Somogyi Néplap, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-25 / 200. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 200. szám. ARA: 50 FILLÉR Péntek, 1961. augusztus 25.-----------------------------------------------------------------------­M AI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: A dal ünnepe után (3. o.) OTTHONUNK (5. o.) Párizsi villanások (6. o.) jj: : : ::::: ::: ::: : :::::::: ::: ■jj ! : ii ||i | Meg-yei erdészeti felügyelők tanul many útja §omogyban Tanácsi irányítás alá me­gyénkben 10 570 hektár erdő és 28 488 hektár legelő tarto­zik. A nem állami erdők faki­termelési tervét az 1961—62. gazdasági évre már elkészítet­ték, és azt az Országos Erdé­szeti Főigazgatóság jóváhagyta. Eszerint az idei 31 ezer köb­méterrel* szemben az új idény­ben 41 549 köbméter fára ad­nak kitermelési engedélyt a helyi és a járási tanácsok. Eb­ből 3214 köbméter ipari fát a földolgozó üzemek, illetve az erdőgazdaságok vesznek át, a 7743 köbméter ipari és a 30 592 köbméter tűzifával a termelők rendelkeznek. Hiába nagyobb az igény, az okszerű erdőgaz­dálkodás követelményei nem engedik meg ennél több fa ki­termelését. A szállítási engedélyek ügyé­ben sikerült megyeszerte ren­det teremteni. Minden községi tanács hivatalos, számozott la­pokkal ellátott nyomtatvány­tömböt kapott erre a célra. Amíg 'más papírra írták, gépel­ték az engedélyeket, addig sok visszaélés fordult elő. Erre az évre országfásítósi célokra 2,3 millió forint hitelt kapott a megye. Ezt az össze­get felhasználjuk az év vé­géig. Nagyarányú fatelepítés kezdődött tavaly ősszel. Azóta ez év tavaszáig új fásítást és pótlást mintegy- 430. hektáron végeztek Somogybán. Csupán a Balaton mentén 2 millió fa­csemetét és suhángot ültettek él az idén. Ilyen mérvű erdőn kívüli fásításra még nem volt példa megyénkben. állapította meg az Országos Erdészeti Főigazgatóság: '»...A tanácsi szervek erdészeti ügy­intézése, valamint a fahaszná­lati engedélyek kiadása, a szállítási engedélyek ellenőr­zésének megszervezése a ta­pasztalatok szerint Somogy me­gyében felel meg a legjobban a követelményeknek.« S ezért van az is, hogy az ország min­den részéből kétnapos tapasz­talatszerzésre Kaposvárra ér­keztek a megyei erdészeti fel­ügyelők. Ma tájékoztatja a vendégeket a végzett munká­ról és az ügyintézésről Szőllősi József megyei erdészeti fel­ügyelő, holnap pedig megte­kintik a balatoni fásítást. A családi szükségletet meghaladó kenyérgabonából 520 mázsát adtak el az államnak a somogyvámosi szövetkezeti gazdák rekre is, akiknek ellátását köz­ponti készletből biztosítja az állam. Hatásos érvnek bizo­nyult az is, hogy a tsz gaboná­jának mintegy 95 százalékát kombájnok, aratógépek takarí­tották be. Használt a jó szó és a példa- mutatás. Az ívre elsőként Varga Ferenc , tsz-elnök írta rá a nevét, s vállalta, hogy bú­zarészesedéséből 12 mázsát el­ad az államnak. Szabó István elnökhelyettes 11, Szebeni Er­zsébet könyvelő 12 mázsát ajánlott fel közfogyasztásra. Visnyei Pál állatgondozó, aki feleségével együtt dolgozik a t&z-ben, 26 mázsa búzát ígért. A falu szövetkezeti gazdái 520 mázsa -50 kg kenyérgabona el­adására vállalkoztak. Ezt a mennyiséget már átadták. a Terményforgalmj Vállalatnak, és megkapták az érte járó (Tudósítónktól.) Gazdag volt az idei aratás a somogyvámosi Törekvés Tsz- ben. A 600 holdon termesztett búza holdanként átlagosan 11 mázsa szemterméssel fizetett. Ez a mennyiség felülmúlta az előirányzatot. Ezért módosítot­ták értékesítési tervüket: 22 vagon helyett 28 vagon gabo­nát adtak az államnak. Előleg­ként kiosztottak maguk között annyit, amennyit lehetett. Akik sokat dolgoztak, sok munkaegységet szereztek, azok több gabonához jutottak, mint amennyire családjuknak egy éven át szüksége van. A szö­vetkezeit kommunistái, vezetői nem hagyták annyiban ezt a rendellenességet. Felvilágosító munkába kezdtek, s megma­gyarázták a gazdáknak: nincs semmi értelme, hogy padlásu­kon tartsák fölösleges gaboná­jukat, gondoljanak a munká­Mindezeket figyelembe véve i sokra, azokra a városi embe­A MINISZTERTANÁCS ÜLÉSE A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Meghallgat­ta a Komárom megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának je­lentését a községfej lesztési munkákkal kapcsolatos irá­nyító tevékenységről. A kor­mány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A kohó- és gépipari minisz­ter jelentést tett a Dunai Vas­mű hideghengerművének épí­téséről. A Minisztertanács a jelentést elfogadta. A kohó- és gépipari minisz­ter és a külkereskedelmi mi­niszter közös jelentést tett a kormánynak a magyar .szer­számgépipar exportjának ala­kuláséról. A kormány a jelen­tést elfogadta. Az igazságügyminiszter elő» terjesztésére a Miniszterta­nács javaslatot tesz az Elnöki Tanácshoz a büntető-, illető­leg a polgári eljárásra vonat­kozó jogszabályok egyes ha­tásköri és illetékességi rendel­kezéseinek módosítására. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. (MTI) Szeptembertől életbe lépnek az általános iskolai tantervmódosításról, a túlterhelés megszüntetéséről kiadott ófabb intézkedéseit A tan.tervmódosító utasítás és a művelődésügyi miniszter módszertani levele, amely az általános iskolai tanulók túl­terhelésének megszüntetéséről intézkedik, szeptember 1-én lép életbe. Lényege, hogy a jövőben bizonyos tananyag- részeket nem kell tanítani; a felszabadult időt az órákon is~ métlésekre, összefoglalásokra, gyakorlásra használják majd fel a pedagógusok. Egész órai munkát igénylő, zárthelyi iskolai dolgozatokat csakis a tantervben előírt tár­gyakból és az előírt számiban szabad íratni. Ügynevezett fel­mérő dolgozatokat a tanév ele­jén írásból, helyesírásból, orosz nyelvből, valamint számtan— mértanból írathatnak a peda­gógusok; ezeknek eredménye nem használható fél a tanulók osztályzására. Ellenőrző, úgy­nevezett 5—10 perces röpdolgo- zatokat számtan-mértanból, orosz nyelvből egy-egy tárgy­kör lezárása után a tanulók j ártasságának megállapítására írathatók. Az ilyenek osztály­zata elsősorban a pedagógus tájékoztatására szolgál, s nem lehet döntő a tanuló osztályza­tának lezárásakor. A miniszte­ri rendelkezés értelmében egy napon csak egy tárgyból írat­ható dolgozat, az ellenőrző és az osztályozó értekezletek előtti két hétben pedig semmiféle dolgozatot sem szabad íratni. A továbbiakban a módszer­tani levél kimondja, hogy rend­szeres írásbeli házi feladatot csak magyar nyelv- és iroda­lomból, orosz nyélvből és szám- tan-mórtanból lehet adni, s felhívja a pedagógusokat,- hogy hétfőre egyáltalán ne készít» tessenek a gyermekekkel írás­beli házi feladatot. Az iskolá­ban — megfelelő utasításokkal és tanácsokikál — minden há­zi feladatot elő kell készíteni.- Az évvégi ismétlések időszaká­ban tapasztalható túlterhelés elkerülésére a pedagógusok fordítsanak gondot a tananyag leglényegesebb részeinek és összefüggéseinek rendszeres évközi ismételtetésére. Ugyan­csak nagyobb figyelemmel ál­lítsák össze az órarendet, hogy a gyerekeket a hét egyes nap­jain arányosan terheljék. A pedagógusok világosítsák fel a szülőket gyermekük túl­zott elfoglaltságának (külön­órák, tanfolyamok stb.) káros következményeiről, s tájékozv tassák őket az illető osztály alapkövetelményeiről. Nemzetközi viszonylatban is jelentős eredményeket értünk el a járványok megelőzésében pénzt. wywvwyvwvwwywvywwwvvvyvvyyvvwwyyvv'% Középiskolás KISZ-titkárok Balatonberényben A megye középiskoláiból 52 KISZ alapszervezeti titkár és vezetőségi tag egyhetes táborozáson vett részt Balatonberényben. A fiatalok délelőttönként elő­adásokat hallgattak az If­júság a szocializmusért mozgalomról, a közösségi nevelésről, a középiskolás KISZ-munka változatosab­bá tételéről, délutánon­ként pedig sportoltak, já­tékokat tanultak. Fölvételeink a táborban készültek, az egyhetes ott- tartózkodás néhány mozza­natát lestük el. Konzultáció a délelőtt elhangzott előadásról. izgalmas sakkcsata az ebédlösátor- ban. Az egészségügy egyetlen te­rületén sem -olyan fontos a .megelőzés . jelentősége, mint a 'S fertőző betegségek, járványok 3ellení küzdelemben. Mégis a ^felszabadulás előtt a járvámy- Süevi munka jórészt abban me- Srült ki, hogy egyes járványok v idején különböző egészségügyi ^intézkedéseket tettek, nem volt ^ szó a járványok tervszerű meg­Í 'előzéséről. A szocialista egész­ségügy alapelveinek megfelelő megelőző járványügyi munka falapjait tíz évvel ezelőtt te- ^ rém tették meg a megyei epi- ^(demdológus hálózat felállításá­éval. A körzeti laboratóriumok megalakítása lehetővé tette, ("hogy az egyes megyék maguk (oldják meg a járványokkal (kapcsolatos bakteriológiai fel- (adatokait. Az Országos Köz- (egészségügyi Intézet pedig, mi- (után korábbi bakteriológiai és Coltóanyagtarmelő munkaköré­inek nagy részét más intézmé- C nyelvnek adta át, mint tudomá- Cnyos kutatóintézet megterem- 5tette a járványügyi munka tu- édományos alapjait vwwvvwywvwvwwvvww WVyw> < < < Hazánkban 32 fertőző beteg­séget kell bejelenteni. Általá­ban a fertőző betegeket szigo­rúan el kell különíteni, szük­ség esetén kórháziban kell őket ápolni. A járványok megelőzé­sében az utóbbi években foko­zatosan kiépített széleskörű vé­dőoltási rendszer játssza a leg­fontosabb szerepet. A megbetegedési és halálozá­si statisztika egyaránt a jár­ványügyi helyzet nagy javulá­sát mutatja. A legszembetűnőbb ered­ményt a gyermekbénulásos járványok leküzdésében értük el. Azelőtt átlagosan 300 megbete­gedést jelentettek be évente. Ez a szám járványos eszten­dőkben nemegyszer ezer fölé emelkedett, az 1957. évi nagy járvány pedig 2334 megbetege­dést okozott. A Sabin-féle vé­dőoltások eredményeként, ame­lyekben kereken két és fél millió gyermek részesült, 196p- ban mindössze 38 megbetege­dést jelentettek be, de ezek A vidám da­lolás is hoz­zátartozik a tábori élethez. közül is több esetben nem volt típusos a klinikai lefolyás, és negatív volt a virusivizsgála- tok eredménye. A 38 bejelen­tett esettel Magyarország Hol­landia után a második helyen áll Európában. Járványügyünk fejlődését és a védőoltások ha­tékonyságát mutatja, hogy míg 1931-ben százezer la­kosra 98,4 hastífusz-meg­betegedés esett, és a bete­gek 12,1 százaléka meghalt, 1960-ban csak 5,1 megbe­tegedés esett százezer fő­re, és a megbetegedettek­nek mindössze 1,4 százalé­ka halt meg. Hasonlóan kedvező eredmé­nyek mutatkoznak a diftéria és szamárköhögés járványok­nál. Járványügyünk nagy sikere a malária és a kiütéses tífusz teljes felszámolása. Megfelelő védőoltás hiányában azonban változatlanul problémát jelent az influenza, a hepatitis, a di- sentéria és a kanyaró. Örven­detes viszont, hogy a disentériás megbetegedé­sekben a csecsemők szám­aránya tíz év alatt 22-ről 9 százalékra, a halálozási százalék 17-ről 1,5-re csökkent. < .-(Az egész lakosság vonatkozé* fsában a disentéria-halálozás ^ harmincadéra csökkent, a meg- ^ betegedetteknek 0,2 százalékai ■Ó-hal meg. ( Az elmúlt tíz év sikerei után ,‘a magyar egészségügy folytat­ója erőfeszítéseit főleg a még (megoldatlan problémát jelentő Cvírusbetegségek, a fertőző máj" (gyulladás, az influenza és aka- ínyaró, továbbá a disentéria el- (leni hatásosabb megelőzési módszerek kidolgozására. Fej­lesztik a fertőzést okozó rova­rok és rágcsálók irtását, a fer­tőtlenítő eljárásokat. Növelik a fertőzőbeteg-ágyak számát, és bővítik az Országos Közegész­ségügyi Intézet kutatási lehe­tőségeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom