Somogyi Néplap, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-06 / 210. szám

Szerda, IMI. szeptember 8. 3 SOMOGYI NÉPLAP EGY ÓRÁVAL KORÁBBAN E rtván Sándorné már öt órakor benn volt az üzemben. Míg átöltözött, újabbak érkez­tek: Tolnai Klári, Fritz Mar­git és Gimesi Erzsébet. Befu­tott Salamon Dezsőné és Mercz Maróit is. Együtt volt a Ka­pos úLri Textilművek legifjabb brigádja, a Gagarin brigád. Megkezdődött a m-unka. — Miért éppen Jurij Gaga­rin nevét választották? — Hát... Mert olyan csinos és fiatal — mosolyognak a brigád tagok. A mosoly a gépek mellett sem tűr^k el arcukról; moso­lyognak, ha szakad a szál, mo­solyognak, ha meleg van. Nem is lehet csodálkozni ezen, hi­szen a brigád átlagos életko­ra 19 év. Ebben a korban pe­dig nem szabad szomorkodni. Sőt, azon, aki szomorú, segíte­ni kell. Mint például Mecse­ki Jánosnén. — Mecsekinének megope- rájták a lábát, otthon van, fekszik, összebeszéltünk egy napon, virágot vettünk neki és meglátogattuk. Látni kel­lett volna, hogyan örült, azt sem tudta, miként köszönje meg. Nagyvári László művezető fiókjából előkerül a Gagarin brigád alakulási jegyzőkönyve. Ott vannak szép sorban a vállalások: száz százalékon alul senki sem teljesíti a ter­vet; minősítésük négyesnél rosszabb nem lesz; beteget lá­togatnak; segítik a gyengébben dolgozókat. Igen, segítség ott, ahol szük­séges. Ez a brigád tagjainak főcélja. Sokan idegenkednek az éj fonógépektől. Megszokták a. régit, nehezen válnak meg tő­le. így gyakran okoz gondot, hogy az e gépekre betaní­tott fonónőket hogyan helyet­tesítsék. Az nem szerencsés do­log, ha művezetői utasításra küldenek oda valakit. Kedvet­lenül végzi munkáját, kicsi a teljesítménye. A Gagarin bri­gád itt is segített Egy szovjet gépen dolgozó asszony sza­badságra ment, Ertvánné vál­lalta helyettesítését. Tolnai Klári és Salamon Dezsőné pe­dig beteg munkatársuk gépén dolgozott. (Tudni kell azt is, hogy ezek a gépek nyolc óra alatt négyszer több anyagot termelnek a régieknél; gyor­sabban kell kötözni; több anyagot kell behelyezni; ha szakad egy szál, azonnal ott kell lenni, mert gyorsan fel­csavarodik, és egy hatalmas bunkó keletkezik.) De Sala­monná —i aki mellesleg az üzem kiváló dolgozójának, Visnyei Marikának a nővére —, és a többiek is szívesen végzik ezt a munkát, mert tud­TURI ANDRÁS: (30) — Nem is annyira ő érdekel, mint inkább a felesége. — Öh, az asszony? Kitűnő tisztviselő, pontos, rendes. Itt kezdte nálunk, érettségi után. — Mióta házasok? — Négy vagy öt éve. A lány csaknem gyerek volt még, ami­kor Hevesi elvette. Nagyon sze­reti a feleségét, túlságosan is. Hiába, nagy a korkülönbség. A főhadnagy csöndesen rábó­lint: — Magam is úgy találom. — De hát mit akar tőle? — Semmit. Tulajdonképpen semmit se. Csak úgy eszembe jutott, hogy nem lenne rossz beszélgetni vele. Talán, mint szakember, tudna egyetmást mondani a tűzeset körülmé­nyeiről, aminek hasznát vehet- ném. Megengedi, hogy innen felhívjam Hevesi feleségét? — Néhány szó után leteszi a kagylót. — Ügy tudom, elvtárs, hogy a tűzzel kapcsolatos vizsgálat befejeződött, és teljesen egy­értelmű. A tűzeset oka gondat­lanság, a felelősségrevonás fo­lyik. Vagy ön talán másként Útig a dolgot? ják, hogy sokat segítenek ve­le az üzemnek. Egy másik példa: Rácz Ilon­ka gépe egyik délután igen rosszul ment, úgy látszott, hogy nem tudja teljesíteni a tervet. Nosza, jöttek a gagá- rinisták, kötöztek, takarítottak — és meglett a száz százalék. — Most már nem kell szól- ni_ senkinek, hogy szakad a szál és felcsavarodik. Egy perc alatt hatan szaladnak, hogy megkötözzék. Még a terem másik végében is feltűnnek a lányok, hogy hol kell segíte­ni — dicséri őket Gábor Jó- zsefné csoportvezető. © Van a brigádnak egy másik vállalása is: a közös tanulás, szórakozás. Valamennyien el­járnak a KISZ-oktatásra, illet­ve a munkásakadémiára, ezen­kívül pedig — természetesen a férjekkel, vőlegényekkel és vőlegényjelöltekkel együtt — közös mozi- és színházlátoga­tás is szerepel tervükben. — Meg olvasunk is. Öt könyvet — kezdetnek. És meg­beszéljük majd őket. Nekem nagyon tetszett Bruno Apitz Farkasok közt védtelen című könyve a buchenwaldi kon­centrációs táborról. Ajánlot­tam a többieknek is, és ez is bekerült az öt közé — mond­ja Salamonná. A gépek zúgnak, a zaj szin­te süketítő. Nagyvári László a brigád tagjainak lelkesedésé­ről beszél, s elmondja, hogy egy héttel a hivatalos megala­kulás előtt már együtt dolgoz­tak a lányok, megkezdődött a közös munka. A Gagarin brigád tagjai ma egy órával korábban jöttek be munkahelyükre, egy órával hamarabb kezdték meg a ter­melést. Senki sem kérte őket erre, csupán tudták, hogy az üzem lemaradt 13 tonnával. A brigád tagjai kiszesek, a KISZ neveltjei. Polesz György Teljes felelősséggel A termelőszövetkezeti párt- szervezetek tekintélye attól függ, hogy milyen viszonyt tudnak kialakítani a közös gazdaságok vezetőivel és tag­ságával. A tekintély nem ma­gától születik, azt a kommu­nistáknak példamutató maga­tartással és munkával kell ki­érdemelniük. Csak így szerez­hetik meg a vezetőség gs a tagság elismerését, megbecsü­lését. A komiósdi Terv Tsz-ben nyolc kommunista dolgozik. Hallgató Sándor és Nagy Fe­renc a tehenészetben, hat elv­társ a növénytermesztésben. Szabó József párttagot a leg­szorgalmasabb tsz-tagnak is­merik a faluban. Daru János- né párttitkár 240 munkaegysé­get teljesített az első félévben. Július végéig Hallgató Sándor­né is elkerülte a 200-at. Aratáskor a kombájnok va­sárnap is dolgoztak, s a tsz vezetősége nehezen kapott eze­ken a napokon munkaerőt Sok tsz-tag vonakodott nem szívesen mentek vasárnap dolgozni. A párttagok nem húzták ki magukat. Hallga­tóék — férj és feleség — és Daruné ellátták a kombájnnál a teendőket vasárnap is. A komlósdiak nemcsak elis­merik a kommunisták jó mun­káját, hanem kikérik vélemé­nyüket is. Balogh István tsz- elnök minden lényeges dolgot megbeszél velük. Részint ve­zetőségi üléseken, hiszen Da­runé, Szabó József és Hallga­tó Sándor tsz-vezetőségi tag. De nem restelli máskor sem megkeresni a párttitkárt, ha valami megbeszélni való akad. Közösen döntöttek arról is, hogy a tsz-ben családtagon­ként mennyi gabonát osszanak ki, hogy minden dolgos tszJ tagnak biztosítsák a kenyeret. A kommunisták példamuta­tása mozgósító erőként hat a tsz-tagságra. A munkaegység értékét 36 forintra tervezték. De úgy mutatkozik, hogy meg­lesz a 40 forint is. Ezért a tsz vezetősége elfogadta a pártszervezetnek azt a javasla­tát, hogy októberban téli ru­hára való pénzt osszanak a tagságnak. A komiósdi kommunisták nagy felelősséggel, a termelő- szövetkezet tagságának teljes támogatásával vesznek részt a vezetésben, a falu és a tsa irányításában. 78 holdon bíbort vetnek az őrtilosi Szorgalom Tsz-ben. Lakos János traktoros, Teréz és Schifter Teréz naponta húsz holdon teszi földbe a magot. Böki TIZENÖT ÉVE PROPAGANDISTA Salovecz Károly, a Barcsi Fűtőház mozdonyfelügyelője 1947 óta végez pártpropagan- da-munkát. Hirdetni a marxiz­mus—leninizmus tanításait, formálni az emberek gondol­kodásmódját, harcolni a hely­telen nézetekkel és legyőzni őket — nagyon szép és hálás feladat ez. — Igen nagy dolog­ra vállalkoztam — mondja —, hiszen nekem is állandóan ta­nulni kell, hogy valamit ad­hassak a hallgatóknak. Ami a tananyagban van, az elég a hallgatóknak, de kevés a pro­pagandistának. Sok oldalról kell megvilágítani a kérdése­ket, hogy meggyőzően válaszol­hasson rájuk. Ez adja a mun­ka értelmét. Salovecz elvtárs nem úgy méri a hallgatókat, hogy ki tudja jól visszamondani a sze­mináriumon ismertetett anya­got. Nála az a mérce, hogy ki hogyan tudja a gyakorlatban alkalmazni a tanultakat. Er­ről könnyen meggyőződhet, hiszen egy munkahelye« dol­gozik velük. Munka közben is nemegyszer fordulnak hozzá kérdésekkel, hogy adjon rájuk választ, magyarázatot. A másfél évtizedes munká­nak megvannak az eredmé­nyei. Ezek közül Salovecz elv­társ szerint az a leglényege­sebb, hogy az emberek politi­zálnak, s eligazodnak az eseményekben. Mire ösztönös? A Földművelésügyi Minisztérium Építési, Beruházási, Ellátási Igazgatósága már augusztusban megküldte a tájé­koztatót a megyei tanács mezőgazdasági osztályának a ter­melőszövetkezetek 1962. évi építési beruházásainak tervezé­séről, gazdasági és műszaki előkészítéséről. Ez az útmutató módot kíván adini arra, hogy alapos legyen az előkészület. In­tézkedik a tennivalók sorrendjéről és a részfeladatok megol­dásának határidejéről is. Eszerint augusztus 15—25-ig a megyének járásokra kel­lett bontania az FM-től korábban kapott előzetes keretszá­mokat. S ami most következik, azt figyeljük meg mindennél jobban: szeptember 20-ig a járások tárgyalják meg az érde­kelt termelőszövetkezetekkel a jövő évi beruházási kerete­ket, beszéljék meg és alakítsák ki a jövő évi igényeket, és közöljék azok kielégítési lehetőségeit. Az így elkészített prog­ramot szeptember 30-ig hagyják jóvá a megyei szervek. En­nek a programnak már tartalmaznia kell a végleges létesít­ményjegyzéket és a kivitelező vállalatokkal kötött előzetes megállapodást Ezeket mondja — a többi között — a tájékoztató a fel­adatokról és az időrendiségről. De mond mást is. Azt is mondja, hogy a Megyei Termelőszövetkezeti Beruházási Iro- da haladéktalanul összesítse, hány és milyen épülettervre van szükség, s ezeket legkésőbb szeptember 10-ig rendelje meg. Szeptember 10-ig megrendelni olyan terveket, amelye­ket majd csak tíz nap múltán választanak ki az érdekelt tsz-ek? Nincs ebben semmi ellentmondás a tájékoztató meg­szövegezői szerint; nem jöhettek rá, hogy dátumot tévesz. tettek, mert már táviratban sürgetik a tervek megrendelé­sét És lehet, hogy el is megy az igényelt tervrajzok jegyzé­ke, pedig még nem mehetne el. Miért? Mart a jövő évi épí­tési program nem az adott termelőszövetkezet elnökének, mezőgazdászának és főkönyvelőjének a terve, hanem a tag­ságé. És nem szeptember 10-ig, hanem szeptember 20-ig is csupán a tsz-vezetők véleményét ismerhetik a járások ille­tékesei. Márpedig ha olyan alaposan elő akarjuk készíteni a jövő évi építkezéseket, ahogyan az FM-igazgatóság tájékoz­tatójában szerepel, akkor még egy ilyen határidős intézkedé­si terv sugallatára, ösztönzésére sem szabad elütnünk a szö­vetkezet gazdáját, a tagságot a döntés jogától. Mégiscsak il­lenék tudnia egy országos körlevél vagy tájékoztató megfo­galmazójának, hogy a szövetkezeti gazdálkodást érintő leg­fontosabb kérdések eldöntése, így a jövő évi építkezések ter­vének összeállítása is a közgyűlés hatáskörébe tartozik. A közös gazdálkodás sarkalatos alapelve, a szövetkezeti demok­rácia rendeli ezt így. K. J. Öt nyugdíj-előkészítő bizottság alakult Kaposvárott EG A GyAR Mint ismeretes, korábban két-három hónapig vagy még tovább is eltartott, amíg az új nyugdíjasok megkapták jára- jdékukat. Ennek főként az volt iaz oka, hogy több fontos irat [hiányzott a kiutaláshoz. Nem­egyszer megtörtént az is, hogy A főhadnagy egyenesen a szemébe néz. — Másképp. S mind bizo­nyosabb vagyok a meggyőző­désemben. Mondja kérem, ki hozta be a laboratóriumba Rittert? — Nem tudom. De úgy rém­lik, mintha... Igen, már em­lékszem. Keresztesi Ottó aján­lotta. mondja: — Rendben van, perc múlva ott vagyok. Feláll, lesimítja a szoknyá­ját. — Én vagyok. — Sárosi nyomozófőhadnagy a kapitányság bűnügyi osztá­lyáról. Beszélnem kell önnel. Az R^szonTgmegszédül egv^miután nyuSdiiba ment vala‘ ki4Zt. “ez Ä TsÍkÍ’ hhp"Í-'szükséges ideTe rosszabb, mint amit hitt. g™« mire a Csak ne itt! Kérem... zmyusajjas »u^uu«, uogy még tíz — Rosszul van?-Nem... Semmi bajom.fe^ m^tudC ho™- Rendben van. Ma dél-#.®#“”* ^ hely<H ** után ötkor a hivatalomban.*10^01 , ' , ,- Lemegyek a büfébe - Ne felejtse el, délután ötkor a* ^ok wváÍták aSelejét venni Kaposvárott is,- Igen... ott leszek. íami.kor a. társadalombiztosítá­* * * Jsi bizottság, megalakította a Az asszony az íróasztal előttií”yugdí^lókészÍtf biz°tteágok- a ... , . -a- . m Skat azzal a feladattal, hogy A főhadnagy feláll, az ajtó Az asszony halottsapadt, ajka ul- »„Jaiával' a nyugdíjba vonulás felé indul remeg, úgy érzi valami szór- követ^t°n^\0^to1 ^>előtt szerezzék be a szükséges — Fogadni mertem volna nyuseg var ra. A telefonban k0Xf,tett el> llogy ennyire r6-*iratokat amikor az SZTK rá. A viszontlátásra. nem is igen ertette, kicsoda ez ™eg- £kéri őket, minden készen áll­szól oda a másik asztalnál ülő kapitányságon. Szóljon fel kolleganőjének. — Nemsokára portáról telefonon! visszajövök. Lent, a kis üzemi büfé előtt már várja Sárosi főhadnagy. hAlnt+oánorff altra U — Mondja, mitől Várjon, hová siet? Sze- a férfi és mit akar tőle. Any- . retném, ha magyarázatot adna nyit éry.tt csak, hogy valaki nem is tudom, mi bajom. 'újon, senkit se érjen kellemet­az elvtárs... — Lesz még rá alkalom. Né­hányszor kilátogatok még az üzembe, ha megengedi. És beteszi maga után az aj­tót. XII. Az asszony A telefon élesen berreg. Há­zi hívás ismert hangja ez. Az tudia ismeri ezt az egész — Mielőtt bármit is szólna.©6” meglepetés, xuaja, ismén ezt az egcsz Egyelőre a Kaposvan Cu­ugyet, melyről eddig azt hitte, hadd mondjam meg: semmi <korgyárban> a Kaposvári Tex- a kettőjük titka. S íme, most közöm az ön ügyeihez. Sem*tilművekben, a kórházban, a az, ’ mint nyomozót, sem pedigSmegyei tanácson és a Kapos­azt tehet vele, amit akar. L-g magánembert nem érdé 4vari Állami Gazdaságban ala­szívesebben meghalna meg- mint magánembert nem erde g a bizottság. A cukor­semmisulne — oh, csak vege kel, hogy kivel, milyen kap- * ári ^ a kórházi igen jól lát- lenne már az egésznek! csolata van, és miként rende-^ A férfi, aki telefonált, ott ^ be az életét. Feltéve, hogy' könnyein ezek a kapcsolatok nem ta­neki támaszkodik ja el feladatát. Tagjai a nyug­díjazás előtti hónapokban föl­keresnek minden nyugdíjba vonulót, megtudakolják tőlük, hol, mely vállalatoknál dől­asszony füléhez ernlh a hall- az ajtófélfának, ujjai között karnak bűnesetet illetve *** ----­c igarettát tart es ot várja. Zo- járulnák hozza bűneset eltit-£goztak, milyen igazolásra van _________ . Sokáig hall- tnók, középmagas fiatal férfi, kolásához. Értette, amit mond-^szükségük a nyugdíj folyósí­g at, arca mind jobban elvál- sovány^ arcú, japánvágású sze- taxn, Stásához. Ennek alapján levél­gatót. — Hevesiné! tozik, a hangja szinte sutto- me kutatóan nézi a közeledőt, gásnak tűnik, amikor azt — Hevesiné? (Folytatjuk.) ben fordulnak azokhoz az lyekhez az illető korábbi mun­kahelye tartozik, és elkérik a szükséges iratokat Az al­központok többsége igen gyor­san eleget tesz a kérésnek, és elküldi az igazolást. Amikor a dolgozó nyugdíjba megy, az előre elkészített aktákat az SZTK rendelkezésére bocsát­ják, így a nyugdíjat már két- három héten belül folyósíthat­ják. A cukorgyári bizottság ar­ra is vállalkozott, hogy az esetleges vitás kérdésekből tá­madt peres ügyek intézését megfelelő aktákkal, szakszerű tanáccsal meggyorsítsa. A bi­zottságok működése óta a cu­korgyárban 27, a kórházban 15 dolgozó kapta meg igen rövid időn belül a nyugdíjat. A bizottságok társadalmi munkában végzik feladatukat. Ez nemcsak sok levelezést, aktakezelést, hanem felvilá­gosító munkát is kíván tőlük. Meg kell értetniük a nyugdíja­zás előtt állókkal: az iratok beszerzése nem azt jelenti, hogy a vállalat meg akar sza­badulni tőlük, hanem hogy mielőbb kézhez kapják pén­züket. A kórházban Illyés András, Horváth Józsefre, Csikszer Mária, Hevesi János- né, dr. Siposs Ferencné, a cu­korgyárban Varga József, Gáb­riel József, Szeifert János és Szigeti Árpád végzi ezt a munkát. Nyugdíj-előkészítő bizottsá­got minden vállalatnál alakít­hatnak, hogy a dolgozók nyug­díjazásuk után rövid időn b*» :SZTK-alközpontokhoz, ame- 1 lül megkapják járadékukat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom