Somogyi Néplap, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-20 / 222. szám
Szerda, 1961. szeptember 20. 3 SOMOGYI NÉPLAP NÉGYEN EGY CSALÁDBÓL — Csak szaporán, asszonytársak, délig be kell fogynia ennek a táblának, délután megyünk a másik dűlőbe babot szedni — rendelkezik Samu Sándorné munkacsapatvezető. Ez az ötven év körüli, mozgékony asszony nemcsak szavakkal buzdítja társait, hanem maga is elöl jár a munkában. Pedig nem is tagja a ladi Zrínyi Tsz-nek (a családból ketten írtak alá, a férje meg a veje), de mind a négyen eljárnak a közösbe dolgozni. Már második A Somogy megyei Párt-végrehajtó Bizottság a napokban tárgyalta meg a városi pártbizottság ipari üzemekben végzett irányító és ellenőrző munkáját. Megállapították, hogy az üzemi pártszervezetek eszmeileg és szervezetileg egyaránt erősödtek. Egy év alatt több mint 200 taggal, illetve tagjelölttel gyarapodtak. A több mint 11 ezer munkást foglalkoztató ipari és szolgáltató vállalatok 61 pártalapszerve- zetében tömörül a párttagság 63,8 százaléka. Az üzemi pártszervezetek többsége eredményesen foglalkozik a gazdaságszervező és a politikai tömegmunkával. Jelentős szerepük volt abban, hogy a város ipara túlteljesítette féléves tervét, és 123 millió forinttal több terméket állított elő, mint a múlt év hasonló időszakában. Javult a pártszervezetek to- megkapcsolata. Ezt nagyban elősegítette, hogy a városi pártbizottság rendszeres beszélgetéseket folytat a lakosság különböző rétegeivel. Nagy gondot fordítanak a kommunisták a kulturális munkára is. Az elmúlt oktatási évben 1700 dolgozó tanult az Fö A VÁLASZTÉK Az egyik falusi kiskocsma előtt a késő esti órákban egy gépkocsi állt meg. Utasai — egy fiatal pár — harapnivalóra és egy kis frissítőre tértek be. »Tessék parancsolni«, szólt a kiszolgáló udvariasan. »Valami harapnivalót kérnénk.« »Van háromféle pogácsánk.« »Akkor talán abból«, mutatott az egyikre a férfi. »0, igen, máris«, felelte a pincér. »Nekem talán a másikból tessék«, így a fiatalasszony. A pincér egy kissé habozott, aztán zavartan így szólt: »Bocsánatot kérek, de az is ugyanolyan, csak a teteje vau más irányban vagdalva, tetszik tudni, az egyik laposabb, a másik magasabb, az egyiken keresztben, a másikon hosszában mennek a csíkok, de az izük egyforma. Nálunk ez igy van.« Ezek után még mondja valaki, hogy nincs bő választék falusi italboltjainkban. MASZEK KOOPERÁCIÓ Egyik nap egy dühös ember jött be hivatali szobámba. Ezt a kérdést szögezte nekem: — Mondd, tudod te, hogy mi az az igazi maszek kooperáció? — Egy kissé gondolkodtam, de nem sokáig, mert a dühös ember máris folytatta: ■— Ne gondolkodj, majd én megmondom. Először is a par- • kettős leveri a falat, hogy a mtegény kőműves is megéljen, éve, hogy a huszonegy asszonynak ő a csapatvezetője. — Amúgy hallgatag, szótlan asszony, de ha kell, megmozgatja a csapatot. Szívesen fogadunk szót neki — mondja Sipos Lajosné. Samuné mosolyogva szól közbe: — Azért valljuk meg, néha veszekszünk is. De hát tudja, és levelező tagozatán, 1300-an pedig pártoktatásban vettek részt Megállapította a végrehajtó bizottság, hogy több pártvezetőség munkája alacsony színvonalon áll, nem érvényesül a kollektív vezetés elve, a taggyűléseken nem hoznak határozatokat, s egyik-másik helyen apró-cseprő személyi ügyek, civódások vonják el a kommunisták figyelmét a fontos politikai és gazdasági munkától • • • Az 1961—62. évi pártoktatás feladatait vitatta meg legutóbbi ülésén a városi párt-végrehajtó bizottság. Kijelölték az ellenőröket, megalakították az oktatási bizottságot, és elhatározták, hogy a pártoktatást az idén is hétfőn és kedden tartják meg mindenütt. A pártbizottság oktatási terve hangsúlyozza, hogy nagy gondot kell fordítani a vidékről bejáró dolgozók továbbképzésére. A városban 123 politikai iskola indul. Lényegesen növekedett a magasabb szm- tű oktatási tormák száma, s az idén a politikai iskolák közül már csak 33 helyütt indítanak Időszerű kérdések c. tanfolyamot. * * * Pártnapok zajlanak a megye üzemeiben és termelőszövetkezeteiben. A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, külöaztán a festő kitör két-hirom ablakot, hogy a szegény üveges se haljon éhen. A villanyszerelő eltöri a csillár egyik szárát, amit kizárólag Cala- csin Dezső magánkereskedésében lehet beszerezni. A villanyszerelő létrája csupa véletlen- ségből a fényezett szekrénynek dől, azt pedig csakis a Széna utcai asztalosmester tudja szakszerűen újjávarázsolni. A kályhás műszaki hiba következtében még a plafont is ösz- szesározza, és minden kezdődik elölről. Hát látod, ez az igazi maszek kooperáció. ZENEI MŰÉRTELEM Változnak az idők, változnak az emberek. Ma már például operaáriára mulat a magyar. Méghozzá így: Egy szerelmespár szinte se Iát, se hall, úgy összebújik az egyik külvárosi kocsmában. A hölgy kényeskedik. A fröccsnél alul kéri a szódát, fölül a bort. Szerinte így jobb, s állítólag Amerikában is így isszák. Aztán a cigányt hívja. — Húzzon valami szépet, kedves — szól nyafogva. A .cigány belekezd egy táncdalba. — Ne ezt — szakítja félbe a lány. A cigány magyar nótát húz. — Ezt se — kjp ismét a vonóhoz. — Talán valami operarészletet. — Melyikből játsz- szak, csókolom a kezét — néz rá Ijedten a cigány. — Amelyikből akar, de talán az Aidából. — A prímás egy kissé gondolkodik, wmilyen az asszonynép: ahol kettő van, ott már se vége, se hossza a tercierének. De megértjük egymást. — Aztán nehogy azt írják az újságba, hogy mi veszekedő népség vagyunk — teszi csípőire kezét Kalmár Istvánná —, mert az úgy igaz, hogy ilyen csapatvezetővel ég a munka a kezünk alatt. nősen a német és a nyugatberlini kérdésről esik a legtöbb szó. A megyei pártbizottság több mint 90 községbe küldött pártnapi előadókat * * * Mozgalmi képeket és plakátokat bocsát a pártszervezetek rendelkezésére az Állami Könyvterjesztő Vállalat. A képsorozat tartalmazza Marx, Engels, Lenin arcképét, N. Sz. Hruscsov' mellképét, Gaga- rinnak, az első űrhajósnak a portréját. Tizenöt kép Marx és Engels életével és tevékenységével foglalkozik, 25 színes reprodukciós kép orosz klasszikusokat ábrázol. Jól felhasználható a képsorozat a párthelyiségek, üzemi kultúrtermek díszítésére és a pártoktatás szemléltetésére is. A kívül álló szemlélő azt hiszi, hogy a Nagyatádi Járási Művelődési Ház tatarozása és átalakítása befejeződött. Ez azonban csak látszat. Az épület falait bemeszelték, az állványokat leszedték, bent azonban még sok munka van hátra. Sajnos, semmi remény sincs arra, hogy a Tatarozó de magas a nyárfa teteje. — A lány áhítattal hallgatja, aztán odasúgja a fiúnak: — Ugye, milyen gyönyörű, drágám? KRISZTUST VÁSÁRLÓ BÜCSŰS A múlt vasárnapi segesdi búcsúban így alkudott egy fejkendős parasztnéni a kegyszeres árussal: «-6 Mondja, édes gyerekem, mit kóstál az a gyönyörű kis feszület, amelyiken az a szép fényes kis Jézus van? — 56 forint, mamám — feleli az árus. — Micsoda? 56 forint? — álmélkodik a néni. — Hát van magának bőr a pofáján egy ilyen kis vacak bádogdarabért ennyi pénzt elkérni? RÉSZEG EMBER TŰNŐDÉSE A donnert Liget vendéglő előtti parkban egy részeg ember fekszik a fűvön. Lábai cudar módra ösz- sze vannak keveredve. Erőlködik, de sehogy sem bír talpraállni. Közben így beszélget magában: — Még egyszer megpróbálom . .. hukk ... Ha sikerül, szépen hazamegyek __hukk ... Ha nem, akk or pedig egyenesen visszamegyek a kocsmába, és megiszok még egy nagyfröccsöt, hukk ... Samuné 115 munkaegységet szerzett eddig. Lánya, Végh Lajosné szintén egyike a csoport legdolgosabb asszonyainak: — Jövök én mindennap, két gyerek van a családban, valamiből ruházni kell őket — magyarázza. Megtudom, hogy egységenként 10 forint pénzelőleget fizet a tsz. — Nincs okunk panaszra — teszi hozzá nevetve, míg a vállára kötött jókora vászonkendőbe önti a kosárból a zizegő babot... Végh Lajos traktorost, a család harmadik tagját ebédelés közben találjuk otthon. — Délelőtt tárcsázni voltam, gondoltam, hazaugrok ebédelni — mondja. A harmincöt év körüli férfi az elsők között lépett a tsz- be. Először növénytermesztési brigádvezető, majd egy ideig fogatos volt. Tavaly márciusban Pápára ment traktorosképző iskolára. Most a tsz-ben dolgozik egy UTOS géppel. __— Sok bajom volt vele, de jó iskola ez a kezdőknek. Aki ilyent kezed, előbb-utóbb igazi traktorossá válik. Eddig 320 munkaegységet teljesített. Ö keres legjobban a családban. Mosolyogva jegyzi meg: — Aztán utánpótlás is jelentkezik. A gyerek most maradt ki az iskolából, szeretném elküldeni traktoros tanulónak. Van hajlama, kedve hozzá. Ha meggondoljuk, mégiscsak a gépé a jövő. Esteledik. A hazatérő konda nyomában ostorral, tarisznyával a vállán komótosan ballag Samu Sándor bácsi. Körülötte kis fekete puli ugrándozik. — Nem harap ez, a malacnak is csak a farkát kapja eL Sokat segít nekem, ráadásul nem is kér munkaegységet. Sándor bácsi április óta őrzi a tsz-gazdák állatait. Z5Ö jószág tartozik a keze alá. Társával, Bíró Károllyal ketten hajtanak ki reggelenként. — Szeretem a foglalkozásomat. Néha, amikor olyan dolog adódik otthon a ház körül, amit unokám nem tud elvégezni, akkor 5 hajt ki helyettem. No de megyek is már, későre jár — nyújtja kezét, s nyomában a csaholó pulival elindul hazafelé... Vállalat a szerződésben vállalt határidőre, október 30-ra átadja az épületet A munka nem halad. A felújítási terveket a Somogy megyei Tervező Iroda készítette el egy évvel ezelőtt. A Tatarozó Vállalat 1960 decemberében meg is kezdte a munkát. Közben kiderült, hogy a művelődési ház belső villanyhálózata korszerűtlen, ki kell cserélni, mert különben az Áramszolgáltató Vállalat nem köti be a hálózatba (erre a tervezők korábban — úgy látszik^ — nem gondoltak!) A művelődési ház vezetősége ez év június 29-én a Tervező Irodánál megrendelte az új villanyhálózat tervét. A levélre nem érkezett válasz. Július 20-án újabb levél ment a tervezőkhöz. Majd telefonbeszélgetések, személyes közbenjárások, üzenetek hatására végre megtört a jég, s szeptember 5-én megküldték a tervezői szerződést. Jelezték benne, hogy október 5-re elkészítik a terveket, azokat átadják a megrendelőnek, ő továbbítja a kivitelezőnek, az megpróbálja majd beszerezni az anyagot, s nekilát a munkának. Egy hónapig szerelik át a villanyhálózatot, aztán bevakolják a csöveket. Idő kell a száradásnak és a festésnek is. Felsorolni is hosszú, mi mindent kell még megcsinálni a művelődési házban. Mindaddig, míg az épület nem lesz rendben, a kulturális csoportok, a szakkörök, a tanfolyamok kényszerszünetet tartanak. Nincs televíziós klub, s zárva a könyvtár. Azt kérdezzük: mikor veheti birtokába végtére is 8^00 nagyatádi lakos a művelődés házát? A tervezőknek, kivitelezőknek sokkal nagyobb megértést kellene tanúsítaniuk e művelődéspol i ti kai intézmény Dór esi Sándor Wt&TH LAJOS iránt 100 személyes művelődési házat épít a község lakossága Lipótfán egy romos épület és a kovácsműhely anyagából. A nagyrészt társadalmi munkában épülő házat még e hónapban tető alá hozzák. A pártélet eseményei általános és középiskolák esti Ql OTESZOMBÓL tán rákezdi: = AJ, de magas, aj, Kerék Imre Mikor készül el a nagyatádi művelődési ház? JL&ixtL EQY FIATAL MŰSZAKIHOZ AW evedre már nem emlékszem, de szavaid még fü- (/£_ lemben csengenek. Azt mondtad, hogy ha kezedbe veszed az újságot, hátulról kezded el olvasni. A külpolitikáról szcíló cikkek közül csak azok érdekelnek, amelyek problémamentesek, s egyszerű eseményekről adnak hírt. Azokat, amelyek a német kérdéssel, ag általános leszereléssel foglalkoznak, olvasat- lanül hagyod, mert félsz, hogy gondolkodásra késztetnek. Azt állítod, hogy azért zárkózol el a nemzetközi problémák elől, mert nem áko.rsz idegeskedni, bosszankodni, félni. Azt tartod — idézem szavaidat: — »Amiről az ember nem tud, attól nem fáj a feje.-« Nos, amióta ezt hallottam tőled, azóta gyakran magam elé képzellek. Látom őszinte tekintetedet, amelyből az sugárzik, hogy szereted az életet. Nem élsz rosszul, mérnök vagy, az építés, az alkotás mestere. De látlak, amint közömbös arccal elzárod a rádiót, vagy felületesen átszaladsz a súlyos nemzetközi problémákról szóló cikkeken, anélkül, hogy elolvasnád őket. Azt gondolod, hogy ez nem a te ügyed, hanem másoké, majd mások megoldják, ha meg nem, ráérsz kétségbeesni akkor is, ha már fejed fölött a vész. A struccról azt mondják, hogy buta állat, mert amikor üldözik, megáll, s a homokba dügja a fejét. Azt hiszi, ha 5 nem látja a veszélyt, akkor az nem is fenyegeti. Elnézést a hasonlatért, de valahogy te is így próbálsz tenni. Bedugod a füled, behunyod a szemed, nem veszel tudomást a világ dolgairól, a békét, ag életet (a tiedet is) fenyegető emberek garázdálkodásáról. Csakhogy, kedves barátom, a struccnaik jóval köny nyebb a helyzete! Szegény feje el tudja hitetni magával, hogy ha nem látja a veszélyt, akkor az nincs is. De te gondolkodó ember vagy, és tudnod kell: attól még, hogy bedugod a füled, behunyod a szemed, az emberiség ellenségeinek bajkeverése nem szűnik meg, sőt ha nem teszel semmit, még inkább fenyegetik a békét. Nem érzed, hogy nem szabadna ezzel szemben közömbösnek maradnod? Rettenetes lehet ez a magadra erőltetett tehetetlenség, amely már azzal a veszéllyel fenyeget téged, hogy reménytelenné válsz. El tudom képzelni, hogy ebben az állapotban ijesztően egyedülinek érzed magad. Csak kérdezni tudsz, de felelni rá már nem. Csak félni tudsz, de bátorítani önmagad nincs erőd. Ha helyzetedbe képzelem magam, nagy megaláztatást is érzek. Hiszen az ember, a gondolkodó ember nemcsak bízni tud abban, hogy a jó győzedelmeskedik előbb vagy utóbb, hanem képes érte szilárd elszántsággal küzdeni is. Nem elég csupán gyűlölni a háborút, hanem tenni is kell a békéért ■— ez méltó az emberhez. Szinte hallom ellenvetésed, hogy vajon mM tehetnél érte te, hiszen egyszerű mérnök vagy, se hatalom, se fegyver nincs a kezedben. Ez látszólag így van. De csak látszólag, mert van fegyvered is, hatalmad is, barátom. Ez pedig a véleményed. De mit teszel a véleményeddel? Közömbösíted, lefékezed, s nem engeded meg, hogy tiltakozássá váljáli benned a háború ellen, hogy kiszabadulva a tespedt.ség hínárjából, felzárkózzon a száz- és százmilliók tiltakozása mellé, amely napról napra a háborús örültek fülébe süvíti, hogy nem leéli a háború, hogy hiszünk a békében. Ugye, hallottál már a közvélemény erejéről, amely megbuktatott diktátorokat, királyokat, császárokat, amely tilost jelzett annak idején az amerikai elnök japánt látogatása előtt? Ez az erő lendítette magasba az Egyesült Nemzetek Szervezetében a leszerelés mellett, a gyarmatosítás ellen a szavazáskor azok kezét is, akiki a tanácskozás elején még egészen másképp képzelték el mindezt. Én hiszem, és sok száz- és százmillióin, hiszik, hogy az emberiség javának ereje, a világ közvéleményének ereje képes lesz arra, hogy lefogja a háborús őrültek kezét. Ezért a te állásfoglalásod, a te véleményed se fölösleges. Véleményeddel, határozott kiállásoddal tartozol az emberek millióinak, de önmagadnak is, s tálán éppen önmagadnak a legtöbbel. Emlékszel az egyetemi évekre, erőfeszítéseidre? Vállaltad mindezt, mert értelmét láttad, hogy gyümölcsöz- teted majd. Megnősültél, gyermeked van, s boldoggá aücarod termi családodat. Dolgozol, munkád része annak a küzdelemnek, amely azért folyik, hogy többet termeljünk, jobban éljünk. A te alkotó képzeleted is formálja jövőnket. Ugye, hogy van miért kilépned, a közömbösségből, hogy van miért érdeklődnöd a nemzetleözi helyzet iránt, van mit féltened? Ha mindezt végiggondolod, nem is tudom elhinni, hogy közömbös maradsz, hogy nem szorítja össze valami a szíved, s nem ösztönöz arra, hogy az újság után nyúlj, s megkérdezd, mit tehetsz a békéért. Amikor a kislányoddal sétálsz, s megmutatod neki a várost, s mesélsz az emberről, aki egykor a barlangból indult el, beszélsz az élet szépségéről, jóságáról, s ígéred neki, hogy boldog lesz, hidd ezt erősen, hidd. magad is. S ha néha, rád szakadnak a nehéz pillanatok, s aggódsz, s menekülnél az emberiség nagy gondjai elől, vedd kezedbe az újságot és olvasd. Ha fáradsz, s megté- pettnek érzed reményeidet, ne engedd ezt az érzést elhatalmaskodni rajtad, ne szentesítsd magadban a közömbösséget. Hunyd be szemed, és képzeletben menj el a gyárba, messzebbre is, a fehete Afrikába, az Északisarkra, Moszkvába és Új-Delliibe, Amszterdamba és Szófiába, Becsbe és Belgrádba, és figyeld az emberetet, kallgasd meg véleményüket. S akkor érezni fogod, ha bízol, ha küzdesz, hogy monnyire nem vagy egyedül. Ezt akartam megírni neked én, egy azok hoziU a százmilliók közül, akik hisznek az emberben. Szegedi Nándor Jó terméssel fizet a Baletten újhelyi Állami Gazdaság öntözéses kertészete (Tudósítónktól.) A nagy nyári szárazságban a kertészeti növények sokat szenvedtek a Balatonújhelyi Állami Gazdaságban. A 120 holdnyi paradicsom és paprika termését úgy tudták megmenteni, hogy rendszeresen öntözték. A Balatonból egy 70 lóerős villanymotor emelte ki állandóan a vizet, és gyak an még éjszaka is hullhatott « mesterséges eső a növényekre. Naponta körülbelül 10 millió liter vizet juttattak a paprika- és paradicsomüitetvéinyekre. Az öntözés hatására a számítások szerint holdanként átlagban 110 mázsát ad a paprika. A paradicsom szintén jól fizet: előreláthatólag elérik a holdankénti 150 mázsa hoza*- mot.
