Somogyi Néplap, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-16 / 166. szám
SOMOGY! NÉPLAP Vasárnap, 1961. július WL A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról) [kor e cikkek behozatala — a ból a kivitel kisebb volt, mint felvásárlás elmaradása folytán egy évvel korábban, ugyanak-l— jelentősen emelkedett. A lakosság jövedelmei és vásárlásai 1961 első félévében a mun-« kásák és alkalmazottak részére kifizetett összes munkabér mintegy 4 százalékkal -volt több, mint a múlt év azonos időszakában. A munkabérek növekedése részben a foglalkoztatottság, részben az átlagkeresetek növekedéséből adódott. Az ipari munkások és alkalmazottak egy; keresőre jutó havi átlagkeresete a fé'év folyamán mintegy 1 százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakának színvonalát. A nyugdíjak címén kifizetett összeg 14 százalékkal növekedett.. A lakosság takarékbetét-állománya a félév folyamán 1,5 milliárd forinttal növekedett.- A kiskereskedelmi forgalom 2 százalékkal nagyobb volt, mint I960 első félévében, de elmaradt az 1961 első félévére előirányzott színvonaltól. Az élelmiszerforgalom 5 százalékkal nőtt. Zsírból és tejből egyaránt mintegy 11 százalékkal, vajból 7 százalékkal, sajtbál és cukorból mintegy 4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi eladás. A forgalomba hozott húsmennyiség ugyanannyi volt, mint a múlt év első felébein. A kiskereskedelmi élelmiszerellátás egyes cikkekből időnként nem volt kielégítő. A vendéglátó és üzemi étkeztetési vállalatok eladási forgalma 6 százalékkal nett. A városi piacokra felhozott élelmiszermennyiség is meghaladta a múlt évi első félévi szintet. A piaci árszínvonal a félév egészét tekintve átlagosan 5—6 százalékkal alacsonyabb volt, mint a múlt év azonos időszakában. 1961 első félévében a ruházati cikkek eladási forgalma kisebb volt, minit 1960 első felében. Egyes tartós fogyasztási cikkek forgalma ugyanakkor jelentősen nőtt. Például televízió-vevőkészülékből 56 százalékkal, mosógépből 29 száza lékkai többet, személyautóból csaknem háromszor annyit adtak el, mint egy évvel ezelőtt. A kereskedelem árukészlete a félév folyamán mintegy 70p millió forinttal nőtt, és 1961 június végén meghaladta a 19 milliárd forintot. Népmozgalmi, egészségügyi és kulturális eredmények 1961. június 30-án az ország lakosainak száma 10 046 000 voDit, 25 000-rel több mint a félév elején. A lakosság számának növekedése a félév folyamán nagyobb volt, mint 1960 első felében, ez a halálozások jelentős csökkenésével függ össze. A születések száma mintegy 3 százalékkal csők. kent. Tovább csökkent a csecsemőhalandóság: 1960 első felében 1000 élve szütetett közül 52 halt meg egyéves kora előtt, ez az arány 1961 első felében 46 volt. 1961 első felében a társadalombiztosításba bevontak száma 500 000 fővel, 9 400 000-re emelkedett. Ezzel a lakosság 94 százaléka részesül a társadalombiztosítás juttatásaiból. A kulturális érdeklődés további fokozódását jelzi, hogy az 1961. évi ünnepi könyvhéten — előzetes adatok szerint 100 000—i.50 000 példánnyal több könyvet adtak el, mint az elmúlt évi könyvhéten, félév folyamán nagymértékben — 40 000-rel, 143 000-re —nőtt a televízió-előfizetők száma. A mozilátogatók száma mintegy 4 százalékkal kevesebb vol mint I960 első felében, de félév folyamán az ország minden egyes lakosára számítva így is 7 mozilátögatás jutott. A községek kulturális fejlődését elősegítette, hogy a félév folyamán további 30 községbe vezették be a villanyt. Jelenleg a községele 93 százaléka van villannyal ellátva. Budapest, 1961. július hó 16. Központi Statisztikai Hivatal Kínai—koreai közös nyilatkozatot adtak ki Pekingben Peking (Üj Kína). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségének Kínában tett látoga- . tása alkalmából kínai—koreai közös nyilatkozatot írtak alá. A közös nyilatkozat rámutat, hogy Kína és - Korea békés külpolitikát folytat és állhatatos erőfeszítéseket tesz a -különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének megteremtésére és a nemzetközi feszültség enyhítésére. A két ország vezetői aktívan támogatják a Szovjetunió általános leszerelésre, az atomfegyverek eltiltására és a német békeszerződés megkötésére vonatkozó javaslatait. Az a véleményük, hogy a Németországgal kötendő békeKasszem beszéde az angolok kuwaiti agressziójáról Mint a Reuter és az AP jelenti, Kasszem iraki miniszter- elnök pénteken este,- a július 14*i forradalom harmadik évfordulóján egy emlékmű felavatásakor beszédet mondott. A miniszterelnök behatóan foglalkozott a kuwaiti helyzettel. Megállapította, hogy Irak a béke és a semlegesség politikájához híven továbbra is törekedni fog kuwaiti jogainak érvényesítésére. Hangoztatta. hogy Kuwait megszállása folytán a sejkség az angol imperialisták »hídfőjévé« vált. Követelte, hogy az angol csapatok azonnal hagyják el a sejkséget, szüntessek be irak" elienes agressziójukat. »Valójában nem a kuwaiti sejkkel, hanem a£ angol imperializmussal állunk harcban. Jogainkért küzdünk, és nincs hatalom a földön, amely megakadályozhatna bennünket -e- rületünk visszaszerzésében« — mondotta Kasszem. Befejezésül közölte, hogy az iraki hadsereg készen áll bármilyen támadás visszaverésére, az iraki nép kész a végsőkig szembeszállni az angol gyarmatosítókkal. (MTI) A rostocki értekezlet közleménye Rostock (TASZSZ). Pénte.ken Rostockban a keleti-tengeri országok és Norvégia ifjúsága képviselőinek értekezletének részvevői egyhangúlag elfogadtak egy közleményt, amelyben kifejezik azt a meggyőződésüket, hogy a békeszerződés megkötése a két német állammal, Nyugat-Berün szabad, demilitarizált várossá változtatása és az atomfegyvermentes övezet megteremtése döntő mértékben elősegítené a béke biztosítását a Keleti-te.i- ger térségében. »Ezért támogatjuk a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság megfelelő javaslatait, amelyek megnyitják az utat e problémák megoldása félé« — hangzik a közlemény. A részvevők javasolták, hogy 1962-ben rendezzék meg a keleti-tengeri országok, Norvégia és Izland fiataljainak értekezletét. Pénteken Rostockban megalakult az NDK Északi Társasága, amelynek célja erősíteni a kapcsolatokat a Német Demokratikus Köztársaság és a skandináv országok szervezetei és állampolgárai között. (MTI) Strauss újabb 165 millió dollár összegben kér fegyvert az Egyesült Államoktól Washington (TASZSZ). Strauss bonni hadügyminiszter, '• aki jelenleg Washingtonban tárgyal Mcnamara amerikai hadügyminiszterrel, kijelentette a sajtó tudósítóinak, 'hogy azért utazott az Egyesült Államokba, hogy körülbelül 165 millió dollár összegben újabb fegyvereket kérjen Nyu- Sat-Németország számára. Hozzáfűzte, hogy Nyugait-Német- ország »Pershing« mintájú táv- irányítású ballisztikus lövedékeket, »F—104 Starfighter« mintájú sugárhajtású vadászgépeket, különböző hadianyagot, radarberendezéseket és tartalék-alkatrészeket akar kapni az Egyesült Államoktól. (MTÜ szerződés és Nyugat-Berün helyzetének rendezése fontos lépést jelentene Európa problémáinak megoldása felé, és elősegítené az európai, valamint a világbéke megőrzését. A közös nyilatkozat határozottan elítéli az amerikai imperializmus agresszív mesterkedéseit és támogatja a függetlenségükért és nemzeti fel- szabadulásukért küzdő országok harcát. A tárgyaló felek kifejezik azt a határozott meggyőződésüket, hogy hamarosan megvalósul Korea békés egyesítése és felszabadul Tajvan. A kínai kormány és nép — hangoztatja befejezésül a nyilatkozat — örömmel üdvözli a Szovjetunió és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság között megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményt és meg van győződve arról, hogy a szovjet—koreai, valamint a kínai—koreai egyezmény a három ország népeinek alapvető érdekeit szolgálja, támogatja a világbéke és az embeiri haladás ügyét. (MTI) Sztrájkok Olaszországban Róma (MTI). Fénteken egész Olaszországban megbénult a vasúti forgalom a vasutasok általános bérsztrájkja következtében. A vonatok mindenütt az állomásokon rekedtek, és csak igen kevés szerelvényt sikerült elindítani a kormánynak a katonák vagy néhány sztrájktörő segítségével. Többször előfordult, hogy ezek a szerelvények üresen indultak el, és nem érkeztek meg rendeltetési helyükre. Franciaország csapaterősitéseket küldött Bizertába Párizs (TASZSZ). Pénteken Algériából repülőgépeken francia csapaterősítéseket küldtek a bizertai haditengerészeti támaszpontra, közli az AFP »Oranból szerzett, de hivatalcr san meg nem erősített« értesülésekre hivatkozva. (MTI) NEMZETKÖZI SZEMLE Nem a mi fejünk fáj... Mi történt a világpolitikában a héten? Enyhült-e vagy súlyosbodott-e a nemzetközi helyzet? A heti szemle írójának mindig e kérdésekre kellene szabatos, világos választ adni. A helyzet azonban rendszerint nem olyan egyszerű, hogy válaszként megengedné az egyértelmű igent vagy nemet. A diplomáciai életben már huzamosabb idő óta rendkívüli élénkség uralkodik, és ha csupán egy hét eseményeit akarjuk elemezni, akkor is foglalkoznunk kell korábbi történésekkel is. Az érdeklődés homlokterében változatlanul a német kérdés áll. 1961 nyarára Nyu- gat-Németország az imperialista hatalmak támogatásával, a potsdami egyezmény sorozatos megsértésével olyan helyzetbe került, hogy tizenhat évvel a hitleri hatalom bukása után a német militarista körök ismét fenyegethetik Európa népeit, és arcátlanul fenyegetik is. Mi a legsürgősebb teendő tehát a világbéke megvédése érdekében? Erre adott határozott választ a szovjet kormányfő, amikor félreérthetetlenül az összes érdekeitek tudtára hozta, hogy még ebben az esztendőben rendezni kell a német békeszerződés és Nyugat-Berlin ügyét. A Szovjetunió szándékai világosak. A szovjet államférfiak számtalanszor kifejtették mér, hogy a Szovjetunió a német békeszerző-, dés megkötésével, Nyugat-Berlin státusának rendezésével nem törekszik semmiféle egyoldalú előny szerzésére, azt óhajtja, hogy a nácik felett közösen győzelmet arató egykori koalíció tagjai üljenek le a tárgyalóasztalhoz mindkét német állam képviselőivel. A Szovjetunió azért javasol békeszerződést, hogy a potsdami szerződés alapelveinek megfelelően »Németország soha többé ne veszélyeztesse szomszédait vagy a világbékét«. Fel kell számolni békés tárgyalásokon a második világháború maradványait, amelyek mérgezik a nemzetközi légkört, és melegágyai háborús veszélynek. Ezek a gondolatok hatották át Hruscsov legutóbbi, megnyilatkozásait. Ezeknek a gondolatoknak jegyében szólította fel a szovjet kormányfő az imperialista hatalmak felelős államférfiait, hogy fogjanak hozzá ésszerűen és komolyan a leszerelés problémájának és a német kérdésnek a megoldásához. Ugyanakkor azonban, amikor a Szovjetunió nem kíván egyetlen államot sem hátrányos helyzetbe juttatni, határozottan fellép azok ellen a törekvések ellen, hogy a nyugati hatalmak a nemzetközi szervezetekben megpróbálják akaratukat ráerőszakolni más, szuverén államokra. A Szovjetunióval az élen szocialista országok azt vallják, hogy a nemzetközi életben érvényre kell juttatni valamennyi állam egyenjogúságát, a szuverenitás tiszteletben tartását. A szovjet külpoütika ezeknek az elveknek következetes érvényesítéséért küzd, és nem szűnik meg figyelmeztetni a,világ felelős vezetőit, hogy a nemzetközi politikában a reális tényekből és nem ábrándokból vagy hódító vágyakból kell kiindulni. Számos jel mutat arra, hogy egyes impei'ialista államférfiak nem a józan ész sugallta politikát követik, háborúra spekulálnak. Ezek a politikusok is megkapták a méltó választ Hruscsov közelmúltban elmondott beszédében: o szocialista országokat nem lehet megfélemlíteni, minden intézkedést megtesznek, hogy az agresszor, ha támadni mer, csúfos véget érjen. A világpolitika tényei azt bizonyítják, hogy a szocialista világ katonai erejének fejlesztése mindaddig, míg az imperialisták nem hajlandók a józan ész politikáját követni, egyik legfontosabb biztosítéka annak, hogy a hábonís kalandorokat megszelídíthessük, és a békét reájuk kényszeresük. A fenti gondolatokat figyelembe véve igen jelentős eseménye volt az elmúlt hétnek a szovjet légierők moszkvai szemléje. Ez a szemle hideg zuhanyként hatott sok forrófejű amerikai poütikusra, akik szüntelenül úgy emlegetik a háborút, mint a nemzetközi problémák megoldásának módját. Amint a beszámolókból kitűnik, ez a szemle nem kis fejfájást okozott az USA bizonyos köreinek. Ezt a szemlét és Hruscsov legutóbbi beszédeit nyugati világ legreakciósabb politikusai a tények elferdítésére használják fel. Különös logikával nem a nyugatnémet miütarizmust, hanem a militarizmus megfékezésére törekvő szovjet békeszerződés-tervezetet illetik »-fenyegető« jelzőkkel. Ahelyett, hogy tárgyilagosan elemeznék a szovjet kormányfő békeszerető javaslatait, igyekeznek pánikot kelteni. Teljesen hamis beállítással közük a Szovjetunió védelmi intézkedéseit a fegyveres erők létszáma további csökkentésének megszüntetése és a honvédelmi kiadások fokozásával kapcsolatba* A Pentagon tábornokai igyekeznek Kennedy elnököt is befolyásolni, hogy elhamarkodott és helytelen döntéseket hozzon. Mindent megtesz a hidegháborús propaganda fokozására a már-már Hitler nyomdokaiba lépő Adenauer kancellár. Legutóbbi berlini látogatása tulajdonképpen provokáció volt, de ez a provokáció nem érte el célját. Adenauer mereven elutasította az NDK-val folytatandó tárgyalásokat, és azzal kecsegtette híveit, hogy a német kérdés megoldására a nyugati hatalmak egységes álláspontot fognak kidolgozni. Igaz, hogy az imperialista politikusok mindent elkövetnek, hogy ennek az »egységnek« a látszata legalább megmaradjon, de egyre több jel arra mutat, hogy még a vezető politikusok véleménye sem egységes, nem is szólva a szélesebb néprétegekről. Dean Rusk, az USA külügyminisztere kénytelen is volt beismerni egyik legutóbbi beszédében, hogy eüentétek állnak fenn az úgynevezett »szabad államok« között. Ha nem szabad is túlbecsülnünk ezeket az ellentéteket, meg keü állapítanunk, hogy Adenauer mögött teljes vállal csak De Gaulle és hívei sorakoznak fel. A francia bel- poütikai helyzet valami magyarázatot ad ugyan erre, de rávilágít arra is, hogy De Gauüe tábornok egyre inkább eltávolodik saját népétől. A belső égető problémákról úgy szeretné elterelni a szociális elégedetlenségben forrongó közvélemény figyelmét, hogy a Nyugat-Berünt állítólag fenyegető veszély ürügyén »nemzeti egységre« hív fel. Sok jel mutat azonban arra, hogy a valódi nemzeti egység Franciaországban nem De Gaulle mellett, hanem éppen ellene álakul ki. Nagy-Britannia vezető köreinek álláspontja nem ilyen világos. Szavakban a tárgyalások mellett vannak, ugyanakkor azonban minden segítséget megadnak az Egyesült Államok hadikészülődéseihez. Az angol kormány vezetői többször hangsúlyozták: ragaszkodnak ahhoz, hogy a »Nyugat jogai sértetlenek maradjanak«. Nem térnek ki azonban arra, mit értenek e »jogok« alatt, hiszen köztudomású, hogy ezeket a jogokat senki sem akarja megsértem. A Nyugat-Berlinbe vezető utakon lebonyolított nyugati katonai szállításokat most a szovjet hatóságok ellenőrzik, az NDK-val történő békeszerződés után ugyanezt a demokratikus német állam határszervei végzik el. Hol itt a jogsértés? Persze nem ez a lényeg, hanem az, hogy Nyugat-Berlin ne az imperialista kémek és diverzánsok fészke, hanem szabad, független, katonai megszállástól mentes békés városállam legyen. összegezésül felelni kellene a föltett kérdésre: enyhült-e vagy súlyosbodott-e a nemzetközi helyzet a múlt héten? Tekintve, hogy az elmúlt napok külpolitikai eseményeit a német békeszerződés megkötéséért és a leszerelésért vívott küzdelem határozta meg, a fenti kérdésre e küzdelem eredményeinek figyelembevételével válaszolhatunk. Ezek az eredmények nem kézzelfoghatóak, és beárnyékolja őket a nyugati hidegháborús propaganda felélénkülése. Ugyanakkor azonban éppen ez, az imperialista táborban egyre inkább eluralkodó fejvesztettség, kapkodás és bizonytalanság, szembeállítva a szocialista világ megfontolt és magabiztos külpolitikájával, határozott intézkedéseivel azt bizonyítja: a béketábor az erősebb. Egy hét eseményei csak a legritkább esetben adnak világos választ a nemzetköri helyzet enyhülésére vagy súlyosbodására. A világpolitikát összefüggéseiben kell szemlélnünk, és ezek az összefüggések rávilágítanak, hogy a béke biztosításának lehetősége adva van. Mozgósítanunk kell azonban a világ valamennyi békeszerető erejét a háború végleges kiküszöbölése és ennek során egy-egy konkrét kérdés — mint például a német kérdés vagy a leszerelés kérdése — megoldása végett. A háborúra spekuláló agresszorokra vereséget kell mérni, és e harci szakaszban a nemzetközi helyzet természetszerűleg kiéleződik. A végső siker záloga a szocialista világ legyőzhetetlen ereje. Addig is azonban — és ez tükröződik a közelmúlt eseményeiből — a Szovjetunió kormányának megfontolt és körültekintő javaslatai s egyidejűleg határozott biztonsági intézkedései józanítólag hatnak a kalandorpoütikát folytató imperialista körökre. A nyugati lapok főbb cikkeit figyelve kiviláglik: a szovjet kormány legutóbbi intézkedései, a szovjet kormányfő múlt heti beszéde, a légierők moszkvai szemléje mind hasznos leckének bizonyult, mert megmutatta, hogy a szocialista világ, amely nem akar háborút, és a leszerelésért küzd, minden támadó ellen jobban felkészült, mint valaha. Ez a tény pedig önmagában is, akkor is, ha átmenetileg éleződik a nemzetközi helyzet, végső soron az enyhülést vonja maga után...
