Somogyi Néplap, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-26 / 253. szám

80M0GYI NÉPLAP 4 Csütörtök, 1961. október JÄ, Felszólalások a megyei pá ft bizottság* illésén (Folytatás a 3. oldalról.) ni. A felszólalók többsége ja­vasolta, sürgette, hogy te­remtsünk rendet a vezetésben. Ez szerepelt a beszámolóban is. A felszólalások megerősí­tettek bennünket abban az el­határozásunkban, hogy fő fi­gyelmünket megyei, járási és községi szinten egyaránt a ve­zetés javítására fordítsuk. Szóba kerültek a specializá- lással kapcsolatos nehézségek. Mi ebben a kérdésben és vitá­ban a termelőszövetkezetekkel értünk egyet, nem pedig az il­letékes járási szervekkel. Azt minden tsz-vezető megérti, hogy szükséges volt a kenyér- gabona vetésterületét növelni. Ez vonatkozik a szakosítás út­jára lépett tsz-ekre is. Ám az nincs rendjén, hogy az egyes járások néhány termelőszövet­kezetnek már elkészített, a szakosítás követelményeinek megfelelő termelési tervét ha­talmi szóval áthúzták. Az öntözéses gazdálkodási módszer bevezetése, meghono­sítása fontos feladatunk lesz az ötéves terv idején. Ennél ne gondoljunk nagy beruházásra, hanem törekedjünk arra, hogy kihasználjuk a helyi lehetősé­geket. Az anyagi ösztönzésről ugyancsak sok szó esett. Be­szélt erről Losonczi elvtárs is. Azt mondjuk: ne tértől, időtől, körülménytől függetlenül vizs­gálják ezt egyetlen járásnál vagy termelőszövetkezetnél sem. A döntő dolog az, hogy a munkákat idejében elvégez­zék, a terméshozamokat, ter­méseredményeket növeljék. Az anyagi ösztönzést illetően is bízzuk a döntést a termelőszö­vetkezet közgyűlésére, s ha a határozat megszületett, azt ne változtassa meg és né próbálja megváltoztatni egyetlen járás sem. Még egyszer szeretném Aláhúzni, hogy az átmeneti in­tézkedéseknek. nagy jelentősé­get kell tulajdonítani. A fő do­log természetesen a közös ál­latállomány fejlesztése az adottságok alapján, ezt azon­ban nem vihetjük túlzásba. Ezért fogalmaztuk meg a dol­got a beszámolóban úgy — és ez határozati javaslatunkban is szerepet kapott —, hogy mindenütt kezeljék együttesen a közös és a háztáji állatállo­mányt a takarmányozás, a szerződéskötés és az értékesí­tés szempontjából is. Az előttünk álló feladatok megkövetelik, hogy a kommu­nisták az élre álljanak. Ám nem elég csak a párttagságot mozgósítanunk a feladatok, célkitűzéseink végrehajtására. Amit előirányoz népgazdasá­gunk terve, s amiről két na­pon keresztül itt, a megyei pártbizottság ülésén tárgyal­tunk, mindaz találkozik a be­csületes emberek akaratával, egyetértésével. Éppen ezért ja­vaslom, hogy fogalmazzuk meg a jelszót így: »Kommunisták és élenjáró tsz-tagok az élre!« Szirmai elvtárs összefoglaló­ja után Nagy Lajos, a megyei pártbizottság titkára, az ülés elnöke szavazásra tette föl a kérdést. A megyei pártbizott­ság a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta, és meg­bízta a végrehajtó bizottságot, hogy a vitában elhangzott ja­vaslatokkal azt egészítse ki. A megyei pártbizottság határoza­tát kiadják brosúrában. Hogyan segítik a könyvtárak az ismeretterjesztést? Interjú Kellner Bélával, a Megyei Könyvtár vezetőjével Az ismeretterjesztésben igen fontos szerepük van a könyv­táraknak. Megkértük a Me­gyei Könyvtár vezetőjét, Kell­ner Béla elvtársat, tájékoztas­son bennünket terveikről. O Hogyan segíti a könyv­tár az ismeretterjesztési feladatok megvalósítását és a szakmai műveltség elmélyíté­sét? — Ebben az évben szorosab­ban akartunk együttműködni az ismeretterjesztőkkel. Az elő­adók számára tájékoztató szol­gálatot szerveztünk. A könyv­tárakat bármikor fölkereshe­tik; témáikhoz rendelkezésük­re bocsátjuk a szükséges iro­dalmat. Kellő példányszám­ban áll rendelkezésükre az esti egyetem könyv anyaga is. A kulturális terv tematikájá­ban feltüntetett olvasmány- jgyzéket tovább fejlesztjük, és röplap-bibliográfia formájá­ban juttatjuk el a TIT-elő- adóknak. Elkészítettük a megyében dolgozó mezőgazdászok, állat- tenyésztők, orvosok, pedagógu­sok, mérnökök és más szakem­berek név- és címjegyzékét. Felhívjuk figyelmüket, hogy ajánló szolgálatunk rendelke­zésükre áll, és kívánságukra biztosítjuk á kért szakköny- veKet és folyóiratokat. Milyen kapcsolatot tar­tanak fenn a művelődés- ügy egyéb ágaival? — Módszertani segítséget adunk az illető művelődésügyi 10 ezer mázsa gyógynövényt vásároltak föl a kaposvári járásban A Kaposvár és Vidéke Fmsz gyógynövény-felvásárló és begyűjtő helye teljesítette ez évi felvásárlási tervét. 386 ezer forintos forgalmat bonyo­lítottak le; az előirányzott 7—8 ezer mázsa helyett 10 ezer má­zsa gyógynövényt vásároltak fel. — Az idén 78 féle gyógynö­vényt gyűjtöttünk — mondotta Gréczi István felvásárló. — Mintegy 1400 mázsát vettünk át a vérehulló fecskefűből. Több növényféléből túlteljesí­tettük fél vásárlási tervünket: mákgubóból a tervezett 120 má­zsa helyett 145 mázsát, hársfa­virágból a tervezett 73 mázsa helyett 89 mázsát vettünk át. Említésre méltó mennyiségben vásároltunk örvénygyökeret (100 mázsa) és bodzavirágot (27 mázsa). Gréczi István hozzáfűzte, hogy a felvásárló helyet rend­szeresen fölkeresik olyan hely­beli és vidéki idős emberek, akik szorgalmasan gyűjtik a gyógynövényeket. Így például a kaposvári Szúnyog István vagy a somogyszili Ságvári Já­nos. Gyógynövény termesztésre hét termelőszövetkezettel kötöttek szerződést. A sotmodori Kos­suth, a gtgei Zöldmező, a ta- szári Üj Barázda, a répáspusz­tai Első ötéves Terv és a hed- rehelyi Űj Tavasz Termelőszö­vetkezetek egyenként tfz-tíz holdnyi területet kötöttek le anyarozstermesztésre. Az őrei Dózsa Tsz 10 hold koreanderre vállalt kötelezettséget. A gyógynövényeket a Kőbá­nyai Gyógyszergyárnak, a nagykanizsai, a balmazújvárosi és a bajai feldolgoz» üzemek­nek szállítják. terület könyvtári munkájához. Például — az idén először — instruktori tevékenységünket kiterjesztjük a megye iskolai könyvtáraira is. Fölkeressük az üzemi, a szakszervezeti könyvtárakat, az üzemi mű­szaki könyvtárakat és segítjük őket. A szakszervezettel már régóta ápoljuk ezt a kapcsola­tot. A szakszervezeti könyvtá­rosoknak módszerbeli útmuta­tást adunk, s gyakorlási lehe­tőséget teremtünk. A falusi könyvtáraknál je­lentős kezdeményezés indult el. Nyolc könyvtárban — kí­sérletképpen — a MESZÖV- vel közösen megszerveztük aj könyvbizományt. Az fmsz el-; látja könyvvel a könyvtárost,! s az a kölcsönzéssel egyidejű-, leg terjesztést is végez. Járási; könyvtáraink az elvégzett munkáról negyedévenként . hí­radót állítanak össze. Kerékkötőnk: a maradiság A pártmunkás sokféle em­berrel találkozik. Az egyik ki­tűnő szervező, aki a legna­gyobb zűrzavarban is gyorsan rendet tud teremteni. A másik szívós, tü reim es ember, aki vasakarattal tör a kitűzött cél felé. A harmadik állandóan ku­tat, mindig újabb és jobb mód­szerek alkalmazásán töri a fe­jét. Ezek a típusok képviselik az előrelendítő erőt. Érdemeik­ről sokat lehetne — és kellene — beszélni, most azonban nem róluk, hanem ellenlábasaikról, a maradiakról szeretnék né­hány tapasztalatot közreadni. Ez alkalommal a mezőgaz­daságban, pontosabban a tsz- ekben tapasztalt maradi néze­tekről lesz szó. A segesdi Üj Élet alakuló gyűlésén a férfiak — és jó né­hány nő is — kézzel-lábbal til­takoztak a nőknek a vezető­ségbe való választása ellen, sőt még állatgondozónak sem tar­tották őket alkalmasnak. Lett is aztán olyan sertésállomá­nyuk, hogy sokáig nem mertük idegeneknek megmutatni! A múlt évben a hanyag férfiakat leváltották, és beosztottak több asszonyt is a sertések mel­lé. Az eredmény: ugrásszerű javulás. A hibrid kukorica előnyeit ma már mindenki elismeri. Mindenki? Hát — akadnak még kivételek ... A Somogy szo­bi Béke Tsz-ben találkoztam olyan emberrel, aki 10 mázsa szalontai kukoricáért 20 má­zsa hibridet adott volna cseré­be. »Bebizonyította«, hogy az állatok nem szeretik a hibrid kukoricát, meg hogy nincs is olyan belső értéke, mint a töb­bi fajtának. Az ilyen vélemény után érthető, hogy nehezen ment a vetőmagcsere. Ebben a tsz-ben és néhány másikban is, alig 10—11 ezer volt a kukorica holdanként! tőszáma. Igaz, hogy a vezetők megértették és elfogadták ta­nácsainkat — de a mezőn a maradiság győzött... A káro­sult ismét az egész tagság lett, köztük a maradiak is. Kukoricatermesztésünknek egyik átka a késői vetés. Az idei aszályos év csattanósan, de igen drágán bizonyítja, hogy az idejében elvetett és gondo­san művelt kukorica a rendkí­vüli szárazság ellenére is ki­elégítő termést ad. Járásunk mezőgazdászai és tsz-elnökei remélhetően hasznosítani fog­Milyen eszközökkel to­boroznak új olvasókat a munkáslakta területeken? Hat év alatt 58 000 hektárral bővült az ország erdőállománya Dr. Balassa Gyula miniszter- helyettes, az Országos Erdésze­ti Főigazgatóság vezetője szer­dán a Magyar Sajtó Házában tájékoztatta az újságírókat az erdőgazdálkodás és a fafeldol­gozó ipar helyzetéről. Ismertet­te az erdőgazdálkodásnak a második világháborút megelőző viszonyait és összehasonlította a jelenlegi állapottal. Hangsú­lyozta. hogy míg 1920—1938 között az országban kitermelt összes faanyagnak 85 százalé­kát eltüzelték és csupán 15 százalékát használták ipari célokra; az ipar faanyag szük­ségletének csupán 18,5 százaié" kát fedezték hazai forrásból, s emellett'a tűzifa szükségletnek nagy részét is külföldről hoz­ták be, 1954-re a népgazdaság faanyag szükségletének már 51,4 százalékát adta a magyar erdőgazdaság. Tűzifa impor­tunk körülbelül egyharmaddal csökkent. Az Alföld fásítási programjának végrehajtásánál érdemes megemlíteni, hogy a háború előtt mindössze 7000 hektár, a legutóbbi 9 év alatt pedig 92 000 hektárnyi erdőt telepítettek. Ugyanakkor — 1952 és 1960 között — 23 424 hold lejtős, kopár hegyoldalt fásítottak be az ország külön­böző vidékein. — Már a múlt évben is el­mentünk a munkásszállásokra. Könyveket vittünk oda, és ki­állítottuk őket. Beszélgettünk a munkásokkal, kezükbe ad­tuk a könyvet. E bevált mód­szert az idén kiterjesztettük az állami gazdaságok dolgozói­ra is. Ankétokat, beszélgetése­ket tartunk, ismeretterjesztő és tudományos műveket nép­szerűsítünk. közben új ol­vasókat toborozunk a munkás- szállásokon. , Hatalmas a gép, amely mellett dolgozik, de Horváth Jó­zsef, a TRANSZVILL forgácsolóműhelyénck radiálfú- rója, a vállalat kiváló dolgceója is jól megtermett em­ber. Horváth elvtárs állandóan 100 százalék fölött tel­jesíti normáját. Ezért kapta meg augusztus 20-án a ki­váló jelvényt. Kommunista... s ez jobb és jobb eredmé­nyek elérésére ösztönzi. Szánalmat keltett maya iránt, aztán meyiopta a hiszékeny embereket O Mire készülnek a közel­jövőben? — Ellátogatunk a pusztai te­lepülésekre, a falusi művelődé­si otthonokba, az állami gaz­daságok és erdőgazdaságok munkásszállásaira, s előadáso­kat rendezünk. E munkában jelentős szerepe van a műve­lődési autónak. Ezzel havonta 12 pusztára jutunk el. Elő­adókat viszünk a téli terv elő­adásaira, és játékfilmeket vetí­tünk. Közben természetesen a területi könyvtári feladatokat is elvégezzük. A falusi klubokban kötetlen beszélgetéseket kezdeménye­zünk az olvasókkal a könyvek­ről, megzenésített irodalmi al­kotásokról. Eddig is igen nép­szerűek voltak a mezőgazdasá­gi szakkönyvismertetések, amelyeket maga a szerző tar­tott. Ilyen előadásokat ebben az évadban is rendezünk. Az idén is megrendezzük a kapos­vári irodalmi napokat. Nyolc fővárosi írót hívtunk meg. a többi között Mesterházi La­jost, Németh Lászlót, Szabó Magdát, Várnai Zsenit, Simon Istvánt és másokat — fejezte be tájékoztatóját Kellner elv­társ. Először 1950-ben ítélték el Illés Istvánnét. Erkölcstelen magatartás és közveszélyes Ez év júniusában elhatároz­ta, hogy meglátogatja a ka­posvári Zója Nevelőotthonban munkakerülés miatt hat hó-| élő gyermekeit. A látogatás után Nagybajomba utazott, be­tért Koró Lászlóékhoz, és pa­naszkodni kezdett, hogy nincs lakása, nem tudja gyermekeit hová vinni. Koróék megsajnál­ták, ottmarasztalták. Illésné „hálás” volt. Csak egy 180 fo­rint értékű ruhát lopott el tő­lük. Kaposmérő volt a követ­kező állomása. Volt férje egy­kori katonapajtását látogatta meg, s itt újra felpakolt: fér­fiinget, női ruhát és pongyolát vitt el. Balatonszárszóra ment pz’itán. A nagy na nesz-'r^dst'-p I Vidák Miklósék is megenyhül­tek. marasztalták, enni adtak neki. A balatonszárszói Bőrön di Sándorhoz kopogott be ez után, eladott neki néhány lo­pott holmit. A rendőrség azon­ban már a nyomában volt, hi­szen a meglopottak följelentet­ték. Országos körözés után fogták el, és tartóztatták le. A Kaposvári Járásbíróság sikkasztás, visszaesésben el­követett közveszélyes munka­kerülés miatt egyévi börtön- büntetésre ítélte. Illés István­nét a Megyei Bíróság fellebbe­zési janácsa azonban — tekin­tettel kiskorú gyermekeire — nyolc hónapra szállította le a büntetés időtartamát. ; napig volt közbiztonsági őri­zetben, majd rendőri felügyelet alá helyezték. Dolgozni nem szeretett, s ki” ••znáUo. h<y»v nagy beszélőképességgel, ér­zékkel rendelkezik. Sorra föl­kereste nagykanizsai ismerő­seit, szállást kért tőlük, hete­kig a nyakukon élősködőit. Ek­kor gyűlt meg a baja másod­szor a bírósággal. A Nagykani­zsai Járásbíróság közveszélyes munkakerülés miatt öt hónap­ra ítélte. Illésné a büntetés letöltése után egv ideig a N-ev! — sizs- Téglagyárban dolgozott, de munkája ellen sok kifogás hangzott el. Ekkor otthagyta a téglagyárat, csavarogni kez­dett, ismeretségeket kötött a Balaton-parton. Egyáltalán rém gondolt arra, hogy hárem kiskorú gyermeke állami neve­lőotthonban van, ő csak élte a maga világát. Megismerkedett Kiss György budapesti lakos­sal. és bensőséges viszony ala­kult ki köztük. Kiss lakást szerzett neki, ellátta pénzzel, ajándékokkal. Fölmerült, hogy menjen el dolgozni, de ekkor azt állította a férfinak:' elve­szett a munkakönyvé, és nem adnak ki újat. jak a tanulságot. Hogyan —* kérdezhetné valaki —, hát a mezőgazdászok sem tudják, mi a helyes vetési idő? Általában tudják, de akadt olyan agrár­mérnökünk, aki a május má­sodik felében végzett vetést az­zal Indokolta, hogy félt a fa­gyosszentek körüli esetleges lehűléstől! Ez a félelem sok száz mázsa kukoricába került. A három fai Üj Barázda tag­jai — kevés kivétellel — igen szorgalmas emberek. Alig hi­hető, mégis igaz, hogy ez év­ben a maraaisággal párosult szorgalom több százezer forint jövedelemkiesést okozott ne­kik. Mivel dolgozni szeretnek, a gépeket viszont lebecsülték, kézzel ültették el burgonyájuk többségét. A kézi ültetés után 60 mázsa körül van a termés­átlag. A gép mélyebbre rakja a gumókat, ezért a géppel ül­tetett burgonya 120 mázsa át­lagtermést adott. Eléggé ismert tény, hogy az intenzív búzaíajták akkor ad­nak nagy termést, ha megfele­lő időben, holdanként 3—5 má­zsa műtrágyát használva 140— 150 kg vetőmagot vetnek el egy-egy holdon. Igen, de a ma- radiság ördöge azt súgja: »Rá­érünk még, minek az a sok műtrágya és vetőmag, hiszen öregapánk nem így csinálta«... A somogyszobi Béke decem­berben vetett nagy hozamú bú­zája 11 mázsát termett. A sza­bást Győzelemben idejében ve­tettek, ennek eredménye 20.5 mázsás holdanként! szemter­més. Néhány tsz-ünk , »elspó­rolta« a műtrágya egy részét, és azután csodálkoztak, hogy a nagy hozamú búza alig ter­mett többet a hazai fajtáknál! Az intenzív búza — ha az ag­rotechnika megfelelő — 6—8, sőt 10 mázsával többet t'rem a hazainál. Mégis akad olyan szakember, aki ellenzi terme­lésüket, »mert nincs belőlük olyan jó rétes, mint a bánkú- tiból«! Mintha bizony összes búzánkból rétest sütnénk ... A segesd-lászlómajori Üj Ba­rázda Tsz-ben fehér hússer­tést hizlaltak kukoricadarával — és gyenge eredménnyel. Amikor javasoltuk, hogy etes­senek abrakkeveréket, akkor az egyik tapasztalt, idős tsz- gazda ellenezte, mert ő »hal­lotta«, hogy az nem jó a serté­seknek! A község másik tsz- ében jórészt a keveréketetés­nek köszönhetik a javulást — de a lászlómajoriák meg sem nézték, hogy ott mi a helyzet! A maradiság haladásunk fé­kezoje és tetemes károk oko­zója még ma is. Hány jó szán­dékú embertől hallani, hogy »nem jó az őszi, de még a ko­ra tavaszi szántás sem, mert kigazosodik a talaj a veté­sig«! Hányán »bizonyították« már be, hogy egy kapálás is elég a kukoricának, mert ek­kor meg akkor így is jó ter­mést adott nekik ... I :zor halljuk, hogy kevesebb mag is elegendő a vetéshez, mert úgyis elbokrosodik a gabona... A maradiság sok kárt okoz­hat, ha beletörődünk a »hagyo­mányos« rossz szokásokba. Szakembereink, tsz-vezetőink felvilágosító munkája sok száz­millió forintot menthet meg a közös gazdaságnak és a nép­gazdaságnak. Torma István, a Nagyatádi Járási Párt- bizottság titkára. A gyorshajtás következménye Kedden délelőtt háromne­gyed tizenkettőkor Juta külte­rületén az árokba fordult az Alsóbogát! Állami Gazdaság Fonyódi József vezette Molo­tov típusú tehergépkocsija. A helyszíni vizsgálat megállapí­totta, hogy a baleset gyorshaj­tás és figyelmetlen, gondatlan vezietés miatt következett be. Személyi sérülés nem történt, a gépkocsiban viszont 25 ezer fo­rint kár keletkezett. A gépko­csivezető ellen eljárás indult

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom