Somogyi Néplap, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-31 / 205. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Csütörtök, 1991. augusztus Sí, Ötévi börtönre ítélte a Megyei Bíróság Szekeres Dezső katolikus káplánt FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁBÓL Tegnap hirdetett ítéletet a Megyei Bíróság dr. Igná-'Z-ta­nácsa. Szekeres Dezső kaposvá­ri katolikus káplán bűnperé­ben. Mint már közöltük, Sze­keres természet elleni fajtalan­ság és demokratikus állam- rend elleni izgatás vádjával állt a bíróság előtt. A vádlott vallomása és a bizonyítási el­járások során kiderült, hogy Szekeres 1956-tól erkölcsi ne­velés ürügyén serdülő korban levő fiatalokkal vette körül ma­gát, s 1958-tól folyamatosan homoszexuális viszonyt tartott fenn velük. Legtöbbször laká­sán és balatonberónyi volt villájában erőszakkal kezde­ményezett természetellenes vi­szonyt, majd áldozatai többsé­gével éveken át fenntartotta azt. Cserébe a fiatalkorúakat ajándékokkal és pénzzel hal­mozta el. Cselekedetének óriá­si társadalmi veszélyessége volt, mert hozzájárulhatott vol­na ahhoz, hogy a gyerekek ne­mi életének fejlődése helyte­len irányba terelődjék. Szekeres Dezső a lakásán folytatott beszélgetések alkal­mával politikai vitákat is kez­deményezett. A Kommunista Ifjúsági Szövetséget becsmérlő szavak, a papok békemozgal­mának lejáratása napirenden voltak kijelentéseiben, továbbá tsz-elleni izgatás, a politikai ismeretektől, élettől való tar­tózkodás, nyugatimádat és há- bórúóhajtás határozta meg a beszélgetések témáját. A Megyei Bíróság bűnösnek mondta ki Szekeres Dezső vád­lottat több rendbeli természet elleni fajtalanság, továbbá de­mokratikus államrend ellen folytatólagosan elkövetett gatás bűntettében. Ezért a Me­gyei Bíróság — gondosan mór-: legelve az enyhítő és súiyosbí-: tó körülményeket — összbün- tetésként ötévi börtönbüntetés­re, valamint tízévi egyes jo-; goktól való eltiltásra és va­gyonelkobzásra ítélte. Az ítélet nem jogerős. írléneli és filmesztétikái 3 előadássorozatok g több egyetemen ÜUófyfi a UaUdcán Nem tudom már, ronátlan buksiját, kével öntözik meg mikor, hol és kitől miként hasznosít- ^f^bu^ot olvastam egy ver- hatna magat leg- tó set, mely a királyfi alább megközelítően Legyen már valami három bánatáról úgy, mint a közren- kézzelfogható hasz- szólott. Eszembe ju- di nép gyermekei. na ispánnak az una- tott a vers néhány Éveken át nem lombó1 szerzett dip- sora méghozzá egy fáradt el a keres- lomának! Bizonnyal tőrölmetszett király- gélésben ez az ide- Iesz- De a<*dig el ne fi, Habsburg Ottó- stova múzeumba ^agyj, jóreménység! val kapcsolatban, kerülő királyfi. Pe- Vgyan mire tanít- Jóllehet e királyfi- dig már nem éppen hatia eSF elcsapott nak — aki rég nem mai gyermek őkel- ez icia jelenik meg már me. Nemrég példá- a tudásra szomjas fehér lován férjhez nak okáért királyi ifíakat? Miféle tör- kívánkozó hajado- elődeinek fönségé- tenelmünk előtti nők álmában — jó- vei vetette nevének eml:>ere^et _ far val több bánatra kacskaringóit egy maga köré, és vajon szolgáltatott okot ez az osztrák kor- hányszor fog meg- aa »elvetemült«, mánynak címzett ®^ahni a haja a ke- az uralkodókat nél- »-lojalitási nyilat- helyes osztrákok- külözni kívánó és kozat« alá, melyre Mert hiszen az tudó világ. Több bá- az osztrák alkot- igaz> hogy Ottó ki- nata van Ottónak, mány a Habsburg- ra^^ diplomat szer- mint amennyi szél ház minden vissza- zett’ _de a történe- belefér az ősz ta- térni óhajtó sarját tejből még ma is risznyájába. Hihe- kötelezi. Ottó most vaJna keveset tud. tetlen? Dehogy az, Bécsben kíván ma- hát... úgy kérem! Tessék el- radni (valószínűleg ezt ott Bécs képzelni egy em- nem a Burg trónter- hon, hogy még min- bert, aki magának mét veszi ki albér- szerényebb ki sem trónt, sem he- letbe azért), sőt mi- vánság, ha Ottó ta lyet nem talál a vi- vei manapság a ki- nítani akar, mintha lágban! Nem talál, rályfiak sem élhet- mondjuk országlá- és így szüntelenül nek meg, csak úgy, 5011 tömé a fejét, azon kell törnie ko- ha orcájuk verejté- L. I. Az Ifjúsági FiimbizottságJ összejövetelein máir több ízben \ szóvá tették, hogy jóllehet va-; lamennyi művészeti ág közül a film gyakorolja a legna-í gyobb hatást az ifjúság külön-» böző rétegeire, a pedagógusoki egy része nem rendelkezik» iz- ' megfelelő felkészültséggel ah-} hoz, hogy formálja tanítva-} nyalnak ízlését. A felszólalók} kezdeményezését felkarolta az} Ifjúsági Filmbizottság, s a hiá­nyosságok pótlására javaslv} tokát tett a Művelődésügyi Mi-} niszitérium illetékes főo&ztá-J lyaimak. Ennek eredményéként az új» tanévben a szegedi és a deb-} receni tudományegyetem böl-} csészkarán, valamint az egri,} a szegedi és a pécsi pedagógiai} főiskolán fMmitörténeti és film-5 esztétikai előadássorozatot in­dítanak. A most meginduló előadás-» sorozat két éves. Tematikája} pedig felöleli a filmesztétikai» és a filmtörténet isimertetésén} kívül a filmpedagógia és film-} pszichológia körét is. Az idén meginduló saroza-J tok bizonyos mértékig kísérleti} jellegűek, mert megrendezd-» sükkél tapasztalatokat akarnak» gyűjteni a későbbi időpontban» induló rendszeres képzés te-} matikájához, jegyzeteinek el-» készítéséhez és tan terveinek} kidolgozásához. (MTI) } Bravúros úszóteljesítmény Széiiási Imre, a Kontakta Vili pí mossági Szerelvények Gyáránál g 29 éves szerszámkészítője, alti máig több ízben is részt vett hosszútáv-g úszó versenyeken, ritka feladatra g vállalkozott. Célja az volt, hogs 5} Balatonkenese és Keszthely közöt Zá kb. 76 km-es távon hosszában vé-£ gigússza a Balatont. Szénási hét■/ főn este Balatonkenesén szállt víz £ be, s szerdán reggel Keszthelyné £ sikeresen befejezte a vállalkozást £ A hatalmas távot 36.30 óra alat tette meg, s teljesítménye nem hi vatalos világcsúcs. Az eddigi leg jobb eredmény 51 km volt. (MTI Az örök tervező Izig-vérig népművelő Eper- jessy Ernő, a Szentmihályhe- gyi Általános Iskola igazgató­ja. Lelkes, állandóan tervez­gető, fáradhatatlan pedagógus. Tizenhárom évvel ezelőtt ke­rült a faluba. Alig melegedett meg, máris hozzálátott a népi együttes szervezéséhez. S 1949 tavaszán már műsorral jelent­kezett a fiatal művészeti cso­port. Azóta annyira összeforrt vezető és együttes, hogy ma már szinte elválaszthatatlanok egymástól. Peperő Gyula járá­si népművelési felügyelő az együttes legfőbb erényének a következőket tartja: — Kevés községben folya­matos a művészeti tevékeny­ség ... Szentmihályhegy azok közé a kevesek közé tartozik, ahol egész évben szünet nélkül dolgozik az együttes. Szerepeltek a Latinka Sán­dor kulturális szemle körzeti, járási, megyei bemutatóján, Nagykanizsán, Vas megyében. Zákányban, Balatonlellón és odahaza. S ez még csak a sze­replés. De hetenként kétszer próbálnak is! Hogy ne legye­nek egyhangúak a próbák, egyiken irodalmi ismertető hangzik el, a másikon megvi­tatják a legutóbb látott fil­méit. — A próba jelenti nálunk a klubot, a színházat, mindent «— mondja Eperjessy Ernő. Legutoljára odahaza szere­pelt az együttes néhány tagja az augusztus húszadikai mű­sorban, azelőtt pedig Balaton- lellén lépett föl. — Nagyon szép gondolat volt egy műsorszámban szere­peltetni a lakócsai és a szent- mihályhegyi délszláv együt­test ..: A művészi kivitelezés­hez azonban több próbára lett volna szükség ... s rendes ko­reográfiára. Így nem fordult volna elő, hogy tíz lakócsai és két szentmihályhfcgyi öltözetű leány táncol a színpadon — füstölög az együttes vezetője a sikertelen szereplés miatt. Az asztalon román—magyar szótár hever. Az együttes ve­zetője nemrégiben igen nagy fába vágta fejszéjét: szótárt készít a bojár cigányoknak. — Ha fel akarjuk emelni őket, a nyelvet se hagyhatjuk ki a számításból — magyaráz­za. A sarokban áll a hűséges Terta-magnetofom. Három év« használja munkájához aszent- mihályhegyi igazgató. Gyűjti a horvát és a magyar népdalo­kat, balladákat. Most Baranya megyében járt, Mohácson és Alsószen tmártanon. Horvát £ műsorokat vett föl, énekesek»- dalait gyűjtötte össze. Rábuk- ú kant a régóta keresett Esőva­rázsló énekre is. A sokác gye­rekek ágakat tűznek magukra, s énekelve végigjárják a há­zakat. Az emberek «megöntö­zik« őket, és ajándékokkal kedveskednek az éneklő lur­kóknak. A gyűjtőlapan ott a kotta, a szöveg és a népszokás leírása. — Csak ráérnék, annyi min­dent tudnék csinálni — pa­naszkodik a harminckét éves igazgató. Persze a legfontosabbra min­dig jut ideje Már most azon töri a fejéi milyen új műsort tanuljon az együttes az ősz­szel. — Búcsúzás, vásározás... ez lenne a témája. A Muraközben még él ez a szokás. A búcsú­sok letelepednek a templom- dómban, előszedik a bugyrok­ból az elemózsiát, és jóízűen falatoznak. A közeli sátrakból odahallik a portékájukat kí­náló vásárosok kiabálása. Elő­kerül a zenekar, megkezdődik a tánc ..: Ezt szeretném föl­dolgozni. Ma még terv a Vásározás. De lehet, hogy jövő ilyenkor már ezt a műsort is a Mátká- zóval, a Tűzugrással, A kako- nyai csárdában című darabbal egy sorban emlegetik majd. L. G. Macska kinyújtja karmait Két évvel ezelőtt nagy sikert aratott Franciaországban Henri Decoin ■ film­je, A macska. De­coin műve egy fia­talasszony hősiessé­géről szólt. A ren­dező most megal­kotta a film folyta­tását. Corát, ellen­állási nevén Macs­kát kegyetlen mó­don teszik tönkre a németek. Különle­ges gyógyszerekkel, fény- és hanghatá­sokkal, mestersége­sen fölidézett lázál­mokkal gyötrik a német lélekkísérleti kórházban. Von Hollwitz őrnagy végzi ezt a kegyet­len kísérletet, és tel­jesen hatalmában tartja a nőt. Macska már akarat nélküli bábbá vált, akit a németek kényük­kedvük szerint használhatnak fel aljas céljaikra. Co­ra a német orvos szuggesztív hatására társai bizalmába férkőzik, hogy ada­tokat szolgáltasson ki róluk hóhéraik­nak. Macska lassan­ként megszabadul a bénító hatástól, és az ellenállók hős munkatársa lesz. A szép Inkeri A szép szőke Inkeri ott él likka pályaőr magányos há­zában. Az idős férfi sok­szor még éjszaka is kényte­len magára hagyni ifjú fe­leségét. Inkeri cselédlány volt, erőszakoskodó gazdája kezei közül likka mentette ki. A lány önfeláldozóan ápolta a viaskodásban meg­sebesült férfit. likka meg­szerette, és feleségül vette Inkerit. Az asszony nehezen viseli el az örökös egyedül­létet, s gyakran sír párnái­ba rejtve könnyeit. Egy nap vendég érkezik a házba. 11- mari mozdonyvezető, likka régi barátja. A férfi első lá­tásra megszereti a szép sző­ke asszonyt. Amikor azon­__ban nyíltan bevallja neki ér­' elmeit, visszautasításra ta- ' ál. Iikkát és llmarit baleset éri. A pályaőr kisebb égési sebekkel megússza, az Iikkát megmentő Ilmari azonban súlyos beteg. A kórházi ápo- ás után likka magukhoz költöztei a beteg mozdony- vezetőt. Kollégái féltékennyé teszik a pályaőrt. likka azon­nal hazarohan, de semmi bi­zonyítékot nem talál gyanú­jára. Később azonban, ami­kor Ilmari gyógyultan haza­költözik, újra felébreszti va- 'uki a pályaőr féltékenysé- 7ét. Durván rátámad felesé­jére, majd a vonat elé veti magát. Hazatérés dája nyomán önma- leányának, Júliának gára, hivatására szerelmét mutatja eszmélő fiatal Mit- meg. Júlia végül el­ru és a gazdag zsí- szakad osztályától, rosparaszt Gavrila Mitrut választja. Mircea Drágán ren­dező a román film­gyártás kiemelkedő produkcióját alkot­ta meg. A román film­gyártás új, nagysza­bású alkotása a moszkvai fesztivá­lon ezüstdíjat ka­pott. Forgatóköny­vét Titus Popovici, a kitűnő regényíró készítette. Ez a film a román falu felsza­badulásának epo­sza. A frontról ha­zatódulnak a lesze­relő katonák, s mindenki a jöven­dőről álmodozik. Munkások érkeznek a falvakba felvilá­gosító munkára, hogy mindörökre eldöntsék az évszá­zados pert, a föld kérdését. A film a falusi földosztás történetének króni­káját adja. A film másik szála a hábo­rúból hazatért, a kommunisták pél Hat irodalmi estet rendez a Munkás Stúdió Az 1961/62. művelődési év­ben hat műsort ad a Munkás Stúdió a Szakszervezetek La­tinka Sándor Művelődési Há­zában. Októberban Nem én kiáltok címmel József Attila- estet rendeznek. Az irodalmi színpad tagjai mér megkezdték a próbáikat. A műsorban hu­szonnyolc művet szólaltatnak meg. A másfél órás irodalmi esten többek között a Tiszta szívvel, a Hazám, a Medve­tánc, a Szocialisták című köl­temény hangzik el. A második előadást a So­mogy megyei Népi Együttessel közösen tartja a Stúdió. Be­szélik a népek címmel a mű- és népballadák legszebbjeit mondják el és elevenítik meg. Nevető toll lesz a címe a ma­gyar és a világirodalom leg­jobb humoros írásait tartalma­zó műsornak. 1962-iben ez lesz a Stúdió első bemutatója. Márciusban a nők életéről, társadalmi szerepéről össze­állított Mindenem című műsor­ral lép színpadra az együttes. A jövő év harmadik bemuta­tója az Űj világ, új ének cí­mű műsor lesz. A béke és a nemzetköziség eszméjét hirde­tő irodalmi összeállítást kí­vánják előadni a kulturális szemle megyei bemutatóján és az irodalmi színpadok orszá­gos fesztiválján. Max Frisch És a holtak újra énekelnek című drámáját a város legjobb üzemi színjátszóival közösen adja elő a Stúdió, „Fal melléki“ mint exportcikk Belga italszakértők rájöttek, hogy a skót whisky sokkal jobb, ha eredeti skót vízzel keverik. Ezért Edinburghból 14 500 palack közönséges vízvezetéki vizet ho­zattak. Somogy! Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megye* Tanács lapja. Felelős szerkesztős KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10, 15-11^ Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16* Felelős kiadó: YVIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda* ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka S. vl 6. (F. v.: László Tibor) Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesitőknél. Előfizetési díj egy bónapra U

Next

/
Oldalképek
Tartalom