Somogyi Néplap, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-31 / 205. szám

Csütörtök, 1961. augusztus 31. 5 SOMOGYI NÉPLAP Zöldpaprika, uborka elte- véséhez szükséges ecetről minden háziasszony idejé­ben gondoskodik. A szüksé­ges palackos és kimért ecet bőségesen rendelkezésre áll a földművesszövetkezeti boltokban. (3759) 1961-es, 3000 km-t szaladt 175 köb­centis Jawa eladó. Rendelő Inté­zet, fogászati laboratórium, Fejes Dezső. (1973) Kétszobás, konyhás, speizos ud­vari ház — állomáshoz, buszhoz közel — beköltözhetően eladó. Ka­posvár, Vöröshadsereg útja 49. (42070) Eladó újonnan bejáratott fekete Danuvia motorkerékpár. Hetes, Kossuth Lajos u. 85., Jobbágy. (42009) Eladók: gerendák, szalufék és 10 q padlásdeszka. Cím: Kapó ^', Dobó István utca 5. (4‘i..5j) Eladó Kaposvárott Ezredév utca 1. alatt emeleti kétszobás lakás. Udvari szoba, konyha azonnal el­foglalható. Érdeklődni a gondnok­nál. (12050) Kétszobás új családi ház eladó, azonnal elfoglalható. Szegfűsor 6. sz. (1966) Szoba-konyhás családi ház azon­nali beköltözhetőséggel eladó. Ér­deklődni: Kaposvár, Vöröshadse­reg útja 30. (42053) 1100-as Skoda jó állapotban be­tegség miatt eladó. Kaposvár, Kas­sa utca 25. (42055) állás Gyermekgondozást vállalnék la­kásomon. Cím: Kaposvár, Hunyadi János utca 1., földszint 6. (42962) V E G Y F S Pedagógus házaspár idős házas­pár gondozását elvállalná házingat­lan ellenében. Cím 42068-as számon a Magyar Hirdetőben. (42068) Budapesten a belvárosban * szo­bát adok diákíŰnynak, esetleg reg­gelit és vacsorát is. Cím 42065-ös számon a Magyar Hirdetőben. (42065) Káposztás és szüretelő kádak ké­szítését rövid határidőre vállaljuk. Kaposvári Mezőgazdasági KTsz* Kaposvár, Áchim András u. 2—6. (42058) Gyermektelen mérnök házaspár részére albérleti szobát keresünk. Ajánlatokat 42060-as számra a Ma­gyar Hirdetőbe kérünk. (42060) Albérleti külön bejáratú szobát kisebb konyhával keres Kaposvá­rott gyermektelen házaspár. Cím a kiadóban. (1970) A balatonboglári földművesszövetkezet korszerű üveg-poreelán-műanyagboltja minden tekintetben kielégíti a Bahiton-parti vásárlóközönség igényeit, 1958. szeptember 21-én adtam postára a 631.001 számú csekken 70,40 forint búzaadót a Kapos­vári Városi Tanács Pénzügyi Osztályá­nak címére. 1960- ban az adóhivatal mégis arra figyel­meztetett, hogy fi­zessem be az 1953. évi'búzaadót. Az adó rendezését hiába igazoltam csekkel, nem fogadták el, mert mint mond­ták, nem kapták meg az összeget. Ez­után a postához fordultam; innen az­zal küldtek el, hogy a számla már nincs meg náluk, annyit azonban elismertek, hogy az összeget fölvették. Az idén ismét kaptam fel­szólítást. Az összeg azóta kamattal együtt már 147,40 forintra emelkedett. Azt szeretném tud­ni, hogy mit tegyek: megfizessem-e a szőrén-szálán el­tűnt összeget, ugyanis az adóhiva­tal végrehajtókat akar küldeni. Pintér Géza Kaposvár, Petőfi u. 49. szám. SZÁZ SZÁL GYERTYA... A TÁVOLSÁG VEM AKADÁLY Mátyás király korában ju­tott el hozzánk a gyertya, pe­dig a rómaiak már a II. szá­zadban ismerték. Ma az utcá­kat, kirakatokat fénycsövek, a lakásokat kriptonlámpák vilá­gítják, de minden házban van néhány szál gyertya, hogy szükség eselen kéznél legyen. És vannak alkalmak, ünnepsé­gek, kegyeleti helyek, ahol a gyertya lángja örömnek vagy bánatnak jelképe. A gyertyakészítés egykor igen fontos ipar volt. Rend­szerint egy műhelyben készült a mézeskaláccsal és a bábbal. Ma már a gyertyát is nagy­ipari módon gyártják, s lassan kihűlnek a parafinos, viaszos üstök a gyertyaöntő-műhelyek­ben. Már csak egy-két hírmon­dó van e tisztes ipar művelői közül. Kaposvárott a Kanizsai utcá­ban találjuk az utolsó mézes­bábosok és viaszgyertyakészí- tők egyikét, Sőtényi Józsefet, aki a családi dinasztia utolsó sarjaként állt oda a báboske­mencéhez és a gyertyaöntő- kádhoz, hogy ne hagyja kivesz­ni ősei mesterségét. Művészi színvonalra emelte a kis mű­hely készítményeit. Több kiál­lításon nyert díjat mézeskalá­csaival és díszgyertyáival. Mű­helyében »mindennapos-«, egy­szerű gyertyák ma is úgy ké­szülnek, mint sok száz évvel ezelőtt, a gyertyaöntés őskorá­ban. A »ringen" körös-körül SOKSZOR HALLANI a pa­naszt, hogy nehéz a munka­versenyt megszervezni, mert a dolgozók egymástól távol eső munkahelyeken vannak. Vajon igazre ez? Meglátogattunk egy olyan vállalatot, melynek dol­gozói Fejér, Baranya, Tolna, Somogy, Zala és Vas megyék­ben, 14 munkahelyen tevékeny­kednek, és a vállalat létszáma mindössze 158. Az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat Ka­posvári Üzemvezetősége végzi munkáját ilyen kiterjedt terü­leten. Feladatuk kutak fúrása, karbantartása srtib. Ha valahol, itt igazán aka­dályozhatná a verseny szerve­zését a területi széttagoltság. Ám az üzemvezetőség központ­jában és a munkahelyeken másként vélekednek. 1958 óta bevált a sajátos körülmények között kitűnően alkalmazott pontverseny. A berendezések és a telep brigádjait a terv teljesítése, a munkaidő kihasz­nálása, az igazolatlan mulasz­tások és a balesetek számának alakulása, valamint a minősé­gi követelmények megtartása alapján pontozzák. Negyed­évenként összesítik az ered­ményeket, s a legtöbb pontot szerző brigádok pénzjutalmat kapnak. Párosversenyt is szer­veztek. Ezenkívül egyegy bri­gád, sőt egy-egy dolgozó is te­het vállalásokat A sürgősen megoldandó fel­adatokat mindig ismertetik a dolgozókkal. Ennek alapján a második félévben Baranyai Béla lakatos, Hirsch Antal he­gesztő és Spamics József esz­tergályos vállalta, hogy terven felül összeállítják két darab IS-motoros fúróberendezés gépegységét. Fiilöp Béla meg Horváth József vállalta, hogy egy-egy Csepel-diesellel egy­beépített tornyos rakodódarut készít. A szerkesztési munká­kat Németh Dénes TMK-s vál­lalta. IGEN FONTOS a szállítás jó megszervezése. Naponta in­dulnak gépkocsik a központtól, s anyagot, szerszámot, alkatré­szeket visznek a fúróberende­zésekhez. Szükséges, hogy a járat minél korábban induljon a telepről, ám eddig ez nem mindig sikerült. Ezért Meszeri Lajos, Herczeg Ferenc, Suta Lajos és Tóth József elhatá­rozta, hogy ezután 11 óra előtt útnak indítják a kocsikat. Minden harmadik dolgozó tagja valamelyik szocialista címért küzdő brigádnak. Hét brigád harcol e cím elnyerésé­ért. A munkahelyekről naponta telefonjelentést adnak a mun­kák állásáról, az esetleges problémákról. A kaposvári központban havonta üzemi hír­adót készítenek. A munkaver­seny eredményeiről, a jutalma­zásokról, a fegyelmikről és minden, a vállalat életével kapcsolatos tudnivalóról ezen keresztül értesítik a dolgozó­kat. A MUNKATERÜLET SZÉT­SZÓRTSÁGA tehát nem okoz fennakadást sem a termelés­ben, sem a munkaversenyb in, A berendezések és a központ közötti szoros kapcsolattal, a verseny rendszeres értékei!ésé­vel leküzdenek minden nehéz­séget Nunkaegység-számító tanfolyam, nők művelődési köre, szellemi öttusa Kadarkút téli tervében Kadarkúton a tavalyi nép­művelési tapasztalatok fel­használásával készítik el az 1961/62. évi művelődési ter­vet. Minthogy tavaly a mező- gazdasági előadásokat csak 20—25 érdeklődő látogatta, ezért az idén a termelőszövet­kezetben tartják meg a mező- gazdasági előadásokat. Így biz­tosan többen gyűlnek össze majd egy-egy alkalommal. No­vemberben munkaegység-szá­mító tanfolyam indul a Béke és a Szabadság Termelőszövet­kezetben. A nőtanács a téli estéken a nők művelődési körében bizto­sit gazdag programot a falu leányainak, asszonyainak. A tanács a termelőszövetkezettel kapcsolatos rendeleteket is­merteti tanfolyamon. A közsé­gi könyvtár nyolc könyvismer­tetőt tart — hatot a felnőttek­nek, kettőt az ifjúságnak — és egy író-olvasó találkozót rendez. Hegedűs Géza írót akarják meghívni. A KISZ-szervezet szellemi öttusával teszi érdekesebbé a szombatokat és a vasárnapo­kat. A színjátszó csoport tag­jai ezen a télen is több színda­rabot tanfiinak. A bölcsőde szülői munkaközössége Rozov Felnőnek a gyerekek című vígjátékát mutatja be. Ob%oJLőbik íiyák így készül a gyertya. A for ó viasz a pamutszálra kerül. 50 kanócszál függ, ezekre ön­ti Sőtényi mester a folyékony, meleg viaszt. Húszszor, negy­venszer, hatvanszor forgatja a ringet, és önt újabb és újabb viaszréteget a megmerevedett gyertyaszálakra, aszerint, hogy milyen vastagra akarja készí­teni. Amikor a kívánt méretet elérte, a gyertyát leszedi a ke­rékről, és hideg vízbe mártja. Készül ebben a kis műhelyben óriásgyertya is. Akkora, mint egy kamaszfiú. 10 kiló a sú­lya, és egy hónapig égne egy­folytában. Sőtényi József szerelmese szakmájának. Csak egy dolog fáj neki nagyon: nincs, aki családjában tovább folytatná a gyertyaöntés ősi mesterségét. N, S. iskola húsz évvel ezelőtt vég­zett tanulói találkoztak a kö­zelmúltban — írja levelében Kisasszondi János, az általános iskola nyugalmazott tanára. * * * Alsóbélatelepi nyaralók le­velükben a Kossuth, a Révész és a Báthory utcai lakosok kö­szönetét tolmácsolják azért, nogy elkészült a rég várt köz- világítás. Kérést is tartalmaz a levél: »A templomtéren van egy kút, de már alig ad vizet. Amit ad, az is egészségtelen. Üj kellene. Egészségügyi szem- pontból nagy szükség lenne arra, hogy a Kossuth Lajos ut­cában vízvezetéket szereljenek föl, ezáltal a Petőfi és a Szé­chenyi utca is jó vizet kapna. Ügy hallottuk, hogy a Széche­nyi utcába vezetik a vizet. Ám a Kossuth és a Petőfi utca sokkal lakottabb, ráadásul itt a berek széle is, ahol egyálta­lán nincs ivóvíz. A templomté­ren egy közkutat, a Kossuth Lajos utcában pedig vízvezeté­ket kellene létesíteni.« * * * Tóth Zsigmond írja Gyéké­nyesről: A község két terme­lőszövetkezetének pártszerve­zete összevont taggyűlést tar­tott. A Szabad Ifjúság Tsz helyzetéről Fekete Kálmán, a Március 15. Termelőszövetke­zet munkájáról, terveiről Gö­bölyös Jenő számolt be. A részvevők megvitatták a közös gazdaságok megszilárdításának további feladatait. * * * Ifjú Novak Ferenc pogány- szentpéteri levelezőnk jól si­került aratóbáljukról ír. 220 személyes disznótoros vacsorát készítettek a Zöldmező Tsz- ben. Három hízót vágtak erre az alkalomra. Éjfélkor egy pi­rosra sült malacot sorsoltak ki tombolán. Nagyon jól érezték magukat a pogányszentpéte- riek a bálon. SZERKESZTŐI ÜZENETEK Rácz János cipész, Kánya: A KIOSZ Somogy megyei Bi­zottságához nyújtsa be kérel­mét, onnan azt javaslattal el­látva továbbítják az SZTK- hoz, s majd értesítik, hogy mi­kor és hol jelentkezzék vizsgá­latra. Sz. I. járási tanácstag, Tab: Magát meg nem nevező szer­ző írását közlésre nem fogad­hatjuk ed. Nevének, munka­helyének ismeretében a jövő­ben megjelentetjük közérdek­lődésre számot tartó tudósítá­sait Szőrén-szálán eltűnt a pénzl Kocsikitérőt és utcai lámpát kérnek a Ráma-hegy lakói Csak az tudja megérteni kérésünket, aki járt már a Róma-hegyben, s látta, mityenek itt a közlekedési viszo­nyok. Hosszú szakaszon fával, bokrokkal benőtt partok kö­zött, mély szakadékban visz a girbe-gurba, keskeny kocsi­út. Ha két szembejövő kocsi összetalálkozik, egyiknek visz- sza kell tolatnia, mert nem tudják egymást kikerülni. Tud­juk, hogy egy új út építése tetemes pénzt emésztene föl, s erre most nincs lehetőség. Kérésünk csupán ennyi: 1. Épít­tessen a városi tanács egy-Icét kitérőt, ahol az egyik kocsi félreállhatna, amíg a szembejövő jármű elmegy. 2. A Roma- hegy 38. számú ház előtt levő villanyoszlopra — itt van a legveszélyesebb útszakasz, s itt próbálnak kitérni egymás elől a járművek — szereltessenek föl ismét lámpát. Ezzel az éjszakai utasokat sok bosszúságtól mentenék meg. A Roma-hegy lakói. Tizennyolc utcának adnak új nevet Nagyatádon Az utóbbi esztendőkben oly nagyarányú fejlődésnek in­dult Nagyatád, hogy szükséges­sé vált a községrendezéssel kapcsolatos kérdéseket tanács­ülésen megvitatni. A tanács el­határozta, hogy elkészíttetik a községrendezés távlati tervét, s egyes utcákban a jövőben es ik emeletes házak építését enge­délyezik. A Bajcsy-Zsilinszky és a Zrínyi utca, a Munkás és a Kápolna utca között új utcá­kat nyitnak, s itt 120 családi ház építésére nyílik lehetőség. A művelődésügyi állandó bi­zottság javasolta 18 utca nevé­nek a megváltoztatását. D. S. Levelekből — levelekről A cigánykérdésről írt leve­let Miklósi Károly szentai ol­vasónk. A lapunkban nemrég megjelent »-Társadalmi kérdése című cikkhez szólt hozzá. Idé­zünk leveléből: »■ ■ ■ Szentán meg másutt is a vasúti pálya­munkások, az állami gazdasá­gi dolgozók és a tsz-tagok kö­zött ma már sok jól öltözött cigányt találunk. Lakásuk azonban még mindig a régi ci­gánytanya, s ez lenézettségük­nek egyik okozója. És ameddig nem kerülnek egy színvonalra más lakókkal, addig a falvak népe nem fogadja be őket. A cigánykérdés megmarad ci­gánykérdésnek. Pedig akarnak dolgozni. A szentai Aranyka­lász Tsz-nek megalakulása óta tagja özvegy Bogdán Istvánná és családja. 1960-ban hárman 1287 munkaegységet szereztek. Az anya 394-et, József fia 537-et, István pedig 356 mun­kaegységet gyűjtött« — írja le­velében Miklósi Károly. * + * Szüreti bált rendeztek a köt- cseiek — írja Horváth József levelezőnk. A színpompás fel­vonulás és a reggelig tartó táncmulatság sokáig emlékeze­tes lesz. A bevételt az új mű­velődési otthonban létesítendő ifjúsági szoba fölszerelésére fordítják. * * * Kilenc aláírással érkezett le­vél a Donnerból. Arra kérik a szerkesztőséget, járjon közbe, hogy a donneri fűszerboltban ismét mérjenek tejeskávét. Most ugyanis »a dolgozók és a diáitok kénytelenek reggeli nélkül munkába, illetve isko­lába menni." Megkérdezzük az Élelmiszerkiskeresikedelmi Vállalattól: van-e akadálya e kérdés teljesítésének? * * * A Nagyatádi Általános Isko­la öt évvel ezelőtt végzett nö­vendékei és a volt polgári fiú-

Next

/
Oldalképek
Tartalom