Somogyi Néplap, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-05 / 209. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1961. szeptember 5. A szovjet kormány jegyzéke a nyugati hatalmakhoz (Folytatás az 1. oldalról.) léséről, amelyek nem lettek volna a négy hatalom meg­szállási kötelezettségeinek végrehajtásához kötve. Az El­lenőrző Tfinács azonban elis­merte, hogy nem illetékes en­nek a kérdésnek az eldönté­sére. Azok az egyezmények, ame­lyekre az Egyesült Államok hivatkozik, általában a két szuverén német állam létre­jötte előtt születtek. Ezek az ál­lamok azóta széles nemzetközi elismerésben részesültek. To­vábbá az említett egyezmé­nyek Németország megszállá­sának idején köttettek, a megszálló hatalmak viszont azóta nyilatkozatot tettek a megszállás beszüntetéséről, ki­véve Nyugat-Berlint, ahol a megszállási rendszert a három nyugati hatalom érthetetlen módon mindmáig fenntartja. 4. Az Egyesült1 Államok kormánya a jegyzékében úgy próbálja feltüntetni a helyze­tet, mintha a jélenleg Nyugat- Berlin és az NSZK között fennálló igen sokrétű kapcso­latok nem lennének össze­egyeztethetetlenek Berlin négyhatalmi státusával. A szovjet kormány már be­bizonyította, milyen jellegűek ezek a »sokrétű kapcsolatok«. Teljesen nyilvánvaló, hogy az effajta kapcsolatoknak igen kevés közük van a négyoldalú egyezmények­hez, amelyekre az ameri­kai jegyzék hivatkozik, amint azt az Alt-Glienicke-i kém- és diverzánsalagút, a nyugat-berlini revansista szer­vezetek és felforgató közpon­tok tevékenysége, a valutaspe­kuláció és hasonló bűncselek­mények bizonyítják. 5. A nyugati hatalmak nem egyszer beismerték és az amerikai jegyzékről ítélve most sem tagadják, hogy Nyugat-Berlin nem a Né­met Szövetségi Köztársa- öí, ság rész«;, nem irányíthat­ják annak hatóságai, következésképpen nem is le­het ezeknek a hatóságoknak a székhelye. Felmerül azon­ban a kérdés, hogyan lehet összeegyeztetni ezzel a hiva­talos állásfoglalással azt, hogy a megszálló hatóságok fede­zete alatt számos nyugatné­met hivatalt és intézményt lé­tesítettek és működtetnek Nyugat-Berlin ben, ott tartják az NSZK parlamentjének és más szerveinek üléseit, a bonni törvények hatályát ki­terjesztik Nyugat-Berlinre és az NSZK kormánya követeli, hogy nemzetközi kapcsolatai­ban • Nyugat-Berlint is képvi­selhesse. -Világos, hogy ezek összeegyeztethetetlen dolgok. Nehéz elkerülni azt a benyo­mást, hogy a nyugati hatal­mak ilyen álláspontra he­lyezkedve megkísérlik tisztára mosni nyugatnémet szövetsé­geseiket, akik Nyugat-Berlin- ben a békét veszélyeztető provokációs tevékenységet folytatnak, és most a nyu­gati megszálló hatóságok- háta . mögött igyekeznek meg­húzódni, 6. A szovjet kormány nem egyszer kijelentette, hogy nem szándékozik korlátozni Nyu­gat-Berlin nemzetközi kapcso­latait, tehát az NSZK-hoz fű­ződő kapcsolatait sem. Nyugat-Berlinnek, mint szabad városnak a béke- szerződés megkötése után joga és lehetősége lesz dip- lomáciai, gazdasági és kul­turális kapcsolatokat fenn­tartani bármely földrész bármely országával. Ugyanakkor nem maradhat meg felforgató központnak a Német Demokratikus Köz­társaság ellen, amelynek te­rületén fekszik. Nyugat-Ber­lin szabad városnak természe­tesen joga lesz akadálytala­nul közlekedni a külső világ­gal, ez a jog szánban nem kapcsolódik majd a megszál­láshoz, hanem azoknak az or­szágoknak a kormányaival megkötött egyezményeken ala­pul, amelyeknek területén a közlekedési vonalak húzód­nak. 7. A Szovjetunió kormánya megerősítve az 1961. augusz­tus 23-án kelt jegyzékében foglaltakat, követeli, hogy az Egyesült Államok kormánya, amely Anglia és Franciaor­szág kormányaival együtt gyakorolja a megszállási jo­gokat Nyugat-Beriinben, ves­sen véget az NSZK nyugat­berlini törvénytelen és provo­kációs cselekményeinek. A szovjet kormány feltétlenül szükségesnek tartja figyelmez­tetni az Egyesült Államok kormányát, hogy viselnie kell a teljes felelősséget az effajta tevékenység következmé­nyeiért. Az Egyesült Államok kormánya meglehetősen köny- nyelműen közelíti meg a Nyu- gat-Berlinbe vezető közleke­dési vonalak provokációs cé­lokra történő felhasználásá­nak kérdését, amennyiben to­vábbra is ragaszkodik augusz­tus 26-án kelt jegyzékében ki­fejtett álláspontjához. * * * Azonos tartalmú jegyzéket juttattak el Anglia és Fran­ciaország kormányához is. (MTI) Megkezdődött az államközi tárgyalás a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság küldöttsége között Hétfőn a parlament épületé­ben államközi tárgyalás kez­dődött a Magyar Népköztársa­ság és a Román Népköztársa­ság küldöttsége között. A ba­ráti légkörben lefolyt tárgya­lásokon román részről Gheor- ghe Gheovghiu-Dej, a Román Népköztársaság Államtanácsá­nak elnöke, a Román Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, Ion Gheorghe Mau­rer, a Minisztertanács elnöke, Emil Bodnaras, a Miniszterta­nács elnökhelyettese és Mo­gyorós Sándor, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, a Román Munkáspárt Központi Bizottsá­ga Politikai Bizottságának tagjai, Alexandru Birladeanu, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, Comeliu Manescu külügymi­niszter, Mihail Rosianu, a Ro­mán Népköztársaság budapesti nagykövete, a Román Munkás­párt Központi Bizottságának tagja; magyar részről: Kádár János államminiszter, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, dr. Miinnich Ferenc, a forradalmi munkás- paraszt kormány elnöke, Apró Antal és Kállai Gyula, a Mi­nisztertanács első elnökhelyet­tesei, Kiss Károly, az Elnöki Tanács elnökhelyettese és Ne­mes Dezső, az MSZMP F oliti- kai Bizottságának tagja, dr. Sík Endre külügyminiszter, Né­mely Béla, a Magyar Népköz­társaság bukaresti nagykövete vett részt. (MTI) Az Izvesztyija kommen!árja az el nem kötelezett or§?ágok belgrádi értek ezlet érői Belgrad (TASZSZ). AZ Izvesztyija belgrádi kü- löntudósítója az el nem kötele- zett országok értekezletét kom­mentálva rámutat, hogy azok a határozatok, amelyeket a konferencia küldöttei szeptem­ber 5-én elfogadnak, nagy je­lentőségűek lehetnek: erre mu­tat a vita egész menete. Az egész emberiséget foglalkozta­tó nagy kérdések központi he­lyet foglaltak el az értekezle­ten — írja a tudósító. Rendre A brazíliai tábornokok tudomásul vették az alkotmánymódosítást Goulart beiktatása halasztást szenvedett Rio de Janeiro (MTI). A brazíliai Fartő Alegre-ben működő »Törvényesség rádió­adó« vasárnap ismertette Bri- zollának, Rio Grande do Sul állam kormányzójának beje­lentését, amely szerint Gou­lart brazíliai alelnök hétfőn délben — magyar idő szerint 16.00 órakor — repülőgépen Porto Alegre-ből Brasiliába, az ország fővárosába utazik. Mint ismeretes, a brazíliai kongresszus két háza Quadros elnök lemondása óta olyan törvényt hozott, amely módosít­ja az ország köztársasági elnö­kének hatáskörét, és az eddigi elnöki teendők lényeges részét a minisz­terelnöki tisztség viselőjé­re ruházza át. Az AFP jelentése szierint Goulart alelnök, aki Brazília eredeti alkotmánya értelmében Quadros elnök törvényes utód­ja, vasárnap rádiónyilatkozatot adott. Ebben hangoztatta, hogy Brazília népétől kapott meg­bízást az elnökválasztásokon, és kötelességének tekinti e megbízás teljesítését. Mégis — mondotta Goulart — »alávetem magam az al­kotmánymódosításnak, hogy hazám népét ne vet­hesse önkényuralom rab­szolgasorsba«. Brasiliából, az ország főváro­sából érkezett jelentések sze­rint vasárnap délután a politi­kai pártok vezetői megbeszélést tartottak. A megbeszélésről ki­adott hivatalos közlemény hangoztatja, hogy »a pártok teljes tudatában vannak annak az új felelősségnek, amely az alkotmány módosításét köve­tően rájuk hárul. Éppen ezért szükséges, hogy Joao Goulart megjelenjék a kongresszusban, tehát felkérik Mazzili ideigle­nes brazíliai elnököt, tegye meg az ehhez szükséges intéz­kedéseket.« A hírügynökségi jelentések szerint a brazíliai hadsereg veze­tői vasárnap este kiált­ványt adtak ki, amelyben felhívták beosztottjaikat, vegyék tudomásul az al­kotmány említett módosí­tását, A brazíliai válság Az amerikai impe- ralizmust nyíltan ki­szolgáló katonai klikk ellen BrazíUa nemzeti független­ségi politikáját kö­vetelő tömegek tün­tettek többek között Rio de Janeiróban, Brazília korábbi fő­városában, Sao Pao- lóban, Recife-ben és más nagyobb észak- brazíliai városokban. Több városban a reakciós tisztek ve­zetése alatt álló had­sereg vette át a ha­talmat, így például Fortalezéban is, mely a szegénypa­raszti mozgalom központja. Ugyanakkor Déi- Brazlliában (Paraná, Santa Catrina és Rio Grande *lo Sül ál­lamokban) állomá­sozó katonai egysé­gek megtagadták a rekciós tiszti klikk parancsait, és Gou­lart alelnök mellett foglaltak állást. A törvényességet és független nemzeti politikát £enntar>-ti kívánó erők föhadi- száUása Portó Aleg- rcbea van. mert az — kiáltványuk sze­rint — »megoldotta a politikai válságot«. A köztársasági elnöki iroda vasárnap bejelentette, hogy Goulart alelnököt a kongiresz- szus kedden fogja beiktatni az elnöki tisztségbe. A legújabb hírügynökségi je­lentéseik szerint azonban a brazil légierők egységei a hétfőre virradó éjszaka megszállták a főváros re­pülőterét, és olajoshordókból létesített akadályokkal tették lehetetlen­né a repülőgépek leszállását Brasilia repülőterén. Mivel Brasilia elsősorban repülőgép­pel közelíthető meg, az aka­dályok létesítése késleltetni látszik Goulart alelnök meg­érkezését. Hírügynökségi jelen­tések szerint a Brazíliával szomszédos országok légifor­galmi vállalatai éresítést kap­tak, hoigy Brasilia, Rio de Ja­neiro és Sao Paulo repülőtere nem fogad polgári repülőgépe­ket. Az elnöki iroda hétfőn a ko­ra reggeli órákban kiadott újabb közlése szerint szerdára vagy csütörtökre kellett ha­lasztani Goulart elnöki beikta­tását. Goulart kedden délután érkezik a fővárosba — han­goztatta a közlés. Az AFP Brazíliából érkezett legújabb jelentése szerint Mazilli ideiglenes elnök hétfőn érintkezésbe lépett Brizollával, Rio Grande do Sul állam Gou­lart alelnököt támogató kor­mányzójával, és kérte, adjon ki parancsot az állam területén állomásozó harmadik hadsereg készültségének megszüntetésé­re. megbuknak azoknak a kísérle­tei, akik az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok veze­tő képviselőinek erőfeszítéseit valamiféle »harmadik tömb« létrehozására akarták felhasz­nálni. Kudarcba fulladtak azok a próbálkozások is, hogy megmérgezzék a konferencia légkörét és »szovjetelienes fó­rummá változtassák azt a szovjet kormánynak a nukleá­ris kísérletek felújításáról tett bejelentésével kapcsolatban. Mint bebizonyosodott, a küldöt­tek megértették, hogy a Szov­jetuniót a nyugati hatalmak egyre fokozódó háborús készü­lődései kényszerítették e lé­pésre. Washington, London, Párizs és Bonn hivatalos körei és saj­tója dühöngenek, mert az ér­tekezlet — az ő szavaik sze­rint — »nyugat-ellenes fórum­má« változott. Ami igaz, az igaz — írja az Izvesztyija tu­dósítója —, az imperialista nyugat Belgrádban a vádlottak padjára került. Az értekezlet résztvevőinek zöme síkraszéllt a német prob­léma rendezéséért és a »berli­ni válság« felszámolásáért a Szovjetunió javaslatainak alap­ján: Nkrumah, Nehru, Sukar­no, Dorticos, Tito, és más ál­lam- és kormányfők felhívtak Nagygyűlés Lipcsében lyitov tiszteletére Lipcse (ADN). Beláthatatlan (tömeg gyűlt össze a lipcsei Marx téren, amikor Tyitov őrnagy rövid­del 18 óra után Walter Ulbrichtnak, az NDK állam­tanácsa elnökének kíséretében a lipcseiek nagygyűlésére meg­érkezett. A díszelnökség az új lipcsei Operaház egyik erké­lyén helyezkedett el. Tyitovot és az NDK vezetőit az egybe­gyűltek örömkiáltásokkal zászlólengetéssel, a Szovjetunió zászlaját vivő léggömbökkel üdvözölték. A vásár sok kül­földi látogatója csatlakozott a lipcseiekhez, hogy tanúja le­gyen a német—szovjet barát­ság ezen megnyilvánulásának. a két német állam létezésének elismerésére, a német béke­szerződés haladéktalan megkö­tésébe, s ami ezzel egyértelmű, a német államok jelenlegi ha­tárainak megerősítésére. A fel­szólalók követelték a, demok­ratizálás megvalósítását, a fa­sizmus és a militarizmus fel­számolását Nyugat-Németor- szágban, követelték, hogy Nyu- gat-Németország lépjen ki az agresszív északatlanti tömbből. Javasolják a belgrádi érte­kezlet küldöttei . a ' leszerelés problémájának megoldását. Nyikita Hruscsov miniszterel­nöknek azt a véleményét, hogy a leszerelésnek teljesnek és ál­talánosnak kell lennie, az egész értekezlet támogatja. A küldöttek idítványozzák, hogy az ENSZ őszi közgyűlésé­re olyan javaslatokat kell elő­terjeszteni, amelyek a nemzet­közi szervezetnek, — mint a béke hathatós eszközének meg­erősítését tűzik ki célul. Síkra- szállnak a Kínai Népköztársa­ság törvényes ENSZ-beli jogai­nak helyreállításáért, az ENSZ apparátusának átszervezés Sért, mert az nem felel" meg áz Egyesült Nemzetek Szervezete feladatainak és-a-valóságos erő­viszonyoknak — fejeződik be az Izvesztyija kommentárja. (MTI) A belgrádi értekezlet „félideje“ Belgrad (MTI). Az immár negyedik napja tartó belgrádi értekezlet »fél­idejéhez« érkezett. A megfi­gyelők összegezik a konferen­cia eddigi eredményeit, és meg­próbálnak bizonyos következ­tetéseket levonni. Az első és legfontosabb megállapítás, ame­lyet leszűnnek — a nyugati új* ságírók bizonyos aggodalom­mal — az, hogy az el nem kötelezettek ér­tekezlete »balra tart«. Ez a legszemibeszökőbben megmutatkozott a német kér­désiben. A szónokok szinte ki­vétel nélkül határozottan állást foglaltak a »két Németország létezik« tétel mellett. Ennek hatása lemérhető a nyugatnémet újságírók visel­kedésén, akiket — »a színesek avatatlan beavatkozása« a né­met ügybe erősen megriasztott. Éles bírálatok hangzottak el az értekezleten a gyarmattartó hatalmak és ' kiváltképpen Franciaország ellen. Az ENSZ 15. közgyűlése óta nem hang­zott még ilyen hatalmas erő­vel a követelés: teljesen és végérvényesen számolják fel a gyarmati rendszert! A konferencia most mór két síkon folytatja munkáját: egy­részt tovább tartanak a kül- döítségvezető plenáris ülései, másrészt tanácskoznak a bi­zottságok. Megfigyelők véle­ménye szerint az értekezlet fontosságának politikai hang­súlya immár a bizorttságnk munkáján van, az ott folyó harctól függ, mennyire lesznek konkrétak a születő határoza­tok, és milyen mértékben tük­rözik majd a plenáris ülések pozitívumait. Az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat műköves szakmunkásokat keres fölvételre. Jelentkezés: Kaposvár, Május 1« n. 57.« a munkaügyi osztályon. (42040) ÜVEG EZESI MUNKÁT helyszíni elkészítéssel, minden meny- nyíségben vállal a lakosság részére a Kapósváii Építőipari KTsz, Ady Endre utca 23. — Bejelenthető telefonon 13 64, személyesen Széchenyi tér 5. sz. alatt. (42090)

Next

/
Oldalképek
Tartalom