Somogyi Néplap, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-02 / 180. szám

SOMOGY! NflPLAP 2 Szerda, 1961. augusztus 2. Az egész szoyjet nép tanulmányozza a XX. század kommunista kiáltványát Moszkva. Az MTI moszkvai tudósítója jelenti: Az ■ SZKP programtervezetét továbbra is tüzetesen tanul­mányozza, vitatja, méltatja az egész szovjet nép. Nem túlzás, ha a XX. század kommunista kiáltványának nevezzük ezt a nagyfontosságú okmányt, mely­ben a rendkívül érdekes és •fontos elméleti és gyakorlati kérdések kimeríthetetlen tár­házát, a kommunista építő­munka teljes és átfogó tervét találja meg a szovjet és a kül­földi olvasó. A Világifjúsági Fórum kül­döttei hétfőn üdvrivalgással fogadták a bejelentést, hogy elkészült könyvalakban a prog­ram angol és francia nyelvű teljes szövege.- A Szakszerve­zetek Házának folyosóin ha­marosan a legkülönbözőbb nemzetiségű fiatalok lapozgat­ták, böngészték a fehér fedelű kis könyvet. A kedden megjelent moszk­vai lapok — a Pravda és az Izvesztyija kivételével — köz­ük a teljes szöveg második ré­szét. A harmadik, befejező folytatást a szerdán megjelenő lapok hozzák. A rádióban, a televízióban és a sajtóban nyi­latkozatok tömege méltatja a program egyes pontjait, a nagy terv jelentőségét. Lev Nyikulin, az ismert író a Lityeratumaja Gazetában különösen azt a tételt emeli ki, hogy »a háború nem lehet eszköz a nemzetközi vitás ügyek megoldására«, s hogy a világháború elkerülhető. — Hisszük — faja Nyikulin —, hogy lenini pártunk har­madik programja, csak úgy, mint az első és a második, va­lóra válik, és az emberiség örökre megszabadul a tőke jár­mától és a háborús veszedelem­től. Ugyanebben a lapban szólal meg V. Katajev, a világhírű szovjet író is. Mint írja, »pél­dátlan mértékben fokozódni fog az irodalom erkölcsi és esztétikai nevelő szerepe, az eddiginél sokkal élesebben ve­tődik fel az irodalmi művek eszmei és művészi színvonalá­nak kérdése.« N. Tyihonov, a neves köl­tő, a nemzetközi békemozga- lom kimagasló személyisége megállapítja, hogy az egész világ örömmel fogadja a prog­ramban meghirdetett nagy fel­adatot: a háború száműzéséi az emberiség életéből. A programmal kapcsolatban rendkívül érdekes fejtegetést közölt a Pravdában Ribin, a moszkvai rendezőpályaudvar pártszervezetének titkára. A kommunizmus felépítéséről szólva megállapítja, hogy a ki­ki legjobb tehetsége szerint végzett munkának a szovjet ember szokásává, elsőrendű életszükségletévé kell válnia. Hruscsov szavaival »nem úri élet, tunyaság és lustaság, ha­nem dolgos, munkás, kulturált és érdekes élet lesz a kommu­nizmusban-» — írja Ribin, majd elmondja, hogy csu­pán a moszkvai vasútigaz- gatóság dolgozói közül több mint 12 ezer, az egész ország­ban pedig 12 millió dolgozó vesz részt a kommunista bri­gádmozgalomban. Moszkvában szovjeí— magyar gazdasági jegyzőkönyvet írtak alá Moszkva (MTI). Kedd délután a moszkvai Kremlben szovjet—magyar gazdasági jegyzőkönyvet írtak alá. Eszerint a Szovjetunió az 1962—1965 években az 1961— 1965. évi szovjet—magyar köl­csönös áruszálü'tási egyezmény által előírt tételeken felül gé­peket, és berendezéseket, vas- kohászati hengerelt árut, vas­ércet, színes fémeket, kőolajat, és olajtermékeket, vegyipari árukat, fűrészárukat és egyéb cikkeket fog szállitani Magyar- országnak. A Magyar Népköz- társaság fokozza hagyományos exportcikkeinek (gépek, beren­dezések, autóbuszok, műszerek, konfekciós és kötöttáruk, ci­pők, zöldség- és gyümölcskcn- zervek stb.) a Szovjetunióba irányuló szállításait, a jelen­legi jegyzőkönyv által előirány­zott szovjet kiegészítő szállítá­sok értékének megfelelő ösz- szegben. A jegyzőkönyvet magyar részről Apró Antal, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának első elnökhelyettese, szovjet részről A. F. Zaszjagy- ko, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnökhelyettese, az Állami Tudományos és Gazda­sági Tanács elnöke irta alá. Gürsel elnök a török — szovjet viszonyról Ankara (MTI). AP-jelentés szerint Gürsel elnök hétfőn fogadta a Moszk­vából állomáshelyére visszaér­kezett Nyikita Riszov szovjet nagykövetet, majd nyilatkozott újságíróknak. Kijelentette, hogy a szovjet nagykövettel folytatott beszélgetése igen szívélyes volt, és Riszov át­adta neki Hruscsov miniszter- elnök üdvözletét. Rámutatott, j hogy a török—szovjet viszony | igen barátságos. Az államfő egy hozzá inté- ] zeit kérdésre válaszolva kije- j lentette, hogy a Szovjetunió­nak és minden más országnak szabad átkelési joga van a Dardanellákon és a Boszporu­szon. Ha Törökország ezt meg­akadályozná, akkor megszegné az erre vonatkozó montreauxi egyezmény előírásait. (nhaiiiii a lejlodí*« utján Ki lesz Allen Dulles utóda? Washington (MTI). Értesülések szerint a News­week következő, augusztus 7-én megjelenő száma közölni fogja, hogy F. Hamiltont, egy ötven éves New York-i ügyvé­det szemeltek ki Allen Dulles utódjává a CIA élére. Hamilton egy Wall Street-i ismert ügyvédi iroda tagja, húsz évvel ezelőtt szolgált utoljára állami beosztásban, Salinger, a Fehér Ház sajtó­titkára nem volt hajlandó sem megcáfolni, sem megerősíteni ezt az értesülést, s csak any- nyit mondott, hogy Allen Dul­les nem változtatta meg tervét, amelynek értelmében még eb­ben az évben nyugdíjba megy. Miről tárgyalt Strauss Washingtonban ? Washington (TASZSZ). Több mint két hete tartózkodik az Egyesült Államoikbaji Strauss nyugatnémet hadügyminiszter. Tárgyalásokat folytatott a Bundeswéhmek újabb ameri­kai fegyverekkel és nukleáris gyújtófejjel fölszerelhető ra­kétákkal való ellátásáról. Strauss és Mciuxmara meg­vizsgálták a katonai támasz­pontok, gyakorlóterek és ha­dianyagraktárak közös hasz­nálatának kérdéseit. A tárgyalások eredménye­képpen egyezmény jött létre arról, hogy az Egyesült Álla­mok 165 millió dollár értekben fegyvert szállít Nyugat-Né- metországnak. A két hadügy­miniszter utolsó találkozása után nyilatkozatot tettek köz­zé, amely rámutat: mindkét fél »megegyezik abban, hogy föltétlenül tökéletesíteni kell a hagyományos fegyverzetet, ugyanakkor növelni és korsze­rűsítem keli az Atlanti Tömb fegyveres erőinek nukleáris ütőképességét«. A közös nyilatkozat még megállapítja, hogy Mcnamara és Strauss megvizsgálta a NA- TO-n belüh katonai tervezés problémáját, a német—ameri­kai katonai együttműködés, va­lamint Németország és Nyugat- Berlin »védelmének« kérdéseit. (MTI) Befejeződtek a szovjet —amerikai tudományos és kulturális tárgyalások Washington (TASZSZ). Hétfőn az Egyesült Államok fővárosában befejeződött a véleménycsere a szovjet—ame­rikai tudományos-műszaki és kulturális együttműködési egyezmény végrehajtásáról, valamint a szovjet—amerikai tudományos, műszaki, egész­ségügyi, oktatásügyi és kultu­rális kapcsolatok fejlesztésének kilátásairól. A két fél megál­lapodott abban, hogy kölcsönö­sen infézlcedéseket tesznek az érvényben levő megállapodás eredményes teljesítésére. Elvben megegyeztek, hogy 1962—63-ra kívánatos u] meg­állapodást kötni. Ezzel kapcso­latban a szovjet tárgyalófél át­nyújtotta az Egyesült Államok külügyminisztériumi zottainak az 1962—63. dés tervezetét. (MTI) megoi­szerző­Július 28—31-ig rövid láto­gatást tett Magyarországon K. Nkrumah, a Ghánái Köz­társaság elnöke. Magyaror­szág magasrangú vendégének hazája Nyugat-Afrikában, a Guineai-öböl partján fekszik. A 238 000 négyzetkilométer nagyságú, 6,7 miltió lakosú af­rikai állam évenkénti 220—250 ezer tonnás kakaótermelésével — mely a világtermelésnek mintegy egyharmada — vala­mennyi kakaótermelő országot megelőzi. A kakaó jellegzetes trópusi növény, rendszerint európai telepesek vagy birto­kosok kezén levő ültetvénye­ken termelik. A ghanai kakaó­termelés érdekessége, hogy itt zömében kisparaszti gazdasá­gok szolgáltatják Ghana nem­zetgazdaságának legfontosabb terményét. Az országban egyébként' vi­lággazdasági jelentőségű gyé­mántbányászatot folytatnak, valamint fontos a mangánérc, a bauxit és az arany termelése is. Az aranybányászat jelentő­ségére mutat az a tény is, hogy az ország neve a brit gyarmati időszak alatt »Arany­part« volt. Ghana 1957-ben vívta ki függetlenségét, s azóta a ro­hamos fejlődés útjára lépett. Iparának felépítésében nagy szerepet játszanak a szocialis­ta tábor országai — közöttük hazánk is. Magyarország több jelentős ipari létesítményt, töb­bek között gyógyszergyárat és villamostechnikái üzemet épít Ghánában. Kaszavubu és Csőmbe alkudozik - a lét: szavazógépezet a kongói parlamentben Stanleyville (MTI). A Leo­poldville közelében, a Lova- nium-egy etemen összeült kon­gói parlamentről legutóbb Stanleyville-be érkezett hírek alapján a kongói törvényes kormányhoz közel álló körök­ben mind erősebbé válik az a meggyőződés, hogy csökken a lehetőség a kon­gói kérdés demokratikus megoldására. Ezek a hírek arról szólnak, hogy • Leopoldville-ben nem tartják meg azokat a föltétele­ket, amelyeket a parlament összehívásával összefüggésben dolgoztak ki, továbbá arról, hogy fokozódik a nyugati kö­rök nyomása egyes politiku­sokra. Legaggaszfóbbak azon­ban azok a hírek, amelyek sze­rint a parlamenti erőviszonyok meghamisítása végett ezek a politikusok azon mesterkednek, hogy megfosszák mandátumától a meggyilkolt képviselők helyetteseit. A parlamenti erőviszonyok megváltoztatása a célja annak az alkudozásnak is, amely ez idő szerint Kaszavubu és Csőmbe katangai diktátor kö­zött folyik. Mint hírügynöksé­gi jelentésekből kiderül, Ka­szavubu tárgyalásra hívta Csomóét, hogy rábírja, enged­je meg a Katangában megvá­lasztott parlamenti tagoknak a bekapcsolódást a parlament munkájába. Ezzel ugyanis lét­rejönne az a parlamenti sza- vazógópezet, amely kiszolgál­ná Kaszavubunak és támoga­tóinak érdekeit. Csőmbe félig eleget tett a meghívásnak, mert csak a Leo- poldville-lel átellenben, a Kon­gó túlsó partján fekvő Brazza- ville-be érkezett. Hétfőn Csőm­be és Kaszavubu megbízottai többször érintkeztek távbeszé­lőn, sőt Kaszavubu két megbí­zottja Brazzaville-ben is járt, de a tervezett találkozó nem jött létre. Jól tájékozott körök szerint Csőmbe drágán akarja áruba bocsátani a katangai parlamenti tagok szavazatát — változatlanul Katanga el­szakadását követeli Kongótól. Kaszavubu viszont változat­lanul számit rá, hogy a katan­gai parlamenti tagok mégis megérkeznek Leopoldville-be. Erre vall, hogy megváltoztatta taktikáját: bár még a közel­múltban is azt követelte, hogy a parlament először az alkot­mány módosítását vitassa meg, és csak azután jelöljön ki új miniszterelnököt, ma az új mi­niszterelnök kinevezését sür­geti a parlamenttől. Stanleyville-i megfigyelők körében elsősorban az ENSZ- nek a legutóbbi leopoldville-i fejleményekben játszott sze­repét ítélik el. Emlékeztetnek rá, hogy az ENSZ kongói kép­viseletének külön megbízottja Elisabethville-ben járt, és köz­vetítette Kaszavubu és Csőmbe tervezett találkozását. Ezekben a körökben kiemelik, hogy magatartásával az ENSZ azo­kat támogatja, akik veszélyez­tetett pozícióik megtartása vé­gett idéznek elő új bonyodal­makat, hogy a zavarosban ha­lászhassanak. Támadnak az angolai felkelők Lisszabon (MTI). Portugál hírügynökségi je­lentésekből kiderül, hogy An­golában különösen az utóbbi napokban fokozódik a feszült­ség. A szigorú hírzárlat miatt csak portugál tudósításokra tá­maszkodó nagy hírügynöksé­gek a gyarmati járom ellen küzdő angolai felkelők újabb támadásairól számolnak be. A Reuter-iroda közli, hogy az an­golai szabadságharcosok ellen- támadást intéztek az észak-an­golai Mucondo stratégiai fon­tosságú község ellen, amit elő­zőleg a portugál csapatok el­foglaltak. összetűzést jelent az angol hírügynökség Quitexe és a volt Francia-Kongó köze­lében levő Maiombe térségé­ből is. Az AFP szerint a felkelők Icolo és Bengo környékén haj­tottak végre sikeres támadáso­kat. A Barraca mellett levő Calucala portugál katonai tá­bort nagyobb felkelőcsapat tá­madta meg, és elpusztította a tábor berendezéseit. Az afroázsiai csoport orszópoi az ENSZ rendkívüli közgyűlésének sürgős összehívását kérik New York (MTI). Az afroázsiai országok cso­portja hétfőn este összeült megtárgyalni a tunéziai hely­zetet. A tanácskozás befejezté­vel Kenneth Dadzie ghanai ENSZ-küldött, a csoport elnö­ke újságiróknak kijelentette, hogy az ázsiai és afrikai or­szágok hivatalosan kérni fog­ják az ENSZ rendkívüli köz­gyűlésének sürgős összehívását a francia—tunéziai válság meg­vitatására. A rendkívüli köz­gyűlés sürgős összehívása azt jelenti, hogy a rendes eljárás­tól eltérően a rendkívüli köz­gyűlés a kérelem hivatalos be­nyújtásától számított 24 órán belül már összeül. A ghanai ENSZ-küldött kijelentette, hogy a kérelem benyújtásához szükséges ötven kezdeményező tagállamot előreláthatólag szerdáig sikerül felsorakoztat­ni a javaslat mellett. Ebben az esetben a rendkívüli közgyű­lés csütörtökön már összeül­hetne. Burgiba elnök fia, Tunézia washingtoni nagykövete hét­főn valószinűtlennek minősí­tette a közvetlen francia—tu­néziai tárgyalásokat. Miután Rusk amerikai külügyminisz­terrel háromnegyed órát tár­gyalt, az újságíróknak kijelen­tette: »Nehéz elképzelni, hogy közvetlen tárgyalások jöjjenek létre Franciaország és Tunézia között, amíg Tunézia területeit francia erők foglalják el, és Franciaország nem fogadja el azt az elvet, hogy ki kell von* nia egységeit Tunéziából.« A legfrissebb hírügynökségi tudósítások szerint Tunéziában hétfőn este hivatalosan beje­lentették: Mokkadem külügy­miniszter Moszkvába repülj hogy tanácskozzék a szovjet kormánnyal a bizertai hely­zetről. A külügyminiszter megelőzőleg fogadta a Szov­jetunió tuniszi nagykövetét. Ugyanakkor azt is bejelentet­ték, hogy Maszmudi tájékozta­tásügyi miniszter kedden Da­karba, majd más afrikai fővá­rosokba utazik, hogy minél szélesebb körű támogatást sze­rezzen Tunézia álláspontjának. Biztonsági intézkedések Tunéziában TUNISZ A TAP tuniszi hírügynökség hétfőn este közölte tunéziai il­letékes körök nyilatkozatát a bizertai helyzettel kapcsolat­ban hozott biztonsági intézke­désekről. A nyilatkozat bevezetőül megállapítja, hogy a francia rádió és a francia sajtó alap­talan állításainak és hamis hí­reinek következtében a tuné­ziai hatóságok szükségesnek tartják a helyzet tisztázását, és hivatalosan bejelentik, hogy biztonsági okokból a követke­ző intézkedésekre volt szük­ség: 1. Az illetékes igazságügyi szervek elé állították azokat a francia állampolgárokat, akik illegálisan viseltek fegyvert; 2. internáltak összesen 167 francia állampolgárt, akikről ismeretes volt, hogy kapcsola­tokat tartottak fenn a francia fegyveres erők hírszerző szol­gálatával, továbbá szélsőséges mozgalmakkal; 3. ötvenegy franciát utasítot­tak ki az országból ugyanezen okok miatt; 4. korlátozták a franciák el­utazását Tunéziából, de ezzel kapcsolatban figyelembe vet­ték a különleges körülménye­ket; ezt bizonyítja az is, hogy háromezer francia állampolgár elhagyta Tunézia területét a bizertai agresszió óta. A kor­látozást egyébként most fél­függesztették. Ezzel szemben a bizertai fegyveres erők július 19-e óta letartóztattak több mint • 300 tunéziai tüntetőt, s azóta is le­tartóztatásban vannak, a fran­cia állampolgárokhoz viszo­nyítva kedvezőtlen elbánásban részesülnek, és kényszermun­kát végeztetnek velük a fran­cia állások megerősítésére. LONDON Edward Heath angol külügy­miniszterhelyettes az alsóház külpolitikai vitájában hétfőn kormánya nevében kifejezte azt a reményét, hogy Francia- ország és Tunézia közvetlen tárgyalásokkal törekszik majd a megoldásra, és Tunézia nem változtatja meg kormányának nyugatbarát politikáját. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom