Somogyi Néplap, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-04 / 155. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1961. július 4. A Biztonsági Tanács vitája a kuwaiti helyzetről New York (MTI). Vasárnap összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa a kuwaiti helyzet megvitatására. A Biztonsági Tanács elnöké­nek megnyitó szavai után a részvevő küldöttek megálla­podtak abban, hogy először Kuwait, utána pedig Irak pa­naszát vitatják meg. Kuwait azzal vádolja Irakot, hogy »katonailag fenyegeti« függetlenségét és biztonságát. Irak hasonló jellegű panaszá­val az angol csapatmozdulatok ellen tiltakozott. Zorin szovjet külügyminisz­ter-helyettes rövid felszólalá­sában fenntartással fogadta Angliának a kuwaiti helyzet-' ről szóló közlését. Hangoztatta: A Szovjetunió nem ellenzi a Biztonsági Tanács ülését, mert Kuwait térségében valóban súlyos helyzet alakult ki. Ezután a Biztonsági Tanács . tagállamai hozzájárultak ah- . hoz, hogy Irak — amely nem tagja a tanácsnak — részit ve­gyen a vitában. Az első hivatalos felszólaló Sir Patrick Dean angol kül­dött volt. Bevezetőben azt állította, hogy az angol csapatokat szombaton a kuwaiti uralkodó kérésére küldötték a sejkség­be, és a csapatok »nem veszé­lyeztetik Irakot, nincsenek ag­resszív szándékaik«. Kijelen­tette, reméli, »nem válik szük­ségessé a brit csapatok beve­tése«. Dean a továbbiakban az ira­ki állítással szemben azzal ér­velt, hogy Kuwait önálló ál­lam, már függetlenségének el­nyerése előtt tagja volt több nemzetközi szervezetnek. A küldött ezután azzal vádolta Irakot, hogy Kuwait megtáma­dására készül. Anglia ezért lát­ta szükségesnek, hogy eleget tegyen a kuwaiti uralkodó se­gélykérésének — mondotta. Dean után Omar Lutfi, az Egyesült Arab Köztársaság küldötte kért szót. Bevezető­ben hangoztatta, hogy országa -.sajnálkozik a kuwaiti térség- ''fcen kialakult fejlemények miatt, és reméli, hogy Irak nem tesz olyan lépéseket, me­lyekkel veszélyeztetné e térség .békéjét és biztonságát. Ugyan­akkor sajnálkozását és aggo­dalmát fejezte ki amiatt, hogy Kuwaitba angol csapatok ha­toltak be. Áz EAK képviselője után Pacsacsi iraki küldött szólalt fel. Hangoztatta: valótlan az az állítás, hogy hazája katonai akciót akar kezdeni Kuwait ellen. Kifejtette kormánya ál­láspontját, amely szerint Ku­wait jog szerint Irak része, nem pedig szuverén állam. Hangoztatta, hogy Irak békés eszközökkel kívánja megvédel­mezni jogait. Bizonyítja ezt az is, hogy az iraki csapatok már régen útnak indulhattak volna, ha fegyveresen akarták volna Kuwaitot megtámadni. Ez azonban nem történt meg, sőt valótlanok az iraki csapaíösz- szevonásokról szóló hírek is. Kijelentette, Anglia azért ter­jesztett be panaszt a Bizton­sági Tanács elé, mert ily mó­don akarta »igazolni« Kuwait térségében elkövetett agresz- szióját. Az angol haderő ku­waiti jelenléte veszélyezteti Irak biztonságát — mondotta. Az iraki küldött bejelentet­te, hogy vasárnapi nyilatkoza­ta csak általános jellegű, a Biztonsági Tanács vitájában újból fél szándékozik szólalni, és részletesen kívánja elemez­ni a kuwaiti helyzetet Emlékeztette a Biztonsági Tanácsot, hogy a jelenlegi hely­zet hasonló Anglia 1956-ban elkövetett szuezi támadásai­hoz. Felszólította a Biztonsági Tanácsot, követelje a Kuwait­ba érkezett angol haderők ha­ladéktalan kivonását. Dean angol küldött ezután közölte, hogy részletesen fog válaszolni Pacsacsi nyilatkoza­tára. Mint az AP jelenti, a Biz­tonsági Tanács ülésével egy időben az iraki küldöttség újabb levéllel fordult a tanács elnökéhez. Ebben óvást emelt azellen, hogy Kuwait — amely nem ENSZ tagállam — az Egyesült Nemzetek Szerveze­téhez fordult. A felszólalások után magyar idő szerint 18.19 órakor véget ért a Biztonsági Tanács vasár­napi ülése. A kuwaiti helyzet megvitatását szerdán magyar idő szerint 20.00 órakor foly­tatják. Éleződik a kuwaiti válság A Pravda tudósítójának jelentése Pravda Kairó (TASZSZ). A különtudósítója írja: Egyre nyilvánvalóbbá válik Anglia provokációs szerepe a kuwaiti válságban. Anglia éle­zi a viszonyt Irak, valamint Szaud-Árábia, Jordánia és az Egyesült Arab Köztársaság kö­zött. Nyilvánvalóan fel akarja használni a kialakult helyzetet arra, hogy fokozódjék a fe­szültség az egész arab világ­ban, különösen a Perzsa-öböl és a Vörös-tenger övezetében. A brit admiralitás nem elége­dett meg azzal, hogy a kuwaiti vizeken hagyja a régebben Ku- waitban állomásozó angol csa­patok »elszállítására« érkezett angol hadihajókat, hanem pa­rancsot adott arra is, hogy sür­gősen angol repüJőgépanyáha- jókat, cirkálókat és kisebb ha­dihajókat irányítsanak a Kö- zép-Keietre. • Az angol külügyminiszté­hogy Ku­rium szombaton közölte, angol csapatok érkeztek wattba. A külügyminisztérium kijelentése szerint a kuwaiti kormányzó »rendkívüli és hi­vatalos kérésére« történt mind­ez. Az iraki kormány szombaton hivatalosan cáfolta azt a köz­leményt, amely szerint iraki csapatokat vonnak össze az iraki—kuwaiti határon. Az ira­ki kormány cáfolatát a bagda­di rádió közölte. Szombaton a bagdadi rádió kifejezte határozott tiltakozá­sát az angol csapatok Kuwait­ba szállítása miatt. A bagdadi rádió »teljesen indokolatlan­nak« minősítette ezt a lépést és a kuwaiti emirre hárította érte a felelősséget. Angliának ezek az agresszív cselekedetei méginkább fokoz­zák a kuwaiti válságot. (MTI) Még e héten megküldik Moszkvának a berlini kérdésre vonatkozó nyugati választ Amerikai politikusok harcias nyilatkozatai Washington (MTI). Azok az amerikai, angol, francia és nyugatnémet diplo­maták, akik Washingtonban a Berlinre és Németország kér­désére vonatkozó szovjet emlék­iratokra adandó. Válasz szöve­gét dolgozzák ki, nyugati hír­ügynökségek jelentése szerint hétfőn befejezték munkájukat, és a válaszjegyzéket megküldik Párizsiba az Atlanti Tanácsnak jóváhagyás végett. Valószínű, hogy a jegyzéket még e héten megküldik Moszkvába. Tájékozott körökben úgy tud­ják, hogy a nyugati válasz el­utasítja Nyugat-Beriin szabad várossá minősítésének javasla­tát, és tiltakozik az NDK-val való külön békeszerződés meg kötése ellen. Hozzáteszik azon ban, hogy a Nyugat kifejezésre jut­tatja benne hajlandóságát a tárgyalások felvételére, hogy a német kérdést »a német nép önrendelkezési joga alapján« rendezzék. Nixon volt amerikai alelnök vasárnap este egy rádióinterjú­ban óva intett attól, hogy az Egyesült Államok változtasson Berlinre vonatkozó álláspont­ján. Hangoztatta, hogy egy Berinnel kapcsolatos kiegyezés »végzetes lenne az Egyesült Államok és a nyugati világ« részére. Lemondott a dél-koreai miniszterelnök Szöul (MTI). Csang Do Jung lemondott miniszterelnöki tisztségéről, valamint a katonai junta el­nökségéről. Utódját még nem jelölték ki. Hírügynökségi értesülések voltak Csang Do Jung letartóz­tatásáról is, de ezek cáfolata­ként a szóvivő hangsúlyozta, hogy a tábornok szabadlábon van. Megnyílt a Mongol Népi Forradalmi Párt 14. kongresszusa Nagy Britannia lakosságának harcolnia kell a washingtoni gyámkodás megszüntetéséért Ulan Bator (TASZSZ). Hétfőn helyi idő szerint 9 órakor megkezdte munkáját a Mongol Népi Forradalmi Párt 14. kongresszusa. J. Cedenbal, a párt központi bizottságának első titkára rövid megnyitó be­szédében hangsúlyozta: a Mon­gol Népköztársaság a dolgozók harcos élcsapatának vezetésé­vel a 13. kongresszus óta eltelt időszakban nagy sikereket ért el a gazdaság és a kultúra fej­lesztésében, a nép erkölcsi és politikai egységének megerősí­tésében. J. Cedenbal közölte, hogy a kongresszus munkájában 660 küldött vesz részt szavazati joggal és 28-an tanácskozási joggal. A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára melegen üdvözölte a testvéri kommunista és mun­káspártok képviselőit, megvá­lasztották a kongresszus el­nökségét, titkárságát, a szer­kesztő és a mandátumvizsgáló bizottságot, és jóváhagyták a kongresszus napirendjét. Ez­után J. Cedenbal kapott szót, hogy tartsa meg beszámolóját. (MTI) John Gollan cikke London (Új Kína). John Gol­lan, a Brit Kommunista Párt főtitkára a Daily Worker ha­sábjain felszólítja Nagy-Bri- tannia lakosságát, minden ele­jével küzdjön az amerikai gyámkodás megszüntetéséért. Az Egyesült Államok a nem­zeti felszabadító mozgalmak, a társadalmi haladás, valamint a szocializmus esküdt ellensége, s ily módon a legveszélyesebb, illetve legrakciósabb erők tá­mogatójává vált a világ vala­mennyi sarkában. Nagy-Bri- tannia — hangsúlyozza Gollan — az Egyesült Államok »jó­Gollan felszólítja Nagy-Bri- tannia lakosságát, követelje az Egyesült Államoktól: vonja vissza Polaris tengeralattjá­róit, 'hidrogénbombázóit és csapatait a szigetország terü­letéről. A főtitkár bírálja az angol konzervatív kormányt, amiért Washington uszályában halad és behódol Adenauemak. Ugyanúgy mint Chamberlain a harmincas években — írja Gollan —, a toryk is fokozato­san felfegyverzik és támogat­John Sparkman demokrata szenátor, a szenátus külpoliti­kai bizottságának tagja azt hangsúlyozta, be kell bizonyí­tani, hogy az Egyesült Államok valóban »szilárd« akar marad­ni a berini kérdésben. »Nem blöffölünk, kitartunk eddigi álláspontunk mellett, és a nyu­gati világ támogat bennünket« — mondotta. Jacob Javíts köztársasági párti szenátor követelte, jut­tassák világosan kifejezésre, hogy Amerika nem szándéko­zik meghátrálni Berlinben. Kö­vetelte továbbá annak biztosí­tását, hogy Anglia és Francia- ország ugyanilyen határozott álláspontra helyezkedjék, és »végigjárja az utat« az Egye« sült Államokkal. While tábornok, az amerikai légierő nemrégiben visszavo­nult vezérkari főnöke egy tele­víziós interjúban kijelentette, fennáll annak lehetősége, hogy az Egyesült Álamok háborúba keveredik a Szovjetunióval Berlin miatt. A tábornok bírál­ta a Kennedy-kormányt, amiér nem hívja fel a közvélemény figyelmét a berlini válság ve­szélyeire. Javasolta az atom­fegyver-kísérletek azonnali folytatását és a »polgári védel­mi program« jelentős bővítését* Az algériai nép nemet mond a kettészakítási törekvésekre Tunisz (TASZSZ). Mohamed Jazid, az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának tájé­koztatásügyi minisztere nyilat­kozott azokról a tüntetésekről, amelyeket Algír és más váro­sok arab lakossága rendezett. Népünk — mondotta a tájé­koztatásügyi miniszter — bé­kés akciókhoz folyamodik, hogy támogassa az Algériai Köztársaság ideiglenes kormá­nyát, és követelje a francia— algériai tárgyalások mielőbbi felújítását. Azzal kapcsolatban, hogy a rendőrség és a francia csapa­tok tüzet nyitották a békés tüntetőkre, Jazid kijeit...tette: »Az algériai áldozatok száma lényegesen több, mint ameny- nyit a francia hivatalos jelen­tések közölnek.« Július 5-e, amelyet az Algé­riai Köztársaság ideiglenes kormánya a kettészakítás el­leni harc napjának hirdetett meg, lehetővé teszi az algériai népnek, a tes tv érnépeknek és barátainknak, hogy nemet mondjanak az ország kettésza- kításának, nemet mondjanak azon gyarmatosító erőfeszíté­seknek, amelyek célja: elszakí­tani Szaharát Algériától — mondotta Jazid. (TASZSZ). Angolai helyzetkép Luanda (MTI). A múlt hét vége is a harcok jegyében telt el Angolában. Hírügynökségi jelentések szerint a legkomo­lyabb csata Luandától keletre, a Dange-folyó térségében folyt le, ahol az angolai hazafiak kemény ellenállást tanúsítót-, tak a' portugál csapatokkal szemben. A harc vasárnap a délelőtti órákig tartott, de ki­meneteléről részletesebb érte­sítések még nem érkeztek. A luandai portugál katonai főhadiszállás a Damba Térség­ben elért eredményekkel hival­kodik, de beszámolója megerő­síti, hogy a Damba—Lucunga közti útvonal hetekkel ezelőtt az angolai hazafiak kezére ke­rült. Harcokat és kisebb méretű összecsapásokat jelentenek Santa Cruz, az észak-angolai Bembe, Toto és Cangola vidé­kéről, ahol az angolai hazafiak jelentős csapatösszevonásokat hajtottak végre. NEW . YORK A New York Times hétfőn »Válasz Salazar miniszterel­nöknek« címmel vezércikkben támadja a portugálok angolai eljárásait és általában Salazar politikáját. A cikk mondani­valója csak alátámasztja, hogy az Egyesült Államok «- né­melykor még kisebb nyugat­európai gyarmatosító szövetsé­gesei rovására is — igyekszik úgy fellépni, mintha a gyar­matosítás ellensége volna. Továbbra is izzó a hangulat Dél-Tirolban Bolzano (AP). Dél-Tirolban a dinamit- merényleteket követően to­vábbra is feszült a helyzet. Az amúgy is forró hangulatot újabb terrorcselekmények te­szik még izzóbbá. Mint az AF jelenti, ismeret­len tettesek benzinpalackot ha­jítottak egy dán turista-autóra. Az autó lángokba borult. A Val di Vizze melletti erő­mű őrszeme tüzet nyitott egy gyanús kocsira. A vérfoltos ko­csit később elhagyatva találták meg. Villa Bassa közelében isme­retlen tettesek tüzeltek egy erőmű őrszemére. A golyó le­pattant az őr acélsisakjáról* (MTI) Adenauer elutasítja a semleges Németország gondolatát és aíomfegyteit kötetei a nyugatnémet hadseregnek Majna-Frankfurt (MTI). Adenauer kancellár egy maj- na-frankfurti gyűlésen a CDU ifjúsági szervezetének tagjai előtt vasárnap este beszédet mondott. Ezúttal ismét han­goztatta azt a követelését, hogy a nyugatnémet hadsereget atomfegyverekkel kell felsze­relni és a követelést újból az­zal a hazug' állítással akarta igazolni, hogy. a Szövetségi Köztársaságot »támadás fenye­geti keletről«. Adenauer eluta­sította a semleges Németország gondolatát is. , A kancellár beszédében, amely tulajdonképpen a CDU hesseni választási hadjáratának megindítását jelentette, legna­gyobb részt a nyugatnémet eaociáldemokráciát bírálta, Feddőleg állapította meg, hogy egy áprilisi közvéleménykuta­tás szerint a szociáldemokra­ták 57 százaléka állást foglalt a Szövetségi Köztársaság sem­legessége mellett. Hozzátette, hogy a szociáldemokraták ál­tal a nyugatnémet kormány­nak megígért támogatást csak akkor fogadja el és csak akkor hisz »megtérésükben«, ha a szociáldemokrata vezetőség vi­lágosan elismeri, hogy a párt »tizenkét éven át állandóan ostobaságokat követett el«. Vé­gül a kancellár azzal vádolta Brandt nyugat-berlini polgár- mestert: a berlini kérdést arra használja fel, hogy szavazato­kat szerezzen a szociáldemok­ratáknak. voltából« sebezhető nukleáris támaszponttá vált. A szigeten állomásozó amerikai egységek, nukleáris bombázók és Poláris tengeralattjárók nem állnak angol ellenőrzés alatt, hanem közvetlenül a Pentagon irá­nyítja őket. ják Nyugat-Németországot és hitlerista ex-tábornokok ve­zette hadseregét. Arra azonban még Chamberlain sem vete­medett, hogy kiképzőhelyeket biztosítson Hitler csapatainak — hangsúlyozza a főtitkár. (MTI) Gyarapodik a Kínai Kommunista Párt taglétszáma Peking (TASZSZ). Az utób­bi években jelentősen megnőtt a Kínai Kommunista Párt, amelynek jelenleg több mint 17 millió tagja van. Pekingben, mint a Renmin Ribao közli, az elmúlt évben több mint 30 ezer embert vet­tek fel a pártba. Az utolsó há­rom év leforgása alatt Liao­ning tartományban több mint 186 ezer új taggal gyarapodott a párt. Ennek az északkelet­kínai tartománynak a párttag­sága 1957 végéhez képest több mint 25 százalékkal nőtt. A Renmin Ribao adatai sze­rint Tibetben az utóbbi időben mintegy ezer tibeti paraszt lé­pett be a Kínai Kommunista Pártba. Az új párttagok köz­reműködtek a demokratikus reformok végrehajtásában és kiváló termelési eredményeket értek el. Ma már minden ti­beti faluban működik párt- alapszervezet. (MTI) Meghalt- Ernes! Hemingway Nobel-díjas Ketchum (MTI). Mint a nyugati hírügynöksé­gek jelentik, vasárnap, július 2-án 63 éves korában meghalt Ernest Hemingway, a világhírű amerikai író. Családjának köz­lése szerint Hemingwayt halálos kimenetelű szerencsétlenség érte: pisztolya tisztítása köz­ben a fegyver elsült, és a golyó a fejébe fúródott. A világszerte ismert ameri­kai író 1898. július 21-én szü­letett Illinois államban, Oak Parkban. Tizenhét éves korában a Kansas City Star című lap tudósítója lett. Az első világ­háború idején vöröskeresztes tisztként Olaszországban telje­sített katonai szolgálatot. A huszas években kezdte meg irodalmi működését, 1926- ban jelentette meg első regé­nyét, a *-Fiesta-«-t. Neve 1929-ben vált ismertté, ékékor jelent meg az olaszor­amerikai író szági hadszíntérről "zóló re­génye, a »Búcsú a gyverek- től«. A spanyol p^. árháború idején azonnal Európába sie­tett, részt vett a fasizmus ellen vívott harcban. Spanyolország­ban haditudósítóként műkö­dött. Ezt a korszakot örökítette meg »Akiért a harang szól« című világhírű regényében. A második világháború évei­ben részt vett a náci Német­ország ellen vívott harcban, hosszú ideig haditudósítóként szolgált, majd csatlakozott a francia ellenállási mozgalom­hoz. 1953-ban az elemi erőket is legyőző emberi akaraterőt kife­jező mély humanizmustól át­hatott kisregényéért, »Az öreg halász és a tenger« című mü­véért megkapta a Pulitzer-díjat és 1954-ben a Nobel-díjat. Hemingway utolsó regényé­nek megjelenése óta novellá­kon, vázlatokon dolgozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom