Somogyi Néplap, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-26 / 201. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1961. angusztus 28= Közös sajtóközleniény dr. Münnich Ferencnek, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének az Indonéz Köztársaságban tett látogatásáról (Folytatás az 1. oldalról.) donéz Köztársaság 8 éves álta­lános gazdaságfejlesztési terve számos területen olyan célkitű­zéseket tartalmaz, amelyek megvalósításához Magyaror­szág beruházási javak és ipari termékek szállításával, vala­mint technikai^ és tudományos tapasztalatainak átadásával hozzá tud járulni. A két ország kormánykül­döttsége 1961. augusztus 25-én tárgyalásokat kezd, hogy a gazdasági együttműködés to­vábbi eredményes fejlesztésé­nek biztosítása céljából meg­felelő megállapodásokat kös­senek. A két ország fejlődő kultu­rális kapcsolatai elősegítik, hogy a magyar és indonéz nép kölcsönösen jobban megismer­je egymás gazdag kultúráját. A kulturális kapcsolatok fej­lesztésének jó alapja az 1960. április 18-án aláirt kulturális egyezmény. A két kormány ki­fejezte óhaját, hogy a kultu­rális kapcsolatok további fej­lesztését ennek alapján való­sítsák meg. Attól az óhajtól vezérelve, hogy széleskörűen tovább fej­lesszék a baráti kapcsolatokat, az Indonéz Köztársaság elnöke és a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke barátsági és együttműködési szerződést írtak alá. (MTI) B nyugat-berlini helyzetről tárgyalnak a nyugati fővárosokban Washington (MTI). Mint hírügynökségi jelentésekből kitűnik, a Nyugat-Berlinbe ve­zető légifolyosók kérdésével foglalkozó legújabb szovjet jegyzéket nyugaton arra igye­keznek felhasználni, hogy vál­sághangulatot teremtsenek. Hi­vatalos washingtoni körök pél­dául arról beszélnek, hogy a második világháború után most van kialakulóban a leg­veszélyesebb helyzet. Csütörtökön ismét ülést tar­tott az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, valamint Nyugat-Németország diplomatáiból álló úgynevezett munkabizottság, és a német kérdésről tárgyalt. A Reuter szerint Havre Alphand, Franciaország wa­shingtoni nagykövete a Fehér Házban felkereste Kennedy el­nököt és hosszas megbeszélést folytatott vele, valószínűleg szintén a nyugat-berlini kér­désről. BELGRAD Tito jugoszláv elnök csütör­tökön fogadta Ernest Scholzot, az NDK építésügyi miniszterét, aki jelenleg Jugoszláviában tartózkodik, Emest Scholz át­nyújtotta Titónak Walter Ulb­richt személyes üzenetét, amely a német békeszerződés kérdé­sével foglalkozik. —. a miniszter az üzenet át­adása után részletesen tájékoz­tatta Tito elnököt a Német De­mokratikus Köztársaság kor­mányának a német békeszer­ződés kérdésében elfoglalt ál­láspontjáról: Mint az ADN ír­ja, a megbeszélés nyílt és ba­ráti légkörben zajlott le. tózkodjanak attól, hogy részt vegyenek az övezet közelében szervezendő bármilyen provo­kációs jellegű megmozdulás­ban. Az NDK belügyminisztériu­ma hangoztatja, hogy az öve­zethatár ellen intézett provo­kációk a nyugat-berlini szená­tus nyilvánvaló buzdítására történtek. Eközben suhancok és huli­gánok tovább folytatják sza­botázscselekményeiket az NDK hatóságainak ellenőrzése alatt álló nyugat-berlini magasvasút ellen. Legutóbbi szabotázscse­lekmények következtében pél­dául csütörtökön este több he­lyen is megbénult a magasvas­út forgalma. AP-jelentás sze­rint a szabotörök csütörtökön hatalmas acélgerendákat fek­tettek a sínpárokra. Az akadá­lyokat sikerült idejében eltá­volítani, és így elkerülték a súlyosabb szerencsétlenséget. A Nyugat-Berlinben felbé­relt huligánok más kihívó lé­pésektől sem riadnak vissza. Mint a Reuter írja, üvöltöző suhancok igyekeztek feltartóz­tatni azokat, akik őrségváltás­ra a Nyugat-Berlinben levő szovjet emlékmű felé siettek. LONDON Nagy-Britannia Kommunis­ta Pártjának Politikai Bizott­sága nyilatkozatot adott ki, amely hangsúlyozza, hogy Nyu- gat-Berlinből veszély fenyege­ti a világ békéjét. A párt fel­szólítja valamennyi tagját és Nagy-Britannia békeszerető polgárait, indítsanak kiterjedt mozgalmat azért, hogy hala­déktalanul tárgyalások indul­janak meg a nyugat-berlini kérdés békés rendezéséről. Tár­gyalási alapul annak kellene szolgálnia — hangsúlyozza a nyilatkozat —, hogy elenged­hetetlenül szükséges a béke- szerződés aláírása mindkét Né­metországgal. .. BERLIN Albert Schweitzer Nobel-bé- kedíjas tudós üzenetet intézett Walter Ulbrichthoz, az NDK Államtanácsának elnökéhez. Az üzenet állást foglal a bé- ketérv és ennek megvalósítása mellett, majd kifejezi remé­nyét, hogy a világon még na­gyobb teret hódít a béke gon­dolata, és mind többen ismerik fel, hogy a tartós béke bizto­sításának hiánya fenyegeti az emberiség létét. Gerhard Danelius, a Német Szocialista Egységpárt nyugat- berlini vezetőségének titkára nyilatkozott arról, hogy a nyu­gat-berlini hatóságok önkénye­sen betiltották a párt nyugat­berlini irodáit. Danelius hang­súlyozta, a Willy Brandt ve­zette szenátus ezzel a 'kihívó lépésével végeredményben ta- kárni akarja azt, hogy kudar­cot vallott az erőpolitikának a meghirdetése. A Német Szo­cialista Egységpárt nyugat­berlini irodáinak bezárása egyáltalán nem az erő kifeje­zése, hanem a szenátus tehetet­lenségét tükrözi — mutat rá Danelius. KAIRÓ Nasszer, az EAK elnöke a német kérdésről nyilatkozott a Columbia-rádiótú rsaság mun­katársainak. Az EÄK elnöke hangoztatta, ellenzi Németor­szág megosztottságát és a két német állam konföderációs alapon történő egyesítése mel­lett foglal állást. Nasszer kijelentette, a nyu­gat-berlini kérdést türelemmel és tárgyalásokkal kell megol­dani. Adenauer mindenkit be akar csapni — Kennedy! is beleértve „Szemleíró“ cikke a Pravdában a nyugatnémet kormánykörök provokációs lépéseiről , Moszkva (TASZSZ). A Pravda pénteki száma «Szemleíró" aláírással hosszú cikkben foglalkozik a nyugat­német kormánykörök provoká­ciós cselekményeivel, amelyek­kel e körök a Német Demok­ratikus Köztársaság kormá­nyának intézkedéseire vála­szoltak. Az NDK. kormánya, hadsere­ge, népi rendőrsége, munkás­őrségének alakulatai gyorsan és határozottan végrehajtották az augusztus 13-án hozott vé­delmi intézkedéseket oly mó­don, hogy sikerült fenntartani a rendet, és nem került sor semmiféle incidensre, s ez a körülmény megmutatta, hogy a Német Demokratikus Köz­társaságban szilárd a szocialis­ta rendszer, és a lakosság túl­nyomó többsége támogatja — állapítja meg a többi között a cikkíró. — Ez nagy meghökkenést és «ideges rövidzárlatot" idézett ölő Nyugat-Németországban és Nyugat-Berliniben a militaris­Választási nagygyűlés a demokratikus Berlinben Berlin (ADN). A demokratikus Berlinben küszöbönálló tanácsválasztósok előkészületeivel kapcsolatban pénteken délután a Német Szo­cialista Egységpárt berlini ve­zetőségének és a demokratikus Németország nemzeti frontja berlini bizottságának felhívá­sára választási nagygyűlést rendezitek. Berlinnek ezrei, az üzemek és intézmények dolgozói, a Sza­bad Német Ifjúsági Szövelsé- képviselői vettek részt a nagy­gyűlésen. A nagyjelentőségű választási gyűlésen Walter Ulbricht, az Államtanács elnöke, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottsága első titkára bevezetőül hangsúlyozta, hogy eredmónyesien végrehajtották azokat az intézkedéseket, ame­lyeket a varsói szerződés tag­államai a. béke biztosítása, az NDK és különösen annak fő­városa, Berlin védelme,, vala­mint más szocialista országok biztonságának szavatolása ér­dekében elhatároztak. Ezeknek az intézkedéseknek eredménye­ként ■— mondotta Ulbricht —, most valamennyi nyugati kor­mány arról beszél, hogy lehe­tőleg hamarosan tárgyalni kell. Még Adenauer úr is kijelen­tette ' ezekben a napokban egy választási gyűlésen, hogy most «megvannak a határozóit fel­tételek a tárgyalásokhoz«. Walter Ulbricht ezután rá­mutatott. most az a lényeges kérdés, hogy miről kell tár­gyaim. Minden józan gondol­kodású ember véleménye sze­rint — folytatta — először is arról kell tárgyalni, hogy a bé­keszerződés megkötésével fel­számolják a második világhá­ború maradványait és így 16 évvel a világháború befejezése után végre béke uralkodjék. Walter Ulbricht ezután hangsúlyozta, hogy a béke- szerződés megkötéséig az NDK kormánya kész szigorúan tar­tani magát ahhoz a megállapo­dáshoz, amely 1955. szeptem­ber 20-án dr. Bolz külügymi­niszter és Zorin szovjet kül­ügyminiszterhelyettes között létrejött a három nyugati nagyhatalom nyugat-berlini helyőrsége tagjainak az NDK területén keresztül lebonyolódó átmenő forgalma fölötti el­lenőrzés kérdésében. — Most elérkezett az igazság ideje a német kérdésben — hangsúlyozta ezután az Állam­tanács elnöke. — A hazugsá­gok, a hidegháborús propagan­da-kampány végleg hitelüket vesztették. Berlinben rendező­dött egynéhány belnémet kér­dés, amely semmilyen vonat­kozásban sem érinti a nyuga­ti hatalmak érdekeit. Az NDK kormánya biztonsági intézke­déseket foganatosított, amilye­neket minden szuverén állam végrehajt a maga határain. Walter Ulbricht ezután meg­jegyezte, hogy bizonyos esetek­ben átmeneti jellegű intézkedé­sekről van szó és rámutatott': az NDK fővárosának biztonsá­ga érdekében foganatosított rendszabályok nagy szolgálatot tettek a békének. A német kérdés körül eloszlott a hideg­háborús nyugati propaganda köde. A német militarizmus és nácizmus lényege és céljai minden vonatkozásban még jobban lelepleződött. ták, a revansvágyók és a kü­lönféle provokátorok között. A nyugat-berlini városatyák, mint például Brandt, aki egy húron pendülve Straussszal, Ollenhauerral és Adenauer kancellárral, azonnal elkezdték feszültebbé tenni a helyzetet abban az igyekezetükben, hogy nyomást gyakoroljanak a nyu­gati hatalmakra és nagyszabá­sú konfliktust idézzenek eflő. A revansvágyók régi ka­landorpolitikája nyilvá­nult meg ismét, hiszen a revansvágyók nem egyszer kijelentették már, hogy Berlin megér egy háborút. A «Szemleíró" ezzel össze­függésben hangsúlyozza: — Még a néhai Dulles is an­nak idején arra a következte­tésre jutott, hogy a nyugat­berlini helyzet rendellenes, és az Egyesült Államok már nem viselkedhet ott úgy, mint az­előtt, mégis kedvező vissz­hangra találnak az Egyesült Államok legreakciósabb körei­ben Adenauer, Brandt és tár­sainak átlátszó manőverei, amelyek arra irányulnak, hogy az Egyesült Államokat kon­fliktusba sodorják a Szovjet­unióval. — Adenauer mindenkit be akar csapni, Kennedyt is be­leértve. Hajlandó harcolni Nyugat-Berlinért az utolsó amerikai katona utolsó csepp véréig. A Nyugat-Berlinben állomásozó amerikai katonai helyőrség megerősítése hadá­szati szempontból természete­sen nem jelentős. Az, hogy mennyi katona van a nyugat- berlini egérfogóban, nem ka­tonai, hanem politikai kérdés. Mégis jellemző, hogy az Egye­sült Államok kormánya a meg­oldást nem a békés rendezés és a nyugat-berlini helyzetet is normalizáló német békeszer­ződés megkötése alapján kere­si, hanem a helyőrség létszá­mát emeli. Ebben az értelem­ben ez az intézkedés ki­hívó jellegű, amely nem ma­radhat figyelmen kívül. Magá­tól értetődik, hogy levonjuk ebből a megfelelő következte­téseket. — A Német Szövetségi Köz­társaság agresszív köreiben és általában nyugaton már régen meg kellene érteni, hogy a fenyegetések nyelve nem az a nyelv, amelyen a Szovjetunió­val és a többi szocialista or­szággal beszélni lehet — mu­tat rá befejezésül a «Szemle­író". // BŰNÖS VAGYOK A hirosimai atompilóta lelke nem talál nyugalmat // BERLIN Felbérelt nyugat-berlini pro­vokátorok a közelmúltban megkísérelték, hogy két he-N lyen lerombolják az NDK ha-'j tóságai által létesített határvé-t delmi berendezéseket. A Né-* met Demokratikus Köztársa- j ság belügyminisztériuma ezzel | összefüggően ismét felszólítot- í ta Nyugat-Berlin polgárait, sa-t ját biztonságuk érdekében tar-j Ez £v jaTllUár 12-én letar- rosirna fölé küldték. Meg kel- A 237 dolláros nyugdíjat nem-------------------------------------------------^ ,óztatták Claude R. Eatherly lett állapítania, hogy a város fogadta el. Azt mondta, hogy J volt amerikai repülőőrna.gyot. fölött megfelelő-e az időjárás ez véráztafcta pénz. Az újságok •Két nap múlva a katonai ideg- egy «nagy bomba« ledobásához. hősnek nevezték. Felesége S gyógyász bizottság lelki beteg- 7 óra 25-kor Eatherly repülő- azonban elmondotta, hogy éj­inek nyilvánította, és megható- gépéről megadta a megbeszélt szakánként szörnyű kiáltással, | rozatlan időre a wacói (Texas) jelet. Egy óra múlva az Enola verítéktől áztatva riad fel. ! katonai kórházba küldte. Gay repülőgép ledobta az első Egészen megváltozott. Nem ♦ Január 25-én dr. Günter An- atombombát. Az eredmény: volt többé az a «klaszz fiú", ders Becsben , élő író és pszi- 78 150 halott, 37 425 sebesült, akinek kollégái pilótasága kez- chológus nyílt levelet intézett 13 083 eltűnt detén megismerték. Kennedyhez, az Egyesült Ál- „ ...... lamok elnökéhez. Levelében Ördög a tükörben ezeket írja: bizonyossággal megállapitot- elolvasni egy kollégájának, aki £ágok részvétüket fejezték ki. kezdek megtalálni az «igazi« ion A tí_„ „árn,. tóm, hogy az amerikai légierők lgy vigasztalták; az atombomba okokat, amelyek szerintük a J ' * teremben Tyiiov őrnagy *September 1-én Berlinbe látogat höz képest, hogy annyi embert ved, válaszolt a levélre. Biztcr gyilkoltam meg Hirosimában? sították, hogy nem éreznek ve- Két ízben öngyilkosságot ki- le szemben sem gyűlöletet, sérelt meg. Megmentették, sem bosszúvágyat. Azzal man- Végre hajlandó volt a wacói tették, hogy parancsot teljesí- katonai kórházba vonulni. Már tett. hosszabb ideje igyekeztek Eatherly őrnagy azombin ugyanis meggyőzni, hogy lelki nem tudta elfogadni ezt a mentséget. Bűnösnek érzi ma­gát, mert végrehajtotta a bű­Berlin (ADN). Walter Ulbricht, az. NDK Államtanácsának elnöke a berlini sportcsarnokban pén­teken délután tartott választá­si nagygyűlésen bejelentette, hogy German Tyiiov őrnagy, második szovjet űrhajós, a Szovjetunió hőse szeptember 1-én a Német Demokratikus Köztársaság fővárosába, Ber­linbe látogat. A nagygyűlés részvevői viha­ros lelkesedéssel fogadták a be­jelentést. Mepnyilt az EHSZ-közflvülés péntek délelőtti ülése beteg. A rejtélyes betegség Eatherly a katonai ideggyó­gyászok kezébe került. A diag­nózis így szólt: idegbaj, időn­ként a pszichózis tüneteivel. A hirosimai és a nagaszaki élrné­hogy 1950-ben és 1954-ben egy-egy nyék azonban az orvosok sze­leánykója született. A gyerme- rjnt nem jelentenek elegendő nyezéte'számára* veszéíves keknek ugyanaz a betegségük okot a nszichó^is előir'ézécérp szamara veszeiyes Eatherly odadobta naplóját voit mint' apjuknak. A ható- LéíekeleS^Ő^ mód^eí iRvt- ^nyszeritette hogy bizor w.iiZoiiár.í.L- ab . . . ... ........................r/exeiíeiemzo módszerrel _igye- jan időre a kórházban marad­n i» parancsot, ahelyett, visszautasította volna. Hét hónappal ezelőtt Eather- lyt letartóztatták — és ezút­tal beleegyezése nélkül —, visszavitték a wacói kórházba. Az orvosbizottság megállapí­totta, hogy lelki beteg, «kor­előir'ézésén-e. kényszerítette, hogy bizonyta­vezetősége erős korolt a wacói nyomást gya- részlet a naplóiból kü- jedobásának évfordulóján mem­katonai kór- Vonósén megragadt emlekeze- iapban megjelent fényké­han gzott: ház igazgatóságára. Arra kény- temben. Ez így_ szerítette az orvosokat, hogy -Amikor minden óra megáld, akadályozzák meg a bírósági es a hirosimai embereknek ar- eljárást, és zárják a kórházba nyeka sem maradt, lelknsme- Eatherlyt...« retemet súlyos bún terhelte Kicsoda Claude R. Eatherly? meg. Amikor eloszor UUaor- LéLki beteg, bűnöző vagy tisz- *>« néztem, úgy ereztem, hogy pe, a hős fényképe. A hős nem akar hős lenni öt azonban nem hagyta nyu­godni lelkiismerete, elhagyta családját. , . . , .. . helyezték el a gyógyíthatatlan gyermekevekben rejlenek . .. betegek és a dühöme-ök kő -" - Eatherly tízszer tartózkodott Eatherly ugyanis terhére a wacói kórházban, de egyre kezdett válni a Pentagon tá- inkább megerősödött benne meggyőződés, hogy a bűntudat, tói ilyen módon nem tud meg­1955-ben szabadulni. Az Egye­New York (TASZSZ). } . , , Az ENSZ rendkívüli közgyű-; Aki az atombombát I A -íjjiv I UV. 0V—Vld -AJ V _ ,, r • / tességes ember, akit nem hagy az ördög néz vissza ram. emagyia csaiaujui. «z t -i it- • ♦nyugodni elkövetett bűne? Három nappal a hirosimai Sült Államok egyik részéből a -Letet tlirosimaoa ♦ tragédia után Eatherlyt ugyan- másikba utazott. Az alkohol- _ . . , . ... . ilyen megbízással Nagaszaki ban keresett feledést, apró bűn- Egy pon levélet lrt Hirosi- lése pénteken, magyar idő sze l ledobta küldték. Később a radio- cselekményeket követett el, de ™ lakosaihoz. Megírta, hogy rint 1 fi 04 orrakor folvtatta a* aktív sugárzás mérését bíztak a rendőrség ismerte, és meg- ki ő, és hogy nem tudja elfe­valósággal olyan rá a két város fölött. A háború kímélte a kellemetlenségek- jejteni bűnét. Megírta, hogy cselekedetet. Eatherly őrnagyot éjszakánként a halottak arca akik egy háború és bomokainak. Ezek semmibe veszik az egész világ tiltakozá­sát a szörnyű bombák kegyet­len és — mint a történelem be­bizonyította — szüksé jitelem felhasználása miatt. Még ve­szedelmesebbnek tartják hát, hogy maga a műveletben részt vett amerikai is elítéli ezt a tunéziai panasz vitáját | Régente — , . . , ,, ----­A közgyűlés a pénteki vitá-tvolt, mintha az amerikai légi- befejezese után Eatóerfly re^ t tői val eljutott a zárószakaszig. Aj erők toborzó plakátjáról lé- vett az első_ atombomba-krsen- ö azonban azt akarta, hogy terv szerint vagv a péntek dél-1 pett volna le: magas, karcsú, letekben Bikininél. A kísérte- fölfigyeljenek ra, mindenkivel üldözi, utáni ülés végén, vagy az estit barnára sült, rendkívül csinos +-ek alatt egy _ ízben eltevedt tudatni akarta, hogy nem érzi gyilkosság nélküli, jobb világot ülé-cn már sor kerüli a szava-! texasi fiatalember. «Kedves alakulatától, _ és ismeretlen he magát hősnek, és hogy 200 000 kérnek számon tőle. Kérte, zásra * fiú és jó kolléga, kiváló pilóta, lyen kellett leszállnia. Néhány ártatlan ember meggy 1'mlátó- , ... hocsássanak meg pusztító fegyverek AH nemzetet képviselő bra-l akire mindig lehet számítani« hónap múlva megbetegedett: a ban bCmös. A bíróság előtt ki- hogy ha lehet, bocsássanak meg------------­z áville i csoport bejelentette,| - írta róla a New Sweek cí- radioaktív sugárzás okozta be- jelentette: nekl­hog'- t-.-mogatja a közgyűlést mű hetilap. tegséget. - Bűnös vagyok. Betörést, Harminc fiatal leány, aki a elé térj rátett afro ázsiai ha-! 1945. augusztus 6-án B—29- 1947-ben leszerelték a légi- csekkhamisítást, lopást kövei- hirosimai bombarobbanás kő tározati javaslatot les felderítő repülőgéppel Hi- erőktől, és hazatért Texasba, tem el. De mi ez ahhoz a bűn- vetkeztében leukémiában szem- felszámolását Is eltették az útból. De nem tud­ják eltenni az útból azt a sok millió embert, aki világszerte követeli nem csupán a tömeg- ef (tiltását, hanem a háborúnak mint a nemzetközi viták rendezésére irányuló eszköznek végleges

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom