Somogyi Néplap, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-23 / 172. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1961. július 2S. ÉLMÉNY VOLT ÜZEMBEN DOLGOZNI Tanítóképzős lányok a Kaposvári Textilművekben A Kaposvári Felsőfokú Ta­nítóképző Intézet első évfolya­mú hallgatói a vizsgák után kéthetes üzemi gyakorlaton vettek részt. Ki a mezőgazda­ságban, ki az iparban. A hall­gatók naponta négyórás fizikai munkát végeztek, négy órát gyűjtőmunkával töltöttek. Ada­tokat gyűjtöttek az illető me­zőgazdasági vagy ipari üzem szociális, kulturális ellátottsá­gáról, a dolgozók munkakörül­ményeiről. Tapasztalataikról dolgozatot írnak. Ezek a dol­gozatok egy nagyobb, az üzemi munkások, illetve a tsz-tagok életével kapcsolatos tanulmány anyagát, képezik majd. Az egyik 16 tagú csoport a Kaposvári Textilművekben töltött két hetet. Gagarin és Pickwick klub Már csak percek vannak hátra, és letelik a gyakorlat utolsó délelőttjén a fizikai munka ideje, amikor találko­zom az első csoporttal, ök a Gagarin brigád tagjai. Nyolc életvidám, nevetős kislány. A jókedvben, munkában nem ma­radt el tőlük a másik nyolc kislány, akik Pickwick klub­nak nevezik csoportjukat. — Kár, hogy nein az előző napokban jött — mondja Kép­szerű Margit tanár. — Egy sá­torban dolgoztak a lányok, a telepen kívül. Orsóhüvelyeket válogattak ládákba, selejtez­tek. Énekeltek, s majd szétve­tette őket a vidámság. De azért a munka is haladt. Ez a véleménye Inke Sán­dornak, az üzem jóléti intéz­ménye vezetőjének is. A lá­nyok sokat segítettek ebben a munkában a vállalatnak, de megállták a helyüket itt, a fo­nalmentésben is. — Mindkét helyen szeret­tünk dolgozni — újságolja Po­gány Lívia —, csak a sátorban egy kicsit hangosabban visel­kedtünk, mint itt a »csülkó- 7/ésnél". Szokatlan volt ugyan a hajnali fölkelés, de az egész évi tanulás után jólesett ez a kis »fizikai« kikapcsolódás. A vizsgák alatt sokszor elsóhaj­tottuk, hogy bárcsak már itt tartanánk. De nem is csalód­tunk. Mindenki nagyon ked­ves volt hozzánk, és már maga az élményt jelentett: üzemben dolgozni! Élmény és sok tapasztalat Délelőtt 10 órakor gyors tisztálkodás, majd az SZ3-he- lyiségben gyülekezik a 16 kis­lány. Ilyenkor szokták kezdeni adatgyűjtő munkájukat, de most búcsúzni jöttek. Lejárt a két hét. Kihasználva ezt az alkalmat, néhány percig be­szélgettünk élményeikről, ta­pasztalataikról. 10 000 forint „megtakarításból“ Ha valóban megtakarítás volna, egy szót sem szólnánk. De ez a »megtakarítás« eny­hén szólva csalás! Másfél hónap alatt össze­gyűlt 18,13 kg »kávéfölösleget« talált az ellenőrzés az fmsz siófoki Balaton Cukrászdájá­ban. Az elfogyasztott mennyi­ség 10 százalékát »takarítot­ták*< meg. A földmúvesszövet- kezetnek 10 269,39 forint hasz­na származott belőle. Miből eredhetett a majd 20 kg kávétöbblet álig másfél hó­nap alatt? Talán az üzletveze­tő kávéba fektette fölösleges pénzét, hogy vendégeinek mi­nél erősebb feketét szolgálhas­sanak ki? Alig hihető! Az an­nál inkább, hogy a vendégek bosszankodva távoztak, hiszen a felszolgált kávénak csak, a színe emlékeztetett a feketére, az íze, ereje nem. Kinek érdeke az ilyen »meg­takarítás;«? Az államnak és a szövetkezetnek nem! Senki sem kívánja, hogy az előirt mennyiségnél több kávéval ké­szítsék el a feketét. Azt azon­ban jogosan elvárják, hogy ami megjár, s amit megfizetnek, ne 4párolják el belőle. Ékes Mária, Schmidt Ibolya Kővári Katalin a bölcsődét választotta vizsgálódása terüle­téül. Etették, pelenkázták, sé­táltatták a kicsinyeket. Köz­ben megismerték a bölcsődék szervezését, a szociális juttatás jellegét, beszélgettek a szülők­kel. — Az orvosi rendelőben dol­goztam. Főleg azt tanulmá­nyoztam,; mi az üzemi egész­ségügy feladata, hogyan folyik a gyógyítás, a betegségek meg­előzése, mit jelent a táppénz mint szociális juttatás a dol­gozók életében — mondja egy fekete szemű kislány, László Jolán. Strasser Margit és Arany Katalin a könyvtárban a leltározásnál és a kölcsön­zésnél segédkezett. — Kölcsönzés közben be­szélgettünk az üzem dolgozói­val, hogy mit és mennyit al­vásnak, hogyan és mennyi ide­jük jut erre. Egyidejűleg meg­figyeltük az üzem sport- és kulturális munkáját is. — Közben mindnyáján súly­ban is gyarapodtunk — teszi hozzá nevetve Pogány Lívia, aki Haip Adéllal a konyhán te­vékenykedett. A terítésben, felszolgálásban is segítettek, és a különböző üzemjóléti ágaza­tokat tanulmányozták. Az üzemben töltött két hét­ről Lóján Erzsébet summázta mindnyájuk véleményét: — Az iskola falai között nőt­tünk fel, így igen sokat jelen­tett nekünk a gyári munkások életének megismerése. Mara­dandó élmény ez a két; hét, hasznos tapasztalatokkal és kedves emlékekkel távozunk ebből a szép gyárból. Németh Gyula párttitkár és Inke Sándor meleg szavakkal köszönte meg a lányoknak lel­kiismeretes, szorgalmas mun­kájukat. » * * Lejárt az idő. A 16 kislány még egyszer körüljárt az üzem­ben. Szívélyesen elbúcsúztak azoktól, akik két hétig munka­társaik voltak. Délután már a csigalassúnak tűnő autóbusz vagy vonat vitte őket a kedves otthoni táj felé. Wallinger Endre ,.A szocialista címet pedig; BBSCg'BI VCCj Ü Í£ • • • — Megváltozott a munkánk, mióta brigádban dolgozunk, s a szocialista címért küzdünk — mondják a Tejipari yállalat sajtüzemében. Kivált ' Mede- reczki Jánosáé erősítgeti ezt. Igaz, neki különösen sokat je­lent a nemrég alakult kilenc­tagú brigád. Mint az üzem egyik legjobb dolgozója, majd- hogy ki nem maradt az együt­tesből. Ugyanis ő a kultúra ol­tóanyagkészítő. Mindig rábíz­ták e feladatot, hisz a legelis­mertebb mestere e munkának. Kultúrát viszont délelőtt kell készíteni, s ha brigádban dol­gozik, megeshet, hogy délutá- nos lesz. És akkor ki készít ol­tóanyagot? — vetődött fel a kérdés. Végül úgy döntöttek, hogy Medereczkiné kimarad a brigádból. Ám ő ebbe nem nyugodott bele, hisz mégse járja, hogy éppen őii hagyják ki. És addig- addig, míg a vállalatvezetőség megoldotta a problémát, s ő is brigádtag lehetett. S ma már oly biztosan mondja, hogy «•a szocialista címet pedig megnyerjük«, mintha már hol­nap meg is kapnák. A brigád nem ripsz-ropszra alakult. Hosszas tapogatózás előzte meg. Még Zalaegersze­gen is jártak, mert ott kiváló sajtkészítő brigádok vannak. A látottak alapján kedvező véle­mény alakult ki a mozgalom­ról, s így nagyobb lendülettel — Rádiótávirász-j elölt A sátortáborban elmélyült tanulás folyik kora reggeltől késő estig. Hét nap leteltével a hallgatóság számot ad előme­neteléről. Három tárgyból — morze adás-vételből, elektro­technikából és gyakorlati rá­diótechnikából — kell megmu­tatniuk a táborlakóknak, hogy mit tudnak. Ez maga elárulja, hogy kik azok, akik vagy 120-an Nasz Ferencnek, az MHS Somogy megyei rádiós klubja vezetőjé­nek »napíparancsat« hallgatják a reggeli utáni sorakozon. Mindnyájan valamelyik MHS rádiós szakkörnek a tagjai. Miért? Mert szeretnének meg­ismerkedni nemcsak a vevő-, hanem az adókészülékek rej­telmeivel is. Ugyan már nem is rejtelmes előttük egyik-má­sik egyszerűbb készülék. Isme­Az Ohm-törvényt minden rádiósnak ismernie kell. A hallgatók a tábla előtt a rádiózás első alapelemével ismerkednek. rik szerkezetét, teljesítő képes­ségét. Tudják, hogy bármily parányi is az a kis amatőr adó vagy gyári készülék, amely a rádiós klub vagy szakkör bir­tokában van, a szakember ke­zében hatalmas távolságokat hidal át. A kaposvári »igazi rá­diósok«, az MHS amatőr rá- diótávirászai már »leveleztek« a Szovjetunió távoli amatőr rá­diósaival, sőt még Dél-Ameri- kával és Dél-Afrikával is. Annak, aki jó rádiótávirász akar lenni, sokat kell tanul­nia. Elsősorban a rádiózás alap­elemeit kell elsajátítania. Az a tábor, ahol Kasza Ottó, Cseh János, Király Sándor oktatók vezetésével folynak az előadá­sok, alkalmas arra, hogy a rá- diótávirász-jelölt 30—60-as ütemben adja vagy vegye a morzejeleket, hogy a jelölt »fújja« az Ohm-törvényt, is­merje az egyszerűbb kapcsolá­sokat, no és tudjon összekötte­tést teremteni a kis tábori ké­szülékekkel. Némi előképzett­séggel egy hét alatt — különö­Folyik a »hangolvasás«. Kasza Ottó pattogó ütemű adását könnyedén veszik a leendő rádiőtávirászok. sem, ha olyan szorgalmas a leendő rádiós, mint az MHS táborának valamennyi lakója — előbbre lehet lépni, akár na­gyobbat is. Akadnak, akik már a különböző kódexeket is is­merik. A nélkülözhetetlen Q- kódot, amely segít áthidalni a nyelvi problémákat is, hisz a Qth, Qsl vagy a Qra jelet meg­érti bármely nemzet rádiótáv- irásza. Arra a kérdésre, hogy »Qra?« (mi a neve?), a tábor­ban megkérdezett ekként vála­szol (természetesen morzejelek­kel): »Rádiótávirász-jelölt.« Nasz Ferenc, az MHS rádiós klubjának vezetője gondosko­dik arról, hogy kitűnő szakem­berek, technikusok és rádiótáv- irászok nőjenek fel az MHS rá­diós klubban. A fonyódi egyhe­tes tábor egyik lépcsőfoka volt ennek az iskolának. K. S. szervezték meg a brigádokat. A múlt hónap végén már ké­szen álltak az indulásra. Tö­rök János sajtkészítő brigádja még egy »főpróbát« is tartott. Nagybajomban segédkeztek egy napig a tsz-tagoknak. így aztán bátrftn odaírhatták a célkitűzések közé, hogy »ta­gonként 8 óra társadalmi mun­kát végzünk a vállalat áltgl meghatározott munkaterüle­ten«. És a második félév első nap­ján megindult a közös munka. Ez már magában véve is nagy változást jelentett. Ré- gente különböző időpontokban, különböző munkaterületeken dolgoztak. Váltakoztak a mun­katársak is, s arra sem volt idő, hogy összeszokjanak. Most megváltozott a termelés mene­te. Mindenkinek állandó beosz­tása van. Balázs István a dará­lásnál tevékenykedik, a prése­lést Kovács Mihály és Bara­nyai Imre végzi. ' Jászberényi József fölöz, Brandtmüller Ist­ván pasztőröz, Matók Irén meg Balázs János mindig a sajtké­szítésnél van elfoglalva. így több tapasztalatot szerezhet­nek, jobban összeszokhatnak, növekszik felelősségérzetük, hisz az esetleges hiba okozója könnyen megtalálható. Kovács Mihály szerint eddig lelkiisme­retesen dolgoztak. Vállalásuk egyik lényeges pontját a közös munkával könnyen teljesítik: 85 százalékban exportképes Chaddar sajtot készítenek ez­után. A réginél is nagyobb a rend és a ragyogás a bolygókeverő kádak környékén. Tudják, hogy a jó sajt készítésének egyik alapföltétele a tisztaság. Ha akad néhány perc szabad ideje valakinek, máris előkerül a tömlő meg a seprű. És ha idegen téved ide, óvatosan kell lépkednie, különben el­csúszik a mindig mosott köve­zeten. Roland Ferenc Mielőtt tönkremegy A gépkocsi fölverte por gomolyogva terpeszkedik az út* menti fákra, a kerítésre, s imitt-amott belopja magát a so- mogygeszti parkba is. A 13 holdas park tele van hatalmas hársakkal, gesztenyékkel és fenyőkkel, sőt egy fürdőmeden­ce is meghúzódik az egyik napsütötte tisztáson. A port fel­fogják a fák, de ha beljebb jutna is, nagyobb kárt nem te­hetne a parkban. Art eléggé megtépázta az idő. Futónövé­nyek kúsznak fel a medence körüli fenyőfákra, s évről évre jobban fojtogatják a tűlevelű ágakat. Bozótok nőtték be né­hol a pázsitot, mintha legalábbis évek óta senki sem járna a környéken. A medence elhanyagolt: száraz gallyak, lehullott levelek és moha telepedtek az aljára. Pedig a nyári meleg­ben de jókat lubickolhatnának benne. Régen,1 amikor az ura­ságé volt, a gesztiek csak a kerítésen át hallhatták a víz i so- bogását, a magas kőfal mindent elzárt előlük. Most az megy be a fák közé, aki akar. A kastélyban óvo­dások énekelnek, meg a tanács intézi a falu ügyes-bajos dol­gait. Ám ha az óvoda vagy a tanács ablakán kinézünk a parkba, csak egy liba csapatot láthatunk. Pedig szíveseoben látnánk úttörősátrakat, fürdőző embereket Somogygesztiben van elég fiatal. Egy-két vasárnapon rendbe tehetnék a parkot, a medencét. Sok község örülne, ha ilyen területe lenne, ám a gesztiek mintha megfeledkez­tek volna róla. Csupán a tanácsig meg az óvodáig látnak, 1o- vább nemigen. Pedig nem ártana, ha benéznének a fák xózé, és rendbe tennék parkjukat. Mielőtt tönkremegy... R. F. 1750 mezőgazdasági tanulót szerződtetnek augusztusban az állami gazdaságok Az allami gazdaságok az idén folytatják a jó elméleti és gyakorlati képzettségű szak­munkásgárda kialakítását. Az átalános iskolát végzett fiata­lok közül az idén augusztus­ban 1750 jövendő szakmunkás­sal kötik meg a szerződést. Azokon a helyeken, ahol az egyes szakágazatokban a leg­jobb eredményeket érték el, összesen húsz mezőgazdasági szakmára képeznek ki új mun­kásokat. A fiatalok többek kö­zött a szántóföldi növényter­mesztés különböző ágaival, a növényvédelemmel, az állatte­nyésztés tudnivalóival ismer­kednek meg. A mezőgazdasági szakmun­kásképzés mellett a Munka­ügyi Minisztérium intézeteiben olyan ipari tanulókat is ok­tatnak, akik gyakorlatukat az állami gazdaságokban folytat­ják, és itt kapnak majd beosz­tást a szakmunkásvizsga után. (MTI) Űj számítógép A Szovjetunióban megkezdték as »Ural—i« nevű másodpercenként 5—10 000 műveletet végző áj, auto­matikus számítógép sorozatgyártá­sát. Az »Ural—4« a hasonló gé­pektől abban különbözik, hogy az információk beadására és kivoná­sára több berendezést helyeztek el benne, s növelték »emlékezetét-. A gép az eredményeket táblázatok, diagrammok vagy szövegek for­májában adja ki, ezért nincs szük­ség az adatok további feldolgozá­sára. Ennélfogva a gép kitűnően felhasználható a népgazdasági ter­vek kidolgozásánál, a termelés, a közlekedés irányításában, az idő­járásjelentések összeállításában, az áruk és az anyagi értékek nyilván­tartásában. A szatmaö'zveg-y­három deci tiszta rendelésekor is — szokásától eltérően — utánaszól a nem kis meglepetést mu­tató pincérnek: — Én is fröccsben kérem. Viselkedését nem tudom mire vélni. Nagy az öröm, amikor sikerül az összeköttetés. Különösen ha a morze mellett még a távbeszélő-vétel is kitűnő. Milyen rossz, amikor érkezik a parancs: »Állomását bontsa le, vo­nuljon be!«, s vége a gyakorlatnak. A minap találko- kísértem ki az ál­zom egyik barátom- lomásra. Egy hétre sebb korben ismert, hogy meglehetős néz. rendszeressécgel Iá- — Nagyszerű! togatja az italbollo- Ezek szerint szalma kát, borkóstolókat, vagy! mégpedig általában _ jgy mondják, nem jnhtúrófo- _ gn meg reggci Mikor aztán az oda­g yasztás vagy cér- tettem föi a vonalra pe/s*°°> ]°l nil 1 behutott italt éppen nagombvasarias cél- az asszonyt, két hét- hogy megnyalja, és jóból. E megrögzött re eiküdtem üdülni, fanyalogva visszate- szokása miatt aztán Tudod mit? Ezt a S2*> nem bírom to- napirenden vannak ritka alkalmat meg vább kérdés nélkül: náluk az enyhébb kell ünnepelnünk vagy erősebb nézet- _ indítványozom, eltérések hangos már intek is a megnyilvánulásai sarki vendéglő jelé. élete párjó.val. Szó- Barátom nem val találkozunk, és ™üy lelkesedéssel követ, nem így szo­kott felcsillanni a megkérdem tőle: — Honnan jössz? szeme, ha bacchusi szony — Feleségemet áldozatra hívom. A — Mi az? Beteg vagy? Miért nem iszol? Lemondóan le­gyint: — Nem érdemes. Nincs itthon az asz­— sk -•

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom