Somogyi Néplap, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-18 / 142. szám

Vasárnap, 1961. június 18. 3 SOMOGYI NfiPLAP NEMZETKÖZI SZEMLE Egy találkozó és ami utána következik Jumus első heteben ^ viiá^ érdeklő­dése Bécs felé fordult, ahol Hruscsov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke folytatta első megbeszélését Kennedyvel, az Egyesült Államok új elnökével. A modem technika, a televízió segítségével milliók otthonába hozta el a találkozó néhány részletét. A helyszíntől távol, de a történés­sel mégis egy időben lehettek tanúi számosán a jelentős eseménynek. A fejlett technika, a televízió és a film sem tudta azonban kielé­gíteni azt a széles körben jelentkező vágyat, hogy az emberek megismerjék: tulajdonkép­pen mik hangzottak el az értekezleten, meny­nyire volt eredményes a megbeszélés, meny­nyivel vitt közelebb a döntő kérdések megol­dásához és ezzel együtt a békés egymás mel­lett élés megvalósításához. A televízió nem vihette be közvetítő mik­rofonjait a megbeszélésekre, azonban az ér­tekezletet követő nyilatkozatok, a szovjet em­lékiratok nyilvánosságra hozatala a különö­sen Hruscsov edvtárs csütörtöki beszéde nyo­mán nagyjából képet alkothatunk a Bécsben elhangzottakról, sőt bizonyos mértékig arra is vállalkozhatunk, hogy előre taglaljuk az el­következő időszak várható történéseit. Külön-külön részletes elemzést érdemel mindaz, ami a tárgyalásokon mint központi probléma jelentkezett: így az általános és teljes leszerelés, az atomkísérletek beszünte­tése, a német békeszerződés és Nyugat-Berlin kérdése, Laosz és így tovább. Ha részletes elemzést most e cikk keretében nem is foly­tathatunk, azonban néhány döntő pont meg­ragadásával mégis érzékeltetni tudjuk a je­lenlegi nemzetközi helyzetet és a súlyos prob­lémáik megoldásának elképzelhető és egyúttal járható útját. Mindenekelőtt azonban arról a hibáról kell beszélni, amibe gyakran esik még a külpoli­tikai eseményeket figyelő újságolvasó ember is, történetesen abba, hogy egy-egy eseményé­ből egészen messzemenő, véges következteté­seket von le. így valami feszültség jelentkezik a világpolitikában: ez a közeli háború veszé­lyét jelenti számára; ugyanakkor egy találkozó esetleg már a teljes békét látszik megvalósí­tani a szemében. Tudomásul kell vennünk azt, hogy a világpolitikában, mely a nemzetközi mére­tekben folyó osztályharcot tükrözi, válságok és békésebb időszakok követhetik egymást anélkül, hogy akár az egyik háborút, akár a másik a már teljesen megvalósult békés egy­más mellett élést jelentené. Milyen alapon kockáztathatjuk meg ezt a kijelentést? Egyszerűen az erőviszonyok ala­kulása alapján. Mi nem akarunk háborút, s erőfölényünk biztos tudatában vezetjük poli­tikánkat a békés egymás mellett élés érdeké­ben és abban a biztos tudatban, hogy a szo­cializmus így is diadalra jut az egész világon. Az erőviszonyok megváltozása visszatükröző­dik a mai nemzetközi értekezleteken is. Ma mái- nem találkozunk olyan nyugati feltevé­sekkel, amelyek a szocialista országok állam­Pecsenyekacsa „gyártás” Kaposvárott A hazai közönség jobbára az öt-hat hónapos kövérre hiz­lalt kacsát ismeri és kedveli, rendjének megváltoztatását követelik. Ezt már! Jóllehet ennél sokkalta egész­kénytelenek tudomásul venni, s fő törekvé-! ségesebb az úgynevezett pe- sük a jelenleg kialakult helyzet konzerválása. $ csenyekacsa fogyasztása. A Ma már a vezető tőkés országok harcolnak a | kör alatti zsírréteg csupán ar- status quo-ért, és ebben az egy jelenségben!fa e'egendo, hogy saját zsírjá- is világosan tükröződik az erőviszonyok meg-; “an megsülhessen. Életkora változása -sem ot-hat hónap, csupán 50— . , . . „ . . , ... , 160 nap. Nem több, nem is ke­Azt jelenti az erőviszonyok megváltozása, j V€Sebb. Az állat ennyi idős hogy a szocialista tábor diktátumokkal akar- ♦ korára megfelelő táplálék mel- ja ráerőszakolni akaratát más országokra? | lett eléri a 180—200 dekát, vi- Mint a tárgyalások anyagából láthattuk, at szónt még nem fejlődtek ki a javaslatokból is kitűnik, és az elkövetkező í tollai, testét csupán pelyhek események is igazolni fogják, hogy a Szov-| borítják. Az ötvenhatodik nap jetunió, a szocialista tábor a nemzetek egyen-»után tokosodnak be, s éppen jogúságának figyelembevételével, a tárgyald-t ezért nem szabad tovább vár­sok útján kívánja rendezni a nyitva álló,! ni, mivel a bőrben beágyazó- megoldásra érett problémákat. J dott tolltokok eltávolítása Ezt a célt szolgálja az a javaslat is, amely t J”?.^®ketősen nehézkes, sőt a szerint az atomfegyver-kísérletek megszűnte-í k .n Jyu‘ téséről szóló szerződés megtartásának eilen-1 kedvelt a pecsenylkacsa" hú™ orzeset a három meglevő allamcsoport --*Xezért Magyarországról elég so^ szocialista országok, a nyugati katonai tom-Jkat exportálnak belőle. (Az bőkben részvevő országok es a semleges po: utóbbi időben már kezd elter- litikát folytató országok — képviselőinek koz~| jedni hazánkban is.) reműködésével kell elvégezni. : a Kaposvári Baromfifeldol­Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy csak | gozó Vállalat május vége felé olyan döntést hozhatnak a három államcső-1 kezdte el a pecsenyekacsa port képviselői, amelyet mindannyian élfo-| gadtak. Ez kiküszöbölné azt a lehetőséget,! hogy a nyugati katonai szövetségekhez tar-* tozó államcsoport rákényszeríthetné akaratát* szövetségesei szavazatának igénybevételével | más országokra. Ezt a tervet a nyugati pro-, paganda elnevezte »trojka-« javaslatnak, és ♦ különböző ürügyekkel ellenzi, megfeledkezve! arról, hogy az ENSZ születését előkészítő jal-1 tai konferencia hasonló határozati egyöntetű-1 ségben állapodott meg a Biztonsági Tanácsban * képviselt öt nagyhatalomra vonatkozóan. | Nem jelent diktátumot vagy fényé- f getést az a felvetés sem, hogy a német béke-» szerződést meg kell kötni, és Nyugat-Berlin ^ helyzetét rendezni kell. Hruscsov elvtárs azt* mondotta: »Kérünk mindenkit, helyesen ér-» telmezzenek bennünket: nem lehet tovább ha-, lógatni a német békeszerződés megkötését, azt idén meg kell valósítani a békés rendezésit Európában.« ! A szovjet javaslat még idejében útját kíván-1 ja állni egy újból kialakuló militarista, ter-j jeszkedni szándékozó, sőt atomfegyverrel el-1 látott Németországnak, és egyben biztosítani: kívánja egy demokratikus Németország létét,: mely a szocialista fejlődés útjára lépett, és» amely nem veszélyeztetője, hanem támoga-t tója a békének. : A becsi találkozó azt mutatta, és ezt» olvashatjuk ki Hruscsov elvtárs beszédéből is,! hogy a nyitva álló kérdések megoldásához: lően át kellett alakítani a re­jtem erőszakon, hanem tárgyalásokon kérész- % gi kövérkacsa feldolgozót. A tül vezet az út. Igazunk és erőnk tudatában | vállalat üzemmérnöke, Tóth higgadtan, nyugodtan politizálunk. Az elkö-1 László, és a műszaki osztály vetkező időszak a tárgyalások időszaka lehet! vezetője, Pávits József elláto- — néha kék, néha borús éggel —, melynek | gatott a győri és sárvári BAR- , ... , „ , , , . i NEVÁLL-hoz, ahol már egy tendenciája azonban végső fokon a békés egy- | esztendeje foglalkoznak a pe­más mellett élést szorgalmazó erők további*csenyekacsa feldolgozásával, állandó erősödése. : Tapasztalataik alapján készí­Csomagolás előtt papírba csavarják fejet. »gyártását«. Ennek megfele­A parafinfürdő után kézzel kopasztják meg a kacsákat. A sérülések elkerülése végett fakéssel végzik ezt az utólagos tisztítást. tették el az átalakítás terveit, s a múlt hónap 23-án már megtarthatták a próbaüzeme­lést Aránylag olcsón, 20 ezer forintos költséggel rendezték át a pályákat. Mégis az ország egyik legszebben átalakított és leggazdaságosabban kihasznál­ható feldolgozóját készítették el. A 25 munkaműveleten át­menő kacsa útja higiénikuSj minden követelménynek meg­felelő. Feldolgozásuk igen aprólé­kos munkát kíván. Nem sza­bad még egy karcolásnak sem lenni a bőrfelületen, mert az rontaná a minőséget. A legkü­lönfélébb mosások, tépő és pa- rafinos kopasztások után jut el a csomagolóig, ahol súly szerint osztályozva, a szár­nyak és a fej zsírpapírba te­kercselése után kerülnek a polietilén zacskókba, majd a ládákba. Kaposvárott hetenként átla­gosan két alkalommal 5—6 ezer darab pecsenyekacsát dolgoznak fel. R. F. a szárnyakat és a Földes Mihály: (24) — Még nem tudom. Miért kérdi? — Nem lenne kedve sétálni egyet velem? Folytathatnánk a vitát... — Nézzen csak ki — muta­tott Kocsis Péter az ablakra. — Zuhog... — Nincs szerencsém — pa­naszkodott az álpap. — Azért jöttem, hogy teleszívjam a tü­dőmet a fenyvesek illatával. Szigorú orvosi parancs ez. És most mégis a szobámban kell rostokolnom... — Átkozott pechje van — mondta részt vevőéin a fiatal atléta. — De ha megengedi, majd kitalálok valamit estére. Szeret kártyázni? — Nem. — Kár. Én szenvedélyesen ultizok. Néha veszítek is. Sak­kozni se szokott? — Már akkor inkább olva­sok — Persze, a bort se szereti? — Ritkáin iszom, akkor se sokat. A fiatal férfi nagyot neve­tett. — Tovább már nem is fagga­tom — tréfált —, mert sorira meg kellene gyónnia, mi min­dent nem szeret. Befejezték az étkezést. Ko-, csis Péter elköszönt a paptól és a vénkisasszonytól. Hama­rosan el is ment a tanácsházá­ra, hol — amint úgy melléke­sen közölte —, az adóügyi osz­tályon rovancsolt, n %3> — Még nem találkoztam ilyen vidám adóügyi tisztvise­lővel — mondta Bartus a vén­kisasszonynak, miután Kocsis Péter távozott. — Ó — legyintett a vénkis­asszony —, a régi világban ép­pen az adóügyiek voltak a leg­nagyobb korhelyek. Ez a fiatal­ember, ha szemem nem csalt, meg — hozzájuk hasonlít. Iszik, kártyázik, egyik cigarettát a másik után szívja és lehet, hogy egyéb szenvedélyei is vannak. De az én házamba nőszemély nem teheti be a lábát... Elpirult. — Ügy értem, olyasféle... Ezt a szobauraknak mindig meg­mondom ... A zajos kompá­niákat se szeretem ... — Nagyon helyes — hagyta rá az ál pap. — Igaz, a régi időkben, amíg az édesapám élt, akadtak han­gos és vidám vendégeink. Kü-j, Ionosén a kastély gondnoka szeretett mulatni. Jobban érez­te magát nálunk, mint a kas­télyban. — Kié volt a kastély az­előtt? — Alberta Mária bécsi éne­kesnőé. Csodálatos koloratur hangja volt. Ismerték az egész világon. Ebbe a kastélyba évenként csak kétszer jött né­hány napra. A szezon után és karácsonykor. Igen, a kará­csonyt mindig itt töltötte. Egész sleppet hozott magával ilyenkor Bécsből, De az a szép tulajdonsága megvolt, hogy a helybeli intelligenciát is meg­hívta az ünnepi vacsorára. — Maga is járt a kastélyba? — Amikor az édesapámat meghívták, hivatalos voltam mindig én is. — Nagy épület ez a kastély, ugye? — Óriási. Akkoriban huszon­négy szoba volt benne. — Es most? — Kevesebb, mert néhány vendégszobát átalakítottak a határőrök hálóhelyévé. — Olyan meghatók ezek a régi kastélyok — érzelgett az álpap. — A tovatűnt régi idő­ket juttatják az eszembe, ami­kor még volt stílus és virtus e hazában. Nem írná le, mi­lyen volt a kastély berendezé­se akkor? A vénkisasszony szolgálat- készen felpattant. — Várjon, előhozom az al­bumomat — ajánlotta. — Sok kép van abban a kastélyról. Strott Katalin nem fukarko­dott a szóval. Megmutogatta a képeiket és részletesen elme­sélte, milyen volt az épület beosztása. — Egv híres bécsi építész műve volt ez a kastély. Az épület alaprajza egy V betű­höz hasonlít, amelynek két ol­dalsó szárnya rövid, de annál hosszabb az alapja. A hom­lokzati rész a 'falura néz a dombtetőről. A földszinten vannak az irodák, az emele­ten a hálóhelyek. — Honnan tudja? — Jártam ott egyszer. A ré-! gi parancsn znál. Ha jól em-| lékszem, az anyja lakott ná-| lám akkor néhány napig és at pénzemért mentem hozzája. Az* iroda a második vagy harma-! dik szoba jobbra, ahogy be-| megyünk a kapun. Az álpap úgy érezte, min-: den a kezére játszik. Az ér-| dektelen csevegés látszatát | keltve elbeszéltetett maganakf a kastélyról mindent, amit* Strott Katalin tudott. És meg-J lepődve tapasztalta, hogy a| vénkisasszony eléggé tájéko-j zott. : Később, amikor egyedül ma-4*“ radt a szobájában, a vénkis-. asszony elbeszélése alapján* pontos vázlatot készített ma-J gának a kastélyról. Bejelölte aS felállított őrök helyét, moz-£ el-i gáskörletét, és úgy találta, nem reménytelen a vállalko­zása. Hosszan, gondosan ta­nulmányozta a vázlatot. Egy­bevetette a vénkisasszony al­bumában látott képekkel. Az emlékezetébe vésté a minden részletét, azután égette a papírlapot. 2. Estig folyton esett. A lucs­kos, sáros falu csendes volt. Csak a kémények pipáltak vi­dáman, de a füst leszorult. Uzsonna után Strott ) ...a- lin betelepedett az álpaphoz,; aki hosszan, szenvedélyesen különféle tönzött a a fázékony, vékonyka meló-; diák pontosan kifejezték a ka-] landor lelkiállapotát. Azt a! titkolt reménytelenséget, amit; a csatakos idő váltott ki belő-! le. Azt a rémületet, hogy te-j lik-múlik az idő, határozott kemény tetteket kellene vég-; rehajtania és a körülmények tétlenségre kényszerítik. Vá­gyódott a West Center légke-: rére. Hat kacsa kerül egy ládába. Összsúlyuk dönti el a mi. nősítést. Többféle géppel segíti a baromfitenyésztést a MEZÖSZÖV (Tudósítónktól.) Felkészült a MEZÖSZÖV, íhogy megfelelő gépekkel segít­ése a nagyüzemi gazdaságok Jbaromfinevelési munkáját. A képjétavasz folyamán 12 db 10 000 (tojásos keltetőgépet szállítot­tak a Kaposvári Keltető Állo- (másnak, és 2 db-ot kapott a Jcsokonyavisontai állomás. Az • Alsóbogáti Állami Gazdaság (most rendelt meg a vállalatnál »18 db ilyen nagyteljesítményű í gépet. Ezek üzembeállítása ja­vítja majd a naposcsibe-ella- ftást. A tsz-ek baromfinevelé- hangulatokat rög-£sén.ek fs hizlalásának elősegí- harmóniumon. EzekJtésére a na§y érdeklődés miatt 37 féle gépet szerzett be !és tart raktáron a MEZÖSZÖV. Ez év tavaszán is több közös gazdaság — mint a mezőcso- konyai Űj Erő, az őrei Dózsa, a somogyszentpáli Béke és a so- mogyszili Petőfi — vásárolt már ezekből a gépekből. A vállalatnak most is van raktáron 500 tojásos Gergelv- Eéle keltetőgépe. Ezt különö­sen a termelőszövetkezetek 3‘udjsk jól hasznosítani. Ug"an- (Folytatjuk) ^csak kapható 400—500 dara­bos naposcsibe felnevelésére alkalmas elektromos műanya, és ötrészes nevelőketrec. A MEZÖSZÖV megfelelő mennyiségű önetetőt és itató- berendezást szerzett be, hogy az igényeket kielégíthesse. Most nagyobb mennyiség ér­kezik a nagyon keresett ba- romfi-szecskavágó gépből is. Csapóíészkes tojószekrénye­ket upvancsak rövidesen vá­sárolhatnak a baromfi tenyész­tő nagyüzemek. Az állattenyésztés helyzetét tárgyalta meg a pénteki ülé­sén a Csurgói Járási Tanács VB. A beszámoló a többi kö­zött megállapította, hogy a tsz-ek jelenleg _3703 db tehenet tartanak, s az állományt az év végéig 124 előhasi üszővel nö­velik. A vágómarha-értékesítés éves telvét május 31-ig 40,2 százalékra teljesítették. Felhív­ták a figyelmet a sertéstartás megjavítására, a malacelhullás megelőzésére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom