Somogyi Néplap, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-02 / 154. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1961. július 2, JÓ MUNKÁT FIATALOK! Ifjúsági építőtáborba indul ma reggel 440 somogyi fiatal, 280 fiú és 160 leány. Vár reájuk a balatonlellei vízlecsapolás és a Balaton- újhelyi Állami Gazdaság gyümölcsöse, és nem utolsósorban vár reájuk a Balaton, hogy munka után kellemesen felfrissítse valameny- nyiüket enyhet adó vizével. Az önkéntes ifjúsági építőtáborok már több éves múltra tekinthetnek vissza, és minden jel arra mutat, hogy évről évre népszerűbbé válnak a középiskolás fiatalság körében. Elég csak arra gondolni, hogy rendszeres a túljelentkezés a táborokba, és aki kimarad, fűhöz- fához szalad protekcióért, csakhogy elmehessen. Hogyan, miért válhattak ennyire népszerűvé az ifjúsági táborok? — vetődik fel a kérdés, hiszen mindenki tudja, hogy gyakran kemény munkával kell bebizonyítani, ki a legény a talpán. A csizma nem egyszer feltöri a lábat, a tűző napon sem kellemes hat órát dolgozni, és még lehetne sorolni a tábo- • rozással járó »kellemetlenségeket«. A fiatalok mégis örömmel vállalják a munkát, derekasan helytállnak, becsülettel dolgoznak. Tavalyi vagy még régebbi példák bizonyítják, hogy a kéthetes táborozáson nagyszerű ifjúkommunista közösségek kovácsolódnak egybe, itt érvényesül csak igazán az > egy mindenkiért, mindenki egyért« elv. A különböző iskolákból összejött fiatalok megismerkednek egymással, kapcsolatokat alakítanak ki. Rendszeressé vált immár, hogy a táborokban az elmúlt évről ismert arcok jelennek meg Csurgóról és Nagyatádról, Tabról és Kaposvárról, s régi barátként köszöntik egymást az érkezők. S a táborozás alatt az sem lebecsülendő, hogy munka után ott a Balaton, fürödhetnek, szórakozhatnak a gyerekek kedvük szerint. Gazdag művelődési és sportolási lehetőséget biztosít számukra a táborok vezetősége. Előadásokat hallgathatnak majd a nemzetközi helyzetről nem kisebb előadóval, mint Péter János külügyminiszter-helyettes. Meglátogatják majd a táborokat a megyei színház művészei, és neves fővárosi színészek is jelezték már, hogy műsort adnak a fiataloknak. Holnap megkezdődik a munka, termővé válik majd á talaj Irmapusztán, s a lányok munkájával a gyümölcs és a zöldség előbb kerül majd a fogyasztók asztalára. A somogyi emberek — és nemcsak a gyermeküket táborba engedő szülők — figyelemmel kísérik a 440 fiatal munkáját. Az elmúlt években ifjaink nagyszerűen helytálltak. Bizonyára most sem vallanak szégyent. Szó-mk&zdQ. KELLEMETLEN apiÓPÚjjo k kai Egy hétköznap este a Kinizsi Sörözőben Csehszlovákiába készül a Somogy megyei Rendőrfőkapitányság kultúrcsoportja Évek óta jelentős sikerek kísérik a BM Somogy megyei Rendőrfőkapitányság kultúrcso- portjának munkáját. Az utóbbi években kétszer értek el első helyezést országos versenyen. Május óta szorgalmasan próbálják azt a műsorukat, amely- lyél tíznapos csehszlovákiai Van pénz, de nincs kivitelező (Tudósítónktól.) Legfőbb ideje, hogy megkezdődjék az iskolák, művelődési intézmények karbantartása, felújítása. A pénz mindenütt rendelkezésre áll. Több helyen már meg is kezdték a munkákat, de nem mindenütt. Százezer forint van biztosítva a szentai iskola tatarozására. A helyi tanács kellő időben gondoskodott tervezőről, kivitelezőről. Bár a tervdokumentációnak március 25-re kellett volna elkészülnie, azt csak jó két hónappal később bocsátotta rendelkezésre a Kaposvári Tervezőiroda. A késés miatt a cso- konyavisontai ktsz közben egyéb munkát vállalt. S ilyenkor már nehéz más kivitelezőt találni. Hasonló a helyzet a berzen- cei iskolánál is, amelynek tatarozására 200 ezer forint áll rendelkezésre. A Tatarozó Vállalat csak ígérgeti a kivitelezési szerződés megkötését, s még mindig nem állapodtak meg abban, hogy mikor kezdik, illetve fejezik be a felújítást. Még a télen elkezdték a ber- zencei mozi tatarozását, bővítését. Néhány hónapja azonban szünetel a munka. Hogy miért? Erre csak a Moziüzemi Vállalat tudna válaszolni. Minden további késedelem veszélyezteti a művelődési otthon munkáját: a mozi hetenkénti négy előadása más rendezvényekkel, előadásokkal ütközne. irtsuk a lucerna és lóhere legveszed dmesebb kártevőjét, a herefojtó arankát Arankairtósra kitűnően bevált a „Krezonit E" gyomirtószer 0,75 — l°/o-os töménységű permetleve, ▼agy Kuskután 10%-os töménységű oldata, vagy Novenda (sárgaméreg) l°/o-os, vagy Vasgálic 18 — 20’/l-o8 permetleve,' Arankairtáshoz négyzet- méterenként 1 liter permedé szükséges Beszerezhető: a földműves- szövetkezetekben, állami kiskereskedelmi vállalatok boltjaiban és vetőmagboltokban. Forgalomba hozza: a Műtrágya és Növényvédőszer Értékesítő Szövetkezeti Vállalat és megyei kirendeltségei (39i'9) körútra indulnak július 15-én. Fellépnek a komáromi Hajógyárban, majd Érsekújvár, Du- naszerdahely, Nyitra és Léva lesz fellépésük színhelye. A 48 tagú együttes a többi között a Somogyi cigánytáecok, a Somogyi pásztortánc és a Somogyi karikázó című kompozíciókkal, leány- és férfitáncokkal, népi zenekari számokkal, népdalokkal és népballadákkal, valamint egy egyfelvonásossal készül a külföldi vendégszereplésre. A kultúrcsopart július 9-én, vasárnap este az Ifjúsági Házban mutatja be új műsorát. Számtalan felirat, hirdetés csábítja Kaposvár lakóit — kellemes szórakozást ígérve — a szenitjakabi Kinizsi Sörözőbe. A szíves meghívásnak mi is eleget tettünk — az Állami Kereskedelmi Felügyelőség munkatársaival. Hétköznap este volt, néhány asztaltársaság szórakozott csak. Mégsem éreztük túlságosan jól magunkat. Hogy miért? Erről írunk az alábbiakban. „Nem szándékosan tettem.. Három féldecit kérünk. Mindegyik kevesebb — az egyik 1,2, a másik 1,1, a harmadik 1 centiliterrel. 5,10 forinttal károsítottak meg bennünket a gebines üzletvezető javára. — Nem szándékosan tettem, nagy volt a tolongás — védekezik Horváth Lajosáé csapos, az üzletvezető sógornője. Védekezése elfogadhatatlan. Tízéves vendéglátói gyakorlata van, s nem volt oly sok a vendég, hogy ne dolgozhatott volna nyugodtan. Mit csinál akkor, ha valóban nagy a tömeg? Számolásból elégtelen A belső teremben fizet egy társaság. Horváth Tibomé felEGY KIVÁLÓ BOLTVEZETŐ A büssűi fmsz irodájának falán van egy nagy vörös zászló. A MÉSZÖV és a KPVDSZ kongresszusi versenyzászlaja, amit a szövetkezet 1960 második felében végzett kiváló munkájával nyert el. Egy oklevél pedig azt tanúsítja, hogy a szövetkezet 1959-ben a kiváló címet is megkapta. Az fmsz fiatal igazgatósági elnöke, Lukács József — miközben a zászlót és az oklevelet nézegetjük, megjegyzi: — Az eredményekben, a versenyzászló és a kiváló cím elnyerésében igen nagy érdeme van Szia. vicsek István boltvezetőnek. Pontos, szorgalmas ember, igen lelkiismeretesen végzi munkáját, mindig hiány nélkül számol el. A falu lakói nagyon szeretik. Közelebbiül is szeretnénk megismerkedni Szlavicsek Istvánnal, de látogatásunkkor a boltot zárva találjuk. Úgy tart nyitva, ahogy a lakosság kívánja. Lakásán is hiába keressük. — Kaposvárra ment áruért — közli felesége, a délutáni busszal jön haza. — Ugyanis nem várja meg, míg a nagykereskedelem, a MÉSZÖV a megrendelt árut a szokásos túranapokon leszállítja. Igen nagy gondot fordít a személyes piackutatásra is. Nem törődik vele, akár meleg, akár hideg az idő, bejár a megyeszékhelyre, hogy a falu lakóinak minél nagyobb áruválasztékot biztosítson. Délután újból keressük, akkor meg a nagy forgalom miatt alig tudunk vele beszélni. A bolt zsúfolva — egy kicsit talán túlságosan is — áruval. Több mint kétezerféle cikkel foglalkozik Szlavicsek István, aki egy személyben boltvezető, raktáros, pénztáros, áruátvevő stb. Néha felesége segít neki, főleg szombaton, amikor a tsz-ben fizetés van, de különben reá vár minden feladat. Egy kislány szódavízért jön. Két nénike sót, paprikát, cukrot vásárol. Egy idős bácsi kenyeret visz. Épp most hozták az igali sütődéből, igen szép a kenyér, elégedett a boltvezető és a vásárló is. Megállás nincs. Azonban látFelhívjuk az üzemek ügyeimét, hogy július 3-án megnyíló éttermünkben az előfizetések június 30-án megkezdődtek. Érdeklődni lehet: Ady Endre u. 2. I. emeleten, a Mecsekvidéki Üzemi Vendéglátó Vállalat irodájában. (3729) rá, igen szíveden csinálja. Mióta is? — 1934 óta, 27 éve vagyok a szakmában. A felszabadulás előtt a Hangyánál dolgoztam. Ebbe a faluba 1946-ban kerültem. A szövetkezetnél megalakulása óta tevékenykedem. Egy-egy napon 2—300 embert szolgálok ki. A bolt havi átlag- forgalma 85 ezer forint, de néha még a 100 ezret is meghaladja. — Az áruellátás? — Tűrhető. 300 ezer forintos raktárkészletem van. Általában mindent megtalálnak itt a vásárlók, amit keresnek. A jövőben azonban jó lenne legalább nyáron felvágottal is ellátni a büssűi és a többi falusi vegyesboltot. Ilyenkor nemigen érnek rá főzni az asszonyok. Korszerűtlen a bolt, nagy szükség lenne bővítésére. Mégis mindenütt rend, tisztaság. Látni, hogy olyan ember dolgozik itt, aki megbecsüli a szövetkezeti vagyont, tiszteli a vevőket, és igényes saját magával szemben. Ezért kapott Szlavicsek István kétszer is kiváló jelvényt és kiváló dolgozó oklevelet. Sz. L. szolgáló számol, összead, végeredmény: 31,25 forinttal számít többet, mint amit fogyasztottak. Hogyan? Hiszen neki is majd tízéves szakmai gyakorlata van! — Éreztem, hogy nem jól számoltam, de hiába adtam össze kétszer is, nem vettem észre, hogy hibáztam — mondja. Szerencsére a vendégek észrevették a hibát. A vendég honnan tudja ? Hiába kér étlapot az ember, ilyet itt nem készítenek — legalábbis a vendégek számára nem. A. konyhában találni ugyan egy étlapnak nevezett, ceruzával firkált valamit, de azt, hogy melyik év melyik hónapjában milyen napon készült, hiába keressük rajta. Kénytelen a vendég azt elfogadni, amit a felszolgáló mond, nem tudja ellenőrizni, hogy igaz-e. Pedig tévedés ákarva- akaratlanul is előfordul. A felszolgáló például 10,80 forintot fizettetett a vendégekkel a pörköltért. A konyhában talált firkálmányon viszont 10,55 forint volt feltüntetve egy-egy adag pörkölt áraként. Nem sóikról, csupán néhány fillér különbségiről van szó, de ha minden ételnél csak ennyi a »tévedés«, a sok kicsiből sok összegyűlik a vendégéle kárára. Sok a részeg A zenekar előtt egy nagyobb társaság — László-napot tartanak. Hirtelen egyikük a szomszédjához vág egy poharat, s ebből majdnem verekedés támad. A söntésből bukfencezve gurul ki fogadásból egy gumicsizmás, rendetlen ruhájú férfi. A nagyteremben ordítozás. A fehér atlétatrikós Győri István véletlenül egy másik ittas vendég lábára lépett, s emiatt lökdösik, taszigálják egymást. Kimennek az udvarra, kibékülnek, kölcsönösen összetapossák egymás lábát, majd visszatérnek, s folytatják az ivást. Elemér, a zenekar cimbalmosa majd elesik, olyan részeg. — Srácok, szeretlek benneteket — mondja mindenkinek, s összecsókolgatja a vendégeket. A söntésben tilos a kiszolgálás, mégis kiszolgál, pénzt fogad el a csapos. A részeg embereknek senki sem szól, hogy ideje már hazamenni. Nem ártana, ha. egy rendőrjárőr éjjelenként útba venné a Kinizsi Sörözőt, és segítene rendet teremteni. II. osztály — igények nélküli A söröző zenés kisvendéglő, másodosztályú árakkal. A vendég azonban — mint a felsorolt példák is mutatják —• osztályon aluli állapotokat talál. Inkább hasonlít ez egy késdobáló, talponálló, kültelki kocsmához, mint kisvendéglőhöz. Érthetetlen, miért tűri a földművesszövetkezet, az FJK és a MÉSZÖV, hogy ilyen állapotok uralkodjanak itt. Megengedhetetlen az is, amit a zenészek csinálnak. Lényegében az ordítozó részegek mulatozását kísérik, alig-alig játszanak szórakoztató és tánczenét. Pedig szerződésük is van. A zenekar vezetője ott- jártunkkor odaadta hegedűjét egy fiatalembernek, s az ját* szott rajta, az ő társaságának, a zenekar többi tagja pedig másoknak muzsikált — persze megint mást. Ne csak az árak legyenek másodosztályúak a Kinizsi Sörözőben! Biztosítsa a szövetkezet, hogy az ide járó vendégek’ színvonalas kiszolgálásiban, szórakoztatásban is részesüljenek! Szalai László Minőség szerint változik a cigánymeggy ára s jogos-e ciJLapumk június 29-i számában tudósítónk tollából cikk jelent meg »Nem csökken a cigánymeggy átvételi ára« címmel. A tudósítás félreértésre ad okot, mivel azt mondja ki, hogy a MÉK átvevőhelyein az utolsó szem cigánymeggyet is 2,80 forintos áron veszik át. A cikk megjelenése után sok olvasónk panasszal fordult szerkesztőségünkhöz, és választ kért arra, hogy tőlük miért 1,10 forintos árban vették át a meggyet. Erről panaszkodik Hajmási Lajos igali, Tóth Irén látrányi és özv. Szarka. Vendelné inkei olvasónk. Mindhármam becsapva érzik magukat, és a helyi felvásárlót okolják a történtek miatt. Megkérdeztük Vadalma Tibort, a MÉK igazgatóságának helyettes elnökét, hogy mi a helyzet a cigánymeggy felvásárlási ára körül, vasóink panasza. — A tudósítónak adott tájékoztatás és a cikk .megjelenése közti időben — mondotta Vadalma Tibor — bizonyos változás történt. A helyzet ugyanis az — mint általában minden terménynél —, hogy a felvásárlási ár a minőség szerint változik. Tehát változatlanul átvesszük 2,80-ért azt a meggyet, amely száraz, nem repedezett, nincs közte levél, és ha szárral szedték. Azt a cigánymeggyet, amely a követelmények bármelyikének nem felel meg, csak 1,10 forintért, szeszipari áron tudjuk átvenni. A panasztev.ők gyümölcse minden bizonnyal ebbe a' kategóriába esett, és ezért vették át tőlük a felvásárlók ezen az áron. Ez az intézkedés van tehát érvényben, ez a helyzet a cigánymeggy felvásárlási árával. Magasabb átvételi árakat fizet alacsonyabb átvételi súly mellett az Állatforgalmi Vállalat az 1962. évre lekötött szerződött sertések után. Az 1962. évre érvényes átvételi árak a következők: fehér hússertés 106—120 kg-ig 15,70 Ft 121 kg felett 16,50 Ft hús- és húsjelegű sertés 106—130 kg-ig 15,30 Ft 130 kg felett 16,20 Ft zsír- és zsírjellegű sertés 126—140 kg-ig 15,20 Ft 140 kg felett 16,- Ft tenyésztésbe fogott koca. és kanlott sertés 170 kg felett 14,50 Ft Az 1961. július 1-én beinduló akció feltételei szerint a közös gazdaságok falkás leadás után az eddigi gyakorlat szerint nagyüzemi felárat, az egyéni és háztáji gazdaságok kedvezményes áron sertés darabonként 150 kg szemes takarmányt is kapnak. (3731)
