Somogyi Néplap, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-05 / 183. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Szombat, 1961. aoírnsztos ft A balatonszemesi „népművelési iskolában // EDDIG A KÜLÖNBÖZŐ SZAKMAI TANFOLYAMOK hallgatói népesítették be a Balatonszemesi Általános Is­kola épületét, most pedig a falusi népművelők vették bir­tokukba. Az első héten a mü- velődésiotthon-igazgatók men­tek el Szemesre, hogy megis­merkedjenek a népművelési munka legfontosabb irányel­veivel. A következő csoportban színjátszó-, báb- és tánccso- port-vezetők tanulnak majd itt. A művészeti csoportok ve­zetői két hétig lesznek a »-nép­művelési iskolában-«. Csendes az udvar, minden hallgató a hűvös előadóterem­ben ül. Szarvas Aladár, a Nép­művelési Intézet munkatársa a korszerű népművelés prob­lémáiról beszél. Megismerteti a hallgatókat a különböző osz­tálytársadalmak műveltségével is. A szünetben Herber Imre, a tanfolyam vezetője elmondja, hogy ötvennyolc népművelési munkás vesz részt a tovább­képzésben. — Többek között a falusi művelődési otthonok és a tsz- kíubok feladatairól, a falusi fiatalok művelődési, szórakozá­si problémáiról, az 1961— 62. ismeretterjesztési év irány­elveiről, a bemutató gazdasá­gok szerepéről, a néprajzi gyűj­tőmunka eredményeiről hang­zott el előadás — tájékoztat az egyhetes tanfolyam -munkájá­ról Herber Imre. — A cél az, hogy a legfontosabb elméleti tudnivalókkal fölvértezzük a falusi népművelőket. Helyes Jenő, az inkei műve­lődési otthon igazgatója újsá­got olvas az előadóteremben. Ügy vélekedik, hogy sokat hasznosíthat a tanfolyamon el­hangzottakból. — Érdekesnek tartom,, amit a termelőszövetkezet, földmű- vesszövetkezet, KISZ, nóta- nács, népfrontbizottság együtt­működéséről hallottam. Az idei népművelési évben már megvalósítom ezt az összműkö- dést. Főképp az ismeretterjesz­tő előadások megrendezésekor lesz erre nagy szükség. Helyes Jenő elmosolyodik, s így folytatja: — A Jö PAP HOLTIG TA­NUL, tartja a közmondás. A művelődési otthon igazgatójá­ra kétszeresen illik ez a mon­dás. Itt hallottam például éle­temben először arról, hogy a termelőszövetkezet ingyen kap­hat' ismeretterjesztő filmeket. A műit évben sokat költöttünk az előadások szemléltetésére... az idén kevesebbe kerül majd a szemléltetés, a mezőgazdasá­gi tárgyú előadásokhoz a ter­melőszövetkezettel igényelte- tünk filmet... Egészében az a véleményem a tanfolyamról: itt megvilágítják a tervek ösz- szefüggéseit, az emberben ki­alakul egy kép, otthon csak meg kell valósítani. Az udvaron kis csoportokban beszélgetnek a hallgatók. Az egyikben a. gyékényes! Tóth József, a fonói Kalmár Sándor, a nagyberki Varga Sz. Sándor éppen azon vitatkoznak, hogy mit ad a tanfolyam a falusi népművelőknek. — Nekem Csikvár József előadása tetszett a legjobban — teszi le a garast Kalmár Sándor. — Olyan rajongással, lelkesedéssel beszélt a népraj­zi gyűjtőmunkáról, a népmű­velési tevékenységről, hogy szinte tűzbe hozott. Föltétle­nül meghívom Fonóba..még arra is ráveszem, hogy alakít­son egy tánccsoportot. — ANNAK ÖRÜLÖK — ve­szi át a szót Tóth József —, hogy nem lesz olyan kötött, korlátozott az ismeretterjesztés. Werstroh János megígérte, hogy idejében megküldik min­den községbe az előadás-vázla­tokat. Kíváncsi vagyok, be­váltja-e az idén ezt az ígéretét a megyei tanács! — Valahogy az az érzésem — folytatja Varga Sz. Sándor —, hogy elméletieskedés jel­lemzi ezt a tanfolyamot... na­gyon kevés gyakorlati tanácsot kapunk. Pedig igen nagy szük­ségünk lenne arra... csak ha* tanácsok birtokában tu -jllendíteni a művelő» dési ..tét községünkben. — ARRÓL IS BESZÉLNI KELLETT VOLNA, hogy a jól működő művelődési ottho­nok milyen módszerrel dolgoz­tak, milyen tervet állítottak össze, ezt hogyan valósították meg... nagyon sokat tanulhat­tunk volna ebből — állapítja meg Tóth József. — Azt elmondta majdnem minden előadó, hogy javítani kell a propagandamunkát, de arról már nemigen esett szó, milyen módszereket alkalmaz­zunk. Eddig mindenki a saját feje után csinálta a szerve­zést. .. a jó tapasztalatok át­adásával jelentősen megköny- nyíthették volna a dolgunkat — jegyzi meg Varga Sz. Sán­dor. — S az előadókat is jobban meg kellett volna válogatni — mondja búcsúzóul Kalmár Sándor. Becsöngetnek. A hallgatók visszaülnek a padokba, folyta­tódik az előadás. Hat méter né­les kötőzúzalékom makadámút épül a barcsi Petőfi és Semmelweis ut­cában. A Táros! kiképzésű út mindkét oldalán másfél méteres betonjárda épül, s a csatornázást is elvégzik. A munka mintegy 6—700 ezer forintba kerül. Képünkön: Széles Péter, a tervezőiroda mér­nöke munka köz­ben. Közlekedési apróságok Akkor látni igazán, hogy mi­lyen fegyelmezett egy ember, mennyire becsüli saját és má­sok életét, amikor gépjármüvet vezet. Sokan alig haladnak né­hány kilométert a gépjármű­vel, máris kiállítják magukról a bizonyítványt. S ez — ellen­tétben jogosítványával — arról árulkodik, hogy gazdája nem alkalmas a gépjárművezetésre. ... KETHELYI BESZELGETES Az asztalon fényképek. Mo­solygó arcú fiúkról, lányokról készültek. Az egyiken az Or- szágház előtt, a másikon a Vá­rosligetben, a harmadikon a Halászbástyán állnak a fiata. lók. Aki a fényképeket készí­tette, s most mutatja: Kiss Zol­tán, a kéthelyi művelődési ott­hon igazgatója. — Bizony ilyen szép kirán­duláson még nem voltam a gyerekeimmel — mondja mo­solyogva. A »gyerekek«, vagyis a szín­játszó és tánccsoport tagjai először kerekedtek föl, s utaz­tak a fővárosba jó munkájuk jutalmaképpen. — Ezek a lányok meg fiúik egész évben szorgalmasan jár­tak a próbákra, amikor szere­pelnünk kellett, szíves-örömest jöttek. Ügy gondoltuk, megér­demlik ezt a háromnapos ki­rándulást. A művelődési ott­honnak és a KlSZszervezetnek majd háromezer forintja volt erre a célra. A műsoros rendez­vények bevételéből maradt ennyi pénzünk. A Somogy megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat BALATONFÖLDVARI »Strandcikkek boltjában“ napon­ta sok bel- cs külföldi vásárlót szolgálnak ki. A bolt fürdőruhák, fürdőköpenyek és strandfelszerelési cikkek gazdag választékával várja kedves vevőit. (40722) A művelődési otthon igaz­gatója fényképező gépével hí­ven megörökítette, hol s mer­re járt a község huszonnégy művelődési munkása. S mivel egyforma érdeklődésű ember látogatott el a fővárosba, a programot ennek, megfelelően állította össze. Megtekintették a Nemzeti Galériában a ma­gyar festők és szobrászok leg­szebb alkotásait, megnézték a Mezőgazdasági Múzeum anya­gát. Voltak az országházban, az Operában. S micsoda színját­szó, táncos az, aki nem megy el legalább két színházi elő­adásra Budapesten. A csoport a Gazdag szegényeket és a Tű­zijátékot látta a Petőfi Szín­házban. Nagyon megtetszett nekik a »musical comedy« mű­faja. ■ — Még nem tudni, milyen haszna lesz a művelődési ott­honnak ebből a kirándulás­ból ... az biztos, hogy a gye­rekekre igen nagy hatással volt ez az utazás. Legalább kóstolót kaphattak a főváros gazdag művelődési életéből. A héthelyiek a Fővárosi Csa- tomázómüvek munkásszállásán laktak. A patronáló vállalat ugyancsak kitett magáért: gépkocsival várták a fiatalokat az állomáson, városnézésre vit­ték őket, megmutatták nekik az üzemet, az utolsó napon még meg is vendégelték a tár­saságot. — Elhatároztuk, hogy jövő­re i* elvisszük a népművelési munkában jól dolgozó fiúkat és lányokat kirándulni... érez­zék, hogy megbecsüljük mun­kájukat. A nyári hónapokban is négy­szer tart nyitva a klub heten­ként. Fiatalok itt sakkoznak, pingpongoznak, olvasnak, rá­dióznak. A művelődési otthon igazgatója megbeszélte a Cseh­szlovák. Kultúra munkatársai­val, hogy önálló irodalmi és ze­nei estet rendeznek Kéthelyen. Eredetileg augusztusra tervez­ték ezt az előadást, de valószí­nűleg későbbi időpontra toló­dik. — Már az új népművelési év feladatain gondolkodunk. Az ismeretterjesztést például sze­retnénk megreformálni. Külön akarunk a téglagyáriaknak, a kiszeseknek, a termelőszövet­kezet és a nőtanács tagjainak előadásokat tartani. Aztán színdarabokról is beszélget­tünk. .. az ősszel Heltai Jenő Néma levente című színművét szeretnénk megtanulni... van még egy vígjáték, a Nyáresti kalandozás ... ezt én írtam, s ha a megyei tanács művelődési osztálya engedélyezi bemuta­tását, akkor ezt is megtanul­juk. A járási tanács művelődé­si csoportja jónak találta... Hogy miről szól? Fajunkról, a fiatalokról. Persze az ősz még messze van, addig sokat gazda­godik programunk. A fényképek visszakerülnek a tokba, befejeződött a beszél­getés. , L. G.-MOTOROS HULIGÁN“ jel­zővel illettük egyik nemrég megjelent cikkünkben az EC 75-36 rendszámú motorkerék­pár vezetőjét. Veszélyeztette a közlekedés rendjét, nem állt meg a felszólításra, sőt nyoma veszett a Karád környéki er­dőkben. Azóta persze megke­rült. Neve Hanyecz Béla, End- rödön lakik. Karádi rokonait látogatta meg, és sógornőjét el­vitte egy kis motorozásra. Elő­ször fölényesen tagadott min­dent, s csak későbben ismerte el, hogy hibázott. A közlekedé­si rendőrök azt javasolták az enyingi járási rendőrkapitány­ságnak, hogy vonják be Ha­nyecz jogosítványát. * « * A SIÓFOK FELÉ VEZETŐ ÚTON előttünk halad a 23. AKÖV YA 80-76 rendszámú tehergépkocsija. Hasábfával van megrakva, tetején két em­ber kapaszkodik. A menetirány szerinti bal oldalon gyalogos közeledik. Ismerőse lehet a so­főrnek, mert karját fölemelve üdvözli. A gépkocsivezető hir­telen, irányjelzés nélkül, sza­bálytalanul áttér az úttest bal oldalára, hogy megijessze a gyalogost. Az ijedten ugrik fél­re, de így is majdnem súrolja a nehéz jármű. A gépkocsive­zető bizonyára nagyot nevetett a -jól sikerült« tréfán ... * * * — MŰSZAKI HIBA TÖR­TÉNT, kiakadt a kormánytcló- rúd — magyarázta Angyal Im­re vontatóvezető a közlekedési rendőröknek, amikor Háromfa és Babócsa között az árokba fordult. Szerencsére a közleke­dési rendőrök nem olyan hi­székenyek, s kiderítették a bal­eset okát. Azt, hogy Angyal it­tas volt, ráadásul a megenge­dettnél gyorsabban hajtott. Kettős szabálytalanság okozta tehát a balesetet, melynek kö­vetkeztében a vontató utasát, Stefanecz Istvánt súlyos sérü­lésekkel kellett kórházba szál­lítani. * * * » SÁROS a KESKENY ÜT, s a járdán egy asszony ijedten húzódik össze. Esedezve néz a közeledő tehergépkocsi vezető­jére, hogy lassítson, ne fröcs­kölje tele ruháját sárral. A so­főr azonban kajánul mosolyog­„Jót akartam..." Pál Margit, a Csurgói Járási I Minisztériumnál valaki nagyon Tanács szociálpolitikai előadó- fontosnak tartja a -szegény ja védekezett ezekkel a szavak-1 kislány« támogatását. De az is kai, amikor a pénzügyi vizsgá latkor visszaélésekre bukkan­tak nála. —Kiknek akart jóit? Olya­noknak, akiknek semmi szük­ségük sem volt rá. K. Anikó középiskolai tanulónak például, aki külön kedvence volt, na­gyobb összegeket utalt ki gyorssegélyként. A leány a szembesítéskor azt mondta, hogy mindössze egyszer vett neki ruhát Pál Margit. -Nekem rengeteg ruhám van, nem volt szükségem a támogatásra. Nő­vérem férje orvos, ők taníttat­nak. Mindent megkapok tőlük, amire szükségem van.« Vajon miért támogatta mégis oly elő­szeretettel a szociálpolitikai előadó? Pál Margit azt mond-' ja, felsőbb utasításra. Valóban, kiderült, hogy az Egészségügyi kiderült, hogy K. Anikó csak egyszer kapott segélyt, a többi összeget nem ő vette föl. Pál Margit beismerte, hogy a leánynak kiutalt gyorssegélye­ket ő tette el, aláhamisit- va K. Anikó nevét. -Össze akartam gyűjteni, egyszerre akartam átadni. Örömet akar­tam szerezni vele.« Örömet? Kinek? Vadamics Józsefné berzencei gondozottnak is többször utalt ki gyorssegélyt. A pénzt azon­ban nem adta át neki. Pál Mar­git ezúttal is hamisított. Véde­kezése nagyon is átlátszó: *Va- damicsné csak úgy volt hajlan_ dó otthonba menni, ha idehaza temetik el halála után. Sn a temetésre gyűjtöttem a pénzt, mivel megígértem, hogy haza- hozatom,« Visszaéléseket találtak Pál Margit ajándékozásai mögött is. A gondozottaknak kiutalt pénzen a járási tanács egész­ségügyi csoportjának dolgozói­tól és ismerőseitől használt ru­haneműket vásárolt, és azokat adta ki segélyként. -Jót let­tem.« Kivel? Munkatársaival és ismerőseivel! A lomtárba va­ló rossz ruhaneműt jó áron to­vábbadták. Fái Margit is, az ismerősök is nyertek az üzle­ten. Pál Margitnak a bíróság előtt kel.1 felelnie tettéért. De felelősek a járási tanács veze­tői is. Jogos kérdés: vajon mi­lyen ellenőrzés folyhat ott, ahol ilyen visszaéléseket lehet elkövetni? A történtekből le kell vonni a tanulságot. Megfe­lelő ellenőrzés mellett nem for­dulhatott volna élő ez a felhá­borító eset N. S. va beletapos a gázpedálba. Fröccsen a sár, s Kántor János cukorgyári munkás feleségé­nek tele a szeme, szája sárral, ruháján csurog a szennyes lé. A -dicső« tettet a somogyjádi Augusztus 20. Tsz SA 13-62 rendszámú tehergépkocsiját vezető Kovács László követte el. A tsz vezetői figyelmezte­tésben részesítették. Kötelezték a ruhatisztítás költségeinek megfizetésére is. Hogyan feled­kezhet meg valaki ennyire em­beri mivoltáról, amikor a kor­mánykerék mellé ül? * * * NEVETGÉL, mint aki sem­mi hibát sem követett el. Pe­dig szabálytalanul cselekedett Horváth László, a Tőzegkiter­melő Vállalat tervelőadója, amikor Fonyód és Feketebé- zseny között a vasúti töltésen motorozott, és a vasúti dolgo­zók kérésére sem volt hajlan­dó onnan lemenni. Pedig vas­úti pályatesten az ott dolgozón kívül másnak még gyalog sem szabad közlekedni, nemhogy motorral. Hogy sietnie kellett Földvárra? Még a sietség sem jogosít, fel szabálytalanság el­követésére. * * * — SOHASEM VOLT MÉG BALESETEM — mondotta Pé­ter Béla, amikor néhány héttel ezelőtt egy hajnaltájban a köz­lekedési rendőrök feltartóztat­ták személygépkocsiját. Péter Béla szemmel láthatóan erősen ittas volt. A véralkoholvizsgá­lat súlyos fokú alkoholos álla­potot mutatott ki. Kiderült, hogy egy nagyberki ismerősé­nél borozgatott, majd a Grill- ben folytatta töményszesszel. Ilyen állapotban gépkocsit ve­zetni súlyos felelőtlenség! S zalai László Új cipőipari szabványok készülnek A Magyar Szabványügyi Hiva­talban a legfontosabb új szabvá­nyokat most a cipőipar részére dolgozzák ki. Az új ötéves terv végére hazánkban a jelenlegi 18 millió pár helyett 26 millió pár cipőt állítanak elő. A termelés nö­vekedésével ezért napirendre ke­rült a műszaki fejlesztésnek és a minőség további javításának kér­dése is. A cipőipar arra törekszik* hogy meghonosítsa az előregyár- tást. A most készülő cipőipari szab­ványoknál arra törekedtek, hogy az új előírások ne állítsák a gvá- rat megoldhatatlan feladatok elé, de a vásárlók a jelenleginél jobb minőségű árut kapjanak. Mivel a legalaposabb vizsgálatnak csakis a viselője vetheti alá a lábbelit, a bőr- és cipőipari igazgatóságnak az a terve, hogy rövidesen beve­zeti a cipővásárlásnál a jótállást. Az olyan négy-hat hónapon belül előforduló rejtett hibákat, mint amilyen a talp leválása vagy át» nedvesedése, a gyár köteles les2 kijavítani. (MTI) Somogyi Mépfop Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-1D, 15-11* Ivódja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzem ebon, Kaposvár. Latinka S. u. s. (F. v.: László Tibori Terjeszti: a Magyar ros a Elő­fizethető * helvi postn'ív t oknál és postáskéz best töknél Előfizetési díj egy hónapra U F|

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom