Somogyi Néplap, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-25 / 173. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1961. Július SS. Az MSZMP Központi Bizottságának távirata a Japán tamiinisla Párt Központi Bizottságához Drága elvtársak! A Magyar Szocialista Műn* káspárt Központi Bizottsága és párttagsága harcos üdvözletét és jókívánságait küldi japán testvérpártunk 8. kongresszusának. A Japán Kommunista Párt a japán munkásosztály, a japán dolgozók érdekeinek képviselője, nehéz, kitartó forradalmi harcot vív a belső és külső osztályellenséggel szemben. Kongresszusuk olyan időben ülésezik, amikor a világ kommunista és munkáspártjai vállvetve harcolnak az imperialista háborús politika és a gyarmatosítás ellen, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért, a világ népei jobb és boldogabb életéért. Japán testvérpártunk kitartóan küzd a Japán és az USA közötti biztonsági szerződés elvetéséért, az USA csapatoknak Japánból való kivonásáért, a katonai támaszpontok felszámo-! lásáért. A magyar kommunisták jól ismerik azt a hősies küzdelmet, amelyet a japán kommunisták folytatnak a még meglévő feudális mradványok felszámolásáért, a tömegele életszínvonalának gyökeres megjavításáért és nemzeti demokratikus egységfronton alapuló kormány megteremtéséért. Kedves elvtársak! A magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép a proletár- nemzetköziség elvei alapján szolidárisak az önök harcával és őszintén kívánják, hogy a kongresszus által elfogadott program és határozat minden pontját maradéktalanul megvalósítsák. Éljen a proletámemzetközi- ség legyőzhetetlen ereje! Éljen a Japán Kommunista Párt! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. 11 Francia Kommunista Párt nyilatkozata a német kérdésről Párizs (TASZSZ). Az l’Hu- manité hétfőn közzétette Francia Kommunista Párt politikai irodájának nyilatkoza tát a német kérdésről. A Francia Kommunista Párt politikai irodája rámutat, hogy a békeszerződés megkötése két német állammal megfelelne Franciaország nemzeti érdekeinek. A nyilatkozat élesen bírálja a De Gaulle-kormányt, amiért létrehozta a Párizs— Bonn tengelyt és meggyorsitot ta Franciaország alávetését ; nyugatnémet imperialisták által vezetett európai hatalmi csoportosulásnak. A békeszerződés megkötése — hangsúlyozza a politikai iroda nyilatkozata — megfosztaná a militaristákat a provokációk eszközeitől, biztosítaná Németország jelenlegi határainak — köztük az Odera—Neisse határnak — sérthetetlenségét, elősegítené Németország békés és demokratikus alapon történő egyesítését, megoldaná Franciaország és valamennyi Németországgal határos ország biztonságát. (MTI) Revansista kirohanások Nyngat-Németországban München (MTI). Jurinov, TASZSZ tudósítója ismerteti a volt német hadifoglyok vasárnap Münchenben véget ért találkozóját, lamely aljas szov- jetellenes és militarista tüntetéssé fajult. A müncheni kiál1 lítási park egyik pavilonjában tartottak gyűlést a »Sztálingrádi katonák szövetsége« nevű szervezet tagjai. Ezen az öszr , szejövetelen egyetlen szóval sem ítélték el a múltat, s nem tiltakoztak az újabb háborús készülődések ellen sem. A gyűlés befejezése után szovjet sajtótudósítóik több kérdéssel fordultak az elnökhöz. Ennek következtében élénk beszélgetés indult, amelybe a sztálingrádi csata több német részvevője kapcsolódott be. A beszélgetés őszinte jelleget öltött, és egyben megmutatta, hogy a józan gondolkodású emberek mellett sokan továbbra is rabjai annaik a reakciós, scnvjetellenes propagandának;, amit egykor a hitleristák, most pedig a nyugatnémet kormánykörök űznek. Sokan magasztalták azt a szabadságot, amely állítólag Nyugat*Német- országbam van, de a Szovjetunióban állítólag hiányzik. A szovjet újságíróknak nem adtak módot, hogy bizonyítsák ennek ellenkezőjét. Erről a nyugatnémet rendőrség idejében gondoskodott. Ugyanis amikor javában folyt a beszélgetés, váratlanul rendőrök léptek a terembe, és igazolö- iratokat követeltek a TASZSZ, az Izvesztyija és a csehszlovák rádió tudósítóitól, majd a rendőrségre kísérték őket. A »szabadság« szót a záró- ülésen is gyakran emlegették. A felszólalásokból azonban világosan kiderült, mit lepleznek a szabadság és az önrendelkezés követelésével. A Heimeshof, a hazatértek szervezetének elnöke egyenesen felszólította a Német Szövetségi Köztársaság kormányát, hogy »ne rettenjen vissza semmiféle kockázattól« revansisfa követeléseinek valóra váltása céljából. »Kemény magatartást« követelt, és felszólította a kormányférfiakat, hogy ne mondjanak le az erőszak alkalmazásáról. Heimeshof kijelentette, hogy »Németország békéjét fenyegeti a Szovjetunió«, majd síkra- szállt a nyugatnémet kormány erőpolitikája mellett. — ön, kancellár úr — fordult a szónok az ugyancsak a teremben tartózkodó Adenau- erhez — olyan nyelven beszéljen, amit megért a Kreml. Ez, az egyedüli nyelv, ami meg-j értésre talál ott. Adenauer kancellár — mind egy válaszul erre — megkezdi te beszédét, és mindjárt azzal vádolta a Szovjetuniót, hogjt »német hadifoglyokat tart visz* sza«. A kancellár sokat beszélt Bonn »békés« szándékairól, s nem törődött azzal, hogy e kijelentései ellentmondanak a tényeknek, Jóllehet közismert dolog, hogy a nyugatnémet kormány eddig még elutasított a német kérdés békés rendezésére vonatkozó minden szovjet és NDK javaslatot, Adenauer mégis azt állította, hogy Bonn erő alkalmazása nélkül, békés úton akarja Németország egyesítését. Adenauer olyan állítással is előhozakodott, mintha a Szovjetunió véleménye szerint az egész német nép revansista lenne. Ennek az átlátszó mesterkedésnek az volt a nyilvánvaló értelme, hogy elhárítsa a csapást a valóban revansista nyugatnémet körökről, amelyek tevékenysége érthető nyugtalanságot kelt a békeszerető emberek körében. Adenauer olyan elcsépelt propagandaszólamokkal fejezte be beszédét, hogy a NATO nem agresszív katonai szövetség, és hogy ő az »általános ellenőrzött leszerelés« híve. * * * Mint ADN-jelenfés közli, Seebohm nyugatnémet miniszter, a revansista szudétaméme* tek szószólója vasárnap Markt- redwitzben mondott beszédében követelte Csehszlovákia ‘határainak felülvizsgálásét. HARC BIZERTíSÉRT fUl Francia. ^ brit, ^ amerikai 5P- Spanyolország ^ rásót rónát katonai támaszpontok kio/ajmetö köotajrezeték Néhány nappal ezelőtt a Bi- zerta városa ellen. (Lásd meJ- el Kébir-i katonai támaszpont jelentőségével vetekszik. A francia intervenciós csapatok Bizertát elfoglalták. A francia légierő egységei tunéziai városokat bombáztak, ' a heves harcok folytak francia csapatok és tunéziai önkéntesek között Garet el Hamel térségében is. A Szaharának ezen a szakaszán ugyanis, Bir-Ro- mane és Fort Saint között nem állapították meg még a végleges határt, és Tunézia magának követeli a térképünkön feketével ábrázolt szaharai területet. zerta tuniszi város környékén fekvő francia támaszpontrendszer megszüntetéséért folytatott harc véres szakaszába lépett A Tunézia függetlenségét és szuverenitását sértő francia katonai támaszpontot ugyanis 1961. július 18—20-a között több ezer tunéziai önkéntes a tunéziai sorkatonasággal karöltve harapófogószerű blokád alá vette. A francia kormány a tunéziai nép jogos követelésére erőszakkal válaszolt, és katonai támadást indított á támaszpontrendszer bejáratát őrző és tunéziai kézben levő Bilóktérkép balra lent.) Az utóbbi években Bizerta környékét Franciaország rendkívül erős támaszponttá épí- tette ki. Karoubánál flottabá- znst, Sidi Ahmednél modem katonai repülőteret, Menzel Bourguiba — a volt Ferryville — körzetében pedig óriási ha- dianyagraktárt rendezett be. A Földközi-tenger mindkét medencéjét és a gibraltár—szuezi hajóútvanalat ellenőrző bizer- tai támaszpont stratégiai jelentősége a legfontosabb afrikai francia flottabézis, a Mere „A bizertai csatának még nincs vége“ Burgiba beszéde Ne forgassa ki a tényeket, mister Kennedy' írja a Neues Deutschland Berlin (MTI). A Neues Deutschland, a Német Szocia- ista Egységpárt központi lapja lső oldalon, keretbe foglalt sszeállításában így ír: »Kennedy elnök rágalmazza Német Demokratikus Köztáraságot. Azt állítja, hogy az ÍDK olyan állam, ahol nincs .emokrácia és nincs szabadág, ezért az NDK-t nem lehet zuverén államnak tekinteni, s egy vele kötött békeszerző- és a nemzetközi jog szerint rvénytelen volna. De hiszen z hamisítás, mister Kennedy, n ezt nagyon jól tudja. Az [DK az egyetlen német ál- :m, ahol a szabadság és a de- lokrácia nem hangzatos frázis, ar.eni valóság. íme a bizonyí- :kck: Szabadok vagyunk a kizsákmányolástól. Az • erikái Egyesült Államok ezt szabadságot nem ismeri, ott hatalmas konszernek szipolyoz- zák ki a népet. Igaz, ezzel szemben hatmillió amerikai polgár szabad a munkától és a kenyérkeresettől, vagyis nincs munkája és kenyérkeresete. O AÍt szabadok vagyunk ag- resszoroktól és az atomfegyverkezéstől. Az Amerikai Egyesült Államok volt az az állam, amely megtámadta Kubát, és beavatkozott Laoszban. Az Egyesült Államok csörteti most az atomfegyvereket. O Mi szabadok vagyunk a fasisztáktól. Az NDK- ban a rács mögött ülnek a nácik. Az Egyesült Államokban viszont Birch és Rockwell fasiszta bandái a munkásokat és a négereket terrorizálják. O Mi szabadok vagyunk helyi uszítóktól. Az Egyesült Államok színes bőrű polgárai örülnének, ha ez a szabadság az önök országában is megvolna. O Az NDK szabad a gengszterek garázdálkodásától. Nem az NDK-ban, hanem az Egyesült Államokba!) követnek el minden 46,6 másodpercben egy betörést, minden 36,1 percben egy szemé-i rém elleni erőszakot és minden 64,4 percben egy gyilkosságot. O Az NDK polgárai szabadok a nyomortól, az éhínségtől és az öregség gondjaitól. Mielőtt önt, mister Kennedy megválasztották elnöknek, kijelentette: »Minden este 17 millió amerikai polgár éhesen tér nyugovóra.« Nálunk nincs éhínség. Ha megbetegszik valaki, az állam gondoskodik róla. Ha pedig valaki eléri az öregségi korhatárt, az állam akkor is biztosítja megélhetését. Ezt a szabadságot, ezt a demokráciát az amerikai nép nem ismeri« — írja a Neues Deutschland. Tunisz (Reuter). Burgiba el* nők a francia—tunéziai összecsapások során elesettek temetésén vasárnap beszédet mondott Hangsúlyozta, hogy a bi* zertai csatának még nincs vége. »Már mondottam, hogy ez a harc több szakaszból fog állni. Valóban vége csak az utolsó katona távozásakor lesz, akkor, amikor a tunéziai föld utolsó darabja fc felszabadul« — mondotta Burgiba. Hangoztatta, hogy a tunéziai kormány megtartja a Biztonsági Tanács határozatát, de joga van ahhoz, hogy biztos legyen benne, a szembenálló fél is hasonlóképpen jár el. Az elnök elmondotta, hogy a francia idegenlégió ejtőernyősei megszegik a fegyverszünetet, így ha Franciaország nem tartja meg a Biztonsági Tanács határozatát, Tunézia is tettekre kényszerül. Kommentárok a bizertai helyzetről LONDON Az AP hírügynökség londoni tudósítója kommentárjában rámutat: a nyugat-európai köz* vélemény reméli, hogy Franciaország minél hamarabb ren* Az Arab Liga Tanácsa megkezdte rendkívüli ülését Tuniszi hírek KAIRO Az Arab Liga Tanácsa hétfőn délelőtt megkezdte rendkívüli ülését, amelyen megvitatja a Tunézia ellen intézett francia agresszió kérdését. TUNISZ A svájci kormány bejelentette, hogy Franciaország kérésére elvállalta a franciák diplomáciai képviseletét Tunéziában. Mint ismeretes, á francia—tunéziai diplomáciai kapcsolatok a múlt héten megszakadtak, A tunéziai hatóságok korlátozó intézkedéseket léptettek életbe. A francia légiforgalmi társaság gépei nem szállhatnak le, illetve fel Tunisz nemzetközi repülőterén. A Tunézia Franciaország közötti légiforgalmat naponta kétszer a tuniszi gépek bonyolítják le. Megtiltották, hogy a tunéziai belügyminisztérium engedélye nélkül francia állampolgárok .elhagyják az ország területét Egyidejűleg letiltották a francia követelések kifizetését a tunéziai bankokban. Megérkezett a tuniszi repülőtérre a Kongóból hazarendelt egységek első csoportja. A tunéziai kormány hétfőn délelőtt bejelentette, hogy öt mérföldnyire Bizertától francia csapatok szálltak partra. Francia hivatalos körök cáfolják ezeket a híreket. Ugyanakkor elismerik, hogy francia hadihajók állnak az említett partszakasz közelében, de csak abból a Célból, hogy elszállítsák Bizertából a francia katonák családtagjait. A feszült légkörre jellemző, hogy Bizerta városából megkezdődött a polgári lakosság kiáramlása. A franciák azt állítják, hogy a tunéziaiak katonai állásokat akarnak kiépíteni a városban, a menekülők azonban elmondották, hogy újabb összecsapásoktól félnek, és nem bíznak az ENSZ tűz- szüneti határozatában. (MTI) ja« — írja Saragat, dezi vitáját Tunéziával, és így próbálja csökkenteni azt a kárt, amelyet a »nyugati szövetségnek« okozott. A nyugati sajtó nagy része a bizertai tűzszünetet csak első lépésnek tekinti azoknak az intézkedések* nek a sarában, amelyeket Franciaországnak tennie kell, hogy helyreállítsa saját és a nyugati hatalmak tekintélyét; Sokan úgy gondolják, hogy a bizertai támaszpont kiürítése elkerülhetetlen — írja a tudósító. Az angol sajtó általában megegyezik abban, hogy a franciák akciója rendkívül súlyos helyzetbe hozta a NATO-szövetscget. Az olasz sajtó — még azok a lapok is, amelyek általáhan Franciaország mellett állnak — gyors francia intézkedést követel. Saragat, a nyugatbarát olasz szociáldemokrata párt vezetője hangsúlyozza, hogy a bizertai tragikus kaland következményeit ma még nem lehet kiszámítani, annyi bizonyos azonban, hogy azok rendkívül súlyosak. »Nagyhatalomnak lenni köte* lezettséget jelent. Ezt a kötelezettséget nem lehet ártatlan emberek bombázásával teljesíteni. Egy nagyhatalomnak át* gondolt politikát kell folytatnia. Franciaország megmutatta, hogy nincs ilyen politiká*
