Somogyi Néplap, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-20 / 169. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1961. július 28. Az agresszort meg kell fékezni, mielőtt elindulna vérontó útjára A Pravda cikke a nyugati hatalmaknak a német kérdésben elfoglalt álláspontjáról Nyugat-Európa országai kato­nai támaszpontokat bocsátanak az NSZK rendelkezésére. Be­folyásos nyugati körök éppen azért határolják el magukat a német békeszerződéstől, mert tudják, hogy ez akadály lenne a nyugatnémet imperializmus felélesztésének útján. A békeszerződés hiányát ki­használva — írja a Pravda — a nyugatnémet imperializmus lázas ütemben valósítja meg fegyverkezési programját. Nyugat-Németország im­perialista, militarista erői érdekeltek abban, hogy a lehető legtávolabbra tolják ki a német békeszerződés megkötésének időpontját, minthogy jól tudják: egy ilyen szerződés gúzsba kö­ti a kezüket. A jelenlegi európai helyzet na­gyon előnyös ezeknek az erők­nek. Veszélyes játékot űznek a békeszerződés kérdése kö­rül, minduntalan a nagyhatal­mak összeveszi tésére töreked­nek. # Minden egészséges gondolko­dású ember előtt világos, mi­lyen rendkívüli jelentőségű ilyen helyzetben az általános béke szempontjából a német 'békeszerződés megkötése. Az agresszort meg kell félcezni, még mielőtt elindulna vérontó útjára. Ideje felismerni azt az igaz­ságot — írja befejezésül Ko- rionov —, hogy a jelenlegi kö­rülmények között csak egy po­litika lehetséges — a háborús kalandokról való lemondásnak, a kölcsönös érdekek figyelem­bevételének, a békés együtt­élésnek és a nemzetközi együttműködésnek a politiká­ja. Ezt a politikát folytatja szilárdan és következetesen a Szovjetunió. Mindig kész volt és ma is kész tárgyalni a né­met kérdésről és bármely más megoldatlan problémáról. (MTI) Munkáspárti képviselők javaslatai az alsóházban Moszkva (TASZSZ). A Prav­da cikkben kommentálja az amerikai és a nyugat-európai sajtóban megjelent szovjetéiig nes cikkeket, amelyek a szov­jet kormánynak a német béke- szerződés megkötésére tett ja­vaslatával foglalkoznak. Korionov. á cikk szerzője rá­mutat: a nemzetközi torzsalko­dások magvetői nem terhelik magukat!, azzal, hogy megvizs­gálják a Szovjetunió békesze­rető javaslatait. Megpróbálják úgy tüntetni fel a dolgot, mint­ha nem a Német országgal va­ló békeszerződés megkötéséről volna szó, hanem egy majd- hogy nem békeellenes cseleke­detről. Különösen azon a határozaton rágód­nak nagy előszeretettel, amelynek értelmében a szovjet kormány növeli a védelmi célokra szánt költségvetést, és ideiglene­sen leállítja a fegyveres erők csökkentését. A nyugati lapok természetesen elhallgatják, hogy ezek olyan kényszerű intézkedések, ame­lyeket a Szovjetunió biztonsá­gának védelme követel meg a NATÖ-hatalmak fokozódó ka­tonai készülődése miatt; Nem véletlen — folytatja a Pravda —, hogy a háborús hisztériakeltés új rohamának ürügyeként a német békeszer­ződés és Nyugat-Berlin kérdé­sét használják fél. E kérdés megoldásától nagymértékben függ, milyen irányban fejlőd­nek majd az európai viszo­nyok, a béke megszilárdításá­nak vagy a feszültség fokozá­sának irányába? Az Egyesült Államok há­borús körei — hangoztat­ja a cikk — elsősorban a nyugatnémet imperializ­musban látják terveik va­lóra váltóját. Nevezetesen ezzel magyarázha­tó a dollár beözönlése az NSZK«ba, a reguláris nyugat­német hadsereg létrehozása és korszerű fegyverekkel való fölszerelése, valamint az, hogy London (MTI). Munkáspárti képviselők csoportja javaslatot nyújtott be az alsóházban, amely felhívja a kormányt, fi­gyelmeztesse a szövetségese­ket, • hogy Anglia nem járul hozzá erőszak alkalmazásához Nyugat-Berlin miatt Munkáspárti képviselők egy másik csoportja az ailsóházban •benyújtott javaslatban kijelen­ti, hogy a Német Demokrati­kus Köztársaság elismerésének megtagadása ellenkezik a jó­zan ésszel és nagyon sajnála­tosnak tartja a szükségtelen harciasságot, amellyel a Ber­lin miatti vitát folytatják. A javaslat tárgyaláson alapuló rendezést sürget Nyugat-Ber­lin és Németország kérdésé­ben. \ Hét munkáspárti képviselő az alsóházban benyújtott ja­vaslatban sajnálkozásét fejezi ki a kormány ama döntése fe­lett, hogy támogatja a nyugat­európai politikát, beleértve azt a döntést, hogy a németek­nek atomfegyverekkel felsze­relt hatezer tonnás torpedó- romibolók építését engedélye­zik a német fegyverkezés kor­látozását kikötő biztosítékok ellenére. Végül hat munkáspárti kép­viselő az alsóházban benyúj­tott javaslatban ellenzi azt a döntést, hogy német csapatok­nak kiképzőtámaszpontot ad­janak Angliában, és különösen sajnálatosnak tartja, hogy Watkinson hadügyminiszter nem volt hajlandó megígérni, hogy nem engednek be magas­rangú volt náci tiszteket és nem képeznek ki Angliában német csapatokat atomfegyve­rek használatára. A francia—algériai tárgyalások előestéjén Az angol if a moszkvai nemzetki úság készül űzi ifjúsági fórumra Franco-ellenes diáktüntetés Nyugat-Berlinben Berlin (Reuter). Mint a Reu- ter-iroda jelenti Nyugat-Ber- linből, szociáidemokrata diá­kok ülősztrájkot rendeztek az előtt az amerikai reprezentá­ciós épület előtt, amelyben a spanyol, konzul fogadást adott a spanyol polgárháború kitö­résének 25. évfordulója alkal­mából. Az aszfalton üldögélő diá­kok ilyen feliratú táblákat tar­tottak: »Le Francóval«, »Sza­badságot Spanyolországnak!-« Az egyik táblán fénykép volt, amely Hitler és Franco baráti kézszorítását ábrázolta. (MTI) Amerikai rakétatámaszpont épül Paraguayban Montevideo (TASZSZ). Az Idea című uruguayi lap asun- cióni tudósítója jelenti, hogy a Pentagon rakétatámaszpon­tot építtet Paraguayoan. A tu­dósító szerint Paraguay és az Egyesült Államok képviselői között lezajlott tárgyalások eredményeképpen egyezményt írtak alá amerikai rakétatá­maszpont építéséről. A hírek szerint a paraguayi támaszpont Redstone, Thor és Pershing mintájú rakéták felbocsátásá­ra szolgál. Amerikai szakértők úgy nyi­latkoznak, hogy a paraguayi támaszpontot felhasználják »il­legális műveletek ellen«, vagy­is, mint a tudósító rámutat, »a brazíliai, argentínai, uruguayi, paraguayi, bolíviai és chilei felszabadító mozgalom megfé­lemlítésére és elfojtására«. (MTI) London (MTI). Az angol if­júságot körülbelül húsz kül­dött képviseli majd a moszk­vai nemzetközi fórumon. Michel Costello, az angol if­júsági fesztivál-bizottság tit­kára, aki a küldötte!- első cso­portjában utazik Moszkvába, a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában kifejtette, hogy a moszkvai fórum napi­rendje szemlélteti, mennyire megnövekedett a különböző országok, köz­tük Anglia ifjúságának ér­deklődése korunk égető problémái: a békéért, a le­szerelésért, a gyarmatosí­tás ellen, a nemzeti füg­getlenségért folyó harc iránt. Párizs (MTI). A Debré-kor- mány ismét leszavazta a nem­zetgyűlést, amelynek többsége egyre nyíltabban tiltakozik az- ellen, hogy három hónappal az algíri puccs után még min­dig a köztársasági elnök kezé­ben van a teljhatalom, shogy a parlament szerepe teljesen jelentéktelenné vált. A »nagy­párizsi övezet« kialakításának törvényjavaslata került ked­den a nemzetgyűlés élé. A kormány terve szerint alapo­A nemzeti függetlenség meg­őrzésének kérdése egyre job­ban elveszti akadémikus jel­legét az angol ifjúság előtt, tekintettel arra, hogy egyre újabb külföldi katonai tá­maszpontokat létesítenek az or­szág területén, sőt nyilvános­ságra kerültek olyan terveik is, hogy a nyugatnémet hadse­reg egyes alakulatai érkeznek majd Angliába. Így ma már nemcsak más országokkal való szolidaritásból, hanem saját érdekeinkért, Anglia nemzeti függetlenségéért is harcolunk, amikor síkraszáliunk a nem­zeti függetlenség gondolata mellett. san megcsorbítanák a Párizs környéki helységek városveze­tésének jogkörét. A képviselők a javaslat elvetésére a házsza­bályok szerinti utolsó lehető­séggel éltek. Egy jobboldali független képviselő úgyneve­zett megelőző indítványt ter­jesztett elő, ezt el is fogadták, s ezzel elzárkóztak a kormány törvényjavaslatának tárgyalá­sa elöl. A kommunista képvi­selők is a »megelőző indít­vány« mellett foglaltak állást. A Debré-kormány ismét leszavazta a nemzetgyűlést... Féktelen terror Dél-Vietnamban Hanoi (Üj Kína). A Ngo Dinh Diem-klikk az elmúlt hét évben — a vietnami béke meg­kötése óta — állandóan meg­szegte az Indokínára vonatko­zó genfi megállapodásokat. A hazafiakat üldözik és gyilkolják Déd-Viebnamban, pokollá vál­toztatják az országnak ezt a részét. A dél-vietnami kormány 470 ezer főnyi hatalmas hadsereget állított fel — ez a szám nem foglalja magában a milícia és a fegyveres ifjúsági szervezet tagjait Ezzel egyidejűleg az ameri­kai imperialisták több mint 3 ezer főnyi katonai személyze­tet és százezer tonnát is meg­haladó fegyverzetet szállítot­tak Dél-Vietnamba. Az Egye* dél-vietnami falvakban, s eközben halomra gyillcol- tatja a békés lakosságot. Csupán 1960-ban több mint kétezer ilyen »tisztogató mű­veletet« hajtottak végre. Az or­szágban több mint 300 kon­centrációs tábort létesítettek. Eddig 527 ezer személyt tar­tóztattak le, s ezek közül so­kan nyomorékká váltak a kín­zások következtében, 77 500 személyt megöltek, 19 700 em­bert pedig megsebesítettek. A Ngo Dinh Diem-klikk sú­lyos károkat okozott Dél-Viet- nam gazdasági életében is. Amerikai »segély« formájában nagy mennyiségű árufölösleg érkezett az orsizágba. 1960-ban több mint 784 ipari és keres­kedelmi cég volt kénytelen be­zárni. A munkanélküliek szá­ma állandóan emelkedik; A dél-vietnami kormány terrorja a felháborodás hullámait indította el a lakosság körében. Dél- Vietnam középső részében tavaly több mint harminc­ezer tiltakozó gyűlést és tüntetést tartottak. Dél-Vietnam kelleti részének lakossága tavaly decemberben több mint ötven alkalommal fogott fegyvert önvédelem cél­jából a dél-vietnami hadsereg »tisztogató műveleteinek« vég­rehajtóival szemben. Párizs (MTI). A francia— algériai tárgyalások lugrini újrakezdésének előestéjén a francia kormány szerdai mi­nisztertanácsi ülésén adta meg De Gaulle tábornok utolsó utasításait Louis Joxe állam- miniszternek, az algériai ügyek felelősének, a francia kor­mányküldöttség vezetőjének. Kiszivárgott hírek szerint Joxe a konferencia munkamódsze­rének megváltoztatását fogja javasolni csütörtökön Lugrin- ben. A francia elgondolás sze­rint csökkentsék a plenáris ülések számát. Fárizsban valószínűnek tart­ják, hogy Joxe ajánlatot tesz az algériai küldöttség elnöké­nek, Krim Belkaszem külügy­miniszternek a négyszemközti tanácskozásra is. A párizsi polgári sajtó to­vábbra is sötéten lát, és a lugrini konferencia kudarcát jósolja. A francia haladó köz­véleményt joggal nyugtalanít­ják a kormánykörökből eredő olyan közlések, hogy »Lugrin- ben gyorsan meg lehet tudni majd, várható-e eredmény«, s hogy »ha mi sem változott, a szakítás bekövetkezhetik, s ez A tunéziaiak megkezdték az útakadályok felállítását a bizertai francia támaszpont körül Bizerta (MTI). A tunéziai önkéntesek kedden megkezd­ték az útakadályok felállítását a bizertai támaszpont körül, hogy a franciákat szárazföldi blokád alá vegyék ugyanúgy, mint három évvel ezelőtt, ami­kor a franciák Szakiét Szidi Jusszef tunéziai falut bombáz­ták. Már több mint ötezer tu­néziai katona és polgári sze­mély táborozik a támaszpont közelében, nyomatékot adva annak a tunéziai követelésnek, hogy a francia katonaságot vonják lei Bizertából, továbbá a szaharai őrhelyekről, ahová szintén önkéntesek csoportjai vonulnak be. Bizertában magában a hely­zet nyugodt, a francia csapa­tok utasítást kaptak, hogy a laktanyát nem hagyhatják el. Raoul Duval francia ügyvivő kedd este átadta Burgibának De Gaulle elnök jegyzékét, amelyről a tuniszi rádió közöl­te, hogy »nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek enyhítenék a feszültséget«. Párizsban hi­vatalosan semmiféle cé'zást sem tettek arra, hogyan szán­dékszik megoldani De Gaulle a francia—tunéziai viszonyban beállt válságot. Kasszem beszéde Irak olajpolitikájáról és Kuwaitról Algéria felosztásának előjáté­kát jelenti«. A francia dolgozók meg gkarják akadályozni, hogy Lugrin csak alibiül szolgáljon a De Gaule-ista kormánynak az Algéria feldarabolását cél­zó tervei végrehajtásához. Munkásküldöttségek, a béke­harcosok küldöttségei ismét elindulnak a Genfi-tó partjára, amint a tárgyalások első sza­kaszában Eviant özömlötték el. Washington (MTI). Kennedy elnök szerdán sajtóértekezletet tartott. Mint nyugati hírügy­nökségek jelentik, bevezetőül rövid, előre elkészített nyilat­kozatot olvasott fel Németor­szág és Nyugat-Berlin kérdé­séről. Ebben a nyilatkozatában megismételte a nyugati hatal­mak »eltökéltségét«, hogy meg­védelmezik állítólagos »nyugat- berlini jogaikat«. A nyilatkozat felszólítja a szovjet kormányt, hogy »ve­gye újból fontolóra politiká­ját«. A nyilatkozat elhangzása után egy újságíró megkérdezte az elnöktől: »Szándékozik-e nemzeti szükségállapotot el­rendelni.« Az elnök erre beje­lentette, hogy a nemzetbizton­sági tanács szerdán délután — magyar idő szerint az esti órákban — ülést tart, amelyen sült Államók az idén kétszer annyi katonai segélyt szándék­szik adni Dél-Vietnamnak, mint tavaly. Az amerikaiak irányítása alatt álló Ngo Dinh Diem- klikk a légierő, a tüzérség és a szárazföldi hadsereg nagy csoportjaival úgynevezett tisztogató mű­veleteket hajtat végre a »végső döntéseiket hozna az Egyesült Államok által teendő k; \-.i intézkedésekről«. Kö­zölte továbbá, hogy július 25-én, kedden este beszédet in­téz az amerikai néphez »a berlini válságról«, július 26-án, szerdán pedig javaslatokat ter­jeszt a kongresszus elé.. Kennedy ezután újságírók kérdéseire válaszolva többek közt megerősítette, hogy a nyugati hatalmak külügymi­niszterei augusztus elején ér­tekezletet tartanak Párizsban. Mint mondotta, ennek az ér­tekezletnek — amelyet előze­tes tanácskozások vezetnek be a nyugat-berlini kérdésről — egyik legfőbb feladata az lesz, hogy a NATO-országok hagyo­mányos fegyveres erői növelé­sét megvitassa. Az elnök el­zárkózott az esetleges katonai rendelkezések részletezése elől. Bagdad (MTI). Kasszem ira­ki miniszterelnök kedd este beszédet mondott a laur.ii olajfinomító egy új energia­telepének felavatása alkalmá­ból. Beszélt Iraknak az olaj­iparral kapcsolatos politikájá­Kennedy közölte, hogy Dil­lon pénzügyminiszter vezeti az augusztus 5-én Uruguayban megnyíló amerikaközi gazdasá­gi értekezleten részvevő kül­döttséget. Az értekezletet egyébként »igen nagy jelentő­ségű nemzetközi eseménynek« nevezte és reményét fejezte ki, hogy az »történelmi forduló­pont lesz az amerikaközi kap­csolatokat illetően, amennyi­ben elősegíti demokratikus or­szágok amerikai közösségének kialakulását«. * Az elnök végül leszögezte, hogy teljes bizalommal visel­tetik Chester Bowles külügy­miniszterhelyettes iránt. (Mint ismeretes, az amerikai sajtó­ban az elmúlt napokban talál­gatások jelentek meg Bowles esetleges lemondásáról.) ról és arról, hogy az iraki kor­mány a jövő hónapban tárgya­lásokat kezd az Iraki Olajtár­sasággal (nagyrészt angol ér­dekeltségű külföldi vállalat). Cáfolta azokat a híreket, ame­lyek szerint Irak államosítani szándékoznék a külföldi olaj- társaságokat; kijelentette, hogy az olajvállalatokkal az egyen­lő és kölcsönös előnyök alap­ján akarnak tárgyalni. Az iraki miniszterelnök ki­jelentette, hogy az imperializ­mus Irak fő ellensége. Anglia azért szállta meg Kuwaitot, hogy elkerülje a pénzügyi összeomlást. Ugyanis ha Kuwait követelé­seit kivonnák a londoni bán- kokból, ez az angol gazdasági élet csődjét jelentené. Kasszem végül hangsúlyoz­ta, hogy a jelenlegi válság egyetlen megoldása a június 19-i angol—kuwaiti megálla­podás azonnali felmondása, mert ez a megállapodás lehe­tővé teszi, hogy Anglia csapa­tait Kuwaitba vigye, és az or­szágot támaszpontként hasz­nálja fel Irak és más arab or­szágok ellen. »Kuwait térjen vissza az anyaországhoz« — is­mételte meg követelését a mi­niszterelnök. Kennedy sajtóértekezlete LOTTÓZÓK, TOTÓZÓK, FIGYELEM! Új helyiségbe költöztünk. Új helyiségünk címe: Május 1. u. 7. (Latinka-ház.) (378*

Next

/
Oldalképek
Tartalom