakemberéinek, az, orvosoknak egyre nélkülözhe­tetlenebb segítőtársa lesz a szovjet szakirodalom, ezért felvilágosító munkát kell vé­gezni körükben, hogy minél többen sajátítsák el az orosz nyelvet. Az ismeretterjesztő évad tematikájában — mon­dotta Kissné elvtárs — méltó helyet kapott a szocialista tá­bor eredményeinek, a Szov­jetunió nemzetközi tekintélyé­nek, politikai, gazdasági, kul­turális eredményeinek sokrétű ismertetése. Vándorkiállítások mutatják be majd megyeszer- te a szovjet képtárak anyagát, ezenkívül filmankétokat, film- bemutatókat, előadásokat tar­tunk, még jobban együtt mű­ködünk a TIT szakosztályaival. Az MSZBT megyei elnöksége már hozzáfogott egy jövő évi szovjet társasutazás megszer­vezéséhez. Ilyen módon előre­láthatólag mintegy 300 dolgo­zó utazhat a Szovjetunióba. A beszámolót követő vitá­ban az elnökség tizennyolc tag­ja szólalt fel, majd elfogadták a megyei elnökség egyéve« munkatervét. K0a/k * ____— kV o

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom