Somogyi Néplap, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-30 / 178. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1981. július 38. A ghanai elnök látogatása a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban (Folytatás az 1. oldalról.) ország teszi külpolitikájának alapelvévé a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének eszméjét. Az ilyen politika békepolitika, a népek barátságának, egymásra találásának politikája. Kiss Károly a továbbiakban a magyar nép teljes rokonszen- véről és együttérzéséről biztosította a szabadságáért és függetlenségéért harcoló népeket. — Afrika és Ázsia népei megértő barátokra, jó harcostársakra találtak a szocialista országok népeiben, így a magyar népben is — mondotta —, a szocialista országok következetesen támogatták és támogatják a függetlenségükért küzdő és a kivívott függetlenségük megszilárdításáért harcoló országok népeit, erkölcsi és anyagi segítséget nyújtanak számukra harcuk sikeres megvívásához. — Nagy öröm számunkra, hogy a Ghánái Köztársaság . Mindenekelőtt átadta a Ghánái Köztársaság dolgozó népének forró üdvözletét, majd így folytatta: — Valóban, rövid időt töltöttünk még magyar földön, de máris annyi élményben volt részünk, hogy alig győzöm felsorolni. A magyar nép igaz emberséggel, barátsággal fogadott bennünket. A szeretet légköre vesz körül mindnyájunkat. Ez annak a jele, hogy a Ghana és Magyarország népe között mind szilárdabbá ötvöződik a barátság. Akármerre járunk, mindenütt érezzük ennek a barátságnak ezernyi jelét. Szinte az az érzésünk, hogy otthon vagyunk. Az is rendkívül mély hatást gyakorolt ránk, hogy ebben az országban az emberek — nők és férfiak, öregek és fiatalok eevaránt — boldogok, elégedettek, s a rájuk bízott feladatot örömmel végzik. Bármerre tekintünk is, nem hosszúra nyúlt, savanyú arcokkal találkoztunk, hanem mosolygó, kedves emberekkel, s érezzük, hogy minket közéjük tartozóknak, barátoknak tartanak itt az emberek. Magyarországon olyan légkör fogadott bennünket, amely teljességgel mentes minden faji gyűlölettől és megkülönböztetéstől. És ez terveinek valóra váltásához erőnkhöz képest mi is hozzájárulhatunk. Országaink kapcsolatát eddig is a szívélyesség és a barátság jellemezte. E kapcsolatok mindkét nép számára előnyöseknek bizonyultak. Engedjék meg kifejeznem azt a reményemet: Nkrumah elnök úr mostani látogatása népeink' és országaink kapcsolatában további fellendülést eredményez politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt. Tiszta szívből kívánjuk, hogy a jövőben is fényes sikerek koronázzák a ghanai népnek és vezetőinek a nemzeti föl- emelkedéséért folytatott hősies erőfeszítéseit. Kiss Károly befejezésül Afrika szabadságáért és függetlenségéért harcoló népeit, a ghanai és a magyar nép barátságát, valamint a Ghanai Köztársaság elnökét éltette. A megjelentek helyükről felállva éltették Nkrumah elnököt, a ghanai vendégeket. Tovább fokozódott a lelkesedés, amikor dr. Kwame Nkrumah, a Ghanai Köztársaság elnöke lépett a mikrofonhoz. csodálatos jóérzéssel tölti el az emberek lelkét. Nemcsak értelmükkel, hanem szívük melegével és érzéseikkel is felénk fordulnak. S mi vezetett arra, hogy ilyen légkörben fogadjanak bennünket? — folytatta Nkrumah. — Ügy vélem, önök olyan társadalmat építettek föl, amely mentes az embernek ember által való kizsákmányolásától,, mindattól az embertelenségtől/ amely a- kizsákmányolás következménye. Amint már érkezésünk napján is mondottam: nagyon közel hoz bennünket egymáshoz az a tény, hogy a ghanai és a magyar nép hajdani szenvedései és mai törekvései között igen sok rokonvonás van. Mi Afrikában az imperializmus, a gyarmatosítás és a gyarmatosítás új formái, a neokolonializmus ellen harcolunk. Azzal a tudattal küzdünk, hogy siker, győzelem koronázza majd tetteinket. Harcunkban számítunk a magyar nép és más hasonló népek barátságára. Amikor mi Ghánában elnyertük függetlenségünket, nyomban hírül adtuk az egész világnak, hogy a mi országunk függetlenségének addig nincs meg a teljes értelme, amíg egyetlen nem független ország létezik Afrika földjén. Éppen ezért nemcsak az afrikai országok felszabadításáért, hanem az afrikai szárazföld valamennyi országának politikai egységéért is küzdünk. Mert ha nem sikerülne elérnünk a kontinens politikai egységét, akkor az imperialisták az »oszd. meg őket és uralkodj« , elvétől vezérelve egymással szembeállítanának bennünket, és így gyöngítenék erőinket. A függetlenségi harccal párhuzamosan ' küzdünk tehát azért is, hogy ezek között az országok között kialakuljanak a politikai és a gazdasági együttműködés bizonyos formái. mert enélkül az imperialisták örökre rajtunk tartanák a sarkukat, és tipornának bennünket. — Mi ugyanolyan fejlődési irányt választunk magunknak, mint önök. Nagy tanulság és követendő példa számunkra az önök műszaki és tudományos fejlődése, az önök mezőgazdasági tudományának fejlődése és az, ahogyan megszervezik mezőgazdaságukat. Ezért nagyon örülünk, hogy Magyarországra is ellátogathattunk, láthatjuk a magyar nép munkáját, s külön öröm meglátogatni * egy ilyen gyárat, ahol a dolgozóknak .több mint fele nő. Ügy gondolom, ez külön forradalom. Meghajtom az elismerés zászlaját a magyar nők előtt. Sok boldogságot kívánok nekik, s ha majd nekünk is sikerül, hasonló gyárat teremtenünk Ghánában, szeretném megszervezni a munkásküldöttségek cseréjét. A ghanai elnök végezetül a ■Ghanai Köztársaság ■ és a Magyar Népköztársaság népei közötti barátságot és a világbékét éltette. Beszédét hosszan tartó, lelkes taps fogadta. Ezután Szegi Sándor, a gyár kiváló dolgozója az üzem életét bemutató díszes fényképalbumot nyújtott át Nkrumah elnöknek. Á gyűlés részvevői hosszan éltették kedves vendégeinket, köszöntötték Nkrumah elnököt. A lelkes hangulatú baráti nagygyűlés Kas Oszkár főmérnök zárószavaival ért véget. (MTI) Nkrumah beszéde Miért szakadtak meg a lugrini tárgyalások? Genf (MTI) Malek, a pénteken megszakadt lugrini francia—algériai tárgyalásokon részt vett algériai küldöttség szóvivője péntek este sajtóértekezleten nyilatkozott a legújabb fejleményekről. Közölte, hogy a pénteki fordulatot a Szahara kérdésében tanúsított merev francia magatartás okozta. A francia fél ugyanis arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szaharai kérdést csak »a jelenlegi Algéria területének egyötödére sorvasztott algériai állam megalakulása után« hajlandó megtárgyalni. Ezzel — mondta Malek — tárgyalásaink zsákutcába kerültek, és az algériai küldöttség kénytelen volt felfüggeszteni a tárgyalásokat. Hozzáfűzte, hogy újabb találkozó időpontját nem tűzték ugyan ki, mégis fennáll az érintkezés újrafelvételének lehetősége. Az algériai küldöttség kompromisszumos lépésként indítványozta, hogy a szaharai kérdést a szaharai ásványkincsek kitermelésében kifejtendő együttműködés problémájával együtt vitassák meg, de a franciák a Szahara ásványkincseinek olyan módozatú kitermelését javasolták, amely továbbra is francia szuverenitást biztosított volna a Szahara fölött, Ez világosan megmutatta, hogy a francia kormány a Szaharától megfosztott »független« Algériával szeretné megtárgyalni a szaharai ásványkincsek kitermelését. A franciák- igyekeznek elodázni Szahara politikai szuverenitása kérdésének megoldását. Ilyen körülmények között az algériai küldöttség számára megnehezítették, ?nt lehetetlenné tették a tárgyalások folytatását. Fanfani moszkvai látogatásának programja Róma (AFP). Fanfani olasz miniszterelnök vezetésével pénteken este Rómában szűkkörű értekezleten kidolgozták a miniszterelnök küszöbön álló szovjetunióbeli hivatalos látogatásának prog- i ramját. I Az útiterv szerint a Segni ;í külügyminiszter kíséretében utazó Fanfani augusztus 2-an V-| és 3-án tartózkodik Moszkvá- . i ban, s Hruscsov fogadja. A nemzetköri kérdésekről folytatott tárgyalásaikon jelen lesz Gromiko szovjet és Segni olasz külügyminiszter is. Fanfani megtekinti a moszkvai Lomonoszov-egyetemet, valamint a mezőgazdasági és ipari kiállítást. Az'olasz kormányküldöttség augusztus 4-ét Leningrádban tölti, majd 5-én reggel utazik vissza Rómaba. (MTI) Amerikai repülőgép incidense Havanna (MTI). Az amerikai Eastern Air Lines légiforgalmi társaság Elektra típusú utasszállító repülőgépe 32 utasával fedélzetén a napokban menetrendszerű útirányát megváltoztatva a havannai Jósé Marti repülőtérén szállt le. Vizsgálatot indítottak, és kiderült, hogy a gép egyik utasa kényszerítette a gép személyzetét az útirány megváltoztatására. Az utas elmondotta: az amerikai hatóságok megtiltották, hogy Kubába utazzék, s ezért határozta el magát erre a tettre. Mint a TASZSZ jelenti, a kubai kormány képviselői nyomban kapcsolatba léptek a légitársasággal, hogy visszajuttassák a repülőgépet. Az AP amerikai hírügynökség jelentése szerint az Eastern Air Lines légitársaság gépe július 25-én délután visszaérkezett Miamiba. Az utasok újságírók kérdésére elmondották, hogy Havannában rendkívül udvariasan bántak velük. Baudauin belga király távirata Dobi Istvánhoz I. Baudouin belga király táviratban mondott köszönetét Dobi Istvánnak, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa elnökének Belgium nemzeti ünnepe alkalmából küldött jó- , kívánságaiért. UVlTl) NEMZETKÖZI SZEMLE A niug^ati poIiiifosE Napjainkban már a józanabbul ítélő nyugati sajtóorgánumokban is mind gyakrabban esik szó a laoszi, a kubai, a nyugat-berlini kérdések kommentálásával kapcsolatban a nyugati politika csődjéről. Hogy ez a politika súlyos válságban van, azt évről évre többen és tisztábban ismerik föl a kapitalista világban is. Ez a válság nem napjaink jelensége, de évről évre mélyül, szimptomái mind súlyosabbakká válnak, így egyre nyilvánvalóbb fölismerése azok számára is, akik hosz- szú időn át nem akartak szembenézni a valósággal, és igyekeztek nem venni tudomást az erőviszonyok változásáról. A sikertelenség nyomja rá bélyegét e politika minden megnyilvánulására: a távol-keleti és afrikai eseményekre való reagálásuktól erőszakos szembenállásukig a dél-amerikai népek szinte egységesen kialakuló állásfoglalásával, akik a jenki gazdasági monopóliumok polipkarjaiból mindinkább igyekeznek szabadulni. E politika kudarca mutatkozott meg mindennél jobban az esztelen kubai kalandban, és ez nyilvánul meg a laoszi kérdésben is. Éppen a laoszi üggyel kapcsolatban állapítja meg találóan a National Herald szemleírója, hogy az amerikai beavatkozás itt is hatástalannak bizonyult, és csúfos kudarcot vallott. Ugyanakkor rámutat, hogy a nyugati hatalmak nehézségeit, egyre megoldhatatlanabbá váló dilemmáit nem valami múló jelenség, egyes személyek melléfogása, hanem politikájuk fölépítése, rendszerükben gyökerező szerencsétlen struktúrája okozza. Tanulságos, amikor a lap ezt a fölépítést elemezve hangsúlyozza, hogy a kapitalista vezető hatalmak a mai korszak legfontosabb kérdéseivel kapcsolatban állandóan változó magatartást tanúsítanak. Egyetlen lényeges kérdésben sincs a Nyugatnak kialakult álláspontja, építő javaslata, céltudatos programja. Csak a leszerelésnek égető és az egész emberiség által lélegzetvisz- szafojtva figyelt kérdésével kapcsolatban legalább ötször változtatták felfogásukat, amíg aztán — Kennedy legújabb bejelentéseit tekintve — a leszerelés kérdését az újrafölfegy- verkezés erőfeszítéseivé alakították át. Ez nem jelent alapjában véve túlzottan nagy lépést számukra, hiszen féllábbal altkor is az esztelen fegyverkezési hajsza talaján álltak, amikor népeik és a világ közvéleményének megnyugtatására a legkenetteljesebb békeszólamokat hangoztatták. Stratégiájuk lényegében mindig arra irányult, hogy katonai nyomást gyakoroljanak, hiszen a békés tárgyalások nem hoznak busás osztalékot a fegyver- gyárosoknak. Számos nyugati lap állapítja meg, hogy a teljes sikertelenség nyomja rá bélyegét az elmúlt évek nyugati politikájára. Elemzésük során rámutatnak, hogy ezt a sikertelenséget nagyrészt azoknak a forrásoknak kiapadása okozza, amelyeknek segítségével hibás céljaikat szerették volna elérni. Kimerültek azok a források, amelyekből a gyarmati háborúikat táplálták, a megvesztegethető rendszeredet támogatták. Fenntartották reménytelen szélkakas-politikájukat például Kína vonatkozásában; segítették az esztelen kalandokat, mint a szuezi vagy kubai; végül pedig megsokszorozták a szövetségeket, amelyek csak az elégedetlenséget növelik. Egyes nyugati kommentátorok előtt már az is dereng, hogy az erők egyensúlya is eltolódott közben a szocialista tábor, a Szovjetunió javára, s ezt a tényt ma már nyugati körök is kezdik — ha némi rerignációval is — elismerni. Talán mindennél jobban, világosabban mutatja azonban a nyugati poiiu .. ..udjét, teljes zsákutcába szorulását, siralmas válságát, ahogy a nyugat-berlini kérdést immár hetek óta körülköntörfalazfák. Hruses >v nyílt, világos, logikus bejelentéseire, melyek <ninden jó- akaratú, békeszerető ember számára nyilvánvalóvá tették, hogy legfőbb ideje több mint másfél évtized után eltakarítani a háborús maradványokat, megszüntetni azt a gócot, mely Nyugat-Berlin problémájával a világbékét fenyegeti — riadt kapkodás, kaotikus hangzavar, tanácstaladság vagy dühös kardcsőri vcés volt eddig minden válasz — beleértve Kennedy nagy reklámzajjal beharangozott szerdai beszédét is. Joggal kifogásolják ezzel a beszéddel kapcsolatban a táigyilagosabb nyugati hangok is, hogy az elnök adós maradt benne az építő célú javaslatokkal. Sehol az egész beszédben egy józan érv, kísérlet valami ésszerű megoldás, valami tárgyalási alapul szolgáló indítvány fölvetésére. Ehelyett a háborús nisz- tériakeltés lármája, a fölemelt katonai költségvetés millióival való dobálózás vonul végig a beszéden, aminek a nyugati táborban is — melynek egysége egyre nyilvánvalóbban csak fikció — egyedül Bonn tapsol lázasan és fenntartás nélkül. Pedig szinte szükségtelen itt elmondani azt újra és újra, ami ma már minden józanul gondolkozó ember előtt világos, hogy a békekötés ténye a német kérdés kapcsán nem jelenthet »fenyegetést« senki számára, és a senki által r.em veszélyeztetett, ellenkezőleg nemzetközi garanciákkal körülbástyázott Nyugat-Berlin »szabadságának megvédéséhez« nem kell fegyverkezésbe ölt milliárdokat kivenni az amerikai, angol, francia egyszerű ember zsebéből. Mindez csak ürügy, mohón megragadott alkalom, hogy az amerikai gazdasági élet kátyúba került szekerét megvédjék az elsüllyedéstől, s hathatós katonai program millióival próbálják injekciózni a válságba került gazdaságot, ugyanakkor nem feledkezve meg a fegyvergyártó monopóliumok busás profitjáról. Mondanunk sem kell, hogy ezek a mesterséges intézkedések nem a kibontakozáshoz vezető javaslatok az USA gazdasági problémáival kapcsolatban sem. Az igazi megoldást kilátásba helyező javaslatokkal ugyanúgy adós maradt Kennedy beszéde — melynek fegyverkezési adatai között szinte elveszett a tárgyalások készségére utaló néhány mondat —, mint ahogy a válságba süllyedt nyugati politika a nemzetközi életben is évek óta adós maradt minden konkrét kezdeményezéssel, kibontakozást, enyhülést segítő, tárgyalási alapot nyújtó javaslattal. És ez nem véletlen. A nyugati politika válsága mélyen benne gyökerezik a kapitalista rendszer általános válságában, s szervesen összefügg azzal. Nevek, személyek változhatnak, vezetők kicserélődhetnek — hiába: az önmagát túlélt, a népek felfogásával szembenálló, így gyökértelenné vált rendszer nem képes építő célú javaslatokat, életképes érveket, józan, az élettel, haladással lépést tartó, a történelem áramával telített indítványokat hozni. Nem képes egyszerűen azért, mert életképtelenné vált, kiapadt, nincs már ehhez ereje, és nincs igazsága, amit kifejezhetne. Nem telik tőle más, mint makacs ragaszkodás a ma már túlhaladott módszerekhez, fegyvercsörtetés, háborús hisztériakeltés, míg a népek ereje, a közvélemény hangulata oda nem kényszeríti a tárgyalóasztal mellé. Gyanús körülmények a Casablancánál lezuhant csehszlovák repülőgép katasztrófája körül Prága (MTI). A Casablanca mellett július 12-én lezuhant csehszlovák repülőgép katasztrófájának kivizsgálásában részt vett csehszlovák szakemberek visszaérkeztek Prágába. Ezzel véget ért a vizsgálat első szakasza, amely azonban nem derített teljes fényt a szerencsétlenség körülményeire és okára. Annyit sikerült megállapítani, hogy az II—18 típusú utasszállító gép motorjai a katasztrófa bekövetkeztéig rendesen működtek. A gépet tapasztalt személyzet irányította. Mikus kapitány ismerte a casablancai repülőteret, hiszen már négy ízben volt kénytelen leszállói, amikor Rabat nem fogadta a gépet. A szerencsétlenség nem sokkal éjfél után következett be ’gén alacsony felhőmagasságnál. A Rudé Právo szerint legkevésbé azt a kérdést sikerült tisztázni, miért repült a gép olyan alacsonyan. Ez okozta, hogy váratlanul a földdel érintkezett, majd beleütközött egy 150 000 volt feszültségű áramvezetékbe. A csehszlovák szakértőknek az a véleményük, hogy ha a gép nem akad bele a magasfesz.ült- ségű. vezetékbe, a pilótának minden valószínűség szerint sikerül a gépet ismét a magasba emelni. A Rudé Právo rámutat, hogy a fennmaradó magnetofonszalagok a casablancai repülőtér francia személyzetének »gyanúsan pontatlan és passzív« tevékenységéről tanúskodott. Beigazolódott, hogy Mikus kapitány is felismerte az ellenőrző toronyból kapott adatok helytelenségét, amikor a tényleges lábmagasságot métermagasságként adták meg neki. Jellemző az is, hogy René Mul- lero, a francia műszak vezetője, aki 15 évig teljesített szolgálatot Marokkóban, a szerencsétlenséget követő napon hirtelen elutazott Afrikából. Az eddigi vizsgálat tehát nem oszlatta el, sőt inkább igazolni látszik azt a föltevést, hogy a Prága és Bamako közötti csehszlovák járaton bekövetkezett második légikatasztrófát nem véletlen okozta. A csehszlovák sajtó marokkói lapokat idéz, amelyek nyíltan rámutatnak arra a lehetőségre, hogy Casablancánál bűncselekmény történt. Az Al-Maghrid A1 Arabi szerint »fennáll a lehetőség, hogy ez esetben a tőkés nyugat reakciójáról van szó Afrika és a szocialista tábor országainak kapcsolatára«. A lap utal arra, hog-y a nyugati tőkés országok, amelyek sokáig monopóliumot élveztek áz afrikai kontinens felé vezető légi vonalakon, nem nagy lelkesedéssel szemlélték kizárólagos helyzetük elvesztését. Közös szovjet amerikai közlemény a moszkvai tárgyalásokról Moszkva (TASZSZ). Az Egyesült Államok és a Szovjetunió kormányának képviselői, akik július 17-+Ő1 Moszkvában véleménycserét folytattak a leszerelésre és a leszerelést tárgyalások felújítására vonatkozó kérdésekről, július 29-én megállapodtak abban, hogy további talákozóikat szüneteltetik, s ezek folytatásának időpontját és helyét később közlik. (ívsri)
