Somogyi Néplap, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-25 / 200. szám

2 Péntek, 1961. augusztus 23L SOMOGYI NfiPLAP Nagy a felháborodás Franciaországban a plasztikbombás merényletek miatt Egy nap alatt 27 bomba robbant Berlinnel foglalkozó újabb szovjet jegyzéket adtak át az Egyesült liliomok kormányának Több nyugati lap bírálja a nyugatnémet politikát Washington (MTI). A Fehér Házban közölték, hogy az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének átadlak a szovjet kormány újabb jegyzékét, amely első­sorban a Berlinbe vezető utak problémájával foglalkozik. Kennedy elnök most tanulmá­nyozza az okmány szövegét, és hivatalos körök egyelőre még nem is fűztek megjegyzést az ügyhöz. Á német kérdéssel foglalko­zó négyhatalmi munkacsoport szerdán este két és fél órás ülést tartott. A Franciaorszá­got, Angliát, az Egyesült Álla­mokat és Nyugat-Németorszá- got képviselő diplomaták egy­séges nyugati álláspontot kí­sérelnek meg_ kidolgozni a ke­let-nyugati tárgyalások előké­szítésére. Az amerikai kor­mányhoz közel álló körök sze­rint Kennedy szeretné, ha ha­marosan megegyezés jönne lét­re, és így a Nyugat konkrét javaslatokkal fordulhatna a Szovjetunióhoz. A fenti körök ugyanakkor megállapítják, hogy mindeddig nem alakult ki egységes vélemény a »szö­vetségesek« között, cáfolják azonban a komolyabb nézetel­térésekről szóló híreket. Azt állítják, hogy a tárgyalások szükségességét illetően már megegyeztek, csupán az idő­pontban nem. • Az angol és az amerikai saj­tó, egyre erősebben bírálja a nyugatnémet politikát. A Daily Express című angol lap Mac- millant sürgeti:' kezdeményez­zen a tárgyalások kérdésében. A lap rámutat: a nyugatnéme­tek szeretnék, ha a kelet-nyu­gati megbeszéléseket a nyu­gatnémet választásokig nem tartanák meg, mert Adenauer attól fel, hogy ez ronthatná ki­látásait. »Ez őrültség — írja a lap. — Nem, ránk tartozik, vajon Adenauer vagy Brandt a nyugatnémet kancellár. Na­gyon furcsa lenne, ha a Nyu­gat megengedné, hogy a német választások diktálják politiká­ját.« A New York Herald Tribu­ne is hasonló hangon ír: »...Jó lenne, ha mind Adenauer, mind pedig Brandt hívei belát­nák, hogy Berlinnel kapcsolat­ban sokkal súlyosabb kérdé­sekről van szó, mint a válasz­tás eredménye« — hangoztat­ja az amerikai lap. Csütörtökön az övezethatá­ron állomásozó angol egységek katonai gyakorlatot kezdtek. „Meg kell egyezni, mert nincs más jósán alternatíva66 Nyugati vélemények a német kérdésről London (MTI). Mivel a beharangozott nyu­gati kezdeményezések határ­ideje már többször lejárt, szin­te mindegyik angol lap . a franciákat vádolja a Berlinnel kapcsolatos huzavona miatt. Ezt a vonalat most már átvet­te a New York Times is azzal a megszorítással, hogy nem alapvető ellentét áll fenn az amerikai—angol álláspont és a francia felfogás között, hanem csupán az időzítés, a módszer és a megközelítés módozatai­ban jelentkezik különbség. A lap ugyanakkor megemlíti, - hogy más források szerint az ellentétek igen élesek a nyu­gati szövetségen belül. A New York Times vezér­cikke'— amelyet szintén en­nek a kérdésnek szentel — mi­közben megismétli azt az ál- láspontoty hogy a szovjet ja­vaslatok elfogadhatatlanok, egyben leszögezi: »Ha a Szov­jetunió külön békeszerződést köt Kelet-Németországgal, az nem casus belli Amerika szá­mára.« Az újság szerint ugyan­csak »nem jelenthet háborús okot a Kelet- és Nyugat-Ber- lin közötti övezethatár lezárá­sa.« Londonban úgy magyaráz­zák az amerikaiaknak ezt a kettős állásfoglalását — amely szerint a javaslatok ugyan el­fogadhatatlanok, de lényegé­ben nem lehet tenni semmit gyakorlati megvalósításuk el­len —, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya tekintélyét fél­ti az érdemleges tárgyalások­tól. — Kennedy már szívesen belemenne valamiféle tár­gyalásos megoldásba, csak még azt nem tudja, ho­gyan lehet a tárgyalások eredményét a republiká­nusok előtt amerikai győ­zelemnek feltüntetni — mondta egy Londonban tar­tózkodó washingtoni politikus. Kingsley Martin neves angol publicista erre megjegyezte: — Ha az amerikaiak presz­tízs okokból sokáig húzzák az időt a tárgyalások megkezdésé­vel, akkor végül is úgy alakul­hat a dolog, hogy a tárgyaló- asztal másik oldalán Hruscsov helyett majd Ulbrichtot talál­ják, és meg kell majd egyez­niük, mert nincs más józan alternatíva. — Vajon hogyan fogják ezt amerikai győzelemnek feltün­tetni. Nem lenne-e helyesebb tehát minél előbb- leülni tár­gyalni és abbahagyni a nyugat ti háborús hisztéria fokozását olyan elképesztő nyilatkoza­tokkal, mint amilyet például Johnson alelnök tett Nyugat- Berlinben — mondotta Kings­Párizs (MTI). A francia ha­ladó közvéleményben nagy felháborodást keltett, hogy a legutóbbi 24 óra alatt újbóli bebizonyosodott: a plasztikbombás merény­lők, az OAS gonosztevői háborítatlanul garázdál­kodhatnak Algéria után Franciaországban is. Az ultrák és a fasiszták em­berei egyetlen nap leforgása alatt Párizsban 14, a vidéki vá­rosokban 13 merényletet kö­vettek el. A rendőrség házku­tatásokat tartott, és több köz­ismert fasisztát előállított, de a jelek szerint akciója nem sok eredménnyel járt. A rendőrséget, amelynek fel- készültségéről Frey belügymi. nisztar a napokban hivalkodó nyilatkozatot adott a jobbol­dali Figarónak, valósággal csúffá teszik a »plastiqueur«- ök. Bőven akad hát témájuk a párizsi kabaréénekeseknek, a karikaturistáknak. A Libera­tion rajzolója Papon párizsi rendőrprefektust legényeinek ilyenforma »kioktatása« köz­ben ábrázolja: »Uraim, az éj­szakai őrjáratokon a legna- gyobbfokú éberségre van szük­ség! Ha valami puhába lépnek, az nemcsak szerencsét hozhat, hanem plasztikbomba is le­het. ..« Az úgynevezett plasztik-fesz­tivál azonban nemcsak derült­ség forrása, hanem a komoly aggodalomé is, hiszen mindez beszédes jelét adja annak — ezt a baloldali sajtó egyönte­tűen megállapítja —, hogy a fasisztáknak számos cin­kosuk van a rendőrség so­raiban és az egész állam­apparátusban. Az áprilisi algíri puccs sze­replői ellen hozott enyhe íté­letek vagy éppen felmentésük láttán pedig vérszemet is kap­hattak. A rendőri intézkedések az »eső után köpönyeg« jelíegét öltik: csütörtökre virradó éj­szaka újból rohamrendőrök Szállták meg Párizs utcáit, át­kutatták a gépkocsikat, igazol­tatták vezetőiket. Mivel azon­ban a sajtó nagy garral előre A fasiszták bombamerényle­teiket a legkülönbözőbb politi­kai pártállású személyiségek lakása előtt követték el. E merényletek mindazok ellen irányultak, akik töb- bé-kevésbé szemben áll­nak a »francia Algéria« gondolatával. Így kerülhetett az OAS »feke­telistájára« Francoise Sagan, az írónő is, akinek nyilván azt vetették szemére, hogy annak idején aláírta a 121 értelmiségi híres manifesztumát. Emléke­zetes, hogy ez a manifesztum New York (TASZSZ). Néhány amerikai lap telje­sen értelmetlenül arra szólítja fel a nyugatiakat, hogy kato­nai erőszakot alkalmazzanak Berlinben. Mint a New York­ban megjelenő Daily News je­lenti, »a kormány néhány be­folyásos tanácsadója azt köve­teli Kennedytől, szükség esetén erőszakkal vessen véget azok­nak a kommunista korlátozá­soknak, amelyek akadályozzák a demokratikus Berlinből Nyu- gat-Berlinbe irányuló forgal­mat.« »Az egyik csoport, amely­nek tagjai között található Dean Acheson volt külügymi­niszter és Clay tábornok, az Egyesült Államok volt német­országi katonai főkormányzója, olyan intézkedésekre szólít fel, amelyek megmutatják Hrus­csov miniszterelnöknek, hogya Njhrgat nem óhajt semmilyen engedményt tenni Berlinben. .. — írja a lap, majd rámutat: e tanácsadók némelyike olyan messze ment, hogy azt javasol­ja a Nyugatnak, egyszerűen semmisítse meg az övezethatá­jogosnak minősítette ama fran­cia fiatalok magatartását, akik nem voltak hajlandók fegyvert fogni az algériai nép ellen. A fasiszta gonosztevők dühe azón. ban elsősorban a Francia Kom­munista Fárt ellen irányul. Tours-ban pokolgép rob­bant a párt megyei szer­vezetének épülete előtt. A robbanás tetemes anyagi ká­rokat okozott: százméteres kör­zetben minden ablak betört. Szerencsére a robbanás idő­pontjában senki sem tartózko­dott a pártház helyiségeiben. tér és mások e tanács . t- el­utasították — írja a Daily News — azon az alapon, hogy az adott esetben a Nyugat lét- fontosságú érdekei nem szen­vedtek csorbát«. A New York Herald Tribune »Fogunk-e csatázni Kelef-Ber- limért?« című vezércikke a Nyugatnak a »berlini válság­gal« kapcsolatos további intéz­kedéseit latolgatva lényegében arra hiv fel, hogy »hatoljanak be Kelet-Berlinbe.« (MTI) Kastély vagy börtön? Párizs (MTI). A francia kis­város, Tulle lakossága felhá­borodással fogadta a város a város közelében levő bör­tönben uralkodó állapotokról kiszivárgott híreket. ' ’ rtön hírhedt lakói, az áp . i al­gíri puccs főszereplői, Challe extábomok és társai úgy él­nek itt, mint egy kastélyban... Tulle 19 demokratikus szerve­zete szerdára tiltakozó gyűlést hirdetett meg. A lakosság ne­vében szót akartak emelni az­(italános lehangoltság Nyugat-Berlinben A demokratikus Berlin főpolgármesterének levele Willy Brandthoz ley Martin. Az angol közvélemény köré­Amerikai lapok provokációs felhívásai a nyugat-berlini kérdésben Berlin (MTI). Nyugat-Berlinben szerdán általános lehangoltság volt tapasztalható. A nagyobb pá­lyaudvarok környékét valóság­gal ellepték az emberek, főleg az idősebb nők, akik a demok­ratikus Berlinben' élő hozzá­tartozóikat akarják megláto­gatni. Ezek a félrevezetett embe­rek, akik a múlt hét végén még Johnson amerikai alel­nökinek tapsoltak a szenátusi palota előtt,' de kedden már kíváncsiak sem voltak a hoz­zájuk érkezett Adenauer kan­cellárra, szerdán tanácstalanul ácsorogtak a demokratikus Berlin kezelésében levő ma­gasvasút állomásai előtt,, és a vasút alkalmazottainál ér­deklődtek: hol működik Nyu­gat-Berlinben .az NDK utazási irodájának az a két kirendelt­sége, ahol a Német Demokrati­kus Köztársaság belügyminisz­terének hirdetménye értelmé­ben augusztus 23-tól kezdve engedélyt kell kérniük kelet­berlini látogatásra. Délben futótűzként terjedt A Paris Pr« az Egyesült Államok Párizs (MTI). A Ranger 1. amerikai kozmi­kus laboratórium nagy garral beharangozott, de sikertelen fellövése után a De Gaulle-ista Paris Presse tudományos mun­katársa keményen bírálja az arocei’.'áak űrkutatási módsze- réi mállapítja, hogy a Held e’érérére irányuló prog­ramjuk első szakasza az élő­ké::' .-enség miatt vallott ku- tíaréc1:. A meg nem felelő elő" készüfofoket az magyarázza, hogy az Egyesült Államok egye' vo-fssi lázasan siettetik a tűdé ••két. hogy megpróbál" iák utolérni a Szovjetuniót, el Nyugat-Berlinben az a hír, hogy. a szenátusban máris ki­jelentették: nem fogják en­gedélyezni, hogy az NDK uta­zási irodája kirendeltségeket állítson fel Nyugat-Berlinben. Ez a hír nagy elkeseredést okozott, és sokan tették föl a kérdést: »Meddig akarja még feszíteni a húrt a szenátus? Hát nem látja, hogy csak ő húzhatja a rövidebbet? Hogy csak mi isszuk meg a levét ennek a politikának?« Friedrich Ebert, a demokra­tikus Berlin főpolgármestere szerdán levelet intézett Willy Brandthoz, Nyugat-Berlin pol­gármesteréhez, és az NDK belügyminiszterének hirdetmé­nyére hivatkozva felszólította: a nyugat-berlini lakosság ér­dekében tegye lehetővé, hogy az NDK utazási irodája két kirendeltséget állítson fel. A levélre még nem érkezett hivatalos válasz, rendszerint jól tájékozott körökben azon­ban arról beszélnek, hogy a szenátus kelletlenül ugyan, de mégis kénytelen lesz a kérést teljesíteni. sse bírálja űrkutatási módszereit vagy legalábbis csökkenteni I tudják a szovjet tudósok nagy tekintélyét. A kitűzött célnak azonban pontosan az ellenke­zőjét érik el — állapítja meg a lap. — Az amerikai balsike­rek csak még inkább aláhúz­zák, mekkora különbség van a két rivális között. Ezek a ku­darcok nem szolgálják az Egye_ sült Államok, s általában a Nyugat érdekeit — írja. A Pa­ris-Presse tudományos munka­társa elítéli az Egyesült Álla­mok tudósainak kísérleteit kö­rülvevő reklám- és üzleti lég­kört. ben nagyon éles visszhangot keltettek ugyanis Johnsonnak' azok a kijelentései, amelyek a nyugatnémeteket »a szabadság bajnokainak« tüntetik föl. A Magyar Népköztársaság kormánydelegációja a napok­ban tett látogatást az Indonéz Köztársaságban. Ez alkalom­ból rövid áttekintést adunk Indonéziáról. A 15 nagyobb és mintegy Tiáromezer kisebb szi­getből álló köztársaság terüle­te kereken 1,5 millió négyzet- kilométer. Lakóinak száma 93 millió. A népsűrűség 62 fő négyzetkilo­jelezte az éjszakai razziákat, mi sem természetesebb, hogy a »plastiqueur«-ök óvakodtak ezen az éjjelen tevékenységük folytatásától. méterenként. A lakosság azon­ban nem oszlik meg egyenle­tesen Indonézia területén. A Bomeo, Szumatra és Celebesz szigetén levő hatalmas őserdők jóformán teljesen lakatlanok, míg Jáván és a környező szi­geteken — az ország területé­nek alig egytizedén — tömörül a lakosságnak csaknem két­harmada. ron elhelyezett szögesdrót-aka- dályokait s ezzel tűzfegyver al­kalmazását provokálja ki a másik fél részéről. Kennedy el­nök, Dean Rusk külügyminisz­Indonézia trópusi ország. Gumifa-ültetvényeíről kerül ki a világ nyersgumi-termelé- sének több mint egyharmada. Úgyszintén világgazdasági je­lentőségű a bors-, pálmaolaj-, kopra- és kinintermelése is. Az indonéz föld mélye ás­ványokban igen gazdag. Bang­ka és Belitung szigetén talál­hatók a Föld legnagyobb ón­ellen, hogy a De Gaulle-ista kormány kesztyűs kézzel bá­nik a fasiszta pártütőkkel. A megye főnöke megtiltotta a gyűlés megtartását..,. ércbányái. Nagy fontosságú továbbá a zömmel Szumátra szigetére összpontosuló kőolaj- termelés is. A szocialista tábor Indoné­ziát jelentős gazdasági segít­séggel támogatja, hogy az or­szág gazdasági elmaradottsá­gát — mely a több évszázados gy a ima ti uralom öröké — mi­előbb felszámolja. INDONÉZIA

Next

/
Oldalképek
Tartalom