Somogyi Néplap, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-22 / 171. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1961. JűUus SS. Megkezdődött Bizerta bombázása Áugusto Gardának, a hazánkba érkezeit kubai ifjúsági delegáció vezetőjének nyilatkozata A kubai szolidaritási hát al­Tunisz (MTI). Tunisz; jan kormányközleményt • tettek köz­zé, amely bejelenti, hogy pén­teken délben a franciák meg­kezdték Bizerta bombázását. A közlemény hangoztatja, hogy a polgári lakosság ellen elkövetett ismételt bűnös támadás meg­torló intézkedésekre kénysze­ríti a tunéziai kormányt. A francia légierő bombázta a Tuniszból Bizertába vezető utat és géppuskatüzet nyitott Tuné­ziai kaszárnyákra. A tuniszi rádió bejelentette, hogy a francia erők «-általános offen- zívát« kezdtek. Bizertában fel­lángolt az utcai harc. Ugyan­csak összecsapásokra került sor Tunézia és Algéria déli ha­tárán és a Szaharában is. A francia - hivatalos körök cáfolni igyekeznek a bombázás hírét. Bizeritában a helyzet rendkívül súlyos. A hatóságok járvány kitörésétől félnek, a közegészségügyi minisztérium a nemzetközi Vöröskereszthez fordult és tiltakozott a francia katonaságnak a polgári lakos­sággal szemben elkövetett tá­madásai miatt. Burgiba beszéde Burgiba elnök pénteken dél­előtt beszédet mondott, amely­ben. bejelentette, a tunéziai kormány elhatározta, hogy el­fogadja külföldi önkéntesek segítségét. Hangsúlyozta, hogy a tunéziai nép minden rendel­kezésére álló eszközzel, utolsó leheletéig küzdeni fog az ag­resszió ellen. Közölte azt is, hogy a franciák bombázták a Szaharában előrenymuló tuné­ziai egységeket. Az elnök meg­köszönte a baráti államok fel­ajánlott segítségét és bejelen­tette; Tunézia követségeit uta­sították, hogy kezdjék meg az önkéntesek összeírását. Burgi­ba névszerint is köszönetét mondott Ferhat Abbasznak, az algériai ideiglenes kormány miniszterelnökének, Hasszín marokkói királynak és Kasszem iraki miniszterelnöknek. Ugyan­csak háláját fejezte ki az Egyesült Arab Köztársaság szolidaritásáért. A továbbiakban közölte, hogy a kormány biztonsági in­tézkedésekre szánta el magát és ideiglenesen átvette az el­lenőrzést a skhirai francia olajtársaság berendezései fe­lett. Itt tárolják és innen ha­józzák be az edzselei olajveze­téken szállított olajat Burgiba végül hangsúlyozta: «A tunéziai állam létéért fo­lyik a harc és elhatároztuk, mindent megkockáztatunk. Biztosak vagyunk abban, hogy nagy esélyünk van a végső győzelemre". * * * Tuniszban pénteken délelőtt hatalmas tünetés volt, a tömeg «Halál De Gaulle-ra!« felkiál­tásokkal vonult fel. Monzsi Szlim, Tunézia ENSZ-küidötte megbeszélést folytatott az ENSZ afro— ázsiai csoportjának vezetői veL Bejelentette, hogy Tunézia hajlandó katonai segítséget el­fogadni bármely országtól. Az Egyesült Arab Köztársa­ság utasította ENSZ-képviselő- jét, hogy terjesszen határozati javaslatot a Biztonsági Tanács ülése elé, követelve a francia csapatok azonnali kivonását Tunéziából. Szaud-Arábia királya — kö­rölte a mefckai rádió —ugyan­csak utasította ENSZ-küldött- ségét, hogy támogassa Tunézia álláspontját. Az angol kormány felszólí­totta Franciaországot és Tuné­ziát, hogy szüntessék be a har­cot Bizertában és próbálják békés úton rendezni a vitás kérdéseket. Home angol kül­ügyminiszter megbeszélést foly­tatott Franciaország és Tuné­zia londoni nagykövetével. Nyugati kommentárok szerint Anglia hajlandó lenne közve­títőként fellépni a két ország között. A legfrissebb jelentések sze­rint erős francia páncélos osz­lop közeledik Bizerta felé. kalmából a KISZ Központi Bi­zottságának meghívására ku­bai ifjúsági küldöttség érke­zett hazánkba. Augusto Gar­da, a delegáció vezetője a ku­bai fiatalok életéről és mun­kájáról nyilatkozott az MTI munkatársának. Magyararszárgra azzal a cél­lal jöttünk, hogy megismerjük a Kommunista Ifjúsági Szö­vetséget ,s a tapasztalatokat felhasználjuk munkánkban. — Kubában két Ifjúsági szer_ vezet működik: a Felkelő Fia­talok Szövetsége és a Kubai Diákszövetség. Az előbbi első­sorban az ifjúság politikai ne­velésével, az utóbibi pedig a diákok problémáival foglalko­zik. Mindkét szervezetnek igen nagy szerepe volt a forrada­lomban. A forradalom győzel­me után a diákszövetségnek azt a feladatot adták, hogy a demokratikus érzelmű taná­rokkal együtt tisztítsák meg az egyetemeket az ellenforradal- márcktól. Ezt sikeresen meg­oldottuk. — Most a fiatalok legfon­tosabb feladata, hogy támo­gassák a kormánynak az anal­fabetizmus felszámolására irá­nyuló politikáját. Az idei év a »nevelés éve«, ami azt jelen­ti, hogy lényegében megszün­tetjük az analfabetizmust. A kormánynak ezt a nagyszerű programját, mintegy ÍS0 000 felnőtt és százezer középisko­lás, diák tevőlegesen támogat­ja. Önként vállalkoztak, hogy az ország legtávolabbi részére is leutaznak és megtanítják a betűvetésre a népet. Kubában az írástudatlanok száma köríil_ belül 1 100 000-re tehető. Bí­zunk abban, hogy feladatunkat megvalósítjuk. Tervünkben há­rom egyetemi város és'tízezer tanterem építése is szerepel. — Kuba kulturális fejlődése a forradalom győzelme óta rendkívüli módon meggyor­sult. 35 ezer diáknak biztosí­tanak . ösztöndíjat. Az iskolákat államosították, erre feltétlenül szükség volt, mert az egyházi iskolákban a papok ellenfor­radalmi tevékenységet folytat­tak. — A kulturális fejl'ídést nagymértékben segíti még, hogy a régi katonai intézmé­nyeket iskolákká alakították. — Kuba ifjúsága a tanulá­son, a békés építőmunkán kí­vül legszentebb kötelességének tekinti a haza védelmét. A munkás-, a paraszt* és a diák­fiatalok százezrei vesznek részt az önkéntes nemzetőrségben — fejezte be nyilatkozatát Augus­to Garcia. (MTI) Párizsi sajtóvisszhang; Bizertárái A Francia Kommunista Párt nyilatkozata A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság tanácskozásai a két ország gazdasági együttműködésének kiterjesztéséről A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormányának küldöttsége tanácskozásokat folytatott a két ország gazda­sági együttműködésének az 1961—1965. években történő további bővítéséről. A tanács­kozások július 20-án fejeződ­tek be Moszkvában. A szívélyesség és a teljes kölcsönös megértés légkörében megtartott tanácskozáson a küldöttségek megállapodtak: javaslatokat terjesztenek kor­mányaik elé az 1962—1965. évi kölcsönös áruszállításoknak a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió 1961—1965. évi kölcsönös áruszállításairól szó­ló 1960. május 6-i egyezmény­ben foglalt mennyiségeken fe­lüli bővítésére. A Szovjetunió ezekben az években az egyezményben fog­laltakon felül gépeket, beren­dezéseket, vasércet, hengerelt- acélt, színesfémeket, kőolajat, kőolajtermékeket, vegyitermé­keket, fűrészárut és egyéb áru­cikkeket szállít. A Magyar Népköztársaság viszont hagyományos export­cikkeinek, a gépeknek, beren­dezéseknek, autóbuszoknak, műszereknek, cipőnek, konfek­ció- és kötöttárunak, röldség- és gyümölcskonzerveknek, va­lamint más áruféleségeknek a szállítását növeli. A tanácskozáson megállapo­dás jött létre: a Szovjetunió segítséget nyújt a Magyar Népköztársaságnak a kohászat és az elektrotechnikai ipar- fejlesztés több műszaki kér­désének megoldásában. A kül­döttségek javaslatainak a Ma­gyar Népköztársaság és a Szov­jetunió kormánya által történt jóváhagyása után a két,ország illetékes szervei megfelelő egyezményeket kötnek. A küldöttségek kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a gazdasági kapcsolatoknak a szocialista nemzetközi munka- megosztás elmélyítése alapján történő további kiterjesztése elősegíti a két ország gazdasá­gának fejlődését. (MTI) Az Egyesült Államokban megismételték a május 5-i rakétakísérletet Virgil Grissom repülőkapitány utazott a rakétában Párizs • (MTI). A francia saj­tó oldalas beszámolókat köröl a súlyos bizertai konfliktusról; a jobboldal lapjai azonban csak a francia hivaialos ver­ziót hajtogatják, és szinte alig adnak teret a tuniszi forrásból eredő híreknek. A kommentá­rokban a jobboldali lapok termé­szetesen továbbra is tüzet okádnak, és Burgibára, a tunéziai kormányra pró­bálják áthárítani a felelős- séget a történtekért. A legélesebb hangú állásfogla­lást a szélsőjobboldali Aurom- ban találni. A lap főszerkesz­tője méltatlankodik a nyuga­tiak gyengesége láttán, és csa­lódást keltőnek minősíti Wa­shington reakcióját. Burgibát abban is elmarasztalja, hogy a »szabad világ« egy lényeges pozícióját gyöngíti meg. A lap fölveti a kérdést, hogy mire jó a lugrjni kastélyban a francia —algériai tárgyalások folytatá­sa, ha az Algériai Felszabadí­tás! Front ember- és hadi­anyag-segítséget ígér a tunéziai elnöknek. A Figaro is Burgibát tartja felelősnek a válságért. A Com­bat már árnyaltabb magatar­tást tanúsít, és megállapítja, ’hogy végeredményben a »nem kívánatos döntőbíró«, az "ENSZ (De Gaulle szóhasznála­ta szerint), ez az »izé« fog köz­belépni,' hogy békés megol­dást teremtsen, holott pedig elég lett volna, ha Franciaor­I Dunántúli Földtani Kataté-Fúró Vállalat az 1961/62. tanévire be­iskoláz a MŰM 305. sz. Iparitanuló Intézetbe Várpalotán 18 éves érettségizett fiúkat mű­szaki ipari tanulónak. Képzési idő 2 év. Beis­koláz még ipari tanuló­nak 3 éves képzésre ál­talános iskolai végzett­séggel fiúkat 14—17 életévig. Jelentkezés 1961. augusztus 1-ig a MŰM 305. sz. Iparita­nuló Intézetnél, Várpa­lota, Hősök tere 1. sz. Iskolai bizonyítvány, születési anyakönyvi ki­vonat, orvosi igazolás jelentkezéskor az inté­zetnél leadandó. (2751) szág tíz nappal előbb bele­megy a Bizerta sorsáról szóló tárgyalásokba. A bizertai kérdés nemzetközi síkra terelődését hangsúlyozza a Paris-Jour hasábjain Gene­vieve Tabouis asszony is, s rá­mutat, hogy Burgiba nem lát­hat más megoldást, mint a kér­dés nemzetköri rendezését, és kész nemzetközivé tenni Észak-Afrika valamennyi prob­lémáját. A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága közle­ményt adott ki, amelyben le­szögezi, hogy valóságos hábo­rús hadműveletek folynak le Tunéziában; ez az új katonai kaland a szuezi expedíció és a Sza­kiét Szidi Juszef-i bomba­támadások nyomába lép. Az ilyen vállalkozások jelen­tősége világos: a gyarmati já­rom alól felszabadult népek el­len a gyarmatosítók a maguk ■kiváltságainak megvédése ér­dekében hátvédharcokat foly­tatnak. Az ilyen gyarmati po­litika ellentétes Franciaország érdekével, nemzeti becsületé­vel. Az ilyen poíitika folytatá­sa csak gyászt és nyomort szül, Franciaországot pedig mind jobban elszigeteli Észak-Afrikában is, az egész világban is. A franria kormánykörök nyugtalansággal eltelve lát­ják, hogy az arab világ — amelyet pedig hetekkel ezelőtt meg­osztott a kuwaiti válság — Bizerta kérdésében teljes egységben áll ki a tuné­ziai kormány mellett. Igen fájdalmasan érintette a francia kormányt, hogy még a kis Mauritánia is, amely pe­dig létét szinte Párizsnak kö­szönheti, ugyancsak Tunéziá­nak fogja pártját, és Ould Dad- dáh, Mauritánia miniszterel­nöke szolidaritási táviratot küldött Burgibának. A Burgiba—Nasszer ellenté­tek is -elhalványodni látszanak a bizertai francia agresszió Elkobozták a 1‘Humanitét A francia hatóságok pénte­ken reggel elkoboztálc a l’Hu- manitét. A lap különkiadása a délelőtti órákban csak fehér foltokkal jelenhetett meg. Ugyancsak »ablakok« voltak a haladó lap, a Liberation első oldalán is jelezve, hogy a bi­zertai válságról írott kommen­tárja nem felel meg a hatósá­gok szájízének... Véget kell vetni ennek! Meg kell állítani a bizertai katonai intervenciót, tárgyalni kell a tunéziai kormánnyal, egyszers­mind az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányával meg­indult tárgyalások ütemét is meg kell gyorsítani, hogy mi­nél előbb megteremtsék a bé­két, hogy így megakadályozzák az algériai háború kiterjedé­sét A CGT Szajna megyei szer­vezeteinek uniója is felhívást bocsátott ki a Párizs környéki dolgozókhoz. Felszólítja őket, hogy a bizertai harcok hala­déktalan beszüntetése végett kezdjenek akciókat a munkás­egység jegyében, forduljanak küldöttségek, táviratok, petí­ciók révén a köztársasági el­nökhöz. Az Egyesült Szocialista Párt országos vezetősége is közle­ményben ítélte el a francia kormány magatartását. idején. Marokkó és Tunézia vi­szonyában pedig, amely az el­múlt hónapokban az elbidegü- lés jeleit mutatta, szintén for­dulat következett be: II. Hasz- szán király fenntartás nélküli támogatását és szolidaritását juttatta kifejezésre a tunéziai testvémép és kormánya iránt. A francia főváros politikai köreiben .megállapítják, hogy a De Gaulle-ista kormány nem számíthat szövetség.;- seinek teljes támogatására sem. Washington a jelek szerint megelégszik azzal, hogy a bé­kés megoldás keresését ajánl­ja mind Párizsnak, mind Tu­nisznak. Az amerikai kor­mány nyilvánvalóan óvakodik attól, hogy francia szövetsége­se mellett állj cm ki egyértel­műen, és ezzel magára hara­gítsa s a Nyugattal szembefor­dítsa az arab világot. Kik harcolnak Bizertánál? A párizsi sajtó jelentései szerint az eddig odaküldött erősítésekkel együtt Bizertában jelenleg körülbelül 3500 fran­cia katona tartózkodik. A csü­törtökön légiúton a támasz­pontra szállított egységek a tengerészgyalogság harmadik ejtőernyős ezredéből adódtak. További erősítések útba indí­tása várható a francia sajtó közlései szerint. Az algériai Bone-ban — amely csak fél órányi repülőútra van Bizertá- tól — útrakészsn áll egy köny- nyű páncélos ezred és az ide­genlégió hármas számú gya­logezrede. A csütörtökön Bizertába el­jutott és harcba vetett ejtő­ernyősökről a Figaro megírja, hogy a szuezi expedíciós had­járatban ugyanez az ezred vett részt Port Szaid elfogla­lásában. A Figaro szerint Algériában a francia hadsereg valameny- nyi egysége riadóállapotban van. A biztonsági intézkedése­ket megerősítették, mert arra számitanaik, hogy az FLN újabb tömegtüntetéseket szer­vez a francia—tunéziai konf­liktus alakulásától függően. Hány francia él Tuniszban? A bizertai válság a francia sajtó figyelmét ráirányítja a Tunéziában élő francia lakos­ság sorsára. A Paris-Jour köz­lése szerint jelenleg 59 000 francia él Tunéziában. A pro­tektorátus idején számuk 170 ezier volt. Mintegy 2000 a fran­cia gyarmati telepesek száma Tunéziában. Valamennyi lap aláhúzza és az Europe 1. rádióállomás tu­dósítója is azt jelenti a hely­színről, hogy sem Bizertában, sem Tunézia más városaiban sehol sem fordult a tunéziai arab lakosság az európai pol­gárok ellen. Cape Canaveral (MTI). Pén­teken délben, magyar idő sze­rint 13.21 perckor Cape Cana- veralben Redstone-Mercury ra­kétarendszerrel ballisztikus pályára bocsátották fel Virgil Grissom amerikai repülőkapi­tányt; a valamivel több mint 15 perces út során a rakéta 188 kilométer magasságba emelke­dett. Maximális óránkénti se­bessége 8496 kilométer volt. A ballisztikus pálya befutása után Grissom kapitány kabin­ja Cape Canaveraltól 488 kilo­méterre az Atlanti-óceánba esett. A leszállás szigorúan őr­zött körzetében amerikai ha­dihajók tartózkodtak. A le­szállt kabint a »Randolph« amerikai repülőgép-anyahajó egyik helikoptere halászta ki a benne tartózkodó pilótával. A helikopterre függesztett kabin valami vél az anyahajó elérése előtt leszakadt. Egy másik helikopter felvette Gris­som kapitányt, azonban a ka­bin a benne levő műszerekkel, azok rögzített észleleteivel és az út során készített fényké­pekkel együtt elsüllyedt. A 35 éves amerikai repülő­kapitány a »Randolph« repülő­gép-anyahajó fedélzetén át­esett az első orvosi vizsgálato­kon. Közérzete rendes. Mint az adatokból kitűnik, a pénteki kísérlet lényegében az ez év május 5-i felbocsátás megismétlése volt. Az ameri­kai rakétautas ezúttal sem ke­rülte meg a Földet. A JELMEZKÖLCSÖNZÖ VÄLLALAT értesíti ügy­feleit, hogy zalaegerszegi fiókja! augusztus 4-től augusztus 5-ig leltározás miatt zárva tartja. Kultúrcsoportok, támccso- portok stb. igényeiket a fonti időszakra legkésőbb július 26-ig jelentsék be a Jelmezkölcsönző Vállalat fiókjánál: Zalaegerszeg, Pefőíi u. 26. (6067) A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának állásfoglalása Párizst nyugtalanítja a Tunisz iránti arab szolidaritás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom