Somogyi Néplap, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-03 / 208. szám

Vasárnap, 1961. szeptember 3. SOMOGYI NÉPLAP — Mondja már meg, legyen szíves, mikor Indulhatunk? GA'ti*. Kép szöveg nélkül Kép szöveg nélkül — Pincér, ez a tányér pisz­kos! — De uram, ez a leves! — Eleget játszottál már, Hektor. add ide a kalapot, mert az úr még megharagszik. — Kérlek, ha gondolod, hogy megélsz az özvegyi nyugdíjból, csak üss! BÖLCSEK MOSOLYA Világirodalmi anekdoták SAPHIR MEG AZ EMLÉK­KÖNYV Saphirt, a Budáról elszár­mazott, németül író hajdani humoristát, ahol csak megfor­dult, a lányok mindjárt em­lékkönyvükkel ostromolták. (Akkoriban még szöveg is du­kált a hírességek autogramjá­hoz.) A Saphir-féle emlékso­roknak nagy becse volt Becs­ben. Egyszer maga Rotschild is megkérte, írjon valami szelle­meset az emlékkönyvébe. — Nagyon szívesen — vál­lalkozott a humorista, s nemi töprengés után ezeket a soro­kat rögtönözte: »Kölcsönözzön nekem száz aranyat, aztán feledje el örök­re az ön hűséges barátját: Saphirt.« CSORTOS NEM HAGYJA MAGÁT Csortos Gyula békésen pi­hent a Nemzeti Színház utcai kispadján, amikor egy divato­san öltözött szerelmespárra esett tekintete. A fiú, nyilván, hogy imponáljon hölgyének, széles mozdulattal, feltűnően odaköszönt a művésznek, sőt elhaladtában még bizalmas in­tegetéssel is jelezni akarta, milyen közeli ismeretlségben áll a rettegett hírességgel. Csortos azonban dühösen utánuk sietett, s vállánál fog­va megállította a jampeckedő fiatalembert. — Izé ... kérem! Csak azt akarom mondani, hogy magát én nem ismerem, maga se te­gyen hát úgy, mintha ismerne engem. A kisasszony azonban ebből megismerheti önt! A LASSÜ MÉREG Voltaire egyszer későn este kávét ivott. Egy fiatal orvos volt éppen nála. — ön kávét iszik? A kávé lassú méreg! — mondta két­ségbeesve. —■ Valóban, igaza Van, a ká­vé lassú méreg — felelte Vol­taire, és nagyot hörpintett a csészéből —, mert én már, há­la istennek, körülbelül hatvan esztendeje iszom. Tabi László. MODERN »■Jobb állni, mintsem járni; joibb ülni, mintsem állni; jobb heverni, mintsem ülni; de legjobb álomba merülni...-» — ha jól tudom, egy hindu bölcstől származik e mély igaz­ság, amelyet már kora ifjúságomban lobogómra tűztem. A különféle testhelyzeteknek obhöl a ranglistájából is látható« hegy csendesen üldögélni nem éppen rossz dolog, és csak­ugyan: az emberiség mindig szívesen üldögélt békésen szem­lélődve, ha csak tehette. Ám ha nem áll meg rövidesen az a folyamat, amely néhány éve a mődenn ülőbútorok gyártá­sában megindult, akkor a kényelmes üldögélés, ez az igazán olcsó és szolid szórakozás hovatovább édes emlék lesz csu* pán, s unokáink élete e>gy Rbmótos színfolttal szegényebb lesz. Otthonában egyelőre még jóízűen elüldögélhet az ám­bár, ha bútorait a modernség csalfa bűvöletében időnek előtte ki nem cserélte. Magánlakásokban még akadnak szé­kek, amelyeknek ülőfelülete e’égsóges egy átlagos méretű ember részére; sőt fotelok is akadnak, öblös, puha fotelok, melyekben ülni és telped ni szinte gyönyörűség. De látod amottan a modern kávénázak, klubok, eszpresszók és új mozik ülőbútorait? R'as/.tó perspektíva! Mi lesz velünk, ha ez,így megy tovább? Kilf és miért esküdték össze a legele­mibb kényelem, a pihenés kényelme ellen? Még nem is olyan régen, ha leült az ember egy székre, eszébe sem ju­tott, hogy ő most ül. Oly természetes élvezet volt ez, mint a lé le gr elvétel. Ám a mo'ern ülőbútorok ezan a téren for­dulatot jelentenek. A medern székeken üldögélni oly elfog" laltság, mely állandó figye'mst igényel, sőt gondot okoz. Egy igazán modem széket a szőrén megülni nem könnyű dolog. A klubban például, melyet hivatásomnak megfelelően lá­togatni szoktam, a divatjamúlt, de kényelmes fotelokat most cserélték ki drágább, szemre impozáns, de minden egyéb testrészre nézve gyötrelmes ülőhelyekre. E kárpito­zott szék-kompozíciók elég nagyok, de támlájuk erősen hát­radől, isten tudja, miért. Aki végighanyatlik rajtuk, a fog­orvosnál érzi magát, s karfa híján alig tud visszakecmereg- ni, amikor úgy érzi, hogy már a fejébe szállt a vér. De .a szék nagyon modern, azt meg kell hagyaii. Eszpresszóinkban már régen elharapózott a támla nélkül gyártott k!s hokedli. Rakfelületén jószerivel csak egy gyer­mek ülhet kényelmesen, ha szülei nem táplálták túl. Egy jól megtermett, egészséges és kellően fejlett ember — te­szem azt én —, aki nyolcvanöt kilót nyom a latba, hogyan tudhatná magát elhegyezni e nevetséges ülőkén? Vannak azután azok a nagyon medern és nagyon ala­csony ülőbútorok, melyekre ha leül az ember, ösSzekoccaa- nak a fogai: tudniillik állát a térdébe veri. Vannak továbbá azok a szivárvány minden színében gyártott kagyló alakú blöd fotelok. Tudvalevő, hogy kagyló alakú testrésze a normális embernek nincs. Honnan hát e szeszélyes ötlet? S a tetejébe még azt se könnyű kitalálni, hogy ezeknek az elfajzott foteloknak, ezeknek a fote'.-epi- gancknak merről van a bejáratuk. Gyártják ugyanezeket támlával is, s a támlán egy jókora nyílással, amelyen az öt éven aluli gyermekek kieshetnek. S készülnek olyanok is, amelyeken tz a nyílás nem a támlán, hanem az ülőfelüle­ten van. Pironkodás nélkül ezekre még ránézni sem tudom De hát vigye el az ördög azt, ami sttói modern, hogy kényelmetlen! Mint egy ember kiáltom: vissza a természet­hez! Le az absztrakt székekkel! Népünk hízik, ülőhelyeirk zsugorodnak, nem vezethet ez jóra! Hiszen ha idejében visz- sza nem fordulunk a lej törő1, valóban közel az idő, amikor az ülést — több tárgy nem lévén — egyszer s mindenkorra berekesztjük. SOPHOKLES Antigoné című tragédiájának hét sora található meg a víz­szintes 1., a függőleges 15. és 62,. alatt, mely nagy bölcses­ségről tesz tanúságot. Vízszintes: 16. Pázsit. 17. Író­szer. 18. A Duna mellékfolyója az NSZK-ban. 19. Személyes névmás. 21. Régi fegyver. 22. Célba. 23. Bor németül. 24. Ivós Béla. 25. Ékezet- .hiányos mennyei. 27. Kiejtett más­salhangzó. 29. Fél bunkói. 30. Cir­kusz része. 31. K. L. O. 32. A lég­cső kezdeti szakasza. 33/a Haszná­latlan. 35: Kisközség a marcali já­rásban. 36. Szükség van rá. 37. Hang nélküli Géza. 38. Család ott­honául alkalmas hely. 40. Kiváló portugál hajós a XVI. sz.-ban. 41. Európai ország. 43. Házacska. 44. Szabolcs-Szatmár megyei község. 45. Kanadai iiziológus. Banting munkatársa. 46. Görög győzz. 49. Szerszám. 50. Tejtermék. 51. M. 52. .. Ho-rdó darabja. 53. Kaposvárról Pestre került fiatal labdarúgó. 54. Takaró. 55. Vissza: meggyőződés. 56. Kevert ágon. 57. Ünnepi öltö­zzél, díszruha. 58. Duna menti vá- ' ros. 59. Tüzérségi egység. 60. Pusz­ta a kaposvári járásban. 61. Né­met sietség. 62. Munka nélkül élő méh, 63. Ellentét, .ellenvélemény. 64. Fordított kicsinyítő képző. 65. Kúszónövény szára. 66. Nemzetkö­zi Amatőr Üszószövétség. 68. Hár- ■ más. 69. Női név. 70. Virág része. 71. Üt. 73. Könnyű. 75. Tetőfedő anyag. 76. Szél. 78. Kis szám. 79. Juttatta. 80. Lapos levelű termesz­tett hagymafaj. 82. Személyes név­más. 83. Pusztító. 85. N. I. I. 86. Folyó Szibériában. 87. A vaj gyár­tás mellékterméke. 89. Ezen a na­pon. 91. A magasba. 92. Szélein se­gít. 93. Német. legjobb. 94. Kelet­európai nép. 95. Rideg Beáta. 97. Énekhang. 98. A klasszikus német idealista filozófia nagy alakja. 99. Borhígító. 100. Bibliai név. 102. La­tin -tói, -tői. Függőleges: 2. Lángol ékezet­hiánnyal. 3. Lovakat indítanak ez­zel a szóval. 4. Felesége. 5. Após fele. 6. Vissza: irodalomtörténész a XX. sz. elején. 7. Beteget gyó­gyít. 8. Kisbaba. 9. B. Ti E. 10. Ki­csinyítő képző. 11. Vese németül. 12. Keskeny sáv. 13. A szamarak ragja. 14. Levegőmindenség. 20. Elbájol. 23. Tengeri hal. 24. Való. 26. Helybatározó- rV§. 28. Szűkmar­kú. 30. Lakásának pontos megje­lölése. 31. Virágos térség ház kö­rül. 33. Igekötő. 34. Község Vas megyében. 35. A János vitéz című dalmű egyik alakja. 36. Ásvány. 39. Rangjelzés. 40. Gárdonyi Géza ko­mikus regényalakja. 41. A második világháború utáni újjáépítés egyik irányítója. 42. Kútszerű bányatér­ségek. 44. Legnagyobb folyónk. 45. Fővárosunk egyik része. 47. Az ókori görög törzsek egyik legna­gyobb csoportja. 48. öreg. 49. Ré­sze. 50. Reggeli itala. 51. Kezdet­leges. 53. Nagy köteg. 54. Hátsó fele. 55. Kevert rovót. 57. Kicsi kecske. 58. A himlőoltás hazai be­vezetésének kezdeményezője. 59. Ürességet. 61. Táplálkozna. 65. Fi­zikai eszköz. 66. Tengeri halszelet. 67. Mélybe ásott tárolóhely. 69. Becézett Antal. 70. Filmszínésznő. 71. Magot szór. 72. Helyrag. 74. Női név. 75. Írásjel. 77. Személyes név­más. 78. Hatol ikerszava. 80. Fő­városi. 81. Munkahelyiség. 84. Hang nélküli rőf. 86. A mélyben. 87. O* ruza. 88. Ékezethiányos adósság­rész! 90. Keleti nép, 93. Az egyik * irány. 94. Vissza: a beszéd legkj, sebb értelmes része. 96. Balaam Intéző Bizottság. 98. Kiejtett más­salhangzó. 99. Fordított kétjQgyű< mássalhangzó. 100. K. O. 101. In-| dulatszó. Á Várkonyi Imrénél Gádor Béla: HERVASZTÓK A múlt heti rejtvény helyes meg­fejtése : Ha az élet zengi be az Iskolát, Az élet is derűs iskola lesz. :::::: 15 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 íi 12 13 14 N K-| m 16 17 iiiiii 18 ÜiÜi V A 19 20 Íj) 21 lii 22 |23 ül::: j iiiiÜ 24 25 26 lljljj 27 28 11 29 ;::::: 30 31 32 33 iliiíí 33/a 3- |l!i ÜiÜi 35 iiiiii 36 37 iiülj 38 39 ül 40 iiiiii 41 iiiÜ: 42 Hűli 43 11 41 45 iiiiii 46 47 48 ÜJÜ! ül 49 iiiiii 50 Iiiiii 51 52 HUH 53 •iüü •íi-n 54 IiiiÜ 55 56 {::::: 61~ 57 :::::: 58 iiiiii 59 60 llllll :::::: 62 63 64 nini j65 iiiiii 66 . 67 68 — !::::: 69 :::::: :::::: 70 min 71 72 iiiiÜ m 73 74 ;::::: 75 iiiiÜ 76 77 IiiiÜ 78 79 li!::! 80 Iiiiii 81 :::::: :::::: :::::: 82 Iiiiii 83 84 85 lii 86 Iliül 87 88 inni 89 90 iüül 91 92 r :::::: 93 iiiiii 94 iülli 95 96 97 k 1:1:11 98 !:!::: j99 100 J01 :::::: :::::: G L. N > 102 Ili A hervasztók Pesten élnek, lehet, hog3' él­nek más városokban is, de biztos, hogy se­hol annyian, mint ép­pen Budapesten. A hervasztók nem szere­tik, ha va*°ki bizako­dó, jókedv * vagy plá­ne optimista. A mo­solynak még az árnyé­kát is letörölnék az arcodról. A lelkesedést különösen ki nem áll­hatják. Minden lelkes embert úgy kezelnek, mint egy hülyét. Egy szakképzett, vérbeli hervasztó naponta húsz-harminc ember­nek Is le tudja her- vasztani az életkedvét. Ezért nevezik őket hervasztóknak. Tegyük fel, hogy tíz­ezer forintot nyertél a totón. Mit mond erre a hervasztó: — Tízezer forint i rosszabb, mint a sem­mi. Mondd, hogy ve­szel egy magnetofont vagy egy fridzsidert. Boldogabb leszel? Ne- , lcem van mind a ket­tő, és tegnap egész éj­jel sírtam ... Ha szerelmes vagy, óvakodj attól, hogy egy hervasztóval talál­kozz, mert rögtön ki­derül, hogy minden nő egyforma; és ha négy­heti gürcölés árán fe­ketére süttetted magad a napon, a hervasztó az, aki megállapítja, hogy máibajod vám és fordulj sürgősen or­voshoz. Közben ne gondold azt, hogy a hervasztó irigy rád. Fenét. Nem tesz mást, mint fölé­nyét gyakorolja. Tegyük fel, hogy az űrrakétáért lelkesedsz amelyet ismét siftere- sen lőttek ki a világ­űrbe. A hervasztó er­re szánakozva néz rád: — Mondd, mi hasz­nod van neked ebből? Azt hiszed, hogy hol­naptól kezdve téged is ki fognak lőni a Kál­mán utca sarkán, hogy minél hamarabb érj a Dózsa György útra? Nem. Továbbra is tro­lin fogsz utazni, ahol letapossák ?.z önérze­tedet ... így lettél óriás. Mondd már, fcogy tudod, mekkora légnyomás van a Ve- nustól balra . . . Kinn vagy a vízből... Reggel elmégy hazul­ról frissen, és este életuntán érkezel ha­za. Miért? Mert köz­ben megdolgoztak a hervasztók. Tőlük tudod meg, hogy műbőrcipőt vi­selsz ötszázért, és hogy minden ember, aki Zsiráf-sört iszik Ma­gyarországon, sikkasz­tó. ök világosítanak fel arról, hogy a Fe­kete-tenger partján, ahová nyaralni mégy. .ötven fok meleg van árnyékban, ha ugyan van árnyék, és jó lesz, ha kávéfőzőt viszel magaddal, mert pocsék a kávé. Ök adják tud- tocira, hogy az embe­rek gonoszak, és ők mondják kinevezésed alkalmából, hogy az életnek nincs értelme, boldog az, aki idejé­ben felakasztja magát. A hervasztó lebeszél a természetről, mert az tele van bogarakkal. és ; „D!./éI a kalhatat» lan,ágról mondván: mi van neked abból, ha elnevezik rólad a Lég­szesz utcát, amikor már úgyis meg vagy dögölve. A hervasztó a világ- egyetemet is elveszi tőlünk. A csillagos ég­bolt végképp nem im­ponál neki. Egvszer egy költő verset akart írni a teliholdról. Egy hervasztó leült mellé, és így szólt: — Mondja, mit bá­mul azon a vacakon? Az tulajdonképpen egy sárga tányér, ame­lyen foltok vannak, mert nincs rendesen elmosogatva. Miért akar maga verset írni egy mocskos tányér­ról? A költő azóta utálja a holdat, abbahagyta a versírást, és elment műkrítikusnak. A hervasztók ellen nincs védekezés. So­kan rokonszenveznek velük titokban, a her- vadásban van valami rothadt báj. Egy ízben megpró­báltam fellázadni koc­káztatva, hogy nevet­ségessé teszem ma­gam. Erezve, hogy már az enyészet illa­tát árasztom, így szól­tam az egyik hervasz- tómhoz: — Nem szé^' ^Ui ma­gát? Ali-1 szedtem gint rám Széttárta így szólt: — Sajnálom, urain, engem is hervaszta- nak! '■ssze­rae* karját, és Rakodómunkásodat azonnali belépésre felre*xiinh. 23. sz. AKÖV, Kaposvár, Berzsenyi utca 1—3. (42107)

Next

/
Oldalképek
Tartalom