Somogyi Néplap, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-02 / 207. szám
Szombat, 1961. szeptember 2. 3 SOMOGYI NÉPLAP Mit mond a téglagyár, a Tervező Iroda, i>z OTP. a TÜZÉP a korszerű családi ház-építésről ? A lakáshiány enyhítésében jelentős szerep jut a magán- kislakásépítésnek. A magánosoknak azonban sok problémával, gonddal kell megküzdeniük, s ez gyakran elkedvetleníti őket. Azt szeretnék, ha gyorsan és olcsón építkezhetnének. Márpedig a házépítés nem olcsó, és főleg nem mindig gyors. Az állam támogatja a kislakás-építőket. TTogyan segítik őket a különböző szervek, vállalatok? Erre kerestünk választ. Középblokkból is lehetne kislakást építeni — mondta Fehér József, a Téglagyári Egyesülés igazgatója. — Blokkgyártó üzemünk kapacitása ezt lehetővé is tenné. Csupán az szükséges hozzá. hogy a Tervező Iroda néhány típus-tervrajzot készítsen a középblokkokra. A Téglagyári Egyesülés gondoskodna a falelemek elszállításáról és helyükre emeléséről. Akik ezt igénybe vennék, azoknak csupán az alapot kellene elkészíteniük, egy szintre hozniuk a talajjal, s mi arra ráemelnénk az előre elkészített falréteget. Két elem adna egy szintmagasságot, s egy-egy családi ház főfalait két-három nap alatt felraknánk. A födémgerendákat is helyükre emelnénk, s ezzel újabb gondtól szabadítanánk meg az épít- tetőket. Főleg a város és a közvetlen közelében levő községek építkezéseit tudnánk így segíteni. A falelemek ugyanis csak az erre a célra átalakított tehergépkocsin szállíthatók, de nem nagy távolságra. A Tervező Iroda elkészíti a terveket Szigetvári György, a Tervező Iroda vezetője ezt mondta: — A középblokkos lakásépítkezés terveit néhány hét alatt elkészíthetjük többféle változatban is. Ez azonban csak egyik részét jelenti a dolognak, s ezért jó lenne, ha áz iroda felügyelhetne az egyéb épületek tervezésére is. Azért volna erre szükség, mert az utóbbi időben nagyon elburjánzottak a giccstervek. Kaposvárott például az újonnan épült magán-lakótelepek összképe bántó, kultúrálatlan színezetű. A polgári ízlés elfajult formája ez, s falun a manzárdtetők váltak hű követőivé. Az ilyen családi házak azonkívül, hogy egy cseppet sem szépek, ráadásul drágák is, s ésszerűen ki sem lehet használni a lakóterületet. Legcélszerűbb lenne, ha a tanácsok a kiparcellázott területre előre elkészíttetnék az épületek tervrajzát, tgy egyrészt olcsóbban jutnának tervhez az építtetők, másrészt a környezet képébe beillő, ízléses családi házak épülnének. Kölcsön a saját erő kiegészítésére Nádor Géza, a Somogy megyei OTP-fiók vezetője: — A családiház-építőknek eddig is nagy segítséget nyújtott az OTP. Kölcsönt minden bérből és fizetésből élő dolgozó kaphat. De adunk nyugdíjasoknak vagy szellemi sza- badfoglalkozásúaknak is. A fölvehető összeg nagysága tájegységenként és szükségletenként változó, s 25 éven belül évi 2 százalékos kamattal kell visszafizetni. A múlt év első felében 621-en kaptak kölcsönt fiókunknál 22 millió 80 ezer forint értékben. 1961 első felében 659-en 24 millió forintot vettek föl. Arra törekszünk, hogy minél több embernek jusson megfelelő összeg. Persze az OTP-től kapott pénz csak a saját erő kiegészítését szolgálja. 40—70 ezer forint között mozog a kölcsönvehető összeg. Helyes, ha az építkezni szándékozók az építést megelőző év november—decemberében már bejelentik igényüket, így a következő évi keretből biztosabban kielégíthetjük őket. Árubiztosítási megállapodás Szűr Lajos, a Kaposvári TÜZÉP igazgatója: — Az építkezővel árubiztosítási megállapodást kötünk. Ez azt jelenti, hogy a bemutatott tervrajzok és anyagigények, alapján minden építőanyagot határidőre biztosítunk. De valamennyi érdeklődőt kielégítjük, legföljebb várniuk kell egy ideig. Mind nagyobb szerepet kapnak a korszerű építőanyagok. Igen hasznos a tufa-blokk. Körülbelül 10 tégla nagyságú üreges falelem ez, sokkal könnyebb, jobb hő- és hangszigetelő a téglánál, olcsóbb is. A különböző betonelemek is olcsóbbá teszik az építkezéseket Roland Ferenc lfí(íség:ével T sanerős és - mégis más arccal akadunk össze a Kaposvári Patyolat Vállalat portáján. Idestova három hónapja találkoztunk először No- vák Jánosáéval, s akkor nagyon elkeseredett hangulatban volt. Szerintünk és az üzem munkásközvéleménye szerint is megvolt erre minden oka. Tapasztalatainkat, véleményünket meg is írtuk Novák- né és portástársa, Bíró József- né kálváriájáról. Cikkünkben többek között ezeket róttuk papírra: »...Sokam, mások nem tartják tisztességes eljárásnak, amit velük tett az igazgató. Amikor e két asszony nemrég még portási teendőket látott el, mintegy 700 forint értékű textília eltűnt az üzemből. Bár semmiféle bizonyítéka sem volt (mármint az igazgatónak) arra, hogy ők a hibásak a történtekért, mégis fegyelmi elé állította őket. Tudtukra adta, hogy nem kívánatosak többé a portán, önérzetükben megsértette a két asszonyt. Bírónő azt mondta, hogy más munkaterületre megy. Az idős, beteges Nováknénak se maradt más választása, jóllehet új munkahelyén nem bír huzamosabb ideig dolgozni. És Kanalas elvtárs ma sem látja be, hogy igazságtalan volt velük szemben.« Novak néni azóta szinte újjászületett. Sápadt arcán mosoly szalad végig. Nyugodt, magabiztos. Amikor az említett cikk megjelent az újságban — emlékszik vissza —, »meglepődtem, attól féltem, hogy bajom lesz belőle«. De felülkerekedett benne a bátorság, s nem hagyta annyiba a dolgot. Elment a szakszervezethez, majd a Területi Egyeztető Bizottsághoz. A TEB is törvénytelennek nyilvánította az igazgató eljárását, s kötelezte, hogy Nováknét helyezze vissza eredeti munkakörébe. Novákné tehát újra a portán teljesíti kötelességét, s igyekszik úgy dolgozni, hogy ne találhassanak hibát munkájában. »Most kinyílott a szemem, s hasonló esetben tudnám, hogy hova kell mennem igazam keresésére« — mondja. N‘ Szállítják a paradicsomot a mezőcsokonyai Űj Erő Tsz-böl a MÉK-nek. Öt hold paradicsom termelésére szerződtek. Eddig több mint 2 vagonnal szállítottak eL Naponta 25—30 mázsát szednek le. ovákné örül, mert orvosolták sérelmet. De vajon mit mond az igazgató, akiről ezt írtuk: »... Kanalas elvtársról olyan vélemény alakult ki, hogy durván bánik az emberekkel.« Megemlítettük, hogy jóllehet akaratlanul, bántó szándék nélkül, de meggondolatlan kijelentéseivel, bökölő- dő szavaival sokszor önérzetükben megsért embereket. Szó, ami szó, Kanalas László elvtárs kertelés nélkül megmondta, hogy bizony nem esett neki valami jól a bírálat, s még máig sincs meggyőződve eljárásának igazságtalanságáról vagy helytelenségéről. Sőt igyekszik védelmezni is azt. — De hát a TEB is igazat adott Nováknénak — vetjük ellen. — A TEB csak azért döntött így, mert a fegyelmi eljárás formaságai nem feleltek meg a szabályzatban előírtaknak. — De hiszen Kanalas elvtárs saját maga állította nekünk akkoriban — emlékeztetjük —, hogy nem hiszi, hogy az eltűnt textíliát valaki kivitte az üzemből, sokkal valószínűbb, hogy tisztítás köziben tönkrement, maradékát pedig a dolgozók eltüntették. És nőm is volt semmiféle bizonyíték arra, hogy a portások hanyagul látták el a szolgálatot. — Akkor úgy éreztem, de most más a véleményem. Meg aztán nem akartam rontani a vállalat üzleti hitelét, tekintélyét. Ha rólunk valami rosz- szat ír a sajtó, íkimutathatóan megcsappan a forgalom. Érvek? Azt hisszük, elég éretlenek. Három hónapja ezt írtuk cikkünk végén Kanalas elvtársról: »Minden bizony- nyal lesz ereje ahhoz is, hogy végre alaposam magába nézzen, és változtasson magatartásán.« És most? Ügy látjuk, hogy Kanalas elvtárs mostanáig nem nagyon, vagy ha igen, kevés sikerrel próbálkozott meg az önvizsgálódással. Jóllehet mostani beszélgetésünk végén ezt mondta: »Elvtársak, megígérem, hogy ezentúl nagyon vigyázok arra, hogy ne bántsak meg senkit■», mégsem vagyunk biztosak abban, hogy ez komoly elhatározás sugallat Előzőleg ugyanis Kanalas elvtárs igyekezett nem cáfolni ugyan, de megmagyarázni bírált magatartását. »Én voltam soron», »Más vállalatohnál nagyobb hibák vannak« — mondta magyarázatként előző cikkünkről Mekkora hitele Jehet ilyen kijelentések után az idézett ígéretnek? Megértjük, hogy nem köny- nyű hibáinkon felülemelkedni. Azonban bármilyen nehéz is, mégis ezt kell tenniük, mert ez önmagunk és körr.-ezetünk nevelésének alapja és föltételei A bírálat nem büntetés, hanem olyan segítség, amely úgy hozzátartozik formálódó, öntudatosodó világunkhoz, mint az ember életéhez a só, a víz és az oxigén. Varga József Megtalálták helyüket KOPOGNAK AZ AJTÓN: valaki bebocsátást kér a kaposvári Latínka Tsz közösségébe. Rendben van — hangzik a felelet —, jöjjön dolgozni, mutassa meg, mire képes, s ha majd megismerd a tagság, akkor dönt a közgyűlés. Ilyen előzmények után kerül egy-egy belépési nyilatkozat a közösség elé. Az esetek 95 százalékában igenlő a válasz. Kik ezek az emberek, akik több mint másfél év után meg az utat a kapos- 5vári szövetkezethez? S kik azért hálás vagyok. A bátyjáért?azok,1 akiket a próbaidő lejár- pedig nem kell aggódnia, bi-gtával fölvett soraiba a tagság? zonyos vagyok benne, hogy ne-/ * * * ki nincs köze a bűnügyhöz. És> NYlLT, ŐSZINTE a tekinte- úgy érzem," az érzelmeivel/te. Szavain érezni, hogy két- sincs semmi baj. Nyugodjék Sszar is meggondolja, amit ki- meg, és bízzék bennünk! Ami/mand, de aztán azon vanmin- pedig az elmaradt kávét illett,»den erejével, hogy bebizonyít- még jelentkezem érte. : nem üres beszéd, amit ki— Várom. Sejt a száján. Sára Jánosnak __ Egymásra mosolyognak, ésghívják, 33 éves, ács. TÚRI ANDRÁS: (271 EG A GEAR Lajosnak azt mondtam, le kell mennem a boltba. Imádkoz— De ki bizonyítja ezt, ha a no nevét, akivel beszélt, nem hajlandó elárulni? Azt mondja, robbanást hallott a szomszédból. De mi bizonyítja, tam, hogy utolérjem, hogy nem maga volt-e éppen — Miről van szó? a robbantó? _ Hallottam a beszélgetésük A fiú halántékán élesen lük- végét, az utolsó mondatokat, tét egy kiugró ér. Bevallom, hallgatóztam. Tál— Teremtőm, csak nem hí- cával a kezemben. Az az őrült szí ezt rólam? fiú úgy viselkedett, mint vala— Egészen mindegy, hogy mi középkori lovag. Én azon- én mit hiszek. Egy bűnügyben ban nem engedem, hogy baj- a bizonyítékok, illetve alibik ba jusson. Hiszen úgyis any- döntenek. Nem lenne jobb, ha nyi vitánk volt vele amiatt a mégiscsak elárulná, ki az a két- nő miatt. szer is szereplő nő? Lajos arca tömény kínlódás. — Beszélnem kell magával! ezalatt hol lett volna, nem is Ügy siettem, hogy utolérjem, sejtem. Tágult nagy szemekkel néz a férfira, rémült, s mégis reménykedő tekintettel. — Mondja, az a nő benne van az ügyben? — Miféle ügyben? — Valaki felgyújtotta a gyárat, nem? Különben maga nem nyomozna a dologban. A bátyám meg valami olyat tud, ami miatt el akarták hallgattatni. Lehet, hogy az a nő vitte oda a Napsugárba. Talán ő biztatta föl azt a bandát, hogy üssék le a bátyámat. Egészen — Maga tehát tudja, ki az bizonyos. taAjkát beharapja, pillantása ide- a nő? oda ugrál, mint egy kisdiák — a nevét nem tudom. Csak . felelés előtt annyit, hogy a férje is, meg ő Nincs is értelme az effele — Nem! — mondja. — Nem jg ctt dolgozik a Vegyiművek- lalgatasnak. A noneksemmi kotehetem, értse meg. ben. A férfi húsz évvel idő- 26 a támadáshoz. Tény, hogy a — Amint gondolja. Én meg- Sebb az asszonynál és valami ^Sa báty]a Sárosi szívén különös melegség* Augusztus eleje óta tartozik szalad at. Jófajta melegs/ g ez>Jeb^ez a nagy családhoz. Az- langyos fuvalom, simogató ke-S jött Hídépítő Vállalatnál nnges a júliusi forrosagban.^ de el akarták heAz elet vegtere is szép, o megS, Jf . ’ Miskolcra csak harminc éves. Kezet fog-/yez,n'. .. ’ . ' nak, s az az előbbi melegség? ~ £«1 járom eo se a .mer tovább terjed, a szívről áthatySyf5et’ se a, íalukat — S°"' az egész mellkasra, parányit/doháéi — plane nem megy ek összeszorítja a torkot is. Be?eh az ország túlsó vegeibe. Egy kedves teremtés, de enni valóan/hely ben akartam maradni... bájos! y ? Még nem kapott fizetést, de — A viszontlátásra! /tájékozódott már a kereseti — Sok szerencsét! »tehetőségekről. Nem sok emvos Oh hiszen én most —-A.2* hiszenV ma mellém5bért ismer, csupán a közvet- tisztán látom az egészet' szeSÖdött Fortuna asszonyság./len munkatársait, akikkel — Semmit se lát higgye eh Csilingelő nevetés a válasz, »mint mondja — nagyon jó kurta kis villanás a kapuban,/dolgozni. Csak egy gondja van: s most már igazán nincs másSminéfl. többet tenni, minél job* hátra, mint menni. /ban megbecsülni magát, hiszen /kedvére való helyre került adtam a lehetőséget. Fölemelkedik, de újra visz- szaül, mert nyűik az ajtó, Piroska jelenik meg, tálcával a kezében. Szeme furcsán csillog. — Tessék, itt a kávé! — Mondtam, hogy ne fáraszX. Űjabb kihallgatás — Mikorra szól a Ritterazt csinálhat, ami 13 éves kora óta a kenyere. Az a fontos, hogy dolgoz- izék az ember, úgy biztosan öou „„ ______ valamit titkol m űszaki ember. Lajossal csal- előttünk. Az a valami ném a -----------j a a férjét. Hónapok óta búj- tűzesetre vonatkozik, s valami- gyerek idézése? kálnak, mint a bűnösök. A hepp mégis összefügg vele. _ Ma délután két órára. bátyám állandó veszedelemben — hiszi, hogy Lajos... — Köszönöm. _ van miatta, hiszen ha megtud- — Nem hiszek semmit! Ke- sárosi főhadnagy beteszi az2nem fog csalódni. Amit a vál- ja a férj... De hiába beszé- ren\ 116 feltételezzen olysmit, ajtót, aztán fölemeli a telefon-^vagy másutt megke- lünk neki. Ilyenkor goromba, ar™ nem igaz. Magam is csak kagylót. Házi számot tárcsáz, »restem, az itt is meglesiz! akár a pokróc. Pedig máskor tapogatózom. Mindenesetre ko- _ Krámer elvtárs, te vagy?/ sza magát. Különben sem fo- 0iyan szelíd és kedves... — A szonom, hogy utanam jött. Le- itt sárosi. Szervusz. Mondd,/ níwiutfm s mivé' gadhatom él, már mennem lá£y szeíie fátyolos. - Anyám hét, hogy segítségemre volt az azóta nem hallgattátok.ki? “. ^Sz eiószór a kell. Kérem, ne haragudjék megtalálta egy levelét. Azt ír- ügyben. Ismen Lajos kozvet- ezt a Dodot? — Jo! Tedd/«rtek a gépekhez, eloszor rám. i____~ _ — x r.r,,, len hivatali kollegáit? mecr kísérd át hozzám, szeret-&1 A kapu előtt megáll, cigarettára gyújt. Valaki topogva siet lefelé a lépcsőn, s egy futástól lihegő hangocska azt noondja elfulladva: ÍTEFU-hoz akartam menni. — ia Kenne a nő hoev egv ideig Ier1 hivatali kollégáit? met. kísérd át hozzám, szeret _ . _ ne Sedjék a fivérem, mert ~ Ne-s. Sokszor beszélt már ném, ha együttesen beszélnénk^*«*, ruhaja olajos. Gyors,n. férje gyanít valamit. Ilyen nő. róluk, de személyesen egyiket vele. Valami eszembe jutott./agyszerre akar mindent ei- Szombaton is együtt akartak sem ismerem. Most mindjárt, ha ráérsz. Kö-»mondani, mert siet, veíőárpá,______, __itórt. mesv a 28 éves Ruzits Istl emenni Lajos motorján a Ba Maga most menjen sze- szőnöm. la Ionhoz, tudoűk Hogy a férj pen vissza. Amit elmondott, (Folytatjuk.) :ért megy a 28 éves Ruzits 1st %ván, a Latínka Tsz traktorosa. — Nem tetszett a felkínált állás. Elég volt a vándorlásból, és elég volt Pestből, ott dolgoztam ezelőtt. A szövetkezetét? Hát hogyne ismémé, édesapja is ott dolgozik, s ha neki jó, miért ne találná meg számítását egy fiatal, akiinek még többre futja erejéből. Kereste az utat, kereste a neki való helyet. A tanulópénzt is megfizette. Da megérte, mert — bár tagságának ideje még csak hetekkel mérhető — nyugodtan elmondhatja: hazataláltam... * * * MOST JUTOTT EL a belépés gondolatáig Simon Ferenc is. Olyan embert kapott személyében a szövetkezet, akire igen nagy szükség volt. A kertészet és az elárusítóhelyek ellenőre, s mostantól kezdve anyagbeszerző’ is. Érti a dolgát, hiszen kereskedelmi vállalatnál dolgozott azelőtt. — Itt azért mások a lehetőségek. Jobbak. Tudom, mert próbáltam. Dolga több van, az igaz, de ez a keresetben is meglátszik. Hiszen a forgalom utáni prémiummal együtt csak a havi előleg közel jár a kétezerhez. * * * S LEHETNE SOROLNI Simon Józsefet, Kovács Sándort, Vass Ferencet. Horváth Lajo&t, Imre Ferencet, Székely Arankát, Sebestyén ' crcncet és mind, mind a többieket, akik hasonlóképpen kerültek a Latínka Tsz közösségébe. Többnyire fiatalok — átlagkoruk 30 év körül van. Rajtuk volt a szövetkezet szeme, s becsülettel helytálltak a próbaidő alatt, a fölvételt elhatározó közgyűlésig és azután is. Egy évvel ezelőtt talán még maguk sem gondolták ezt, és azok az öregek sem, akik oly gyakran hajtogatták: »Mi lesz velünk, mind itthagytak a fiatalok?!« Most naponta tárul az ajtó, újabb és újabb arcok tűnnek föl, újabb ttata’ kezekkel erősödik a szövetkezei Könnyebb így gazda 'kodni. és könnyebb azoknak is, akik visszatértek, mert megtalálták helyüket.. . Vörös Márt«