Somogyi Néplap, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-23 / 172. szám

Tasárnap, 1961. július 23. 3 SOMOGYI NÉPLAP Közeledik a bányásznap Babócsai jegyzetek Asztalomon van a Dunántúli Olajfúrási Vállalat babócsai üzemegységének augusztus vé­géig, a bányásznapig szóló munkaterve. Az ünnep tiszte­letére vállaltakat foglalták benne össze egy csokorba. A terv papíron elvontnak, élette­lennek tűnik. De vajon hogyan fest a gyakorlatban? Indulok Babócsára, hogy feleletet kap­jak a kérdésre. Turbinafúrás fúró nélkül? Vállalásuk első pontjában azt ígérték, hogy bár az idén egy fúróberendezés kiesett a termelésből, mégis teljesítik tervüket. Pedig ez azt jelenti, hogy a tervezettnél több mé­tert kell fúrniuk. A berende­zések szakadatlanul dolgoznak, a munkások mindent elkövet­nek a sikerért. Az elsd félévi tervet túlteljesítették. Amikor csak lehetett, az úgynevezett turbinafúrást alkalmazták, ez háromszor gyorsabb a korábbi módszernél. Abban, hogy a második fél­év is sikeres lesz-e, már nem biztosak az üzemegység dolgo­zói. Ugyanis sok fordul meg azon, milyen mértékben tudják továbbra is alkalmazni a tur­binafúrást. Ez pedig attól függ, lesz-e elegendő anyag, alkat­rész, főként fúró. Hiszen énei­kül elképzelhetetlen a turbina- fúrás. Egyes alkatrészekből, fő­ként fúróból az első félévben nem kaptak elegendőt. Emiatt gyakran a régi módszerrel kel­lett a föld mélyébe hatolniuk, noha a terveket a turbinafú­rásra alapozták. A második fél­év elején egy kissé meg is kés­tek a munkával. Júliusi ter­vüknek még felét sem teljesí­tették, noha már a hónap utol­só szakaszában vagyunk. Két berendezést már át kellett vol­na telepíteniük, de még min­dig régi helyükön vannak. Mi várható? A józan ész azt diktálná, hogy sürgősen gon­doskodni kell a szükséges al­katrészekről. A központban, azonban nemigen törődnek ez­zel, jóllehet a terv teljesítése forog kockán. Néhány an arra hivatkoznak, hogy a babó­csaiaknak azért nincs fúrójuk, mert elhasználták őket. Hát persze, hiszen ezért kapták! Nem inkább az az igazság, hogy rosszul terveztek a köz­pontban, és most ezért nincs elég fúró? A végsőkig koptat­ni a fúrókat — mint némelyek a központban kívánják — ve­szélyes játék a tűzzel! Fenye­geti a berendezések épségét, a munka sikerét. Éppen ezért jó lenne, ha a végsőkig koptatott »koptatási vita« helyett több szó esne a megoldásról. Az R—39-et elhagyták Olvasom a munkatervben, hogy tovább fejlesztik a szo­cialista brigádversenyt. A cél nagyon szép, méltó felajánlás a bányásznapra. A szocialista brigádok bebizonyították, hogy közösségük erejével többre ké­pesek mindenki másnál. Az R—39-es csoport, amely már egyszer elnyerte a szocialista címet, ismét benevezett a ver­senybe. A szállítóktól a Toldi, a Zrínyi, az Ady és a Sógvári brigádot most terjesztették föl a cím odaítélésére. E szép eredmények ellenére is van még tennivaló a brigád- verseny /továbbfejlesztésében. Főként az emberek nevelésé­ben kell élőbbre jutni. Ezt ta­lán az R—39-es berendezés brigádjának esete bizonyítja a legszemléltetőbben. A brigád legutóbb nem kapta meg a szocialista címet, pedig dere­kasan küzdött érte. Hanyag, rossz közösség volt az R—39-es berendezésé? Nem. A legjobb munkát végezték üzemegysé­güknél, s ezért 10—14 ezer fo­rint jutalomban is részesülnék majd. Nekik köszönhető, hogy Babócsa teljesítette félévi ter­vét. Mégsem érdemelték meg a szocialista címet, mert egy könnyelmű pillanatban néhány fegyelmezetlenkedőnek a hatá­sára megtagadták a munkásvé­delmi oktatásban való részvé­telt, sőt kisebb-nagyobb sza­bálytalanságokat is követtek el. Nem rossz emberek, csak foglalkozni kell velük, hogy megértsék: könnyelműséggel, hányavetiséggel nem szabad le­rombolni azt, amit hosszú időn át fölépítettek. Nem szabad meghátrálni • Azt is vállalták az olajbá­nyászok, hogy takarékoskod­nak Egész embert kívánó fel­adat ez. Már az is nagy jelen­tőségű, ha a hatalmas fúróbe­rendezéshez szükséges anyag­ból takarítanak meg valame­lyest. Milyen nagy a felelőssé­ge a fúrómestemek, aki ada­golja az előírt anyagokat! Köz­ben minden idegszálával ügyel arra, hogy gázkitörés vagy egyéb baleset ne történjék amiatt, hogy valamelyik anyag­ból kevesebbet adott a kelleté­nél. Minden kiló anyagért meg kell vívni a csatát..A szállító brigádok is ezt tették az idő­vel, amikor két nappal meg­rövidítették a berendezések áttelepítésének idejét. Ezzel azonban nem fejező­dött be a költségek csökkenté­séért folyó küzdelem. Most kí­sérleteznek azzal, hogy a drá­ga, hatszázas cementport leg­alábbis részben más anyaggal helyettesítsék. Sok álmatlan éjszakát okozott már az is, ho­gyan tehetnék fölöslegessé a fúróberendezéseknél sok kilo­méter távolságon lefektetett vízvezetéket. Ügy okoskodnak, hogy egy teherautóra szerelt kis fúróval kutat fúrnak min­den berendezéshez. A talajvíz igen magas, így ez a munka nem kerülne sokba. A gép sza­bad kapacitását a termelőszö­vetkezetek és a községek is igénybe vehetnék. A központ­tal egyszer már közölték ezt az elgondolást. Ott azonban hall­gatnak róla. Elfelejtették? Nos, a babócsaiak ismét fel­ajánlották, hogy megvalósítják javaslatukat. Jól tették. De mi lesz, ha megint nem talál mél­tánylásra kezdeményezésük? Újra kell kezdeniük, hiszen a jóért folytatott küzdelemben fél úton nem szabad megállni. • * • Újra itthon vagyok. Ha rá­nézek a babócsaiak munkater­vére, megelevenednek a pon­tok, alpontok. Embereket és olajmezőket látok mögöttük. Erőfeszítés, gond és öröm tük­röződik helőlük. Szegedi Nándor A kombájn csépelte búza egy részét a segesdi Üj Élet Termelőszövetkezetben cséplő­géppel rostálják. Naponta 200—250 mázsát tisztítanak meg. Fontos ez a munka, mert jó minőségben, tisztán akarják átadni a Terményforgalmi Vállalatnak a leszerződött 12 és fél vagon búzát. Zicsi vita a búzáról AZ ESZMECSERE azzal kez­dődik, hogy Rózsa György, a Terményforgalmi Vállalat osz­tályvezetője egy marok búzát mutat, s kérdőn Farkas Ist­vánná elnökasszonyra tekint. — Jól van, milyen — jegy­zi meg Farkasaié. — S mit gondol, honnan hoztam? — Valamelyik terményfor­galmi raktárból. Tévedés. Ez a kenyérgabona a zicsi Üj Élet majorjából, a Mikor lesz víz Csurgón? (Tudósítónktól.) Már-már tengeri kígyóvá nő a csurgói törpevízmü ügye. A kora tavasszal a községi tanács újabb szerződést kötött a So­mogy megyei Épületszerelő Vállalattal. Ekkor úgy látszott, hogy a két éve készülő törpe­vízmü építése hamarosan befe­jeződik, és zavartalan lesz a járási székhely vízellátása. Ugyanis a szerződés szerint május 30-ra kellett volna ren­deltetésének átadni. Lassan a júliusnak is vége lesz, de még mindig bizonyta­lan, hogy a hátralevő alig két- napi munkát mikor végzik el. Vajon mikor lesz végre viz Csurgón? baromfiak abrakos kamrájából való. A minta mutatja, vétek ezt a búzát csirkékkel etetni. — Azt adunk nekik, amink van. S. ilyen búzánk szépen termett A javát már leszállí­tottuk, ebben sok a törött szem. Nem is vennék át maguk — magyarázza a szövetkezet el­nöke. — Rostálják meg, átvesszük — javasolja az osztályvezető. — Az nekünk nem éri meg. Képzelje el, kombájnnal taka- rítottuk be, utána átengedtük ^ cséplőgépen, most meg még rostáltassuk is? Egyébként a mágccsi raktárosuk, Bognár István mondta, hogy nem kell ez a Terményforgalminak. — Alkudjunk. Én meg' azt mondom, hogy megvesszük rostálás és levonás nélkül is. — De nekünk nem az árára, hanem az etetnivalóra van szükségünk. Hetvenezer csirke abrakját nem termi meg a nem egészen háromszáz hold. Ad­janak érte takarmánybúzát. — Nem adhatunk, mert kell az abrakkeverő üzemeknek — feleli Rózsa elvtárs. Az alkunak vége. Nincs eredmény. De a vitát nem le­het lezárni: van még, ami meg­beszélésre vár. MIÉRT IS JÖTTÜNK a zi­Földes Mihály: esi Új Életbe? Mert bent Ta- a járásnál úgy láttuk, ^hogy a kétségtelenül szépered- világgal. Én nem fogok beszél-'ᙫ11^ mellett itt nincs rend­űi magának a kételyeimről.SÍ®11 valami. Kezdjük az ertd" Arról se, hogy miképpen véle-gményekkel. A szövetkezet bé­kédéin a túlvilágról. HatvanonSpakarította minden búzáját. A túl a magamfajta ember nemgmagyar búza 72 holdja 718 cserél nézeteket. Nem elég ru-Smázsa szemtermést adott. A galmas hozzá. De azt nagyonÍProduttare fajta olasz búza pe­jól tudom, hogy a papi mivol-ídig 20 holdon 502 mázsa 70 ki­töm bizonyos erkölcsi normákjplót termett. Ez szép. (Zicsen megtartására feltétlenül köte-gtudtuk meg, hogy »csal« ez a lez- ^statisztika, mert nem 25,13 má­Értem. _ ízsás, hanem az összes termést — Pap vagyok és magyarísaámítva 26 mázsa 97 kilós hol. ember. Szeretem a haza ma tan kénti átlaggal fizetett' a (54) 3. Vimcze százados azt tartotta, hogy a jó nyomozó legalább olyan jó szervező, mint mód­szeresen gondolkodó ember. Egyáltalán nem vetette mag Conan Doyle klasszikus detek- tívregényeit, amelyekből első sorban a logikai tonna érdekel­te. Szemben azokkal a társai­val, akik lebecsülték a követ­keztetés művészetét, Darwinra, a nagy természettudósra hivat­kozott. Darwin leírta híres útinaplójában, hogy a dél­amerikai indiánok és tanítvá­nyaik, a gauchók, milyen té­vedhetetlen biztonsággal ér­— Hol fedheti fel ezt a tit­kot? — kérdezte Vadásztól. — Csak itt remélheti. Igen, itt, a laktanyában, te a plébános. — Ez az ember nem tetszik nekem. — Miért? — Nagyon furcsa, nagyon — Következésképpen módot különös. Kierőszakoltam, hogy. * szeretem a népemet. Min-^produtt0ire. £z tehát még szebb kell adnunk rá, hogy a titok vizitáljon nálam. És miközben denkit> nemcsak a híveimet. Jen=dmény) közelébe férjen. beszélgettem vele, az ösztönöm Azt ls tudom, hogy a kormány* r I 97 . . — Ügy van. folyton tiltakozott ellene. messzemenően lojális. Ponto-* Az ^1 Ltot. 565 mázsa.27 ki — A mi »Kocsis« Péterünk — Konkréten. tájékozva vagyok a lojali-*10 huzat adott at különféle el­ázzál, hogy jól megjátszotta az — Semmi konkrétumot nem tás anyagi részéről is. Nem^meken az államnak. A szántó­italos bohémet, sikeresen el- mondhatok. Az ösztön dolga szeretem a botrányt se. Már-^éld arnnaen holdja után tehát altatta Bartus úr gyanakvá- az, amit mondok Ezernyi ap- pediS olyan papok, mint ez a^mmtegy két mázsát. Ez igazan sát. Immár, pontos »leltárunk« ró, jellemző vonása van a pa- Fabmyi, ha pap egyáltalán,^nagyszerű dolog! S 80,6 kg van arról, miféle eszközökkel pi embernek. Persze, a skála erosen botrányszagúak. Töb->volt a gabona hektolitersúlya, rendelkezik a drágalátos nagy- széles, de nem áttekinthetetlen, hét nem mondhatok... í Mázsánként 5 forint minőségi, mint a mienk, s nem tudom; ad-e négyszer annyi gabonát az államnak, mint az Üj Élet. — Nem erről van szó. Min­den szövetkezettől annyi gabo­nát kérünk, amennyit adhat; mert van miből. — Mondtam már, hogy ná­lunk a búza minden szemére szükség van — eirősítgeti Far- kasné. — Itt a számítás: egy va­gonnal megmarad a családok szükségletének kielégítése után* — Nem marad se eigy vagon* se egy mázsa. Munkaegységre osztunk. Évek óta harcoltunk a munkaegység becsületéért, nem tehetjük meg, hoigy a ter­vezett két és fél kilónál keve­sebbet adjunk. — S ha kéttagú családnak húsz mázsa búza járna a mun­kaegység alapján? — Akkor húsz mázsát mé­rünk ki. Hogy mit csinál a többlettel? Az az illető dolga. Biztosan eladja olyanoknak* akik nem teljesítettek elegen­dő munkaegységet. Én is így tettem. Az előlegből adtam el búzát Farkas József traktoros­nak. Mázsánként 300 forintért* Az állam csak 240 forintot ad­na érte. — Olvasta elvtársnő Fehér Lajos elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának a cikkéta vasárnapi Népszabadságban? — Olvasni nem olvastam* bár jár nekünk is az újság. Egyébként Fehér elvtársit is­merem, mert már járt nálunk* — A cikkben éppen «zt kéri Fehér elvtárs a tsz-vezet októl* hogy a szükségleten félül ne osszanak kenyérgabonát, hogy a gabona ne kerüljön spekulá­ciós útra, piacolásra vagy a csirkék etetésére. Értessék meg a tagsággal, hogy a búza és a rozs az ország kenyerének biztosításához szükséges. Ezért a teljes gabonafölösleget adják el az államnak... VAJON MEGÉRTIK-E mind­ezt ott, ahol annyi búza ter­mett, hogy a csirkéket is hagy­ják benne dúskálni... Kutas József tettek a következtetés tudó- sajnálom, hogy előre megtud­fiú. Azt hiszem, kiugrana a Ismerem a lelkészek minden bőréből, ha megsejtené, hogy elképzelhető típusát. Ne feled- Kocsis meg a múnkásőr-raj je, egy egész életet töltöttem éjjel-nappal figyelik. Szinte el az egyház szolgálatában. Ez Vincze és Vadász ezután ki-^ dolgozták részletes hadi tér vü-J két. 10 forint szerződéses és 20 fo­rint nagyüzemi felárat kapott mányához. Darwin meggyőző­dött róla, hogy »egyetlen te­kintet a nyomra, egész törté­netet mond el ezeknek az em­bereknek. Például, ha ezer lónak a nyomát vizsgálják, ha­mar eltalálják a hátaslovak számát, ha megnézik, hogy hány ment galoppban. Más tűk az igazi nevét. A vérbeli nyomozó nem szereti megosz­tani a maga dicsőségét a vé­letlennel. Vadász Imre tiltakozott: — Véletlenek nincsenek. Tör­vényszerűség van minden vé­letlenben. Ha az ellenség na­gyon szimpla módszereket al­a Fabinyi azonban nem sorol­ható be a típusokba. Túlságo­san abberrens jelenség. Nyug­“ 5 Számoljunk tovább a papír- J?aiüfn«íf°,rma szerint. A megmaradó Ja szövetkezet. — A tapasztalt vadász sike-J* rei azon alapulnak — 7i rázta Vincze százados —, hogyV'"““1 .“TT-T ismeri az elejtendő vad te5r^ mennyiségből 130 mazsa kell talanító Idegesítő Mit mond- hiészetét. A kocavadász nemSC'?toT!}a,g"'?k' S mi }^fz a • , ix „ •: ismeri A vad bizonvns körül ^hivel? Megy osztalékra. De renda Tz Mi I rév" Ä » a 525 mázsa kenyérnek ^Sa egSég NeT tudom, - az adott lehrtőségeínekgvaló a tagságik? Ennyit n^ú érthető-e ez? Az újonc kato- megfelelően viselkedik, na, például, eleinte furcsán ér- — De hiányzik belőle a tu-: zi magát az egyenruhájában, datosság, tehát a hasonlat nem: nyomoknak a mélységéből kalmaz, erre fizet rá. Ha na- Idegen neki. Ez a pap nem tud jó. meglátják, mennyi volt a te- gy°n komplikált, az is kitöri a se járni, se ülni, se felállni a _ igaz, a vadból a tudatos-)1 herhordó ló. A lépések sza- nyakat. Ami engem illet, ha- reverendájában. Kezének moz- ság hiányzik. De a kalandor se. bálytalanságából, hogy ’ meny- tartalanul bízom az egyszerű dulatai a civil ruha zsebeihez csupán a tudatosságra épít. A: nyíre voltak fáradtak. A táp- emberekben, s ok így vagy vannak szokva. Ügy tűnik, kalandornak is vannak sémái.: lálék megfőzésének a módjá- uSy> mindig kisegítenek ben- mint amelyik pap sokáig nem tanulmányai, értékelt esetei, sl bÓl, hogy az Üldözöttek Siettek- Hűnket. hnrrW* rmmron/ÍM Trtóowi a ~—J- — —--—v e? Általános jelekből, hogy Ezen a napon Miszlay plé- mennyi ideje mentek el? Még bános is meglátogatta a határ­tíz- vagy tizennégy napos nyo- őrparancsnokot. Vadász száza­mon is el tudtak igazodni... dós egyedül fogadta. Mindabból, amit már tudott — El kellett jönnöm — Bartus főhadnagyról, elsősov- mentegetődzött a plébános. — ban azt olvasta ki, hogy ez az Pedig csak fecsegni szándéko- ember a műszaki zár titkaira zom... kíváncsi. — Itt van ez a pap — kezd­hordott reverendát. Idegen a ezek az ösztönösség erejével) nyaka tartása. És ami még súlykolódnak beléje. ennél is fontosabb, nincs az arcán valami, aminek pedig rajta kellene lennie... — Mi következik ebből? : — Ne ezen törjük a fejűn-; __két, hanem; azon, hogy az: A gy n ° ’ adott körülmények között mi-: ^határozhatja el magát Bar-»^ menjenek a m,gjt; tsz. 5hez, a Búzakalászhoz, annak (F oly tatjuk.) ^négyszer nagyobb a földje, elmond. — Nézze, százados úr, én már öregember vagyok. Én teljes békében akarok élni a esfik meg a 39 család. Ha azt vesszük, hogy 137 embert tart el a szövetkezet, akkor is marad még egy vagonnyi búzafölösle­ge. Mondom, így számoltunk Tabán. Ezzel szemben Zicsen azt mondta Farkas elvtarsnő, a szövetkezet elnökasszonya: — Nincs nekünk egy deká­nyi fölösleges búzánk sem: ami ivóit, azt elszállítottuk a Ter­mény forgalminak. A terv sze­rinti két vagon helyett négy ivagonnal adtunk el szerződés­ire. Hát nem elég ez ilyen ki­csiny szövetkezettől? Ha kel! ,ácí t Új zöldség-gyümölcs szaküzlet nyílt Siófokon (Tudósítónktól.) A Szövetkezetek Somogy me­gyei Értékesítő Központja új zöldség-gyümölcs szaküzletet építtetett Siófokon több mint 300 ezer forintos költséggel. Az új boltot — amely a somo­gyi Balaton-part egyik leg­szebb és legkorszerűbb zöldség­gyümölcs szaküzlete — a na­pokban átadták rendeltetésé­nek. Jelen volt a bolt megnyi­tásán Panák László, a SZÖ- VOSZ elnökhelyettese is. A MÉK megszervezte az új üzlet folyamatos és gyors áru­ellátását: naponta kétszer szál­lítanak ide friss zöldséget és gyümölcsöt. A bolt hétközna­pokon reggel fél 7-től este 8 óráig, vasárnap pedig fél 7-tól délelőtt 11 óráig áll a vásárlók rendelkezésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom