Somogyi Néplap, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-05 / 183. szám
VfTAC PROLETÁRJÁT. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 183. száín. ARA 50 FILLÉR Szombat, 1961. augusztus 5. MAI SZÁMUNK TARTALMÄBÖL: Nyári csevegés (3. o.) Jövő heti rádió- és televiziómGsor (5. o.) Közlekedési apróságok • 16. o.) Az SZKP programtervezete az érdeklődés előterében Megyénk dolgozói továbbra is nagy érdeklődéssel olvasgatják, tárgyal gatják a Szovjetunió Kommunista Pártjának programtervezetét. Ebből a visszhangból közlünk ismét néhányat. Rop gyűlés a Nagyatádi Konzervgyárban (Tudósítónktól.) Csütörtökön délután a délelőtti műszakban dolgozók rüp- gyűlésen vettek részt a Nagyatádi Konzervgyár kultúrtermében, s Juhász Árpád igazgató méltatta a Szovjetunió Kommunista Pártjának világraszóló programját. A békés egymás mellett élésről, a szocializmusból a kommunizmusba való átmenetről, az életszínvonal nagyarányú emelkedéséről szóló részleteket emelte ki az igazgató a programtervezetből. Az egybegyűltek tetszéssel fogadták a munkásosztály és a parasztság életét megkönnyítő, az életszínvonalat emelő hatórás % műszakról, az ingyenes lakásról sfcb. szóló pontokat Varjas Erzsébet raktári dolgozó hozzászólásában hangsúlyozta, hogy nekünk is el kell követnünk mindent azért, hogy a többi szocialista országgal együtt eljuthassunk oda, ahova a Szovjetunió. Ezután többen szóltak még hozzá a kommunizmus program- tervezetéhez. D. S. A béke a nyugodt termelés éltető eleme Kaposfüreden három cséplőgép zúg. A határban szántó traktorok pöfögnek. Szántják az Aranykalász Termelőszövetkezet tarlóit Már 10 óra is elmúlt, de Perger István, az elnök még Csak most ér rá reggelizni. — A szorgalmas munkát irányítani kell — mondja —, ezért maradt a reggeli későbbre. Amikor a programtervezetre tereljük a szót, megcsillan a szeme. — Tudják, sokat gondolkodtam már ratja, mióta olvastam. Nem is értem még egészen. A mezőgazdasági részt — mert az foglalkoztatott a legtöbbet — olvastam el a legfigyelmesebben. A mezőgazdasági nagyüzemek gépesítése és vállalati jellegüknek kialakítása nagyszerű dolog. Ez megadja a lehetőséget a nehéz testi munka kiküszöbölésére, így már elképzelhető a munkanap megrövidítése és a terméshozamok nagymértékű növelése. Óriási tervek ezek, s biztos vagyok benne, hogy meg is valósítják. De ehhez bél-e kell, mert az biztosítja a nyugodt munkát, az a termelés éltető eleme. , V. J. Mindnyájunk érdeke ez a jövő A Mezőgazdasági Felszereléseket Gyártó és Karbantartó KTsz Achim András utcai telepén Vtdilcál Gyulával, a kovácsrészleg brigádvezetőjével találkozom. A műhelyből jön, s ahogy meghallja, mi járatban vagyok, nem kéreti magát. Árad belőle a szó: — Hogyne tudnánk róla? Nagy örömmel fogadtuk. Általában munka közben, amikor úgy adódik, szót váltunk a napi eseményekről: mi történt a világban. Az SZKP új programtervezetéről különösen fontos volt beszélni a brigád tagjaival. Hiszen ez ránk is vonatkozik, mindnyájunkat érdekel. — Ami a legjobban megragadott? Nézze, én vidéki vagyok, úgy járok be vonattal. Ha semmi mást nem tekintek, csak például azt. hogy egyszer majd nem kell 200 forintot elutaznom havonta, ha a munkahelyemre akarok jutni: ez is nagy dolog. A fejlődést, a jobb életet hozza magával e terv megvalósítása. Ezért dolgozunk, és mert a munkával mindennap közelebb jutunk hozzá, hiszünk is benne. így gondolkoznak társaim is. Nem vagyok párttag, de úgy érzem, mindnyájunk érdeke ez a jövő. W. E. Szedik a mákot az iharosi asszonyok Az iharosi Űj Erő Tsz 20 holdas máktáblája asszonyok zsivajától hangos. 93 asszony szedi a mákot Géczi Mihály növénytermesztési brigádvezetővel. Mindössze két férfi van a majdnem száz asszony között. Rajta kívül Bodó Pali bácsi éjjeliőr dolgozik itt. A zsákokat hordja össze az asszonyok után. Tíz holdat már leszedtek, és még ennyi van hátra. Szeretnék már tudni, hogy milyen lesz a terméseredmény. Cséplővel fejtik ki a gubákat, de még nem tudják, hogy 20 holdról hány mázsa kékmákot adhatnak közfogyasztásra. Az egész termés értékesítésére leszerződtek. r Egyesült Államok kormányához a német békeszerződésről Moszkva (TASZSZ). Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter augusztus 3-án fogadta L. Thompsont, az Egyesült Államok rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét és átnyújtotta neki a szovjet kormány jegyzékét a német békeszerződés megkötéséről és a nyugat-berlini helyzet ennek alapján történő rendezéséről. A jegyzék válasz az Egyesült Államok kormányának jegyzékére, amelyet július 17-én juttatott el a szovjet kormányhoz. A jegyzék bevezetőül hangsúlyozza, a szovjet kormány bízott benne, hogy az Egyesült Államok kormánya kész őszintén együttműködni a béke megszilárdításában, az államok kapcsolataiban meglevő feszültséggócok felszámolásában, ezt az Egyesült Államok jelenlegi kormánya ünnepélyesen kijelentette. Ámde a Szovjetuniónak arra a felhívásáról, hogy együttesen oldják meg a jelenkor egyik legfontosabb és legélesebb kérdését, amelytől Európa békéje és nyugalma függ, nevezetesen, hogy kössék meg a békeszerződést Németországgal — az Egyesült Államok kormánya korábbi állás- foglalásának kifejtésére szorítkozott, s ez igen távol áll az európai és a világbéke iránti őszinte gondoskodástól. Az Egyesült Államok hosszú évek óta megtagadja a német kérdés békés rendezését, meghatározatlan időre elhalasztva ezt a problémát. Az amerikai jegyzék láthatólag azt tanúsítja, hogy az Egyesült Államok kormánya továbbra is ragaszkodik ehhez az irányvonalhoz. Ebben a vonatkozásban meglepetést kelt az Egyesült Államoknak az a kísérlete, hogy önmagát majdhogynem a német kérdés rendezése bajnokának tüntesse fel, a Szovjetuniót pedig ellenzőjeként állítsa be. Hogy ennek az állításnak a valóság látszatát kölcsönözze, az Egyesült Államok kormánya jegyzékében utal a történelemre. Jellemző azonban, hogy a diplomáciai archívumokból csak egyetlen olyan adalékot tudott előkeríteni, amely szerint az Egyesült Államok javaslatot tett a német békeszerződés előkészítésére. Ez 1946-ban történt. Közvetlenül a háború befejezése után, amikor a Szovjetunió és az Egyesült Államok szövetségesekként léptek fel, általában nem volt köztük nézeteltérés arra vonatkozólag, hogy meg kell semmisíteni a német militarizmust, biztosítani kell Németország demokratizálását és meg kell kötni a békeszerződést, ahogyan azt a potsdami egyezmények előirányozták. Következésképpen altkor lehetségesnek látszott gyakorlatilag megállapodni a békeszerződés megkötésének ügyrendjében. Hamarosan azonban az Egyesült Államok kormánya a többi nyugati hatódom kormányaival együfct szöges fordulatot tett német politikájában. Ezáltal pedig ismét a német militaristákat ültette nyeregbe. Érthető, hogy az Egyesült Államok politikájában bekövetkezett ilyen fordulat után nem tartották szükségesnek a német békeszerződés megkötését. Az Egyesfiilt Államok, Anglia és Franciaország ezután feleslegesnek tekintette a békeszerződés megkötésének ügyrendjéről szóló, s már befejezéshez közeledő tárgyalásokat és kátyúba is juttatták ezeket a megbeszéléseket. A következő évek során a nyugati hatalmak elutasították a Szovjetuniónak a békeszerződés előkészítésére vonatkozó javaslatait. Így volt ez 1Ö49- ben, amikor a szovjet kormány azt javasolta, hogy három hónap alatt dolgozzák ki, majd vitassák meg a német béke- szerződés tervezetét. Az Egyesült Államok kormánya 1952- ben sem volt hajlandó megvitatni a német békeszerződés kérdését, amikor a szovjet kormány a nyugati hatalmak elé terjesztette a szerződés alap- elvére vonatkozó tervezetét. 1954-ben ugyancsak nem talált kedvező fogadtatásra az Egyesült Államoknál a Szovjetuniónak a békeszerződés megvitatására tett javaslata. Az Egyesült Államok az ezt követő években is elutasító álláspontot foglalt el ebben a kérdésben. Elegendő megemlíteni, hogy ellenségesen fogadták a Szovjetunió új kezdeményezését, az 1959 januárjában előterjesztett német békeszerződés-tervezetet is. Ehhez hozzá kell fűzni, hogy az Egyesült Államok kormánya a maga részéről 15 éven át egyetlen esetben sem javasolta, hogy kezdjünk hozzá a német békeszerződés előkészítéséhez, sőt tartózkodott minden olyan kijelentéstől, amely arra utalt volna, hogy véleménye szerint a békeszerződésnek milyen pontokat kell magában foglalnia. Ezek a tények önmagukban is bizonyítják, milyen keveset segít az Egyesült Államok kormányán a történelemre való hivatkozás. A szovjet jegyzék a továbbiakban megállapítja: az amerikai jegyzék egész tartalmának tanúsága szerint az Egyesült Államok kormányának az a fő gondja, miként mentegesse politikáját a világközvéle- mény előtt, s a lehetőség szerint elhárítsa a felelősséget azért, mert mindezideig nem tettek pontot a második világháború végére, és azért, mert Európa közepén ma sincs stabilitás és nemzetközi jogrend, s mert Nyugat-Németországban ismét szervezkednek a militarista és a revansista erők. A szovjet jegyzék ezzel ősz- szeíüggésben rámutat, az Egyesült Államok kormánya rossz szolgálatot tesz a népeknek, amikor jegyzékében úgy próbálja feltüntetni a helyzetet, mintha a német békeszerződés hiánya nem jelentene valóságos veszélyt. Hogy e tekintetben a hamisítás milyen mesz- szire mehet, azt a jegyzék ama állítása tanúsítja, hogy nem a békeszerződés hiánya veszélyezteti a békét, hanem a Szovjetunió álláspontja e szerződés megkötésének szükségességéről és hogy állítólag a német probléma egy teljes évtizeden át egyáltalában nem veszélyeztette a békét. Mindenki előtt világos — folytatódik a szovjet jegyzék —, hogy Nyugat-Németország a háborús veszély tűzfészkévé válik Európában. Megalakították reguláris hadseregét, élén volt hitlerista tábornokokkal és tisztekkel. Már ma Nyugat- Németországnak van a legnagyobb számú hadserege az európai szárazföldön a NATO tagországai közül. Az NSZK képviselői egymás után ragadják magukhoz a kulcspozíciókat a NATO vezetésében. A nyugatnémet szoldateszka a tömegpusztító fegyverek megszerzésére törekszik. A Bundeswehrt fejlesztik és képezik ki a nukleáris rakétahá- ború megvívására alkalmas hadseregként. Akárcsak a hitlerista Németországban, szoros kapcsolatok szövődtek a hadsereg és az ipari monopóliumok között, mely utóbbiak készek kielégíteni az előbbinek minden igényét. A Bundeswehr már most békeidőben számos megerősített állást kapott Nyugat-Európa több államának területén, köztük az Egyesült Államok NA- TO-beli szövetségeseinél — Angliában és Franciaországban. Ha a Német Szövetségi Köztársaság katonai-anyagi bázisát összefüggésben vizsgáljuk azzal a militarista és revansista szellemmel, amely — csakúgy, mint negyed évszázaddal ezelőtt — átszövi Nyugat-Németország egész állami és köz(Folytatás a 2. oldalon.) , Szirmai István elvtárs látogatása • Kaposvárott Szirmai István elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára tegnap Kaposvárra látogatott Délelőtt a megyei párt- bizottságon megbeszélést tartott a hat hónapra kihelyezett pártmunkásokkal. Délután látogatást tett a Somogyi Néplap szerkesztőségében, és a lap munkatársaival folytatott beszélgetést. Hetvenöt új pedagógus kezdi meg ' az oktatást szeptemberben Szerdán az egyetemet és főiskolát végzett új pedagógusokat, csütörtökön a képesítés nélküli új nevelőket fogadta a megyei tanács művelődésügyi osztálya. Az első fogadáson ár. Németi László, v. b.-elnökhe- lyettes, a másodikon Horváth László osztályvezető köszöntötte a nevelőket. Huszonnégy főiskolát és egyetemet végzett pedagógus, nyolc óvónő, három gyógypedagógus és negyven képesítés nélküli nevelő kezdi meg az oktató-nevelő munkát az 1961—62. tanévben. Az új pedagógusok letették esküjüket. Kaposvárott nyolc főiskolai és egyetemi képesítésű pedagógus kapott állást. A legtöbb képesítés nélküli nevelőt a kaposvári járásba helyezték, tizennégyen tanítanak majd itt. I