Somogyi Néplap, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-01 / 179. szám
Kedd, 1961. augusztus 1. 3 SOMOGYI NÉPLAP Q Szovjetunió Kommunista Pártja új programjának tervezete Terein isiink szakszervezet! «‘lelet (Folytatás a 2. oldalról.) A kollektív vezetés lenini elvének következetes megvalósítása, a párt friss, új erőinek a vezető pártszervezetekbe való széleskörű bevonása, az idős és a fiatal káderek tevékenységének helyes összehangolása érdekében, valamint azért, hogy egyes funkcionáriusok kezében ne összpontosulhasson mértéktelenül a hatalom, és hogy a közösség ellenőrzése mindig érvényesüljön, a párt szükségesnek tartja egész sor intézkedés végrehajtását, a többi között annak a gyakorlatnak a valóra váltását, hogy meghatározott arányban rendszeresen felújítsák a párt választott szerveinek személyi állományát, kezdve az alapszervezetektől a központi- bizottságig, s egyszersmind biztosítsák' a vezetés folyamatosságát. Minden egyes rendes választáson az SZKP Központi Bizottságának és elnökségének összetételét legalább negyedrészben megújítják. Az elnökség tagjait rendszerint legfeljebb csak három alkalommal választják meg egymásután. Egyes pártvezetők elismert tekintélyüknél, rendkívüli politikai, szervezői és egyéb képességeiknél fogva egymásután hosszabb időre is beválaszthatok a párt vezetőszerveibe, ha zárt (titkos) szavazáson megkapják a szavazatok legalább háromnegyedét. A szövetségi köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságának, a kerületi bizottságoknak, a területi bizottságoknak személyi -állományát minden rendes választáson legalább egyharmadában megújítják, a körzeti, a városi és a lakóterületi bizottságok esetében, a pártbizottságok vagy az alapszervezeti vezetőségek személyi állományát pedig felében újítják meg. Ezeknek a vezető pártszerveknek a tagjait legfeljebb háromszor lehet egymásután megválasztani. Az alapszervezetek titkárai legfeljebb csak két alkalommal választhatók meg egymásután. A pártszervezet politikai képességekre és hozzáértésre tekintettel a vezetőszervek állományába megválaszthatja valamelyik funkcionáriust hosz- szabb időre is, ha a szavazatoknak legalább háromnegyed- részét megkapják. Akik választott tisztségük idejének lejártával kiválnak a párt vezető szervéből, későbbi választásokon ismét megválaszthatok. Az SZKP Központi Bizottságának és más vezető szerveinek személyi állományából való leváltásra döntést csak akkor lehet hozni, ha zárt (titkos) szavazáson az adott szerv összes tagjainak legalább kétharmada megszavazza a döntést. A párt továbbra is erősíti sorainak egységét és tömörségét, tisztán megőrzi a marxizmus —leninizmus zászlaját. Az SZKP programtervezete ezután hangsúlyozza a párt és a nép közötti kapcsolatok további kiszélesítésének és elmélyítésének szükségességét. Ugyanakkor a Szovjetunió kommunista pártja továbbra is erősíti a nemzetközi kommunista mozgalom egységét, fejleszti testvéri kapcsolatait az összes kommunista és munkáspártokkal. A kommunizmus felépítése a Szovjetunióban — hangzik a programtervezet befejező része — az emberiség sok évszázados történetének legnagyobb győzelme lesz. Minden egyes újabb lépés a kommunizmus ragyogó csúcsai felé valamennyi ország dolgozó tömegeit lelkesíti, hatalmas erkölcsi támogatás a minden nép társadalmi és nemzeti felszabadításáért vívott harcban, meggyorsítja a marxizmus—leninizmus eszméinek világméretű diadalát. A kommunista párt kipróbált vezetésével, a marxizmus—leninizmus zászlaja alatt a szot>- jet nép felépíti a kommunista társadalmat. A párt ünnepélyesen kijelenti: a szovjet emberek mai nemzedéke kommunizmusban fog élni. (MTI) Közös nyilatkozat ' a magyar—-ghanai tárgyalásokról A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására dr. Kwame Nkrumah, a Ghanai Köztársaság elnöke 1961. július 28-tól 31-ig hivatalos látogatást tett a Magyar Népköz- társaságban. Nkarumah elnök magyarországi tartózkodása folyamán hivatalos tárgyalásokra került sor a két ország képviselői között. A megbeszéléseken a Magyar Népköztársaság és a Ghánái Köztársaság közötti kapcsolatokat vizsgálva mindkét fél örvendetes fejlődést állapított meg, amit a felek közti azon megállapodás Is mutat, hogy országaik között diplomáciai kapcsolatokat létesítenek. Az 1961 áprilisában aláírt magyar—ghanai kereskedelmi és hitelügyi egyezmények lerakták a két ország közötti gazdasági együttműködés alapjait. Magyarország lehetőségeihez mérten részt vesz Ghana ipar- fejlesztési terveinek megvalósításában, és fokozza árubehozatalát a Ghanai Köztársaságból. A két fél között 1961 áprilisában megkötött technikai— tudományos segélynyújtási szerződés és kulturális szerződés lehetővé teszi a szakemberek cseréjét, a technikai és tudományos tapasztalatok mindkét ország javát szolgáló kicserélését. Magyarország szakembereket küld Ghánába a tudományok fejlesztésének előmozdítására és a természeti erőforrások kiaknázásának fejlesztése céljából. A kulturális egyezmény értelmében ghanai ösztöndíjasok fognak tanulni a magyar egyetemeken. A Magyar Népköztársaság kormánya őszinte elismerését fejezi ki Nkrumah elnöknek és az általa vezetett ghanai kormánynak a nemzetközi kapcsolatok terén folytatott pozitív tevékenységéért. A megbeszéléseken a felek véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet legfontosabb időszerű kérdéseiről. Egyidejűleg megbeszélték a két ország közötti baráti kapcsolatok további fejlesztésének lehetőségét és módozatait is. Mindkét kormány leszögezi, hogy támogatásáról biztosítja a Szovjetunió kormányának az általános és teljes leszerelésre tett javaslatát, amely alkalmas arra, hogy a leszerelési tárgyalások alapjául szolgáljon. Mindkét kormány egyetért abban, hogy a világbéke megszilárdítása érdekében fel kell számolni a legutóbbi háború következményeként még fennálló problémákat. Ezek sorában a német békeszerződés megkötését, a nyugat-berlini helyzet rendezését tartják a legfontosabb feladatnak. A ghanai kormány tudomásul vette a magyar kormánynak azt az álláspontját, hogy a német kérdés és a nyugat-berlini helyzet békés rendezése a magyar nép alapvető érdeke. Mindkét fél nagy jelentőséget tulajdonít a gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolásának. Követelik, hogy az ENSZ-közgyűlés XV. ülésszakán a gyarmati rendszer teljes megszüntetéséről elfogadott határozatot mielőbb hajtsák végre a gyarmatosító hatalmak. A felek teljes támogatásukról biztosítják a függetlenségükért harcoló gyarmati népeket, és mélységesen elítélik az imperialista hatalmak újragyar- matosítási politikáját, amely a függetlenségükért harcoló népek egységének megosztására irányul, továbbá elitélik azokat a mesterkedéseket, amelyekkel gyarmati uralmuk állandósítására törekszenek. Mindkét kormány súlyosan elítéli a francia gyarmatosítók Tunézia elleni agresszióját, és támogatja a tunéziai kormány arra irányuló követeléseit, hogy Tunéziából vonjanak ki minden külföldi csapatot, és szüntessenek meg minden olyan cselekményt, amely sérti Tunézia függetlenségét és szuverenitását. Mindkét fél teljes támogatásáról biztosítja a kongói törvényes kormány vezetőjét. Támogatja az angolai népet a teljes függetlenség elnyeréséért folyó harcában, és mélységesen elítéli a portugál gyarmatosítóknak az angolai néppel szemben elkövetett gaztetteit. Mindkét fél ismételten kifejezésre juttatja, hogy támogatja a hős algériai nép harcát, és elítéli a Dél-afrikai Köztársaság kormányának a faji megkülönböztetésen alapuló politikáját, és a haladó emberiséggel együtt támogatja a dél-afrikai népeknek az egyenjogúságért folytatott harcát. A ghanai kormány tájékoztatta a magyar kormányt arról a szándékáról, hogy részt vesz a semleges országok vezetőinek belgrádi értekezletén. Mindkét kormány kifejezte azt a reményét, hogy a konferencia hozzájárul a nemzetek közötti tartós béke megszilárdításához, a leszerelés megvalósításához és a gyarmati rendszer mielőbbi teljes megszüntetéséhez. Mindkét kormány szilárd meggyőződése, hogy az ENSZ szerveiben hatékony és egyenlő képviselettel kell rendelkezniük a semleges országoknak, a szocialista államoknak, valamint a nyugati hatalmaknak, s egyetért abban, hogy az ENSZ sikeres tevékenységének elengedhetetlen föltétele a Kínai Népköztársaság törvényes jogainak helyreállítása az ENSZ-bem. Dr. Kwame Nkrumah, a Ghanai Köztársaság elnöke ghanai látogatásra hívta meg Dobi Istvánt, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnökét. Dobi István a meghívást elfogadta. A közös közleményt a Magyar Népköztársaság részéről Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Ghanai Körtársaság részéről dr. Kwame Nkrumah, a Ghanai Köztársaság elnöke irta alá. (MTI) a fa i V» k ti« n m 1948-ban a Szakszervezetek XVIII. kongresszusának határozata alapján a szakszervezeti mozgalom áttért az iparági szervezkedésre. Azóta újabb szervezeti változtatások váltak szükségessé. Jelenleg ugyanis kizárólag üzemekben, munkahelyeken van szakszervezeti mozgalom. Az üzemi, vállalati, hivatali alapszervezetek nem tudnak szorosabb kapcsolatot tartani a községekben élő »szórvány« tagságukkal, különösen a tanácsi dolgozókkal, pedagógusokkal, postásokkal, vasutasokkal stb. Ezek a dolgozók nem élnek szervezeti életet; munkajogi panaszaik intézésében, munka- és élet- körülményeik javításában, művelődésükben, szórakozásukban, sportolásukban nem kapnak megfelelő támogatást; nem ismerik saját községük fejlesztésének tervét, a helyi pártszervezet és a tanács községpolitikai elgondolásait. Ennélfogva a sziervezett dolgozók véleménye, javaslatai, elgondolásai sem juthatnak el a helyi párt- és állami szervekhez, nem válhatnak a községpolitika alakítóivá, formálóivá. Pártunk Politikai Bizottsága és a SZOT V. teljes ülésének álláspontja szerint a szakszervezeti munka eredményessége jelentősen növelhető, ha az iparági szervezkedés fenntartása mellett gyarapítjuk a községi szakmaközi bizottságok számát, megteremtjük működésük előfeltételeit. A szakmaközi bizottságoknak, a szakmaközi összefogásnak értékes hagyományai vannak. Szakmaközi bizottságok már a felszabadulás előtt is alakultak . egy-egy városban, községben, összefogták a különböző iparágak dolgozóit, a forradalmi időszakban mozgósították a szervezett dolgozókat a munkásosztály gazdasági, politikai követeléseinek támogatására, nemegyszer osztály- erejének szemléltetésére is. Ma, amikor a szakmaközi összefogás helyes tartalmának és formáinak kialakítására törekszünk, elsősorban arra kell gondolnunk, hogy falvainkban a politikai nevelő-, a gazdasági építő- és szervező munka középpontjában a szocialista mezőgazdaság megszilárdítása áll. Termelőszövetkezeteinkben most kell megteremtenünk a nagyüzemi munkaszervezés formáit, növelnünk a mezőgazdasági árutermelést. Ezek igen nagy, társadalmi összefogás' követelő feladatok. Falun élő szervezet dolgozóink igen hatékonyan segítették eddig is rend szerünk politikai alapjának^ a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének erősítését. Bontakozó szocialista életünk vívmányai a következő években tovább gazdagodnak. A kereskedelem kulturáltságának fejlesztése, a művelődési ház, óvoda, iskola, egészségház, sportpálya, fürdő stb. építése már ott szerepel a községfejlesztési tervekben. Mindezek megvalósításához — még inkább, mint eddig — szükség van a falu lakosságának egységére. E felemelő, szép célokért érdemes a szakmaközi összefogás más tartalékait is feltárni. Megyénk hét járási székhelyén van szakmaközi bizottság. Több mint másfél éves tevékenységükkel bebizonyították, hogy szükség van rájuk. Bebizonyosodott, hogy a szak- szervezeti munka eredményessége a szakmaközi összefogás tartalmának és formáinak kialakításával jelentősen növelhető, ha szervezettebbé és céltudatosabbá tesszük a községekben is a szakszervezeti tevékenységet. Éppen ezért még ebben az évben mintegy 50 községben alakítunk szakmaközi bizottságot. E bizottságok elősegítik majd a falusi szak- szervezeti tagok szervezeti ösz- szefogását, tervszerű munkáját, hozzájárulnak az egységes művelődési és sportélet kialakításához, fejlesztéséhez. Segítséget nyújtanak a dolgozóknak a munka- és életkörülményeiket érintő problémák megoldásában, képviselik érdekeiket az állami és társadalmi intézményeknél. Fejlesztik a politikai és társadalmi életet, közelebb hozzák a falut a városhoz. Melyek a szakmaközi bizottság főbb feladatai? Mindenekelőtt a párt irányításával, a tanáccsal, a Hazafias Népfronttal, a KISZ- szel és a nőtanáccsal karöltve részt vesz a községpolitika kialakításában. Mozgósítja a dolgozókat a politikai és szakmai oktatásra. A szakmaközi összefogás megteremti a művelődés, a szórakozás tárgyi és szervezeti föltételeit. Rendszeressé válnak az ismeretterjesztő előadások; könyvekhez, újságokhoz, folyóiratokhoz juttatják az embereket. A politikai, társadalmi szervezetek összefogásával könnye b ben szervezhetők klubestek, táncos összejövetelek; kialakul a színjátszó gárdák, művészeti csoportok egységes irányítása. Ezeken túlmenően foglalkoznak az ifjúság ügyeivel, szocialista családi ünnepségek, temetések megrendezésével. Fontos feladat falun a sportélet fellendítése, a tömegsport, a Kilián Testnevelési Sportmozgalom kiszélesítése. A szakmaközi bizottságok segítik és ellenőrzik a község egészségügyi és kereskedelmi szerveinek tevékenységét, javaslatokat tesznek a községfejlesztésre előirányzott összegek helyes felhasználására. Ügyelnek a gyermekeknek szocialista szellemben való nevelésére, erősítik a pedagógusok és szülők kapcsolatát, segítik a napközi otthonokat, fejlesztik a politechnikai oktatást, támogatják a felnőtt dolgozók iskoláztatását. Fontos feladatuk lesz, hogy a tsz-tagokkal megismertessék a mezőgazdasági társadalombiztosítás szabályait. Megtanítják a vezetőket a munkavédelem megszervezésére. Kezdeményezhetik, hagy az állami mezőgazdasági nagyüzemek, a szocialista kereskedelem, az ipar adják át a szövetkezeteknek az üzemi munka és a verseny szervezésében szerzett tapasztalataikat. Sokat segíthetnek a munkaegység-számítás ismertetésében, a vetéstervek, zárszámadások elkészítésében, a termelőszövetkezetek eredményeinek népszerűsítésében stb. A szakmaközi össze. fogás növelheti a falusi szervezett dolgozók között a szakszervezeti mozgalom befolyását, így ez kihat majd a falu egész lakosságára. Alkalmat nyújtanak a szocialista együttélés szabályainak, az új erkölcsi normáknak a kialakításúra. A községi szakmaközi bizottságok szervező, nevelő-,- mozgósító munkájának az lesz a legszebb eredménye, ha föllendül a falvak lakóinak, szervezett munkásainak politikai és gazdasági élete. Horváth Zoltán SZMT-titkár Új kép a falon JVTemrég új kép került a ^ ' Csatos lakásba. Egy kicsit elüt a festményektől hivatalos vonalaival, számadataival. Ha Csatos művezető művészi szempontból ítélte volna meg a képet, mielőtt a falra akasztják, az bizonyára nem a nagyon szépen berendezett nappaliba, hanem talán valahova az előszobába kerül. Csakhogy ez az igénytelen fénykép gyorsan kivívta magának szinte a legelőkelőbb helyet. Ott lóg majdnem szemben az ajtóval. Uralja a szobát. A belépő önkéntelenül is megáll előtte, és elolvassa a rajta levő felírást: Csatos István 25-szörös újító. Az ésszerűsítéseiből származó népgazdasági haszon 22 750 forint. Az újítónak kifizetett díj 3240 forint.-» A képről az újító fiatalember élénk tekintettel néz szét a szobában, mintha két játszadozó kisgyermekét, Évát és Pityut szemlélné, akik anyjukkal együtt többnyire ebben a szobában töltik el a napot, amíg ő a Textilművekben dolgozik. De miért került ilyen előkelő helyre ez a portré? Azért, mert lassan-lassan olyan megbecsülést vívott ki magának, amelyet csak ritka kép tud. Amikor egy megyei újítókiállításról Csatos István hazahozta, már Csatosné teljes szimpátiáját és bizalmát is élvezte. Mikor is kezdődött az asz- szony rokonszenve? Nehéz volna pontosan megmondani. Tálán akkor, amikor Csatos a munkából és a délutáni technikumi oktatásról hazajött, s az ebédlőasztalon egy kis papírlapra krikszkrakszokat kezdett rajzolni. — Mi ez? — kérdezte az asszony. — Újítok — hangzott a válasz. A feleség nem ismerte a gépeket, az újításhoz sem értett semmit. Mi volt mégis megnyerő számára ebben a rajzolgatásban? Ki tudja? Tálán férjétiek erőfeszítése, hallatlan szorgalma. De az is lehet, hogy akkor vésődött az újítás szó kitörölhetetlenül az emlékezetébe, amikor férje először nyomott 500 forintot a kezébe a fizetésen és a prémiumon kívül. — Honnan van ez? — kérdezte. — Egy kis újítási díj a »kriksz- krakszoáért« — mosolygott a férfi. A pénz kapóra jött, hisz csak az ember dolgozott. S lassan-lassan az asszonyban is valami megváltozott. Ki hitte volna, hogy a gépekhez mit sem értő nő számára ez a szó, hogy újítás, egyszer megszűnik unalmasnak lenni? Ha a férje itthon kimondta, az asszony képzelete szárnyra kapott. Ismét pénz áll a házhoz — újítási díj. S gondolatai elrepüllek a gyárba is. Maga elé képzelte azokat, akikről férje itthon beszélt, az újítás társszerzőit. Aztán a gépeket, a fonónőket. Próbálta egészen pontosan megérteni, miben is segít a férje és társai által beadott újítás, h.ol könnyíti vagy gyorsítja meg a munlcát. Most már azt is meg tudja magyarázni, mit jelent a fényképen az a mondat, hogy »22 ezer 750 forint a népgazdasági eredmény«. Nincs családi napló arról, hogy Csatos István mikor, hány újítást adott be. Az asszony kívülről tudja: Legutóbb kettőt . . . Emlék ez a kép? Vagy már inkább szimbólum? Belopta magát a régi megszokott képek közé, és a legkedvesebb lett. A asszony, aki odatette, talán észre sem vette igen, hogy közben tudatában új szavak kaptak új értelmet. TJ át ezért mutat jól e szép kis otthonban ez a számadatokkal teli portré. Ezért nem szabad hozzányúlni, legföljebb majd csak akkor, ha a tipegő szőke Évi és játszótársa, Pityu már nagy lesz, s megértik, hogy miért került ilyen előkelő helyre. Akkor majd érdemes lesz nagyobbra át javítani az újítási díjat és a népgazdasági hasznot kifejező számokat, hozzájuk adni az újakat. Vagy mégse? Igen, inkább hadd maradjon, hiszen egy változatlanul hagyott, megsárgult régi kép többet mond majd a máról az utódoknak. Sz. 1%
