Somogyi Néplap, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-02 / 207. szám

Szombat, 1961. szeptember 2. 3 SOMOGYI NÉPLAP Mit mond a téglagyár, a Tervező Iroda, i>z OTP. a TÜZÉP a korszerű családi ház-építésről ? A lakáshiány enyhítésében jelentős szerep jut a magán- kislakásépítésnek. A magáno­soknak azonban sok problé­mával, gonddal kell megküz­deniük, s ez gyakran elkedvet­leníti őket. Azt szeretnék, ha gyorsan és olcsón építkezhet­nének. Márpedig a házépítés nem olcsó, és főleg nem min­dig gyors. Az állam támogat­ja a kislakás-építőket. TTogyan segítik őket a különböző szer­vek, vállalatok? Erre keres­tünk választ. Középblokkból is lehetne kislakást építeni — mondta Fehér József, a Téglagyári Egyesülés igazgató­ja. — Blokkgyártó üzemünk kapacitása ezt lehetővé is ten­né. Csupán az szükséges hoz­zá. hogy a Tervező Iroda né­hány típus-tervrajzot készít­sen a középblokkokra. A Tég­lagyári Egyesülés gondoskod­na a falelemek elszállításáról és helyükre emeléséről. Akik ezt igénybe vennék, azoknak csupán az alapot kellene elké­szíteniük, egy szintre hozniuk a talajjal, s mi arra ráemel­nénk az előre elkészített fal­réteget. Két elem adna egy szintmagasságot, s egy-egy csa­ládi ház főfalait két-három nap alatt felraknánk. A fö­démgerendákat is helyükre emelnénk, s ezzel újabb gond­tól szabadítanánk meg az épít- tetőket. Főleg a város és a közvetlen közelében levő köz­ségek építkezéseit tudnánk így segíteni. A falelemek ugyanis csak az erre a célra átalakí­tott tehergépkocsin szállítha­tók, de nem nagy távolságra. A Tervező Iroda elkészíti a terveket Szigetvári György, a Terve­ző Iroda vezetője ezt mondta: — A középblokkos lakásépít­kezés terveit néhány hét alatt elkészíthetjük többféle válto­zatban is. Ez azonban csak egyik részét jelenti a dolog­nak, s ezért jó lenne, ha áz iroda felügyelhetne az egyéb épületek tervezésére is. Azért volna erre szükség, mert az utóbbi időben nagyon elbur­jánzottak a giccstervek. Ka­posvárott például az újonnan épült magán-lakótelepek össz­képe bántó, kultúrálatlan szí­nezetű. A polgári ízlés elfajult formája ez, s falun a manzárd­tetők váltak hű követőivé. Az ilyen családi házak azonkívül, hogy egy cseppet sem szépek, ráadásul drágák is, s ésszerűen ki sem lehet használni a lakó­területet. Legcélszerűbb lenne, ha a tanácsok a kiparcellázott területre előre elkészíttetnék az épületek tervrajzát, tgy egyrészt olcsóbban jutnának tervhez az építtetők, másrészt a környezet képébe beillő, íz­léses családi házak épülnének. Kölcsön a saját erő kiegészítésére Nádor Géza, a Somogy me­gyei OTP-fiók vezetője: — A családiház-építőknek eddig is nagy segítséget nyúj­tott az OTP. Kölcsönt minden bérből és fizetésből élő dolgo­zó kaphat. De adunk nyugdí­jasoknak vagy szellemi sza- badfoglalkozásúaknak is. A fölvehető összeg nagysága táj­egységenként és szükségleten­ként változó, s 25 éven belül évi 2 százalékos kamattal kell visszafizetni. A múlt év első felében 621-en kaptak köl­csönt fiókunknál 22 millió 80 ezer forint értékben. 1961 első felében 659-en 24 millió forin­tot vettek föl. Arra törekszünk, hogy minél több embernek jusson megfelelő összeg. Per­sze az OTP-től kapott pénz csak a saját erő kiegészítését szolgálja. 40—70 ezer forint kö­zött mozog a kölcsönvehető összeg. Helyes, ha az építkezni szándékozók az építést megelő­ző év november—decemberé­ben már bejelentik igényüket, így a következő évi keretből biztosabban kielégíthetjük őket. Árubiztosítási megállapodás Szűr Lajos, a Kaposvári TÜ­ZÉP igazgatója: — Az építkezővel árubizto­sítási megállapodást kötünk. Ez azt jelenti, hogy a bemuta­tott tervrajzok és anyagigények, alapján minden építőanyagot határidőre biztosítunk. De va­lamennyi érdeklődőt kielégít­jük, legföljebb várniuk kell egy ideig. Mind nagyobb sze­repet kapnak a korszerű épí­tőanyagok. Igen hasznos a tu­fa-blokk. Körülbelül 10 tégla nagyságú üreges falelem ez, sokkal könnyebb, jobb hő- és hangszigetelő a téglánál, ol­csóbb is. A különböző beton­elemek is olcsóbbá teszik az építkezéseket Roland Ferenc lfí(íség:ével T sanerős és - mégis más arccal akadunk össze a Kaposvári Patyolat Vállalat portáján. Idestova három hó­napja találkoztunk először No- vák Jánosáéval, s akkor na­gyon elkeseredett hangulatban volt. Szerintünk és az üzem munkásközvéleménye szerint is megvolt erre minden oka. Tapasztalatainkat, vélemé­nyünket meg is írtuk Novák- né és portástársa, Bíró József- né kálváriájáról. Cikkünkben többek között ezeket róttuk papírra: »...Sokam, mások nem tartják tisztességes eljárásnak, amit velük tett az igazgató. Amikor e két asszony nemrég még portási teendőket látott el, mintegy 700 forint értékű textília eltűnt az üzemből. Bár semmiféle bizonyítéka sem volt (mármint az igazgatónak) arra, hogy ők a hibásak a tör­téntekért, mégis fegyelmi elé állította őket. Tudtukra adta, hogy nem kívánatosak többé a portán, önérzetükben meg­sértette a két asszonyt. Bírónő azt mondta, hogy más munka­területre megy. Az idős, be­teges Nováknénak se maradt más választása, jóllehet új munkahelyén nem bír huza­mosabb ideig dolgozni. És Ka­nalas elvtárs ma sem látja be, hogy igazságtalan volt velük szemben.« Novak néni azóta szinte új­jászületett. Sápadt arcán mo­soly szalad végig. Nyugodt, magabiztos. Amikor az emlí­tett cikk megjelent az újság­ban — emlékszik vissza —, »meglepődtem, attól féltem, hogy bajom lesz belőle«. De felülkerekedett benne a bátor­ság, s nem hagyta annyiba a dolgot. Elment a szakszerve­zethez, majd a Területi Egyez­tető Bizottsághoz. A TEB is törvénytelennek nyilvánította az igazgató eljárását, s köte­lezte, hogy Nováknét helyezze vissza eredeti munkakörébe. Novákné tehát újra a portán teljesíti kötelességét, s igyek­szik úgy dolgozni, hogy ne találhassanak hibát munkájá­ban. »Most kinyílott a szemem, s hasonló esetben tudnám, hogy hova kell mennem iga­zam keresésére« — mondja. N‘ Szállítják a paradicsomot a mezőcsokonyai Űj Erő Tsz-böl a MÉK-nek. Öt hold pa­radicsom termelésére szerződtek. Eddig több mint 2 vagonnal szállítottak eL Naponta 25—30 mázsát szednek le. ovákné örül, mert orvo­solták sérelmet. De va­jon mit mond az igazgató, aki­ről ezt írtuk: »... Kanalas elv­társról olyan vélemény alakult ki, hogy durván bánik az em­berekkel.« Megemlítettük, hogy jóllehet akaratlanul, bántó szándék nélkül, de meggondo­latlan kijelentéseivel, bökölő- dő szavaival sokszor önérze­tükben megsért embereket. Szó, ami szó, Kanalas László elvtárs kertelés nélkül meg­mondta, hogy bizony nem esett neki valami jól a bírá­lat, s még máig sincs meggyő­ződve eljárásának igazságta­lanságáról vagy helytelenségé­ről. Sőt igyekszik védelmezni is azt. — De hát a TEB is igazat adott Nováknénak — vetjük ellen. — A TEB csak azért döntött így, mert a fegyelmi eljárás formaságai nem feleltek meg a szabályzatban előírtaknak. — De hiszen Kanalas elv­társ saját maga állította ne­künk akkoriban — emlékez­tetjük —, hogy nem hiszi, hogy az eltűnt textíliát valaki kivitte az üzemből, sokkal va­lószínűbb, hogy tisztítás közi­ben tönkrement, maradékát pedig a dolgozók eltüntették. És nőm is volt semmiféle bizo­nyíték arra, hogy a portások hanyagul látták el a szolgála­tot. — Akkor úgy éreztem, de most más a véleményem. Meg aztán nem akartam rontani a vállalat üzleti hitelét, tekin­télyét. Ha rólunk valami rosz- szat ír a sajtó, íkimutathatóan megcsappan a forgalom. Érvek? Azt hisszük, elég éretlenek. Három hónapja ezt írtuk cikkünk végén Kanalas elvtársról: »Minden bizony- nyal lesz ereje ahhoz is, hogy végre alaposam magába nézzen, és változtasson magatartásán.« És most? Ügy látjuk, hogy Kanalas elvtárs mostanáig nem nagyon, vagy ha igen, kevés sikerrel próbálkozott meg az önvizsgálódással. Jóllehet mos­tani beszélgetésünk végén ezt mondta: »Elvtársak, megígé­rem, hogy ezentúl nagyon vi­gyázok arra, hogy ne bántsak meg senkit■», mégsem vagyunk biztosak abban, hogy ez ko­moly elhatározás sugallat Előzőleg ugyanis Kanalas elv­társ igyekezett nem cáfolni ugyan, de megmagyarázni bí­rált magatartását. »Én voltam soron», »Más vállalatohnál nagyobb hibák vannak« — mondta magyarázatként előző cikkünkről Mekkora hitele Jehet ilyen kijelentések után az idézett ígéretnek? Megértjük, hogy nem köny- nyű hibáinkon felülemelkedni. Azonban bármilyen nehéz is, mégis ezt kell tenniük, mert ez önmagunk és körr.-ezetünk nevelésének alapja és föltételei A bírálat nem büntetés, ha­nem olyan segítség, amely úgy hozzátartozik formálódó, ön­tudatosodó világunkhoz, mint az ember életéhez a só, a víz és az oxigén. Varga József Megtalálták helyüket KOPOGNAK AZ AJTÓN: valaki bebocsátást kér a ka­posvári Latínka Tsz közössé­gébe. Rendben van — hangzik a felelet —, jöjjön dolgozni, mu­tassa meg, mire képes, s ha majd megismerd a tagság, ak­kor dönt a közgyűlés. Ilyen előzmények után ke­rül egy-egy belépési nyilatko­zat a közösség elé. Az esetek 95 százalékában igenlő a vá­lasz. Kik ezek az emberek, akik több mint másfél év után meg az utat a kapos- 5vári szövetkezethez? S kik azért hálás vagyok. A bátyjáért?azok,1 akiket a próbaidő lejár- pedig nem kell aggódnia, bi-gtával fölvett soraiba a tagság? zonyos vagyok benne, hogy ne-/ * * * ki nincs köze a bűnügyhöz. És> NYlLT, ŐSZINTE a tekinte- úgy érzem," az érzelmeivel/te. Szavain érezni, hogy két- sincs semmi baj. Nyugodjék Sszar is meggondolja, amit ki- meg, és bízzék bennünk! Ami/mand, de aztán azon vanmin- pedig az elmaradt kávét illett,»den erejével, hogy bebizonyít- még jelentkezem érte. : nem üres beszéd, amit ki­— Várom. Sejt a száján. Sára Jánosnak __ Egymásra mosolyognak, ésghívják, 33 éves, ács. TÚRI ANDRÁS: (271 EG A GEAR Lajosnak azt mondtam, le kell mennem a boltba. Imádkoz­— De ki bizonyítja ezt, ha a no nevét, akivel beszélt, nem hajlandó elárulni? Azt mondja, robbanást hallott a szomszédból. De mi bizonyítja, tam, hogy utolérjem, hogy nem maga volt-e éppen — Miről van szó? a robbantó? _ Hallottam a beszélgetésük A fiú halántékán élesen lük- végét, az utolsó mondatokat, tét egy kiugró ér. Bevallom, hallgatóztam. Tál­— Teremtőm, csak nem hí- cával a kezemben. Az az őrült szí ezt rólam? fiú úgy viselkedett, mint vala­— Egészen mindegy, hogy mi középkori lovag. Én azon- én mit hiszek. Egy bűnügyben ban nem engedem, hogy baj- a bizonyítékok, illetve alibik ba jusson. Hiszen úgyis any- döntenek. Nem lenne jobb, ha nyi vitánk volt vele amiatt a mégiscsak elárulná, ki az a két- nő miatt. szer is szereplő nő? Lajos arca tömény kínlódás. — Beszélnem kell magával! ezalatt hol lett volna, nem is Ügy siettem, hogy utolérjem, sejtem. Tágult nagy szemekkel néz a férfira, rémült, s mégis re­ménykedő tekintettel. — Mondja, az a nő benne van az ügyben? — Miféle ügyben? — Valaki felgyújtotta a gyárat, nem? Különben maga nem nyomozna a dologban. A bátyám meg valami olyat tud, ami miatt el akarták hallgat­tatni. Lehet, hogy az a nő vit­te oda a Napsugárba. Talán ő biztatta föl azt a bandát, hogy üssék le a bátyámat. Egészen — Maga tehát tudja, ki az bizonyos. ta­Ajkát beharapja, pillantása ide- a nő? oda ugrál, mint egy kisdiák — a nevét nem tudom. Csak . felelés előtt annyit, hogy a férje is, meg ő Nincs is értelme az effele — Nem! — mondja. — Nem jg ctt dolgozik a Vegyiművek- lalgatasnak. A noneksemmi ko­tehetem, értse meg. ben. A férfi húsz évvel idő- 26 a támadáshoz. Tény, hogy a — Amint gondolja. Én meg- Sebb az asszonynál és valami ^Sa báty]a Sárosi szívén különös melegség* Augusztus eleje óta tartozik szalad at. Jófajta melegs/ g ez>Jeb^ez a nagy családhoz. Az- langyos fuvalom, simogató ke-S jött Hídépítő Vállalatnál nnges a júliusi forrosagban.^ de el akarták he­Az elet vegtere is szép, o megS, Jf . ’ Miskolcra csak harminc éves. Kezet fog-/yez,n'. .. ’ . ' nak, s az az előbbi melegség? ~ £«1 járom eo se a .mer tovább terjed, a szívről áthatySyf5et’ se a, íalukat — S°"' az egész mellkasra, parányit/doháéi — plane nem megy ek összeszorítja a torkot is. Be?eh az ország túlsó vegeibe. Egy kedves teremtés, de enni valóan/hely ben akartam maradni... bájos! y ? Még nem kapott fizetést, de — A viszontlátásra! /tájékozódott már a kereseti — Sok szerencsét! »tehetőségekről. Nem sok em­vos Oh hiszen én most —-A.2* hiszenV ma mellém5bért ismer, csupán a közvet- tisztán látom az egészet' szeSÖdött Fortuna asszonyság./len munkatársait, akikkel — Semmit se lát higgye eh Csilingelő nevetés a válasz, »mint mondja — nagyon jó kurta kis villanás a kapuban,/dolgozni. Csak egy gondja van: s most már igazán nincs másSminéfl. többet tenni, minél job* hátra, mint menni. /ban megbecsülni magát, hiszen /kedvére való helyre került adtam a lehetőséget. Fölemelkedik, de újra visz- szaül, mert nyűik az ajtó, Pi­roska jelenik meg, tálcával a kezében. Szeme furcsán csil­log. — Tessék, itt a kávé! — Mondtam, hogy ne fárasz­X. Űjabb kihallgatás — Mikorra szól a Ritter­azt csinálhat, ami 13 éves ko­ra óta a kenyere. Az a fontos, hogy dolgoz- izék az ember, úgy biztosan öou „„ ______ valamit titkol m űszaki ember. Lajossal csal- előttünk. Az a valami ném a -----------­j a a férjét. Hónapok óta búj- tűzesetre vonatkozik, s valami- gyerek idézése? kálnak, mint a bűnösök. A hepp mégis összefügg vele. _ Ma délután két órára. bátyám állandó veszedelemben — hiszi, hogy Lajos... — Köszönöm. _ van miatta, hiszen ha megtud- — Nem hiszek semmit! Ke- sárosi főhadnagy beteszi az2nem fog csalódni. Amit a vál- ja a férj... De hiába beszé- ren\ 116 feltételezzen olysmit, ajtót, aztán fölemeli a telefon-^vagy másutt megke- lünk neki. Ilyenkor goromba, ar™ nem igaz. Magam is csak kagylót. Házi számot tárcsáz, »restem, az itt is meglesiz! akár a pokróc. Pedig máskor tapogatózom. Mindenesetre ko- _ Krámer elvtárs, te vagy?/ sza magát. Különben sem fo- 0iyan szelíd és kedves... — A szonom, hogy utanam jött. Le- itt sárosi. Szervusz. Mondd,/ níwiutfm s mivé' gadhatom él, már mennem lá£y szeíie fátyolos. - Anyám hét, hogy segítségemre volt az azóta nem hallgattátok.ki? “. ^Sz eiószór a kell. Kérem, ne haragudjék megtalálta egy levelét. Azt ír- ügyben. Ismen Lajos kozvet- ezt a Dodot? — Jo! Tedd/«rtek a gépekhez, eloszor rám. i____~ _ — x r.r,,, len hivatali kollegáit? mecr kísérd át hozzám, szeret-&1 A kapu előtt megáll, ciga­rettára gyújt. Valaki topogva siet lefelé a lépcsőn, s egy futástól lihegő hangocska azt noondja elfulladva: ÍTEFU-hoz akartam menni. — ia Kenne a nő hoev egv ideig Ier1 hivatali kollégáit? met. kísérd át hozzám, szeret _ . _ ne Sedjék a fivérem, mert ~ Ne-s. Sokszor beszélt már ném, ha együttesen beszélnénk^*«*, ruhaja olajos. Gyors,n. férje gyanít valamit. Ilyen nő. róluk, de személyesen egyiket vele. Valami eszembe jutott./agyszerre akar mindent ei- Szombaton is együtt akartak sem ismerem. Most mindjárt, ha ráérsz. Kö-»mondani, mert siet, veíőárpá­,______, __itórt. mesv a 28 éves Ruzits Ist­l emenni Lajos motorján a Ba Maga most menjen sze- szőnöm. la Ionhoz, tudoűk Hogy a férj pen vissza. Amit elmondott, (Folytatjuk.) :ért megy a 28 éves Ruzits 1st %ván, a Latínka Tsz traktorosa. — Nem tetszett a felkínált állás. Elég volt a vándorlás­ból, és elég volt Pestből, ott dolgoztam ezelőtt. A szövetkezetét? Hát hogy­ne ismémé, édesapja is ott dolgozik, s ha neki jó, miért ne találná meg számítását egy fiatal, akiinek még többre fut­ja erejéből. Kereste az utat, kereste a neki való helyet. A tanulópénzt is megfizette. Da megérte, mert — bár tagságá­nak ideje még csak hetekkel mérhető — nyugodtan elmond­hatja: hazataláltam... * * * MOST JUTOTT EL a belé­pés gondolatáig Simon Ferenc is. Olyan embert kapott sze­mélyében a szövetkezet, akire igen nagy szükség volt. A ker­tészet és az elárusítóhelyek el­lenőre, s mostantól kezdve anyagbeszerző’ is. Érti a dol­gát, hiszen kereskedelmi vál­lalatnál dolgozott azelőtt. — Itt azért mások a lehető­ségek. Jobbak. Tudom, mert próbáltam. Dolga több van, az igaz, de ez a keresetben is meglátszik. Hiszen a forgalom utáni pré­miummal együtt csak a havi előleg közel jár a kétezerhez. * * * S LEHETNE SOROLNI Simon Józsefet, Kovács Sán­dort, Vass Ferencet. Horváth Lajo&t, Imre Ferencet, Székely Arankát, Sebestyén ' crcncet és mind, mind a többieket, akik hasonlóképpen kerültek a Latínka Tsz közösségébe. Többnyire fiatalok — átlagko­ruk 30 év körül van. Rajtuk volt a szövetkezet szeme, s be­csülettel helytálltak a próba­idő alatt, a fölvételt elhatáro­zó közgyűlésig és azután is. Egy évvel ezelőtt talán még maguk sem gondolták ezt, és azok az öregek sem, akik oly gyakran hajtogatták: »Mi lesz velünk, mind itthagytak a fia­talok?!« Most naponta tárul az ajtó, újabb és újabb arcok tűnnek föl, újabb ttata’ ke­zekkel erősödik a szövetkezei Könnyebb így gazda 'kodni. és könnyebb azoknak is, akik visszatértek, mert megtalálták helyüket.. . Vörös Márt«

Next

/
Oldalképek
Tartalom