Somogyi Néplap, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-02 / 180. szám

Szerda, 1961. augusztus 2. 3 SOMOGYI NÉPLAP Sütőipari munkások a városi pártbizottságon A Kaposvári Városi Pártbi­zottság sütőipari dolgozókat hivott meg beszélgetésre. Sok mindenről szó esett, főleg az iparág sajátos problémáiról. Ami a körülményekből fakad A sütőipari munkások köz­vetlen kapcsolatban vannak a lakossággal. Munkájukról na­ponta véleményt tudnak mon­dani az emberek. Ha jó a ke­nyér, a sütemény, megdicsé­rik, ha nem, elmarasztalják őket. A Kaposvári Sütőipari Vállalat termékeit gyakran éri bírálat. A pékek sze­rint az emberek hajlamo­sak arra, hogy mindjárt őket hibáztassák a minőség esetle­ges romlása miatt. Kevesen gondolnak arra, hogy az árut közben szállítják is, s az a ke­reskedelem kezén is átmegy; minősége függ a liszttől, a tü­zelőtől, s nagyban befolyásol­ja az üzemek korszerűtlen ál­lapota is. A szépen megsütött kenyér gyakran szállítás köz­ben laposodik meg — mondot­ták a meghívottak. Előfordul, hogy a boltok tárolják rosszul, s ettől megy tönkre. Abból is támad néha visszásság, hogy a kereskedelem kevesebb árut rendel, s ilyenkor a rosszabb minőségűt is átveszi és eladja. Nem mentegetőzés Az elmondottakból úgy tű­nik, hogy csupán mások a hi­básak, ha néha rosszabb a ke­nyér, a sütemény minősége, vagy ha egypárszor késve ke­rül az üzletekbe. Többen hang­súlyozták azonban, hogy sok­szor a sütőipari dolgozók se állnak hivatásuk magaslatán, elsietik a kenyérsütést, vagy nem tartják meg a technoló­giai előírásokat. Az üzem ve­zetői keveset tartózkodnak a munkások között. Ez nemcsak az igazgatóra és a tömegszer­vezeti vezetőkre, hanem a gyártásvezetőre is vonatkozik, jóllehet az utóbbinak különö­sen sokat kellene az üzemben lennie. A vállalat vezetői álta­lában hamar bírálnak — mon­dották —, de már sokkal ke­vésbé tanítják, nevelik beosz­tottaikat. Ritkán fordul elő, hogy megmutatnák, hogyan kell helyesen elvégezni egy- egy munkafolyamatot. Pedig az ilyen korszerűtlen üzemek­ben gyakran akad probléma. Együttes erővel A kenyér- és süteményellá­tásban érdekeltek: — a kereske­delem, a malom és a sütőipar — közös erőfeszítéssel meg­szüntethetnék a fogyatékossá­gokat — hangsúlyozták. A köz­tük folyó vég nélküli huzavona helyett gyakrabban kellene le­ülniük egymással, beszélni a problémák megoldásáról, a szállítás zökkenőmentessé té­teléről, időpontjáról, módjáról, az ésszerű tárolásról, a kezdé­si időről és így tovább. Többen javasolták, hogy a Sütőipari Vállalat nyisson üzleteket, s azokban nagy választékban árusítson süteményeket, fő­ként olyanokat, amelyeket a kereskedelem nem rendel meg tőle. Elkerülhető lenne igen sok meddő vita — mondották többen —, ha a szállítást tel­jesen a kereskedelem bonyo­lítaná le. A holnap pékjei Németh elvtárs hangsúlyoz­ta, hogy a felbukkanó kifogá­sok ellenére is megbecsülik az emberek a pékeket Említette, hogy már az idén lehetőség nyílik arra, hogy a sütőipari munkások is többször összejöj­jenek, beszélgessenek egymás­sal, művelődésüket ne akadá­lyozza helyiséghiány. Az ősz­szel a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székházéban a pé­kek is megfelelően művelőd­hetnek, szórakozhatnak. Szem­beszállt azzal a nézettel, hogy a pékek csak a borospohár mellett találják meg szórako­zásukat. Többségük olvas, mű­velődik, és lépést tant a fejlő­déssel. Igénylik a korszerű gé­peket, nem idegenkednek tő­lük, mint azelőtt, és emelik a termelés színvonalát. A beszélgetés a sütőipari dolgozóknak azzal a kérésével ért véget, hogy a pártbizottság máskor is keressen módot ha­sonló találkozókra. Sz. N. Ennyi Jjeteg gyerek lenne Büssüben? — ezt kérdeztük a mamáktól, akik az orvosi ren­delő közelében sétáltatták gyermekeiket, unokáikat. — Szó sincs róla! — tiltakoztak, csak főorvosi vizsgálat lesz, várjuk a doktor urat... — S a szép napsütésben minden­ki megbámulta a csinos kis karavánt... Sok szó esett a sütőipari dol­gozók munka- és életkörülmé­nyeiről is. Németh Ferenc elv­társ, a városi pártbizottság tit­kára elismerte, hogy a kapos­vári pékeket sokszor nehéz helyzet élé állítják a korsze­rűtlen üzemek. Ezek a múltból maradtak ránk. Felújításuk el­lenére is egyre nehezebb velük kielégíteni az igényeket. Ezt az áldatlan állapotot akarják megszüntetni azzal, hogy ke­nyérgyárat építenek. A gyár első egysége már jövőre ter­melni fog. Ebben a modem gépsorok kedvező munkalehe­tőséget teremtenek a pékek számára Nemcsak könnyebben dolgozhatnak, hanem a tech­nológiai előírásokat is jobban meg tudják majd tartani. Nyolcvanezer forint előlegre ha szerényen is A balatonszabadi Dózsa Tsz- ben nem múlik el egyetlen hó­nap sem előlegfizetés nélkül. Van miből fizetni. Igaz, még nem nagy összegek vándorol­nak hó végén vagy elején a bukszákba — sok családnál több is elkelne —, de ez is va­lami. Az előlegnek becsülete, ösztönző ereje van. Annak jut több költenivaló, akinek több a munkaegysége, aki többet nyújtott a közösségnek. Az elő­leg tehát afféle bizonyitvány is a szorgalomról, s intő azok­nak, akik netán megfeledkez­nek kötelességükről. Lévén fiatal gazdaság, még nem sokat tud osztani a bala- tonszabadi Dózsa. Eddig nyolc­vanezer forint került a 69 csa­lád zsebébe. Átlag ezeregyné- hány forint jut egy-egy család­ra. Nagyon nem lehet belőle költekezni, igaz. Sóra, gyufá­ra, egyéb házi szükségletre, he­tenként egy-egy mozira meg más apróbb kiadásokra futja. És jó arra is, hogy a fiatalok tudjanak miből vasámapon­köl­ként teni. Hogy idáig eljutott a szövet­kezet, az is becsülendő. S egy­úttal megmutatja azt is, hogy szorgos munkával, odaadással teremthet jobb életet a föld népe. Az előlegfizetés nem va­lami csoda szüleménye — okos, tervszerű gazdálkodás, beosz­tás az alapja. Legyen miből osztani — ennek föltételét te­remtik meg Szabadiban. Ügy is, hogy zárszámadáskor gon­dolnak a holnapra, s bizonyos összeget tartalékolnak, meg úgy is, hogy úgy szervezik meg a gazdálkodást, hogy már az év elején is tudjanak mit ér­tékesíteni. A szabadiak látják, milyen lendítő ereje van az előlegfi­zetésnek. Ennek is köszönhető, hogy jól haladnak a mezőgaz­dasági munkákkal, s hogy a hét végén már nem sok csé- pélnivaló marad a következő hétre. Azon lesznek, hogy jö­vőre tovább fejlesszék ezt a rendszert, s megkönnyítsék a tagok mindennapi gondját. Felkészülten várják az új tanévet Gyógypedagógiai osztály nyílik a Nagyatádi Kísérleti Általános Iskolában Még vidám gyermekkacajtól hangosak az üdülők, úttörő­csapatok járják hazánk szép tájait, élvezve a nyári vaká­ció ezernyi örömét, de a Nagy­atádi Kísérleti Általános Isko­lában a nevelők már az új tan­évre készülnek. Az igazgatói irodában szinte mindennap ta­nácskoznak, megbeszélést tar­tanak. Selmeczy Miklós igaz­gató az új tanévvel kapcsolat­ban a következőket mondotta ed: — A júniusban avatott új, 4 tantermes iskolát szeptember­ben veszik birtokukba a gye­rekek. A régi iskolát a nyáron tataroztattuk, átfestettük a tantermeket. 41 tagú tantestü­letünkhöz fél éves időtartam­ra három felsőfokú tanítókép­zős növendék jön szakmai gya­korlatra A politechnikai oktatás cél- két műhelyt rendeztünk >be. Az egyiket vasipari, a má­- Féltizenkettő - szólal^ikat faipari gépekkel szeiszá­T ................... , i Rmokkal szereltük fel. Tenat m eg Lojzi es ásítást nyom el. 2 b^d^tt politechnikai — Fene lassan múlik az ido.cri ‘___ , K eresztesi nem felel, némán ^gyakorlótermekkel rendelke- dolgozik. Jó az ilyen vén em-&unk “ ^61-62. tanev­bemek - gondolja a fiú. Leg-*ben' . Mészáros Istvanne ^ alább ötven éves. Nincsenek ^sendes Géza nevelők reszt vágyai, álmai, nem szerelmesetek a póktechnikái tovább­^képzésén, es a főiskolán saja­TÚRI ANDRÁS: EG A GyAR nem akar már semmit, csak a-*,. - , . virágait. Meg a munkát. Mi-^tjak d a politechnikai okta­nek is él már az ilyen? Nem^as is tudnak ezek ketten: Kérész-% “ hogyan allnak a körzete lesi meg Hevesi másról beszél-5sitess®1 •, Ügy tetszik, nem is hallja a Aranka kartársnő. — Együtt bér bizton letéphet az irodá- nő köszönését, annyira elme- ebédelünk? bői feléje hajló virágokból, rül virágaiba. Aranka megáll — Hogyne. Persze. Keresztesi leteszi a kannát, egy kicsit, nézi. Micsoda em- A nő távozik, Lojzi az asz- gonddal a sarokba tolja, majd bér! Csupa halkság, csupa fi- tálához ÜL e célra tartott rongyot vesz elő . nomság és kedvesség. Félszeg — Keresztesi kartárs — ezó- íróasztalából, kis üvegcséből ni, mint a rajzókról, a tervek- r>dig Kivadár és mégis férfias. Hogyan tud lal meg —, nem árt a virágai- rátölt és lemossa ujjait. Min- ről, a gyárról, egyedül óim egy ilyen ember? naik, hogy a laboratórium felé dent a helyére tesz s az órájá­— Jó reggelt! — köszön új- nyíló ablakban tartja őket, ra néz. — Nyolc óra — mondja —, kezdjük ed a munkát. Lojzi fintorog és zsebrevág- ja a sportújságot. ^ __ lri -p™..., . . — Hevesi? — kérdi egy idő n£nk őket. . dcrv IrissaS vénynek, főként az enyéimnek, múlva és a harmadik, üres iro- _ Nagyon szívesen. Csak A lem KezeDen egy Aztán ilyenkor nyitva vannak asztal felé bök. mondja meg melyiket. MktomaS ma a labor ablakai is, hadd élvez' ~ Már hent van> r5vid ^ — Azt a’ páfrányt talán, Hogy^ eraK mag x az ottaniak is a virágokat, tekezletre ment. Legyen szí- meg a k£t begóniát. Aztán a ra, most már hangosabban, folytonos napsütésben? Lajoska szerencsére nincs a — Ehhez maga nem ért, szobában s így Aranka meg- Lojzika. eresztheti legbájosabb mos»- „- r-; A központi iskolához ed- Bodvica és He­gnéz iskolái tartoztak. Most künn! Az ördög bújna minden *me^üntettük a bodviemt és íróasztalba! £m,mdea tanköteles a központi- Nem segítene átrendezniZ^Maba jár, Alavadan felso- nóhány cserepet az ablakban? ^tagozatosok is Nagyatádra jar- Másfél napig nem kapnak vi­zet, egy kicsit a hűvösre tol­nak iskolába az új tanévben. Henézen csupán két alsó tago­zatú osztály — I. és II. — in­dul. Ezzel már most megvaló­sítottuk az 1965-re tervezett körzetesítési feladatunkat. A tavalyi 24 tanulócsoporttal szemben az idén 28 csoportunk lesz mintegy 1200 tanulóval. A nevelők az évvégi tan­tárgyfelosztás alapján készül­nek a tanévre. Jelenleg a tan­tervek átdolgozásén fáradoz­nak. Az új tanévben fő célunk a közösségi nevelés módszered­nek kidolgozása és alkalmazá­sa lesz. — Milyen lesz a gyógypeda­gógiai osztály? — A Kaposvári Gyógypeda­gógiai Iskola kihelyezett osz­tályaként 18 tanulóval — csak nagyatádiak részére — szervez­zük meg a gyógypedagógiai osztályt. Ide olyan növendéke­ket veszünk fel, akik csökkent képességűek ugyan, de alkal­masak arra, hogy elvégezzék az általános iskolát, csak más módszerekkel és hosszabb idő .latt. Az általános iskola első osztályának anyagát két éven át sajátítják el. A gyógypeda­gógiai osztály megindításához is megvannak a tárgyi és sze­mélyi föltételek. A gyerekeket Zala Józsefné tanítja, a szak­felügyeletet pedig az anyaisko­la látja el. Selmeczy elvtárs végezetül megemlítette, hogy az 1962. évben a megyei tanács újabb 200 ezer forintot bocsát ren­delkezésükre a régi iskolák felújítására. D. S. A siófoki járás minden községében lesz KISZ-oktatás reggel a virágai? — Óh, nagyon jól. Nézze Gondolja, hogy ráérnek vés, adja csak ide a B—6-os cáriniusokat. Ügy, köszönöm. < Megkezdődött az 1961'62. ” ............ £íCISZ oktatási év szervezése a , __. ... . . . rajzait. Köszönöm. t Sap6^ temb^aPaisU,ahg ~ Miél? A szépségre és belehajol a papirosba, volt, s mára kinyílott. A kő- rrundlg Jut !deje aZ erobeEnek- Aranka, két szobával mesz­risrózsám is egészen kibonta- A fiú léhán nevet szebb, maga elé néz. A szám­kozott Gyönyörű, nem? — Ez igaz. A szép nő és a jegyek egy kissé táncolnak a — Gyönyörű! szép virág mindig magára tud- füzetére hulló napfényben. _ __ ’__. ...__ . • ja vonni a figyelmet Gyűrűje is szikrázik tőle. A m agokrlSnaóriási szerencsém Keresztesi meeróvó »illan- gyűrű. A régi kötelek, az el­Egy kicsit nyújtózik. — Hány óra? — Tizenkettő. — Remek. Ma korábban ebédelünk. És maga? — fordul a belépő Hevesi felé. — Kezet mosok és mehe­5siófoki járásban. A járási párt- bizottsággal egyetértésben ki­.ereszxesi megrovó pinán- ** -------77, 7. .. «int v olt Egy régi kollégám kapott v®* rá a szemüvege fo- e gy^l/^a virágokat — Bár volna még egy ^őlükHoll^c^ls nekem ARga--vehetem meg- munkám... Összeborzad. Gyilkos gondolat - Ugyan, szombat van Ma volt ez. Szemközt Jónás Gizi mar úgysem dolgozunk tobbet. elmosolyodik. A negyedik asz­talnál a kis kopasz Fischer könyvelő magábamélyedten körmöl, niésmé a számológé­is adott. Most már csak azon csóválja a fejét A fiú izgulok, hogy megfoganjanak. v€szl és nevet. — Keresztesi kartás, maga rendkívüli ember! hogy vajon magának teljesen A férfi csodálkozva néz rá. elegendők a virágai? -> — Ugyan, kérem. Hogy jut — Ne ízetlenkedjék — jegy- ________ __ e szébe ilyesmi? zi meg szelíden az idősebb fér- nyúzza. — De igen, igen. Maga na- fi. — Ne féljen, nem vagyok és kint vad diadallal szik­gyon jó ember. se beteg, se aszkéta. rázik a július. — Ha tőlem függne... És tovább öntözi a cserepe- Csak ebédidő lenne már — percót jeientik számára. Sohase derült ki, mi az, ami két. A fiú felvihog. Aztán az gondolja Aranka. Szombat Együtrt megy velük étkezni Jó­Arankától függne, mert Lojzi- ablak felé néz. A rengeteg vi- van, ilyenkor ebéd után min- ^ ^ Karcag is a kereskedel­ka tért vissza a szobába, szája rág mögött, alig másfél méter- dig megvárják egymást és ^^51. A f0iy0S5 végén Lojzi sarkában lógó cigarettával, ke- re ott csillog a nagylabor együtt mennek az autóbuszhoz, megtorpan, zében sportújsággal üvegfala. A felső ablakrámák Lopva az órájára pillant, fél­— Én megyek — mondja nyitva, egy hosszabb karú em- tizenkettő. (Folytatjuk.) — Jó, hát akkor menjünk! Keresztesi még beszól Arán Icáért. Megígérte s ez már oly szokássá vált náluk, mint a mindennapi kézmosás. Aranka boldog. Ezek az: együttes étkezések a nap leg­választották az oktatást vezető propagandistákat. Közülük igen sokan már részt vesznek a megyei KISZ-bizottság pro- kisjijpagandistaképző tanfolyamán. A járás valamennyi községé­ben megszervezik az oktatást. Túlnyomórészt »A világ térké­pe előtt« és a KISZ politikai kör második évfolyamának anyagát tanulják majd a fia­italok, de például a siófoki ktsz-ben, a Balatonkiliti Gép­állomáson és a Zamárdi Erdő­igazdaságnál ifjúsági pártsze­minárium lesz. A Kőolaj veze- iték Vállalat az új oktatási év­ben filmszemináriumot indít. Politikai olvasómozgalmat mindössze három helyen: Bál­ványoson, Nyimben és Töre­kiben szerveznek. Ifjúsági Akadémia pedig csak a Perczel Mór Gimnáziumban lesz. A járási párt- és KISZ-bi- zottság mindent megtesz az oktatás sikeréért. Helyiséget biztosítanak a fiatalok részé­re; a járási párt-v. b. beszá­moltatja a KISZ-vezetőket az oktatás állásáról, és szükség esetén segítséget ad nekik. Három másodpercenként egy öltöny A bukaresti ruhagyárban, Romá­nia legnagyobb ilyen vállalatánál 3 másodpercenként kerül le a fu­tószalagról egy öltöny, felöltő vagy női ruha. Románia fejlett konfekcióipara, amelyet korszerű berendezéssel láttak el. jelenleg 12,2-szer többet termel az 1948. évi­nél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom